A New Horizons az abszolút kedvencem, teljességgel elképesztő volt élőben figyelni ahogy elhalad a Pluto mellett és elsőként készít olyan felvételeket, hogy leesik az ember álla... : ) Már az, hogy ez összejött figyelembe véve a távolságot (időzítés) és hogy jó irányba néz-e majd (már csak a fényképek készítése miatt is) elképesztő szenzáció:)
Tényleg egy csoda, hogy a mérnökök úgy indították el közel 10 éves útjára, hogy akkor még azt sem tudták, hol lesz pontosan a Pluto, amikor elérni az űrszonda!
@@urkutatasmagyarul Engem ezeknek a hintamanővereknek a pontossága még mindig ámulatba ejt, akkor is, ha a következő előtt viszonylag kevés idővel finom korrekciókat is végrehajtanak a sebességen és irányon. Egyszer régen, teljesen poénból csináltam magamnak egy kis szimulációt egy efféle manőverre, összesen egy tömegponttal, amelyet a szonda megcélzott, és nevetségesen pontatlan volt minden számításom. Rájöhettem, hogy milyen kevésen múlik az eltévedés az űrben.
Sokáig nekem is azok voltak az ember nélküli szondák között. Az akkori időkre jellemző módon kettőt indítottak az 1977 augusztus/szeptemberi indítási ablakban. Ugyanis ilyen rendkívüli együttállás csak 196 év múlva lesz ismét, azt meg a fene akarja kivárni! :-) A New Horizons meg azért rendkívüli mert már csak egy szondát indítottak, mert már annyira bíztak a technológiában.
@@gregor_man Azért azt ne felejtsd el, hogy ezek a manőverek csak akkor modellezhetők elfogadható pontossággal, ha az egyik tömeg sokkal-sokkal nagyobb a másiknál.
Akik építették ezeket a szondákat, reménykedtek abban, hogy valamikor a nagyon távoli jövőben megtalálja valamelyiket egy idegen lény, ezért hagytak rajtuk üzeneteket.
Helló szerintem megérne egy kis okos részt az hogy hogyan talkolják fel az űrhajókat honnan van az üzemanyag és hasonló dolgok elmagyarázásáról szerintem érdekelne pár embert a téma legalábbis engem érdekel
2:45 Mi lenne ha kivetítenénk ezt a jelenséget a Voyagerekre? Olyan spekulációnak lehet értelme, hogy a Napnak a szondákhoz viszonyított sebességéből és irányából arra a (laikus) következtetésre jussunk, hogy idővel lelassítja valamelyiket majd az egy nagyon nagy ívű pályán kvázi visszazuhan a Naprendszer össztömege által meggörbült Téridő mélyére? Kvázi a Nap szemszögéből ez úgy tűnne mintha a jövőben utolérné valamelyik űreszközt mielőtt még a Tejútrendszer más csillagai érzékelhető hatással lennének a szondákra? 🤔
@@davidkiss6624 A Voyagereket a Naprendszer teljes tömege sem fogja tudni visszafordítani. Azaz néhány ezer évig most biztosan lassulni fog a távolodas mérteke, de megállni/visszafordulni nem fog.
1. Iszonyú jó ennek az epizódnak az intrója, ahogy folyamatosan távolodunk Földtől, és egyre több csillagot hagyunk el, majd a saját galaxisunkat, aztán meg még tengernyi galaxist, és ennek lényegében sosincs vége! 2. Tulajdonképpen érdekes, hogy eddig még csak 5 ilyen űrszonda került bevetésre, ami elhagyta/hagyja a Naprendszerünket!
Örömmel hallottam, hogy tisztáztad a szökési sebességben, hogy az a felszíntől számítandó. A mi 11,2 m/s értékünk egész gyorsan csökken, ahogy távolodni kezdünk a felszíntől. Sokba kerül az a pár tíz kilométer, amit egy rakétának felfelé kapaszkodva először meg kell tennie, sokszor láttuk már, milyen nehézkesen szakad el a földtől egy rakéta. Mindig olvasok olyan ötletekről, hogy egy magas hegyről vagy óriási léghajókról kellene indítani a rakétát, indokolt ötlet, csak vannak a technikai nehézségek.
Szia, nagyon szuper a videó. A napokban találkoztam a Dzsanyibekov-effektus fogalommal. Elolvastam, azt hiszem érhető is volt. De egyszer szívesen megnéznék akár egy Kisokos részt is ebből a te szemléleteddel és szókincseddel kibővítve.😁
Szia ! Ezeken az urszondakon maradhatott eloleny kiloveskor ? Ha igen, vajon kepes volt enyi idot tulelni ? Ha tulelte, a naprenszern kivul elhintheti az eletet ?
Köszönjük! Egy picit félreérthető volt egy mondat, ezt pontosítanám. (Utánna kellett néznem a wikipedian, mert nem tudnám fejből) A nap felszínénél valóban 617 km/s a Naphoz képesti szökési sebesség, de a Föld pályájánál már csak kb. 42 km/s jelent. Még ezt a sebességet sem értük el soha, egyetlen eszközünkkel sem, kivéve néhány Solar probe-val a Nap közelébe. Ahogy a videóban látszik, a Jupiternél azonban ürszondáink már elérték a kb. 20 km/s, ami ott meghaladta a Naprendszerünk szökési sebességét. Most lépünk be abba a korszakba, hogy “Változtatható impulzussűrűségű mágnesplazma rakéta” (VASIMR) segítségével ez mar a Földhöz közeli pályákon is lehetséges lesz, egyéb külső segítség nélkül. Persze, ennek még sok értelme nem lenne. Alig háromszor gyorsabban sem éri meg elindulni a csillagközi térbe, mint a Voyager-ek. De! Nagyon remélem itt nem állunk meg, azaz nem állít meg semmi, hogy már érdemes legyen elindulni, még ha előszőr csak szondákkal.
A leggyorsabb ember alkotta eszköz közel elérte a 300ezer km/h ami kb 80km/s.. Még mindig semmi ha a proxima centauri a cél ő a legközelebbi csillag, mégis hihetetlen messze van.... (hajrá tudomány)
@@LeventeNema-oc7km Szia! Benne van a nevében, a bolygókeletkezés anyaga, amit esetünkben a Nap gravitációja rendezett koronggá, majd ebből a korongból lett egy síkban temérdek ütközés után a naprendszer
Arra lennék kíváncsi, hogy a Voyagerek hogyan képesek adatot továbbítani, hogyan képesek a mérnökök kiszámolni a sok-sok változóból azt az irányt,amerre az adatot sugározni kell. Persze ameddig sugározni tudtak :)
Csillag-trackert hazsnálnak, amit egy szögmérővel mér a fedélzeti számítógép. Ez alapján pedig beállítják az űrszondát, hogy az antenna a Föld irányába nézzen.
Köszönet az újabb minőségi, érdekes videódért! Szegény Nyú horályzon elkésett, mire odaért lefogyott, és törpe Plútó lett. A Vidzser meg tudjuk, hogy Kőrk kapitányval és az enterpralyszal találkozni fog a távoli jövőben. 😂 A sztártek nem hazudik ahogy a kisokos sem! 😂
A Tesla Roadsterrel mi lesz majd? 🙂 Elvileg 2047-ben újra közel kerül majd a Földhöz, ebből arra következtetek hogy sosem fogja elhagyni a Naprendszert, hanem majd előbb-utóbb belecsapódik a Napba, hacsak nem marad kint komoly ideig és nem bontja le a radioaktivitás még az üveget is néhány millió év alatt.
Riporter: „Mi járt a fejében, milyen csodálatos volt látni a Roadsterét odafent, amint a Csillagember éppen cirkál a kék bolygóval, és meddig nézhetjük élőben az autót?” Elon Musk: „Nos, szerintem annyira NEVETSÉGESNEK és LEHETETLENNEK tűnik, és elmondhatod, hogy valódi, MERT OLYAN HAMISNAK TŰNIK, ŐSZINTÉN… (nevetés )… sokkal jobb CGI-nk lenne, ha hamis lenne” Elmondják mert tudják, hogy az emberek többsége, úgy sem veszi a lapot. Bele építi a mondataiba az igazságot. Ha kirakod a lényeget : Nevetséges és lehetetlen, mert hamis. És jót röhögnek a bi.....on. medium.com/@lonelightmusic/you-can-tell-its-fake-because-it-looks-so-fake-a9db18560a62
Egy űreszköz se hagyta még el a Naprendszert!!!!! A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév) A Voyager-2 jelenleg mintegy 20 milliárd kilométerre jár a Földtől.
röviden: 1: fogsz egy követ aminek a súlyát kinevezed 1 egységnek 2: leejted és látod hogy milyen gyorsan esik le, ebből kiszámolható a Föld tömege, az 1 egységnyi kövedhez képest (tehát nem valami misztikus képzeletbeli egységhez képest) 3: megmérjük a Föld-Nap távolságot, és megmérjük, hogy milyen gyorsan megy a Föld a Nap körül, ebből kiszámolható a Nap tömege a Föld és a köved tömegéhez képest. és így tovább, a lényeg hogy mindig arányokat mérünk. kő nélkül is mérhető (föld-nap távolság és a föld sebessége felhasználásával) de akkor csak a föld-nap arány lesz meg. tehát a valóságban csak arányok vannak, az 1kg vagy 1 egység csak a fejünkben létezik :)
Full hozza nem ertokent de erdeklodokent akkor mibol szamoljak ki egy feketelyuk vagy egy csillag meretet ha a meretuk eltero? Vegyetek ugy hogy kitoroltem a kommentet szerintem mar meg is valaszoltam magamnak mikozben irtam :D (fenyessegebol?)
Köszönjük szépen a minőségi videót! Csak egy ötlet, de egyáltalán nem értek ehhez a topic-hoz: Elviekben nem e lehetne pont akkora sebességre szert tenni hinta manőverrel, hogy az űrszonda pont egy picivel több energiát kapjon annál, mint amivel pontosan PL a Plútó pályájánál fordulna vissza. A picivel több energia meg arra lenne elég, hogy az űrszonda Plútó körül pályára álljon, mikor a két pálya keresztezi egymást?
Elméletileg nincs akadálya. Csak mivel akkor a szondának lassabban kellene haladnia, mint amennyivel az itt felsoroltak haladtak, tovább tartana, amíg elcsorogna a Plutóig. Egyébként az az ideális, ha a szonda tangenciális sebessége nagyjából a Pluto sebességével egyezik meg, akkor a befogás megtörténhet. Egyszer még elképzelhető, hogy egy szonda eljut odáig, most még annak kell örvendeznünk, hogy végre sikerült elmenni a közelében.
Ezek a műholdak sugároznak még adást a Földnek? Ha igen, mekkora késéssel érhet ide a jel és mit tudatnak velünk? Egyébként párszor már eszembe jutott, ha egyszer eljutunk a csillagközi utazásokig, akkor a csillaghajót 5 dimenziós térképpel kell ellátni. Ugye a 3D-s modellel szemben itt számolni kell a testek tömegével és időbeli pozíciójával is.
A két Pioneer szonda már "leadta a rendszámot", némán suhannak tovább a világűrbe. De mindkét Voyager és a New Horizons is végez még méréseket. Körülbelül egy nap, mire ideérnek a jelek a Voyager szondáktól.
@@V_Atti Ha nem számolsz a tömeggel, akkor nem tudod kiszámolni az egyes hintamanőverekhez szükséges röppályákat sem. Nem tudod, mennyire kell közel haladni az egyes égitestekhez.
@@istvanszekely4842 Az rendben van, hogy számolunk a tömeggel, de az miért lesz ötödik dimenzió? Ha a tömegek számottevően változnának, még megérthetném, de így ezek csak pontokhoz kötött értékek. A pályaszámításokhoz nincs olyan képlet, amely a gravitációs mezők szuperponáltját valami dimenzióként tartaná számon, iterációkat végeznek még mindig, ugyan extrém pontossággal, de diszkrét időpillanatokra bontva az utat. Épp ezért igényel akkora számítási teljesítményt a munka, mert nem egy egyenletrendszer megoldása a feladat - nincs rá elméleti megoldásunk -, hanem rengeteg közelítő számítás.
A Voyager-2-vel korábban már megszakadt a kapcsolat, de sikerült pár hónapja ismét detektálni a jeleit. Azért az nagy probléma hogy a plutónium alapú RTEG-ek (áramforrások) kapacitása bizony véges. (a plutónium felezési ideje jelenti a korlátot)
Bár a Kuiper-öv tele van apróbb kavicsokkal, lényegében akár több millió km is lehet két apró részecske között. Bár nem kizárt egy-egy apró becsapódás, de szinte alig van rá esély, hogy valami komolyabb is eltatlálja.
Erre az egyik legjobb valaszt Neil deGrasse Tysontol hallottam. Ketto vagy tobb galaxis utkozesekor is elegge kicsi az esely ket csillag osszeutkozesenek mivel ugy kell elkepzelni mint egy negyzetmeteres teruleten ket makszemet probalnank osszeutkozteni. Viszont az erdekelne hogy egy Ton618 szeru feketelyuknal erdekelne hogy mennyi csillagot szippant magaba.
A New Horizons az abszolút kedvencem, teljességgel elképesztő volt élőben figyelni ahogy elhalad a Pluto mellett és elsőként készít olyan felvételeket, hogy leesik az ember álla... : ) Már az, hogy ez összejött figyelembe véve a távolságot (időzítés) és hogy jó irányba néz-e majd (már csak a fényképek készítése miatt is) elképesztő szenzáció:)
Tényleg egy csoda, hogy a mérnökök úgy indították el közel 10 éves útjára, hogy akkor még azt sem tudták, hol lesz pontosan a Pluto, amikor elérni az űrszonda!
@@urkutatasmagyarul Engem ezeknek a hintamanővereknek a pontossága még mindig ámulatba ejt, akkor is, ha a következő előtt viszonylag kevés idővel finom korrekciókat is végrehajtanak a sebességen és irányon. Egyszer régen, teljesen poénból csináltam magamnak egy kis szimulációt egy efféle manőverre, összesen egy tömegponttal, amelyet a szonda megcélzott, és nevetségesen pontatlan volt minden számításom. Rájöhettem, hogy milyen kevésen múlik az eltévedés az űrben.
A Plutóban az a kedvencem hogy a képeken rajta van Plútó kutya feje oldalnézetből
Sokáig nekem is azok voltak az ember nélküli szondák között. Az akkori időkre jellemző módon kettőt indítottak az 1977 augusztus/szeptemberi indítási ablakban. Ugyanis ilyen rendkívüli együttállás csak 196 év múlva lesz ismét, azt meg a fene akarja kivárni! :-) A New Horizons meg azért rendkívüli mert már csak egy szondát indítottak, mert már annyira bíztak a technológiában.
@@gregor_man Azért azt ne felejtsd el, hogy ezek a manőverek csak akkor modellezhetők elfogadható pontossággal, ha az egyik tömeg sokkal-sokkal nagyobb a másiknál.
Ismét nagyon jó téma! Köszönjük szépen!
Nagyszerű dolgok ezek. Mióta a múltkor megértettem a hintamanővert, még jobban csodálom.
Ismét sikerült egy nyulat elővarázsolnod a cilinderből, gratulálok!
Ismét megtudtam valami érdekeset!
Az lenne vicces, ha évezredek múlva véletlenül beléjük botlik valaki egy kis űrkiruccanás során.
Vagy ha épp a másik oldalról látnánk érkezni valamelyiket, mint amely irányba elküldtük! :O
@@urkutatasmagyarul na az is még több kérdést vetne fel mint megmagyarázna... mint az utóbbi időben elég sok más felfedezés is
@@urkutatasmagyarul Ez óriási ötlet. :-D
Akik építették ezeket a szondákat, reménykedtek abban, hogy valamikor a nagyon távoli jövőben megtalálja valamelyiket egy idegen lény, ezért hagytak rajtuk üzeneteket.
remek videó lett, köszönöm szépen. :)
Nagyon érdekes lett! Gratulálok!
Nagyon érdekes videó volt, köszönöm! 👍
9:24 Arrokoth-ról is szívesen megnéznék valami ismertetőt 😁
Nagyon köszi szuper volt❤
Szuper videó mint mindig! 👑
Nagyon jó érdekes történet ❤
Üdv köszönet 🙏
Nagyon jó ez a videó!
Megint okosodtunk. 😀
Helló szerintem megérne egy kis okos részt az hogy hogyan talkolják fel az űrhajókat honnan van az üzemanyag és hasonló dolgok elmagyarázásáról szerintem érdekelne pár embert a téma legalábbis engem érdekel
2:45 Mi lenne ha kivetítenénk ezt a jelenséget a Voyagerekre? Olyan spekulációnak lehet értelme, hogy a Napnak a szondákhoz viszonyított sebességéből és irányából arra a (laikus) következtetésre jussunk, hogy idővel lelassítja valamelyiket majd az egy nagyon nagy ívű pályán kvázi visszazuhan a Naprendszer össztömege által meggörbült Téridő mélyére? Kvázi a Nap szemszögéből ez úgy tűnne mintha a jövőben utolérné valamelyik űreszközt mielőtt még a Tejútrendszer más csillagai érzékelhető hatással lennének a szondákra? 🤔
@@davidkiss6624
A Voyagereket a Naprendszer teljes tömege sem fogja tudni visszafordítani. Azaz néhány ezer évig most biztosan lassulni fog a távolodas mérteke, de megállni/visszafordulni nem fog.
1. Iszonyú jó ennek az epizódnak az intrója, ahogy folyamatosan távolodunk Földtől, és egyre több csillagot hagyunk el, majd a saját galaxisunkat, aztán meg még tengernyi galaxist, és ennek lényegében sosincs vége!
2. Tulajdonképpen érdekes, hogy eddig még csak 5 ilyen űrszonda került bevetésre, ami elhagyta/hagyja a Naprendszerünket!
Örömmel hallottam, hogy tisztáztad a szökési sebességben, hogy az a felszíntől számítandó. A mi 11,2 m/s értékünk egész gyorsan csökken, ahogy távolodni kezdünk a felszíntől. Sokba kerül az a pár tíz kilométer, amit egy rakétának felfelé kapaszkodva először meg kell tennie, sokszor láttuk már, milyen nehézkesen szakad el a földtől egy rakéta. Mindig olvasok olyan ötletekről, hogy egy magas hegyről vagy óriási léghajókról kellene indítani a rakétát, indokolt ötlet, csak vannak a technikai nehézségek.
Szia, nagyon szuper a videó.
A napokban találkoztam a Dzsanyibekov-effektus fogalommal. Elolvastam, azt hiszem érhető is volt. De egyszer szívesen megnéznék akár egy Kisokos részt is ebből a te szemléleteddel és szókincseddel kibővítve.😁
üdv köszönet 🙏
Van tervben vagy folyamatban egy következő ilyen jellegű küldetés?
Nincs tervben tudtommal senkinél, inkább a gázóriások holdjai lesznek érdekesek az elkövetkező évtizedben.
Nekem csak annyi kérdésem lenne, hogy a nyolc bolygó a Naprendszerben miért nagyjából egy síkban kering a Nap körül. Köszönöm válaszod.
@@KrisztiánCsábi-d2r
A keringő protoplanetáris köd, a természetes forgas miatt kilapult
Imádom téma! 👋👍
Köszi!
Szia !
Ezeken az urszondakon maradhatott eloleny kiloveskor ?
Ha igen, vajon kepes volt enyi idot tulelni ?
Ha tulelte, a naprenszern kivul elhintheti az eletet ?
Ennyi idő oxigénmentes, fagyos környezetben, a sugárzásnak kitéve, szinte lehetetlen, hogy bármi is túlélje ezt.
@@urkutatasmagyarul
Koszonom a valaszt.
"A remeny hal meg utoljara." :)
@@urkutatasmagyarulEz ilyen "utolsó mondant" gyanús egy sci-fi filmben. :D
Köszönjük! Egy picit félreérthető volt egy mondat, ezt pontosítanám. (Utánna kellett néznem a wikipedian, mert nem tudnám fejből) A nap felszínénél valóban 617 km/s a Naphoz képesti szökési sebesség, de a Föld pályájánál már csak kb. 42 km/s jelent. Még ezt a sebességet sem értük el soha, egyetlen eszközünkkel sem, kivéve néhány Solar probe-val a Nap közelébe. Ahogy a videóban látszik, a Jupiternél azonban ürszondáink már elérték a kb. 20 km/s, ami ott meghaladta a Naprendszerünk szökési sebességét. Most lépünk be abba a korszakba, hogy “Változtatható impulzussűrűségű mágnesplazma rakéta” (VASIMR) segítségével ez mar a Földhöz közeli pályákon is lehetséges lesz, egyéb külső segítség nélkül. Persze, ennek még sok értelme nem lenne. Alig háromszor gyorsabban sem éri meg elindulni a csillagközi térbe, mint a Voyager-ek. De! Nagyon remélem itt nem állunk meg, azaz nem állít meg semmi, hogy már érdemes legyen elindulni, még ha előszőr csak szondákkal.
A leggyorsabb ember alkotta eszköz közel elérte a 300ezer km/h ami kb 80km/s.. Még mindig semmi ha a proxima centauri a cél ő a legközelebbi csillag, mégis hihetetlen messze van.... (hajrá tudomány)
jó lett :)
Ahogyan azt meghatározták, hogy a Földről mikor lépünk ki az űrbe, hol van az a pont amikor kilépünk a Naprendszerből?
Szia. Nekem a Plutó bolygó marad. Ha kell meghalok, csak ezért. Jó lehet kicsit túlzok az öngyilkossággal.
Nem tudom, volt-e már erről kisokos, de hogy mérjük a sebességet az űrben?
Kíváncsi lennének és érdekelne, hogy a naprendszerben a bolygók miért egy síkban keringenek?Lehet furi a kérdés,de őszintén kíváncsi vagyok rá.
A protoplanetáris korong forog, a forgó mozgas miatt pedig kilapul, mint a pizza-tészta, amit forgatva dobnak a levegőbe.
Köszi.Viszont annak utána kell néznem hogy mi az a protoplanetáris korong. De a pizza-tésztás szemléltetés világos.
@@LeventeNema-oc7km Szia! Benne van a nevében, a bolygókeletkezés anyaga, amit esetünkben a Nap gravitációja rendezett koronggá, majd ebből a korongból lett egy síkban temérdek ütközés után a naprendszer
Heyhey! Kösz!
Arra lennék kíváncsi, hogy a Voyagerek hogyan képesek adatot továbbítani, hogyan képesek a mérnökök kiszámolni a sok-sok változóból azt az irányt,amerre az adatot sugározni kell. Persze ameddig sugározni tudtak :)
Csillag-trackert hazsnálnak, amit egy szögmérővel mér a fedélzeti számítógép. Ez alapján pedig beállítják az űrszondát, hogy az antenna a Föld irányába nézzen.
Köszönet az újabb minőségi, érdekes videódért!
Szegény Nyú horályzon elkésett, mire odaért lefogyott, és törpe Plútó lett.
A Vidzser meg tudjuk, hogy Kőrk kapitányval és az enterpralyszal találkozni fog a távoli jövőben. 😂
A sztártek nem hazudik ahogy a kisokos sem! 😂
Csak egy kérdés és a Pioneer - röl van valami hír azóta vagy esetleg kapcsolat. Ez lehet buta kérdés volt tőlem.
Már némán sodródnak a távoli világűrbe
Az mi matek lehet már egy ilyen számítás. Ez marha izgalmas
Algoritmus ösztönző komment.
(köszi ismét! :) )
Hogyan képesek ezeket irányítani? Hogy gyűjtenek adatokat tőlük?
ruclips.net/video/H5rX1Nc_mRQ/видео.htmlsi=6tz-iyA2ITDukjGO
A Tesla Roadsterrel mi lesz majd? 🙂 Elvileg 2047-ben újra közel kerül majd a Földhöz, ebből arra következtetek hogy sosem fogja elhagyni a Naprendszert, hanem majd előbb-utóbb belecsapódik a Napba, hacsak nem marad kint komoly ideig és nem bontja le a radioaktivitás még az üveget is néhány millió év alatt.
Nap körül kering, mint egy mesterséges bolygó
Riporter: „Mi járt a fejében, milyen csodálatos volt látni a Roadsterét odafent, amint a Csillagember éppen cirkál a kék bolygóval, és meddig nézhetjük élőben az autót?”
Elon Musk: „Nos, szerintem annyira NEVETSÉGESNEK és LEHETETLENNEK tűnik, és elmondhatod, hogy valódi, MERT OLYAN HAMISNAK TŰNIK, ŐSZINTÉN… (nevetés )… sokkal jobb CGI-nk lenne, ha hamis lenne”
Elmondják mert tudják, hogy az emberek többsége, úgy sem veszi a lapot. Bele építi a mondataiba az igazságot. Ha kirakod a lényeget : Nevetséges és lehetetlen, mert hamis. És jót röhögnek a bi.....on.
medium.com/@lonelightmusic/you-can-tell-its-fake-because-it-looks-so-fake-a9db18560a62
Egy űreszköz se hagyta még el a Naprendszert!!!!!
A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév)
A Voyager-2 jelenleg mintegy 20 milliárd kilométerre jár a Földtől.
Volt, aki mást állított?
@@urkutatasmagyarul Google jó barát!
Hát, akkor keresgélj ott!
A kérdés arra vonatkozott, hogy ezt most miért írtad ide a videó alá?
@@urkutatasmagyarul Mert a videó témája részben az hogy elhagyták a Földi űreszközök a naprendszert (NEM)
@@urkutatasmagyarul Viszont látom szarul viseled ha belekötnek abba amit mondasz, főleg ha a másik félnek van igaza...
Én arra lennék kíváncsi hogy tudják megállapítani az égitestek tömegét. Ez még mindig homályos nekem
Keringésükből.
röviden:
1: fogsz egy követ aminek a súlyát kinevezed 1 egységnek
2: leejted és látod hogy milyen gyorsan esik le, ebből kiszámolható a Föld tömege, az 1 egységnyi kövedhez képest (tehát nem valami misztikus képzeletbeli egységhez képest)
3: megmérjük a Föld-Nap távolságot, és megmérjük, hogy milyen gyorsan megy a Föld a Nap körül, ebből kiszámolható a Nap tömege a Föld és a köved tömegéhez képest.
és így tovább, a lényeg hogy mindig arányokat mérünk. kő nélkül is mérhető (föld-nap távolság és a föld sebessége felhasználásával) de akkor csak a föld-nap arány lesz meg. tehát a valóságban csak arányok vannak, az 1kg vagy 1 egység csak a fejünkben létezik :)
Full hozza nem ertokent de erdeklodokent akkor mibol szamoljak ki egy feketelyuk vagy egy csillag meretet ha a meretuk eltero? Vegyetek ugy hogy kitoroltem a kommentet szerintem mar meg is valaszoltam magamnak mikozben irtam :D (fenyessegebol?)
Köszönjük szépen a minőségi videót!
Csak egy ötlet, de egyáltalán nem értek ehhez a topic-hoz:
Elviekben nem e lehetne pont akkora sebességre szert tenni hinta manőverrel, hogy az űrszonda pont egy picivel több energiát kapjon annál, mint amivel pontosan PL a Plútó pályájánál fordulna vissza. A picivel több energia meg arra lenne elég, hogy az űrszonda Plútó körül pályára álljon, mikor a két pálya keresztezi egymást?
Elméletileg nincs akadálya. Csak mivel akkor a szondának lassabban kellene haladnia, mint amennyivel az itt felsoroltak haladtak, tovább tartana, amíg elcsorogna a Plutóig. Egyébként az az ideális, ha a szonda tangenciális sebessége nagyjából a Pluto sebességével egyezik meg, akkor a befogás megtörténhet. Egyszer még elképzelhető, hogy egy szonda eljut odáig, most még annak kell örvendeznünk, hogy végre sikerült elmenni a közelében.
Gondolom lehetne, csak akkor évtizedekbe vagy akár évszázadokba telne mire odaér.
Üdv 2024.03.17. Köszönet.
Ezek a műholdak sugároznak még adást a Földnek?
Ha igen, mekkora késéssel érhet ide a jel és mit tudatnak velünk?
Egyébként párszor már eszembe jutott, ha egyszer eljutunk a csillagközi utazásokig, akkor a csillaghajót 5 dimenziós térképpel kell ellátni. Ugye a 3D-s modellel szemben itt számolni kell a testek tömegével és időbeli pozíciójával is.
A két Pioneer szonda már "leadta a rendszámot", némán suhannak tovább a világűrbe. De mindkét Voyager és a New Horizons is végez még méréseket. Körülbelül egy nap, mire ideérnek a jelek a Voyager szondáktól.
Az időt valóban szokás negyedik dimenzióként kezelni (lásd téridő), de a tömeget nem. Az nem elég, hogy számolni kell vele.
@@V_Atti Ha nem számolsz a tömeggel, akkor nem tudod kiszámolni az egyes hintamanőverekhez szükséges röppályákat sem. Nem tudod, mennyire kell közel haladni az egyes égitestekhez.
@@istvanszekely4842 Az rendben van, hogy számolunk a tömeggel, de az miért lesz ötödik dimenzió? Ha a tömegek számottevően változnának, még megérthetném, de így ezek csak pontokhoz kötött értékek. A pályaszámításokhoz nincs olyan képlet, amely a gravitációs mezők szuperponáltját valami dimenzióként tartaná számon, iterációkat végeznek még mindig, ugyan extrém pontossággal, de diszkrét időpillanatokra bontva az utat. Épp ezért igényel akkora számítási teljesítményt a munka, mert nem egy egyenletrendszer megoldása a feladat - nincs rá elméleti megoldásunk -, hanem rengeteg közelítő számítás.
A Voyager-2-vel korábban már megszakadt a kapcsolat, de sikerült pár hónapja ismét detektálni a jeleit. Azért az nagy probléma hogy a plutónium alapú RTEG-ek (áramforrások) kapacitása bizony véges. (a plutónium felezési ideje jelenti a korlátot)
🔭🚀🤔🙄👍😉
En arra lennek kivancsi hogy ezeknek hogy hogy nem megy neki semmilyen kavics ?:D A kuiper övben szlalomoznak ? :D
Bár a Kuiper-öv tele van apróbb kavicsokkal, lényegében akár több millió km is lehet két apró részecske között. Bár nem kizárt egy-egy apró becsapódás, de szinte alig van rá esély, hogy valami komolyabb is eltatlálja.
Erre az egyik legjobb valaszt Neil deGrasse Tysontol hallottam. Ketto vagy tobb galaxis utkozesekor is elegge kicsi az esely ket csillag osszeutkozesenek mivel ugy kell elkepzelni mint egy negyzetmeteres teruleten ket makszemet probalnank osszeutkozteni. Viszont az erdekelne hogy egy Ton618 szeru feketelyuknal erdekelne hogy mennyi csillagot szippant magaba.