Paradicsommag vetése Goldperger Andrással
HTML-код
- Опубликовано: 6 мар 2020
- 2018. novemberében kezdtük a videófelvételek készítését Bandi bácsival, a Somosi Kertbarát Kör kiváló kertészével. Rengeteg anyag készült a tavalyi évben, idén pedig kiegészítjük azokat, így segítve az aktuális kerti munkák végzésében a kiskert tulajdonosokat. A sorozat második része a paradicsom magvetés.
Хобби
Nagyon szívesen nézem és hallgatom a videókat. Minden szava érthető, hozzáértése, emellett egyszerűsége fantasztikus! Ahogy beszél a magvetésről, a föld, a növények szeretete árad szavaiból. Mindenkinek csak ajánlani tudom!! 😊
Nagyon szépen köszönjük!
Rendkívül érdekes, hasznos a film....csodálatos Goldperger Úr hozzáértése és a növények iráni - itt a paradicsom - szeretete.
Ajánlom MINDENKINEK megtekintésre!!!
Nagyon szép munka kedves Czikora Zsolt! Gratulálok!
Várjuk a többi kisfilmet!!!!!
Köszönjük szépen!
nagyon szeretem ezeket a videókat, érthető, jól elkészitett anyag
Ja! Nem fellengzős! András remélem még 100 évid palántázod a paradicsomjaidat!!!
Köszönöm a sok jó tanàcsot:
nagyon hasznosak a videói köszönöm
Kedves András! Köszönöm szépen a sok jó tanácsot. Nagyon sokat lehet tanulni a videóiból. Szeretném kérdezni, hogy annak az óriás paradicsomnak a magjából tudna-e eladni nekem néhány szemet? Kb 20 évvel ezelőtt láttam ilyet Magyarországon, sajnos azóta sem.
Kedves Tímea!
Örülünk ha segíteni tudunk a videóinkkal. A paradicsom magokat én csak saját használatra gyűjtöm , illetve veszem. A kereskedelemben, mez. gazd. szakboltokban azt a nagy fajta paradicsommagot BRÚTUSZ néven meg lehet vásárolni.
Kedves András, először is köszönöm a hasznos videókat, mindig nagy örömmel nézem őket, és sokat tanulok Öntől. A kérdésem nem annyira a videó témájához kaocsolódik, de olyan gyönyörű gazmentes a kertje. Mi a titka? Már úgy értem a sok gyomlálás meg kapálás mellett van-e még valami “trükk”?
Azért is kérdezem, mert most egy olyan rég nem művelt kertrészt szeretnék majd bevetni, ami gyakorlatilag összefüggő tarack. Vegyszert nem akarok használni, van-e valami módszer, amivel kiírtható annyira, hogy ültetni lehessen a kertbe, vagy marad az ásás, tarackozás? Köszönöm a válaszát. Ildikó
Kedves Ildikó!
Nem szabad hagyni, hogy év közben a gyomok magba menjenek és
elszórják a magvaikat. Ősszel ásom fel a kertet - a kötött talaj miatt
is - így a megmaradt gyommagok egy része is mélyebbre kerül, kevesebb kel
ki belőlük. A sűrű tarackra azt javaslom, hogy először felszívódó vegyszerrel
(Glialka) permetezze le őket, mert manuálisan kiirtani egy sziszifuszi munka.
@@kertbarat4199 köszönöm szépen.
Üdvözlöm! Csészegombák lettek a palántaföldön. Baj vagy valamit kell rá tenni ?
Kedves Klaudia!
A csészegomba az élő növényt nem támadja meg, nem veszélyes a palántára (a meglévő gombatestet azért dobja ki). Amennyiben a csészegomba a palánták között nő, jelentheti azt, hogy a palántaföldje nem lett védve gombás fertőzések ellen, így más, a palántákra veszélyes gombák is megtelepedhettek a talajban.
Amennyiben a palánták már kikeltek és megerősödtek, nincs teendője. Abban az esetben, ha még nem vetette el a magokat a földbe, vagy a magok még nem keltek ki, réztartalmú gombaölőszeres vízzel belocsolhatja a palántaföldet (a csomagoláson előírtaknak megfelelően), ha nincs ellenére a vegyszerhasználat.
Nagyon tetszenek a videók, érthetőek.
Egy kérdésem mégis lenne:
Milyen gombaölő szert érdemes használni (káliszappan is jó lehet?)?
A káliszappan permetezéshez alkalmas, a talaj fertőtlenítésére nem az igazi (lúgosítja a talajt). Réztartalmú szerek alkalmasak, azt a biotermelők is használhatják. Én a Dithane M-45 -tel védekeztem a palántadőlés ellen. Megpróbálhatja a védekezést áztatott kamilla levével is, ha vegyszert nem akar használni.
@@kertbarat4199 nagyon szépen köszönöm az információt! Megpróbálom!
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy a talaj fertőtlenítésére gombaölőnek alkalmas-e a Score 250 EC, vagy a Topas?
Kedves Andrea!
A Score 250 EC vagy a Topas lisztharmat elleni felszívódó vegyszerek. Nem ajánlom használatukat. Talajfertőtlenítésre inkább a réztartalmú szerek a hatásosabbak. Természetes anyagokat is lehet alkalmazni, pld. a kamillatea erősebb főzetét.
@@kertbarat4199 Köszönöm!
Volna egy kérdésem a palántaneveléssel kapcsolatban. Kis szobai propagátorokban csiráztatom a magokat, aláfűtök a kis plántáknak, tápoldatozok is, igyekszem mindent előírás szerint csinálni, mégis rendre kicsik maradnak a palántáim. Például a Posonium zöldpaprikáim most 5-9 cm nagyok, míg a piacon ugyanezt a paprikát már harminc centis palántaként meg tudom venni. A paradicsomjaim is legfeljebb 12-18 cm nagyok. Úgy látom, hogy Ön a palántákat egy kerti kamrában tartja, ahol nyilván hidegebb van, mint nálam az ebédlő ablakában a propagátorokban. Mi lehet a gond? Fény kevés? Abban az ablakban még télen is süt a nap, ha süt, igaz csak kevés időt. Gondoltam még megfelelő színhőmérsékletű világítás használatára.
Azért játszom a palántaneveléssel, mert a piacokon igen gyakori, hogy a termelő nem azt adja, amit kérek, vélhetően összekeverte őket. Tavaly koktélparadicsom helyett akkora paradicsomok nőttek, mint a greygo paprika. A paprikában a vékonyhúsú, zöld színű zöldpaprikát kedvelem, abban is rendszeres a tévedés a palántavásárlásnál. Ha viszont magról vetek, akkor nincs tévedés.
Kedves György!
Nem írta, de feltételezem, hogy kereskedelemben vásárolt palántaföldbe veti a paradicsom és paprikamagokat. A palántaföld tőzegen és egyéb szervesanyagokon kívül, fel van erősítve műtrágyával, káliummal, nitrogénnel, foszforral stb. Ez magában is túl erős, és ha még tápoldatot is ad a csíracsemetéknek, azzal már mérgezheti, kiégetheti őket. Az is probléma lehet, hogy túllocsolja a palántákat és a gyökérzetük egy része elhal. A paprika egyébként is lazább, levegősebb talajt kíván. Fényhiánynál (erre is gyanakszik) felnyurgulnának és sápadtak lennének a növénykék.
Én, ha palántaföldet veszek a magvetéshez, fele-fele arányban keverem azt a saját készítésű átrostált komposztommal. A pikírozásnál már egy kis kerti földet, esetenként érett istállótrágyát is keverek hozzá. A palántaneveléshez nem használok sem tápoldatot, sem műtrágyát.
A magvetéseket a lakásban tartom, a szétültetett palánták kerülnek a beüvegezett fészerbe. Szükség esetén ezt a helyiséget is tudom fűteni.
Az Ön által leírt „tünetek” alapján vélem úgy, hogy keveretlen 100%-os palántaföldbe veti a magokat és a tápoldatok használatával még növeli annak tápanyagtartalmát. Ez is okozhatja a problémát.
@@kertbarat4199 köszönöm! Valóban palántaföldet használok. No majd jövőre keverek hozzá kerti talajt. Fel is nyurgulnak mindjárt az elején, nem is tudják magukat sokszor tartani, kicsi pálcákkal kell támogatni. Vélhetően a fényhiány és a talaj együtt a gond.
én is vetettem igy régen , ki is kelt de eldőlt, majd kint keltettem , ugy megmaradt
Kedves Tibor!
Valószínű, hogy a vetőtalaj fertőtlenítése nem történt meg, emiatt kaphattak fertőzést a palánták.