A "G" hang billenytyű alatti javítással még az a gond lehet, hogy az ott máshogy fog szólni dinamikában. Ezeken a szintiken billentésérzékeny a klaviatúra, amit még a drágább hangszereken is úgy oldanak meg, hogy egy billenytyű leütés két kontaktust jelent, azonban a gumi érintkezők kialakítása miatt eltérő időpontban! Az egyik gumi kicsit magasabb mint a másik, így ott elöbb jön létre a kontakt, és a két érintkezés között eltelt időből számolja ki az algoritmus, hogy milyen erővel ütötték le az adott billenytyűt, ennek megfelelően változik a hang erőssége, komolyabb hangszerek esetén a hangszíne is. Hiszen pl. egy zongorán erősebben leütött hangnak sem csak az erőssége változik. Jelen esetben a javított érintkező kicsit magasabban van, így ott, ugyanakkora leütési erősséget feltételezve a többi hanghoz képest, elöbb jön létre a kontakt, így előfordulhat, hogy az a hang kicsit érzékenyebb lesz mindíg. Viszont még mindíg jobb annál, hogy meg se szólal, úgyhogy összességében, és ennél a hangszernél a "jó van az úgy!" kategóriába esik. 🙂 Bár köztözködtem, én azért irigylem Bakai Lajos tudását! 🙂
Osztom a véleményed minden tekintetben. A 19:22 -nél látható "egy darab drót" anyaga és elkalapált részének vastagsága, felületeinek minősége sem mindegy. Nem illik ilyet tenni és emiatt elnézést is kérek, de nem a szénréteggel volt baj, csak az érintkezése a réz vezetőfóliával megszakadt. Erősebb nagyítás mellett a vezetősáv és a szénréteg érintkezésének javításával próbálkoztam volna, tisztelettel. Ameddig a szénrétegek be nem verődnek a drót elkalapált végétől, addig az érintkezés eredeti formája szerintem még javítható. Bár létezik elektronikus hangszer "bontó" is, biztosan vannak ehhez való alkatrészek forgalomban, hiszen a hangszer munkaeszköz, az adott alkatrész meg elektomechanikai voltából kifolyólag sérülékeny. Még egyszer elnézést kérek elsősorban Bakai Lajos úrtól, hogy belepofátlankodok, nem okoskodás a szándékom. Igazat adva Szabó Gábor úrnak is - aki ez esetben minimum érti, amiről ír - a cél a javítás volt és Bakai úr a videóban elmondta, hogy várja az észrevételeket, véleményeket.
Még tökéletesebb lenne a védelem a bemeneten egy 14-16-18 V-os, kétirányú szupresszor diódával. A gyári kapcsolás polaritáshelyesen ráadott 35V feletti feszültség esetén nem nyújt védelmet.
@@laszloagoston5537 mikó összeomlik a szuperpoziciója, akkó a kvantumösszefonódássa tarti a kapcsolatot Alice val, aki töle 1 fényévre van. Azonna odaér az információ, mer az nem halad A bul B pontba, hanem ugyanabban az idöpontban VAN OTT JELEN. A kvantumösszefonódást nem lehet semmihez sem hasonlitani, mert az információ nincs soha jelen semmilyen formában A és B pontok között. Nem utazik.
A tápegység amiből kispórolták az olvadó biztosítékot (ha csak az adapterben levő hőbiztosítékot nem számoljuk (de az meg nem elég gyors))!
A "G" hang billenytyű alatti javítással még az a gond lehet, hogy az ott máshogy fog szólni dinamikában. Ezeken a szintiken billentésérzékeny a klaviatúra, amit még a drágább hangszereken is úgy oldanak meg, hogy egy billenytyű leütés két kontaktust jelent, azonban a gumi érintkezők kialakítása miatt eltérő időpontban! Az egyik gumi kicsit magasabb mint a másik, így ott elöbb jön létre a kontakt, és a két érintkezés között eltelt időből számolja ki az algoritmus, hogy milyen erővel ütötték le az adott billenytyűt, ennek megfelelően változik a hang erőssége, komolyabb hangszerek esetén a hangszíne is. Hiszen pl. egy zongorán erősebben leütött hangnak sem csak az erőssége változik. Jelen esetben a javított érintkező kicsit magasabban van, így ott, ugyanakkora leütési erősséget feltételezve a többi hanghoz képest, elöbb jön létre a kontakt, így előfordulhat, hogy az a hang kicsit érzékenyebb lesz mindíg. Viszont még mindíg jobb annál, hogy meg se szólal, úgyhogy összességében, és ennél a hangszernél a "jó van az úgy!" kategóriába esik. 🙂 Bár köztözködtem, én azért irigylem Bakai Lajos tudását! 🙂
Osztom a véleményed minden tekintetben. A 19:22 -nél látható "egy darab drót" anyaga és elkalapált részének vastagsága, felületeinek minősége sem mindegy. Nem illik ilyet tenni és emiatt elnézést is kérek, de nem a szénréteggel volt baj, csak az érintkezése a réz vezetőfóliával megszakadt. Erősebb nagyítás mellett a vezetősáv és a szénréteg érintkezésének javításával próbálkoztam volna, tisztelettel. Ameddig a szénrétegek be nem verődnek a drót elkalapált végétől, addig az érintkezés eredeti formája szerintem még javítható. Bár létezik elektronikus hangszer "bontó" is, biztosan vannak ehhez való alkatrészek forgalomban, hiszen a hangszer munkaeszköz, az adott alkatrész meg elektomechanikai voltából kifolyólag sérülékeny.
Még egyszer elnézést kérek elsősorban Bakai Lajos úrtól, hogy belepofátlankodok, nem okoskodás a szándékom. Igazat adva Szabó Gábor úrnak is - aki ez esetben minimum érti, amiről ír - a cél a javítás volt és Bakai úr a videóban elmondta, hogy várja az észrevételeket, véleményeket.
Az első mondat folytatása , mi történik ha belepisilunk a konnektorba ?
Még tökéletesebb lenne a védelem a bemeneten egy 14-16-18 V-os, kétirányú szupresszor diódával. A gyári kapcsolás polaritáshelyesen ráadott 35V feletti feszültség esetén nem nyújt védelmet.
Jó lenne ha egyhavi fizetés 500 ezer lenne...még bruttóba se nagyon van annyi
13:56
Ohh, akkor Ön rádiózik ?
Mondjuk nem lep meg ;-)
Hívójel ?
En csak CB és PMR
A Roland japán cég.
Sokkal élvezetesebb lenne ha a hang éjájjal autotunnal a Magyar Péter hangján szólna.
Az alákommentekért érdemes idejönni. :-)
Az odagányolt vezetékdarab rövid időn belül le fogja koptatni a gumiból készült nyomógombról a vezető réteget.
Ronaldo nem olasz. Brazil focista.
Lallának mindegy. Beforrasztja őt is. A lényeg, hogy a gyantát rajtahagyhassa a panelon. Attól teljes a gányolás.
Portugál, de majdnem. :D
@@Lackooo84 vagyis zenész. Mert szintetizátor. Az apját Roland nak hivták
Ez a karvak a kvantum fizikán is szerepel😎
@@laszloagoston5537 mikó összeomlik a szuperpoziciója, akkó a kvantumösszefonódássa tarti a kapcsolatot Alice val, aki töle 1 fényévre van. Azonna odaér az információ, mer az nem halad A bul B pontba, hanem ugyanabban az idöpontban VAN OTT JELEN. A kvantumösszefonódást nem lehet semmihez sem hasonlitani, mert az információ nincs soha jelen semmilyen formában A és B pontok között. Nem utazik.