Tanár úr, azt jól tudom,hogy a szélerőművek aszinkron gépei által előállított váltakozó áramot egyenirányítják,majd így szállítják és utána inverterekkel szinkronizálva stb. teszik a hálózatra?
Szerintem még célszerű azt is megemlíteni, hogy régebben a fogyasztók (terhelések) egy nagy hányada ohmos jellegűek voltak, gondolok itt elsősorban az izzószálas világítási berendezésekre. Ez a fajta terhelés a hálózati feszültség csökkenésével (annak négyzetével) arányosan csökkent a rendszer terhelése, ami különösebb problémát nem okozott. Egy kicsit halványabban világítottak a lámpák, és ennyivel le is volt tudva a probléma. Na de ma, rengeteg fogyasztó kapcsoló üzemű táppal van ellátva (ledes fényforrások, inverteres képek, klímát, stb.) ami azt eredményezi, hogy a hálózati feszültség csökkenés esetén IS le fogja venni azt a teljesítményt amire az adott berendezésnek szüksége van, vagyis az ohmos terhelések nem biztosítják azt a jótékony hatást, hogy csökkentik a hálózatra gyakorolt terhelésüket, viszont a feszültség csökkenésével az áram terhelés, így a generátorok terhelése hirtelen (megfutás-szerűen) megemelkedik, ami könnyen a hálózat összeomlásához is vezethet. Ezt a kitettséget az egyre jobban teret nyerő megújuló erőművek markánsan növelik. Szerintem.
Egy izzó ohmos ellenállása annál kisebb minél hidegebb az izzószál. A kapcsolóüzemű tápok előnye csak annyira terhelik a hálózatot amennyire szükség van. Álltalában nagyobb feszültség tartományban is működnek. Nem ritka a 110-240v ig. Jobb a hatásfokuk.
Tanár úr, azt jól tudom,hogy a szélerőművek aszinkron gépei által előállított váltakozó áramot egyenirányítják,majd így szállítják és utána inverterekkel szinkronizálva stb. teszik a hálózatra?
Szerintem még célszerű azt is megemlíteni, hogy régebben a fogyasztók (terhelések) egy nagy hányada ohmos jellegűek voltak, gondolok itt elsősorban az izzószálas világítási berendezésekre. Ez a fajta terhelés a hálózati feszültség csökkenésével (annak négyzetével) arányosan csökkent a rendszer terhelése, ami különösebb problémát nem okozott. Egy kicsit halványabban világítottak a lámpák, és ennyivel le is volt tudva a probléma. Na de ma, rengeteg fogyasztó kapcsoló üzemű táppal van ellátva (ledes fényforrások, inverteres képek, klímát, stb.) ami azt eredményezi, hogy a hálózati feszültség csökkenés esetén IS le fogja venni azt a teljesítményt amire az adott berendezésnek szüksége van, vagyis az ohmos terhelések nem biztosítják azt a jótékony hatást, hogy csökkentik a hálózatra gyakorolt terhelésüket, viszont a feszültség csökkenésével az áram terhelés, így a generátorok terhelése hirtelen (megfutás-szerűen) megemelkedik, ami könnyen a hálózat összeomlásához is vezethet. Ezt a kitettséget az egyre jobban teret nyerő megújuló erőművek markánsan növelik.
Szerintem.
Egy izzó ohmos ellenállása annál kisebb minél hidegebb az izzószál. A kapcsolóüzemű tápok előnye csak annyira terhelik a hálózatot amennyire szükség van. Álltalában nagyobb feszültség tartományban is működnek. Nem ritka a 110-240v ig. Jobb a hatásfokuk.