Sok féle képpen lehet válaszolni. Íme egy Tömeg: a tehetetlenség mértéke. A test gyorsulással szembeni ellenállásának mértéke, amikor erőt fejtenek ki rá. Ezt úgy határozzák meg, hogy erőt fejtenek ki egy tárgyra, és mérik az ebből az erőből származó gyorsulást. Egy kis tehetetlenségű (tömegű) tárgy jobban felgyorsul, mint egy nagy tehetetlenségű (tömegű) tárgy, ha ugyanaz az erő hat rá. Tehát a nagyobb tömegű testnek nagyobb a tehetetlensége. Mértékegység: kilogram Súly: a gravitáció által a testre kifejtett erő. A test tömegének és az adott helyen lévő gravitációs gyorsulás szorzata. Súly = tömeg x gyravitációs gyorsulás. Mértékegység: Newton Fajsúly: egységnyi térfogat súlya. Mértékegység: N/m3
A suly az alatamasztast nyomja, a felfuggesztest huzza. Vagyis ero. Ami Newton. Tehat a zoldsegesnel, vagy a huspultban sulyra, vagy tomegre vasarolunk? :)
Egykor Farkas Berci mesélte, hogy kisebb balesetet csinált fent. Mert tolt valamit maga előtt, de a lendületet elszámolta, és nem sikerült kellően lefékeznie. Ez volt a példája, hogy attól, hogy nincs súlya, tömege még van.
Űrkutatás magyarul, Tanulom Magam, Hogyan működik A három (remélem nem felejtettem ki senkit) legjobb ismeretterjesztő csatorna az országban. Megnéznék valami több órás, óriás kollaborációt tőletek. Bár nem tudom milyen témát tudnátok mind a hárman feldolgozni együtt. Persze ez csak egy kis álmodozás tőlem 😂 (olyan lenne mint a bosszúállók 😂)
Mondjuk egy feltételezett apokalipszis elől az emberiség írmagjának evakuálását. (Ez mondjuk képezhetné a hétköznapok emberének egyik motivációját mondjuk a vallás és a pénz helyett politizálás közben.) Nemrég néztem csak meg a Pandórum című sci-fit. Na a film erről szól. Hova menekülhetnénk a kipusztulás elől? Hány emberre lenne szükség? Kikre? Mekkora bárkára lenne szükség? Megtörtént ez már korábban? A jármű/állomás felépítése? A személyzet élete az utazás alatt, leszállás után? A sci-fi bőséges táptalaj egy brainstormhoz.
Reálisan szemlélve nincs olyan elképzelhető apokalipszis, amit ne a Földön lenne érdemes kidekkolni... Ugyanis a Föld valamiben minden egyes esetben jobb, mint az alternatívái, ha másban nemis, akkor abban hogy legalább a gravitációja pont jó. Levegő, víz másutt sincs sugárzás másuttis van, betegséget meg úgyis magunkkal visszük akárhová, a felfúvódó Napot meg a Marson se úsznánk meg. Mennyivel jobb akkor a Marson beásni magad a föld alá, hogy ne öljön meg a napszél, mintha a Földön ásnád be magad, hogy ne öljön meg a gammakitörés, viszont itt legalább csak szűrni kell a vizet meg a levegőt, esetleg egy kicsit fűteni, nem konkrétan a sziklából kipréselni, merthogy a valóság az, hogy a Szahara legközepén, ahol harminc évente esik eső tízezerszer jobb életfeltételek vannak, mint bárhol a Naprendszerben, és jelenleg még ott se tartunk, hogy ott eléldegéljünk. Kb az egyetlen eset az lenne, amikor tényleg el kéne hagyni a Földet, ha valami tényleg konkrétan méteres darabokra robbantaná, aminek kb semmi esélye nincs.@@istvanszekely4842
Legegyszerűbben mindenkinek úgy lehet magyarázni, hogy, ha kapaszkodsz az űrállomásba, és szabadon elfingod magad, nem fogsz elrepülni :D Márha lehetne szabadon fingani... Mert, ott valszeg minden megindulna kifelé, nem csak a fingocska :D
@Gergő, ha már belementél ebbe a tömeg-súly problémakörbe és ezen keresztül a rakéta meghajtás dolgaiba, akkor nem csinálnál egy epizódot a lendület és a mozgási energia közötti összefüggésekről, különbségekről is? Ezt a témát ráadásul nem csak a rakéta hajtóművek szempontjából lehet tárgyalni, hanem az egyre nagyobb méretű, mégis egyre hatékonyabb repülőgép sugárhajtóművek szempontjából is.
Ha egy kikötőben odamegyek egy nagy hajóhoz és lökök rajta egyet, látszólag meg sem mozdul, mert igen nagy tömege van. A SÚLYA engem nem érdekel, mert nem _megtartani_ akarom a hajót, azt megteszi helyettem a víz, én csak oldalirányban meg akarom mozdítani. Ha hosszabb időre adok a hajónak "meghajtást", tehát fél percig nyomom tiszta erőből, már egy kicsit meg is mozdul. A tehetetlenségét kell legyőznöm a hosszú "erőlökéssel", ez a fizikában a hatás szakszerű neve. Egy kisebb hajónak kisebb a tömege, rövidebb idejű erőlökéssel is meg tudom indítani. Ha az űrhajóban lebegve, föld körüli pályán, tehetetlenségben, a kollégám nekem lök egy nehéz ládát, az nyilván el fog engem tolni. Ha számítok rá és kitámasztok a falhoz, akkor is erő kell ahhoz, hogy a ládát megállítsam. Súlya nincs, de tömege és ebből fakadó tehetetlensége viszont mindig van, és tudomásunk szerint minden körülmények között meg is marad.
A tömegmagmaradás a hétköznapokban valóban alapigazság, de ha bejönnek a képbe a magfizikai folyamatok és/vagy a fényével összemérhető sebességek is, akkor már finomításra szorul a dolog.
Na ezt külön megköszönöm, ugyanis elhangzik a Holdunk kiszakadási sebessége, ami idáig nem nagyon volt megemlítve. Vagy ha netán mégis, akkor arról úgy maradtam le, hogy minden részt nem egyszer néztem már végig. Igenis fontos. Nem csak az én baráti eszmefuttatásaim miatt, hanem mert közeledik a következő Hold misszió. Ezerrel rajta leszünk.
Az alacsony föld körüli pályán fellépő légköri súrlódást nem lehetne valahogy napszéllel kompenzálni? Illetve a másik a lézer. Mindkettőnek elenyészően kicsi a tolóereje, de ha állandóan/egymást váltva működnek, esetleg elégségesek lehetnének a pálya fenntartásához.
A ruszkik ilyen céllal pakkantottak ionhajtóművet meg RTGt némely kémműholdjukra, igaz a xenon előbb utóbb abból is kifogy, de sokáig fent tud maradni egy ilyen madárka...
@@gaborrajnai6213 A Seebeck effektusra épülő energiatermelés pedig nem is értem, miért nem terjedt el még mindig a világon a napelemek helyett. Csak autós italhűtőkben lehet találkozni vele, pedig padlófűtés/hűtésként, illetve a gépjárművek hulladékhőjének újrahasznosításánál is lehetne hasznosítani. No és persze háztetőkön energiatermelésre.
Egy (valószínűleg buta) kérdés. Nem okozhat gondot az űrhajó tömegéből adódó saját gravitációja? Mármint tudom, hogy ez minimális, de ha a jövőben (starship és utódai nyomán) nagyobb tömeget juttathatunk majd az űrbe, előállhat-e az, hogy egy hajó összeroppanjon a saját befele ható erőitől? Vagy ehhez olyan léptékek kellenének, amiért aggódjanak az 1000 év múlva élő utódaink (ha addig ki nem irtjuk egymást :) )
Szuper volt, bár nem volt új, de azért ment a like. Nagyon jól vagytok. 1,4E like/18 dislike... ez milyen stat már? Ez az arány, szerintem még a katonaságnál is elfogadott, halálozási rátán belüli volt a kiképzés alatt... főleg akkor, amikor a "padtársad" nem előre, hanem függőlegesen engedte el dobáskor, az árokban az éles gránátot...
Kockázatos, de kockázat nélkül nincs előrelépés. Másrészt minden nemzet azon gürizik évek óta, hogy ezeket a kockázatokat minializálja. Ezért láthatunk például több éves csúszást az Artemis-, vagy éppen a Starliner programban.
De ez a címből már látszik is. Fizika iránt érdeklődőknek valószínűleg nem sok újdonság hangzik el, de belőlük nem is jönne össze 100+ ezer feliratkozó. Lehet pár korábbi hozzászólás is szerepet játszott a videó elkészültéhez.
A tömeg az atomokban lévő barionos anyagok számától függ. Mivel ez ugyanannyi az űrben, a Holdon és a Vénuszon is, ezért a testek tömege állandó. Maximum a súlyuk változik.
@@josidemoMár akkor is megváltozik a tömeged, ha felmész a pincéből a padlásra. Nem hogy az űrbe. A padláson nagyobb az ember potenciális energiája. Aztán éhez hozzávesszük Einstein egyenletét: E=mc2. Az energia növekedett, a fén sebesség konstans, így a tömeg is növekszik.
Einstein óta tudjuk, hogy a testek tömege függ az energiájuktól. Az űrben keringő műholdnak különbözik a mozgási és potenciális energiája a földön heverő műholdétól, így a tömege is különbözik.
@@peterkerepesi5816 Jó, de az űrkutatásban szokásos, földi battyogáshoz képest hatalmas sebességek még mindig nagyon messze vannak a fénysebességtől, úgyhogy ez az apró különbség már tényleg elhanyagolható, felesleges relativisztikusan számolni. Kis sebességeknél és tömegeknél nagyon jó közelítést adnak a Newton-törvények is. Ilyen alapon azt is figyelembe vehetnéd, hogy ha felmész a pincéből a padlásra, akkor a perdületmegmaradás miatt lelassul a Föld forgása :D
ha felmegy egy 2 tonnás űreszköz, az a teljes 2 tonnáját (2000kg) vinni fogja. HA az űrhajós felvinne magával 2 gramm "fehér port", akkor odafenn ugyanazt a pont 2 grammot tudná "elszívni"/belőni. A mérleg, amivel mi a konyhában mérünk, ott persze mást mutatna, mert a mérlegeink többsége a földfelszíni körülményekre van hitelesítve/kialakítva. De, ahogy a vízbe merülve Arkhimedesz sem fogyott le, megmaradtak a kilói, pedig a súlyából jelentősen veszített. Ha a szobamérlegre egy mély medencében állunk rá, (érdekes lenne), s amíg ott állunk, töltenék fel a medencét vízzel (igen, otthon a kertben), minél több víz lenne a medencében, annál kevesebbet mutatna a mérleg. Mindaddig, ameddig a testünk a vízben lebegni kezdene, s a mérleg már nullát mutatna. DE ettől a kilóink sajnos megmaradnának. A súly pillanatnyi dolog, a tömeg maradandó.
Lehet tisztázni kéne hogy mi a tömeg, a súly, és esetleg a fajsúly közötti különbség, erősen keverednek a fogalmak idelent...
Úgyemlékszem volt ilyen videója már. Asszem :)
Sok féle képpen lehet válaszolni. Íme egy
Tömeg: a tehetetlenség mértéke. A test gyorsulással szembeni ellenállásának mértéke, amikor erőt fejtenek ki rá. Ezt úgy határozzák meg, hogy erőt fejtenek ki egy tárgyra, és mérik az ebből az erőből származó gyorsulást. Egy kis tehetetlenségű (tömegű) tárgy jobban felgyorsul, mint egy nagy tehetetlenségű (tömegű) tárgy, ha ugyanaz az erő hat rá. Tehát a nagyobb tömegű testnek nagyobb a tehetetlensége. Mértékegység: kilogram
Súly: a gravitáció által a testre kifejtett erő. A test tömegének és az adott helyen lévő gravitációs gyorsulás szorzata. Súly = tömeg x gyravitációs gyorsulás. Mértékegység: Newton
Fajsúly: egységnyi térfogat súlya. Mértékegység: N/m3
A suly az alatamasztast nyomja, a felfuggesztest huzza. Vagyis ero. Ami Newton. Tehat a zoldsegesnel, vagy a huspultban sulyra, vagy tomegre vasarolunk? :)
Egykor Farkas Berci mesélte, hogy kisebb balesetet csinált fent. Mert tolt valamit maga előtt, de a lendületet elszámolta, és nem sikerült kellően lefékeznie. Ez volt a példája, hogy attól, hogy nincs súlya, tömege még van.
Űrkutatás magyarul, Tanulom Magam, Hogyan működik
A három (remélem nem felejtettem ki senkit) legjobb ismeretterjesztő csatorna az országban. Megnéznék valami több órás, óriás kollaborációt tőletek. Bár nem tudom milyen témát tudnátok mind a hárman feldolgozni együtt.
Persze ez csak egy kis álmodozás tőlem 😂 (olyan lenne mint a bosszúállók 😂)
Abszolút egyetértek veled!
Mondjuk egy feltételezett apokalipszis elől az emberiség írmagjának evakuálását.
(Ez mondjuk képezhetné a hétköznapok emberének egyik motivációját mondjuk a vallás és a pénz helyett politizálás közben.)
Nemrég néztem csak meg a Pandórum című sci-fit. Na a film erről szól.
Hova menekülhetnénk a kipusztulás elől? Hány emberre lenne szükség? Kikre? Mekkora bárkára lenne szükség? Megtörtént ez már korábban? A jármű/állomás felépítése? A személyzet élete az utazás alatt, leszállás után? A sci-fi bőséges táptalaj egy brainstormhoz.
Reálisan szemlélve nincs olyan elképzelhető apokalipszis, amit ne a Földön lenne érdemes kidekkolni... Ugyanis a Föld valamiben minden egyes esetben jobb, mint az alternatívái, ha másban nemis, akkor abban hogy legalább a gravitációja pont jó. Levegő, víz másutt sincs sugárzás másuttis van, betegséget meg úgyis magunkkal visszük akárhová, a felfúvódó Napot meg a Marson se úsznánk meg. Mennyivel jobb akkor a Marson beásni magad a föld alá, hogy ne öljön meg a napszél, mintha a Földön ásnád be magad, hogy ne öljön meg a gammakitörés, viszont itt legalább csak szűrni kell a vizet meg a levegőt, esetleg egy kicsit fűteni, nem konkrétan a sziklából kipréselni, merthogy a valóság az, hogy a Szahara legközepén, ahol harminc évente esik eső tízezerszer jobb életfeltételek vannak, mint bárhol a Naprendszerben, és jelenleg még ott se tartunk, hogy ott eléldegéljünk. Kb az egyetlen eset az lenne, amikor tényleg el kéne hagyni a Földet, ha valami tényleg konkrétan méteres darabokra robbantaná, aminek kb semmi esélye nincs.@@istvanszekely4842
Legegyszerűbben mindenkinek úgy lehet magyarázni, hogy, ha kapaszkodsz az űrállomásba, és szabadon elfingod magad, nem fogsz elrepülni :D Márha lehetne szabadon fingani... Mert, ott valszeg minden megindulna kifelé, nem csak a fingocska :D
Fúj
@@peterkovacs834 Jaja, fúj-fúj :D Most jöttél ki az oviból? :D
@@b-a-zmegyevalosag429 Csak nincs ürülék fétisem mint neked. Próbálj megnyugodni. :)
@Gergő, ha már belementél ebbe a tömeg-súly problémakörbe és ezen keresztül a rakéta meghajtás dolgaiba, akkor nem csinálnál egy epizódot a lendület és a mozgási energia közötti összefüggésekről, különbségekről is? Ezt a témát ráadásul nem csak a rakéta hajtóművek szempontjából lehet tárgyalni, hanem az egyre nagyobb méretű, mégis egyre hatékonyabb repülőgép sugárhajtóművek szempontjából is.
Ha egy kikötőben odamegyek egy nagy hajóhoz és lökök rajta egyet, látszólag meg sem mozdul, mert igen nagy tömege van. A SÚLYA engem nem érdekel, mert nem _megtartani_ akarom a hajót, azt megteszi helyettem a víz, én csak oldalirányban meg akarom mozdítani. Ha hosszabb időre adok a hajónak "meghajtást", tehát fél percig nyomom tiszta erőből, már egy kicsit meg is mozdul. A tehetetlenségét kell legyőznöm a hosszú "erőlökéssel", ez a fizikában a hatás szakszerű neve. Egy kisebb hajónak kisebb a tömege, rövidebb idejű erőlökéssel is meg tudom indítani.
Ha az űrhajóban lebegve, föld körüli pályán, tehetetlenségben, a kollégám nekem lök egy nehéz ládát, az nyilván el fog engem tolni. Ha számítok rá és kitámasztok a falhoz, akkor is erő kell ahhoz, hogy a ládát megállítsam. Súlya nincs, de tömege és ebből fakadó tehetetlensége viszont mindig van, és tudomásunk szerint minden körülmények között meg is marad.
A tömegmagmaradás a hétköznapokban valóban alapigazság, de ha bejönnek a képbe a magfizikai folyamatok és/vagy a fényével összemérhető sebességek is, akkor már finomításra szorul a dolog.
Na ezt külön megköszönöm, ugyanis elhangzik a Holdunk kiszakadási sebessége, ami idáig nem nagyon volt megemlítve. Vagy ha netán mégis, akkor arról úgy maradtam le, hogy minden részt nem egyszer néztem már végig. Igenis fontos. Nem csak az én baráti eszmefuttatásaim miatt, hanem mert közeledik a következő Hold misszió. Ezerrel rajta leszünk.
Az űrkutatás kezdete óta vajon mekkora tömeg hagyta el véglegesen a Földet vagy a Föld-Hold-rendszert?
Sokkal kevesebb, mint amennyi azóta meteoritok formájában a bolygó tömegét növelte.
Spaceflight Simulator.
Az alacsony föld körüli pályán fellépő légköri súrlódást nem lehetne valahogy napszéllel kompenzálni?
Illetve a másik a lézer. Mindkettőnek elenyészően kicsi a tolóereje, de ha állandóan/egymást váltva működnek, esetleg elégségesek lehetnének a pálya fenntartásához.
Édeskevés sajnos mindkettő
😕
A ruszkik ilyen céllal pakkantottak ionhajtóművet meg RTGt némely kémműholdjukra, igaz a xenon előbb utóbb abból is kifogy, de sokáig fent tud maradni egy ilyen madárka...
@@gaborrajnai6213 Igen hallottam én is az ionhajtóműről. Csak ugye ahhoz megint tüzelőanyagot kell felvinni és után tölteni, míg a nap adott.
@@gaborrajnai6213
A Seebeck effektusra épülő energiatermelés pedig nem is értem, miért nem terjedt el még mindig a világon a napelemek helyett. Csak autós italhűtőkben lehet találkozni vele, pedig padlófűtés/hűtésként, illetve a gépjárművek hulladékhőjének újrahasznosításánál is lehetne hasznosítani. No és persze háztetőkön energiatermelésre.
Egy (valószínűleg buta) kérdés. Nem okozhat gondot az űrhajó tömegéből adódó saját gravitációja? Mármint tudom, hogy ez minimális, de ha a jövőben (starship és utódai nyomán) nagyobb tömeget juttathatunk majd az űrbe, előállhat-e az, hogy egy hajó összeroppanjon a saját befele ható erőitől? Vagy ehhez olyan léptékek kellenének, amiért aggódjanak az 1000 év múlva élő utódaink (ha addig ki nem irtjuk egymást :) )
@@blackcat9043
Nem, ettől nem kell tartani, a gravitációs kölcsönhatás ehhez kevés
@@urkutatasmagyarul Hát legalább pörgettem az algoritmust :). Köszönöm a választ!
Szuper volt, bár nem volt új, de azért ment a like.
Nagyon jól vagytok. 1,4E like/18 dislike... ez milyen stat már? Ez az arány, szerintem még a katonaságnál is elfogadott, halálozási rátán belüli volt a kiképzés alatt... főleg akkor, amikor a "padtársad" nem előre, hanem függőlegesen engedte el dobáskor, az árokban az éles gránátot...
2:10 + ... a tehetetlen tömeg gyorsításból származó erő el is törheti...
Szerinted jó, hogy megint embert küldenek a Holdra? Nem túl kockázatos? Engem Smarter Every Day és Thunderf00t videója eléggé elbizonytalanított.
Kockázatos, de kockázat nélkül nincs előrelépés. Másrészt minden nemzet azon gürizik évek óta, hogy ezeket a kockázatokat minializálja. Ezért láthatunk például több éves csúszást az Artemis-, vagy éppen a Starliner programban.
Igen érdekes, még úgyis hogy egy része egyértelmű annak akit foglalkoztat a téma:)
De ez a címből már látszik is. Fizika iránt érdeklődőknek valószínűleg nem sok újdonság hangzik el, de belőlük nem is jönne össze 100+ ezer feliratkozó.
Lehet pár korábbi hozzászólás is szerepet játszott a videó elkészültéhez.
Nagyon tetszett ez a videó!😊
Köszönöm szépen! 👋
Üdv köszönet 🙏
🥰szuper videó 😁
Szuper. üdv.
Szerintem ezzel nagyon sok embert összezavartál! Említetted a légellenállást és a tömeget de a gravitáción én nem hallottam még említésként sem🤷♂️❔
jó lett:)
Köszi!
Köszi!
🚀🤔🙄👍😉
Csak szőrszálhasogatásként jegyezném meg hogy a testek tömege nem teljesen azonos a Földön és a világűrben.
A tömeg az atomokban lévő barionos anyagok számától függ. Mivel ez ugyanannyi az űrben, a Holdon és a Vénuszon is, ezért a testek tömege állandó. Maximum a súlyuk változik.
Nofene, ez érdekes. Kifejtenéd, hogy mi okozza a különbséget? És hol nagyobb a tömeg, a Földön vagy az űrben?
@@josidemoMár akkor is megváltozik a tömeged, ha felmész a pincéből a padlásra. Nem hogy az űrbe.
A padláson nagyobb az ember potenciális energiája. Aztán éhez hozzávesszük Einstein egyenletét: E=mc2. Az energia növekedett, a fén sebesség konstans, így a tömeg is növekszik.
Einstein óta tudjuk, hogy a testek tömege függ az energiájuktól. Az űrben keringő műholdnak különbözik a mozgási és potenciális energiája a földön heverő műholdétól, így a tömege is különbözik.
@@peterkerepesi5816 Jó, de az űrkutatásban szokásos, földi battyogáshoz képest hatalmas sebességek még mindig nagyon messze vannak a fénysebességtől, úgyhogy ez az apró különbség már tényleg elhanyagolható, felesleges relativisztikusan számolni. Kis sebességeknél és tömegeknél nagyon jó közelítést adnak a Newton-törvények is. Ilyen alapon azt is figyelembe vehetnéd, hogy ha felmész a pincéből a padlásra, akkor a perdületmegmaradás miatt lelassul a Föld forgása :D
Imádom a videóidat de kötekednék kicsit mesterem! A világürben nincs kg, csak tömeg van nem? Vagy én értelmezek valamit félre?
A tömeg mértékegysége a kg.
Tömeg a Kg, a Súly a N
ha felmegy egy 2 tonnás űreszköz, az a teljes 2 tonnáját (2000kg) vinni fogja. HA az űrhajós felvinne magával 2 gramm "fehér port", akkor odafenn ugyanazt a pont 2 grammot tudná "elszívni"/belőni.
A mérleg, amivel mi a konyhában mérünk, ott persze mást mutatna, mert a mérlegeink többsége a földfelszíni körülményekre van hitelesítve/kialakítva.
De, ahogy a vízbe merülve Arkhimedesz sem fogyott le, megmaradtak a kilói, pedig a súlyából jelentősen veszített.
Ha a szobamérlegre egy mély medencében állunk rá, (érdekes lenne), s amíg ott állunk, töltenék fel a medencét vízzel (igen, otthon a kertben), minél több víz lenne a medencében, annál kevesebbet mutatna a mérleg. Mindaddig, ameddig a testünk a vízben lebegni kezdene, s a mérleg már nullát mutatna.
DE ettől a kilóink sajnos megmaradnának. A súly pillanatnyi dolog, a tömeg maradandó.
Ha olyan erős a gravitáció, akkor miért tud repülni egy olyan könyű dolog mint egy madár?
Mert a felhajtóerő nagyobb
Mert fent olyan pici, így a tömege összemegy. 🤣 (Rendőr verzió)
Ez a felhajtóerő is olyan baromság mint a lapos föld.
Ezt a madaraknak, a repülő rovaroknak és a denevéreknek mond, esetleg egy repülőgép tervezőnek ;)
Nincsen gravitáció, csak különböző sűrűségű anyagok rendeződése