Pont a törökök gyújtották fel, aztán tették egy bazárvárossá, aztán miattuk lett lerombolna a földig. Árpád-kori levéltár felgyújtása, a történelmünk tönkre tevése, persze ez a populációnk kiirtásához képest, ami miatt a 150 év alatt is csak 2,5 millió tudott maradni, semmi ugye. Szulejmánnak miért van szobra az általa elpusztított Szigetváron? Magyar földön, amit ő tett tönkre? Hát semmi önérzetünk nincs? Ennyi erővel Mohácsnál miért nincs szobra Szulejmánnak? Vagy Batunak Muhinál? Az orosz-német barátságnak is lehetne egy Adolf szobra Sztálingrádban nem? Ennyi erővel simán.
Ami a multikulturalizmust illeti, mindig is furcsának tűnt számomra, hogy Nietzsche nyomán rengetegen "judeo-kereszténység"-ről beszélnek, pedig azoknak akik 5 percnél többet foglalkoztak a témával nyilvánvaló, hogy a judaizmus és az iszlám sokkal közelebb áll egymáshoz szinte minden szempontból (világnézet, értékvilág, vizuális és zenei kultúra, mindennapi gyakorlat, stb.), mint akár az iszlám, akár a judaizmus a kereszténységhez. Különösen igaz ez a katolicizmusra, ami messze a legtöbbet örökölt az antik római és hellén kultúrából, és egy fokkal kevésbé az ortodox kereszténységre, ami fél lábbal a judaizmusban maradt, és a balkánon sok esetben az iszlámmal szinkretizálódott (bizánci képrombolás), és szintén kevésbé érvényes a protestantizmusra, ami kicsit atavisztikus módon gyakran visszatalált a judaizmushoz, valamint néha szintén szinkretizálódott (pl. az unitárius hit Erdélyben). Az biztosan kijelenthető mindenesetre, hogy kevés dolog állhatott volna távolabb az iszlámtól, az ortodox és a kálvinista-puritán világtól, valamint a judaizmustól, mint a reneszánsz és a barokk szellemisége.
Nos pont ezért született meg a barokk, ami pont az ezekre adott társadalmi/ideológiai és főként művészeti válasz volt, tulajdonképpen az európai gondolat nagy promóciója a katolicizmus égisze alatt... igazából a későreneszánsztól ez elmondható... és nyert Európában elsöprő fölénnyel, mert a protestáns világ is magáévá tette a hétköznapokban, ha a templomokban nem is... Mondhatni a barokkal lépett férfi korba Európa, és talált magára a Nyugatrómai Birodalom agóniája után... A román és a gótika idején még kis csitrik voltunk a fényes fejlett és liberális iszlám világ szomszédságában, és a tőlük szerzett tudás lassan vezetett minket vissza saját gyökereinkhez, ami a reneszánszban mind a szertelen kamaszban aki az első csókot és az első pofont is kapja első házibulijaiban lassan kikristályosodott, és a vége felé elmúltak rút pattanásai is, ami a barokk kavalkádjában teljes erejében belendült, és ez a lendület az ami még a mai napig tart a maga eklektikussá váló szertelenségében, bár csökkenő fázisba került a világháború után...
@@sokadikpeter A muzulmán világ szerepe a reneszánszban messze túl van hangsúlyozva, mindig aktuálpolitikai okokból. Régen azért, mert a modern történettudomány elsősorban protestáns országokban alakult ki (érdekes párhuzam a modern bibliakritika, ami szintén a protestáns németországhoz kötődik), ami azt jelentette hogy túlságosan jó véleménnyel nem lehettek önigazolási okokból a katolikus középkorról vagy az ortodox bizánci birodalomról. Pedig két kezünkön meg tudnánk számolni azokat az ókori görög nyelvű szövegeket, amelyek kizárólagosan arab fordításokban maradtak fent, szinte minden ókori görög szöveget a törökök elől menekülő bizánci értelmiségnek köszönhetjük, akik nélkül a reneszánsz elképzelhetetlen lett volna, és akik az első ógörög tankönyveket kiadták. De még a recepció korábbi fázisaiban sem szerették nagyon az arabból fordított görög műveket, mivel ezek sokszor a 15 évvel ezelőtti google translate szintjén mozogtak, nem ritkán harmadkezű fordítások voltak mivel a művek nem elhanyagolható részét nem közvetlenül a görögből, hanem szír fordításokból fordítottak arabra. Aquinói Szent Tamás is Moerbeke-i Vilmos közvetlen fordításából dolgozott ha Arisztotelészt akart olvasni. A modern korban pedig nyilvánvalóan azért, mert a liberális eliteknek érdekében áll a muzulmán nacionalizmust pátyolgatni. Arról is nagyon ritkán esik szó, hogy a muzulmán világ a görög műveltség mennyire aprócska szeletére volt kizárólagosan kíváncsi, Homérosz, a drámaírók és költők, Thuküdidész és Polübiosz, stb. teljesen hidegen hagyták őket, ezek kivétel nélkül bizáncból kerültek hozzánk. A "fényes, fejlett, és liberális iszlám" is egy olyan toposz, amit millió szögből lehet és kell is támadni. De szerintem beszédes az, hogy a világtörténelem legnagyobb rabszolgalázadása, a zandzsok lázadása, pont a hatalma és befolyása csúcsán lévő kalifátusban robbant ki. Szintén erősen kétséges, hogy a barokk valóban felsőbbrendű lenne a reneszánsznál. Igazából azért említettem meg, mert a barokk közismerten egy katolikus és az antik kultúrába visszanyúló válasz volt a kálvinista puritanizmusra. Igazából a reneszánsznak és a barokknak nincsenek szellemi leszármazottjai, mivel a modern kapitalista-polgári világ a protestáns világnézetből származik, és nem a katolicizmusból.
Hát köszönöm ez nagyon érdekes volt. Amúgy is Buda a szívem csücske, a vár meg főleg.
Pont a törökök gyújtották fel, aztán tették egy bazárvárossá, aztán miattuk lett lerombolna a földig. Árpád-kori levéltár felgyújtása, a történelmünk tönkre tevése, persze ez a populációnk kiirtásához képest, ami miatt a 150 év alatt is csak 2,5 millió tudott maradni, semmi ugye. Szulejmánnak miért van szobra az általa elpusztított Szigetváron? Magyar földön, amit ő tett tönkre? Hát semmi önérzetünk nincs? Ennyi erővel Mohácsnál miért nincs szobra Szulejmánnak? Vagy Batunak Muhinál? Az orosz-német barátságnak is lehetne egy Adolf szobra Sztálingrádban nem? Ennyi erővel simán.
gülbabatürbéje
Gyermekkorom legrejtélyesebb szava volt.
Az ország közepe pusztulásának a szimbóluma. Gül Baba türbéje=Tolna megye kiirtott lakossága. Sajnos a képlet ez.
Ami a multikulturalizmust illeti, mindig is furcsának tűnt számomra, hogy Nietzsche nyomán rengetegen "judeo-kereszténység"-ről beszélnek, pedig azoknak akik 5 percnél többet foglalkoztak a témával nyilvánvaló, hogy a judaizmus és az iszlám sokkal közelebb áll egymáshoz szinte minden szempontból (világnézet, értékvilág, vizuális és zenei kultúra, mindennapi gyakorlat, stb.), mint akár az iszlám, akár a judaizmus a kereszténységhez. Különösen igaz ez a katolicizmusra, ami messze a legtöbbet örökölt az antik római és hellén kultúrából, és egy fokkal kevésbé az ortodox kereszténységre, ami fél lábbal a judaizmusban maradt, és a balkánon sok esetben az iszlámmal szinkretizálódott (bizánci képrombolás), és szintén kevésbé érvényes a protestantizmusra, ami kicsit atavisztikus módon gyakran visszatalált a judaizmushoz, valamint néha szintén szinkretizálódott (pl. az unitárius hit Erdélyben). Az biztosan kijelenthető mindenesetre, hogy kevés dolog állhatott volna távolabb az iszlámtól, az ortodox és a kálvinista-puritán világtól, valamint a judaizmustól, mint a reneszánsz és a barokk szellemisége.
Nos pont ezért született meg a barokk, ami pont az ezekre adott társadalmi/ideológiai és főként művészeti válasz volt, tulajdonképpen az európai gondolat nagy promóciója a katolicizmus égisze alatt... igazából a későreneszánsztól ez elmondható... és nyert Európában elsöprő fölénnyel, mert a protestáns világ is magáévá tette a hétköznapokban, ha a templomokban nem is... Mondhatni a barokkal lépett férfi korba Európa, és talált magára a Nyugatrómai Birodalom agóniája után... A román és a gótika idején még kis csitrik voltunk a fényes fejlett és liberális iszlám világ szomszédságában, és a tőlük szerzett tudás lassan vezetett minket vissza saját gyökereinkhez, ami a reneszánszban mind a szertelen kamaszban aki az első csókot és az első pofont is kapja első házibulijaiban lassan kikristályosodott, és a vége felé elmúltak rút pattanásai is, ami a barokk kavalkádjában teljes erejében belendült, és ez a lendület az ami még a mai napig tart a maga eklektikussá váló szertelenségében, bár csökkenő fázisba került a világháború után...
@@sokadikpeter A muzulmán világ szerepe a reneszánszban messze túl van hangsúlyozva, mindig aktuálpolitikai okokból. Régen azért, mert a modern történettudomány elsősorban protestáns országokban alakult ki (érdekes párhuzam a modern bibliakritika, ami szintén a protestáns németországhoz kötődik), ami azt jelentette hogy túlságosan jó véleménnyel nem lehettek önigazolási okokból a katolikus középkorról vagy az ortodox bizánci birodalomról. Pedig két kezünkön meg tudnánk számolni azokat az ókori görög nyelvű szövegeket, amelyek kizárólagosan arab fordításokban maradtak fent, szinte minden ókori görög szöveget a törökök elől menekülő bizánci értelmiségnek köszönhetjük, akik nélkül a reneszánsz elképzelhetetlen lett volna, és akik az első ógörög tankönyveket kiadták. De még a recepció korábbi fázisaiban sem szerették nagyon az arabból fordított görög műveket, mivel ezek sokszor a 15 évvel ezelőtti google translate szintjén mozogtak, nem ritkán harmadkezű fordítások voltak mivel a művek nem elhanyagolható részét nem közvetlenül a görögből, hanem szír fordításokból fordítottak arabra. Aquinói Szent Tamás is Moerbeke-i Vilmos közvetlen fordításából dolgozott ha Arisztotelészt akart olvasni. A modern korban pedig nyilvánvalóan azért, mert a liberális eliteknek érdekében áll a muzulmán nacionalizmust pátyolgatni. Arról is nagyon ritkán esik szó, hogy a muzulmán világ a görög műveltség mennyire aprócska szeletére volt kizárólagosan kíváncsi, Homérosz, a drámaírók és költők, Thuküdidész és Polübiosz, stb. teljesen hidegen hagyták őket, ezek kivétel nélkül bizáncból kerültek hozzánk.
A "fényes, fejlett, és liberális iszlám" is egy olyan toposz, amit millió szögből lehet és kell is támadni. De szerintem beszédes az, hogy a világtörténelem legnagyobb rabszolgalázadása, a zandzsok lázadása, pont a hatalma és befolyása csúcsán lévő kalifátusban robbant ki.
Szintén erősen kétséges, hogy a barokk valóban felsőbbrendű lenne a reneszánsznál. Igazából azért említettem meg, mert a barokk közismerten egy katolikus és az antik kultúrába visszanyúló válasz volt a kálvinista puritanizmusra. Igazából a reneszánsznak és a barokknak nincsenek szellemi leszármazottjai, mivel a modern kapitalista-polgári világ a protestáns világnézetből származik, és nem a katolicizmusból.
Köszönöm szépen !!!
Papp Adrienn-nel, bocs
Hol írtunk mást?
@@Digitalislegendarium A megtekintések alatt.
@@Digitalislegendarium A török kori Budáról beszélgetünk Nagy Adriennel és Sudár Balázzsal...
@@Digitalislegendarium most látom: a blogajánlóban is rosszul van
@@zsadon köszönjük, javítottuk!