@@hektarpodcast Epekedve várjuk 2025ös kalászos szezonra a videós podcastet a kalásztépős gabona asztalról! Legalább Attilát talán meg lehet győzni a hatékonyságáról.
Super Video Dani. Nagyon tetszik h nyilvanosan kimondva Attila megosztja a "matekot" . Hogy 300 euro megmarad buzanal vagy épp arpanal az elfogadhato. Szerbiaban mar csak a vetés forgó végett termesztik. Egy kérdés: hol bomlik jobban a szár maradvány, beleforgatva a talajba vagy felszinen? Üdvözlet
Szerintem ez a talajélettől is függ. De forgatott táblán nem egyszer láttam már 30 centi mélyen 1,5 éve leforgatott kukoricamaradványt. A korábbi videókból kitűnik, hogy ha pezseg a talajélet, akkor a felszínen is gyorsan bomlik. Néha túl gyorsan is. :)
Sziasztok! Engem az érdekelne, hogy aratás után a parlagfű ellen hogyan védekeztek? 2024-től nem lehet tarlót hántani és gyomírtani sem legalábbis a falugazdász azt mondta csak kaszálni lehet, ez főleg a homokhátságon probléma.
De jó hallgatni a nagy koponyákat, viszont még jobb lenne ha videóznátok is őket ahogy beszélnek, úgy lenne teljes a műsor. 🙂 Köszönjük a sok és értékes információt nektek, várjuk a következőt!
Még egy kérdésem lenne.(laikus vagyok) Ha a meterológia a hőhullámokat biztosan előre tudja jelezni, miért nincsenek a kukuricaföldre pár nappal előre kitelepítve a lineárok/"vízágyúk"?
@@KisHeszusz, mert nincs ennyi kapacitás. A termőterületünk alig néhány százaléka öntözhető, és az sem azt jelenti, hogy folyamatosan barmikor mehetnek a rendszerek. :)
@@hektarpodcast Ez nagyon ijesztőnek hangzik(bár bizonyos értelem hatalmas potenciálnak is) egy olyan országban, ami lassan kiszárad, annak ellenére, hogy tele van folyóval.
Gribek Dani: Legyszíves csinálj videót ősszel, mikor Berend Ferenc szánt napraforgó alá! Javaslom neki pluszba, hogy februárban simítózzon, március végén 1 kombinátor, majd vetés előtt mégegy kombinátort adjon neki és úgy vessen. Akkor végre elégedetten fog nyilatkozni és a kelésen túl a gyomirtás is sikerülni fog, mert csíramentes talajba fog vetni, ahol egyenletes és minimális a gyomkelés.
@@ferencbocskai7181, nem lesz ilyen, ez csak viccelődés volt. De majd a kukoricáját bemutatom ősszel, illetve a jövő tavaszi no-till technológiáját is. :)
1:54:38 Berend Ferenc: "Tényleg nagyon jól látszik, hogy ha túlműveled a talajt, akkor minden nagy jól kikel" Ezek után kérdés, hogy miért kell normálisan megművelni a talajt? Elárulom. Azért mert a növény így érzi ott jól magát, így adottak a jó terméshez az életfeltételek, a kiváló gyomirtáshoz, a jó és zavartalan keléshez a feltételek. Ha a notill módszer jó, akkor miért állandóan csak a panaszkodás megy? Miért kéne támogatni a notillt? Azért, hogy legminimálisabb munka, minimális géppark, gyenge termelési szint mellett támogatásból lehessen megélni? Kedves Dani! Te pedig ne csak a notillben termesztett jól sikerült eseteket mutasd be, hanem mutasd be azt is, amikor ritka vacak lett a próbálkozás. Tisztelem Berend Úrban, hogy legalább ilyenkor néhány szóban elmondja, beismeri azt, ami nem sikerült. Vallom, hogy az aktuális körülményeknek megfelelően a legjobb életfeltételeket, magyágyat biztosítani kell a növényeknek. Legyen az bármelyik talajművelő eszköz, mindnek van létjogosultsága. Az ekének, ásógépnek, lazítónak, grubbernek, tárcsának, kombinátornak, ásóboronának stb. Körülményektől függően megfelelő időben alkalmazni kell, amelyik épp szükséges, annak érdekében, hogy optimálisan a legjobb feltételeket biztosítsuk a magas termés, jó gyomirthatóság (apró morzsás magágy) stb. érdekében a növényeinknek.
@@ferencbocskai7181, itt a példa, hogy bemutatom azt is, de van más is. :) Viszont akkor nem érted a dolgot, vagy nem akarod. Igen, a TÚLMŰVELTBEN jobb a kelés. Ez tény. De attól még túlművelt. :) Tehát 20 év múlva valósínűeg semmilyen kelés nem lesz. Illetve nem mindegy, hogy Feri térségében a 5,5 tonna mennyi hasznot hozott mondjuk a szomszéd 6 tonnájához képest. Emellett az egyre kevesebb csapadék mellett a túlművelés valószínűleg sok helyen teljes bukta lesz. De ezt majd az évek eldöntik. Egyébként, aki hallgatja Ferit régóta, két dolgot láthat: sokszor borúsabban lájtja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Azt egyébként tényként kell kezelni, hogy a csődbe jutott cégüket a no-till húzta ki a bajból. Ami most új kihívás az elmúlt években, hogy két éve nagyon csapadékosak a tavaszok náluk. De én nagyon kíváncsi leszek a következő két évére. Másrészt fontos, hogy ő folyamatosan keresi az utakat, ezért többször kerül nehéz helyzetbe, mint sok más no-till gazdalkodó. Ezt is elmondja, hogy üzemi szinten kísérletezik, hogy megtalálja, mi a jó út. A legnagyobb baj, hogy kevés a gyakorlati tudás. Illetve pl. csigára itthon nincs megoldás, ami pl. Ukrajnában van. Közben ott vannak a jó példák is a no-tillre, Misi esete, a többi riportalanyom. De például Kis Ede elmondta podcastomban, hogy nála nem megy a no-till 70-es kötöttség mellett. Nála ott a sávművelés :) De ettől még tény, hogy a no-till működik, erre már 5+ éves bizonyítékok is vannak. És ahogy egy interjúalanyom fogalmazott: a no-tillben nincsen nagyobb kockázat, mint a hagyományos kukoricatermesztésben. Végezetül egyszer Feri említette: ő mindig beszél a no-till nehézségeiről, miközben érdekes módon a konvencionális termelésben soha semmilyen probléma nincsen... Pedig mind tudjuk, hogy ugyanúgy el tudnak szállni táblák ezért-azért. A no-tillt pedig azért kellene támogatni, mert ez a legfenntarthatóbb. Ha elfogy a termőtalaj, már késő lesz...
@@hektarpodcast Köszönöm a választ és további eredményes munkát kívanok. Mikor először láttalak rendezvényen, valamint hallgattam a kezdeti interjúidat, nem gondoltam, hogy ilyen ügyesen felépíted az agrárújságírást, tudósítást! Gratulálok hozzá!
A közvetlen glifozát expozíciónak a mezőgazdasagból nagyságrendekkel kisseb a valószínűsége, mint élmiszeripari, szépeszeti és humángyógyászati iŕanyából más esetleg még károsabb anyagoknak, de csak a glifó miatt megy a rettegés. Az nem számit, hogy mit tömök magamba és mit kenek magamra?! Helyén kellene kezelni a dolgokat.. A talaj megőrzése is nagyon nagyon fontos és ennek a folyatmatnak jelenleg az egyik kulcs eleme a glifozát, vagy valami azt helyetesítő anyag.. Az oka, hogy 3 milió ember helyett már 300 ezer sem dolgozik az ágazatban. Ezeket a kapás kezeket kell helyettesíteni valamivel. Kapát tudok adni, ha nem voltam elég meggyőző...
Miért negyed évente? Úgy várom mindig ezt a podcastot.
Én is!
Azért téma is kell, és mindig félünk, hogy hamar kimerül a podcast. Ezt mindenképpen szeretném elkerülni. :)
@@hektarpodcast Az ilyen színvonalú agrár téma sosem tud kikopni.
@@hektarpodcast Epekedve várjuk 2025ös kalászos szezonra a videós podcastet a kalásztépős gabona asztalról! Legalább Attilát talán meg lehet győzni a hatékonyságáról.
@@HW89cps05, előbb kellene egyet szerezni :D
Super Video Dani. Nagyon tetszik h nyilvanosan kimondva Attila megosztja a "matekot" . Hogy 300 euro megmarad buzanal vagy épp arpanal az elfogadhato. Szerbiaban mar csak a vetés forgó végett termesztik. Egy kérdés: hol bomlik jobban a szár maradvány, beleforgatva a talajba vagy felszinen? Üdvözlet
Szerintem ez a talajélettől is függ. De forgatott táblán nem egyszer láttam már 30 centi mélyen 1,5 éve leforgatott kukoricamaradványt. A korábbi videókból kitűnik, hogy ha pezseg a talajélet, akkor a felszínen is gyorsan bomlik. Néha túl gyorsan is. :)
Sziasztok!
Engem az érdekelne, hogy aratás után a parlagfű ellen hogyan védekeztek? 2024-től nem lehet tarlót hántani és gyomírtani sem legalábbis a falugazdász azt mondta csak kaszálni lehet, ez főleg a homokhátságon probléma.
De jó hallgatni a nagy koponyákat, viszont még jobb lenne ha videóznátok is őket ahogy beszélnek, úgy lenne teljes a műsor. 🙂 Köszönjük a sok és értékes információt nektek, várjuk a következőt!
@@Robert89208, mivel mindig másvalakinél vagyunk, így ez elég nehéz. Ezért nem tervezek egyelőre videót a Nagyágyúkhoz. :)
Szia. Tarló hántás és ápolás volt a kérdés, de kérdezném Attiláék mélylazítanak? Ha igen milyen gyakorisággal milyen mélységben. Köszönöm
Az említett könyv milyen címen jelenik meg majd magyarul?
Még egy kérdésem lenne.(laikus vagyok)
Ha a meterológia a hőhullámokat biztosan előre tudja jelezni, miért nincsenek a kukuricaföldre pár nappal előre kitelepítve a lineárok/"vízágyúk"?
@@KisHeszusz, mert nincs ennyi kapacitás. A termőterületünk alig néhány százaléka öntözhető, és az sem azt jelenti, hogy folyamatosan barmikor mehetnek a rendszerek. :)
@@hektarpodcast Ez nagyon ijesztőnek hangzik(bár bizonyos értelem hatalmas potenciálnak is) egy olyan országban, ami lassan kiszárad, annak ellenére, hogy tele van folyóval.
Gribek Dani: Legyszíves csinálj videót ősszel, mikor Berend Ferenc szánt napraforgó alá!
Javaslom neki pluszba, hogy februárban simítózzon, március végén 1 kombinátor, majd vetés előtt mégegy kombinátort adjon neki és úgy vessen. Akkor végre elégedetten fog nyilatkozni és a kelésen túl a gyomirtás is sikerülni fog, mert csíramentes talajba fog vetni, ahol egyenletes és minimális a gyomkelés.
@@ferencbocskai7181, nem lesz ilyen, ez csak viccelődés volt. De majd a kukoricáját bemutatom ősszel, illetve a jövő tavaszi no-till technológiáját is. :)
@@ferencbocskai7181, ja, es nála a művelés a napraforgó alá egy 2 cm-es CrossCuttert jelent vagy sávművelést. :)
jó lenne tudni ezekhez az átlagokhoz tartozó önköltségeket is, ugyanis ezek így semmit nem mondanak.
@@horvathagro6192, elhangoznak a műsorban :)
Az említett videó linkje :)) ruclips.net/video/rIYC9349P-c/видео.htmlsi=BxsRKmFlKYcReeeI. Szomorú, de ismételjük 2022-t...
Köszi, köszi, köszi!!!!! :D
1:54:38 Berend Ferenc: "Tényleg nagyon jól látszik, hogy ha túlműveled a talajt, akkor minden nagy jól kikel"
Ezek után kérdés, hogy miért kell normálisan megművelni a talajt? Elárulom. Azért mert a növény így érzi ott jól magát, így adottak a jó terméshez az életfeltételek, a kiváló gyomirtáshoz, a jó és zavartalan keléshez a feltételek.
Ha a notill módszer jó, akkor miért állandóan csak a panaszkodás megy?
Miért kéne támogatni a notillt? Azért, hogy legminimálisabb munka, minimális géppark, gyenge termelési szint mellett támogatásból lehessen megélni?
Kedves Dani! Te pedig ne csak a notillben termesztett jól sikerült eseteket mutasd be, hanem mutasd be azt is, amikor ritka vacak lett a próbálkozás. Tisztelem Berend Úrban, hogy legalább ilyenkor néhány szóban elmondja, beismeri azt, ami nem sikerült.
Vallom, hogy az aktuális körülményeknek megfelelően a legjobb életfeltételeket, magyágyat biztosítani kell a növényeknek. Legyen az bármelyik talajművelő eszköz, mindnek van létjogosultsága. Az ekének, ásógépnek, lazítónak, grubbernek, tárcsának, kombinátornak, ásóboronának stb. Körülményektől függően megfelelő időben alkalmazni kell, amelyik épp szükséges, annak érdekében, hogy optimálisan a legjobb feltételeket biztosítsuk a magas termés, jó gyomirthatóság (apró morzsás magágy) stb. érdekében a növényeinknek.
@@ferencbocskai7181, itt a példa, hogy bemutatom azt is, de van más is. :) Viszont akkor nem érted a dolgot, vagy nem akarod. Igen, a TÚLMŰVELTBEN jobb a kelés. Ez tény. De attól még túlművelt. :) Tehát 20 év múlva valósínűeg semmilyen kelés nem lesz. Illetve nem mindegy, hogy Feri térségében a 5,5 tonna mennyi hasznot hozott mondjuk a szomszéd 6 tonnájához képest. Emellett az egyre kevesebb csapadék mellett a túlművelés valószínűleg sok helyen teljes bukta lesz. De ezt majd az évek eldöntik.
Egyébként, aki hallgatja Ferit régóta, két dolgot láthat: sokszor borúsabban lájtja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Azt egyébként tényként kell kezelni, hogy a csődbe jutott cégüket a no-till húzta ki a bajból. Ami most új kihívás az elmúlt években, hogy két éve nagyon csapadékosak a tavaszok náluk. De én nagyon kíváncsi leszek a következő két évére. Másrészt fontos, hogy ő folyamatosan keresi az utakat, ezért többször kerül nehéz helyzetbe, mint sok más no-till gazdalkodó. Ezt is elmondja, hogy üzemi szinten kísérletezik, hogy megtalálja, mi a jó út. A legnagyobb baj, hogy kevés a gyakorlati tudás. Illetve pl. csigára itthon nincs megoldás, ami pl. Ukrajnában van.
Közben ott vannak a jó példák is a no-tillre, Misi esete, a többi riportalanyom. De például Kis Ede elmondta podcastomban, hogy nála nem megy a no-till 70-es kötöttség mellett. Nála ott a sávművelés :) De ettől még tény, hogy a no-till működik, erre már 5+ éves bizonyítékok is vannak. És ahogy egy interjúalanyom fogalmazott: a no-tillben nincsen nagyobb kockázat, mint a hagyományos kukoricatermesztésben.
Végezetül egyszer Feri említette: ő mindig beszél a no-till nehézségeiről, miközben érdekes módon a konvencionális termelésben soha semmilyen probléma nincsen... Pedig mind tudjuk, hogy ugyanúgy el tudnak szállni táblák ezért-azért.
A no-tillt pedig azért kellene támogatni, mert ez a legfenntarthatóbb. Ha elfogy a termőtalaj, már késő lesz...
@@hektarpodcast Köszönöm a választ és további eredményes munkát kívanok. Mikor először láttalak rendezvényen, valamint hallgattam a kezdeti interjúidat, nem gondoltam, hogy ilyen ügyesen felépíted az agrárújságírást, tudósítást! Gratulálok hozzá!
@@ferencbocskai7181, köszönöm! :)
Glifozatot hasznaltok.. Ur isten, utanna mi a gyermekeim azt eszik😢😢😢
@@tothmihaly8066 l. azért ez nem ennyire fekete-fehér :)
A közvetlen glifozát expozíciónak a mezőgazdasagból nagyságrendekkel kisseb a valószínűsége, mint élmiszeripari, szépeszeti és humángyógyászati iŕanyából más esetleg még károsabb anyagoknak, de csak a glifó miatt megy a rettegés. Az nem számit, hogy mit tömök magamba és mit kenek magamra?! Helyén kellene kezelni a dolgokat.. A talaj megőrzése is nagyon nagyon fontos és ennek a folyatmatnak jelenleg az egyik kulcs eleme a glifozát, vagy valami azt helyetesítő anyag.. Az oka, hogy 3 milió ember helyett már 300 ezer sem dolgozik az ágazatban. Ezeket a kapás kezeket kell helyettesíteni valamivel. Kapát tudok adni, ha nem voltam elég meggyőző...