Apró megjegyzés: Az új, a fényt átengedő építőanyagot Losonczi Áron építészmérnök találta fel és fejleszti 2001. óta. A 2001-ben kifejlesztett Litracon Classic® - itthon „üvegbeton” névre keresztelt - transzparens építőanyag lényege, hogy a betonba optikai szálak milliói kerülnek, melyek átvezetik a fényt a kemény anyagon. 👍
Nem minden magyar ami fénylik. Az áttetsző betont először egy 1935-ös kanadai szabadalom említi. Az optikai üvegszálak és a polimer alapú optikai szálak kifejlesztése óta azonban a találmányok és fejlesztések aránya ezen a területen drasztikusan megnövekedett. Vannak olyan találmányok is, amelyek ezt a koncepciót olyan technikai alkalmazásokban alkalmazzák, mint például a repedések észlelése. Az 1990-es évek elején olyan formákat fejlesztettek ki, mint a ma népszerű áttetsző betontermékek finom és réteges mintákkal
25:30 a csöveket feltöltik cm2-enként 21kg betonhabarccsal. Jó az amikor sem a fordító, sem a narrátor, sem a szakmai ellenőr ( ha volt ilyen a film esetében) nincs tisztában alapvető fizikai fogalmakkal és mértékegységekke. 🤣
National Geographic.. Régebben ilyeneket láthattunk, de az elmúlt 5 évben semmi más nem megy ott, csak egy bizonyos népcsoportot ért vélt, vagy valós esemény felnagyítása, és beépítése a fejekbe örökre. Évek óta oda sem kapcsolok, mert nem érdekel sem az a népcsoport, sem a fájdalmuk, sem az, ami történt, vagy nem történt velük! Ezt a tudományos csatornát úgy lezüllesztették a mesékkel, hogy értelme sincs nézni.
Na pont ezen akadt meg a fülem nekem is (nem néztem, csak hallgattam). 2,1kg lenne a jó mennyiség, nem 21kg. és nem cm2 hanem cm3 de hát ez van. Az átlagos beton sűrűsége 2,4kg/cm3
@@Kevely978 igen, kb. Természetesen beton minőségtől és fajtától függ de ezzel az értékkel nagy általánosságban nyugodtan számolhatsz. 2,4kg/dm3=2,4g/cm3
Az a beton, amit a rómaiak használtak, és a mai beton nagyon nem ugyanaz! Ne vegyétek be a videó füllentéseit! Nem tudják előállítani ma sem a római betont, pedig próbálkozások voltak bőven!
@@lakykaryful A római beton, vagyis a "opus caementicium", egy különleges anyag, amelyet az ókori rómaiak használtak építkezéseik során, és amely sok esetben még ma is tartósabbnak bizonyul, mint a modern beton. Ennek a különlegességének számos oka van, és ezeket a tényezőket nem mindig egyszerű rekonstruálni vagy tökéletesen utánozni a mai technológiával. Itt van néhány főbb ok: Anyagösszetétel: A római beton vulkáni hamu, mészkő és tengervíz keveréke volt. A legfontosabb összetevő, a "pozzolana" néven ismert vulkáni hamu, különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítik a beton keményedését, még víz alatt is. A mai betonokban használt anyagok összetétele jelentősen eltér a rómaiak által használtaktól. Kristályszerkezet: A római betonban egyedi kristályos szerkezetek alakulnak ki, amelyek erősebbé és tartósabbá teszik az anyagot. Például, a "tobermorite" nevű ásvány, amely a római betonban kialakul, hozzájárul annak hosszú távú stabilitásához. A modern betonnál ez a kristályszerkezet ritkán jelenik meg természetes módon. Kötési folyamat: A római beton kötése hosszabb időt vett igénybe, mint a modern betonnál, de ennek eredményeként egy sokkal szilárdabb, stabilabb szerkezet alakult ki. A modern betonok gyorsabb kötésre vannak tervezve, ami gyakran eredményez kisebb stabilitást hosszú távon. Környezet és technológia: Az ókori Rómában rendelkezésre álló anyagok és az építési technikák is különböztek a maiaktól. A régi technológiák, a helyi anyagok használata és a tengeri környezet mind hozzájárultak a beton különleges tulajdonságaihoz. Történelmi ismeretek hiánya: Bár sokat tudunk a római betonról, még mindig nem ismerjük teljes mértékben az összes tényezőt, ami hozzájárult annak tartósságához. Sok régi recept és technológia az idők során elveszett, és a mai technológiai fejlettség ellenére sem tudjuk teljesen reprodukálni azokat a feltételeket és anyagokat, amelyeket a rómaiak használtak. Összességében, a római beton különleges tartósságának titka a vulkáni hamu, a hosszú kötési idő, a speciális kristályszerkezetek kialakulása és az egyedi építési technikák együttesében rejlik. Ezeket a tényezőket ma nem mindig tudjuk teljes mértékben utánozni vagy újraalkotni.
Mondjuk ez így elképesztő fals megállapítás. Ha a Hoover-gátat szeretnéd vályogból, az mondjuk elég nagy felelőtlenség lenne. Ha a házad alapját szeretnéd vályogból az se vezetne semmi jóhoz. Te a vályog természetes mivoltját, a lélegzőképességét, és nagyon jó hang/hőszigetelő tulajdonságaira gondolsz. Annak semmi köze a betonhoz való összehasonlításban, inkább akkor már a tégla ellenében érdemes felhozni.
Fantasztikus számok,brutális mennyiségfogy napontais hacsakegynapot veszünk!
Nagyonérdekes videó,köszönöm!
Apró megjegyzés: Az új, a fényt átengedő építőanyagot Losonczi Áron építészmérnök találta fel és fejleszti 2001. óta. A 2001-ben kifejlesztett Litracon Classic® - itthon „üvegbeton” névre keresztelt - transzparens építőanyag lényege, hogy a betonba optikai szálak milliói kerülnek, melyek átvezetik a fényt a kemény anyagon. 👍
Nem minden magyar ami fénylik.
Az áttetsző betont először egy 1935-ös kanadai szabadalom említi. Az optikai üvegszálak és a polimer alapú optikai szálak kifejlesztése óta azonban a találmányok és fejlesztések aránya ezen a területen drasztikusan megnövekedett. Vannak olyan találmányok is, amelyek ezt a koncepciót olyan technikai alkalmazásokban alkalmazzák, mint például a repedések észlelése. Az 1990-es évek elején olyan formákat fejlesztettek ki, mint a ma népszerű áttetsző betontermékek finom és réteges mintákkal
@@Kevely978 Aha, laboratóriumi körülmények között! 🥴 🤷♂️🤗
@@janospeto831 nem pontosan érteni hogy mire gondolsz de én elmondtam amit szerettem volna
@@Kevely978 Érdekes módon eltűnt a válaszom! Vajon miért?
Nem fogom megismételni, így is 3 perc ment el az életemből, feleslegesen! 🤦🏻 🤷♂️ 🥴
@@Kevely978 Annyit azért mégis, hogy "üvegbeton"! A Google a barátod! Tudod! 🥴 😂 🤣 👍
Mindezek után eljött a KENDERbeton ideje, ami remélhetőleg a jó útra tereli az építőipart és egészséges meg fenntartható épületeket eredményez! 🔝
25:30 a csöveket feltöltik cm2-enként 21kg betonhabarccsal. Jó az amikor sem a fordító, sem a narrátor, sem a szakmai ellenőr ( ha volt ilyen a film esetében) nincs tisztában alapvető fizikai fogalmakkal és mértékegységekke. 🤣
National Geographic.. Régebben ilyeneket láthattunk, de az elmúlt 5 évben semmi más nem megy ott, csak egy bizonyos népcsoportot ért vélt, vagy valós esemény felnagyítása, és beépítése a fejekbe örökre. Évek óta oda sem kapcsolok, mert nem érdekel sem az a népcsoport, sem a fájdalmuk, sem az, ami történt, vagy nem történt velük! Ezt a tudományos csatornát úgy lezüllesztették a mesékkel, hogy értelme sincs nézni.
Na pont ezen akadt meg a fülem nekem is (nem néztem, csak hallgattam). 2,1kg lenne a jó mennyiség, nem 21kg. és nem cm2 hanem cm3 de hát ez van. Az átlagos beton sűrűsége 2,4kg/cm3
@@zsoltpradel1776 2,4kg/cm3??? Az komoly anyag lenne! Talán 2,4g/cm3. 😉
@@Goethetractor esetleg 2,4kg/dm3 ?
@@Kevely978 igen, kb. Természetesen beton minőségtől és fajtától függ de ezzel az értékkel nagy általánosságban nyugodtan számolhatsz. 2,4kg/dm3=2,4g/cm3
Hát akkor jó lenne megnézni :D
Köszönöm szépen a feltöltést.
Az èn fejem is abból van 😊Burattino Concretis
Elkèpesztő🤷♂️🤔🙂💪
Nem a gátnak kell elviselni a nyomást,hanem a két oldalnak ahová bekapcsolták. Az Anyaföldnek.
Becherovka+Tonic
👏👏👏
Betonnál mi a trükk hogy ne repedezzen?
Az a beton, amit a rómaiak használtak, és a mai beton nagyon nem ugyanaz! Ne vegyétek be a videó füllentéseit! Nem tudják előállítani ma sem a római betont, pedig próbálkozások voltak bőven!
Miért nem??
@@lakykaryful A római beton, vagyis a "opus caementicium", egy különleges anyag, amelyet az ókori rómaiak használtak építkezéseik során, és amely sok esetben még ma is tartósabbnak bizonyul, mint a modern beton. Ennek a különlegességének számos oka van, és ezeket a tényezőket nem mindig egyszerű rekonstruálni vagy tökéletesen utánozni a mai technológiával. Itt van néhány főbb ok:
Anyagösszetétel: A római beton vulkáni hamu, mészkő és tengervíz keveréke volt. A legfontosabb összetevő, a "pozzolana" néven ismert vulkáni hamu, különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítik a beton keményedését, még víz alatt is. A mai betonokban használt anyagok összetétele jelentősen eltér a rómaiak által használtaktól.
Kristályszerkezet: A római betonban egyedi kristályos szerkezetek alakulnak ki, amelyek erősebbé és tartósabbá teszik az anyagot. Például, a "tobermorite" nevű ásvány, amely a római betonban kialakul, hozzájárul annak hosszú távú stabilitásához. A modern betonnál ez a kristályszerkezet ritkán jelenik meg természetes módon.
Kötési folyamat: A római beton kötése hosszabb időt vett igénybe, mint a modern betonnál, de ennek eredményeként egy sokkal szilárdabb, stabilabb szerkezet alakult ki. A modern betonok gyorsabb kötésre vannak tervezve, ami gyakran eredményez kisebb stabilitást hosszú távon.
Környezet és technológia: Az ókori Rómában rendelkezésre álló anyagok és az építési technikák is különböztek a maiaktól. A régi technológiák, a helyi anyagok használata és a tengeri környezet mind hozzájárultak a beton különleges tulajdonságaihoz.
Történelmi ismeretek hiánya: Bár sokat tudunk a római betonról, még mindig nem ismerjük teljes mértékben az összes tényezőt, ami hozzájárult annak tartósságához. Sok régi recept és technológia az idők során elveszett, és a mai technológiai fejlettség ellenére sem tudjuk teljesen reprodukálni azokat a feltételeket és anyagokat, amelyeket a rómaiak használtak.
Összességében, a római beton különleges tartósságának titka a vulkáni hamu, a hosszú kötési idő, a speciális kristályszerkezetek kialakulása és az egyedi építési technikák együttesében rejlik. Ezeket a tényezőket ma nem mindig tudjuk teljes mértékben utánozni vagy újraalkotni.
Már meg tudják csinálni. Vulkáni hamu kell hozzá és mészcsomók. Ettől lesz ellenálló és vízzel érintkezve erősödik folyamatosan.
Hát az kúrvára nem jó beton amelyik 1000 évig köt és tart az bad bussiness jobb az agyagos silány beton amely 30 év múlva pórlad!
Aki volt romàban az tudja azt a betont a colszeumban kèźel lehet morzsolni ha lenne egy 5 erösègü fõldrengès romàban romàba összedölne.
vályog kell nekünk, nem beton
Jó kis hidat lehet belőle rittyenteni!
Vájog basszus.....
Mondjuk ez így elképesztő fals megállapítás.
Ha a Hoover-gátat szeretnéd vályogból, az mondjuk elég nagy felelőtlenség lenne.
Ha a házad alapját szeretnéd vályogból az se vezetne semmi jóhoz.
Te a vályog természetes mivoltját, a lélegzőképességét, és nagyon jó hang/hőszigetelő tulajdonságaira gondolsz.
Annak semmi köze a betonhoz való összehasonlításban, inkább akkor már a tégla ellenében érdemes felhozni.