No-till homokon és kötött talajon - Direktvetés, sávművelés extrém körülmények között

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?
Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.
Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.
Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez?
A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

[@mtzmtz82]

Szuper adás,minden műhely titok felszínre került .

[@hektarpodcast]

Bizony. Ezért jó nyitott gazdákkal beszélgetni :)

[@jozsefszabo9630]

Köszönöm! Nagy segítség volt!

[@hektarpodcast]

Ezért készült, örülünk, hogy céltnért :)

[@gersomo]

Nagy jó lett 👌
Folytatás akarunk!😊

[@hektarpodcast]

Mi legyen a folytatásban? ;)