Ötéves no-till tábla a Vajdaságban - Takarónövény-terminálás és direktvetés talajmegújító gazdákkal
HTML-код
- Опубликовано: 28 авг 2024
- Farkas Flórián közepes minőségű meszes csernozjom talajokon gazdálkodik 630 mm éves csapadékátlagok mellett. Itt érte el, hogy az 5 éves no-till tábláján hemzsegnek a giliszták.
De nemcsak, hogy él a talaj a no-till területen, annak vízháztartása is jelentősen javult, amit be is bizonyítottak a szakmai napon. Egy-egy gödröt ástak ugyanis a szántott és a no-till táblarészbe, amikbe aztán egységes mennyiségű vizet öntöttek. Míg a bolygatatlan talajban fokozatosan elszivárgott a víz, addig a fogatással kezelt esetében még a szakmai nap végén is több liter pangó folyadékot lehetett látni.
A takarónövény-terminálási bemutatón elsőként egy aprítóhenger dolgozott, ami talajmegújító szempontból a legjobb munkát végezte a bemutatottak közül. A feladatot gyorsan végezte el, a talajt nem bolygatta, míg a takarónövényt hatékonyan elfektette. Ugyancsak kíméli a felszínt a szárzúzó, az viszont túl kicsire aprítja a szármaradványt, ami így túl gyorsan bomlik le, csökkentve ezzel a talajtakarást. A hagyományos technológiához leginkább a sekélyen művelő hullámostárcsa hasonlít, ám itt nagyjából 3 centiméter mélyen van bolygatás, tehát a no-till rendszerbe nem feltétlenül illethető be.
A terminálási bemutató után a gazdálkodók megismerkedhettek a TMG Egyesületen belül fejlesztett RAD no-till vetőgéppel, de az eseményen egy gyakorlati dirketvetés is zajlott méghozzá egy középkategóriás török vetőgéppel. Az eszköz a strip-till részen is megmutathatta tudását. Farkas Flórián egyébként már évekkel ezelőtt felhagyott a sávműveléssel is, de saját maga által összeállított gépe még mindig megvan - és azt be is mutatta nekem, illetve a HEKTÁR Vlog nézőinek.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének márciusi rendezvényére egyébként több mint száz magyarországi és szerbiai termelő volt kíváncsi, akik között akadtak még szántásos technológiával termelők, de olyanok is, akik elindultak a regeneratív mezőgazdaság útján.
A bajmoki rendezvény sikerén felbuzdulva pedig már jön is a folytatás, április 11-én ugyanis a TMG Kiskunmajsán tart direktvetési bemutatót, méghozzá Szabó Zoltán regeneratív szemléletű szemléletű termelő gazdaságában. Ennek részletei már elérhetők a tmg.hu holnapon.
Végre ahol nem csak több száz milliós gépeket hanem a kisebb gazdáknak is mutatnak és látni akiknek még nem telik nagy értékű gépekre azok is látják hogy el lehet ilyen gépparkal is indulni ezen az utón!!!! Szuper!!
Igen, ez nagyon fontos cél volt a bemutatón. Mi is örültünk neki. :)
A hangok a műsorvezető hangján kívül katasztrófa a zene a bal hangfalon a beszed meg a jobb hangfalon jön ki, fülesen hallgatva észrevehető !
Radnó-till vetőgép 😅 Miklós is benne ült egykor,jól muzsikàl a géppark,további sikeres munkàt a gazdáknak!🎉
A Flori ha jol tudom mezogazdasagi mernok, vagy hasonlo, de mindig is foglakoztak mezogazdasaggal. Ismerem az egesz csaladot nagyon rendes nepek.
Milyen eredmények voltak idén?
Vegre valami rendeseb bemutato,nem draga dolgokal
Nekem is hasonló gépem van (mtz82) segítségedet szeretném kérni hogy lehet elindulni a no-till gazdálkodás irányába. Mikro gazdaságom van 3 hektár földdel. Köszönöm előre is. Üdv Gábor
Az megfelel, ha a következő HEKTÁR Nagyágyúkban rákérdezünk Berend Ferencnél, ő milyen tippet adna? ;)
De javasoljuk, hogy hallgasd meg a HEKTÁR podcast adásainkat, sok szó esik benne a no-tillről, így az indulásról.is.
Ilyen 30-40 tonna istálló trágya/hektár hogyan lehet be munkálni a talajba?
Ez mindig érdekes kérdés no-tillben. Az ukrán No-Tillert kérdeztem ezügyben, megtalálod vele a podcastot itt a csatornán. Ő azt mondja, ki kell szórni, és kész. Ilyen élő talajoknál, ami ezzel kárba vész, az arányaiban nem olyan sok. Illetve szerinte a legjobb megoldás a takarónövény állományba beszórni, és aztán amikor azt termináljuk pl. egy talajt nem bolygató hengerrel, akkor a szármaradvány be is takarja a trágyát. A többit pedig a talajlakók intézik. :)
🤣🤣🤣🤣🤣