Ez az alvástréning létezik ma is? Nem úgy értem, hogy amikor valaki egy kő alatt lakik és az anyjától tanulja, hogy kezelje a babát. Hanem, hogy ezt hirdetik ma is?
Abszolút működik, létezik, pár hetes kortól akár. 😫 És a mai napig lehet ilyen végzettséget is szerezni, hogy "alvástréner"... Sok mai alvásszakértő "csak pár hónapos kortól" ajánlja (😫😫), mások meg már nem így hívják, de a lényeg mindig ugyanaz: az alvási érés természetes menetét megzavarni, patológiaként tekinteni arra, hogy a baba mellen alszik el / az anyukájával érzi magát annyira biztonságban, hogy elaludjon, gyakran sírás és a gyermek egyértelmű jelzéseinek ignorálásával járó gyakorlatok, ahol nem vesszük ki a kiságyból, szándékosan nem öleljük magunkhoz, módszeresen, nevelési szándékkal, késleltetve reagálunk, mintha az alvás tanítható lenne, nem pedig egy természetes idegrendszeri érési folyamat, amiben a kicsi lehet mindig éhes, szomjas, félhet, fájhat valamije, fázhat, lehet beteg, akármi, ezernyi oka van arra, hogy közel kell tudnia a szüleit... Sokan azt mondják, hogy x idős kortól már nem kell neki éjjel táplálék, nem szabad ébrednie, egyedül kell aludnia - de nincs ilyen. Iszonyú széles a skála... Kinek hamarabb, kinek később megy, és van, akinek hullámzó. Rohamos tempóban fejlődnek a kisbabák, és minden alvásfázisnak meg van a szerepe. ❤️ Nem érdemes egyiket sem erőltetni. Ha a nap folyamán odafigyelünk a mozgásra, kapcsolódásra, friss levegőre, kevés durva, ijesztő inger, annyit szopizik, amennyi neki kell, szeretetteljes, békés környezet, akkor az a baba pont úgy fog aludni, ahogy az neki a legjobb! ❤️ Nem mellesleg az anya testközelsége a legjobb védőfaktor a baba minden élettani működésének biztosítására. ❤️❤️❤️
Ez az alvástréning létezik ma is? Nem úgy értem, hogy amikor valaki egy kő alatt lakik és az anyjától tanulja, hogy kezelje a babát. Hanem, hogy ezt hirdetik ma is?
Abszolút működik, létezik, pár hetes kortól akár. 😫
És a mai napig lehet ilyen végzettséget is szerezni, hogy "alvástréner"... Sok mai alvásszakértő "csak pár hónapos kortól" ajánlja (😫😫), mások meg már nem így hívják, de a lényeg mindig ugyanaz: az alvási érés természetes menetét megzavarni, patológiaként tekinteni arra, hogy a baba mellen alszik el / az anyukájával érzi magát annyira biztonságban, hogy elaludjon, gyakran sírás és a gyermek egyértelmű jelzéseinek ignorálásával járó gyakorlatok, ahol nem vesszük ki a kiságyból, szándékosan nem öleljük magunkhoz, módszeresen, nevelési szándékkal, késleltetve reagálunk, mintha az alvás tanítható lenne, nem pedig egy természetes idegrendszeri érési folyamat, amiben a kicsi lehet mindig éhes, szomjas, félhet, fájhat valamije, fázhat, lehet beteg, akármi, ezernyi oka van arra, hogy közel kell tudnia a szüleit... Sokan azt mondják, hogy x idős kortól már nem kell neki éjjel táplálék, nem szabad ébrednie, egyedül kell aludnia - de nincs ilyen. Iszonyú széles a skála... Kinek hamarabb, kinek később megy, és van, akinek hullámzó. Rohamos tempóban fejlődnek a kisbabák, és minden alvásfázisnak meg van a szerepe. ❤️ Nem érdemes egyiket sem erőltetni. Ha a nap folyamán odafigyelünk a mozgásra, kapcsolódásra, friss levegőre, kevés durva, ijesztő inger, annyit szopizik, amennyi neki kell, szeretetteljes, békés környezet, akkor az a baba pont úgy fog aludni, ahogy az neki a legjobb! ❤️
Nem mellesleg az anya testközelsége a legjobb védőfaktor a baba minden élettani működésének biztosítására. ❤️❤️❤️
Köszi a kimerítő választ! 😊 Ez ijesztőbb, mintha “csak” nem kopna ki ez a nézet
@@akimot13 Szerintem is... 😫 Egyszer kikopik!!!