Kimentem a zöld erdőbe, hej, kék ibolyát szedni. Ott láttam egy kakukk madárt szépen kakukkolni. Szólj még egyet kakukk madár, a többit nem bánom. Az hagyott el, kit szerettem, hej, szívemből sajnálom. 1:33 Barna kislány ablakánál: Jó estét, jó estét, Szállást kérni jöttem hozzád, ha te megengednéd. Akármijen csavargónak szállást nem adhatok, Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok. De azér a szép szavadér mégis béengedlek, Tulipántos kis ágyamba szépen lefektetlek. Piros bársony takarómmal szépen betakarlak, Két karommal átölellek, reggelig csókollak. Barna kislány selyemágyát magasra vetette, A babája kalapját rajta felejtette. Add ki, babám, a kalapom, tegyem a fejembe, Hogy ne nézzen minden csalfa kislány a szemembe. Link: folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=1785 7:35 Úgy elmegyek, hírt sem halltok felőlem! Párja-vesztett kismadár lesz belőlem. Leszállok egy zöld erdőbe zokogva, Fészket rakok egy nefelejcs-bokorra. Addig megyek, míg a szememmel látok. Ameddig egy sűrű erdőt találok. Sűrű erdő közepe lesz lakásom. Édesanyám, arra kérem, ne sírjon! Azt mondja a kis madár a fiának, Magos fára rakjon fészket magának. Én is arra tanítom a babámat, Ha nem szeret, keressen mást magának. Kis koromban árvaságra jutottam, Életemben de sokat szomorkodtam. Megtanultam, hogy kell tűrni, szenvedni, Azt is tudom, hogy kell szívből szeretni. 10:29 Dalos madár kis pacsirta, ne szállj ablakomra sírva, Ne szállj ablakomra sírva, katonának vagyok írva. Katona az én életem, jobb vállamon a fegyverem, Mikor én azt megpendítem, sír a rózsám keservesen. Sirat engem a madár is, értem lehajlik az ág is, Ne sírj rózsám ne keseregj, hogy a tied nem lehetek. Katonának nem jó lenni, mert keveset adnak enni. Réz a sajkám, bádog a feneke, zörög a fuszulyka benne, Katonának jól van dolga, sóra, fára nincsen gondja. Csak magára, s a lovára, s a császári gúnyájára.
De jó, hogy véletlenül rátaláltam erre a felvételre! Nagyon jó érzés visszaemlékezni... Köszönöm az élményt és a felvétel feltöltését!⚘❤
Én köszönöm a visszajelzést.
Kimentem a zöld erdőbe, hej, kék ibolyát szedni.
Ott láttam egy kakukk madárt szépen kakukkolni.
Szólj még egyet kakukk madár, a többit nem bánom.
Az hagyott el, kit szerettem, hej, szívemből sajnálom.
1:33
Barna kislány ablakánál: Jó estét, jó estét,
Szállást kérni jöttem hozzád, ha te megengednéd.
Akármijen csavargónak szállást nem adhatok,
Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok.
De azér a szép szavadér mégis béengedlek,
Tulipántos kis ágyamba szépen lefektetlek.
Piros bársony takarómmal szépen betakarlak,
Két karommal átölellek, reggelig csókollak.
Barna kislány selyemágyát magasra vetette,
A babája kalapját rajta felejtette.
Add ki, babám, a kalapom, tegyem a fejembe,
Hogy ne nézzen minden csalfa kislány a szemembe.
Link: folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=1785
7:35
Úgy elmegyek, hírt sem halltok felőlem!
Párja-vesztett kismadár lesz belőlem.
Leszállok egy zöld erdőbe zokogva,
Fészket rakok egy nefelejcs-bokorra.
Addig megyek, míg a szememmel látok.
Ameddig egy sűrű erdőt találok.
Sűrű erdő közepe lesz lakásom.
Édesanyám, arra kérem, ne sírjon!
Azt mondja a kis madár a fiának,
Magos fára rakjon fészket magának.
Én is arra tanítom a babámat,
Ha nem szeret, keressen mást magának.
Kis koromban árvaságra jutottam,
Életemben de sokat szomorkodtam.
Megtanultam, hogy kell tűrni, szenvedni,
Azt is tudom, hogy kell szívből szeretni.
10:29 Dalos madár kis pacsirta, ne szállj ablakomra sírva,
Ne szállj ablakomra sírva, katonának vagyok írva.
Katona az én életem, jobb vállamon a fegyverem,
Mikor én azt megpendítem, sír a rózsám keservesen.
Sirat engem a madár is, értem lehajlik az ág is,
Ne sírj rózsám ne keseregj, hogy a tied nem lehetek.
Katonának nem jó lenni, mert keveset adnak enni.
Réz a sajkám, bádog a feneke, zörög a fuszulyka benne,
Katonának jól van dolga, sóra, fára nincsen gondja.
Csak magára, s a lovára, s a császári gúnyájára.
Köszönöm, nagyon, a szövegleírást!