Nem lehetünk eléggé hálásak neked Dani a munkásságodért. Szerintem egyedülálló amit csinálsz itt kis hazánkban a tájékoztatás terén. Attilának is ezer hála, hogy a kezdő szójásokat így a szárnyai alá vette, sok hasznos infót kaptam tőle is és Istvántól is. És bár az idei év megint kezdi elvenni a kedvem az egész mezőgazdaságtól, de már a vetésforgót átalakítottam árpa túlsúlyosra a búzával szemben, hogy jövőre tudjak szóját másodvetni 😉
@@FerenczZsolt-g5o, ezt mennyire jó olvasni! :) Próbálok minél több segítséget nyújtani a termelőknek, keresem azokat az embereket, akik hatalmas tudással bírnak, és azt szívesen meg is osztják másokkal. Ilyen például Attila is. :)
NS Seme maggal nagy baklövést nemlehet véteni,esetleg csak az időjárás faktor tud belezavarni a dolgokba. Mifelénk Vajdaságban sikeres magnemesítő cégröl beszélünk,ami nem mellesleg töllem 50km-re van.😊
Szuper videó lett, csak így tovább. 😉 Nem szakmabeliként két kérdésem lenne: 1., A takarónövény másodvetésű haszonnövényként történő alkalmazása milyen hatással van a talaj szén és szerves anyag tartalmára hosszú távon, vizsgálják ezt Attiláék? 2., A szármaradvány táblán hagyása, vízmegtartási illetve szerves anyag tartalom növelési okokból dícséretes, de vajon hosszú távon elégséges-e a talaj termőképességének megőrzése érdekében évi kétszeri betakarítás mellett? A hagyományos mélyszántásos műveléshez képest talajegészség szempontjából kevésbé tűnik károsnak Attiláék módszere. Viszont ha az évi kétszeri betakarítást nézzük, többszöri taposással, tápanyagpótlás nélkül, akkor az egy elég intenzív művelésnektűnik számomra. Egyébként egy hete észak olaszországban hasonló fejlettségű másodvetésű szójatáblákat láttunk, szerintem ott sem volt sokkal több eső, szóval a körülményekhez képest szép tábla.
Kedves Tamás! Nagyon-nagyon jó kérdések! A szén-mérleg vizsgálatot még nem végezzük, egyelőre azért, mert a programok többségével, amik keretében elvégezhetők lennének, és karbonkredit-kereskedelem céljából elérhetőek, erkölcsi aggályaim vannak, a talajvizsgálat erre vonatkozó része viszont általában felületes. Keresem a helyes kombinációt. 😀 Az összes területünk 1/3-án minden évben takarónövényezünk de nem aratási céllal, és a tápanyagutánpótlás része a talajvédelmi terven alapuló sávos vagy injektált hígtrágya kijuttatás. A másodvetés megcélzott hozama csupán 1/4-e a fővetésű szójának, ráadásul a területünk 10%-án vetünk másodvetéshez alkalmas árpát, a kalászosok három évente kerülnek vissza ugyanarra a területre, de az nem biztos, hogy árpa lesz ugyanott, bár itt, ezen a területen már volt 3 éve másodvetés. A gyakorlat szerint az árpa csupán 6 vagy 9 évente találja meg ugyanazt a táblát. Tehát az intenzívtől ez messze van. Köszönöm az inspiráló kérdéseket, üdvözlettel: Attila
@@Szójanapló2024 Köszönöm a kimerítő választ. Sejtettem hogy a termésforgó megfelelő hangolása elengedhetetlen a módszer sikerességéhez, illetve a hosszútávú talajegészség a fő prioritás és nem a haszon maximalizálás bármi áron. Örömmel hallom hogy történik szerves trágyázás is. Remélem a következő epizódokban is lesz még szó a további fejleményekről. Addig is eredményekben gazdag gazdálkodást kívánok 😉
@@Szójanapló2024 Van némi gyerekkori kapcsolatom a gazdálkodással, de nem ebben dolgozom, lelkes laikusnak tartom magam jelenleg. 🙂 Egyébként anyósomék tették fel a kérdés olaszországban: mi az az érdekes növény és miért a tarlóból nő ki? A hektár podcast követőjeként könnyű volt válaszolni: direkt vetett szója. Bár a szlovén komló lugasok jobban lenyűgözték őket 😀
Ujra egy super video Dani. Imadom a kerdesek amit felteszel es persze a szakaembereket akik valaszolnak. Nem az azok a foldmuvesek aki a "nagypapa is regen ugy csinalta" modszerrel dolgoznak ,ugyhogy sok uj infot lehet hallani . Van kilatasban h csinalsz videot Vajdasagban? Tovabbi jo munkat
@@neverstopexploring7772, köszönöm, örülök, hogy tetszett a videó, és ennyire hasznosnak találtad. Igen, próbálok olyen termelőket felkutatni, akik újszerűen gazdálkodnak, ezúttal is sikerült egy értékes riportalanyt találnom. :) Pár napja is volt "reklamáció", hogy rég jártam a Vajdaságban, úgyhogy lehet, hogy be kell iktatnom egy körutat. :)))))
@@hektarpodcast Sztem a Login EKO - Novi Kneževac cég szívesen nyilatkozna a megújuló,talajmegörző mezőgazdaságrol. Észak bánat is komoly klimatikus problémákkal kuzd az utóbbi években. Sok sikert :)
A szalma kapcsán felmerülő kérdéseim. 1) Máshol a gazdálkodásban nem kell? Jószágra gondolok 2) Tűzveszélyesség. A totál kiszikkadó szalma és az emberi hülyeség kombója végtelenül nagy tüzeket tud hozni. Ezekre később Dani ha tudsz, térj ki.
Ha érintettként hozzászólhatok, az első kérdésedre a válasz: nem foglalkozunk állattartással, az önszívatást a vetőmag-előállítással oldjuk meg. 🙂 A szalma valóban tűzveszélyes, de ebben az állapotában a vízmegőrzés kulcsa. A tűzveszélyesség egyébként szerintem ez esetben kisebb kockázatú, mintha száraz a tarló és rajta száraz bálákat mozgató plusz gépi erőt engedünk a földre. Üdvözlettel: Attils
Nem lehetünk eléggé hálásak neked Dani a munkásságodért. Szerintem egyedülálló amit csinálsz itt kis hazánkban a tájékoztatás terén. Attilának is ezer hála, hogy a kezdő szójásokat így a szárnyai alá vette, sok hasznos infót kaptam tőle is és Istvántól is. És bár az idei év megint kezdi elvenni a kedvem az egész mezőgazdaságtól, de már a vetésforgót átalakítottam árpa túlsúlyosra a búzával szemben, hogy jövőre tudjak szóját másodvetni 😉
@@FerenczZsolt-g5o, ezt mennyire jó olvasni! :) Próbálok minél több segítséget nyújtani a termelőknek, keresem azokat az embereket, akik hatalmas tudással bírnak, és azt szívesen meg is osztják másokkal. Ilyen például Attila is. :)
NS Seme maggal nagy baklövést nemlehet véteni,esetleg csak az időjárás faktor tud belezavarni a dolgokba. Mifelénk Vajdaságban sikeres magnemesítő cégröl beszélünk,ami nem mellesleg töllem 50km-re van.😊
Szuper videó lett, csak így tovább. 😉 Nem szakmabeliként két kérdésem lenne:
1., A takarónövény másodvetésű haszonnövényként történő alkalmazása milyen hatással van a talaj szén és szerves anyag tartalmára hosszú távon, vizsgálják ezt Attiláék?
2., A szármaradvány táblán hagyása, vízmegtartási illetve szerves anyag tartalom növelési okokból dícséretes, de vajon hosszú távon elégséges-e a talaj termőképességének megőrzése érdekében évi kétszeri betakarítás mellett?
A hagyományos mélyszántásos műveléshez képest talajegészség szempontjából kevésbé tűnik károsnak Attiláék módszere. Viszont ha az évi kétszeri betakarítást nézzük, többszöri taposással, tápanyagpótlás nélkül, akkor az egy elég intenzív művelésnektűnik számomra.
Egyébként egy hete észak olaszországban hasonló fejlettségű másodvetésű szójatáblákat láttunk, szerintem ott sem volt sokkal több eső, szóval a körülményekhez képest szép tábla.
Kedves Tamás! Nagyon-nagyon jó kérdések! A szén-mérleg vizsgálatot még nem végezzük, egyelőre azért, mert a programok többségével, amik keretében elvégezhetők lennének, és karbonkredit-kereskedelem céljából elérhetőek, erkölcsi aggályaim vannak, a talajvizsgálat erre vonatkozó része viszont általában felületes. Keresem a helyes kombinációt. 😀 Az összes területünk 1/3-án minden évben takarónövényezünk de nem aratási céllal, és a tápanyagutánpótlás része a talajvédelmi terven alapuló sávos vagy injektált hígtrágya kijuttatás.
A másodvetés megcélzott hozama csupán 1/4-e a fővetésű szójának, ráadásul a területünk 10%-án vetünk másodvetéshez alkalmas árpát, a kalászosok három évente kerülnek vissza ugyanarra a területre, de az nem biztos, hogy árpa lesz ugyanott, bár itt, ezen a területen már volt 3 éve másodvetés. A gyakorlat szerint az árpa csupán 6 vagy 9 évente találja meg ugyanazt a táblát. Tehát az intenzívtől ez messze van. Köszönöm az inspiráló kérdéseket, üdvözlettel: Attila
Ja és még valami. Hogyhogy valaki, aki nem szakmabeli a feltételezett nyaralás során másodvetésű szóját nézeget?? 🙂😊
Attila, köszi ismét a válaszokat! :)
@@Szójanapló2024 Köszönöm a kimerítő választ. Sejtettem hogy a termésforgó megfelelő hangolása elengedhetetlen a módszer sikerességéhez, illetve a hosszútávú talajegészség a fő prioritás és nem a haszon maximalizálás bármi áron. Örömmel hallom hogy történik szerves trágyázás is.
Remélem a következő epizódokban is lesz még szó a további fejleményekről. Addig is eredményekben gazdag gazdálkodást kívánok 😉
@@Szójanapló2024 Van némi gyerekkori kapcsolatom a gazdálkodással, de nem ebben dolgozom, lelkes laikusnak tartom magam jelenleg. 🙂 Egyébként anyósomék tették fel a kérdés olaszországban: mi az az érdekes növény és miért a tarlóból nő ki? A hektár podcast követőjeként könnyű volt válaszolni: direkt vetett szója. Bár a szlovén komló lugasok jobban lenyűgözték őket 😀
Megint sokat tanultam Dani! Köszönöm!
@@jozsefgabor5489, örülök, ha interjúalanyommal segíthettem! :)
Üdv Dani.😊 Ha nem titok,itt mivel kezelhették ősszel a gyomterhet az árpában?
Ujra egy super video Dani. Imadom a kerdesek amit felteszel es persze a szakaembereket akik valaszolnak. Nem az azok a foldmuvesek aki a "nagypapa is regen ugy csinalta" modszerrel dolgoznak ,ugyhogy sok uj infot lehet hallani . Van kilatasban h csinalsz videot Vajdasagban? Tovabbi jo munkat
@@neverstopexploring7772, köszönöm, örülök, hogy tetszett a videó, és ennyire hasznosnak találtad. Igen, próbálok olyen termelőket felkutatni, akik újszerűen gazdálkodnak, ezúttal is sikerült egy értékes riportalanyt találnom. :)
Pár napja is volt "reklamáció", hogy rég jártam a Vajdaságban, úgyhogy lehet, hogy be kell iktatnom egy körutat. :)))))
@@hektarpodcast Sztem a Login EKO - Novi Kneževac cég szívesen nyilatkozna a megújuló,talajmegörző mezőgazdaságrol. Észak bánat is komoly klimatikus problémákkal kuzd az utóbbi években. Sok sikert :)
már nézem is a szójanaplót, életem első szójája lesz tavasszal
Örülök, hogy sikerült egy kis reklámot csinálnom Attila nagyszerű sorozatának. :)
A szalma kapcsán felmerülő kérdéseim.
1) Máshol a gazdálkodásban nem kell? Jószágra gondolok
2) Tűzveszélyesség. A totál kiszikkadó szalma és az emberi hülyeség kombója végtelenül nagy tüzeket tud hozni.
Ezekre később Dani ha tudsz, térj ki.
Ha érintettként hozzászólhatok, az első kérdésedre a válasz: nem foglalkozunk állattartással, az önszívatást a vetőmag-előállítással oldjuk meg. 🙂
A szalma valóban tűzveszélyes, de ebben az állapotában a vízmegőrzés kulcsa. A tűzveszélyesség egyébként szerintem ez esetben kisebb kockázatú, mintha száraz a tarló és rajta száraz bálákat mozgató plusz gépi erőt engedünk a földre. Üdvözlettel: Attils
@@benceandrascseke9813, látom, Attila megválaszolta a kérdést, ez így hiteles. :)