Szia, tetszik a téma és szerintem ez egy jó csatorna lenne hosszú távon! Engem maximum ez a "pizza" dolog ami kicsit meg rémiszt mivel a filozófia szerintem kicsit komolyabb kör minthogy el vicceljük. De ez csak saját vélemény, lehet csak nekem szúrta a szemem. De összefoglalva remélem lessz még több hasonló filozófia videó!
Köszönöm a visszajelzést és örülök, hogy tetszik a téma! Értem, hogy a „Pizza és Filozófia” név talán meglepő lehet, főleg egy komolyabb filozófiai témánál, mint a halál kérdése. Azért választottam ezt a nevet, mert szeretném, ha a filozófia elérhetőbb és közvetlenebb lenne, mint egy baráti beszélgetés egy szelet pizza mellett. Ez a hozzáállás szerintem segíthet abban, hogy többen kapcsolódjanak a filozófiához, de megértem, ha egyeseknek más az ízlésük ebben. Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed, és számíthatsz rá, hogy lesznek még hasonló filozófiai videók a csatornán!
Szerintem a haláltól való félelemnek semmi köze nincs az ismeretlenhez, hogy vajon mi lesz a halál után... ezen senki nem gyötrődik... az ember életében a rendszeresen zajló nemcselekvés okozza a félelmet, hogy nem tudják, meddig lehet még lumpolni, mikor kellene elkezdeni cselekedni. (ezért mennek nagyot a "szeress most, élj most " klisék). Az ember alapvetően egoista és kényelmes, kényelemre törekszik. Pl., ha valakinek van egy órája elvégezni egy adott dolgot, akkor is egy órát szán rá, ha fele annyi idő is elég lenne, tudván, hogy erre egy óra adott, ezen nem kell gondolkodni, utána majd szabadság... (és az egy óra kitöltését igyekszik mindenféle módon magyarázni - az hogy másnak kell beszámolnia, vagy saját magának, az teljesen mindegy). Szóval az ember attól parázik, hogy sok dologra nem lesz ideje, mert nem tudja, mennyi van hátra, tehát itt az időkorlát határozatlansága a probléma. Tudja, hogy cselekedni kellene, meg jókat szólni, meg dicsérni, meg szeretni meg imádkozni stbstb... de pont ma?! Holnap? Holnap is jó, nem?... aztán egyszer látótávolságba kerül az utolsó holnap és megy a pislogás meg a rotyó, hogy még dolog lenne... de akkor már mindegy. A halál utáni dolgok hitbéli, meggyőződésbeli kérdések, az nem nagy matek...de hogy neki kellene állni most azonnal élni, hinni, cselekedni... na az már okoz némi vakaródzást. Én speciel a pizzát is csípem, filozofálva meg végképp :)
Nagyon érdekes meglátás, és van benne egy jó adag igazság! Az idő múlandósága és a "nemcselekvés" kényelme valóban nagy kihívást jelent mindannyiunk számára. Ahogy mondod, gyakran elodázzuk a cselekvést és halogatjuk az élet teljességét, miközben a véges időt próbáljuk figyelmen kívül hagyni egészen addig, amíg "látótávolságba kerül az utolsó holnap." A halál nemcsak az ismeretlent jelenti, hanem egy ébresztőt is az életre, hogy talán éppen most kellene szeretni, cselekedni, élni. És valóban, egy szelet pizzával a kezünkben elmélkedni az élet nagy kérdésein talán a legélvezetesebb módja annak, hogy szembenézzünk ezekkel a gondolatokkal.
@ a halál, mint ébresztő. Ez jó! Az egyik Dr. House epizód arról szólt, hogy egy csóka a halálos ágyán mindent megbánt, de amikor kiderült, hogy megmentették, ugyanaz a tróger lett, mint korábban. Ment a méltatlankodás, hogy majdnem meghalt, ez nem elég a változáshoz?! Akkor elhangzott számomra egy ikonikus mondat, ami a következő: “A majdnem halál semmit nem ér…a halál, az mindent megváltoztat.” Vagy valami ilyesmi. Ez jutott eszembe az ébresztőről. Nem egy Epikurosz-idézet, de szerintem megvan a maga magvassága.
@@peterkumbor2045 Ez a Dr. House epizód tényleg jól szemlélteti, mennyire nehéz tartósan megváltozni, még egy halál közeli élmény (majdnem halál) átélése után is. Az igazi határhelyzet, a halál véglegessége azonban más, valószínűleg ezért is hat annyira ébresztőként az emberiségre, mert ott már nincs lehetőség visszafordulni, újrakezdeni. És igen, bár nem egy klasszikus filozófiai idézet, de teljesen igaz: a halál tényleg mindent megváltoztat.
Nagyon jó lett a videó, és most aktuális. Köszönjük!
Örülök, hogy tetszett a videót, és köszönöm a visszajelzésedet! Remélem, sikerült néhány új gondolatot adnom ehhez a kérdéshez.
Szia, tetszik a téma és szerintem ez egy jó csatorna lenne hosszú távon! Engem maximum ez a "pizza" dolog ami kicsit meg rémiszt mivel a filozófia szerintem kicsit komolyabb kör minthogy el vicceljük. De ez csak saját vélemény, lehet csak nekem szúrta a szemem. De összefoglalva remélem lessz még több hasonló filozófia videó!
Köszönöm a visszajelzést és örülök, hogy tetszik a téma! Értem, hogy a „Pizza és Filozófia” név talán meglepő lehet, főleg egy komolyabb filozófiai témánál, mint a halál kérdése. Azért választottam ezt a nevet, mert szeretném, ha a filozófia elérhetőbb és közvetlenebb lenne, mint egy baráti beszélgetés egy szelet pizza mellett. Ez a hozzáállás szerintem segíthet abban, hogy többen kapcsolódjanak a filozófiához, de megértem, ha egyeseknek más az ízlésük ebben. Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed, és számíthatsz rá, hogy lesznek még hasonló filozófiai videók a csatornán!
Szerintem a haláltól való félelemnek semmi köze nincs az ismeretlenhez, hogy vajon mi lesz a halál után... ezen senki nem gyötrődik... az ember életében a rendszeresen zajló nemcselekvés okozza a félelmet, hogy nem tudják, meddig lehet még lumpolni, mikor kellene elkezdeni cselekedni. (ezért mennek nagyot a "szeress most, élj most " klisék). Az ember alapvetően egoista és kényelmes, kényelemre törekszik. Pl., ha valakinek van egy órája elvégezni egy adott dolgot, akkor is egy órát szán rá, ha fele annyi idő is elég lenne, tudván, hogy erre egy óra adott, ezen nem kell gondolkodni, utána majd szabadság... (és az egy óra kitöltését igyekszik mindenféle módon magyarázni - az hogy másnak kell beszámolnia, vagy saját magának, az teljesen mindegy). Szóval az ember attól parázik, hogy sok dologra nem lesz ideje, mert nem tudja, mennyi van hátra, tehát itt az időkorlát határozatlansága a probléma. Tudja, hogy cselekedni kellene, meg jókat szólni, meg dicsérni, meg szeretni meg imádkozni stbstb... de pont ma?! Holnap? Holnap is jó, nem?... aztán egyszer látótávolságba kerül az utolsó holnap és megy a pislogás meg a rotyó, hogy még dolog lenne... de akkor már mindegy. A halál utáni dolgok hitbéli, meggyőződésbeli kérdések, az nem nagy matek...de hogy neki kellene állni most azonnal élni, hinni, cselekedni... na az már okoz némi vakaródzást.
Én speciel a pizzát is csípem, filozofálva meg végképp :)
Nagyon érdekes meglátás, és van benne egy jó adag igazság! Az idő múlandósága és a "nemcselekvés" kényelme valóban nagy kihívást jelent mindannyiunk számára. Ahogy mondod, gyakran elodázzuk a cselekvést és halogatjuk az élet teljességét, miközben a véges időt próbáljuk figyelmen kívül hagyni egészen addig, amíg "látótávolságba kerül az utolsó holnap." A halál nemcsak az ismeretlent jelenti, hanem egy ébresztőt is az életre, hogy talán éppen most kellene szeretni, cselekedni, élni.
És valóban, egy szelet pizzával a kezünkben elmélkedni az élet nagy kérdésein talán a legélvezetesebb módja annak, hogy szembenézzünk ezekkel a gondolatokkal.
@ a halál, mint ébresztő. Ez jó! Az egyik Dr. House epizód arról szólt, hogy egy csóka a halálos ágyán mindent megbánt, de amikor kiderült, hogy megmentették, ugyanaz a tróger lett, mint korábban. Ment a méltatlankodás, hogy majdnem meghalt, ez nem elég a változáshoz?! Akkor elhangzott számomra egy ikonikus mondat, ami a következő: “A majdnem halál semmit nem ér…a halál, az mindent megváltoztat.” Vagy valami ilyesmi. Ez jutott eszembe az ébresztőről. Nem egy Epikurosz-idézet, de szerintem megvan a maga magvassága.
@@peterkumbor2045 Ez a Dr. House epizód tényleg jól szemlélteti, mennyire nehéz tartósan megváltozni, még egy halál közeli élmény (majdnem halál) átélése után is. Az igazi határhelyzet, a halál véglegessége azonban más, valószínűleg ezért is hat annyira ébresztőként az emberiségre, mert ott már nincs lehetőség visszafordulni, újrakezdeni. És igen, bár nem egy klasszikus filozófiai idézet, de teljesen igaz: a halál tényleg mindent megváltoztat.