A fojtónak nem sok köze van a nyújtáshoz. A fojtó szerepe hogy szabályozza a cső áramfelvételét, mivel a gáz vezetőképessége miatt zárlat lép fel. A fojtó az önindukció révén mint egy ellenállás ként viselkedik és annyi áramot enged át, amennyi a cső működéséhez szükséges. Pl: Ha egy 36 W - os fénycsőnél a fojtó helyére agy 40 W - os hagyományos égőt kötsz be, a fénycső rendesen működik. A fogyasztása ugyan megnő mivel az égő is világít plusz hőt termel. Az önindukció induktív ellenállás, ezért az áramot késlelteti a feszültséghez képest, ezért van egy kondenzátor a fojtóval páthuzamosan bekötve, mert az viszont kapacitiv ellenállás, ami sietteti az áramot a feszültséghez képest és így kiegyenlíti a különbséget. ( Ezt híják fáziseltolódásnak, ami ideális estbe cosφ1 ) A gyújtóban lévő kondenzátor, az viszont ívoltás miatt van ami a bimetál szétválásakor keletkezik.
@@bozsikcsaba Üdv. Nagyjából jól mondtad el a dolgokat. Két apróság: az előző kommentelő helyreigazítása annyiban nem pontos, hogy a fojtónak köze van a gyújtáshoz. Ha a fojtó tekercsén átfolyó áram folyik akkor az létrehoz egy mágneses mezőt. Ha ezt az áramot a gyújtó megszakítja, a megszűnő "összeomló " mágneses tér feszültséget kelt a tekercsben, ami sokkal nagyobb, mint a tekercs feszültsége. Ez a feszültségimpulzus gyújtja be a csövet. (Bár szerkezetileg kicsit eltér, de az autóban levő gyújtótrafó is ezen az elven működik.) Az atommag körül keringő elektronok nem összevissza keringenek, hanem meghatározott energiaszintű pályákon. A legalacsonyabb energiaszintű pálya a maghoz legközelebbi. Ha az atom gerjesztést kap, az elektronok a kapott energiától ˇfeljebb ugranakˇ egy, a magtól távolabbi, magasabb energiaszintű pályára. Ha a gerjesztés megszűnik, az elektronok azonnal visszaugranak a kisebb energiaszintű pályákra és leadják a többlet energiájukat, ami egy foton nevű részecske formájában elhagyja az atomot. A fotonok hétköznapiasan fogalmazva a ˇfény részecskéiˇ. Attól függően, hogy hány pályát ugranak át egyszerre az elektronok, a kibocsájtott fotonáramlat infravörös, látható, vagy ultraibolya fényként, esetleg röntgensugárzásként jelenik meg. A csőben létrejött kisülés által keltett UV fotonok gerjesztik a cső falán lévő fényport. A lényeg egyszerűsítve az, hogy ha a fénypor anyagát alkotó atomok egyik elektronját eltalálja a kisülésből származó UV foton, akkor az adott elektron megkapja a foton energiáját és feljebb ugrik egy magasabb pályára. Mivel a foton megszűnt, ezért az elektront nem tartja semmi azon a pályán tovább, az visszaugrik egy alacsonyabb pályára. A két pálya közti energiakülönbséget már a látható fény tartományába tartozó energiájú fotonként adja le. A fényport alkotó atomok (esetleg molekulák, ha vegyületről van szó) tulajdonságai határozzák meg a kibocsájtott fotonok energiáját, amiből adódik a (fény)sugárzás frekvenciája, vagyis ebben az esetben a látható fény színe.
Szia! Most nincs tervben ilyen jellegű videó. Igazából ezek a témák elég specifikusak. Tervbe veszem, de nem ígérem meg, mert nem biztos, hogy tudok rá időt szakítani. De azért jó az ötlet! ;)
A fojtónak nem sok köze van a nyújtáshoz.
A fojtó szerepe hogy szabályozza a cső áramfelvételét, mivel a gáz vezetőképessége miatt zárlat lép fel.
A fojtó az önindukció révén mint egy ellenállás ként viselkedik és annyi áramot enged át, amennyi a cső működéséhez szükséges.
Pl: Ha egy 36 W - os fénycsőnél a fojtó helyére agy 40 W - os hagyományos égőt kötsz be, a fénycső rendesen működik. A fogyasztása ugyan megnő mivel az égő is világít plusz hőt termel.
Az önindukció induktív ellenállás, ezért az áramot késlelteti a feszültséghez képest, ezért van egy kondenzátor a fojtóval páthuzamosan bekötve, mert az viszont kapacitiv ellenállás, ami sietteti az áramot a feszültséghez képest és így kiegyenlíti a különbséget. ( Ezt híják fáziseltolódásnak, ami ideális estbe cosφ1 )
A gyújtóban lévő kondenzátor, az viszont ívoltás miatt van ami a bimetál szétválásakor keletkezik.
Köszönöm szépen a pontosítást!
Örülök a konstruktív hozzászólásodnak a magam és a nézők nevében!
@@bozsikcsaba Üdv. Nagyjából jól mondtad el a dolgokat.
Két apróság: az előző kommentelő helyreigazítása annyiban nem pontos, hogy a fojtónak köze van a gyújtáshoz. Ha a fojtó tekercsén átfolyó áram folyik akkor az létrehoz egy mágneses mezőt. Ha ezt az áramot a gyújtó megszakítja, a megszűnő "összeomló " mágneses tér feszültséget kelt a tekercsben, ami sokkal nagyobb, mint a tekercs feszültsége. Ez a feszültségimpulzus gyújtja be a csövet. (Bár szerkezetileg kicsit eltér, de az autóban levő gyújtótrafó is ezen az elven működik.)
Az atommag körül keringő elektronok nem összevissza keringenek, hanem meghatározott energiaszintű pályákon. A legalacsonyabb energiaszintű pálya a maghoz legközelebbi. Ha az atom gerjesztést kap, az elektronok a kapott energiától ˇfeljebb ugranakˇ egy, a magtól távolabbi, magasabb energiaszintű pályára. Ha a gerjesztés megszűnik, az elektronok azonnal visszaugranak a kisebb energiaszintű pályákra és leadják a többlet energiájukat, ami egy foton nevű részecske formájában elhagyja az atomot. A fotonok hétköznapiasan fogalmazva a ˇfény részecskéiˇ. Attól függően, hogy hány pályát ugranak át egyszerre az elektronok, a kibocsájtott fotonáramlat infravörös, látható, vagy ultraibolya fényként, esetleg röntgensugárzásként jelenik meg.
A csőben létrejött kisülés által keltett UV fotonok gerjesztik a cső falán lévő fényport. A lényeg egyszerűsítve az, hogy ha a fénypor anyagát alkotó atomok egyik elektronját eltalálja a kisülésből származó UV foton, akkor az adott elektron megkapja a foton energiáját és feljebb ugrik egy magasabb pályára. Mivel a foton megszűnt, ezért az elektront nem tartja semmi azon a pályán tovább, az visszaugrik egy alacsonyabb pályára.
A két pálya közti energiakülönbséget már a látható fény tartományába tartozó energiájú fotonként adja le. A fényport alkotó atomok (esetleg molekulák, ha vegyületről van szó) tulajdonságai határozzák meg a kibocsájtott fotonok energiáját, amiből adódik a (fény)sugárzás frekvenciája, vagyis ebben az esetben a látható fény színe.
Egyen áram esetén még kell egy 800 Ohmos ellenállás a fojtó tekercsel sorba kapcsolva, mert egyen áram esetén nem tud a fojtó tekercs fojtani
Szia csinálsz videót arról is hogy hogy működik a nátrium és a higanylampa? Mert érdekel az is
Szia!
Most nincs tervben ilyen jellegű videó. Igazából ezek a témák elég specifikusak. Tervbe veszem, de nem ígérem meg, mert nem biztos, hogy tudok rá időt szakítani. De azért jó az ötlet! ;)
Szia! Ugyan úgy kell bekötni mint a neon csövet,
Hali. Kiégett a cső, es fekete a vége. Vettem új csöveket es semmi nem történik. Akkor a gyújtó rossz?
Valószínűleg igen. :)