Jó kis beszélgetés. Nyilván mivel "mindenki" mindet tud, így sokan beszólnak a történésznek, hogy ne már. Ő jobban tudja. Ezt a történészeknek mindig el kell fogadni. Középkori magyar hadtörténetből kéne több beszélgetés, ha lehetne.
B. Szabó János kiváló szakember és nagyon szeretem a munkásságát... Ettől függetlenül valamiért mindig kiráz a hideg amikor a sztyeppét steppének hívja.
Én azt azért problémásnak tartom azt, hogy valaki sok videót néz és olvas az interneten vagy könyvet, és hatása alá került egy nézetnek és akkor ő úgy gondolja, hogy neki van TUDÁSA erről. A "hülye" történész meg, aki HITELES forrásokat keres és néz és problémázik néhány olyan dolgon, amit sokan ténynek fogadnak el, mert jól hangzik, de nyoma nincs, tényleges nyoma nincs. A magyarság múltja úgy szép ahogy van, gyönyörű (aztán a 20. század tragédia Trianonnal), nem kell hozzátenni és elvenni sem, de szerintem, mert bizonyos dolgokat egyesek szakmabeliek !! kiigazítanak, az nem hazaárulás. Tény mindig fontos. Persze jó hallani dolgokat, de azt is jó tudni ennek van-e TÉNYLEGES NYOMA, nem csak bemond valaki valamit, ami valójában nincs, de onnantól sokan arra hivatkoznak tévesen) Magyarul ez IS egy szakma, a történész. Nekünk akik szeretjük követni és nézni, hallgatni jó, hogy népszerű, de nem kéne egymásnak esni meg történészeknek esni, azért mert ők meg hivatásukat végzik. Nem mindenki történész aki sok előadást tart az interneten. Más szakmája volt, de erre ment. Sok ilyen ember van, akit magam is meghallgatok, de tudom ott sok olyan elhangzik, ami szépnek szép, de válszeg nem valós. Kritika egymás felé, pláne egy történész felé menjen, de módjával azért. Elméletileg egy a cél. Tudni akarjuk mi történt.
Érdekes olvasni mekkora felháborodást kelt a hitelesség... Azt hiszem ez is nagyon sok problémánknak az alapja hogy nem vállaljuk azt akik vagyunk, hanem inkább létezünk egy elképzelt valóságban ami szebként tünteti fel a dolgokat. Én büszke vagyok Jánosra és mindarra amit elért - a könyveiért rajongok - és örülök hogy ki meri mondani az igazságot. Tegye minél többször amikor csak teheti, bár már sajnos a közmédiánál is tapasztalni hogy inkább olyan előadókat hívnak meg aki tudós és szakember létére kamerába mer hazudni...
Igazi hungarikumnak lehet nevezni azt az indulatokkal teli diskurzust, ami ezt a korszakot övezi a közbeszédben. Szinte egymást tapossák az emberek abban a versenyben, hogy ki tud durvábbat mondani a korabeli magyarságra, vagy ritkábban ki tudja elnagyoltabban túlértékelni a korabeli magyarság harcértékét. Pedig a skandináv országokban ez egyáltalán nem téma, senki sem olvassa a mai svédek, dánok vagy norvégok fejére se kívülről, se belülről, hogy mekkora bunkó barbárok voltak, sőt, a viking romantikának többszázéves hagyománya van. Pedig a viking korszak eseményei időtartamban, térbeli kiterjedésben, és nagyságrendben messze meghaladták a magyarság portyáit.
Ha már megkérdeznek egy történészt aki ezzel foglalkozik, akkor mit csináljon hazudjon? Sok tévedés van az emberekben, akiknek nem ez a szakmája, de olvasnak, hallgatnak dolgokat, tehát "értenek" hozzá, ezek egy részét kiigazítják, de attól nem lesz kevésbé hatásos és kemény a magyar történelemben. Még a kommentelők is durván egymásnak esnek a honfoglalásnál, aszerint ki mit tud. Nincs ezzel baj, legalább érdeklődnek az emberek.
@@_Denes Úgy tűnik valamit félreértettél, mert a kommentem egyáltalán nem B. Szabóról vagy a videóról magáról szólt, mindkettő kiváló mint mindig. Arról beszéltem ahogy az emberek beszélnek a témáról.
Amúgy egy kérdés, a magyar csatákról készültek 10-12 perces animációk, magyarázatokkal, gyerekeim imádják /tán 8-10 ilyen videó van/. Miért nincs több magyar csatáról ? (történészek nézzék meg hiteles-e a csata menete és a ruha és fegyverek korhűek.) Lehetne stratégiai játék magyar középkorból pl. nem kell csillogónak lennie, de legyen.
Nézték, meg is mondták időről időre mit gondolnak - a készítőknek azonban ez sokszor nem tetszik. Marad amit tudnak, akarnak csinálni - ha nem megrendelésre csinálják.. Magyar témájú játék tervek is voltak - de mivel ez ebben a formában nem piaci termék lenne, a készítők szponzort, mecénást, állami támogatást kerestek. Hiszen ma már egy komoly játék költségvetése a filmkével vetekszik, a gyerekek pedig ismerik a világszínvonalat és igénylik is. Így készült is pár egyszerűbb dolog, de Ön se, más sem hallott róla - a valódi közönségük meg egyszerűen leszólja, ami nem éri a dollármilliókból készített játélok színvonalát. Ez valójában ugyanolyan probléma, mint a Hunyadi-film esete
@@janosszabo5769 Köszönöm szépen a választ. Én korosztályom /40-es-50es/ még imádja és hiányolja is a beszélgetéseket pl a magyar középkorról. A fiatalabbaknak inkább ezek a rövid videók jönnek be sajnos. "Csataterek" egész jó volt, maga a csata, miért is, történelmi okok, stb. Azonban kevés. Ezzel meg lehet fogni olyat, aki nem érhető el hosszabb és komolyabb videókkal. Más, Mohács az 500as évforduló miatt most sokat szerepel és jó is, de lehetne más is, Árpád-ház, Anjouk, de pl Zsigmondot alig ismeri a tömeg, ezt nem is értem miért, többet érdemelne. Bár Jagelló-ház egy kicsit jobb megítélés alá került, én még egyetemen is sok rosszat tanultam róluk, ők vitték el a balhét. :) Játék persze pénzkérdés. Tudom, - mint minden, - de egyszerűbb stratégia olcsóbb, magyar állami segítséggel hátha. Azonban elsősorban a Csataterek szerű videókat várnék (belecsempészve kicsit más infót is). Első világháború is pl teljes homály. Szinte még egy gimis sem tud semmit a magyar /KuK/ történésekről.
A történész úr abba a csoportba tartozik, akik valahogy ugy nézik a magyar történelmet, hogy mi minden sikerünket csak annak köszönhetjük, hogy az ellenség gyenge volt, figyelmetlen volt, be volt rúgva, tudatmódosító szertől el volt kábulva, stb. Mert ha az a teljes erejében lett volna, akkor jaj lett volna nekünk, mert ugyebár, mi mindenkinél gyengébbek, szerencsétlenebbek voltunk és vagyunk. Kizárt tehát az, hogy nekünk jó hadvezéreink, nagy szervezőink, és hős, erős harcosaink legyenek, mint mindenki másnak... Az úr kizártnak tartja, hogy Arnulfot vagy akár I. Ottót le tudtuk volna győzni, mert mi csak magyarok vagyunk... Tehát ha a 955-ös augsburgi csataban a magyarokat egy Hunyadihoz hasonlo tehetséges hadvezér vezette volna, akkor is kikaptunk volna, B. Szabó úr szerint? Hála Hunyadi "román" származásárak, mert ő is csak egy mindenki által legyőzött magyar lett volna.. Fel sem merül, hogy Arnulfot azért nem támadták meg, mert szövetség volt a két fél között. És szövetségest nem illett megtámadni, mert őseink nem voltak esküszegők. Viszont a honfoglalás előtti években a magyarok harcoltak a keleti frank seregekkel, amikor Arnulf volt a kiraly. Tehát nem azért nem harcoltak ellene 895 és 899 között, mert úgymond féltek tőle, vagy tudták, hogy esélyük se lenne ellene, hiszen ő egy erős frank uralkodó volt, aki ellen a magyaroknak semmi esélye sem lett volna, hanem azért mert szövetségesek voltak. Nem tudom, hogy mikor fogunk lesokni a merjünk kicsik lenni mentalitásáról? Egyszerű embereknek ez még megbocsátható de történészeknek nem. Hagyjuk a "merjük a magyarokat lekicsinyíteni" törekvését az ellenségeinknek. Ne tegyük ugyanazt, mint a románok, szerbek, szlovákok, ukránok.
Én azt várom, hogy egyszer végre tényleg legyünk olyanok akik értik, a különbséget a rablóhadjárat meg a területszerző hadjárat között. Egy 15-20ezer fős sereget akár csellel, akár megtévesztéssel, akár erővel megsemmisíteni komoly teljesítmény. Az hogy kihasználom az ellenség gyenge pontjait az nem kicsi dolog, ahhoz tudás kell. I.Ottó ellen Bulcsúnak azért volt szerencsétlensége, mert a kor egyik legharcedzettebb seregével kellett volna megetetni egy olyan taktikát amit ez a sereg kiválóan ismert.
@@csokiagall Meggyőződésem, hogy ha 955-ben a magyarokat egy olyan hadvezér vezette volna, mint az, aki a pozsonyi csatát, Ottó serege megsemmisült volna. Bulcsú jó kalandozó vezér volt, de csatákat nagyon nem vívott azelőtt. Tehát nagy tapasztalata nem volt, és lehet, hogy tehetsége sem hozzá. Habár a csata jól kezdődött az ellenség hátvédje elleni támadással és annak szétszórásával. De ezután Bulcsú kifogyott az ötletekből (úgy tűnik, hogy a haditerve eddig terjedt), sőt a csapatai fölött elveszítette az uralmat, mert a hátvédet támadók, ahelyett, hogy folytatták volna az ütközetet, nekifogtak a keleti frank poggyász fosztogatásához. Ilyent egy seregrész a csata közepén nem tesz. Ennél nagyobb hibát egy csatában nem lehet elkövetni. Tehát Bulcsú nem volt képes összetartani a sereget, de a hűségén megmaradtak vezetésére sem. Nem ez a helyzet a 899-es brentai, a 907-es pozsonyi, a 908-as eisenachi, a 910-es augsburgi és a rednitzi csaták esetén. Ezekben a csatákban az ellenséget megsemmisítették, a brentai kivételével, a fővezéreket is megölték. Nagy valószínűséggel mindezen csatákban a magyar sereget ugyanaz a hadvezér vezette, aki úgy tűnik egy katonai zseni volt, mert 10 év alatt 5 ilyen győzelmet keveset aratott egy hadsereg. Érdekes módon 910 után a magyar seregek taktikája gyökeresen megváltozott. Míg addig a magyarok keresték a csatát, és rendszerint tönkreverték az ellenség főerőit ott, ahol rájuk találtak, azután a csaták száma megfogyatkozott, és a magyarok inkább a terület gyors kirablása után, még az ellenséges sereg megjelenése előtt, továbbálltak. Habár az is igaz, hogy a 910-ig történő katasztrofális vereségek miatt, az ellenség sem nagyon kereste a csatát a magyarokkal. Emiatt a magyar hadvezérek elszoktak a csatáktól, a taktikától. És szerintem ez vezetett 933-hoz és 955-höz. Tehát ha 955-ben egy hasonló tehetségű, képességű és tapasztalatú hadvezér vezette volna a magyarokat, a kalandozásoknak nevezett hadjáratok még vagy 100 évig eltartottak volna...
A történész úr szerintem abba a csoportba tartozik, akik források alapján tanulmányozzák a magyar történelmet. Ön meg feltételezhetően abba a csoportba, akik nem, különben nem képzelné Hunyadi Jánost az augsburgi csatába. B. Szabó János Arnulfról, Berengárról bőséges forrásanyagot talál, a magyarok azonban sajnos ekkoriban nem írtak krónikákat, így nem találhat ki hasraütésre az utókor kedvéért egy zseniális magyar hadvezért. Lehet, hogy volt, lehet, hogy nem, de a történettudománynak az a feladata, hogy a forrásokból rekonstruálja a múltat és nincsenek ilyen korabeli források. A "merjünk kicsik lenni" mentalitást csak ön képzeli bele, mert ez a legkényelmesebb magyarázat az álomvilága és a történettudomány jelenlegi álláspontja között fennálló különbségre. Biztos könnyebb ebben hinni, mint szembesülni azzal, hogy a történészség egy szakma, amihez ön nem ért.
@@nemorinoeso7581 Ja, tehát értsem úgy, hogy például Szabados György nem történész? Mert ő sem kicsinyíti le a hadjáratok időszakában magyar részről történteket? Második kérdés: a pozsonyi, a brentai, az eisenachi, a rednitzi, az első augsburgi, stb., csatákat nem nagy hadvezér vezette? Az itáliaiak és a keleti frankok csak megverték magukat, és a vezéreik harakirit követtek el, hogy én azt mondhassam, hogy volt egy nagy hadvezérünk, aki győzelmekre vezette a magyarokat? Vagy a korabeli nyugati krónikások, évkönyvírók hazudnak arról, hogy a magyarok egy sor olyan győzelmet arattak néhány rövid év alatt, amelyekben a nyugati vezérek is otthagyták a fogukat, csak ön tudja a tutit, hogy nem volt a magyaroknak 910-ig egy zseniális hadvezérük? És azt, hogy egy semmirekellő banda voltak, akik nem lettek volna képesek semmire, ha egy erős uralkodó vezette volna az ellenséget? Ez is fura felfogás, amit önök történelminek, tudományosnak neveznek, hogy mi senki ellen nem lettünk volna képesek győzni, ha úgymond az megemberelte volna magát. Mert mi erre nem lettünk volna képesek. De mindenki más igen! Ezt a felfogást nevezi ön tudományosnak? Én viszont ezt ideológiák által vezérelt felfogásnak nevezem. Olyan ideológiáké, amelyek az 1920-40-es években voltak divatosak... Nem tudom, hogy ki ért és ki nem ért a történelemhez?
Nagyon érdekes tematika, de történészként engedtessék meg.... a honfoglalás egy kitalált szó a nyelvújítás óta van.... secundus ingressus.... azaz 2. Bejövetel a krónikákban.
Hunok is vagyunk genetikailag. Ez hogy lehet? Ugyanazok a hunok, vagy Attiláék elszakadtak, és mi keleten maradtunk még sokáig, és aztán mentünk ugyanide?
Ez a csatorna eleve magyarellenes. B Szabó szintúgy. Jól jelzi a jól indult MKI MTA-sodását, hogy ő is itt kötött ki... NEM honfoglalás, hanem honvisszaszerzés, hazatérés, visszajövetel, secundus ingressus. NEM kalandozás, hanem területbiztosítás, hadjárat.
Khm-khm, egy „műszó“, pontosabban, ami összekapcsolódik a hivatásos magyar történészet megjelenésével. A Kézai Simon és Anonymus-féle krónikák pedig JÓ korlenyomatok de NEM *teljesen* történetileg hitelesek. Rengeteget amit nem tudnak belemagyaráztak és kitaláltak (például Anonymus Laborc vezér személyét mindössze egy folyóból eredeztette, amint Livius is a Tiberisből eredezteti a rómaiak egyik királyát, mindkettő elég gyenge lábakon áll, kitalált, inventált, rávetített dolgok lehettek ezek). Igen, mi is sok mindenben tévedünk, de nemzetközi kutatás semennyiben nem támasztja alá azt, amit egyesek mondanak. Lehet azért, mert nincs alapja, nem azért, mert mindenki összeesküdött a magyarok ellen. Itt meg már egyesek előrerohannak azzal, hogy a magyarok és a hunok között cáfolhatatlan, közvetlen kapcsolat van 😅 Jó lenne, jó lenne. De azért ne hagyjuk, hogy lesüllyedjünk a román ceausescui történetírás szintjére.
@zomorozna5960 a magyarok genetikailag részben hunok, azt hiszem, nagyobb részben szkíták. gondolom, nem sietnek a történészek erről tájékoztatni az átlagembert.
![Felix "Unfair" | [Stray Kids : SKZ-PLAYER]](http://i.ytimg.com/vi/Oswujxm2Ag0/mqdefault.jpg)
Jó kis beszélgetés.
Nyilván mivel "mindenki" mindet tud, így sokan beszólnak a történésznek, hogy ne már. Ő jobban tudja. Ezt a történészeknek mindig el kell fogadni.
Középkori magyar hadtörténetből kéne több beszélgetés, ha lehetne.
B. Szabó János kiváló szakember és nagyon szeretem a munkásságát... Ettől függetlenül valamiért mindig kiráz a hideg amikor a sztyeppét steppének hívja.
Legjobb B. Szabó!!!
Én azt azért problémásnak tartom azt, hogy valaki sok videót néz és olvas az interneten vagy könyvet, és hatása alá került egy nézetnek és akkor ő úgy gondolja, hogy neki van TUDÁSA erről. A "hülye" történész meg, aki HITELES forrásokat keres és néz és problémázik néhány olyan dolgon, amit sokan ténynek fogadnak el, mert jól hangzik, de nyoma nincs, tényleges nyoma nincs.
A magyarság múltja úgy szép ahogy van, gyönyörű (aztán a 20. század tragédia Trianonnal), nem kell hozzátenni és elvenni sem, de szerintem, mert bizonyos dolgokat egyesek szakmabeliek !! kiigazítanak, az nem hazaárulás. Tény mindig fontos.
Persze jó hallani dolgokat, de azt is jó tudni ennek van-e TÉNYLEGES NYOMA, nem csak bemond valaki valamit, ami valójában nincs, de onnantól sokan arra hivatkoznak tévesen)
Magyarul ez IS egy szakma, a történész.
Nekünk akik szeretjük követni és nézni, hallgatni jó, hogy népszerű, de nem kéne egymásnak esni meg történészeknek esni, azért mert ők meg hivatásukat végzik. Nem mindenki történész aki sok előadást tart az interneten. Más szakmája volt, de erre ment. Sok ilyen ember van, akit magam is meghallgatok, de tudom ott sok olyan elhangzik, ami szépnek szép, de válszeg nem valós. Kritika egymás felé, pláne egy történész felé menjen, de módjával azért. Elméletileg egy a cél. Tudni akarjuk mi történt.
Érdekes olvasni mekkora felháborodást kelt a hitelesség... Azt hiszem ez is nagyon sok problémánknak az alapja hogy nem vállaljuk azt akik vagyunk, hanem inkább létezünk egy elképzelt valóságban ami szebként tünteti fel a dolgokat. Én büszke vagyok Jánosra és mindarra amit elért - a könyveiért rajongok - és örülök hogy ki meri mondani az igazságot. Tegye minél többször amikor csak teheti, bár már sajnos a közmédiánál is tapasztalni hogy inkább olyan előadókat hívnak meg aki tudós és szakember létére kamerába mer hazudni...
Igazi hungarikumnak lehet nevezni azt az indulatokkal teli diskurzust, ami ezt a korszakot övezi a közbeszédben. Szinte egymást tapossák az emberek abban a versenyben, hogy ki tud durvábbat mondani a korabeli magyarságra, vagy ritkábban ki tudja elnagyoltabban túlértékelni a korabeli magyarság harcértékét. Pedig a skandináv országokban ez egyáltalán nem téma, senki sem olvassa a mai svédek, dánok vagy norvégok fejére se kívülről, se belülről, hogy mekkora bunkó barbárok voltak, sőt, a viking romantikának többszázéves hagyománya van. Pedig a viking korszak eseményei időtartamban, térbeli kiterjedésben, és nagyságrendben messze meghaladták a magyarság portyáit.
Ha már megkérdeznek egy történészt aki ezzel foglalkozik, akkor mit csináljon hazudjon?
Sok tévedés van az emberekben, akiknek nem ez a szakmája, de olvasnak, hallgatnak dolgokat, tehát "értenek" hozzá, ezek egy részét kiigazítják, de attól nem lesz kevésbé hatásos és kemény a magyar történelemben.
Még a kommentelők is durván egymásnak esnek a honfoglalásnál, aszerint ki mit tud.
Nincs ezzel baj, legalább érdeklődnek az emberek.
@@_Denes Úgy tűnik valamit félreértettél, mert a kommentem egyáltalán nem B. Szabóról vagy a videóról magáról szólt, mindkettő kiváló mint mindig. Arról beszéltem ahogy az emberek beszélnek a témáról.
@@2deep5u A magyarokat gyalázók többnyire nem magyarok. Mutatom a legki... öö legnagyobb 😆 közös többszörösüket: 👃
Kedves Mutyusz, kérem maradjon meg a kulturált diskurzus talaján. Köszönjük
@@2deep5u Ok ! Akkor valóban félreértettem. Csak sok itt az indulat máshol, ami nem kéne.
Amúgy egy kérdés, a magyar csatákról készültek 10-12 perces animációk, magyarázatokkal, gyerekeim imádják /tán 8-10 ilyen videó van/. Miért nincs több magyar csatáról ?
(történészek nézzék meg hiteles-e a csata menete és a ruha és fegyverek korhűek.)
Lehetne stratégiai játék magyar középkorból pl. nem kell csillogónak lennie, de legyen.
Nézték, meg is mondták időről időre mit gondolnak - a készítőknek azonban ez sokszor nem tetszik. Marad amit tudnak, akarnak csinálni - ha nem megrendelésre csinálják.. Magyar témájú játék tervek is voltak - de mivel ez ebben a formában nem piaci termék lenne, a készítők szponzort, mecénást, állami támogatást kerestek. Hiszen ma már egy komoly játék költségvetése a filmkével vetekszik, a gyerekek pedig ismerik a világszínvonalat és igénylik is. Így készült is pár egyszerűbb dolog, de Ön se, más sem hallott róla - a valódi közönségük meg egyszerűen leszólja, ami nem éri a dollármilliókból készített játélok színvonalát. Ez valójában ugyanolyan probléma, mint a Hunyadi-film esete
@@janosszabo5769 Köszönöm szépen a választ.
Én korosztályom /40-es-50es/ még imádja és hiányolja is a beszélgetéseket pl a magyar középkorról. A fiatalabbaknak inkább ezek a rövid videók jönnek be sajnos. "Csataterek" egész jó volt, maga a csata, miért is, történelmi okok, stb. Azonban kevés. Ezzel meg lehet fogni olyat, aki nem érhető el hosszabb és komolyabb videókkal.
Más, Mohács az 500as évforduló miatt most sokat szerepel és jó is, de lehetne más is, Árpád-ház, Anjouk, de pl Zsigmondot alig ismeri a tömeg, ezt nem is értem miért, többet érdemelne. Bár Jagelló-ház egy kicsit jobb megítélés alá került, én még egyetemen is sok rosszat tanultam róluk, ők vitték el a balhét. :)
Játék persze pénzkérdés. Tudom, - mint minden, - de egyszerűbb stratégia olcsóbb, magyar állami segítséggel hátha. Azonban elsősorban a Csataterek szerű videókat várnék (belecsempészve kicsit más infót is).
Első világháború is pl teljes homály. Szinte még egy gimis sem tud semmit a magyar /KuK/ történésekről.
@@_Denes Kedves Dénes! Mi is készítettünk két kisfilmet az I vh.-ról, itt tudja megnézni: ruclips.net/p/PLP-w-RV8bSPusTic7pQL5kXj-0yLcNgq0
@@Digitalislegendarium Köszönöm szépen, ismerem, nagyon jók lettek.
hiánypótló beszélgetés
A történész úr abba a csoportba tartozik, akik valahogy ugy nézik a magyar történelmet, hogy mi minden sikerünket csak annak köszönhetjük, hogy az ellenség gyenge volt, figyelmetlen volt, be volt rúgva, tudatmódosító szertől el volt kábulva, stb. Mert ha az a teljes erejében lett volna, akkor jaj lett volna nekünk, mert ugyebár, mi mindenkinél gyengébbek, szerencsétlenebbek voltunk és vagyunk. Kizárt tehát az, hogy nekünk jó hadvezéreink, nagy szervezőink, és hős, erős harcosaink legyenek, mint mindenki másnak...
Az úr kizártnak tartja, hogy Arnulfot vagy akár I. Ottót le tudtuk volna győzni, mert mi csak magyarok vagyunk... Tehát ha a 955-ös augsburgi csataban a magyarokat egy Hunyadihoz hasonlo tehetséges hadvezér vezette volna, akkor is kikaptunk volna, B. Szabó úr szerint? Hála Hunyadi "román" származásárak, mert ő is csak egy mindenki által legyőzött magyar lett volna..
Fel sem merül, hogy Arnulfot azért nem támadták meg, mert szövetség volt a két fél között. És szövetségest nem illett megtámadni, mert őseink nem voltak esküszegők. Viszont a honfoglalás előtti években a magyarok harcoltak a keleti frank seregekkel, amikor Arnulf volt a kiraly. Tehát nem azért nem harcoltak ellene 895 és 899 között, mert úgymond féltek tőle, vagy tudták, hogy esélyük se lenne ellene, hiszen ő egy erős frank uralkodó volt, aki ellen a magyaroknak semmi esélye sem lett volna, hanem azért mert szövetségesek voltak.
Nem tudom, hogy mikor fogunk lesokni a merjünk kicsik lenni mentalitásáról? Egyszerű embereknek ez még megbocsátható de történészeknek nem. Hagyjuk a "merjük a magyarokat lekicsinyíteni" törekvését az ellenségeinknek. Ne tegyük ugyanazt, mint a románok, szerbek, szlovákok, ukránok.
Teljesen igaz az előadónak van egy mi magyarok gyengék voltunk csak akkor győzhettünk ha az ellenfél engedte mondhatni rögeszméje!
Én azt várom, hogy egyszer végre tényleg legyünk olyanok akik értik, a különbséget a rablóhadjárat meg a területszerző hadjárat között. Egy 15-20ezer fős sereget akár csellel, akár megtévesztéssel, akár erővel megsemmisíteni komoly teljesítmény. Az hogy kihasználom az ellenség gyenge pontjait az nem kicsi dolog, ahhoz tudás kell. I.Ottó ellen Bulcsúnak azért volt szerencsétlensége, mert a kor egyik legharcedzettebb seregével kellett volna megetetni egy olyan taktikát amit ez a sereg kiválóan ismert.
@@csokiagall Meggyőződésem, hogy ha 955-ben a magyarokat egy olyan hadvezér vezette volna, mint az, aki a pozsonyi csatát, Ottó serege megsemmisült volna. Bulcsú jó kalandozó vezér volt, de csatákat nagyon nem vívott azelőtt. Tehát nagy tapasztalata nem volt, és lehet, hogy tehetsége sem hozzá. Habár a csata jól kezdődött az ellenség hátvédje elleni támadással és annak szétszórásával. De ezután Bulcsú kifogyott az ötletekből (úgy tűnik, hogy a haditerve eddig terjedt), sőt a csapatai fölött elveszítette az uralmat, mert a hátvédet támadók, ahelyett, hogy folytatták volna az ütközetet, nekifogtak a keleti frank poggyász fosztogatásához. Ilyent egy seregrész a csata közepén nem tesz. Ennél nagyobb hibát egy csatában nem lehet elkövetni. Tehát Bulcsú nem volt képes összetartani a sereget, de a hűségén megmaradtak vezetésére sem.
Nem ez a helyzet a 899-es brentai, a 907-es pozsonyi, a 908-as eisenachi, a 910-es augsburgi és a rednitzi csaták esetén. Ezekben a csatákban az ellenséget megsemmisítették, a brentai kivételével, a fővezéreket is megölték. Nagy valószínűséggel mindezen csatákban a magyar sereget ugyanaz a hadvezér vezette, aki úgy tűnik egy katonai zseni volt, mert 10 év alatt 5 ilyen győzelmet keveset aratott egy hadsereg.
Érdekes módon 910 után a magyar seregek taktikája gyökeresen megváltozott. Míg addig a magyarok keresték a csatát, és rendszerint tönkreverték az ellenség főerőit ott, ahol rájuk találtak, azután a csaták száma megfogyatkozott, és a magyarok inkább a terület gyors kirablása után, még az ellenséges sereg megjelenése előtt, továbbálltak. Habár az is igaz, hogy a 910-ig történő katasztrofális vereségek miatt, az ellenség sem nagyon kereste a csatát a magyarokkal. Emiatt a magyar hadvezérek elszoktak a csatáktól, a taktikától. És szerintem ez vezetett 933-hoz és 955-höz.
Tehát ha 955-ben egy hasonló tehetségű, képességű és tapasztalatú hadvezér vezette volna a magyarokat, a kalandozásoknak nevezett hadjáratok még vagy 100 évig eltartottak volna...
A történész úr szerintem abba a csoportba tartozik, akik források alapján tanulmányozzák a magyar történelmet. Ön meg feltételezhetően abba a csoportba, akik nem, különben nem képzelné Hunyadi Jánost az augsburgi csatába. B. Szabó János Arnulfról, Berengárról bőséges forrásanyagot talál, a magyarok azonban sajnos ekkoriban nem írtak krónikákat, így nem találhat ki hasraütésre az utókor kedvéért egy zseniális magyar hadvezért. Lehet, hogy volt, lehet, hogy nem, de a történettudománynak az a feladata, hogy a forrásokból rekonstruálja a múltat és nincsenek ilyen korabeli források.
A "merjünk kicsik lenni" mentalitást csak ön képzeli bele, mert ez a legkényelmesebb magyarázat az álomvilága és a történettudomány jelenlegi álláspontja között fennálló különbségre. Biztos könnyebb ebben hinni, mint szembesülni azzal, hogy a történészség egy szakma, amihez ön nem ért.
@@nemorinoeso7581 Ja, tehát értsem úgy, hogy például Szabados György nem történész? Mert ő sem kicsinyíti le a hadjáratok időszakában magyar részről történteket?
Második kérdés: a pozsonyi, a brentai, az eisenachi, a rednitzi, az első augsburgi, stb., csatákat nem nagy hadvezér vezette? Az itáliaiak és a keleti frankok csak megverték magukat, és a vezéreik harakirit követtek el, hogy én azt mondhassam, hogy volt egy nagy hadvezérünk, aki győzelmekre vezette a magyarokat? Vagy a korabeli nyugati krónikások, évkönyvírók hazudnak arról, hogy a magyarok egy sor olyan győzelmet arattak néhány rövid év alatt, amelyekben a nyugati vezérek is otthagyták a fogukat, csak ön tudja a tutit, hogy nem volt a magyaroknak 910-ig egy zseniális hadvezérük? És azt, hogy egy semmirekellő banda voltak, akik nem lettek volna képesek semmire, ha egy erős uralkodó vezette volna az ellenséget?
Ez is fura felfogás, amit önök történelminek, tudományosnak neveznek, hogy mi senki ellen nem lettünk volna képesek győzni, ha úgymond az megemberelte volna magát. Mert mi erre nem lettünk volna képesek. De mindenki más igen! Ezt a felfogást nevezi ön tudományosnak? Én viszont ezt ideológiák által vezérelt felfogásnak nevezem. Olyan ideológiáké, amelyek az 1920-40-es években voltak divatosak...
Nem tudom, hogy ki ért és ki nem ért a történelemhez?
Nagyon érdekes tematika, de történészként engedtessék meg.... a honfoglalás egy kitalált szó a nyelvújítás óta van.... secundus ingressus.... azaz 2. Bejövetel a krónikákban.
Hunok is vagyunk genetikailag. Ez hogy lehet? Ugyanazok a hunok, vagy Attiláék elszakadtak, és mi keleten maradtunk még sokáig, és aztán mentünk ugyanide?
Jobb a Kalandozások, mert nem viszi félre a gondolkodást!
Ez a csatorna eleve magyarellenes. B Szabó szintúgy. Jól jelzi a jól indult MKI MTA-sodását, hogy ő is itt kötött ki...
NEM honfoglalás, hanem honvisszaszerzés, hazatérés, visszajövetel, secundus ingressus.
NEM kalandozás, hanem területbiztosítás, hadjárat.
Khm-khm, egy „műszó“, pontosabban, ami összekapcsolódik a hivatásos magyar történészet megjelenésével. A Kézai Simon és Anonymus-féle krónikák pedig JÓ korlenyomatok de NEM *teljesen* történetileg hitelesek. Rengeteget amit nem tudnak belemagyaráztak és kitaláltak (például Anonymus Laborc vezér személyét mindössze egy folyóból eredeztette, amint Livius is a Tiberisből eredezteti a rómaiak egyik királyát, mindkettő elég gyenge lábakon áll, kitalált, inventált, rávetített dolgok lehettek ezek). Igen, mi is sok mindenben tévedünk, de nemzetközi kutatás semennyiben nem támasztja alá azt, amit egyesek mondanak. Lehet azért, mert nincs alapja, nem azért, mert mindenki összeesküdött a magyarok ellen. Itt meg már egyesek előrerohannak azzal, hogy a magyarok és a hunok között cáfolhatatlan, közvetlen kapcsolat van 😅 Jó lenne, jó lenne. De azért ne hagyjuk, hogy lesüllyedjünk a román ceausescui történetírás szintjére.
@zomorozna5960 a magyarok genetikailag részben hunok, azt hiszem, nagyobb részben szkíták. gondolom, nem sietnek a történészek erről tájékoztatni az átlagembert.
Ismét megtanultuk,hogy őseink nem azért nyertek nagy csatákat mert jó harcosok voltak, hanem mert az ellenség el sem jött. Szánalmas.
Semmi ilyesmit nem mondott.