Mérnökként nagyon örülök, hogy rátaláltam a videóidra. Alapvetően a metalurgia mindig is sarkalatos pontja volt a tanulmányaimnak (sajnos borzasztó rossz tanárom volt a főiskolán... közgazdász volt eredetileg, idpszakos tanárhiány miadt volt ő odarakva, pont a mi évfolyamunk szivta meg...). rengeteg fontos infót hallottam ebből a videóból és mindezt érthető és szórakoztató formában. Végre egy mérnök beszél, emberi nyelven. Nagy szó ez a mai "dizájn" világban.
37:50 ha valami melegszik, főleg a levegő, akkor több nedvességet tud megkötni. Tehát ha valami felmelegszik, akkor ott nem lehet ( ugyanazon körülmények , relatív páratartalom) kondenzviz. Az lehet, hogy az uralom túl hamar kívül a hegesztes és ki csapódik a pára rajta, de olyankor még befolyásolja a hegesztest? Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet tud megkötni, ha ezt hűtőd, akkor a relatív páratartalom eléri a 100% ot és elkezd kicsapodni.
A nedvesség nem folyadék formájában lesz jelen, hanem ahogy írod, elpárolog - így viszont be tud keveredni a védőgázba, vagy a fedőporba. A gond akkor lesz, amikor a villamos ívnél a víz kapásból hidrogénné és oxigénné bomlik szét. Az oxigént metallurgiailag meg tudjuk kötni, a hidrogént nem, az szépen belemegy az ömledékbe. A következő gond pedig az, hogy az olvadt fém több hidrogént képes megkötni, mint a szilárd - elsősorban ferrites alapú fém. A hidrogén így egyenesen bejut az acélba, viszont ekkor még hidrogén atom. Mivel a legkisebb atom, simán talál magának párt és hidrogén molekulává alakul át. Ekkor viszont csapdába esik a fémrácsban, tovább nem tud menni és a térfogata megnő - ezáltal feszíti a fémrácsot. Ebből szokott lenni a hidegrepedés...
Kedves Tibor! Most az 5-ik videó után jutottam el oda, hogy reagáljak is - a legfontosabb innen le is jön: tetszik amit csinálsz! Nagyon jó kiegészítés ez minden haditechnika- és úgy àltalában technikatörténet iránt érdeklődőnek. Ez is a sztori része. A stílusod szerintem teljesen rendben van, nem baj az, ha néha tévesztesz, nem robot vagy, kész, ha nem akarod megírni szóról szóra a szöveget, ne tedd! A valamelyik előző videóban elhangzó "nem akartak új SAP-számot kérni (valami új anyagnak)" kitételen egy napot röhögtem...annyira jól leírja a német vállalati kultúrát (meg a SAP-ot) :) Egypár apró pontatlanság történeti vonalon becsúszik ( pl. ebben a videóban hangzik el, hogy a harkovi harckocsigyár Jekatyerinburgba települt át a háború elől. Nem, Nizsny Tagilba települt és egyesült az ottani vagongyárral - ma ez az Uralvagonzavod). Az alap mondanivalót ezek a pontatlanságok nem csorbítják, tisztázzuk. Max. kicsit "eteted a trollokat". A diákban néha van 1-1 elírás, az kevésbé bocsánatos bűn, mert azok viszont előre elkészülnek, bár a mondanivalót megintcsak nem csorbítják. Apropó, diák: nem-e lehetne őket külön fellinkelni minden videó mellé? 1-2 képet, diagrammot jó lenne nagyobb felbontásban is megnèzni. Összeségében: elismerésem és bízom abban, hogy ez a videósorozat csak a kezdet!
Köszönöm :) A diás elgépelésért elnézést - ez az átka, ha egyszerre több mindent csinálok. A folytatás tervben, viszont most egy rázós életszakaszban vagyok - munkakeresés/Kína elhagyás. A "jegyezeteken" gondolkodtam, a weboldalamat is át fogom alakítani, oda mehetnek fel ezek is
Üdvözletem! Ami videót eddig találtam a csatornán azt végignéztem/hallhattam! A mérőgép mellett kimondottan jó! Ha szabad ajánlanék egy témát, ami kimondottan erdekes lehet, bár nem annyira modern. A japan kardkészítés kontra európa és közelkeleti/wiking északi módszerek. A kohászat, ötvözés és edzések területén biztos tudna érdekes részletek hozzátenni a bevezetőben említett sarkos videókkal szemben. Tovabbi sok sikert a munkához, remek tartalmak!
A második (nekem második, nem isőrendben)videód meghallgatása után Tibor Kemény videófüggővé váltam. Köszönöm az időt és energiát amit a videóid elkészítésére fordítasz.
Örülök, hogy kedvett kaptál, hogy megoszd a tudást velünk. Szeretem a számokat. Kézzel foghatóak. A szimulációk jó kiindulási alap, és csak így kell rá tekinteni. HTKA-n szerettem a hozzászólásaidat :)
Jó kis videó. Érdekes szempontokból világítja meg az akkori fegyverkezést. Viszont 24:11-nél 1942.06.22 van írva a Szovjetunió megtámadására. Az egy évvel korábban történt, már `41-ben.
Szép munka! Szabadna-e javasolnom, hogy tekintettel lehetne lenni a nem mérnöki végzettségűekre is, akik azért érdeklődnek a mérnöki dolgok iránt: Pl. nekem kevés fogalmam van, hogy mi a különbség a torziós rugó és a laprugó között --- egy gyors szemléltetésnek örültem volna ill. segítene szerintem másoknak is.
Tisztelt Tibor! Örömmel hallgatom és nézem is ezeket a tankos és metallurgia videókat, mivel a hobbim a makettezés. Leginkább a harcjárműveket preferálom és feltennék egy kérdést. Az Orosz járműveken, az öntött tornyokon előforduló "kaparás, marás"-hoz hasonlító bemélyedések mitől fordultak elő? Köszönöm.
@@nagyabajusz örülök, hogy tetszenek a videók 😁 A felületi hibák az öntvényeken akkor keletkeznek, amikor a munkadarabról szétverik az öntőformát, illetve a hadi termelés miatt az öntőforma sem szépségdíjjas. Valahol kijavították, valahol nem.
Köszönöm a videót, tanuulságos volt, főként mint nagy WOT játékosnak. :) Reaktoros kérdésed: - Mészáros Lölö vagy egyéb fideszes oligarcha a barátod? - van-e Orbán Viktor házi oltárod otthon? - Tudod-e bizonyítani, hogy 1990-től kezdve mindig a Fideszre szavaztál? Ha bármelyik kérdésre nem a válasz akkor sajnos van egy rossz hírem. Ha elfogadsz egy itt élőtől jótanácsot: ne gyere ide vissza. :( Szegény T-34 tervező aki tüdőgyulladást kapott... miért van az az érzésem, hogy ez olyasmi betegség, mint az orosz oligarchák között manapság az ablakból kiesés... :)
Németország, Olaszország, Belgium és Kína. A vegyipari reaktorok sokkal nagyobbbak, mint az atomerőművek, sokkal komolyabb korróziós-, hőmérséklet igénybevételekkel. Ami hiányzik, az a neutronsugárzás, de az alapanyagok, gyártástechnológia ugyanaz. 3-400mm anyagvastagságok nem számítanak ritkaságnak
Sokszor gondolkodtam a mièrteken az àtüti-nem üti àt a pàncèlt az adott talàlat kèrdésen.... Sosem sejtettem, hogy ennyi dolog van amit màshol nem magyaràznak el.
Igen, ezekre. Egy kicsit bővebben írok erről: - Ez explicit dynamics megoldás (röviden, annyi, hogy a program legalacsonyabb energitikai megvalósulást számolja ki, ez Lagrange-féle mechanika) - A lemezek nem mozdulnak el a befogásnál. Solid elemet használ, aminél 3 szabadsági fok van, így fix kényszert rakott minden oldalra. A valóságban ez nem így működik, plusz lemezek nagyobbak. - Anyagmodell: Az Ansys (bocsánat, LS-DYNA) explicit könyvtárával dolgoznak, 4-5 anyag benne van J-C paraméterekkel - A legtöbb szimulációban nincs addiabatikus nyírás, a valóságban van. - A peremfeltételeknél szobahőmérséklet van - A lövedékeknek nincs keménysége, ha valaki igényes, akkor esetleg beletesz egy nemlineáris keményedési modelt - Az anyagjellemzők nem felelnek meg a második világégésnél használt anyagokhoz. Ha a J-C egyenlethez keresünk anyagjellemzőket, oda kéne pár anyagvizsgálat. - Nincs szó benne terminal ballistics-ről, vagyis mindig a torkolat sebességgel csapódik be a lövedék, ami megint nem igaz. 1000-1500 méterekről lőttek egymásra, így volt némi lassulás Nem mondom, hogy rossz a végeselem, napi szinten használom, magam is csináltam explicit dynamics-ot. Ad egy támpontot, de nem ad "istenbizony az pedig így van" eredményt. A videókhoz lőtéri adatokat használok, aktuális tesztek eredményeit - emellett van egy elég jó saját ballisztikai számításom, de az is szór. Csak a korabeli adatokkal tudom megfeleltetni, ott meg minden változik: - lőtéri hőmérséklet - anyagminősége a páncélnak - anyagminősége a lövedéknek - ki mit tekint eredményes lövésnek (orosz, német és az angolszász megközelítés is más) Ha most a Rheinmetall Unterluß-i üzemében lennék, én is végeselemmel kezdeném, de mellette az anyagvizsgáló labor már átkozna a sok vizsgálat miatt :D
Igen az anyagmodellre már többen panaszkodtunk azon legalább ez a xy dolgozott kicsit, mert nem mindegy milyen minőségű a páncél vagy a lövedék és itt még a kezdeti videókból van ahol hiányzik. (PL: 500-600BHN Kemény is lehet a lövedék APCR-nél valószínű. De az akkori anyag minőség változó kb 150-300BHN is lehetett a spórolós időkben a tankokon. Bár én jobban szeretem a N/mm2-ert az érthetőbb egy laikusnak. @@tiborkemeny8644
Mérnökként nagyon örülök, hogy rátaláltam a videóidra. Alapvetően a metalurgia mindig is sarkalatos pontja volt a tanulmányaimnak (sajnos borzasztó rossz tanárom volt a főiskolán... közgazdász volt eredetileg, idpszakos tanárhiány miadt volt ő odarakva, pont a mi évfolyamunk szivta meg...). rengeteg fontos infót hallottam ebből a videóból és mindezt érthető és szórakoztató formában. Végre egy mérnök beszél, emberi nyelven. Nagy szó ez a mai "dizájn" világban.
37:50 ha valami melegszik, főleg a levegő, akkor több nedvességet tud megkötni. Tehát ha valami felmelegszik, akkor ott nem lehet ( ugyanazon körülmények , relatív páratartalom) kondenzviz. Az lehet, hogy az uralom túl hamar kívül a hegesztes és ki csapódik a pára rajta, de olyankor még befolyásolja a hegesztest? Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet tud megkötni, ha ezt hűtőd, akkor a relatív páratartalom eléri a 100% ot és elkezd kicsapodni.
A nedvesség nem folyadék formájában lesz jelen, hanem ahogy írod, elpárolog - így viszont be tud keveredni a védőgázba, vagy a fedőporba. A gond akkor lesz, amikor a villamos ívnél a víz kapásból hidrogénné és oxigénné bomlik szét. Az oxigént metallurgiailag meg tudjuk kötni, a hidrogént nem, az szépen belemegy az ömledékbe.
A következő gond pedig az, hogy az olvadt fém több hidrogént képes megkötni, mint a szilárd - elsősorban ferrites alapú fém. A hidrogén így egyenesen bejut az acélba, viszont ekkor még hidrogén atom. Mivel a legkisebb atom, simán talál magának párt és hidrogén molekulává alakul át. Ekkor viszont csapdába esik a fémrácsban, tovább nem tud menni és a térfogata megnő - ezáltal feszíti a fémrácsot.
Ebből szokott lenni a hidegrepedés...
@@tiborkemeny8644🙏🏻👍🏻
Kedves Tibor!
Most az 5-ik videó után jutottam el oda, hogy reagáljak is - a legfontosabb innen le is jön: tetszik amit csinálsz! Nagyon jó kiegészítés ez minden haditechnika- és úgy àltalában technikatörténet iránt érdeklődőnek. Ez is a sztori része.
A stílusod szerintem teljesen rendben van, nem baj az, ha néha tévesztesz, nem robot vagy, kész, ha nem akarod megírni szóról szóra a szöveget, ne tedd!
A valamelyik előző videóban elhangzó "nem akartak új SAP-számot kérni (valami új anyagnak)" kitételen egy napot röhögtem...annyira jól leírja a német vállalati kultúrát (meg a SAP-ot) :)
Egypár apró pontatlanság történeti vonalon becsúszik ( pl. ebben a videóban hangzik el, hogy a harkovi harckocsigyár Jekatyerinburgba települt át a háború elől. Nem, Nizsny Tagilba települt és egyesült az ottani vagongyárral - ma ez az Uralvagonzavod). Az alap mondanivalót ezek a pontatlanságok nem csorbítják, tisztázzuk. Max. kicsit "eteted a trollokat".
A diákban néha van 1-1 elírás, az kevésbé bocsánatos bűn, mert azok viszont előre elkészülnek, bár a mondanivalót megintcsak nem csorbítják. Apropó, diák: nem-e lehetne őket külön fellinkelni minden videó mellé? 1-2 képet, diagrammot jó lenne nagyobb felbontásban is megnèzni.
Összeségében: elismerésem és bízom abban, hogy ez a videósorozat csak a kezdet!
Köszönöm :)
A diás elgépelésért elnézést - ez az átka, ha egyszerre több mindent csinálok.
A folytatás tervben, viszont most egy rázós életszakaszban vagyok - munkakeresés/Kína elhagyás.
A "jegyezeteken" gondolkodtam, a weboldalamat is át fogom alakítani, oda mehetnek fel ezek is
Szép munka egy mèrnőktöl ilyen színvonalú munkát vár az ember ,így tovább 🎉
Köszönöm :)
ruclips.net/video/Y2HAjo-kG8U/видео.htmlsi=HhLMmJUj35jR2csI War Thunder be végül be került❤
Üdvözletem! Ami videót eddig találtam a csatornán azt végignéztem/hallhattam! A mérőgép mellett kimondottan jó! Ha szabad ajánlanék egy témát, ami kimondottan erdekes lehet, bár nem annyira modern. A japan kardkészítés kontra európa és közelkeleti/wiking északi módszerek. A kohászat, ötvözés és edzések területén biztos tudna érdekes részletek hozzátenni a bevezetőben említett sarkos videókkal szemben. Tovabbi sok sikert a munkához, remek tartalmak!
A második (nekem második, nem isőrendben)videód meghallgatása után Tibor Kemény videófüggővé váltam. Köszönöm az időt és energiát amit a videóid elkészítésére fordítasz.
És ez a fajta függőség remélhetőleg társadalmilag egyre inkább elfogadott és követendő magatartás lesz :D
@@tiborkemeny8644 Ezt sajnos a telefonba gyógyult generációtól hiába várod :(
Örülök, hogy kedvett kaptál, hogy megoszd a tudást velünk. Szeretem a számokat. Kézzel foghatóak. A szimulációk jó kiindulási alap, és csak így kell rá tekinteni. HTKA-n szerettem a hozzászólásaidat :)
Köszönöm a visszajelzést :)
Jó kis videó. Érdekes szempontokból világítja meg az akkori fegyverkezést. Viszont 24:11-nél 1942.06.22 van írva a Szovjetunió megtámadására. Az egy évvel korábban történt, már `41-ben.
Jogos az észrevétel, köszönöm
Nagyon tetszett ez a videó is, mint az előző négy. Várom a folytatást.
Köszönöm a visszajelzést - előkészületben az újabb adag :)
Nagyon érdekes volt.
Örülök, hogy tetszett
Szép munka!
Szabadna-e javasolnom, hogy tekintettel lehetne lenni a nem mérnöki végzettségűekre is, akik azért érdeklődnek a mérnöki dolgok iránt: Pl. nekem kevés fogalmam van, hogy mi a különbség a torziós rugó és a laprugó között --- egy gyors szemléltetésnek örültem volna ill. segítene szerintem másoknak is.
Jogos, teszek bele ezentúl. Mérnöki ártalom 🙃
A Chistie-felfüggesztés nem torziós! De amúgy nagyon tetszik ez a részletesség.
Tisztelt Tibor! Örömmel hallgatom és nézem is ezeket a tankos és metallurgia videókat, mivel a hobbim a makettezés. Leginkább a harcjárműveket preferálom és feltennék egy kérdést. Az Orosz járműveken, az öntött tornyokon előforduló "kaparás, marás"-hoz hasonlító bemélyedések mitől fordultak elő? Köszönöm.
@@nagyabajusz örülök, hogy tetszenek a videók 😁
A felületi hibák az öntvényeken akkor keletkeznek, amikor a munkadarabról szétverik az öntőformát, illetve a hadi termelés miatt az öntőforma sem szépségdíjjas.
Valahol kijavították, valahol nem.
Köszönöm @@tiborkemeny8644
Pont jó az adatok mennyisége
Köszönöm a videót, tanuulságos volt, főként mint nagy WOT játékosnak. :)
Reaktoros kérdésed:
- Mészáros Lölö vagy egyéb fideszes oligarcha a barátod?
- van-e Orbán Viktor házi oltárod otthon?
- Tudod-e bizonyítani, hogy 1990-től kezdve mindig a Fideszre szavaztál?
Ha bármelyik kérdésre nem a válasz akkor sajnos van egy rossz hírem. Ha elfogadsz egy itt élőtől jótanácsot: ne gyere ide vissza. :(
Szegény T-34 tervező aki tüdőgyulladást kapott... miért van az az érzésem, hogy ez olyasmi betegség, mint az orosz oligarchák között manapság az ablakból kiesés... :)
Szia! Van rá esély, hogy a Shermanról is csinálsz videót? Úgy tudom ott puhább anyagot használtak ~260 brinell.
A következő a német nehézpáncélos vonal, utána jön a Sherman
Érkezik a Sherman videó
Ami esetleg a végén ajánlatos lehet, egy összefoglaló evolúciós táblázat / videó arról, hogy mi változott és mi öröklődött miről.
Lesz egy "fejlődési családfa"
Hol építettél reaktorokat?
Németország, Olaszország, Belgium és Kína. A vegyipari reaktorok sokkal nagyobbbak, mint az atomerőművek, sokkal komolyabb korróziós-, hőmérséklet igénybevételekkel.
Ami hiányzik, az a neutronsugárzás, de az alapanyagok, gyártástechnológia ugyanaz. 3-400mm anyagvastagságok nem számítanak ritkaságnak
Sokszor gondolkodtam a mièrteken az àtüti-nem üti àt a pàncèlt az adott talàlat kèrdésen.... Sosem sejtettem, hogy ennyi dolog van amit màshol nem magyaràznak el.
És ez még csak a téma egyik fele volt, abból is a régi idők focija. Azóta a lőszerek is hatalmasat fejlődtek
Terjedjen.
ruclips.net/video/zTeUKO3MkXQ/видео.html ezekre gondolsz? Mert az ANSYS a mérnökök körében jól bevált eszköz a forma1-től kezdve a NASA-ig
Igen, ezekre.
Egy kicsit bővebben írok erről:
- Ez explicit dynamics megoldás (röviden, annyi, hogy a program legalacsonyabb energitikai megvalósulást számolja ki, ez Lagrange-féle mechanika)
- A lemezek nem mozdulnak el a befogásnál. Solid elemet használ, aminél 3 szabadsági fok van, így fix kényszert rakott minden oldalra. A valóságban ez nem így működik, plusz lemezek nagyobbak.
- Anyagmodell: Az Ansys (bocsánat, LS-DYNA) explicit könyvtárával dolgoznak, 4-5 anyag benne van J-C paraméterekkel
- A legtöbb szimulációban nincs addiabatikus nyírás, a valóságban van.
- A peremfeltételeknél szobahőmérséklet van
- A lövedékeknek nincs keménysége, ha valaki igényes, akkor esetleg beletesz egy nemlineáris keményedési modelt
- Az anyagjellemzők nem felelnek meg a második világégésnél használt anyagokhoz. Ha a J-C egyenlethez keresünk anyagjellemzőket, oda kéne pár anyagvizsgálat.
- Nincs szó benne terminal ballistics-ről, vagyis mindig a torkolat sebességgel csapódik be a lövedék, ami megint nem igaz. 1000-1500 méterekről lőttek egymásra, így volt némi lassulás
Nem mondom, hogy rossz a végeselem, napi szinten használom, magam is csináltam explicit dynamics-ot. Ad egy támpontot, de nem ad "istenbizony az pedig így van" eredményt.
A videókhoz lőtéri adatokat használok, aktuális tesztek eredményeit - emellett van egy elég jó saját ballisztikai számításom, de az is szór. Csak a korabeli adatokkal tudom megfeleltetni, ott meg minden változik:
- lőtéri hőmérséklet
- anyagminősége a páncélnak
- anyagminősége a lövedéknek
- ki mit tekint eredményes lövésnek (orosz, német és az angolszász megközelítés is más)
Ha most a Rheinmetall Unterluß-i üzemében lennék, én is végeselemmel kezdeném, de mellette az anyagvizsgáló labor már átkozna a sok vizsgálat miatt :D
Igen az anyagmodellre már többen panaszkodtunk azon legalább ez a xy dolgozott kicsit, mert nem mindegy milyen minőségű a páncél vagy a lövedék és itt még a kezdeti videókból van ahol hiányzik. (PL: 500-600BHN Kemény is lehet a lövedék APCR-nél valószínű. De az akkori anyag minőség változó kb 150-300BHN is lehetett a spórolós időkben a tankokon. Bár én jobban szeretem a N/mm2-ert az érthetőbb egy laikusnak. @@tiborkemeny8644
Huh.. nagyon rossz előadás...
Nekem tetszett. :)
Azon kívül, hogy semmi újat nem mondtál el, még rerrenetesen hosszú is volt és rettenetes a stílus...
Ez rettenetes... 🙂
Valakinek mondott újat.
Nekem egy csomó új volt benne.