Nagyon köszönöm a feltöltést. A Mephis Belle film, és Joseph Heller : A 22-es csapdája. könyv és film Yoserian bombázó tiszt és társai lelki világa sokat mond.
Úgy emlékszem valamikor a 90-es évek elején létrejött egy veterántalálkozó magyar repülőgép személyzetekkel Megnézték az akkor új Memphis Belle filmet. Egy magyar pilóta megjegyezte: Ha akkor tudtuk volna hogy ők is pont ugyanannyira féltek mint mi.. A paradicsom leveses jelenet jól mutatja mindezt.
Hát, a légvédelemről szóló rész elég vékonyra sikerült, bőven lehetett volna miről mesélni még. Ez kb. az a színvonal mint a közben be-bejátszott film. Ezzel együtt nagy köszönet a munkáért, fáradságért!
A Militavia csatornán egyszer majd lesz videó a légvédelmi tüzérség evolúciójáról. (Alapvetően a hidegháborús technikával foglalkozik a csatorna, csak a AAA evolúciója miatt a II. vh-ig minimum vissza kell menni.)
Nagyon jó videó! Nagypapám anno sokat mesélt arról, milyen félelmetes volt,amikor '44 nyarán Kaposvár felett repült el a több száz Liberatorból álló kötelék. Azt mondta, olyan morajlás volt, mintha több millió darázs zsongana. Egy alkalommal a többi pajtásával fenn ültek egy kerítés tetején, amikor egy P-38-as Lightning fordult ki a környező házak mögül (!) és egyenesen feléjük repült. Na volt ám futás! Szerencsére az amerikai gép csak áthúzott a fejük felett és billegtetett egyet, majd távozott. Egy korabeli cikkben írták, hogy a taszári reptér támadása után egy helyi gazda teheneit lőtték végig a szórakozni vágyó szövetséges Mustang-pilóták (asszem 1944 októberében). Ilyen is volt...
@@WontyoutryKar Nem csodálom, hogy beégett az emlékezetükbe, biztosan félelmetes látvány lehetett a több száz 4motoros...És az a hanghatás sem lehetett semmi...
Köszönjük a rengeteget hozzászólást, kommentet, építő jellegű kritikát! Hamarosan érkezik a következő epizód, aminek a témája többek közt a bevetések előtti eligazítások, ingabombázások és a gépelhagyás lesznek. Terveink szerint jövő év elején folytatjuk a sorozatot a hadifogság témakörével. A kérdéseket, hozzászólásokat továbbra is várjuk, és a sorozat 4., záróepizódjában ezekből válogatunk és ezekre válaszolunk.
Ez kiváló volt. A 90-es években létezett a "Háború és Béke" magazin, abban voltak ilyen alapos, jól dokumentált tanulmányok meg sztorik a II. vh-ról, és magyar légicsatákról. Ha jól emlékszem, abban olvastam, hogy Magyarország a német megszállás után vált célterületté, a szövetséges bombázások az "Operation Frantic" hadművelet keretében történtek. A B-17-es és B-24-es kötelékek Olaszországból szálltak fel, lebombáztak valamit Közép-Európában vagy Romániában, aztán leszálltak Ukrajnában, szovjet repülőtereken. Ott újra megpakolták őket, és visszaúton megint bombáztak valamit. Ezt persze az tette lehetővé, hogy addigra a szövetségesek elfoglalták Dél-Olaszországot. Nagyanyám testvérének az első férje Budaörs bombázásakor veszett oda, sajnos honvédként épp oda volt kivezényelve. A temetésre csak egy fadoboznyi emberi testrész érkezett meg, azt se lehetett tudni, hogy egyáltalán melyik katona darabjai voltak.
A Frantic Nagy Britanniai repterekről indul és Ukrajnai reptereken ért véget , aztán vissza. A végét az jelentette ,hogy a németek megtalálták az ukrajnai reptereket és lebombázták azokat.Az olasz repterekről rendszeren jártak Magyarországra, és oda is tértek vissza.
Sziasztok! Köszönet a videóért. A történészek, kutatóknak hála mára a témában idehaza is és külföldön sok irodalom, szakirodalom megtalálható, beszerezhető. Kifejezetten érdekes lehetne ugyan ennek az időszaknak hazánk felett a RAF éjszakai vagy a Szovjet légierő tevékenységéről egy egy videóanyag.
A RAF éjszakai bombázó hadjáratáról Peter Hinchliffe- Éjszakai vadászok című könyvét tudom erősen ajánlani, kimerítően körbejárja a témát mind a két oldal szempontjából, nagyon részletesen, és szemléletesen, az mondjuk való igaz hogy a Mo. feletti tevékenységet épp csak érinti, ha jól emlékszem, az Olaszo. feletti akciók ennél kicsit részletesebben vannak kifejtve. Mondjuk a szovjetek tevékenységéről engem is érdekelne egy részletes objektív anyag, mert magyarul ilyesmire nem emlékszem pedig sok mindent össze olvastam a témában az elmúlt 25 évben.
Informatív videó, gratulálok! Pár hónapja kezdett foglalkoztatni a téma, mivel kis falunk mellett is lezuhant egy bombázó 1944.okt 20-21 éjjel. A hírek szerint B-24, amennyire kutatásaim helyesek, az EW194 (34.Sqn. SAAF). Azért vagyok kissé bizonytalan, mert aznap szövetségesek 1 B-24 és 1 Halifax veszteséget jelenettek szombathelyi ütközetből, a németek 2 B-24 lelövését regisztrálták. Nehezítő tényező, hogy a nálunk lévő roncsok maradékát tudtommal senki nem azonosította. A kérdésem: a Magyarország területére zuhant gépek szerepelnek valahol egy adatbázisban?
Köszönjük, remélhetőleg a második epizód is hasonlóan érdekes lesz! Adatbázis sajnos nincs, az 1992-es Légi háború Magyarország felett kötetben van egy jegyzék, de azóta eltelt több, mint 30 év. Egyébként nehéz ezeket meghatározni, ahogy a beszélgetésben is elhangzik, sokszor keresztbe jelentették a lelövéseket és többen is ugyan azt igényelték. A Halifax és a Liberator meg még hasonlítanak is egymásra, a légiharc hevében akár össze is keverhették a pilóták.
Annyit hozzáfűznék, hogy az a P-47 -esek megjelenése előtt az amerikai légierő sem volt képes végigkísérni a bombázókat, ezért voltak akkorák a bombázó veszteségek a légi háború elején Németország felett.
Szabadkai vasúti rendező környékét letörölték a térképről .szerencse hogy nem merőlegesen volt a megközelítés igy a tortenelmi belváros meguszta de a központtól 300-400 m re nem sok maradt
Apám 15 éves volt.Sokszor elmesélte ahogy jöttek Liberátorok Olaszország felöl.Fekete volt a az èg tölük remegett a föld Alakzatban jöttek.Lovásziban Magyar légvédelmi volt.Nem merték lőni öket.Rengeteg olaj volt ott .Vissza felé már nem volt alakzat.Sok gép füstölt égett.Adtak nekik az biztos.Na akkor Lovásziban lévő Magyar üteg már lőtte öket.Gosztola felett ki ugrott egy néger.Nagy szerencséje volt.Parasztok már villára akarták húzni de jöttek csöndérek.Szomszéd udvarába egy nadrágot dobtak.Tele pakolta Amcsi.😂
Angliában otthoni öreggondozás keretében ápoltam egy bácsit, aki pilótaként Drezda bombázásában benne volt. Megvolt a fedélzeti naplója, befotóztam az egészet. Szerintem nem tudta feldolgozni az öreg a barbárságot amiben részt vett, még mindig utálta a németeket, általában. (Magyarországi célterületet nem találtam a naplójában...) Gondolom ezek a pilóták sem aludtak jól mindig.
Aki ilyenben részt vett sehol sem. Kortól néptől függetlenül. Ilyen a háború mentális hatása. Pl már az asszír veteránok is arra panaszkodtak ,hogy a harcban megöltek szellemei üldözik őket....
@@tamaslukacs3173 így van, ő is pl. a VW-botrányra hivatkozott éppen akkor, hogy aktuálisan miért is gonoszak a németek, általában. Érvelt a lelkiismerettel szemben.
Nagyon jó hiánypótló videó! Nagyanyám Nemesvidon volt akkoriban, a szülőfalujában, mikor a bombázások történtek. Későbbiekben majd leírok több esetet, amit elmesélt. Addig is, angolul tudóknak javaslom a következő csatornát: www.youtube.com/@WWIIUSBombers
Két hete lapozgattam apuméknál a Légi Háború Magyarország felett című könyveket és azon agyalogtam, hogy ezt a témát miért nem vitte eddig senki youtube-ra...🙂
Talán mert a könyv is 2 kötetes, és az még csak a legelső összefoglalása volt a Magyarország feletti légicsatáknak, és csak időben legalább 1 évet átfog, de ha a szovjetek kassai bombázását is belevesszük, akkor 4-et.
A britek használták először - az első világháborús Zeppelin támadásokra. A modern fogalom olasz eredetű, egy olasz tábornoktól jött a gondolat az 1. vh után, hogy az ellenség hátországának pusztításával megtörhető az ellenséges lakosság; ezt kb minden ország magáévá tette. A 2. vh-ban először a németek támadtak direktben civil célpontokat, hátha megtörik Nagy-Britannia ellenállása, aztán válaszul a britek is, bombáztak civil célpontokat, hasonló elképzelésből és bosszúból, de ők is csak Németország területén. Az amerikaiak nem támogatták és nem is vettek részt ilyen küldetésekben Európában - Japán ellen viszont igen (a japánok meg a kínai háborúban támadtak rendszeresen civil célokat).
Maga a téma érdekes és szerteágazó, de a bevezető és elköszönő mondatokat elhadaró mukinak javasolnám, hogy próbálokozzon más szakmával, pl. hidegburkoló vagy tetőfedő, mert a hangalámondása borzalmas.
24:14 A bombák nagy szórása nem ebből adódott. Az időt azt elég pontosan tudták mérni és az emberi reakció idő sem volt komoly. 3,6 km/h = 1 m/s. Tehát 1 sec késlekedés is 360 km/h-nál ad 100 méter szórásközéppont hibát. Csak ennél komolyabb, egymásra rakodó hibák miatt volt a szórásközéppont hibája is nagy, amire jött még a random szórás rá. De majd lesz erről a Militavia csatornán anyag a már futó [HOGYAN MŰKÖDIK] sorozatban.
Szerintem túlságosan tökéletes és elméleti síkon állsz hozzá. 100 méter tévedés 3000-5000 láb magasságból hulló bombánál már nem 100 méter eltérést fog okozni. Szintén nem elég az időt mérni, rengeteg faktor van, ami közre játszik és amiről a bombázótiszt nem is tehet, az emberi reakcióidő meg elméletben szép dolog, de felfokozott idegállapotban és stresszhelyzetben ezek is változhatnak - a háború nem egy laborban zajlik, elméleti körülmények közt. A te érvelésed szerint a bombázó legénységek csupa hozzá nem értő, nyeretlen kétévesből álltak - mivel szintén elhangzik a videóban a találti pontosság, amit el tudtak érni a bombázó legénységek, és hát az messze nem kielégítő mai szemmel és az elméleti lehetőségekhez mérten. P.S.: Most nem törlöm a kommentet, de az ilyen jellegű promócióval óvatosan.
@@TheHistoryGeek Hú, hát akkor engedd meg, hogy akkor ellenkezek. Egy fizikai problémát a fizikával magyarázol meg. És itt a kommented csúnyán elbukik. Elöljáróban annyit, hogy áramlástechnikai mérnök vagyok (gépészmérnök), szóval itt most a malaccal álltál le iszap birkózni esete áll fenn... ;) 1. De. Ha a bombaoldás távolságát 100 méterrel tolod el, akkor a szórásközéppont 100 méterrel lesz odébb, ha minden más állandó. 2. A minden más faktor mindig a szórásközéppont hibájára rakódik rá. 3. A szórásközéppont hibáját valóban más is eltolhatja. Tehát az a gumibeszólásod, hogy rengeteg más faktor van igaz, csak egy ebből kiragadsz EGYET és majd mondod, hogy amiatt ment félre km-es nagyságrend, az olyan súlyos elvi hiba, hogy arra szavak nincsenek. Másnak is feltűnt ez a kommenteken átfutva. A "te érvelésed rész" csak azt mutatja, hogy se a bombázás fizikáját nem érted se azt, amit én magyaráztam túl röviden. De akkor majd érdekesnek fogad találni a videót. De csak a következőkbe gondolj bele, hogy van input és a Norden output hiba is. Csak tőmondatban. 1. 8000 méterről mennyi a bomba zuhanási ideje 0 méterre? Ez adja az időt, ameddig az átlagos sebesség és irányeltérés az szórásközéptől eltéríti a bombát. Most mindenféle számítás nélkül legyen ez 60 sec. Csak nagyságrendhez. 2. Na, akkor, ha bombák átlagsebesége 60 sec idő alatt csak +/- 2 m/s-mal tér egymáshoz képest az akkor minden egyes bomba a saját oldási szórásközepéhez képest 120 méterrel előbb és később is lehet. Tehát két egymás után oldott bomba, között is lehet 240 m eltérés + a kioldási időből. 3. Na és akkor van szögtartási hiba is a bombánál. És akkor itt még csak azt nézem, hogy random hiba ennyire kis eltéréssel mennyire félrevisz néhány bombát. A kövi gond az input. A sebességmérésnek is van hibája, a gép sem tökéletesen vízszintes, mert bombaoldás közben is változik a súlypont, a szél csak becsült, ezek mind a szórásközéppont hibájára mennek rá. Ezen kívül, mivel a Norden egy analóg számítógép, annak is van számolási hibája is. Ja, a bombákat meg ugye nem egyszerre, hanem egymásután oldják le. Na ebből kapsz egy elég finom szőnyeget, amibe összevissza potyognak a bombák. De attól, mert 1 sec-kel később oldják a bombát SEMMILYEN módon nem vezethető le az állítás, hogy ETTŐL lesz a hiba 1 km. Ez butaság. Hatalmas. Te simán összemostad az összes random hiba egymásra rakódását egy delay jellegű szórásközéppont hibával. Nagyjából ezt fogom majd számszerűen grafikusan bemutatni. Annyi, hogy a szórás nem teljesen körkörös, mert a repülőgép előrehaladása alapvetően torzítja. Csak tőmondatosan. A kettős Rayleigh eloszlás hatásával a hibáknál nem fárasztalak, azt majd a légvédelmi tüzérségnél fogom elmagyarázni. Ott fontosabb. Remélem belátod csak egy ilyen összefoglaló után, hogy "picit" jobban értek a témához, mint te...
Erről azt hiszem az adásban is beszéltek a kollégák, de András biztosan beszélt egy másik beszélgetésünkben: egy ilyen magasságban, ilyen módszerrel végrehajtott bombázásnál kicsi eltérés (másodpercek és méterek) hatalmas tévedést eredményeznek. Sajnos hatékonyabb metódus akkor nem állt rendelkezésre, és mivel GPS navigáció még nem létezett, így gyakorlatilag tereptárgyakból próbáltak célranvigálni a gépek, és sajnos előfordultak hibák. Ezért bombázták például a szegedi alsóvárost is, és még rengeteg példát lehet hozni ezekre. Sajnos ezek tragikus események, viszont a korszak technológiai szintjének velejárói - nyilván ezektől el kell különíteni az olyanokat, mint például London német bombázása, vagy Drezda angol bombázása.
A második epizód már megtkinthető az alábbi linken!
ruclips.net/video/r6KinFrutL8/видео.htmlsi=U7U8S3qwiToFyqDS
Nagyon jó, hiánypótló anyag, gratulálok hozzá! És még sok ilyet! :)
Nagyon köszönöm a feltöltést. A Mephis Belle film, és Joseph Heller : A 22-es csapdája. könyv és film Yoserian bombázó tiszt és társai lelki világa sokat mond.
Úgy emlékszem valamikor a 90-es évek elején létrejött egy veterántalálkozó magyar repülőgép személyzetekkel Megnézték az akkor új Memphis Belle filmet. Egy magyar pilóta megjegyezte: Ha akkor tudtuk volna hogy ők is pont ugyanannyira féltek mint mi.. A paradicsom leveses jelenet jól mutatja mindezt.
Hát, a légvédelemről szóló rész elég vékonyra sikerült, bőven lehetett volna miről mesélni még. Ez kb. az a színvonal mint a közben be-bejátszott film. Ezzel együtt nagy köszönet a munkáért, fáradságért!
A Militavia csatornán egyszer majd lesz videó a légvédelmi tüzérség evolúciójáról. (Alapvetően a hidegháborús technikával foglalkozik a csatorna, csak a AAA evolúciója miatt a II. vh-ig minimum vissza kell menni.)
Nagyon jó videó! Nagypapám anno sokat mesélt arról, milyen félelmetes volt,amikor '44 nyarán Kaposvár felett repült el a több száz Liberatorból álló kötelék. Azt mondta, olyan morajlás volt, mintha több millió darázs zsongana. Egy alkalommal a többi pajtásával fenn ültek egy kerítés tetején, amikor egy P-38-as Lightning fordult ki a környező házak mögül (!) és egyenesen feléjük repült. Na volt ám futás! Szerencsére az amerikai gép csak áthúzott a fejük felett és billegtetett egyet, majd távozott. Egy korabeli cikkben írták, hogy a taszári reptér támadása után egy helyi gazda teheneit lőtték végig a szórakozni vágyó szövetséges Mustang-pilóták (asszem 1944 októberében). Ilyen is volt...
Nagyapám is mesélt hasonlókat csak közéjük is lőttek de nem sérült meg senki.
Az én öregapám is mesélte a Liberátorokat és ugyancsak Kaposváron.
Nagymamám is a Liberatorokat emlegette Kaposmérőben. Borzasztóan beégett az emlékezetükbe..
@@WontyoutryKar Nem csodálom, hogy beégett az emlékezetükbe, biztosan félelmetes látvány lehetett a több száz 4motoros...És az a hanghatás sem lehetett semmi...
Köszi ! Öröm hallgatni ! 🤚🏻
Köszönjük a rengeteget hozzászólást, kommentet, építő jellegű kritikát!
Hamarosan érkezik a következő epizód, aminek a témája többek közt a bevetések előtti eligazítások, ingabombázások és a gépelhagyás lesznek. Terveink szerint jövő év elején folytatjuk a sorozatot a hadifogság témakörével.
A kérdéseket, hozzászólásokat továbbra is várjuk, és a sorozat 4., záróepizódjában ezekből válogatunk és ezekre válaszolunk.
Ez kiváló volt. A 90-es években létezett a "Háború és Béke" magazin, abban voltak ilyen alapos, jól dokumentált tanulmányok meg sztorik a II. vh-ról, és magyar légicsatákról. Ha jól emlékszem, abban olvastam, hogy Magyarország a német megszállás után vált célterületté, a szövetséges bombázások az "Operation Frantic" hadművelet keretében történtek. A B-17-es és B-24-es kötelékek Olaszországból szálltak fel, lebombáztak valamit Közép-Európában vagy Romániában, aztán leszálltak Ukrajnában, szovjet repülőtereken. Ott újra megpakolták őket, és visszaúton megint bombáztak valamit. Ezt persze az tette lehetővé, hogy addigra a szövetségesek elfoglalták Dél-Olaszországot.
Nagyanyám testvérének az első férje Budaörs bombázásakor veszett oda, sajnos honvédként épp oda volt kivezényelve. A temetésre csak egy fadoboznyi emberi testrész érkezett meg, azt se lehetett tudni, hogy egyáltalán melyik katona darabjai voltak.
A Frantic Nagy Britanniai repterekről indul és Ukrajnai reptereken ért véget , aztán vissza. A végét az jelentette ,hogy a németek megtalálták az ukrajnai reptereket és lebombázták azokat.Az olasz repterekről rendszeren jártak Magyarországra, és oda is tértek vissza.
Sziasztok!
Köszönet a videóért. A történészek, kutatóknak hála mára a témában idehaza is és külföldön sok irodalom, szakirodalom megtalálható, beszerezhető. Kifejezetten érdekes lehetne ugyan ennek az időszaknak hazánk felett a RAF éjszakai vagy a Szovjet légierő tevékenységéről egy egy videóanyag.
A RAF éjszakai bombázó hadjáratáról Peter Hinchliffe- Éjszakai vadászok című könyvét tudom erősen ajánlani, kimerítően körbejárja a témát mind a két oldal szempontjából, nagyon részletesen, és szemléletesen, az mondjuk való igaz hogy a Mo. feletti tevékenységet épp csak érinti, ha jól emlékszem, az Olaszo. feletti akciók ennél kicsit részletesebben vannak kifejtve. Mondjuk a szovjetek tevékenységéről engem is érdekelne egy részletes objektív anyag, mert magyarul ilyesmire nem emlékszem pedig sok mindent össze olvastam a témában az elmúlt 25 évben.
@@zsoltkovacs8686 Köszönöm megvan,olvastam.
Legyszives lassabban beszelni,mert sokszor erthetetlen..
De amugy egy nagyon Jo video lenne..
Informatív videó, gratulálok!
Pár hónapja kezdett foglalkoztatni a téma, mivel kis falunk mellett is lezuhant egy bombázó 1944.okt 20-21 éjjel. A hírek szerint B-24, amennyire kutatásaim helyesek, az EW194 (34.Sqn. SAAF). Azért vagyok kissé bizonytalan, mert aznap szövetségesek 1 B-24 és 1 Halifax veszteséget jelenettek szombathelyi ütközetből, a németek 2 B-24 lelövését regisztrálták. Nehezítő tényező, hogy a nálunk lévő roncsok maradékát tudtommal senki nem azonosította.
A kérdésem: a Magyarország területére zuhant gépek szerepelnek valahol egy adatbázisban?
Köszönjük, remélhetőleg a második epizód is hasonlóan érdekes lesz!
Adatbázis sajnos nincs, az 1992-es Légi háború Magyarország felett kötetben van egy jegyzék, de azóta eltelt több, mint 30 év. Egyébként nehéz ezeket meghatározni, ahogy a beszélgetésben is elhangzik, sokszor keresztbe jelentették a lelövéseket és többen is ugyan azt igényelték. A Halifax és a Liberator meg még hasonlítanak is egymásra, a légiharc hevében akár össze is keverhették a pilóták.
Annyit hozzáfűznék, hogy az a P-47 -esek megjelenése előtt az amerikai légierő sem volt képes végigkísérni a bombázókat, ezért voltak akkorák a bombázó veszteségek a légi háború elején Németország felett.
Szabadkai vasúti rendező környékét letörölték a térképről .szerencse hogy nem merőlegesen volt a megközelítés igy a tortenelmi belváros meguszta de a központtól 300-400 m re nem sok maradt
"keskeny, de széles" célpont? Az vajon milyen lehet...
Egyrészt nyelvbotlás, bárkivel megesik. Másrészt, a videóban ott a kis javító megjegyzés: *keskeny, de hosszú
Apám 15 éves volt.Sokszor elmesélte ahogy jöttek Liberátorok Olaszország felöl.Fekete volt a az èg tölük remegett a föld Alakzatban jöttek.Lovásziban Magyar légvédelmi volt.Nem merték lőni öket.Rengeteg olaj volt ott .Vissza felé már nem volt alakzat.Sok gép füstölt égett.Adtak nekik az biztos.Na akkor Lovásziban lévő Magyar üteg már lőtte öket.Gosztola felett ki ugrott egy néger.Nagy szerencséje volt.Parasztok már villára akarták húzni de jöttek csöndérek.Szomszéd udvarába egy nadrágot dobtak.Tele pakolta Amcsi.😂
Angliában otthoni öreggondozás keretében ápoltam egy bácsit, aki pilótaként Drezda bombázásában benne volt. Megvolt a fedélzeti naplója, befotóztam az egészet. Szerintem nem tudta feldolgozni az öreg a barbárságot amiben részt vett, még mindig utálta a németeket, általában. (Magyarországi célterületet nem találtam a naplójában...) Gondolom ezek a pilóták sem aludtak jól mindig.
Nem semmi! Arra a naplóra kíváncsi lennék, nagy érték lehet (még befotózva is)!
@@TamasLaszlo-83 nagyon szívesen feltölteném, az a baj hogy egy külső HDD-re lett elmentve ami megadta magát. De nem tettem le róla.
Aki ilyenben részt vett sehol sem. Kortól néptől függetlenül. Ilyen a háború mentális hatása. Pl már az asszír veteránok is arra panaszkodtak ,hogy a harcban megöltek szellemei üldözik őket....
@@tamaslukacs3173 így van, ő is pl. a VW-botrányra hivatkozott éppen akkor, hogy aktuálisan miért is gonoszak a németek, általában. Érvelt a lelkiismerettel szemben.
Nagyon jó hiánypótló videó! Nagyanyám Nemesvidon volt akkoriban, a szülőfalujában, mikor a bombázások történtek. Későbbiekben majd leírok több esetet, amit elmesélt. Addig is, angolul tudóknak javaslom a következő csatornát:
www.youtube.com/@WWIIUSBombers
Két hete lapozgattam apuméknál a Légi Háború Magyarország felett című könyveket és azon agyalogtam, hogy ezt a témát miért nem vitte eddig senki youtube-ra...🙂
Talán mert a könyv is 2 kötetes, és az még csak a legelső összefoglalása volt a Magyarország feletti légicsatáknak, és csak időben legalább 1 évet átfog, de ha a szovjetek kassai bombázását is belevesszük, akkor 4-et.
A terrorbonbázás egy fogalom.
Ha jol tudom az angolok kezdék el az alkalmazását hivatalosan.
A britek használták először - az első világháborús Zeppelin támadásokra. A modern fogalom olasz eredetű, egy olasz tábornoktól jött a gondolat az 1. vh után, hogy az ellenség hátországának pusztításával megtörhető az ellenséges lakosság; ezt kb minden ország magáévá tette. A 2. vh-ban először a németek támadtak direktben civil célpontokat, hátha megtörik Nagy-Britannia ellenállása, aztán válaszul a britek is, bombáztak civil célpontokat, hasonló elképzelésből és bosszúból, de ők is csak Németország területén. Az amerikaiak nem támogatták és nem is vettek részt ilyen küldetésekben Európában - Japán ellen viszont igen (a japánok meg a kínai háborúban támadtak rendszeresen civil célokat).
Maga a téma érdekes és szerteágazó, de a bevezető és elköszönő mondatokat elhadaró mukinak javasolnám, hogy próbálokozzon más szakmával, pl. hidegburkoló vagy tetőfedő, mert a hangalámondása borzalmas.
Egy csomó = egy tengeri mérföld (1854 méter) per óra.
24:14
A bombák nagy szórása nem ebből adódott. Az időt azt elég pontosan tudták mérni és az emberi reakció idő sem volt komoly.
3,6 km/h = 1 m/s. Tehát 1 sec késlekedés is 360 km/h-nál ad 100 méter szórásközéppont hibát.
Csak ennél komolyabb, egymásra rakodó hibák miatt volt a szórásközéppont hibája is nagy, amire jött még a random szórás rá.
De majd lesz erről a Militavia csatornán anyag a már futó [HOGYAN MŰKÖDIK] sorozatban.
Szerintem túlságosan tökéletes és elméleti síkon állsz hozzá. 100 méter tévedés 3000-5000 láb magasságból hulló bombánál már nem 100 méter eltérést fog okozni. Szintén nem elég az időt mérni, rengeteg faktor van, ami közre játszik és amiről a bombázótiszt nem is tehet, az emberi reakcióidő meg elméletben szép dolog, de felfokozott idegállapotban és stresszhelyzetben ezek is változhatnak - a háború nem egy laborban zajlik, elméleti körülmények közt.
A te érvelésed szerint a bombázó legénységek csupa hozzá nem értő, nyeretlen kétévesből álltak - mivel szintén elhangzik a videóban a találti pontosság, amit el tudtak érni a bombázó legénységek, és hát az messze nem kielégítő mai szemmel és az elméleti lehetőségekhez mérten.
P.S.: Most nem törlöm a kommentet, de az ilyen jellegű promócióval óvatosan.
@@TheHistoryGeek Hú, hát akkor engedd meg, hogy akkor ellenkezek. Egy fizikai problémát a fizikával magyarázol meg. És itt a kommented csúnyán elbukik. Elöljáróban annyit, hogy áramlástechnikai mérnök vagyok (gépészmérnök), szóval itt most a malaccal álltál le iszap birkózni esete áll fenn... ;)
1. De. Ha a bombaoldás távolságát 100 méterrel tolod el, akkor a szórásközéppont 100 méterrel lesz odébb, ha minden más állandó.
2. A minden más faktor mindig a szórásközéppont hibájára rakódik rá.
3. A szórásközéppont hibáját valóban más is eltolhatja.
Tehát az a gumibeszólásod, hogy rengeteg más faktor van igaz, csak egy ebből kiragadsz EGYET és majd mondod, hogy amiatt ment félre km-es nagyságrend, az olyan súlyos elvi hiba, hogy arra szavak nincsenek. Másnak is feltűnt ez a kommenteken átfutva.
A "te érvelésed rész" csak azt mutatja, hogy se a bombázás fizikáját nem érted se azt, amit én magyaráztam túl röviden. De akkor majd érdekesnek fogad találni a videót.
De csak a következőkbe gondolj bele, hogy van input és a Norden output hiba is. Csak tőmondatban.
1. 8000 méterről mennyi a bomba zuhanási ideje 0 méterre? Ez adja az időt, ameddig az átlagos sebesség és irányeltérés az szórásközéptől eltéríti a bombát. Most mindenféle számítás nélkül legyen ez 60 sec. Csak nagyságrendhez.
2. Na, akkor, ha bombák átlagsebesége 60 sec idő alatt csak +/- 2 m/s-mal tér egymáshoz képest az akkor minden egyes bomba a saját oldási szórásközepéhez képest 120 méterrel előbb és később is lehet. Tehát két egymás után oldott bomba, között is lehet 240 m eltérés + a kioldási időből.
3. Na és akkor van szögtartási hiba is a bombánál.
És akkor itt még csak azt nézem, hogy random hiba ennyire kis eltéréssel mennyire félrevisz néhány bombát.
A kövi gond az input. A sebességmérésnek is van hibája, a gép sem tökéletesen vízszintes, mert bombaoldás közben is változik a súlypont, a szél csak becsült, ezek mind a szórásközéppont hibájára mennek rá. Ezen kívül, mivel a Norden egy analóg számítógép, annak is van számolási hibája is. Ja, a bombákat meg ugye nem egyszerre, hanem egymásután oldják le.
Na ebből kapsz egy elég finom szőnyeget, amibe összevissza potyognak a bombák. De attól, mert 1 sec-kel később oldják a bombát SEMMILYEN módon nem vezethető le az állítás, hogy ETTŐL lesz a hiba 1 km. Ez butaság. Hatalmas. Te simán összemostad az összes random hiba egymásra rakódását egy delay jellegű szórásközéppont hibával.
Nagyjából ezt fogom majd számszerűen grafikusan bemutatni. Annyi, hogy a szórás nem teljesen körkörös, mert a repülőgép előrehaladása alapvetően torzítja. Csak tőmondatosan. A kettős Rayleigh eloszlás hatásával a hibáknál nem fárasztalak, azt majd a légvédelmi tüzérségnél fogom elmagyarázni. Ott fontosabb.
Remélem belátod csak egy ilyen összefoglaló után, hogy "picit" jobban értek a témához, mint te...
@@TheHistoryGeek Eltűnt a hosszú és részletes válaszom...
Akkor Szolnokkal ellentétben Szombathelyen a vasút hellyett miért a székesegyházat és a szegény negyedet bombázták ? Nagy a távolság a vasúttól .
Erről azt hiszem az adásban is beszéltek a kollégák, de András biztosan beszélt egy másik beszélgetésünkben: egy ilyen magasságban, ilyen módszerrel végrehajtott bombázásnál kicsi eltérés (másodpercek és méterek) hatalmas tévedést eredményeznek.
Sajnos hatékonyabb metódus akkor nem állt rendelkezésre, és mivel GPS navigáció még nem létezett, így gyakorlatilag tereptárgyakból próbáltak célranvigálni a gépek, és sajnos előfordultak hibák. Ezért bombázták például a szegedi alsóvárost is, és még rengeteg példát lehet hozni ezekre. Sajnos ezek tragikus események, viszont a korszak technológiai szintjének velejárói - nyilván ezektől el kell különíteni az olyanokat, mint például London német bombázása, vagy Drezda angol bombázása.
Volt tertorbombázás: Drezda pl
Igen. Ahogy London ellen is. Magyarország ellen nem volt.
Érthetetlenül artikulálsz, hadarsz
Teljesen rendben volt az előadás.
Egyáltalán nem hadart.
@molnibalage83 a bevezetóben igen