"Olyan változások előtt állunk, ami példa nélküli az emberiség történelemében."

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 13 сен 2024
  • Külpologika video podcast Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutatóval.
    Hogyan lesz valaki összeomlás kutató?
    Igazuk lehet-e a techno-optimistáknak és jobb korba röpítenek-e az új technológiák?
    Mi az az Energy Return on Investment és miért jelzi azt, hogy nagy bajban vagyunk?
    Miért tanulságos a Platform című film a Netflixen?
    Mit tanulhatunk a Maslow-piramisból?
    Mik azok az erőforrás háborúk, és miért lesznek majd pusztítóak?
    Létezik-e fenntartható fejlődés?
    Hány hét alatt omlik össze egy modern társadalom?
    Van-e még remény, visszakaphatjuk-e még a megszokott életünket, vagy egy Mad Max világ vár ránk?
    Mi az a Deep Adaptation Hungary és a Cassandra Program?
    A beszélgetésben elhangzott információkról többet az alábbi honlapokon tudhat meg:
    - A Deep Adaptation Hungary - Készülj & Alkalmazkodj Facebook csoport: / deepadaptationhungary
    - A Mélyalkalmazkodás magyar nyelvű honlapja: deepadaptation...
    - A Betyáros Világ szemléletformáló podcast honlapja: www.betyarosvi...
    - A Cassandra Program honlapja: cassandraprogr...

Комментарии • 46

  • @user-kx3ov2mr1v
    @user-kx3ov2mr1v 10 месяцев назад +5

    Úgy tűnik nem nagyon veszik az emberek komolyan amit elmond pedig nagyon is igaz !!!

    • @csabaruszkai
      @csabaruszkai 13 часов назад

      Nem, nem az, és semmi szakmai előmenetele nincs ahhoz, hogy ilyen állításokat tegyen. Nézzen csak utána a Deep Adaptation mozgalom erősen kérdőjeles tevékenységeinek. Fél(Ál)tudományos szekta.

  • @babikajtar1669
    @babikajtar1669 7 месяцев назад

    Miért ilyen hangos a zene, meg a hang effektek a beszédhez képest. Amúgy nem volna érdekes?

  • @mzolta1969
    @mzolta1969 Год назад +6

    Tanácsadó cég! Kiugrott a nyuszi a bokorból. Jól be kell ijeszteni az embereket, és utánna megkoppasztani őket.

    • @tiborfulop5990
      @tiborfulop5990 8 месяцев назад

      mekkora marhasag. A website ingyenes es tajekoztato jellegu. Mindenki ugy keszul es ugy veszi komolyan ahogy akarja, de megjegyzem: Mark Zuckerberg eppen most epit Hawaion egy nuclearis tamodast is tulelo foldbe agyazott , onellatasra alkalmas bunkert tobb mint 100 millio dollard tesz bele. . Szoval. ennyit errol. Orulok, hogy on a jovo evi nyaralasat tervezi. En ehelyett szolar generator beszerzeset tervezem, napelem panellel egyutt. Onnek lesz egy szep hete, nekem pedig lesz egy B opciom, ha ujabb jarvany, haboru vagy barmi bekoszon es hasznalom kb 10 - 15 evig.

    • @gingo162
      @gingo162 Месяц назад

      akkor te leszel az elsö a majd aki meglepödik--- jobb hinni mint megijedni- persze a vilag nem beszel errö,mert megallitani már nem lehet, es hogy kikerüljek a tömegpszichozist- ezert nem hallasz rola majdnem sehol

    • @mzolta1969
      @mzolta1969 29 дней назад

      @@gingo162 Jobb félni mint megijedni. Én is úgy látom, hogy visszafordíthatatlan folyamatok vannak, de akkor a megoldásokat keressük, ne pedig ijesztgessük egymást. Szerintem már el is kezdődött a Sahel övezetben és a közel keleten egy olyan típusú konfliktus amelynek klíma vonatkozásai is vannak.

  • @tamasnemeth6473
    @tamasnemeth6473 11 месяцев назад

    Elnézést kérek, de "Összeomlás-kutatásból" hol lehet diplomát szerezni, és hol publikált eddig Stumpf-Bíró Balázs...mégis milyen szakterületen dolgozik pontosan egy "Összeomlás-kutató"?

    • @user-kx3ov2mr1v
      @user-kx3ov2mr1v 10 месяцев назад +4

      Mi köze hozzá? Az a lényeg hogy igaz amit mond.

    • @jamahajm4211
      @jamahajm4211 Месяц назад

      Ha valaki józan paraszt ésszel ezt átgondolja, akkor is eljuthat ilyen következtetésre. Nyílván nem ilyen részletességgel.​@@user-kx3ov2mr1v

    • @csabaruszkai
      @csabaruszkai 13 часов назад

      Nem, nincs rá egyértelmű tudományos evidencia arra, amit mond és a szakmai életpályája sem éppen hiteles. Attól mert egy éve doktori iskolába jár és kétes, tudományos színezetű információkat közöl, még igen messze jár a valóságtól. Mondhatnánk szélhámosnak is. ​@@user-kx3ov2mr1v

  • @laszlonelasztovicza4046
    @laszlonelasztovicza4046 8 месяцев назад

    Ó az a szivárvány ; meghajtom fejem .

  • @AdamKiss-rh8sj
    @AdamKiss-rh8sj Год назад +10

    "Általánosabban, a "Deep Adaptation" feltűnően kevés magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan következhet be az összeomlás - az olyan elszórt, hiteltelenített forrásokon túl, mint McPherson -, és ehelyett érzelmileg meggyőző leírásokra támaszkodik arról, hogy mit jelent számunkra az összeomlás. Bendell azt írja, hogy "az előttünk álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a klímaváltozás bomlasztó és ellenőrizhetetlen szintjei előtt állunk, ami éhezést, pusztulást, migrációt, betegségeket és háborút hoz". Minden komoly előrejelzésnek érveléssel kell alátámasztania egy ilyen kijelentést. De ez nem komoly előrejelzés - inkább egy rendkívül hatékony, tudománynak álcázott érzelmi felhívás a félelemre. Ennyit láthatunk, amikor Bendell azt írja, hogy "amikor azt mondom, hogy éhínség, pusztulás, migráció, betegség és háború, akkor a saját életünkre gondolok. Ha nem lesz áram, hamarosan nem fog víz jönni a csapból. A szomszédaidtól fogsz függeni, ha élelmet és némi meleget szeretnél kapni. Alultáplált leszel. Nem fogod tudni, hogy maradj vagy menj. Félni fogsz attól, hogy erőszakkal megölnek, mielőtt éhen halnál." Az összeomlásnak ez a leírása nagy pátosszal bír, de kevés magyarázatot ad arra, hogy egy ilyen forgatókönyv hogyan vagy miért elkerülhetetlen, vagy akár hihető. A "Mély alkalmazkodás" ezen szakaszának alapos olvasása során nem találunk ilyen magyarázatot.
    Akár szándékosan, akár nem, a "Deep Adaptation" ügyesen egyensúlyoz a főáramú tudományos források lejáratására tett kísérlet, az ijesztő fordulópontok felállítása, valamint a jövőtől való félelmünkre és a védelmünkre hivatott intézményekkel szembeni jogos bizalmatlanságunkra való hivatkozás között, mindezt azért, hogy elfedje a saját előrejelzéseihez szükséges komoly bizonyítékok hiányát.
    A félretájékoztatás mintái
    Korábban írtuk, hogy az éghajlati mozgalom strukturális sebezhetőséget hordoz azokkal szemben, akik félreértelmezik az éghajlati tudományt a nagyközönség számára. Mivel a klímamozgalomban részt vevők túlnyomó többségének nincs ideje arra, hogy saját maga áttekintse a tudományos szakirodalmat, időnként becsaphatnak minket az olyan narratívák, mint amilyeneket a "Mély alkalmazkodás" című könyvben alkalmaznak. Ilyen módon a "Deep Adaptation" feltűnő hasonlóságot mutat az éghajlatváltozás tagadóinak írásaival. Geoffery Supran és Naomi Oreskes jelentése az #ExxonKnew botrányról néhány olyan technikát mutat be, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagokból finanszírozott ellenzők használnak, hogy a tudományt meggyőzőnek tüntessék fel. Az Exxon esetében a tévedések szándékosak, a profitjukat rontó szabályozások késleltetésére irányulnak, de nem kell, hogy így legyen. A jelentés a tudomány tagadásának öt technikáját írja le, amelyek mindegyike megjelenik valamilyen formában a "Mély alkalmazkodás"-ban, bár az ellenkező üzenetet támogatva:
    1) Hamis szakértők: A más véleményen lévő nem szakértők magasan képzettnek feltüntetése, noha nem publikáltak tényleges éghajlatkutatást és/vagy nem szereztek megfelelő képzést. Guy McPherson, aki nem rendelkezik szakértelemmel az éghajlati tudományok terén, mégis rendszeresen prófétikus előrejelző képességeket állít, mégis komoly figyelmet kap a "Deep Adaptation"-ben.
    2) Logikai tévedések: Logikailag hibás érvek, amelyek hamis következtetésekhez vezetnek. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az éghajlati rendszer nemlinearitása gyorsuló hatásokhoz vezet, és ezért a társadalom a következő évtizedekben összeomlik. De az érvelés ezért megalapozatlan - a "Deep Adaptation" egyszerűen nem szolgáltat logikai érveket, amelyek alátámasztanák ezt. ("Társadalmi összeomlás" sehol sincs definiálva a szövegben.) Abból a feltevésből, hogy "úgy érzed, hogy [az összeomlás] elkerülhetetlen", arra a következtetésre jutni, hogy az valóban elkerülhetetlen, egyenesen logikai tévedés.
    3) Lehetetlen normák: Irreális bizonyossági normák megkövetelése a tudomány alapján történő cselekvés előtt. Ez a technika megnyilvánulhat abban, hogy az IPCC előrejelzéseinek mind közel tökéletesnek kell lennie. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy "A megfigyelt jelenségek, a tényleges hőmérsékletek és tengerszintek nagyobbak, mint amit az elmúlt évtizedek éghajlati modelljei a jelenlegi korunkra előre jeleztek". Bár a megfigyelt felmelegedés valamivel magasabb volt, mint az IPCC által használt modellfuttatások eredményeinek átlaga, de bőven az általuk várt tartományba esett.
    4) Cseresznyeválogatás: Olyan adatok szelektív kiválasztása, amelyek egy olyan kívánt következtetést támasztanak alá, amely eltér az összes rendelkezésre álló adatból adódó következtetéstől. Amint azt fentebb tárgyaltuk, a "Deep Adaptation" elveti az IPCC teljes, metánnal kapcsolatos munkáját azzal, hogy egyetlen, a metán-klatrátokról szóló tanulmányt idéz, és nem tesz említést arról a több tanulmányról, amelyek nem értenek egyet a következtetéseivel.
    5) Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv felvetése több ember között, általában egy aljas terv megvalósítása érdekében, például egy igazság eltitkolására vagy félretájékoztatás fenntartására irányuló összeesküvés. A "Deep Adaptation" arra kéri olvasóit, hogy "fontolják meg a mainstream nézetek elhagyásának értékét", mintha ezek a nézetek eredendően hibásak lennének, mivel mainstreamek. Az eredeti blogbejegyzés címe: "Az összeomlásról szóló tanulmány, amelyről úgy gondolták, hogy nem kellene elolvasnod - még".
    A tudomány több módszerrel igyekszik védekezni e veszélyek ellen: szakértői értékelés, logikai pozitivizmus, konszenzus és szakértelem. A szakértői értékelés folyamata segít kiszűrni a hibákat, tévhiteket és a meglévő munkák tudatlanságát. A logikai pozitivizmus gyakorlása a bizonyítás terhét az állítást megfogalmazó szerzőre hárítja. A konszenzus több elemzés közötti egyetértést kér, mivel az egyetlen tanulmányban bemutatott bizonyítékok hibásak vagy hiányosak lehetnek. Az akadémiai testületek megkövetelik a releváns szakterületen való bizonyos szintű szakértelem bizonyítását. E módszerek miatt az IPCC több száz szerző munkáját összegzi, és több ezer tanulmányra támaszkodva vonja le következtetéseit. Lehetséges, hogy egy olyan tudományos munka, amely nem alkalmazta ezeket a biztosítékokat, még mindig helyes, de ez sokkal kevésbé valószínű, különösen, ha ez azt jelenti, hogy a szakértői értékelésen alapuló tudomány teljesen téves.
    A "Deep Adaptation" megkerüli az IPCC-t, és ezzel a fenti technikák mindegyikét alkalmazza. A dokumentum legalább két indoklást ad a közelmúltbeli tudományos szakirodalom külön elemzésének elvégzésére. Először is azt állítja, hogy "valós idejű adatokra van szükség a jelenlegi helyzetről és az abból következtethető tendenciákról" ahhoz, hogy megértsük a közelmúltbeli felmelegedés valódi következményeit - amihez túl kell lépni az IPCC-n, mivel az általában néhány évvel korábban közzétett tudományos eredményeket összegez. Már láttuk, hogy ez az állítás mennyire téves. Az olyan nagy, kaotikus rendszerekben, mint az éghajlati rendszer, a kiszámíthatatlan viselkedés rövid életű trendekhez vezethet, amelyek pusztán a jövőbe extrapolálva tűnnek katasztrofálisnak. A valós idejű adatok azért fontosak, mert több információt nyújtanak az éghajlati rendszerről, és lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan finomítsuk előrejelzéseinket. Nem bizonyítják, hogy a közelmúltbeli nem lineáris változások a jövőben is folytatódni fognak.
    Másodszor, a "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az IPCC "hasznos munkát végzett, de a változás ütemét jelentősen alulbecsülte", és arra a következtetésre jut, hogy jobb, ha az egyes "neves éghajlatkutatókhoz" fordulunk, akiknek előrejelzései pontosabbak voltak. Már megmutattuk, hogy ezek közül a "neves klímatudósok" közül sokan sokkal rosszabb előrejelzéseket tettek, mint az IPCC. De még ha az egyes szakértők időnként jobb előrejelzéseket is tesznek, mint az IPCC, ez nem jelenti azt, hogy a módszereik jobbak. Mivel a klímatudomány egy hatalmas, összetett és kaotikus rendszert tanulmányoz, mindig megvan az esélye annak, hogy egy szerencsés egyén olyan előrejelzést ad, amely közelebb van a modellek által készített előrejelzésekhez. A "Deep Adaptation" című könyvben idézett magányos szakértők többségéről kiderült, hogy nem voltak ilyen szerencsések, de még ha egyszer-egyszer pontosan jósoltak is, ez nem ad okot arra, hogy az IPCC egésze felett bízzunk bennük."
    The faulty science, doomism, and flawed conclusions of 'Deep Adaptation'
    The claim that runaway climate change has made societal collapse inevitable is not only wrong - it undermines the cause of the climate movement.
    www.opendemocracy.net/en/oureconomy/faulty-science-doomism-and-flawed-conclusions-deep-adaptation/
    www.deepl.com/translator

    • @AdamKiss-rh8sj
      @AdamKiss-rh8sj Год назад

      "A "mély alkalmazkodás" számos más módon is árt az Extinction Rebellion és a szélesebb értelemben vett klímamozgalom számára:
      Demotivál minket
      Az a meggyőződés, hogy a közeljövőbeni társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, sok ember mentális egészségét súlyosan megviseli. Ez önmagában is rossz, és ez a rossz módja annak is, hogy az embereket a mozgalmunkba vonzzuk. Egy nemrégiben készült, 50 000 embert vizsgáló tanulmány szerint "azok az egyének, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan, kisebb valószínűséggel vesznek részt olyan magatartásformákban vagy támogatnak olyan politikákat, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányulnak". A teljes igazság elmondása az éghajlati vészhelyzetről jelenleg radikális és rendkívül erőteljes cselekedet; a "mély alkalmazkodás" fatalista meséjének elmondása nem az. A "mélyreható alkalmazkodás" egyfajta bénultságra ösztönöz, amikor azt állítja, hogy "nincs "hatékony" válasz" a válságra. Ez megint csak tévedés: tudjuk, hogy számos hatékony válasz létezik, és ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak (és tisztességesen megvalósuljanak), demokratikus politikai hatalomra van szükségünk, amely képes legyőzni az éghajlatváltozás elleni fellépést ellenző embereket és vállalatokat. Ennek a hatalomnak a kiépítése a klímamozgalom fő célja.
      Érdemes megjegyezni, hogy egyesek számára a "mélyreható alkalmazkodás" éppen ellenkező hatást vált ki. Ahelyett, hogy megbénítana, inkább feloldja azt a fájdalmas kognitív disszonanciát, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozásra adott tényleges válaszaink és a meghozandó intézkedések közötti tátongó szakadékot. E szakadékkal szemben a "Mély alkalmazkodás" azt mondja: "neked van igazad, mindenki más katasztrofálisan téved, és jobb, ha elfogadod a következményeket". Ez a narratíva megkönnyebbülést jelenthet, a vele járó bánat ellenére, mert egyszerűsítő tisztaságot hoz a döntéseinkbe. De ismétlem, ez egyszerűen tévedés. Függetlenül attól, hogy tudat alatt akarunk-e hinni a "Mély adaptációnak", vagy sem, Bendell logikus következtetéseinek tényleges követése a valóságtól való elszakadást vonja maga után. Ha helyesnek érezzük, akkor azt ugyanúgy érezzük helyesnek, ahogyan egy szekta is helyesnek érzi a tagjai számára: azáltal, hogy megfosztjuk őket az információtól.
      Ez delegitimál minket.
      Mondanom sem kell, hogy a doomista tudományos műhiba különösen káros minden olyan mozgalom számára, amelynek első számú követelése az "Igazság elmondása". A hanyag tudomány használata muníciót ad a tagadó ellenzéknek, lehetővé téve számukra, hogy azt állítsák, hogy a dolgok közel sem olyan rosszak, mint amilyennek mi mondjuk, és elutasítsák a követeléseinket. Azzal, hogy a "Deep Adaptation" című könyvben bemutatottakhoz hasonló érveket az Extinction Rebellion tiltakozásának egyetlen állítólagos indoklásaként állítják be, a tagadók és a késlekedők az egész mozgalmat "pánikkeltőnek" minősíthetik. Természetesen az ellenzék nagy része továbbra is rosszhiszeműen fog érvelni, bármi történjék is - de van egy második ok is, amiért nem lépjük túl az ésszerű indoklás határait: elveszítjük a támogatottságot. Ha ügyetlenül támadjuk a tudományos konszenzust, és szemét tudományt idézünk, az megnehezíti, hogy a tudomány jelentős személyiségei kifejezetten támogassák, és ezzel az Extinction Rebellion értékes legitimációs forrástól (sőt, jogi támogatástól) esik el egy olyan küzdelemhez, amelyről tudjuk, hogy indokolt. Ez az érvelés ugyanígy érvényes a szélesebb értelemben vett klímamozgalomra is, amelynek ellenzéke éveken keresztül bizalmatlanságot szított a tudomány iránt.
      Ez elhomályosítja a hosszú távú jövőképünket és tervezésünket
      Ha azt hisszük, hogy a vég közeleg, az aláássa azt a fajta hosszú távú tervezést, amely kulcsfontosságú lesz a Kihalási Lázadás további sikeréhez. Ezt a hatást már a gyakorlatban is láthattuk: az Extinction Rebellion tüntetők egyik kis csoportja, akik a szélesebb mozgalom akarata ellenére meghozták azt a rossz stratégiai döntést, hogy megzavarják a londoni metrót Canning Townban, állítólag Guy McPherson megcáfolt, világvége-jóslataira hivatkozott indoklásként. Mások alaposan kritizálták, hogy az elnyomási struktúrákra vakon tekintő akciók súlyosan károsítják a mozgalmat azzal, hogy különböző küzdelmeket állítanak szembe egymással, ahelyett, hogy hangsúlyoznák, hogy az éghajlati kérdések hogyan keresztezik a faji, osztály- és nemi kérdéseket.
      A közeli összeomlásba vagy kihalásba vetett hit olyan mély kétségbeesést szül, amely feleslegessé teszi azt a fajta hosszú távú tervezést, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy átvészeljük az éghajlati válságot. Még ha a klímamozgalomnak sikerül is gyors szén-dioxid-kibocsátás utáni átmenetet kezdeményeznie, nekünk és sok más mozgalomnak a következő évszázadban még sok tennivalónk lesz annak érdekében, hogy ez az átmenet valóban megtörténjen, és igazságosan történjen. Ez a munka többéves vagy évtizedes léptékű tervezést igényel, és annak biztosítását, hogy az olyan intézmények, mint a kormányok, bankok és egyetemek - nem is beszélve az egész iparágakról - hozzájáruljanak a szükséges strukturális átalakuláshoz. A jogszabályok puszta elfogadása nem garantálja a sikert, és a tömeges tiltakozások önmagukban sem fogják meghozni azokat a széles körű változásokat az infrastruktúrában és a mindennapi gyakorlatban, amelyekre szükségünk van. És ez a munka fontos marad, függetlenül attól, hogy sikerül-e 2°C alatt tartani a felmelegedést. A közeljövő társadalmi összeomlásába vetett tudománytalan hit aláássa ezt a létfontosságú, előrelátó elkötelezettséget."

    • @belavalodi850
      @belavalodi850 Год назад +1

      Stumpf-Bíró a greet reset hazai szekértolója, megbízást teljesít.

    • @tiborfulop5990
      @tiborfulop5990 8 месяцев назад

      A nyersanyagok kifogyasa teny es elore lathato, ami a "megujulo energiat kezelni tudo technologiahoz szukseges". Az energia felhasznalas csokkentese gazdasagi es szuksegtelen luxus igenyek drasztikus csokkentese nelkul nem fog menni, ami eletszinvonal eset eredmenyez, amit az agymosott, joletbe degradalodo ember keptelen lesz elviselni. Osszeomlas utja nem prognosztizalhato, mert pl. fugg a jovo evi Amerikai elnokvalasztastol. Ha a meregzold, agymosott progresszio marad, akkor biztos a kuka, ha pl. Trump vagy Ron DeSantis jonne, akkor visszaterhetunk a racionalitas vilagaba ahol a fosszilis forrasok meg 100-300 evig kitartanak. szoval recept nincs.

  • @gaborv.6502
    @gaborv.6502 Год назад +12

    Kár hogy ezekkel az igen hangos és teljesen lényegtelen bevágásokkal sikerült a fontos interjút egy bohózattá silányítani :(

  • @belavalodi850
    @belavalodi850 Год назад +11

    Hosszú évekkel ezelőtt megmondta Bogár László, hogy az emberiség előtt két út áll, egyfajta visszarégiesülés vagy a pusztulás.
    Nagy Frigyes szerint a remény a vereség első jele.
    Magyarország 1100 esztendős állam. Ennek a hosszú időnek mindössze 10%-ban, az utóbbi 110 évben éltünk árammal, földgázzal, kőolajjal. Mi a kérdés?

    • @andorsallai758
      @andorsallai758 9 месяцев назад

      Minden országban ez folyik. Talán még az ubungáknál is. (Mint ahogy a jááárváány is mindenhová behatolt.)
      Kérdés, mondjuk, lehet az, illetve talán a kérdezősködést lehetne így is kezdeni : tényleg kifogyóban van az olaj meg a gáz? Aztán: mi az, hogy "fosszilis üzemanyag"?

  • @minarikede9833
    @minarikede9833 Год назад

    Tesla? Mármint Nikola, persze. Bolyai Farkas és János?

  • @krisztianborbely6743
    @krisztianborbely6743 Год назад +2

    Csak xólok, hogy a Na-ion aksik tömeggyártása megkezdődött.

    • @lajosszarnyasi8222
      @lajosszarnyasi8222 Год назад

      Ja, tömeggyártás. 😂😂

    • @mzolta1969
      @mzolta1969 Год назад

      Hol?

    • @krisztianborbely6743
      @krisztianborbely6743 Год назад +1

      @@mzolta1969 Kínában már árulják egy noname akkugyártó, noname autóját. A nagyfiúk, pl. CATL még valóban nem gyártják, idénre ígérték a tömeggyártás beindítását, sajnos csúszik.

    • @krisamagus1
      @krisamagus1 8 месяцев назад +2

      xóljál baszod óvodás

  • @mzolta1969
    @mzolta1969 Год назад +3

    Üres, sarokpontok nélküli, ijesztgetés, és nem kínál semmilyen viselkedésmódot. Nem tudom mit akar mondani azon kívül, hogy hamarosan nagyot szívunk.

    • @bt2898
      @bt2898 Год назад +5

      Nem baj ha nem érted, a lényeg hogy érezd. 😅

    • @mzolta1969
      @mzolta1969 Год назад

      Túl fontos a kérdés ahhoz, hogy cinikusak legyünk. @@bt2898

    • @user-iv6jl3hq8p
      @user-iv6jl3hq8p 9 месяцев назад +3

      Sok órányi infót hallgattam már a témában! Stumpf-Biró Balázs mond megoldást, csak az nem szimpatikus senkinek! Nagyon komoly változtatásra VAN szükség! EZT nem akarjuk megtenni... főleg önként nem! A fogyasztásunkat kb. a hatodára kéne visszavenni sőt azok akik ráérnek ilyet nézegetni (mint Te + én) és írogatni az internet hálóján nekünk a tizedére! Ezt mi csak akkor fogjuk megtenni ha nem lesz! De tényleg nem lesz... benzin a kúton, áram a konnektorban. Ha lesz akkor bármilyen árat meg fog fizetni a felső 10-20 % azaz (Te + én). Miközben ember milliárdok halnak majd (már) meg mert nekik a minimum sem jut!

    • @andorsallai758
      @andorsallai758 9 месяцев назад

      Hogy az interneten a pórnép (mi) írogat, az remekül jön elég sokaknak, - akik nem írogatnak az interneten. Úgyhogy ezt megéri nekik fenntartani, mint ahogy megérte nekik létrehozni és folyamatosan fejleszteni. Aztán meg minél jobban beszarsz, annál jobban ott vagy a monitor előtt. Milyen rossz is lesz nekünk, amikor már nem ülhetünk a screen előtt!

    • @jamahajm4211
      @jamahajm4211 Месяц назад

      Vannak ellen érveid?

  •  Год назад +4

    Ez simán egy, szekta. Isten nincs benne D ugyanúgy épül fel. Hasonló módon próbálja elérni az embereket és utána megtartani őket. Ráadásul az a szekta jellemző is benne van, hogy ők az igazság birtokosai és elmondják az embereknek hogy ők is megismerhessék az igazságot és az igazság tudóinak képzelhessék magukat. Aki beszélt már laposföldessel, az tudja mire gondolok ....
    Egyébként a kérdező legjobb beszúrásában benne van egy másik fontos dolog: régen azt hitték összeomlik a londoni élet, mert annyi lovaskocsi lesz az utcákon hogy a lovak mindent összeszarnak és a lószar teljesen el lepi a várost. Akkor logikus volt,,,, aztán még sem úgy lett......

    • @svami192
      @svami192 Год назад +10

      Nahát, nahát! Talán önöknél volt rendes tavasz, nyár ősz, tél? Talán Ön nem érzékeli a környezeti hatásokat? Talán Ön nem lát szemetét mindenhol? Talán Ön nem hiányol sok a táplálékláncból kiesett organizmust? Talán Önnek nem tűnik fel semmi abból amit itt kitárgyalnak? Talán Ön nem is a földön él!

    •  Год назад +2

      @@svami192
      Minden szekta kiindulási pontja egy igazság , amit felhasználva tévútra vezetik az embereket és végül csapdába zárják a híveket

    •  Год назад +5

      @ Tudna mondani néhány kritériumot amivel megkülönböztethetjük a „tévutat” a nem tévúttól?

    • @siskatomi
      @siskatomi Год назад +2

      Először is: sajnos a kérdező itt hibázott, ugyanis, amire Ő akart utalni, az New Yorkban történt. A legszebb, hogy miért nem következett be a New York-i utcák lószar-tengerré válása? A benzinüzemű gépjárművek elterjedése miatt. Ami - ha végig oda tudott figyelni közel másfél óráig - talán belátható: nem egy sikertörténet!

    • @belavalodi850
      @belavalodi850 Год назад +2

      Javasolom, hogy hallgassa meg dr. Gelencsér Andrásnak, a Pannon Egyetem rektorának előadásait! Vagy Dr. Szathmáry Eörs akadémikust!