Már az sokat segítene, ha egy ember-/gyerekközpontú oktatási rendszer lenne felépítve. Ez az oktatási rendszer a neurotipikus gyerekeknek sem való. Nem csak az SNI-s gyerekeknek van szükségük pl. iskolapszichológusra, de azoknak a gyerekeknek is, akiket nem szerető család vár odahaza. Minden gyerek előnyére válna ha az intézmények SNI baráttá válnának. Az se normális, hogy mindig az SNI-stől várják, hogy ő illeszkedjen 30+ másik gyerekhez és egy egész tanári karhoz, de a többi gyereket nem tanítják meg arra, hogyan kell együtt élni/létezni egy közösségben - amiről az integráció szólna. Arról nem is beszélve, hogy hány diagnosztizálatlan gyerek nyög a rendszerben, mire egy felnőttkori kiégés kapcsán végre ellátást kap. Attól, hogy képes túlélni nap mint nap, és akár jó jegyeket hazahozni, az nem azt jelenti, hogy jól van, bírja, és a suli rendben van. Képesek vagyunk mi is a munka világában teljesíteni, és nem is kell olyan sok ahhoz, hogy könnyebben bírjuk a terheket, csak egy kis megértés a főnök részéről. Szerintem egyik főnök/munkatárs se rokkant még bele abba, hogy segítséget nyújtott egy SNI-s munkatársnak. Lehet a segítség annyiban ki is merül, hogyha az ember kéri, hogy ne szóljanak hozzá, amíg dolgozik, addig nem kell hozzászólni. Vagy, hogy elnézzék, ha zajcsökkentő fejhallgatót hord. Ez ne legyen már olyan nagy kihívás senkinek. Az SNI-seknek nap mint nap sokkal nagyobb kihívás alkalmazkodni mindenkihez, és megcsinálják. Megcsináljuk.
Szomorú,hogy ezért harcolni kell a szülőknek.De a szülői szeretet mindenre képes és jó,hogy harcolnak,hamar nincs más megoldás!További sok szerencsét,hogy elérjék ami természetes kellene,hogy legyen!
Én is Autista vagyok, de már felnőttként élek igaz szerény jövedelem forrásból. És 90-es években meg a 2000-es években sem volt jó az oktatási rendszer. Hiába jártam a legjobb tudásom szerint tanulva a Speciális Általános iskolában iskola előkészítőtől kezdve a 8. osztályig. A 8. osztály után 8 tanévet a Speciális Képességfejlesztő Szakiskolába jártam. És amikor elvégeztem a 8 évet akkor indult be a 2 éves Számítógépkezelő, és használó OKJ Speciális Szakképző iskola ahol tanultam. Iskola előkészítőtől a 2 éves Számítógépkezelő, és használó OKJ-s Speciális Szakképző iskolába jártam. Nem volt iskola váltásban részem 8. osztályig. És 8. osztály után is ugyan abban az iskolába jártam, 10 tanévet összesen. Úgy vagyok vele, még mindig ,,jobb az Autizmusommal élnem" mintha egy ALS betegséggel szemben élnék.
Nem egy megkeseredett és érzékeny típus vagyok: de sajnos a legrosszabb esetben egyes Speciális SNI tanulók 1-10. osztályig egyéni tanrendben kénytelenek tanulni, és aztán amikor a 10. osztály alatt betöltik a 16. élévüket: a következő tanévben 3 különböző lehetőségük van, de csak az egyik lehetőséget választhatják. 1. Lehetőségük: be járnak az iskolába tanulni, mert nem minden iskola hajlandó jóvá hagyni a egyéni tanrendben tanítani a nem tanköteles korú Speciális SNI tanulókat. 2. Lehetőségük: el mennek felnőtt képzésre tanulni ami fizetős és esti tagozaton, vagy fizetős nappali tagozaton magán Gimnáziumba járnak 16 év felett ahol lehetnek egyéni tanulók is szükség esetében. 3. Lehetőségük: el mennek dolgozni 16 éves kortól, vagy ahol tudnak lenni. Bevallom őszintén: kerülni fogom és idén Áprilisban már 5 éve lesz annak, hogy nem találkoztam az egyik Autista gyermekét nevelő szülővel. Aki régen 4 gyermeket nevelt a házastársával: de az első kettő már elköltözött és saját életüket élik már, és elég jól élnek anyagilag mert közfeladatott ellátó munkakörben dolgoznak. Engem nem egyszer vágott át az ígéreteivel. És jelenleg a másik két (fiatalabb) gyermekét neveli a házastársával, aki közül az egyik nagykorú a másik pedig már fiatalkorú lett. És teljesen kiakadtam, amikor a legkisebb 14 éves gyermekével a hónap nyertese lett és pénz nyert. És sajnos el fogja felejteni, hogy honnan jött anyagilag és kihívóan gúnyosan dicsekedni fog azon, hogy mi mindent ér el a legkisebb 14 éves Autista gyermekével együtt.
@@DWMagyar Autista felnőtt szemszögből érzékek bizonyos dolgokat. És sajnos tapasztaltam egy olyan Autista gyermeket nevelő szülők: aki privátban az üzenetben lekezelő és arrogáns volt velem szemben, mert félre értette azt a dolgot amikor nehezebben értettem meg az egyik bejegyzését, és kötekedőnek rágalmazót engem. Volt olyan dolog amikor mások füle hallatára ígért nekem valamit, és nem tartotta be az ígéretét és még elnézést sem kért volna tőlem E-mailen keresztül emiatt. És amikor segítettem én is egy mindenki által osztható bejegyzésének a megosztásában, mert életveszélyes lett gáz szivárgás miatt a gázsütője gázszivárgás miatt: ,,köszönetképpen" minden szó nélkül letiltott engem. Nem akarom megnevezni, hogy hol láttam a közösségi portálon: hogy a SNI gyermekek közül a 2024. Januári nyertese: az ő legkisebb 14 évese gyermeke nyerte egyben a pénz nyereményt is. Viszont nem egyedülállóak a szüleik és a 3 testvére közül az egyik felnőtt testvérével lakik a szüleivel együtt. És a másik két felnőtt testvére elég jól élnek anyagilag, míg a harmadik testvére pedig ösztöndíjas. Igazság az lett volna ha azok az egyedülálló szülők, és nem egyedülálló szülők 1-4 fő 18 év alatti SNI gyermekei nyerték volna akiknek még nincs 1-nél több 18 év feletti testvéreik pl. 4 fő gyermekek esetében. És egy lényeg, hogy 2019. Április elején találkoztam vele utoljára, és ha lenne valahol tereptájékozódási futóverseny azt a helyszínt jó messze elkerülöm, mert nem szeretnék vele többé találkozni vele személyesen.
Sziasztok! SNI-s vagyok ADHD autizmus látás hallás sérült vagyok. Fel kell vállalnom ahoz hogy tudjak segiteni 29 éves vagyok munka adók csak tapossák az SNI-s sajnos
Már az sokat segítene, ha egy ember-/gyerekközpontú oktatási rendszer lenne felépítve. Ez az oktatási rendszer a neurotipikus gyerekeknek sem való. Nem csak az SNI-s gyerekeknek van szükségük pl. iskolapszichológusra, de azoknak a gyerekeknek is, akiket nem szerető család vár odahaza. Minden gyerek előnyére válna ha az intézmények SNI baráttá válnának. Az se normális, hogy mindig az SNI-stől várják, hogy ő illeszkedjen 30+ másik gyerekhez és egy egész tanári karhoz, de a többi gyereket nem tanítják meg arra, hogyan kell együtt élni/létezni egy közösségben - amiről az integráció szólna. Arról nem is beszélve, hogy hány diagnosztizálatlan gyerek nyög a rendszerben, mire egy felnőttkori kiégés kapcsán végre ellátást kap. Attól, hogy képes túlélni nap mint nap, és akár jó jegyeket hazahozni, az nem azt jelenti, hogy jól van, bírja, és a suli rendben van.
Képesek vagyunk mi is a munka világában teljesíteni, és nem is kell olyan sok ahhoz, hogy könnyebben bírjuk a terheket, csak egy kis megértés a főnök részéről. Szerintem egyik főnök/munkatárs se rokkant még bele abba, hogy segítséget nyújtott egy SNI-s munkatársnak. Lehet a segítség annyiban ki is merül, hogyha az ember kéri, hogy ne szóljanak hozzá, amíg dolgozik, addig nem kell hozzászólni. Vagy, hogy elnézzék, ha zajcsökkentő fejhallgatót hord. Ez ne legyen már olyan nagy kihívás senkinek. Az SNI-seknek nap mint nap sokkal nagyobb kihívás alkalmazkodni mindenkihez, és megcsinálják. Megcsináljuk.
Szomorú,hogy ezért harcolni kell a szülőknek.De a szülői szeretet mindenre képes és jó,hogy harcolnak,hamar nincs más megoldás!További sok szerencsét,hogy elérjék ami természetes kellene,hogy legyen!
Én is Autista vagyok, de már felnőttként élek igaz szerény jövedelem forrásból. És 90-es években meg a 2000-es években sem volt jó az oktatási rendszer. Hiába jártam a legjobb tudásom szerint tanulva a Speciális Általános iskolában iskola előkészítőtől kezdve a 8. osztályig. A 8. osztály után 8 tanévet a Speciális Képességfejlesztő Szakiskolába jártam. És amikor elvégeztem a 8 évet akkor indult be a 2 éves Számítógépkezelő, és használó OKJ Speciális Szakképző iskola ahol tanultam. Iskola előkészítőtől a 2 éves Számítógépkezelő, és használó OKJ-s Speciális Szakképző iskolába jártam. Nem volt iskola váltásban részem 8. osztályig. És 8. osztály után is ugyan abban az iskolába jártam, 10 tanévet összesen.
Úgy vagyok vele, még mindig ,,jobb az Autizmusommal élnem" mintha egy ALS betegséggel szemben élnék.
Szuper lett! ❤️🙏
Köszönjük a visszajelzést!
mert bezárták a fejlesztő iskolákat
Nem egy megkeseredett és érzékeny típus vagyok: de sajnos a legrosszabb esetben egyes Speciális SNI tanulók 1-10. osztályig egyéni tanrendben kénytelenek tanulni, és aztán amikor a 10. osztály alatt betöltik a 16. élévüket: a következő tanévben 3 különböző lehetőségük van, de csak az egyik lehetőséget választhatják.
1. Lehetőségük: be járnak az iskolába tanulni, mert nem minden iskola hajlandó jóvá hagyni a egyéni tanrendben tanítani a nem tanköteles korú Speciális SNI tanulókat.
2. Lehetőségük: el mennek felnőtt képzésre tanulni ami fizetős és esti tagozaton, vagy fizetős nappali tagozaton magán Gimnáziumba járnak 16 év felett ahol lehetnek egyéni tanulók is szükség esetében.
3. Lehetőségük: el mennek dolgozni 16 éves kortól, vagy ahol tudnak lenni.
Bevallom őszintén: kerülni fogom és idén Áprilisban már 5 éve lesz annak, hogy nem találkoztam az egyik Autista gyermekét nevelő szülővel. Aki régen 4 gyermeket nevelt a házastársával: de az első kettő már elköltözött és saját életüket élik már, és elég jól élnek anyagilag mert közfeladatott ellátó munkakörben dolgoznak. Engem nem egyszer vágott át az ígéreteivel.
És jelenleg a másik két (fiatalabb) gyermekét neveli a házastársával, aki közül az egyik nagykorú a másik pedig már fiatalkorú lett. És teljesen kiakadtam, amikor a legkisebb 14 éves gyermekével a hónap nyertese lett és pénz nyert. És sajnos el fogja felejteni, hogy honnan jött anyagilag és kihívóan gúnyosan dicsekedni fog azon, hogy mi mindent ér el a legkisebb 14 éves Autista gyermekével együtt.
Pedagógus vagy szülői tapasztalatból beszélsz?
@@DWMagyar Autista felnőtt szemszögből érzékek bizonyos dolgokat. És sajnos tapasztaltam egy olyan Autista gyermeket nevelő szülők: aki privátban az üzenetben lekezelő és arrogáns volt velem szemben, mert félre értette azt a dolgot amikor nehezebben értettem meg az egyik bejegyzését, és kötekedőnek rágalmazót engem. Volt olyan dolog amikor mások füle hallatára ígért nekem valamit, és nem tartotta be az ígéretét és még elnézést sem kért volna tőlem E-mailen keresztül emiatt. És amikor segítettem én is egy mindenki által osztható bejegyzésének a megosztásában, mert életveszélyes lett gáz szivárgás miatt a gázsütője gázszivárgás miatt: ,,köszönetképpen" minden szó nélkül letiltott engem.
Nem akarom megnevezni, hogy hol láttam a közösségi portálon: hogy a SNI gyermekek közül a 2024. Januári nyertese: az ő legkisebb 14 évese gyermeke nyerte egyben a pénz nyereményt is. Viszont nem egyedülállóak a szüleik és a 3 testvére közül az egyik felnőtt testvérével lakik a szüleivel együtt. És a másik két felnőtt testvére elég jól élnek anyagilag, míg a harmadik testvére pedig ösztöndíjas.
Igazság az lett volna ha azok az egyedülálló szülők, és nem egyedülálló szülők 1-4 fő 18 év alatti SNI gyermekei nyerték volna akiknek még nincs 1-nél több 18 év feletti testvéreik pl. 4 fő gyermekek esetében. És egy lényeg, hogy 2019. Április elején találkoztam vele utoljára, és ha lenne valahol tereptájékozódási futóverseny azt a helyszínt jó messze elkerülöm, mert nem szeretnék vele többé találkozni vele személyesen.
Sziasztok! SNI-s vagyok ADHD autizmus látás hallás sérült vagyok. Fel kell vállalnom ahoz hogy tudjak segiteni 29 éves vagyok munka adók csak tapossák az SNI-s sajnos
Köszönjük, hogy ezt megosztottad velünk. És szurkolunk, hogy sikerüljön munkát találni.