legjobb adás lett :) Péter amit letesz az asztalra, le a kalappal. Szerény véleményem szerint egyébként is kicsit több adás kellene mind az állattartókról, mind a kisgazdákról :) a hallgatók/nézők nagyon nagy százaléka valószínűleg nem 1.000 hektáron gazdálkodik :)
Örülök, hogy ennyire tetszett. :) A legfrissebb podcastunkban is bőven van állattartás és kisgazda vélemény, próbálunk mindkettővel folyamatosan foglalkozni.
Tekintettel arra a Hortobágyi legelők "fű "hozama és minősége miatt a marha eltartó képessége jelentős terület igény van(Texas) .A riportból is kiderül ,hogy egy parcellát egyszer tud legeltetni évente általában .A rotációs parcella legeltetés lényege nagy létszám kis területre koncentrálva ,és 5-7-napos rotációval. Mi egy parcellát 4szer legeltetünk évente. Télen a parcellákon folyik a "bale grazing" na ez valósítsa meg az igazi legelő regenerációt
Elismerésem, még sok ilyen gazdát. Hiába, aki külföldről is tanul, az többet tud, mint aki csak itthon az így szoktukot folytatja. Középkorban is csak külföldi tanulmányi körút után lehetett valaki cipész mester. Egyébként Allan Savory ökológus is azt állítja, hogy a legelő állatok helyes tartása az ami fenntartja a gyepek biodiverzitását. Nélkülük elsivatagosodik a táj. Márpedig az egész életét ennek a témának szentelte.
Na, ez érdekes volt. M4-es utazva Ceglédnél szoktam bámulni a gulyát. Mindig elgondolkodom mennyire éri meg, mennyire van túllegeltetve és milyen lehetett a terület amikor még az ember nem rondította szét és őstulkok kószáltak a erdős sztyeppén. Laikusként egy kérdés: Tejelő marhákkal lehet ilyen gazdálkodást folytatni?
Laikusként egy válasz: Szerintem nem lehet, mert a tejelő marháknak a tejtermelés miatt sokkal nagyobb a takarmány- és vízigényük. Illetve a tartástechnológia is más, mert azokat naponta 2 alkalommal fejik és extenzíven tartva ez nem megoldható. A pihentetett legelő területek miatt a fejőház nagy távolságban lenne a táplálkozási helytől és napi 2x oda-vissza séta túl nagy energiaveszteség, mely a tejtermelés (illetve a takarmányhasznosítás) rovására menne. És, ha jól tudom, akkor evés után kérődznek (közben pihennek és nem tudnak sétálni).
@@ASKR612 Azért elég morbid amit felvázolt. Gyakorlatilag helyhez kötött bioreaktorok. Jó, hogy nincsenek 0-24 csövekre kötve. El lehet gondolkodni, hogy mennyire érdemes olyan állatokat kitenyészteni, amik hogy ha elmegy a villany és nincs kőolaj termék se, akkor feldobják a pacskert ott ültő helyükben ahol vannak, mert nem képesek elmozdulni enni. Értem, hogy most még éppen nem ez a helyzet, még tudnak menni, de mi lesz holnap után? De hát a válasz egyszerű. Ha beüt a krach, akkor aki mozgásra képtelen marhát tart az elbukik, akik mozogni tudót tart az fennmarad. Ellenben lehet, hogy versenyképesebb a mozgásképtelen, csövekre kötött marha akkor, amikor működik minden mesterséges kiszolgáló rendszer.
Tövises iglicét a kecske imádja, kilegeli a legelőből, nem újjúl vissza egy idő után. Érdemes lenne kecskés gazdát keresni.. Pont aszályban szaporodik el nagyon.
Én úgy értelmezem ezt a 100%-ot, hogy több vizet már nem tud megtartani. A tetejére rácsöppentesz 1 csöpp vizet és az az alján kilök egy másik cseppet.
Dani!Miért törölted a hozzászólásomat,talán rá tapintottam a lényegre?A 100ezres haszonra pedig annyi reakcióm lenne,hogy ha nem több száz hektár legelője,annyival hamarabb kéne hajtani a téli szállásra mindjárt csonkítaná a profitot a munkabért és a területalapú támogatásról nem is beszélve.Elöre köszönöm a válaszod
@@isike09, nem töröltem a hozzászólásodat, talán rendszerhiba lehetett, és nem is töltötte fel, mert mindenről kapok értesítést. Most csak erről kaptam. :) Csak a sértő dolgokat törlöm, mást nem. A támogatás ebben nincsen benne egyébként. Az viszont tény, hogy azért ekkora a profit, mert nem hajt be hamarabb a téli szállásra. De ez is a rendszer előnye, hogy jobban regenerálódik a legelő.
Akkor elnézést kérek,ha így történt.De ez csak egy ilyen óriási legelő területtel lehet "regeneráló"legeltetésről beszélgetni,ahol igazán be se jár a marha egy egy területet.Ismerek egy pár gazdát arrafelé nem messz élek-gazdálkodom tőlük.Normál esetben neki semmi szüksége nem lenne ekkora területre,hisz ő mondta,hogy két éve nem járt egy szakaszon.Vannak olyanok arrafele juhokkal,marhákkal akinek bizony kevés a saját területe és ezeket a nem legeltetett területeket ők legeltethetnék.Valakinek több jut valakinek meg be kell érnie jóval kevesebbel.
@@isike09, ezt én nem tudom, de az érthető, hogy nem mindenhol ugyanazok a viszonyok, lehetőségek. Az tény, hogy elég nagy a terület, ahol Peti legeltethet, de az interjúban rákérdeztem, és elhangzik, hogy hektárra vetítve kb. ugyanannyi állattal dolgozik, mint a környékbeli gazdák.
Igen,válaszolt laikusnak érthetetlen állategységekkel. Semmi konkrétum,ahogy hirtelen számoltam a gazda elmondása szerint egy fias tehén 1 egység ez 2-2.5 hektár aztán később elhangzott durván 1000db marha tehát 2000hektár.Irreálisan sok,ő ugyan azt az állategység/hektár mint a szomszéd gazdák tart állatot,csak ez nem fer a többséggel ekkora különbségek.Amellett,hogy ott sült fel a térdig érő fű mert amúgy semmi szüksége rá.Maradjunk annyiban,hogy a szomszédoknak biztos szüksége lett volna arra az a felsült területre.Egyébként minden podcastet megnézek amit készítessz főleg a Lajos Mihállyal és a Berend Ferivel na meg a szójás sráccal (nem ugrik be a nev e,bocsi)készített videókat,nagyon hasznosak.Köszönet értük 😉
@@isike09 azért nem olyan probléma a nem legeltetés pont a marhának és a juhnak olyan erős a taposási kára, hogy ha kétszer elmegy egy területen, annak 3 év kell mire helyre áll.. pláne az ilyen felsülő területeken..
Nem mondom hogy én értek a földműveléshez de ugy tudom hogy a mulcsolos gazdàlkodàs nem csodaszer sajnos évek 5-10 kellenek a föld ujratermelődéséhez. A fàssítàs ténleg lehet megoldàs de azt is sok évig kellene hagyni hogy meg tudja kötni a talajt és uj termőréteget hozzon létre. Az àllat tartàs jó alternatíva lenne ott de csak valami olyan ami nem nagy testű. Pl pulyka kacsa liba. Azok is sok tràgyàt adnak. A youtube on van a Magfalva videoi de gyakorlati tanácsokért fel is lehet keresni őket. Az erdősítést is fokozatosan keell csinàlni két erdőcsík közott létre kell hozni mélyebben kelvő legelőt vagy termőterületet. Azem így mondta egy okos ember.
Ez a videó nagyon tendenciózus . Igazából teljesen egyetértek a ,,cowboy,, főnökkel , csak a mérések nem voltak igazán ,,kóser,, !!! A végefelé mutatkozott meg amikor a nem legeltetett legelő kontrasztja volt. Hiszem hogy a legeltetett ugyanezt mutatta volna ha repedésbe teszik 😂😂😂😂 . Ezért igazából sok mérés kellet volna és átlagolni . Persze ezt az idő ( mármint a videóé) nemengedte meg .A legeltetés szabályaival amúgy teljesen egyetértek . Nemis beszélve a biodiverzitásról. Csak hát a nagy vegán álatvédők nemigen szeretnek a szaros ,legyes ,büdös parkokban ligetekben sétálni ,hűsölni és a világmegmentő témákról csevegni . Ez alol talán ,,svájc a kivétel ,, ahol teljesen nyugiban láttam teheneket még ,,Luzern,, belterületén is 😂😂. DE viszakanyaritva - gyerekkoromban( sok sok évtizede) eljártam öregapámmal legeltetni . Volt vele minden ,tehenek ,kecske ,birka egy időben még dagadt kis malacok is ( ma már tudom hogy vietnámi😂). Sok helyen mutatta az öreg a fészkenülő foglyot ,fácánt ,kisnyulat a repedésben,sőtt vadlibát és hatyút is , még egyébb madarat is !!!! Az állatok ott legeltek melettük ,nem zavartatták magukat , soha nem bántották a fészket elkerülték . Láttam hogy a pele fészkét othagyva kikkerülte a tehén azt a bokorfűcsomagot ahol lógott a kis csomó . Érezte hogy van benne alom ,ezért tovább ment . Én ezt láttam már gyerekként ,hogy mi a harmónia . Na ezt magyarázd meg egy kaszáló automatát vezető idiótának , aprítógépkezelőnek !!!!!!. Vagy éppen az őket vezető ,, managementnak !!! Mikor még azt sem vagyunk képesek hogy a tulajdon szomszédunkat meggyőzzük hogy ne kaszálgassa már szombat reggel azt a füvet a ház előtt ,és hagyja élni a benne lakókat 😢😢😢
A mérések tényleg nem tudományos pontosságúak, ezt az utolsó mérésnél próbáltam is jelezni, hogy kérdés, hogy 20 cm mélyen mennyi nedvesség lenne. Azt fontos leszögezni, hogy ez egy riport, ahol nyilván nem áll rendelkezésre minden. Ezt a témát évek óta kutatják, egy forgatási napba ennyi fér bele. :) Tehát jogos a kritika, de ennyi háttér azért tartozik hozzá, az üzenet viszont ettől abszolút megállja a helyét. :)
Ez nagyon jó adás lett .
Még ilyen tartalom jöhett
Minden szó igaz és még egy szerü is létre hozni ha jó a terület aránya.
legjobb adás lett :) Péter amit letesz az asztalra, le a kalappal.
Szerény véleményem szerint egyébként is kicsit több adás kellene mind az állattartókról, mind a kisgazdákról :) a hallgatók/nézők nagyon nagy százaléka valószínűleg nem 1.000 hektáron gazdálkodik :)
Örülök, hogy ennyire tetszett. :)
A legfrissebb podcastunkban is bőven van állattartás és kisgazda vélemény, próbálunk mindkettővel folyamatosan foglalkozni.
Tekintettel arra a Hortobágyi legelők "fű "hozama és minősége miatt a marha eltartó képessége jelentős terület igény van(Texas) .A riportból is kiderül ,hogy egy parcellát egyszer tud legeltetni évente általában .A rotációs parcella legeltetés lényege nagy létszám kis területre koncentrálva ,és 5-7-napos rotációval. Mi egy parcellát 4szer legeltetünk évente. Télen a parcellákon folyik a "bale grazing" na ez valósítsa meg az igazi legelő regenerációt
Köszönjük az értékes hozzászólást! :)
Kíváncsi lennék most a csapadék után mit mutat fű hozamban a túl legeltett terület és a szinte 2 éve haboritatlan.
Példa értékű!☝️
Nálam a gyors, szakaszos totál grazing tavasszal sokkal nagyobb, és korábbi sarjadást eredményez.
Mennyi időnként váltasz cellákat?
@@hektarpodcast más állatfaj, liba, 3 naponta. Kecskénél naponta váltottam.
Nagyon érdekes lett a videó! 👍
Kőszi!
Elismerésem, még sok ilyen gazdát. Hiába, aki külföldről is tanul, az többet tud, mint aki csak itthon az így szoktukot folytatja. Középkorban is csak külföldi tanulmányi körút után lehetett valaki cipész mester.
Egyébként Allan Savory ökológus is azt állítja, hogy a legelő állatok helyes tartása az ami fenntartja a gyepek biodiverzitását. Nélkülük elsivatagosodik a táj. Márpedig az egész életét ennek a témának szentelte.
És főleg elgazosodik. Főleg invazív fajokkal persze ,hiszem azért invazív a nevük.
Na, ez érdekes volt.
M4-es utazva Ceglédnél szoktam bámulni a gulyát. Mindig elgondolkodom mennyire éri meg, mennyire van túllegeltetve és milyen lehetett a terület amikor még az ember nem rondította szét és őstulkok kószáltak a erdős sztyeppén.
Laikusként egy kérdés:
Tejelő marhákkal lehet ilyen gazdálkodást folytatni?
Laikusként egy válasz:
Szerintem nem lehet, mert a tejelő marháknak a tejtermelés miatt sokkal nagyobb a takarmány- és vízigényük. Illetve a tartástechnológia is más, mert azokat naponta 2 alkalommal fejik és extenzíven tartva ez nem megoldható. A pihentetett legelő területek miatt a fejőház nagy távolságban lenne a táplálkozási helytől és napi 2x oda-vissza séta túl nagy energiaveszteség, mely a tejtermelés (illetve a takarmányhasznosítás) rovására menne. És, ha jól tudom, akkor evés után kérődznek (közben pihennek és nem tudnak sétálni).
@@ASKR612 Azért elég morbid amit felvázolt. Gyakorlatilag helyhez kötött bioreaktorok. Jó, hogy nincsenek 0-24 csövekre kötve. El lehet gondolkodni, hogy mennyire érdemes olyan állatokat kitenyészteni, amik hogy ha elmegy a villany és nincs kőolaj termék se, akkor feldobják a pacskert ott ültő helyükben ahol vannak, mert nem képesek elmozdulni enni. Értem, hogy most még éppen nem ez a helyzet, még tudnak menni, de mi lesz holnap után?
De hát a válasz egyszerű. Ha beüt a krach, akkor aki mozgásra képtelen marhát tart az elbukik, akik mozogni tudót tart az fennmarad. Ellenben lehet, hogy versenyképesebb a mozgásképtelen, csövekre kötött marha akkor, amikor működik minden mesterséges kiszolgáló rendszer.
Tövises iglicét a kecske imádja, kilegeli a legelőből, nem újjúl vissza egy idő után. Érdemes lenne kecskés gazdát keresni..
Pont aszályban szaporodik el nagyon.
Annak az angol kutatásnak a linkjét megkaphatnánk, ami szerint a marhahús a legfenntarthatóbb fehérje forrás ?
Azt a linket sose fogod megkapni;)
Milyen nedvesség lenne a cél? 100% mit jelent?
Én úgy értelmezem ezt a 100%-ot, hogy több vizet már nem tud megtartani. A tetejére rácsöppentesz 1 csöpp vizet és az az alján kilök egy másik cseppet.
Szegény állatok, ezen a száraz helyen élnek?
Ez most ugye csak vicc volt? :)
Ha nem, akkor javaslok egy afrikai természetfilmet.
Dani!Miért törölted a hozzászólásomat,talán rá tapintottam a lényegre?A 100ezres haszonra pedig annyi reakcióm lenne,hogy ha nem több száz hektár legelője,annyival hamarabb kéne hajtani a téli szállásra mindjárt csonkítaná a profitot a munkabért és a területalapú támogatásról nem is beszélve.Elöre köszönöm a válaszod
@@isike09, nem töröltem a hozzászólásodat, talán rendszerhiba lehetett, és nem is töltötte fel, mert mindenről kapok értesítést. Most csak erről kaptam. :)
Csak a sértő dolgokat törlöm, mást nem.
A támogatás ebben nincsen benne egyébként. Az viszont tény, hogy azért ekkora a profit, mert nem hajt be hamarabb a téli szállásra. De ez is a rendszer előnye, hogy jobban regenerálódik a legelő.
Akkor elnézést kérek,ha így történt.De ez csak egy ilyen óriási legelő területtel lehet "regeneráló"legeltetésről beszélgetni,ahol igazán be se jár a marha egy egy területet.Ismerek egy pár gazdát arrafelé nem messz élek-gazdálkodom tőlük.Normál esetben neki semmi szüksége nem lenne ekkora területre,hisz ő mondta,hogy két éve nem járt egy szakaszon.Vannak olyanok arrafele juhokkal,marhákkal akinek bizony kevés a saját területe és ezeket a nem legeltetett területeket ők legeltethetnék.Valakinek több jut valakinek meg be kell érnie jóval kevesebbel.
@@isike09, ezt én nem tudom, de az érthető, hogy nem mindenhol ugyanazok a viszonyok, lehetőségek. Az tény, hogy elég nagy a terület, ahol Peti legeltethet, de az interjúban rákérdeztem, és elhangzik, hogy hektárra vetítve kb. ugyanannyi állattal dolgozik, mint a környékbeli gazdák.
Igen,válaszolt laikusnak érthetetlen állategységekkel. Semmi konkrétum,ahogy hirtelen számoltam a gazda elmondása szerint egy fias tehén 1 egység ez 2-2.5 hektár aztán később elhangzott durván 1000db marha tehát 2000hektár.Irreálisan sok,ő ugyan azt az állategység/hektár mint a szomszéd gazdák tart állatot,csak ez nem fer a többséggel ekkora különbségek.Amellett,hogy ott sült fel a térdig érő fű mert amúgy semmi szüksége rá.Maradjunk annyiban,hogy a szomszédoknak biztos szüksége lett volna arra az a felsült területre.Egyébként minden podcastet megnézek amit készítessz főleg a Lajos Mihállyal és a Berend Ferivel na meg a szójás sráccal (nem ugrik be a nev e,bocsi)készített videókat,nagyon hasznosak.Köszönet értük 😉
@@isike09 azért nem olyan probléma a nem legeltetés pont a marhának és a juhnak olyan erős a taposási kára, hogy ha kétszer elmegy egy területen, annak 3 év kell mire helyre áll.. pláne az ilyen felsülő területeken..
Nem mondom hogy én értek a földműveléshez de ugy tudom hogy a mulcsolos gazdàlkodàs nem csodaszer sajnos évek 5-10 kellenek a föld ujratermelődéséhez. A fàssítàs ténleg lehet megoldàs de azt is sok évig kellene hagyni hogy meg tudja kötni a talajt és uj termőréteget hozzon létre. Az àllat tartàs jó alternatíva lenne ott de csak valami olyan ami nem nagy testű. Pl pulyka kacsa liba. Azok is sok tràgyàt adnak.
A youtube on van a Magfalva videoi de gyakorlati tanácsokért fel is lehet keresni őket.
Az erdősítést is fokozatosan keell csinàlni két erdőcsík közott létre kell hozni mélyebben kelvő legelőt vagy termőterületet. Azem így mondta egy okos ember.
Ez a videó nagyon tendenciózus . Igazából teljesen egyetértek a ,,cowboy,, főnökkel , csak a mérések nem voltak igazán ,,kóser,, !!! A végefelé mutatkozott meg amikor a nem legeltetett legelő kontrasztja volt. Hiszem hogy a legeltetett ugyanezt mutatta volna ha repedésbe teszik 😂😂😂😂 . Ezért igazából sok mérés kellet volna és átlagolni . Persze ezt az idő ( mármint a videóé) nemengedte meg .A legeltetés szabályaival amúgy teljesen egyetértek . Nemis beszélve a biodiverzitásról. Csak hát a nagy vegán álatvédők nemigen szeretnek a szaros ,legyes ,büdös parkokban ligetekben sétálni ,hűsölni és a világmegmentő témákról csevegni . Ez alol talán ,,svájc a kivétel ,, ahol teljesen nyugiban láttam teheneket még ,,Luzern,, belterületén is 😂😂. DE viszakanyaritva - gyerekkoromban( sok sok évtizede) eljártam öregapámmal legeltetni . Volt vele minden ,tehenek ,kecske ,birka egy időben még dagadt kis malacok is ( ma már tudom hogy vietnámi😂). Sok helyen mutatta az öreg a fészkenülő foglyot ,fácánt ,kisnyulat a repedésben,sőtt vadlibát és hatyút is , még egyébb madarat is !!!! Az állatok ott legeltek melettük ,nem zavartatták magukat , soha nem bántották a fészket elkerülték . Láttam hogy a pele fészkét othagyva kikkerülte a tehén azt a bokorfűcsomagot ahol lógott a kis csomó . Érezte hogy van benne alom ,ezért tovább ment . Én ezt láttam már gyerekként ,hogy mi a harmónia . Na ezt magyarázd meg egy kaszáló automatát vezető idiótának , aprítógépkezelőnek !!!!!!. Vagy éppen az őket vezető ,, managementnak !!! Mikor még azt sem vagyunk képesek hogy a tulajdon szomszédunkat meggyőzzük hogy ne kaszálgassa már szombat reggel azt a füvet a ház előtt ,és hagyja élni a benne lakókat 😢😢😢
A mérések tényleg nem tudományos pontosságúak, ezt az utolsó mérésnél próbáltam is jelezni, hogy kérdés, hogy 20 cm mélyen mennyi nedvesség lenne. Azt fontos leszögezni, hogy ez egy riport, ahol nyilván nem áll rendelkezésre minden. Ezt a témát évek óta kutatják, egy forgatási napba ennyi fér bele. :) Tehát jogos a kritika, de ennyi háttér azért tartozik hozzá, az üzenet viszont ettől abszolút megállja a helyét. :)