Köszönöm a feltőltést!!! A legnagyobb pusztítást az ember végzi! A probléma, hogy ezt soha be nem látja!! Az irigység és a profit a lényeg!! Tisztelet a kivételnek!!
Rendkívül hasznos, gondolatébresztő film, nagyon tetszett a különféle szempontok egymás mellett történő bemutatása és a képi világ is. Gratulálok és köszönöm, hogy megnézhettem.
Köszönöm szépen a munkádat. Úgy gondolom az utolsó 10 percben van az igazság. Üdvözlettel egy lelkes követőd és nem mellékesen egy ízig vérig horgász ember.
Mindenki elmondja a maga igazát - és a maga szemszögéből mindegyiknek igaza is van . A filmet nézve remélem, hogy lehet majd egyeztetni a kólönböző véleményeket és a valós, vagy vélt érdekeket. Egy másik horgász ember :)
Én ugyan horgász vagyok, de nekem ez jutott eszembe: "De most poshadt, nyugalmas délután van; egy ember és egy kutya megy a parton, s a trécselő madárság nem törődik velük. Az ember ugyan megáll, de a távolság megnyugtató,így a gémek tovább nevelik a fiatalságot, a kanalasok szürcsölik a vizet, a récék bukdácsolnak, s a csérek rekedt vijjogással csapnak le, és vágódnak fel valamely vigyázatlan kis hallal csőrükben.“Hogyhogy a hal nem veszi észre a madarat?” - kérdi Gyula magában, és még nem tudja,hogy a hal felfelé nem lát, mint ahogy az ember sem látna, ha a fejét nem fordítaná felfelé. Ehhez a fordításhoz azonban nyak szükséges, ami a halnak nincs. A hal tehát nem láthatfelfelé, s egyébként is rövidlátó. Mire észrevenné a veszedelmet, ami felülről jön, mint a zuhanó kő, akkor már késő.Gyula nem veszi le szeméről a messzelátót, s hálásan gondol az optikusra, aki a lencsét csiszolta. A mozdulatlan vízen mozdulatlan cölöp áll, s azon egy mozdulatlan fekete madár. Mint egy zöldesfekete bronzszobor - gondolta a fiú -, lúdnak kicsi, récének nagy, mi lehet ez? Hohó, hát az a másik hol volt eddig?A cölöp mellett ugyanolyan madár bukkant fel, jókora hallal a szájában. A cölöpön ülő mintha csak erre várt volna, fejest ugrott a vízbe, és eltűnt, a másik pedig felreppent helyére.Jól látszott csőrében a vergődő hal s a fényes tolláról lepergő víz. A madár elhelyezkedett, aztán csekély erőlködés után elnyelte a tenyérnyi halat. “Azannya! - álmélkodott Tutajos. - Ez aztán elnyelte! De mi lehet? És a hal még mozgott... vajon a begyében tovább mozog?” Ezt azonban már nem lehetett megfigyelni, mert a szobor mellén semmi mozdulás nem látszott. De nem is látszhatott, mert a fogazottcsőr megroppantotta a hal fejét, és ha mégis élt volna (némely hal megtisztítva, kibelezve ismozog még), olyan erős gyomorsavba került, ahol semmiféle fickándozásnak helye nem lehetett.- Nézi a katonát? Gyula majdnem kiejtette kezéből a gukkert. Ez a haszontalan Csikasz eltűnt mellőle, és csak messze a háta mögött ugrálta körül gazdáját.- Nagyon ügyes madár.- Katona? - tért magához a fiú, és remélte, hogy az öreg nem vette észre megrettenését.- Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint a hal, bukik, mint a vidra, de jól röpül is. Pokolbélű fajzat, de bántani nem szabad, mert az egész országban már csak itt vannak, meg még egy-két helyen." Fekete István: Tüskevár
Mi még részese lehettünk, egy letisztultabb, emberibb élet szépségeinek befogadására. Szinte a Tüskevár nézése közben ott lehetünk, mint néma tanú, és átélhettük a szereplőkkel ezet a mélységeket, Szépségeket. SAhhoz képest, most romboló, lélekölő időszakot élünk át, és aggódunk a gyermekek, most már a felnőttek lelkéért is. Mert e nélkül ilyen Tüskevár, és egyéb lelkigazdagságot adó regények nélkül mind mind szegényebb és szegényebb lesz a jövő "embere" irányított, becsapott, és rideggé válik. Ezt ráadásul embertáűrsaival is gyakorolja. Életünkbe a de, talán, lehetne fogalom lépett a helyére. Sokanb tudjuk, érezzóük, hogyan kellene, de előtérbe került a rombolást, hamísilluziók tömegének bűzős, kénsavas mivoltja. De a természuet ha nehezen is viseli, éli az életét. Lásd Csernobili "katasztrófa" pár évre rá, az élet megint élni akart, a sugárzások következményei ellenére is.
Érdekes film, sok nézőpontot vonultat fel. Köszönjük az elkészítését és a feltöltést! Amivel kapcsolatban hiányérzetem támadt az az, hogy sem a természetvédelem, sem a halgazdálkodás részéről nem esik szó arról, hogy a halastavakat, szaporítóhelyeket ki lehetne úgy is alakítani, hogy azok ne terített asztalként szolgáljanak a kormoránnak. Persze, hogy hatékony a halastavakon, mikor ezek egyszerű medencék, amelyekben óriási a zsákmányállat denzitása! De pl. segíthetne a komplexebb medermorfológia, vagy menedékhelyek kialakítása, ahol a kárókatona nem éri el a halat. Így a károkozás mértéke is csökkenthető volna. A filmben megszólalók véleményéből az a kép jön le, mintha az egyedüli lehetséges megoldás a gyérítés és zavarás volna. Holott ez vélhetően nem így van.
Köszönöm Balázsnak a kárókatona problémájának kiváló kezelését. De sajnos minket, Ausztriát nem hallanak! Sokkal több történik Magyarországon, mint itt Ausztriában. Köszönjük az állandó erőfeszítést, valamint a hihetetlen felvételeket és produkciókat. Komuczki Mihály Ausztria 👍
Na, szóval a filmet nem azért csináltam, hogy alatta ugyanazt az agyatlan fröcsögést adják elő egyes horgászok, amit mindenhol. Nézzétek meg a filmet, és akinek van egy kis agya, gondolkozzon el. A fröcsögő, “én fizetek a halért, úgyhogy a kormoránokat ki kell irtani, mert ők nem fizetnek” típusú ostobaságokat törlöm.
Szia Balázs. Nem lehet olyan filmet csinálni ami mindenkinek jó legyen ez természetes. Jól bemutattad mind két oldalt, a szereplők véleménye, látásmódja is érdekes és tanulságos lett. Én gratulálok a filmhez!
És mégis, ki vagy te, hogy a horgászokat beskatulyázd? Ki vagy te, hogy ítélj? Te egy ilyen világ megmentő, jóemberkedő gyerek lehetsz, aki a szabadság, és a szabad vélemény nyilvánítást csak addig tűri, amíg a saját véleménye van előtérben... Törölj nyugodtan, de a szemléleted ettől nem lett szimpatikusabb, és a személyed sem.
A 25. Perc környékén ki zenél? Próbáltam shazamozni de nem találta… nagggyon bejön. Egyébként gratulálok a filmhez, magasra tetted a lécet mint mindig! Elgondolkodtató, köszönöm.
Nem fröcsögés , de sajnos muszály lesz radikálisan "karbantartani" a létszámukat , csakúgy mint a patkányok esetén , ha nem vagyunk képesek hatékonyan távoltartani őket onnan , ahol arra égető szükség lenne . Ezenfelül a "hasznuk" jól láthatóan " 0 " ! Ez a levonható következtetés . Oda - vissza ...
Köszönjük a munkát és a feltöltést. | Kárókatonákkal nem, de szarvasokkal együtt élek, és én is mindig Yellowstone példáját hozom azoknak, akik ellenzik a szarvasvadászatot. Jó volna itt is visszatelepíteni a farkasokat, de addig lehetetlen szabadjára engedni a szarvasokat; mondom ezt úgy, hogy én kifejezetten szarvasbarát gazdálkodást művelek a saját 11 hektáros területemen. Ha jól értem, a kárókatonával is hasonló a helyzet: több víz, mocsár, ártér, ívóhely kellene - többek között azért is, mert az éghajlatváltozás miatt előbb-utóbb az öntözést is meg kell oldani, és ahhoz is tározók kellenek majd. De pillanatnyilag nem növekednek a vízterületek. Bárcsak azt látnám már, hogy ebbe az irányba van már némi elmozdulás!
@@szendofi rendben, mindenesetre az öntözést is meg kell majd oldani, és nem biztos, hogy erre minden esetben elégséges lesz az általában sekély, gyorsan párolgó, természetes víz. Szerintem ez a kérdés nem vagylagos.
A tározók ökológiailag károsítják a vízfolyásokat, a természetrombolás további elkerülése pedig fontosabb még az öntözésnél is. Ez a kérdés sem vagylagos.
@@szendofi Akkor talán nem ugyanazt értjük "tározó" alatt. A filmben is hangsúlyos szerephez jutnak a halastavak; elhangzik az is, hogy régen az Alföld térképe inkább kék volt semmint zöld; természetvédelmi szempontból a vizek eltűnését épp a halastavak létesítése kompenzálta némiképp. Lehet, hogy a honos halfauna szempontjából nem, de a magyarországi madárfauna gazdagsága jelentős részben ennek köszönhető. A filmben szereplő biharugrai halastavak az egyik legjelentősebb madárélőhely. A hortobágyi halastavakról nem is beszélve, ami világviszonylatban is egyedülálló. A Kis-Balaton nagy része is tározó - jobb lett volna, ha le sem csapolják, sőt szerintem sokkal jobb volna, ha nagyobb arányban volnának rajta alacsony vízállású területek, de még így is sokkal jobb, mintha nem árasztották volna el. Vagy épp a hetekben jártam rizsföldeken - ezek is mesterséges árasztások, amik a fokozódó aszályban sok madárfaj számára végső mentsvárak (a sekély, lábalható vizet kereső fajok számára). Ha rajtam múlna, a Balaton déli partját is visszaadnám a fövenynek (írtam is erről már), de mivel illúzió, hogy a tökéletesen természetközpontú, élőhelyrekonstrukciós szemlélet uralja a politikát vagy a gazdasági életet, a felsorolt (sekély, mély, természetes, természetközeli vagy mesterséges) víz- és élőhelytipusok kombója vihetne előre, és talán a természetvédelmi és gazdasági szempontok összehangolása révén lehetne előbb-utóbb a döntéshozókat is rávenni arra, hogy javítsunk a helyzeten. Nyilván lehet úgy "megakasztani" vizet (áradások idején), hogy azzal nem károsítjuk a folyót vagy patakot. Számos nemzeti parkban vannak élőhelyrekonstrukciós vizes élőhelyek, árasztások. A globális felmelegedés pedig épp azért választóvonal az ember és természet viszonyában, mert ezen a ponton eldőlt: már nem tudunk kivonulni a magunk okozta gondok tömegéből; túlmentek a folyamatok azon, hogy a természetes rendszerek maguk tudják megoldani a miattunk fellépő gondokat - például a fokozódó vízhiányt.
Ebben nagyrészt egyetértünk, de a természetvédelmi célú árasztások nem halastavak. A halastavakra pedig kényszerből települ annyi madár, mert nincs máshol élőhely már. Viszont a teljes ökoszisztéma szempontjából egy halastó nem kielégítő, túl sok a beavatkozás, és túl kevés halfajnak alkalmas élő- és szaporodóhelynek. Sajnos ha ma Magyarországon terveznek majd új tározókat, azok nem a Tisza-tó jellegű természetközeli helyek lesznek, hanem steril, mérnöki építmények, mint mondjuk Romániában a Telegdi-tározó. De ne legyen igazam.
Vadgazdának tanuló diákként tanulságosnak tartom ezt a filmet valamint nagyon tetszik hogy különböző nézőpontokból mutatja be ezt a madarat és a madár életét a film hogy a néző ne csak egy véleményt halljon, így saját álláspontot is tud foglalni a témával kapcsolatban.
Csak gratulálni tudok a film készítőinek. Különösen tetszett, hogy részletgazdag volt és az egész ország helyzetét mutatta be. Nagyon szép felvételeket láthattunk és nagyon értelmes érveléseket. A zárógondolatokkal messzemenően egyet tudok érteni!
Ha felborul, felborulhat az egyébként is sérülékeny egyensúly, akkor bizony érdemes szakszerűen és körültekintően beavatkozni. A halgazdaságok nyilván élni és fejlődni szeretnének, érthető hogy védekezésre szorulnak. Más szektorok is ezt teszik, joggal. A film csodálatos.
A Nyírségben nevelkedtem ,nevezetesen Hodászon. A hetvenes években rengeteg kisebb ,nagyobb tavacska volt a környéken. Volt ,amelyik csak száz négyzetméter volt,de voltak olyanok,amelyek az egy-két hektárt is meghaladták! Nyáron sem tűnt el a víz még a kicsikből sem! A kilencvenes évek végére a nagyok is kiszáradtak! Az egyik ismerősöm mutatott egy térképet az 1700-as évekből és valóban inkább "kék" volt és nem zöld! Pedig még csak egy aprócska folyó sem volt a közelben. Elődeink olyan "tökélyre" fejlesztették a folyószabályozást és a mocsarak lecsapolását,hogy lassan tényleg elsivatagosodik ez az országrész! Nyáron a helyi csapadékképződéshez nagy szükség lenne ezekre a "tavacskákra"! Szerintem ,amíg nem késő, el kell kezdeni abban gondolkodni ,hogyan lehet minél több vizet megtartani!
Leginkább az a gond, hogy egyre több a mesterségesen létrehozott tó és egyre kevesebb a természetesen keletkezett tó. Nem hinném, hogy a kiszáradás lenne a legnagyobb veszély.
Szeretem, hogy nyitva maradt a téma és lehetőséget ad a gondolkozásra. Úgy gondolom, talán kevesebbek jutnak el oda, hogy a témát igazán megértsék és a fontossági sorrendet ne az érzelmek vezérlejék.
Hatalmas....!!! Ismét... Számomra eddig a Természet- Dokumentumfilmes kategóriában David Attenborough volt és lesz a csúcs... De már kettő van, mióta kb 2-3 éve felfedeztem a Filmjeit Szendőfi Balázsnak!!! Én is horgásztam még gyerekként (Balaton, Velencei-tó, stb) és amikor reggel este oda-vissza napi 2-3 szor jártak a halászhajók, akkor hol voltak ezek a vélemények...? Tény: az Emberek a Profitra törekednek... (Tisztelet a kivételnek) a TERMÉSZET az EGYENSÚLYRA!!!
Nálunk 10 évvel ezelőtt 2-4 költő pár volt. Mostanában 200 pár költ. Ezt azért nem lehet asztal alá söpörni. Az érdekeket egyeztetni kell akkor is ha elrontottuk az alapokat, a környezetünket. Máskülönben törvénytelen megoldás után nyúlnak a közvetlen károsultak.
Nálunk = hol? A fészektelepek gyérítésének épp az is az egyik következménye, hogy az elkergetett madarak szétszóródnak és több telepet alapítanak máshol. Egyébként az itt költő madarak még csak számottevő gazdasági kárt sem okoznak.
@@szendofi Svájc. Pontosan a Neuchatêl-i tó déli természetvédelmi terület besorolású partján. Nem olyan régen a gazdák és halászok indítottak is egy országos népszavazást azért, hogy farkasokat, hiúzokat, bütykös hattyúkat es nagy kormoránokat ki lehessen lőne akkor is ha úgy érzik, hogy valami miatt veszélyeztetnek emberi tevékenységet. Szerencsére a nép leszavazta. Ezért pl Wallis kanton fogta magát és a szövetségi állásponttal szemben csinált magának egy kiskaput, hogy boldogan vadászhatóak legyenek ezek a védett állatok. Nyilván nekik is meg van a maguk érvei de nekem is. Pl az, hogy 2000 méter magasságig térdig járok a tehénszarban mert egy négyzetméter területet se hagynak a farkasnak, hogy máshol is vadászhasson mint a tehén meg a birka legelő. Svájcban van meg kereskedelmi halászat. Ráadásul szinte csak csuka meg sügér. Persze, hogy az jobban ritkítja egyoldalúan a halállományt. Így megy az állandó vita, hogy a kormorán napi 600 gramm apró sügért ebédel. Ez kb költés időszakban 250-300 kiló sügér ivadék per nap a fent említett tónál. Ugyan mennyi a napi sügér halászat?
@@szendofi Azért sikerült itt nálunk is (Svájc) pár pozitív dolgot is tenni. Pl. a kérdéses természetvédelmi területen a kormorán kolónia költőhelyét csak évente egyszer egy napra nyitják meg, hogy a vízről vezetett túrán látogatni lehessen. Talán pont azért, hogy ne legyenek szétzavarva. Most ez ugrott be arról amit írtál. Viszont az tény, hogy a Népszavát óta nincs érdek egyeztetés ezért valami történni fog. Szerintem valami negatív.
Az előző válaszodat olvastam, most valahogy nem látom. De abból teljesen világos, hogy megint csak a helyi gazdasági érdekeket sérti a kárókatonák VÉLT (soha tudományos módszerrel fel nem mért) hatása, az ökoszisztémának nem okoz problémát.
Ezt most lehet többféleképpen érteni.Sztem a gyérítésre szükség van! Viszont kb 20 éve pofázzuk, engedjük be a vizet!Csináljunk egy "Duna Tavat+Dráva tavat+ Zagyva, Berettyó és társai árvizi tározókat. Adjunk teret a vizi világnak ...is! Halak szaporodása.nem betonparttal!Árterekkel, holtágakkal! Víz kinccsel! Növény és állatvilágot teremtve! Érdekérvényesítések vannak! Sérelmek, anyagi érdekek, és más anyagi természetű dolgok háttere mondatja ,önzőn, kisajátítóan- "kiirtani"! Ehhez nem kell ész! Vajon mikor jön össze az ésszerű , és nem kapzsi világ következetes gondolkodása? Vajon mikor lesz egyensúly?
Remélem ha 50 év múlva vissza nézik ezt a filmet,már olyan állapotok lesznek hogy elborzadnak ezen a hozzáálláson.Az emberiség megint a rosszat akarja jobban csinálni.
Ha az embernek csak annyi ész adatott volna mint a kárókatonának, már rég hirneve sem volna, de még igy ennyi ésszel is ostobábban viselkedik mint a legbutább kárókatona.
@szendofi Remek film lett, szép munka, gratulálok! Amit viszont sajnálok, hogy a végével te is beálltál a sorba, és úgy foglaltál állást az egyik oldal mellett, hogy jókora csúsztatást vittél a történetbe a reális helyzetelemzés utáni korrekt tanulságok helyett. Negyven éve horgászom és imádom a természetet. Számomra a kettő elválaszthatatlan, és ha dönteni kellene, egyértelműen ez utóbbi mellett teszem le a voksom, ezért engem nem kell meggyőzni arról, hogy a kormorán kiirtása úgy hüleség, ahogy van. Ugyanakkor már a nyolcvanas évek végétől pontosan lehet tudni az európai kormorán helyzetről, és amivé jelen állás szerint fajult, azt nem kis részben a zöldek - e megközelítésben sötétzöldek - jelentős túlkapásai hozták össze. Az egész európai állomány jelentősen túlszaporodott, és ahol kezelni lehetne ezt a kérdést, ott ezt nem lehet megtenni, sőt, a feleket nem is érdekli, mondván hogy ez nem az ő gondjuk. Ebben a filmben a horgász oldalt azért sikerült úgy beállítani, mintha mindenféle értelmes természetszeretetet és szakmaiságot nélkülöző gyilkosokról lenne szó - és pont azok a miértek maradtak ki vagy nem kaptak elég hangsúlyt, amelyekkel érthetőbb lenne, miért nincs jó, csak egy kisebb és egy nagyobb rossz választása ebben a kérdésben. Te azt írod a kommentekben, hogy erre meg arra nincs bizonyíték, meg alapos kutatás - közben dehogynem, csak ezeknek jobban utána kellene járni. Meg van, amit nem kell kutatni, mert a tények egyértelműek. A téli vermelőhelyeken még a halászok is ésszel abajgatták, amíg volt halászat, vagy eleve inkább védték, mert tudták, hogy ott ők is a jövőt vinnék el. A téli kormoránok okozta károk ilyen helyzetben össze sem hasonlíthatók az itt fészkelő állomány terhelésével - sokszorosan több, sokkalta neccesebb, és sokkal inkább olyasmi, amit egy adott víz lehet csak évek alatt heverhet ki. Vagy úgy sem. Minden olyan gondolattal egyetértek, ami a vizek természetesebb állapotának visszaállítását célozza - ez így biztos sok mindenben segítene ezen a helyzeten. De azt a gondolatot még ezesetben sem lehet csak úgy elmismásolni, hogy ha túlzott védelemmel látnak el egy fajt, ahogy a kormoránnal tették, mert akkor ott legalább addig újra be kellene avatkozni a dolgokba, amíg visszaáll egy új, optimálisabb állapot. Ezért nem szép a film vége, amit ide kikerekítettél - mert nem az a horgász álláspont, hogy ki kell irtani az összeset, hanem az, hogy létezik egy természetes keret, ami a természet rendje, amivel együtt lehet élni, és az ezen felüli túlszaporodást nem szabadna engedni, illetve ha már megtörtént, valamiképp kezelni kellene a helyzetet. Amit egyébként nagyon régóta látványosan senki nem akar megtenni. Megjegyzem, a marha fejlett nyugaton már ezért az álláspontért is kapná bárki az ívet - tán ezért nem is születhet értelmes megoldás. A nagyon szuper, elismerésre méltó, minden támogatás megérdemlő, természetpárti zöldből így lesz csőlátásos, kártékony sötétzöld, amelyet csak annyi különböztet meg a simán ostoba, kártékony emberi beavatkozástól, hogy "jobban eladható", ha az agyrém víziókat valaki hangzatos szavakkal a természet védelme érdekében teszi meg. De ide nem ez kellene, hanem jól átgondolt és ténylegesen értelmes megoldások. Egyébként innen nézve nagyon érdekes gondolat az, hogy sokféle gazdasági szereplőnek van gondja, amikor a természet adott teremtménye hatással van az ő termelésére. A sor annyiban sántít kicsit, hogy ilyen esetben azért egy mondatba tenni a seregélyt, a gyurgyalagot meg a kormoránt nagyon nem fair. Hogy úgy mondjam, ezzel csak azokat lehet átverni, akik nincsenek képben azzal, hogy ténylegesen mit jelentenek ezek a "károkozások". Elképesztő mértékben különböző jellegzetességek közé egyenlőségjelet tenni - ez mitől nem propagandisztikus megtévesztés? A végére zárásképp szerintem érdemes kirakatba tenni, hogy a kormorán a természet azon ritka csodája, ami simán alkalmas arra, hogy kifogjon az emberen. Néha van ez így, hogy adott "szerepekre" az evolúció kitalálja a kb. tökéletes teremtményt, és onnantól kimaxolta a dolgot, nincs mit továbbfejleszteni. A kormorán ilyen. Hátborzongatóan tökéletes gyilkos, egy sor olyan képességgel, amely már önmagában is durva, hát még így együtt. És akkor itt fontos megjegyezni, hogy olyan csúcsragadozóról beszélünk, amelyiknek nincs természetes ellensége. A filmben felsorolt esetek (rétisas elkap párat, meg a fészkeit dézsmálhatják) olyan elenyésző mértékű hatással vannak az állományra, hogy érdekességnek jók, de tényezőnek az említésük is röhejes. Tehát itt az a realitás, hogy NINCS természetes ellenhatás - és akkor ennek tükrében érdemes átgondolni a film konklúzióját, hogy bízzuk ezt a természetre. A film remekül bemutatta, hogy ez a puskás lövöldözés simán lehet, hogy többet árt az egész ügynek, mint amennyit használ - érdemi megoldásokra vagy igen kis eséllyel alkalmas, vagy lehet még alkalmatlan is. Tehát azt kellett volna kirakatba tenni, hogy a kormoránnak jelen állás szerint még az ember sem természetes ellensége. Mert így tényszerű. Ez a faj olyan fokú védekező mechanizmusokat fejlesztett ki (pl. még az ürüléke is mérgező, pusztítja a környezetét), amelyekkel szemben a természetnek jelen tudomásunk szerint nincs ellenhatása. A jó akaró emberek pedig annyira bevédték ezt a fajt, hogy létrejött egy olyan túlszaporodás, ami még nem volt - és akkor így lenne érdekes a hogyan továbbokról elmélkedni. Szép gondolat az, hogy majd a természet megoldja, csak hagyni kell - de reális helyzetelemzéssel azért erre nem lenne érdemes fogadni túl nagy tétekben. Illetve természetesen megoldja, csak a maga léptékében: mondjuk legjobb esetben pár évtized alatt, ami idő alatt ennek következményeit csak elszenvedhetjük. A tízpontos kérdés tehát ez: biztos ez volna a lehető legjobb megoldás?
Nem tudom, sikerült-e figyelned a filmben elhangzó tényszerű adatokra, amelyek gyakorlatilag megcáfolják a kárókatonát démonizáló hiedelmeket: mind a túlszaporodását (csökkenő hazai költő- és vonulóállomány), mind pedig a vélt negatív hatásait a természetes halállományokra (nincs semmilyen adat védett halfajok kárókatonával összefüggésbe hozható csökkenéséről, ezek a fajok évmilliók óta együttélnek itt és máshol is). Innentől tiszta gazdasági kérdés az egész, a tógazdaságok pedig, ahol valóban haszonvesztést okoz a kárókatona, extra jogokkal vannak felruházva (gyérítés és riasztás korlátlanul egész évben). Mi kéne még? A természetes vízi kárókatona-gyérítésről, amit a horgászszövetségek végeznek, mindenki tudja, hogy csak önnépszerűsítő kirakatmunka: sem a madarak közül nem ritkít sokat, sem számottevő halmennyiséget nem véd meg, és mint fentebb is láthattuk, nincs is mitől megvédeni, hiszen a kárókatona nem veszélyezteti a természetes vizek halállományát (ellentétben az emberrel). Szóval ugyanaz, mint a kémiai szúnyoggyérítés: csak azért csinálják, hogy az emberek lássák, hogy csinálják. Hol van tehát a kárókatona szuperképessége, amivel kifog az emberen? A film készítése óta a birtokomba került adatok szerint Magyarországon a 2021-es évben 17 ezer kárókatonát lőttek ki (EU-jelentés). A hazánkat megjáró vonulóállomány évi 25 ezer (stagnál), a fészkelőállomány 5-6 ezer (csökken). A 17 ezer egyed ehhez képest egy irtó magas szám. Mi kéne még? Az összeurópai kilövési adatok szerint pedig hétévente kilövik a teljes világállománynak megfelelő kárókatona-mennyiséget. Újra kérdezem: mi kéne még?
@@szendofi igen, sikerült figyelnem a tényszerű adataidra. Éppen ezért mondom, és nem szívesen teszem, de rá kell mutassak, hogy amit itt csinálsz, az minimum csúsztatás, de helyenként sajnos mellébeszélés. Te nem azt csinálod, hogy tételesen végigveszed, én miket mondtam, és ezekre reagálsz, hanem neked van egy olyan prekoncepciód, hogy "aki a kormorán ellen beszél, barbár emberállat és ráadásul még hüleséget is mond" és EHHEZ sorakoztatod fel az érveket. Ráadásul emiatt mintha nem is a valóságot akarnád érzékelni és bemutatni, hanem annak csak egy részét - ami helyenként nagyon meggyőző (gratuláltam is a munkádhoz), csak éppen nem a teljes kép. 1. Vélt negatív hatások a halállományra? Itt a védett halakat hozod fel érvként - ezekről én semmit sem írtam. Nem véletlenül. Egyrészt azt gondolom, hogy aki nem teljesen laikusként nézi végig ezt a filmet, láthatja, hogy itt a a mintavétel is eleve megbízhatatlan, pl. kevés megbízható adatunk van a hazai bucóállományról, mert nagyon nem egyszerű kutatni őket, a kormoránok gyomrából néha több minden kiderül róluk, mint amúgy összesen - innentől aztán kimutathatatlan a hatásuk is. De ezt hagyjuk és, nézzük a fontosabb érvet: nagyon nem mindegy, milyen vízterületről beszélünk. A nagy folyóink (Duna, Tisza, Dráva), vagy pl. a Balaton, gigantikus ökológiai rendszerek, mind összetettségben, mind (és itt most ez a fontos!) pufferben. A természetnek itt még mindig óriási az ereje, a negatív emberi tényezők ellenére is, és ez jelen esetben azt jelenti, hogy sok esetben ezeknek a vizeknek a regenerációs képessége is működik. Tetszik érteni a különbséget? Az áttelelő kormoránpopuláció negatív hatása a halállományra nem vélelem, hanem tény! Csak vannak olyan vizek, amelyek - gigantikus pufferüknek hála! - megoldják. Node itt jön be az a fajta csúsztatásod, hogy te itt csak nem kimutatható hatásokról írsz meg tógazdaságokról - mintha a hazai vizek kizárólag ilyen nagy ökológiai rendszerekből + halastavakból állnának. A valóság ezzel szemben az, hogy a közepes és kis természetes vizek (tudod: kisebb folyók, patakok, állóvizek) puffere sokkal minimálisabb, vagy már szinte nincs is (javarészt negatív emberi tényezők miatt - ezért értettem veled egyet abban, hogy a "visszatermészetesítés" jó irány lehetne), így a sérülékenységük egy ilyen helyzetben sokkal, de sokkal nagyobb. Aminek te is utána tudták volna nézni, és bemutatni ezt a filmedben, már ha a tényleges teljes kép és korrekt tájékoztatás érdekel. Egy példa: a környékünkön van egy kisebb (8-10 m széles) patak, több ággal, ami sokaknak nem tűnhet nagy számnak, de fantasztikusan gazdag élővilága van, sokan nem is tudják, mennyi kincset rejt. Mármint részben ide a múlt idő áll. Kb. tíz éve a fő vermelőhely pár száz méteres szakaszát télen elkapta egy nagyobb csapat kormorán. Szinte nullára irtottak ott mindent. Mint mondtam, ez tíz éve volt, és ez a kis víz ennyi idő alatt sem regenerálódott teljesen vissza. A maga viszonylatában a vízterület nagyságához és lehetőségeihez képest ez akkora súlyú ökológiai katasztrófa volt, mint a Tiszán az a borzalmas ciánszennyezés. És rengeteg ilyen példát lehetne ám találni az országban - a kérdés az, hogy akarod-e hallani ezt. És még több olyat tudnál találni, amikor a kormoránhelyzet nem egyértelműen kimutatható tényező, de nagyon is fajsúlyos lehet egy-egy problémában - csak mondjuk nincs rá egyértelmű bizonyíték, mert nincs rá megfelelő kutatási módszer. És ha elmerészkedsz ilyen terepre, már megdől a fenti állításod is, hogy ne lenne kimutatható hatása a halállományra. Nem a fenét nem! Pl. lásd: hazai kecsege helyzet. Ritka különleges, őshonos fajunk. Egy ideje védett. Nem egyértelműen kimutatható, hogy a téli vermelőhelyeken végzett kormoránpusztítások nyírták ki az állomány nagyját, de a igen valószínű, hogy komoly tényezők lehettek ebben a kérdésben. Ilyeneknek nem kellett volna egy ilyen film kapcsán alaposabban is utánajárni? Én ezzel együtt sem akarnám kiírtani a kormoránokat - de azt is hüleségnek tartanám, ha senki semmit nem akarna kezdeni ezzel a kérdéssel. Merthogy pont ez vezetett idáig (lásd nyugateurópai zöldek). Mi kellene még? Minimum az ismert téli vermelőhelyek védelme - az több halfajnál extra kiszolgáltatottságot jelent. A halak ott nem tudnak védekezni, semmit sem. Ráadásul aki nem hülye a halakhoz, az pontosan tudhatja, hogy a filmben látott kormorángyomrokból előkerült, nagy testű halaknál ott természetnek 3-4-5 év munkája volt, míg azok a halak akkorára nőttek. Sok ezer fajtársukból egyedüliként! Ezeket nem lehet csak úgy pótolni, visszatelepíteni, és akkor jövőre máris minden megjavul. Sok éves vagy évtizedes folyamatokról beszélünk! És tudom, hogy természetvédelmi szempontból ez nagyon nem egyszerű kérdés, de a kisebb vizek védelme azért kritikus, mert amit valamennyire még elbír egy nagy víz, egy tógazdaság, abba a kicsi kb. belehal. Avagy nyilván nem belehal, de a lényeget tekintve ez majdnem ugyanaz. Erre kellene valamilyen megoldás. 2. Innentől tisztán gazdasági kérdés Hát neked. Ezért mondtam, hogy nem volt korrekt ezt így tálalni - ezt akarod láttatni, ezt mutattad be. "nincs is mitől megvédeni, hiszen a kárókatona nem veszélyezteti a természetes vizek halállományát " - kizártnak tartom, hogy ezzel kapcsolatban ne kaptál volna releváns infókat ennek ellenkezőjéről. Inkább az az esélyesebb. hogy ezeket félretetted. De akkor szögezzük le, a félreértés elkerülése végett: a hazai költőállománnyal együtt lehet élni. Együtt is kell, mert a természet részei. A téli vonulóállomány jelent jelen állás szerint megoldhatatlan gondokat. 3. A hazánkat megjáró vonulóállomány évi 25 ezer (stagnál) + A film készítése óta a birtokomba került adatok szerint Magyarországon a 2021-es évben 17 ezer kárókatonát lőttek ki (EU-jelentés). Ezekre tudsz linkelni nyilvános adatot? De most komolyan, te reálisnak tartod ezt a kilövési számot? Én már csak azért sem, mert sok-sok éve mindenhol arról szólnak a hírek, hogy a téli kilövésekkel csepp a tengerben jellegű gyérítést tudnak végezni. Se az ehhez szükséges hatékony módszer, se a megfelelő szervezettség nincs meg ahhoz, hogy az ide vonuló állományból ötből hármat lekapjanak. Ez nonszensz. Ezt az arányt még azokon a helyeken sem tudják még csak megközelíteni sem, ahol a kormoránok sok száz fős csapatokban, tehát óriási sűrűségben jelen vannak. Már csak a filmed alapján is a töredéke lehet reális (a fészkelő állomány pedig eleve nem ilyen nagyságrend, és nem irtották őket ki).
@@szendofi de ha szereted a számmisztikát, akkor nézzük ezt a te adataiddal. 25ezer átvonuló kormorán, 3 hónapig, az 2.250.000 egyed/napi táplálékterhelés. A filmedben egy szakember felhozta, hogy milyen túlzóak az adatok a kormorán halfogyasztásával kapcsolatban, és az északi (átvonuló) állománynál ez "csak" napi 0.9 kg (megjegyzem, a túlzó adatok simán gyomortartalom vizsgálaton alapultak, amikor ugyanis rendre látni kiló feletti halakat a gyomrokban úgy, hogy mellette van más, kisebb hal is... de rendben, legyen az átlag 0.9 kg). Ez akkor a hazai vizekből évente 2ezer tonna halat jelent. Legyünk nagyvonalúak, és most engedjük is el, hogy az elfogyasztott hal sokszor az értékesebb fajta pl. csuka, süllő, kecsege - számoljunk a sima ponty hússal. Ott is kerekítsünk lefelé, legyen 2000 Ft, hiszen végül is a kormoránok mindent megesznek, más, fehérhalakat is. 2 ezer tonna * 2ezer Ft =4.000.000.000 Ft értékű megevett hal. Évente! És ez csak a vonuló állomány. Vegyük hozzá az itt fészkelőt, annak kisebb a halfogyasztása, fogadjuk el ezt is, a te számaiddal ez akkor legalább +ezer tonna és +2milliárd. A lényeg persze itt jön: igen nagy kérdés, hogy ehhez mennyi, további járulékos halveszteség tartozik. Az, hogy ez van és számottevő mértékű, betonbiztos tény - hogy pontosan mekkora, azt nem tudni. És persze nem mindegy, mit fogadunk el, mert ezek a számok további, óriási nagyságrendben változhatnak. Pl. ami tény, hogy a kormorán rendkívül ügyes vadász, és pl. ötből egyszer tuti elkapja a célpontot. Viszont ami további tény, hogy a "megmenekült" célpontok egy része garantáltan elhullik, vagy azért, mert később beledöglik a kapott sérülésbe, vagy azért, mert pl. a vermelésből felzavart példányok egy része sokkot kap, legyengül, és nem ilyenkor nem gyorsan döglik ebbe bele, csak x idő múlva. De garantáltan. Ha erre azt mondom, hogy az ötből az egy elkapottra legalább kettő más módon elpusztult példány jut, én még mindig nagyon lefelé kerekítettem sok tudóshoz képest. Ez akkor a fenti számok kétszerese, az eddigiekhez hozzáadva. Azt hiszed, ez a vége? Ha vissza lehetne telepíteni ezt az állományt, ott meg felmerül az a probléma, hogy a legtöbb halfajtának van egy optimális telepíthető mérete, ahol a felnevelésbe befektetett költségek és a telepített állomány megmaradási rátája kb. optimális egyensúlyban van. Értsd: ennél nagyobb méretre rengeteg plusz költség felnevelni, a megmaradási ráta pedig mindig rizikó marad. Jellemzően ezek egy vagy két nyaras halak, ezeket éri meg a legjobban telepíteni - és itt sem az összes nő fel, csak egy részük. Emlékszel arra, hogy a kormorán gyomrokból előkerült halak egy része 3-4-5 év alatt érheti el azt a méretet? Kb. kiszámolni sem lehet, milyen mértékű kár ez. Plusz akkor maxoljuk ki, nézzük a ténylegesen teljes képet: a legtöbb halfaj a harmadik évében már ivarérett, és leívhat. Tehát ha feltételezzük, hogy lenne pénz arra, hogy vissza lehessen telepíteni a kormoránok által kievett állományokat, és ezt meg is tennék úgy, hogy kb. jó hatékonysággal meg is maradjon az állomány, még mindig ott van az, hogy 1-2-3 évnyi elmaradt ívási időszak lyuk maradt az egyenletben, kb. kimutathatatlan mértékkel. Mielőtt félreérted, hadd egyértelműsítsem: ezeket így kizárólag neked vezettem le, én sehol nem szoktam érvként felhozni. És neked is csak azért, hogy lásd/belásd, nem fair azt az álláspontot képviselni, hogy a horgászok csakis kormoránellenes gyilkos barbárok, akik ráadásul ég hüleséget is beszélnek - nagyon is valós alapja van az aggodalmaiknak. És aki képes nem egyik vagy másik oldalra elfogultan nézni ezt, megállapíthatja, hogy a látszatnál sokkal összetettebb kérdés és nagyobb problémakör ez. Ezzel a levezetéssel erre szerettem volna rámutatni.
@@raonergomai5592 Nem az én adataim. Még egy ilyen "csúsztatás" vagy hasonló, és kiváglak innen. Most utoljára megpróbálok érdemben válaszolni. "Kb. tíz éve a fő vermelőhely pár száz méteres szakaszát télen elkapta egy nagyobb csapat kormorán. Szinte nullára irtottak ott mindent." Ezt honnan tudod? Belátsz a víz alá? Vagy reprezentatív halfauna-felméréseket végeztél? Ha azt válaszolod, hogy azóta kevesebb halat fogsz (horgászva), akkor kénytelen vagyok körberöhögni. :) Hol van ez az "ökológiai katasztrófával" sújtott patak és melyik szakasza ez? Sajnos úgy nehéz lesz szót értenünk, ha megkérdőjelezel hivatalos adatokat. Ha nekem nem hiszed el, nézz utána. Kezdd mondjuk a 2022-es derogációs jelentésekkel az EU számára. A BirdLife International posztolt róla, komolyabb vitapartner esetén még elő is keresném. Ha csak az egyik oldal érveit szerettem volna megjeleníteni, akkor nem szenteltem volna a film több mint felét a horgászszövetségek és tógazdák nyilatkozataira. Azt tudom végezetül tanácsolni, hogy ha nem tetszik a filmben a vélemények közti súlyozás vagy nem tartod elég objektívnek, akkor csinálj egy saját filmet a témáról. :)
Természet fotós vagyok. Kedvenc témáim egyike a kormorán. Persze beleakadok halászokba, horgászokba. Nálunk van meg halászat. Bizony a halászok a szinte már vallásosan gyűlölik ezeket a madarakat. A horgászok kicsit puhábbak de szívesen eltüntetnék őket. Táplálék konkurencia ?
Lassan már húsz éve de hál istennek eltüntek a kormoránok a Tisza csongrádi szakaszárol! Hatalmas károkat okoztak ott is mázsa számra pusztították a Tiszában fel lelhető hal állományt !
Nagyon szép, de a végén azért a “Farkastól lett a növényzet, meg az árnyék a folyóparton, meg a halak és minden hogy megváltozott …” Azért kicsit erős képzelgés….
Tanulmányaidat javaslom kiterjeszteni a horgászaton kívülre is. Megéri, rá fogsz csodálkozni új dolgokra a világban. Ha unalmasak számodra a száraz tanulmányok, akkor kezdd például ezzel a cikkel: www.origo.hu/tudomany/20110718-oroszlan-farkas-balna-eltunesuk-befolyasolja-az-egesz-okoszisztemat.html
@@szendofi Köszönöm, gondoltam ebben a cikkben megtalálom a választ. Vagy a reklámoktól nem láttam, vagy pedig nincs olyan benne hogy a farkastól lenne erdő vagy víz vagy hal, ezt az összefüggést még mindig nem tudom feldolgozni. Szívesen bővíteni a tudásomat a horgászaton kívülre is, szóval ha van valami anyag erről az tényleg érdekel. Egyébként a bálna sztori az jó a cikkben... Nem gondoltam volna.
@@horgaszakademia A farkas és egyéb nagyragadozók kipusztulásával túlszaporodik a csülkös vad, és el is lustul. A helyi vadásztársaságoknak ráadásul érdekükben áll helyben tartani a vadat, ezt intenzív etetéssel, szórózással meg is teszik. Így aztán a vad alig mozog, és helyben lelegeli a növényzetet. Magyarországon is sok példa van rá, hogy a muflonok, dámok, őzek, gímek egész cserjésekben vagy erdőrészeken lelegelik a teljes újulatot. Értékes, védett élőhelyeket is tönkretesznek, például sziklagyepeket, lápréteket, ezzel aztán utat engednek az özönnövényeknek, megváltozik az élőhely és a komplett flóra-fauna degradálódik. A farkas ezt úgy orvosolja, hogy hajtja-űzi a növényevő nagyvadak állományait, azok kénytelenek állandó mozgásban lenni, nem telepednek meg egy adott területen, változtatják a helyüket, így a természetes élőhelyek növényzetének van ideje megújulni. Ez egy olyan lényeges dolog, ami kihat a teljes életközösségre. A vízpartok növényzetére is. Amiről a filmben Hegyi Zoltán beszél, a Yellowstone ökológiai állapotának szemléletes javulása pusztán a farkas visszatelepítése által, arról tanulmányok, cikkek tucatjai szólnak, nem nagy munka rájuk keresni. A kárókatonával kapcsolatban, hogy a párhuzamot megtaláljuk, elég csak a törpeharcsákat tizedelő vagy a kiskörei erőmű alatt szinte kizárólag kisbusákat fogyasztó kárókatonákra gondolni. Valamint arra, hogy ha a természet létrehozott egy állatot, ami egyedüliként képes hozzáférni egy tó vagy folyó közepén a mélyben élő halakhoz, és szelekciós tevékenységet végezni köztük, akkor ezt nem ok nélkül tette. Ha kiesne a rendszerből, valószínűleg az is hatással lenne a halállományokra és rajtuk keresztül a teljes vízi táplálékláncra, ugyanúgy, mint a farkas eltűnése a szárazföldi ökoszisztémára.
@@horgaszakademia Tudom ajánlani Peter Wohlleben könyveit. Kezd 'A fák titkos élete' című könyvvel, aztán folytasd a többivel. Ott megtalálod a teljes ökológiai nagyrendszerek összefüggéseit, ahol le lehet menni az egyes fajok tevékenységére és kapcsolódó összefüggéseire. Végtelenül olvasmányos és minden szinten tudományosan vizsgált és igazolt. A fordítása meg tökéletes.
Elviseltem volna, ha nem átlag négy percenként jön egy rohadt reklám... Rá is ment a szűrő. Egy-egy reklám nem a világ, meghagyom a tartalomkészítőnek, végig is nézem, mert tudom, hogy ebből él. De! Van az a határtalan mohóság, amit nehezen viselek el... Akkor inkább ne kapjon egy reklámért sem bevételt a feltöltő. Hogy stílszerű legyek: a reklámok gyérítése a feltöltő feladata! Pedig kifejezetten hasznos film, főleg, amiről az állatorvos hölgy beszélt.
Én egyik tartalmamért sem igénylek bevételt, és nem is kapok semmit a RUclips-tól. Pont azért is mondtam le a bevételszerzési lehetőségről, hogy ne csúfítsák reklámok a filmjeimet. A rendszer a reklámokat önkényesen helyezi el az utóbbi időben, néhány hónappal ezelőtt még semmilyen reklámot nem tett bele.
Köszönöm a feltőltést!!!
A legnagyobb pusztítást az ember végzi! A probléma, hogy ezt soha be nem látja!! Az irigység és a profit a lényeg!! Tisztelet a kivételnek!!
Rendkívül hasznos, gondolatébresztő film, nagyon tetszett a különféle szempontok egymás mellett történő bemutatása és a képi világ is. Gratulálok és köszönöm, hogy megnézhettem.
Köszönöm szépen a munkádat.
Úgy gondolom az utolsó 10 percben van az igazság.
Üdvözlettel egy lelkes követőd és nem mellékesen egy ízig vérig horgász ember.
Mindenki elmondja a maga igazát - és a maga szemszögéből mindegyiknek igaza is van . A filmet nézve remélem, hogy lehet majd egyeztetni a kólönböző véleményeket és a valós, vagy vélt érdekeket. Egy másik horgász ember :)
Én ugyan horgász vagyok, de nekem ez jutott eszembe:
"De most poshadt, nyugalmas délután van; egy ember és egy kutya megy a parton, s a
trécselő madárság nem törődik velük. Az ember ugyan megáll, de a távolság megnyugtató,így a gémek tovább nevelik a fiatalságot, a kanalasok szürcsölik a vizet, a récék bukdácsolnak, s a csérek rekedt vijjogással csapnak le, és vágódnak fel valamely vigyázatlan kis hallal csőrükben.“Hogyhogy a hal nem veszi észre a madarat?” - kérdi Gyula magában, és még nem tudja,hogy a hal felfelé nem lát, mint ahogy az ember sem látna, ha a fejét nem fordítaná felfelé. Ehhez a fordításhoz azonban nyak szükséges, ami a halnak nincs. A hal tehát nem láthatfelfelé, s egyébként is rövidlátó. Mire észrevenné a veszedelmet, ami felülről jön, mint a zuhanó kő, akkor már késő.Gyula nem veszi le szeméről a messzelátót, s hálásan gondol az optikusra, aki a lencsét csiszolta. A mozdulatlan vízen mozdulatlan cölöp áll, s azon egy mozdulatlan fekete madár. Mint egy zöldesfekete bronzszobor - gondolta a fiú -, lúdnak kicsi, récének nagy, mi lehet ez? Hohó, hát az a másik hol volt eddig?A cölöp mellett ugyanolyan madár bukkant fel, jókora hallal a szájában. A cölöpön ülő mintha csak erre várt volna, fejest ugrott a vízbe, és eltűnt, a másik pedig felreppent helyére.Jól látszott csőrében a vergődő hal s a fényes tolláról lepergő víz. A madár elhelyezkedett, aztán csekély erőlködés után elnyelte a tenyérnyi halat.
“Azannya! - álmélkodott Tutajos. - Ez aztán elnyelte! De mi lehet? És a hal még mozgott... vajon a begyében tovább mozog?” Ezt azonban már nem lehetett megfigyelni, mert a szobor mellén semmi mozdulás nem látszott. De nem is látszhatott, mert a fogazottcsőr megroppantotta a hal fejét, és ha mégis élt volna (némely hal megtisztítva, kibelezve ismozog még), olyan erős gyomorsavba került, ahol semmiféle fickándozásnak helye nem lehetett.- Nézi a katonát? Gyula majdnem kiejtette kezéből a gukkert. Ez a haszontalan Csikasz eltűnt mellőle, és csak messze a háta mögött ugrálta körül gazdáját.- Nagyon ügyes madár.- Katona? - tért magához a fiú, és remélte, hogy az öreg nem vette észre megrettenését.- Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint a hal, bukik, mint a vidra, de jól röpül is. Pokolbélű fajzat, de bántani nem szabad, mert az egész országban már csak itt vannak, meg még egy-két helyen." Fekete István: Tüskevár
De szép...🙂
Mi még részese lehettünk, egy letisztultabb, emberibb élet szépségeinek befogadására. Szinte a Tüskevár nézése közben ott lehetünk, mint néma tanú, és átélhettük a szereplőkkel ezet a mélységeket, Szépségeket. SAhhoz képest, most romboló, lélekölő időszakot élünk át, és aggódunk a gyermekek, most már a felnőttek lelkéért is. Mert e nélkül ilyen Tüskevár, és egyéb lelkigazdagságot adó regények nélkül mind mind szegényebb és szegényebb lesz a jövő "embere" irányított, becsapott, és rideggé válik. Ezt ráadásul embertáűrsaival is gyakorolja. Életünkbe a de, talán, lehetne fogalom lépett a helyére. Sokanb tudjuk, érezzóük, hogyan kellene, de előtérbe került a rombolást, hamísilluziók tömegének bűzős, kénsavas mivoltja. De a természuet ha nehezen is viseli, éli az életét. Lásd Csernobili "katasztrófa" pár évre rá, az élet megint élni akart, a sugárzások következményei ellenére is.
Érdekes film, sok nézőpontot vonultat fel. Köszönjük az elkészítését és a feltöltést!
Amivel kapcsolatban hiányérzetem támadt az az, hogy sem a természetvédelem, sem a halgazdálkodás részéről nem esik szó arról, hogy a halastavakat, szaporítóhelyeket ki lehetne úgy is alakítani, hogy azok ne terített asztalként szolgáljanak a kormoránnak. Persze, hogy hatékony a halastavakon, mikor ezek egyszerű medencék, amelyekben óriási a zsákmányállat denzitása! De pl. segíthetne a komplexebb medermorfológia, vagy menedékhelyek kialakítása, ahol a kárókatona nem éri el a halat. Így a károkozás mértéke is csökkenthető volna. A filmben megszólalók véleményéből az a kép jön le, mintha az egyedüli lehetséges megoldás a gyérítés és zavarás volna. Holott ez vélhetően nem így van.
Csodálatos film, ez bizony moziban is megállná a helyét. Tisztelet a remek munkáért.
Nagyon tetszett ,nem is tud róla az ember amíg nem látja ,hallja ..köszönöm a feltöltést...
Köszönöm Balázsnak a kárókatona problémájának kiváló kezelését. De sajnos minket, Ausztriát nem hallanak! Sokkal több történik Magyarországon, mint itt Ausztriában.
Köszönjük az állandó erőfeszítést, valamint a hihetetlen felvételeket és produkciókat.
Komuczki Mihály
Ausztria
👍
Fantasztikus! Köszönöm, hogy láthattam. Nagyon jó az epilógus.
Na, szóval a filmet nem azért csináltam, hogy alatta ugyanazt az agyatlan fröcsögést adják elő egyes horgászok, amit mindenhol. Nézzétek meg a filmet, és akinek van egy kis agya, gondolkozzon el. A fröcsögő, “én fizetek a halért, úgyhogy a kormoránokat ki kell irtani, mert ők nem fizetnek” típusú ostobaságokat törlöm.
Szia Balázs. Nem lehet olyan filmet csinálni ami mindenkinek jó legyen ez természetes. Jól bemutattad mind két oldalt, a szereplők véleménye, látásmódja is érdekes és tanulságos lett. Én gratulálok a filmhez!
És mégis, ki vagy te, hogy a horgászokat beskatulyázd? Ki vagy te, hogy ítélj? Te egy ilyen világ megmentő, jóemberkedő gyerek lehetsz, aki a szabadság, és a szabad vélemény nyilvánítást csak addig tűri, amíg a saját véleménye van előtérben... Törölj nyugodtan, de a szemléleted ettől nem lett szimpatikusabb, és a személyed sem.
A 25. Perc környékén ki zenél? Próbáltam shazamozni de nem találta… nagggyon bejön. Egyébként gratulálok a filmhez, magasra tetted a lécet mint mindig! Elgondolkodtató, köszönöm.
Abban a részben Alon Ohana izraeli muzsikus kolléga játszik kobozon. :)
Nem fröcsögés , de sajnos muszály lesz radikálisan "karbantartani" a létszámukat , csakúgy mint a patkányok esetén , ha nem vagyunk képesek hatékonyan távoltartani őket onnan , ahol arra égető szükség lenne . Ezenfelül a "hasznuk" jól láthatóan " 0 " ! Ez a levonható következtetés . Oda - vissza ...
Köszönöm a filmet. Profi munka. Mindenféle szempontból objektíven mutatja be a tényeket. Gyönyörű felvételek, csodálatos képi világ. Gratulálok!
Köszönjük a munkát és a feltöltést. | Kárókatonákkal nem, de szarvasokkal együtt élek, és én is mindig Yellowstone példáját hozom azoknak, akik ellenzik a szarvasvadászatot. Jó volna itt is visszatelepíteni a farkasokat, de addig lehetetlen szabadjára engedni a szarvasokat; mondom ezt úgy, hogy én kifejezetten szarvasbarát gazdálkodást művelek a saját 11 hektáros területemen. Ha jól értem, a kárókatonával is hasonló a helyzet: több víz, mocsár, ártér, ívóhely kellene - többek között azért is, mert az éghajlatváltozás miatt előbb-utóbb az öntözést is meg kell oldani, és ahhoz is tározók kellenek majd. De pillanatnyilag nem növekednek a vízterületek. Bárcsak azt látnám már, hogy ebbe az irányba van már némi elmozdulás!
Tározók helyett inkább a természetes élőhelyeket kellene helyreállítani.
@@szendofi rendben, mindenesetre az öntözést is meg kell majd oldani, és nem biztos, hogy erre minden esetben elégséges lesz az általában sekély, gyorsan párolgó, természetes víz. Szerintem ez a kérdés nem vagylagos.
A tározók ökológiailag károsítják a vízfolyásokat, a természetrombolás további elkerülése pedig fontosabb még az öntözésnél is. Ez a kérdés sem vagylagos.
@@szendofi Akkor talán nem ugyanazt értjük "tározó" alatt. A filmben is hangsúlyos szerephez jutnak a halastavak; elhangzik az is, hogy régen az Alföld térképe inkább kék volt semmint zöld; természetvédelmi szempontból a vizek eltűnését épp a halastavak létesítése kompenzálta némiképp. Lehet, hogy a honos halfauna szempontjából nem, de a magyarországi madárfauna gazdagsága jelentős részben ennek köszönhető. A filmben szereplő biharugrai halastavak az egyik legjelentősebb madárélőhely. A hortobágyi halastavakról nem is beszélve, ami világviszonylatban is egyedülálló. A Kis-Balaton nagy része is tározó - jobb lett volna, ha le sem csapolják, sőt szerintem sokkal jobb volna, ha nagyobb arányban volnának rajta alacsony vízállású területek, de még így is sokkal jobb, mintha nem árasztották volna el. Vagy épp a hetekben jártam rizsföldeken - ezek is mesterséges árasztások, amik a fokozódó aszályban sok madárfaj számára végső mentsvárak (a sekély, lábalható vizet kereső fajok számára). Ha rajtam múlna, a Balaton déli partját is visszaadnám a fövenynek (írtam is erről már), de mivel illúzió, hogy a tökéletesen természetközpontú, élőhelyrekonstrukciós szemlélet uralja a politikát vagy a gazdasági életet, a felsorolt (sekély, mély, természetes, természetközeli vagy mesterséges) víz- és élőhelytipusok kombója vihetne előre, és talán a természetvédelmi és gazdasági szempontok összehangolása révén lehetne előbb-utóbb a döntéshozókat is rávenni arra, hogy javítsunk a helyzeten. Nyilván lehet úgy "megakasztani" vizet (áradások idején), hogy azzal nem károsítjuk a folyót vagy patakot. Számos nemzeti parkban vannak élőhelyrekonstrukciós vizes élőhelyek, árasztások. A globális felmelegedés pedig épp azért választóvonal az ember és természet viszonyában, mert ezen a ponton eldőlt: már nem tudunk kivonulni a magunk okozta gondok tömegéből; túlmentek a folyamatok azon, hogy a természetes rendszerek maguk tudják megoldani a miattunk fellépő gondokat - például a fokozódó vízhiányt.
Ebben nagyrészt egyetértünk, de a természetvédelmi célú árasztások nem halastavak. A halastavakra pedig kényszerből települ annyi madár, mert nincs máshol élőhely már. Viszont a teljes ökoszisztéma szempontjából egy halastó nem kielégítő, túl sok a beavatkozás, és túl kevés halfajnak alkalmas élő- és szaporodóhelynek.
Sajnos ha ma Magyarországon terveznek majd új tározókat, azok nem a Tisza-tó jellegű természetközeli helyek lesznek, hanem steril, mérnöki építmények, mint mondjuk Romániában a Telegdi-tározó. De ne legyen igazam.
Nagyon szép, hogy Dr. Hegyi Zoltánt raktad a végére a legmagvasabb gondolatokkal.
Eszméletlenül profi munka! Köszönjük🤝
Gratulálok egy igazán csodás film és nemes cél 🤞🏻👋🙏
Nagyon jó film!!!!!!! "Sok a horgász, kevés a hal"
Vadgazdának tanuló diákként tanulságosnak tartom ezt a filmet valamint nagyon tetszik hogy különböző nézőpontokból mutatja be ezt a madarat és a madár életét a film hogy a néző ne csak egy véleményt halljon, így saját álláspontot is tud foglalni a témával kapcsolatban.
Csak gratulálni tudok a film készítőinek. Különösen tetszett, hogy részletgazdag volt és az egész ország helyzetét mutatta be. Nagyon szép felvételeket láthattunk és nagyon értelmes érveléseket. A zárógondolatokkal messzemenően egyet tudok érteni!
Fenntarthatóságról nem lehet addig beszélni, ameddig valaki profitot akar termelni a rendszerben. Az ökoszisztéma nonprofit szektor!
Az inges úrnak a nézetei nagyon színpatikusak.
Lévai Ferenc. Nagyon jól összefoglalta a probléma lényegét, és mondott egy megoldást is.
Amennyiben a védett gémtelepek, Ramsari és Natura 2000-es területek szétzavarása bármire is megoldás.
Ha felborul, felborulhat az egyébként is sérülékeny egyensúly, akkor bizony érdemes szakszerűen és körültekintően beavatkozni.
A halgazdaságok nyilván élni és fejlődni szeretnének, érthető hogy védekezésre szorulnak.
Más szektorok is ezt teszik, joggal.
A film csodálatos.
Szerintem a legnagyobb probléma maga az ember, nem pedig az állatok.
Köszönjük ! 🙏
A Nyírségben nevelkedtem ,nevezetesen Hodászon. A hetvenes években rengeteg kisebb ,nagyobb tavacska volt a környéken. Volt ,amelyik csak száz négyzetméter volt,de voltak olyanok,amelyek az egy-két hektárt is meghaladták! Nyáron sem tűnt el a víz még a kicsikből sem! A kilencvenes évek végére a nagyok is kiszáradtak! Az egyik ismerősöm mutatott egy térképet az 1700-as évekből és valóban inkább "kék" volt és nem zöld! Pedig még csak egy aprócska folyó sem volt a közelben. Elődeink olyan "tökélyre" fejlesztették a folyószabályozást és a mocsarak lecsapolását,hogy lassan tényleg elsivatagosodik ez az országrész! Nyáron a helyi csapadékképződéshez nagy szükség lenne ezekre a "tavacskákra"! Szerintem ,amíg nem késő, el kell kezdeni abban gondolkodni ,hogyan lehet minél több vizet megtartani!
Leginkább az a gond, hogy egyre több a mesterségesen létrehozott tó és egyre kevesebb a természetesen keletkezett tó. Nem hinném, hogy a kiszáradás lenne a legnagyobb veszély.
Azt hogy kevés a víz és a hal a halőrök kérjék számon Széchenyin !Talán nem kellett volna kiszárítani M.o-t.Akkor most kezdjük lőni a vízlépcsőket is?
Imádom a filmjeidet! :)
Ma a kormorán, holnap a hód, aztán majd a vidra és a többiek... "Az ember sem egyéb dúvadnál." (Ilosvay Ferenc)
Szeretem, hogy nyitva maradt a téma és lehetőséget ad a gondolkozásra. Úgy gondolom, talán kevesebbek jutnak el oda, hogy a témát igazán megértsék és a fontossági sorrendet ne az érzelmek vezérlejék.
Hatalmas....!!! Ismét... Számomra eddig a Természet- Dokumentumfilmes kategóriában David Attenborough volt és lesz a csúcs... De már kettő van, mióta kb 2-3 éve felfedeztem a Filmjeit Szendőfi Balázsnak!!!
Én is horgásztam még gyerekként (Balaton, Velencei-tó, stb) és amikor reggel este oda-vissza napi 2-3 szor jártak a halászhajók, akkor hol voltak ezek a vélemények...? Tény: az Emberek a Profitra törekednek... (Tisztelet a kivételnek) a TERMÉSZET az EGYENSÚLYRA!!!
Nálunk 10 évvel ezelőtt 2-4 költő pár volt. Mostanában 200 pár költ. Ezt azért nem lehet asztal alá söpörni. Az érdekeket egyeztetni kell akkor is ha elrontottuk az alapokat, a környezetünket. Máskülönben törvénytelen megoldás után nyúlnak a közvetlen károsultak.
Nálunk = hol?
A fészektelepek gyérítésének épp az is az egyik következménye, hogy az elkergetett madarak szétszóródnak és több telepet alapítanak máshol. Egyébként az itt költő madarak még csak számottevő gazdasági kárt sem okoznak.
@@szendofi
Svájc. Pontosan a Neuchatêl-i tó déli természetvédelmi terület besorolású partján.
Nem olyan régen a gazdák és halászok indítottak is egy országos népszavazást azért, hogy farkasokat, hiúzokat, bütykös hattyúkat es nagy kormoránokat ki lehessen lőne akkor is ha úgy érzik, hogy valami miatt veszélyeztetnek emberi tevékenységet. Szerencsére a nép leszavazta. Ezért pl Wallis kanton fogta magát és a szövetségi állásponttal szemben csinált magának egy kiskaput, hogy boldogan vadászhatóak legyenek ezek a védett állatok.
Nyilván nekik is meg van a maguk érvei de nekem is. Pl az, hogy 2000 méter magasságig térdig járok a tehénszarban mert egy négyzetméter területet se hagynak a farkasnak, hogy máshol is vadászhasson mint a tehén meg a birka legelő.
Svájcban van meg kereskedelmi halászat. Ráadásul szinte csak csuka meg sügér. Persze, hogy az jobban ritkítja egyoldalúan a halállományt. Így megy az állandó vita, hogy a kormorán napi 600 gramm apró sügért ebédel. Ez kb költés időszakban 250-300 kiló sügér ivadék per nap a fent említett tónál. Ugyan mennyi a napi sügér halászat?
@@szendofi
Azért sikerült itt nálunk is (Svájc) pár pozitív dolgot is tenni. Pl. a kérdéses természetvédelmi területen a kormorán kolónia költőhelyét csak évente egyszer egy napra nyitják meg, hogy a vízről vezetett túrán látogatni lehessen. Talán pont azért, hogy ne legyenek szétzavarva. Most ez ugrott be arról amit írtál.
Viszont az tény, hogy a Népszavát óta nincs érdek egyeztetés ezért valami történni fog. Szerintem valami negatív.
Az előző válaszodat olvastam, most valahogy nem látom. De abból teljesen világos, hogy megint csak a helyi gazdasági érdekeket sérti a kárókatonák VÉLT (soha tudományos módszerrel fel nem mért) hatása, az ökoszisztémának nem okoz problémát.
EZEN AZ ALAPON AZ EMBERT IS KI LEHETNE LŐNI !
gratulálok... terjeszteni fogom csatornámon a film hírét...
nagy igazság : ami nem látszik, nem fáj...
Ezt most lehet többféleképpen érteni.Sztem a gyérítésre szükség van!
Viszont kb 20 éve pofázzuk, engedjük be a vizet!Csináljunk egy "Duna Tavat+Dráva tavat+ Zagyva, Berettyó és társai árvizi tározókat. Adjunk teret a vizi világnak ...is!
Halak szaporodása.nem betonparttal!Árterekkel, holtágakkal! Víz kinccsel!
Növény és állatvilágot teremtve!
Érdekérvényesítések vannak! Sérelmek, anyagi érdekek, és más anyagi természetű dolgok háttere
mondatja ,önzőn, kisajátítóan- "kiirtani"!
Ehhez nem kell ész! Vajon mikor jön össze az ésszerű , és nem kapzsi világ következetes gondolkodása?
Vajon mikor lesz egyensúly?
Imádom a munkásságod ! Lehet sejteni hogy a Körösökről szólót mikor láthatjuk ?
Köszönöm! Az egy nagy fa, valószínűleg 2023 elején lesz kész.
@@szendofi
Jó munkát kívánok neked, nektek hozzá 👍Izgatottan várom!
Szuper film! Kérdezni szeretném hogy lesz e hozzá angol felirat a jövőben?
Éljen a kormorán , kárókatona , gödény , pelikán !
De csak jól korlátozott számban !
A kormorán és a kárókatona ugyan azt jelenti
Nem is tudtam, hogy a kárókatona úszni tudó, víz alá merülő madarunk.
Remélem ha 50 év múlva vissza nézik ezt a filmet,már olyan állapotok lesznek hogy elborzadnak ezen a hozzáálláson.Az emberiség megint a rosszat akarja jobban csinálni.
Ha az embernek csak annyi ész adatott volna mint a kárókatonának, már rég hirneve sem volna, de még igy ennyi ésszel is ostobábban viselkedik mint a legbutább kárókatona.
@szendofi Remek film lett, szép munka, gratulálok!
Amit viszont sajnálok, hogy a végével te is beálltál a sorba, és úgy foglaltál állást az egyik oldal mellett, hogy jókora csúsztatást vittél a történetbe a reális helyzetelemzés utáni korrekt tanulságok helyett.
Negyven éve horgászom és imádom a természetet. Számomra a kettő elválaszthatatlan, és ha dönteni kellene, egyértelműen ez utóbbi mellett teszem le a voksom, ezért engem nem kell meggyőzni arról, hogy a kormorán kiirtása úgy hüleség, ahogy van.
Ugyanakkor már a nyolcvanas évek végétől pontosan lehet tudni az európai kormorán helyzetről, és amivé jelen állás szerint fajult, azt nem kis részben a zöldek - e megközelítésben sötétzöldek - jelentős túlkapásai hozták össze. Az egész európai állomány jelentősen túlszaporodott, és ahol kezelni lehetne ezt a kérdést, ott ezt nem lehet megtenni, sőt, a feleket nem is érdekli, mondván hogy ez nem az ő gondjuk.
Ebben a filmben a horgász oldalt azért sikerült úgy beállítani, mintha mindenféle értelmes természetszeretetet és szakmaiságot nélkülöző gyilkosokról lenne szó - és pont azok a miértek maradtak ki vagy nem kaptak elég hangsúlyt, amelyekkel érthetőbb lenne, miért nincs jó, csak egy kisebb és egy nagyobb rossz választása ebben a kérdésben.
Te azt írod a kommentekben, hogy erre meg arra nincs bizonyíték, meg alapos kutatás - közben dehogynem, csak ezeknek jobban utána kellene járni. Meg van, amit nem kell kutatni, mert a tények egyértelműek. A téli vermelőhelyeken még a halászok is ésszel abajgatták, amíg volt halászat, vagy eleve inkább védték, mert tudták, hogy ott ők is a jövőt vinnék el. A téli kormoránok okozta károk ilyen helyzetben össze sem hasonlíthatók az itt fészkelő állomány terhelésével - sokszorosan több, sokkalta neccesebb, és sokkal inkább olyasmi, amit egy adott víz lehet csak évek alatt heverhet ki. Vagy úgy sem.
Minden olyan gondolattal egyetértek, ami a vizek természetesebb állapotának visszaállítását célozza - ez így biztos sok mindenben segítene ezen a helyzeten. De azt a gondolatot még ezesetben sem lehet csak úgy elmismásolni, hogy ha túlzott védelemmel látnak el egy fajt, ahogy a kormoránnal tették, mert akkor ott legalább addig újra be kellene avatkozni a dolgokba, amíg visszaáll egy új, optimálisabb állapot.
Ezért nem szép a film vége, amit ide kikerekítettél - mert nem az a horgász álláspont, hogy ki kell irtani az összeset, hanem az, hogy létezik egy természetes keret, ami a természet rendje, amivel együtt lehet élni, és az ezen felüli túlszaporodást nem szabadna engedni, illetve ha már megtörtént, valamiképp kezelni kellene a helyzetet. Amit egyébként nagyon régóta látványosan senki nem akar megtenni.
Megjegyzem, a marha fejlett nyugaton már ezért az álláspontért is kapná bárki az ívet - tán ezért nem is születhet értelmes megoldás. A nagyon szuper, elismerésre méltó, minden támogatás megérdemlő, természetpárti zöldből így lesz csőlátásos, kártékony sötétzöld, amelyet csak annyi különböztet meg a simán ostoba, kártékony emberi beavatkozástól, hogy "jobban eladható", ha az agyrém víziókat valaki hangzatos szavakkal a természet védelme érdekében teszi meg. De ide nem ez kellene, hanem jól átgondolt és ténylegesen értelmes megoldások.
Egyébként innen nézve nagyon érdekes gondolat az, hogy sokféle gazdasági szereplőnek van gondja, amikor a természet adott teremtménye hatással van az ő termelésére.
A sor annyiban sántít kicsit, hogy ilyen esetben azért egy mondatba tenni a seregélyt, a gyurgyalagot meg a kormoránt nagyon nem fair. Hogy úgy mondjam, ezzel csak azokat lehet átverni, akik nincsenek képben azzal, hogy ténylegesen mit jelentenek ezek a "károkozások".
Elképesztő mértékben különböző jellegzetességek közé egyenlőségjelet tenni - ez mitől nem propagandisztikus megtévesztés?
A végére zárásképp szerintem érdemes kirakatba tenni, hogy a kormorán a természet azon ritka csodája, ami simán alkalmas arra, hogy kifogjon az emberen. Néha van ez így, hogy adott "szerepekre" az evolúció kitalálja a kb. tökéletes teremtményt, és onnantól kimaxolta a dolgot, nincs mit továbbfejleszteni.
A kormorán ilyen.
Hátborzongatóan tökéletes gyilkos, egy sor olyan képességgel, amely már önmagában is durva, hát még így együtt.
És akkor itt fontos megjegyezni, hogy olyan csúcsragadozóról beszélünk, amelyiknek nincs természetes ellensége. A filmben felsorolt esetek (rétisas elkap párat, meg a fészkeit dézsmálhatják) olyan elenyésző mértékű hatással vannak az állományra, hogy érdekességnek jók, de tényezőnek az említésük is röhejes.
Tehát itt az a realitás, hogy NINCS természetes ellenhatás - és akkor ennek tükrében érdemes átgondolni a film konklúzióját, hogy bízzuk ezt a természetre.
A film remekül bemutatta, hogy ez a puskás lövöldözés simán lehet, hogy többet árt az egész ügynek, mint amennyit használ - érdemi megoldásokra vagy igen kis eséllyel alkalmas, vagy lehet még alkalmatlan is.
Tehát azt kellett volna kirakatba tenni, hogy a kormoránnak jelen állás szerint még az ember sem természetes ellensége. Mert így tényszerű.
Ez a faj olyan fokú védekező mechanizmusokat fejlesztett ki (pl. még az ürüléke is mérgező, pusztítja a környezetét), amelyekkel szemben a természetnek jelen tudomásunk szerint nincs ellenhatása.
A jó akaró emberek pedig annyira bevédték ezt a fajt, hogy létrejött egy olyan túlszaporodás, ami még nem volt - és akkor így lenne érdekes a hogyan továbbokról elmélkedni.
Szép gondolat az, hogy majd a természet megoldja, csak hagyni kell - de reális helyzetelemzéssel azért erre nem lenne érdemes fogadni túl nagy tétekben. Illetve természetesen megoldja, csak a maga léptékében: mondjuk legjobb esetben pár évtized alatt, ami idő alatt ennek következményeit csak elszenvedhetjük.
A tízpontos kérdés tehát ez: biztos ez volna a lehető legjobb megoldás?
Nem tudom, sikerült-e figyelned a filmben elhangzó tényszerű adatokra, amelyek gyakorlatilag megcáfolják a kárókatonát démonizáló hiedelmeket: mind a túlszaporodását (csökkenő hazai költő- és vonulóállomány), mind pedig a vélt negatív hatásait a természetes halállományokra (nincs semmilyen adat védett halfajok kárókatonával összefüggésbe hozható csökkenéséről, ezek a fajok évmilliók óta együttélnek itt és máshol is). Innentől tiszta gazdasági kérdés az egész, a tógazdaságok pedig, ahol valóban haszonvesztést okoz a kárókatona, extra jogokkal vannak felruházva (gyérítés és riasztás korlátlanul egész évben). Mi kéne még? A természetes vízi kárókatona-gyérítésről, amit a horgászszövetségek végeznek, mindenki tudja, hogy csak önnépszerűsítő kirakatmunka: sem a madarak közül nem ritkít sokat, sem számottevő halmennyiséget nem véd meg, és mint fentebb is láthattuk, nincs is mitől megvédeni, hiszen a kárókatona nem veszélyezteti a természetes vizek halállományát (ellentétben az emberrel). Szóval ugyanaz, mint a kémiai szúnyoggyérítés: csak azért csinálják, hogy az emberek lássák, hogy csinálják.
Hol van tehát a kárókatona szuperképessége, amivel kifog az emberen?
A film készítése óta a birtokomba került adatok szerint Magyarországon a 2021-es évben 17 ezer kárókatonát lőttek ki (EU-jelentés). A hazánkat megjáró vonulóállomány évi 25 ezer (stagnál), a fészkelőállomány 5-6 ezer (csökken). A 17 ezer egyed ehhez képest egy irtó magas szám. Mi kéne még? Az összeurópai kilövési adatok szerint pedig hétévente kilövik a teljes világállománynak megfelelő kárókatona-mennyiséget. Újra kérdezem: mi kéne még?
@@szendofi igen, sikerült figyelnem a tényszerű adataidra. Éppen ezért mondom, és nem szívesen teszem, de rá kell mutassak, hogy amit itt csinálsz, az minimum csúsztatás, de helyenként sajnos mellébeszélés.
Te nem azt csinálod, hogy tételesen végigveszed, én miket mondtam, és ezekre reagálsz, hanem neked van egy olyan prekoncepciód, hogy "aki a kormorán ellen beszél, barbár emberállat és ráadásul még hüleséget is mond" és EHHEZ sorakoztatod fel az érveket. Ráadásul emiatt mintha nem is a valóságot akarnád érzékelni és bemutatni, hanem annak csak egy részét - ami helyenként nagyon meggyőző (gratuláltam is a munkádhoz), csak éppen nem a teljes kép.
1. Vélt negatív hatások a halállományra?
Itt a védett halakat hozod fel érvként - ezekről én semmit sem írtam. Nem véletlenül. Egyrészt azt gondolom, hogy aki nem teljesen laikusként nézi végig ezt a filmet, láthatja, hogy itt a a mintavétel is eleve megbízhatatlan, pl. kevés megbízható adatunk van a hazai bucóállományról, mert nagyon nem egyszerű kutatni őket, a kormoránok gyomrából néha több minden kiderül róluk, mint amúgy összesen - innentől aztán kimutathatatlan a hatásuk is.
De ezt hagyjuk és, nézzük a fontosabb érvet: nagyon nem mindegy, milyen vízterületről beszélünk. A nagy folyóink (Duna, Tisza, Dráva), vagy pl. a Balaton, gigantikus ökológiai rendszerek, mind összetettségben, mind (és itt most ez a fontos!) pufferben. A természetnek itt még mindig óriási az ereje, a negatív emberi tényezők ellenére is, és ez jelen esetben azt jelenti, hogy sok esetben ezeknek a vizeknek a regenerációs képessége is működik. Tetszik érteni a különbséget?
Az áttelelő kormoránpopuláció negatív hatása a halállományra nem vélelem, hanem tény! Csak vannak olyan vizek, amelyek - gigantikus pufferüknek hála! - megoldják.
Node itt jön be az a fajta csúsztatásod, hogy te itt csak nem kimutatható hatásokról írsz meg tógazdaságokról - mintha a hazai vizek kizárólag ilyen nagy ökológiai rendszerekből + halastavakból állnának.
A valóság ezzel szemben az, hogy a közepes és kis természetes vizek (tudod: kisebb folyók, patakok, állóvizek) puffere sokkal minimálisabb, vagy már szinte nincs is (javarészt negatív emberi tényezők miatt - ezért értettem veled egyet abban, hogy a "visszatermészetesítés" jó irány lehetne), így a sérülékenységük egy ilyen helyzetben sokkal, de sokkal nagyobb. Aminek te is utána tudták volna nézni, és bemutatni ezt a filmedben, már ha a tényleges teljes kép és korrekt tájékoztatás érdekel.
Egy példa: a környékünkön van egy kisebb (8-10 m széles) patak, több ággal, ami sokaknak nem tűnhet nagy számnak, de fantasztikusan gazdag élővilága van, sokan nem is tudják, mennyi kincset rejt.
Mármint részben ide a múlt idő áll. Kb. tíz éve a fő vermelőhely pár száz méteres szakaszát télen elkapta egy nagyobb csapat kormorán. Szinte nullára irtottak ott mindent. Mint mondtam, ez tíz éve volt, és ez a kis víz ennyi idő alatt sem regenerálódott teljesen vissza. A maga viszonylatában a vízterület nagyságához és lehetőségeihez képest ez akkora súlyú ökológiai katasztrófa volt, mint a Tiszán az a borzalmas ciánszennyezés.
És rengeteg ilyen példát lehetne ám találni az országban - a kérdés az, hogy akarod-e hallani ezt.
És még több olyat tudnál találni, amikor a kormoránhelyzet nem egyértelműen kimutatható tényező, de nagyon is fajsúlyos lehet egy-egy problémában - csak mondjuk nincs rá egyértelmű bizonyíték, mert nincs rá megfelelő kutatási módszer.
És ha elmerészkedsz ilyen terepre, már megdől a fenti állításod is, hogy ne lenne kimutatható hatása a halállományra. Nem a fenét nem!
Pl. lásd: hazai kecsege helyzet. Ritka különleges, őshonos fajunk. Egy ideje védett. Nem egyértelműen kimutatható, hogy a téli vermelőhelyeken végzett kormoránpusztítások nyírták ki az állomány nagyját, de a igen valószínű, hogy komoly tényezők lehettek ebben a kérdésben.
Ilyeneknek nem kellett volna egy ilyen film kapcsán alaposabban is utánajárni?
Én ezzel együtt sem akarnám kiírtani a kormoránokat - de azt is hüleségnek tartanám, ha senki semmit nem akarna kezdeni ezzel a kérdéssel. Merthogy pont ez vezetett idáig (lásd nyugateurópai zöldek).
Mi kellene még? Minimum az ismert téli vermelőhelyek védelme - az több halfajnál extra kiszolgáltatottságot jelent. A halak ott nem tudnak védekezni, semmit sem.
Ráadásul aki nem hülye a halakhoz, az pontosan tudhatja, hogy a filmben látott kormorángyomrokból előkerült, nagy testű halaknál ott természetnek 3-4-5 év munkája volt, míg azok a halak akkorára nőttek. Sok ezer fajtársukból egyedüliként! Ezeket nem lehet csak úgy pótolni, visszatelepíteni, és akkor jövőre máris minden megjavul. Sok éves vagy évtizedes folyamatokról beszélünk!
És tudom, hogy természetvédelmi szempontból ez nagyon nem egyszerű kérdés, de a kisebb vizek védelme azért kritikus, mert amit valamennyire még elbír egy nagy víz, egy tógazdaság, abba a kicsi kb. belehal. Avagy nyilván nem belehal, de a lényeget tekintve ez majdnem ugyanaz.
Erre kellene valamilyen megoldás.
2. Innentől tisztán gazdasági kérdés
Hát neked. Ezért mondtam, hogy nem volt korrekt ezt így tálalni - ezt akarod láttatni, ezt mutattad be.
"nincs is mitől megvédeni, hiszen a kárókatona nem veszélyezteti a természetes vizek halállományát " - kizártnak tartom, hogy ezzel kapcsolatban ne kaptál volna releváns infókat ennek ellenkezőjéről. Inkább az az esélyesebb. hogy ezeket félretetted.
De akkor szögezzük le, a félreértés elkerülése végett: a hazai költőállománnyal együtt lehet élni. Együtt is kell, mert a természet részei. A téli vonulóállomány jelent jelen állás szerint megoldhatatlan gondokat.
3. A hazánkat megjáró vonulóállomány évi 25 ezer (stagnál) + A film készítése óta a birtokomba került adatok szerint Magyarországon a 2021-es évben 17 ezer kárókatonát lőttek ki (EU-jelentés).
Ezekre tudsz linkelni nyilvános adatot?
De most komolyan, te reálisnak tartod ezt a kilövési számot? Én már csak azért sem, mert sok-sok éve mindenhol arról szólnak a hírek, hogy a téli kilövésekkel csepp a tengerben jellegű gyérítést tudnak végezni. Se az ehhez szükséges hatékony módszer, se a megfelelő szervezettség nincs meg ahhoz, hogy az ide vonuló állományból ötből hármat lekapjanak. Ez nonszensz. Ezt az arányt még azokon a helyeken sem tudják még csak megközelíteni sem, ahol a kormoránok sok száz fős csapatokban, tehát óriási sűrűségben jelen vannak. Már csak a filmed alapján is a töredéke lehet reális (a fészkelő állomány pedig eleve nem ilyen nagyságrend, és nem irtották őket ki).
@@szendofi de ha szereted a számmisztikát, akkor nézzük ezt a te adataiddal.
25ezer átvonuló kormorán, 3 hónapig, az 2.250.000 egyed/napi táplálékterhelés.
A filmedben egy szakember felhozta, hogy milyen túlzóak az adatok a kormorán halfogyasztásával kapcsolatban, és az északi (átvonuló) állománynál ez "csak" napi 0.9 kg (megjegyzem, a túlzó adatok simán gyomortartalom vizsgálaton alapultak, amikor ugyanis rendre látni kiló feletti halakat a gyomrokban úgy, hogy mellette van más, kisebb hal is... de rendben, legyen az átlag 0.9 kg).
Ez akkor a hazai vizekből évente 2ezer tonna halat jelent.
Legyünk nagyvonalúak, és most engedjük is el, hogy az elfogyasztott hal sokszor az értékesebb fajta pl. csuka, süllő, kecsege - számoljunk a sima ponty hússal. Ott is kerekítsünk lefelé, legyen 2000 Ft, hiszen végül is a kormoránok mindent megesznek, más, fehérhalakat is.
2 ezer tonna * 2ezer Ft =4.000.000.000 Ft értékű megevett hal. Évente! És ez csak a vonuló állomány.
Vegyük hozzá az itt fészkelőt, annak kisebb a halfogyasztása, fogadjuk el ezt is, a te számaiddal ez akkor legalább +ezer tonna és +2milliárd.
A lényeg persze itt jön: igen nagy kérdés, hogy ehhez mennyi, további járulékos halveszteség tartozik.
Az, hogy ez van és számottevő mértékű, betonbiztos tény - hogy pontosan mekkora, azt nem tudni.
És persze nem mindegy, mit fogadunk el, mert ezek a számok további, óriási nagyságrendben változhatnak.
Pl. ami tény, hogy a kormorán rendkívül ügyes vadász, és pl. ötből egyszer tuti elkapja a célpontot. Viszont ami további tény, hogy a "megmenekült" célpontok egy része garantáltan elhullik, vagy azért, mert később beledöglik a kapott sérülésbe, vagy azért, mert pl. a vermelésből felzavart példányok egy része sokkot kap, legyengül, és nem ilyenkor nem gyorsan döglik ebbe bele, csak x idő múlva. De garantáltan.
Ha erre azt mondom, hogy az ötből az egy elkapottra legalább kettő más módon elpusztult példány jut, én még mindig nagyon lefelé kerekítettem sok tudóshoz képest.
Ez akkor a fenti számok kétszerese, az eddigiekhez hozzáadva.
Azt hiszed, ez a vége? Ha vissza lehetne telepíteni ezt az állományt, ott meg felmerül az a probléma, hogy a legtöbb halfajtának van egy optimális telepíthető mérete, ahol a felnevelésbe befektetett költségek és a telepített állomány megmaradási rátája kb. optimális egyensúlyban van. Értsd: ennél nagyobb méretre rengeteg plusz költség felnevelni, a megmaradási ráta pedig mindig rizikó marad.
Jellemzően ezek egy vagy két nyaras halak, ezeket éri meg a legjobban telepíteni - és itt sem az összes nő fel, csak egy részük.
Emlékszel arra, hogy a kormorán gyomrokból előkerült halak egy része 3-4-5 év alatt érheti el azt a méretet?
Kb. kiszámolni sem lehet, milyen mértékű kár ez.
Plusz akkor maxoljuk ki, nézzük a ténylegesen teljes képet: a legtöbb halfaj a harmadik évében már ivarérett, és leívhat. Tehát ha feltételezzük, hogy lenne pénz arra, hogy vissza lehessen telepíteni a kormoránok által kievett állományokat, és ezt meg is tennék úgy, hogy kb. jó hatékonysággal meg is maradjon az állomány, még mindig ott van az, hogy 1-2-3 évnyi elmaradt ívási időszak lyuk maradt az egyenletben, kb. kimutathatatlan mértékkel.
Mielőtt félreérted, hadd egyértelműsítsem: ezeket így kizárólag neked vezettem le, én sehol nem szoktam érvként felhozni. És neked is csak azért, hogy lásd/belásd, nem fair azt az álláspontot képviselni, hogy a horgászok csakis kormoránellenes gyilkos barbárok, akik ráadásul ég hüleséget is beszélnek - nagyon is valós alapja van az aggodalmaiknak.
És aki képes nem egyik vagy másik oldalra elfogultan nézni ezt, megállapíthatja, hogy a látszatnál sokkal összetettebb kérdés és nagyobb problémakör ez. Ezzel a levezetéssel erre szerettem volna rámutatni.
@@raonergomai5592 Nem az én adataim. Még egy ilyen "csúsztatás" vagy hasonló, és kiváglak innen. Most utoljára megpróbálok érdemben válaszolni.
"Kb. tíz éve a fő vermelőhely pár száz méteres szakaszát télen elkapta egy nagyobb csapat kormorán. Szinte nullára irtottak ott mindent."
Ezt honnan tudod? Belátsz a víz alá? Vagy reprezentatív halfauna-felméréseket végeztél? Ha azt válaszolod, hogy azóta kevesebb halat fogsz (horgászva), akkor kénytelen vagyok körberöhögni. :)
Hol van ez az "ökológiai katasztrófával" sújtott patak és melyik szakasza ez?
Sajnos úgy nehéz lesz szót értenünk, ha megkérdőjelezel hivatalos adatokat. Ha nekem nem hiszed el, nézz utána. Kezdd mondjuk a 2022-es derogációs jelentésekkel az EU számára. A BirdLife International posztolt róla, komolyabb vitapartner esetén még elő is keresném.
Ha csak az egyik oldal érveit szerettem volna megjeleníteni, akkor nem szenteltem volna a film több mint felét a horgászszövetségek és tógazdák nyilatkozataira. Azt tudom végezetül tanácsolni, hogy ha nem tetszik a filmben a vélemények közti súlyozás vagy nem tartod elég objektívnek, akkor csinálj egy saját filmet a témáról. :)
Egyetlen hasznos dolgot móndjón ami hasznos.az amin él növény ki pusztul, a halálományt tizedelik úgy hogy a negyedét fölöslegesen pússztityael.
Tudsz mondani egyetlen dolgot, hogy TE miért vagy hasznos?
ha még élt a hal miért nem dobtátok vissza?
Az egy 2007-es archív felvétel, és ez bizony nekem is eszembe jutott. :)
Természet fotós vagyok. Kedvenc témáim egyike a kormorán. Persze beleakadok halászokba, horgászokba. Nálunk van meg halászat.
Bizony a halászok a szinte már vallásosan gyűlölik ezeket a madarakat. A horgászok kicsit puhábbak de szívesen eltüntetnék őket. Táplálék konkurencia ?
U nas jest wielki problem z kormoranem wojewodztwo opolskie
Lassan már húsz éve de hál istennek eltüntek a kormoránok a Tisza csongrádi szakaszárol! Hatalmas károkat okoztak ott is mázsa számra pusztították a Tiszában fel lelhető hal állományt !
Ezt valaki lemérte mérleggel? :) Vagy kevesebb hal van azóta a Tiszában? A faunavizsgálatok nem ezt mutatják.
jobb lenne ez a cím: Sörétessel a globális felmelegedés ellen.
Javaslom végignézni a filmet.
@@szendofi Láttam végig, nagyon szép film!
@@csinos01 Ez esetben kár, hogy legerősebben a sörétes maradt meg.
Nagyon szép, de a végén azért a
“Farkastól lett a növényzet, meg az árnyék a folyóparton, meg a halak és minden hogy megváltozott …”
Azért kicsit erős képzelgés….
Tanulmányaidat javaslom kiterjeszteni a horgászaton kívülre is. Megéri, rá fogsz csodálkozni új dolgokra a világban. Ha unalmasak számodra a száraz tanulmányok, akkor kezdd például ezzel a cikkel: www.origo.hu/tudomany/20110718-oroszlan-farkas-balna-eltunesuk-befolyasolja-az-egesz-okoszisztemat.html
@@szendofi Köszönöm, gondoltam ebben a cikkben megtalálom a választ.
Vagy a reklámoktól nem láttam, vagy pedig nincs olyan benne hogy a farkastól lenne erdő vagy víz vagy hal, ezt az összefüggést még mindig nem tudom feldolgozni.
Szívesen bővíteni a tudásomat a horgászaton kívülre is, szóval ha van valami anyag erről az tényleg érdekel.
Egyébként a bálna sztori az jó a cikkben... Nem gondoltam volna.
@@horgaszakademia A farkas és egyéb nagyragadozók kipusztulásával túlszaporodik a csülkös vad, és el is lustul. A helyi vadásztársaságoknak ráadásul érdekükben áll helyben tartani a vadat, ezt intenzív etetéssel, szórózással meg is teszik. Így aztán a vad alig mozog, és helyben lelegeli a növényzetet. Magyarországon is sok példa van rá, hogy a muflonok, dámok, őzek, gímek egész cserjésekben vagy erdőrészeken lelegelik a teljes újulatot. Értékes, védett élőhelyeket is tönkretesznek, például sziklagyepeket, lápréteket, ezzel aztán utat engednek az özönnövényeknek, megváltozik az élőhely és a komplett flóra-fauna degradálódik.
A farkas ezt úgy orvosolja, hogy hajtja-űzi a növényevő nagyvadak állományait, azok kénytelenek állandó mozgásban lenni, nem telepednek meg egy adott területen, változtatják a helyüket, így a természetes élőhelyek növényzetének van ideje megújulni. Ez egy olyan lényeges dolog, ami kihat a teljes életközösségre. A vízpartok növényzetére is. Amiről a filmben Hegyi Zoltán beszél, a Yellowstone ökológiai állapotának szemléletes javulása pusztán a farkas visszatelepítése által, arról tanulmányok, cikkek tucatjai szólnak, nem nagy munka rájuk keresni.
A kárókatonával kapcsolatban, hogy a párhuzamot megtaláljuk, elég csak a törpeharcsákat tizedelő vagy a kiskörei erőmű alatt szinte kizárólag kisbusákat fogyasztó kárókatonákra gondolni. Valamint arra, hogy ha a természet létrehozott egy állatot, ami egyedüliként képes hozzáférni egy tó vagy folyó közepén a mélyben élő halakhoz, és szelekciós tevékenységet végezni köztük, akkor ezt nem ok nélkül tette. Ha kiesne a rendszerből, valószínűleg az is hatással lenne a halállományokra és rajtuk keresztül a teljes vízi táplálékláncra, ugyanúgy, mint a farkas eltűnése a szárazföldi ökoszisztémára.
Köszönöm, ennek a beszélgetésnek volt építő ereje. Köszönöm a kimerítő választ. 🙂
@@horgaszakademia
Tudom ajánlani Peter Wohlleben könyveit.
Kezd 'A fák titkos élete' című könyvvel, aztán folytasd a többivel.
Ott megtalálod a teljes ökológiai nagyrendszerek összefüggéseit, ahol le lehet menni az egyes fajok tevékenységére és kapcsolódó összefüggéseire.
Végtelenül olvasmányos és minden szinten tudományosan vizsgált és igazolt.
A fordítása meg tökéletes.
Elviseltem volna, ha nem átlag négy percenként jön egy rohadt reklám...
Rá is ment a szűrő.
Egy-egy reklám nem a világ, meghagyom a tartalomkészítőnek, végig is nézem, mert tudom, hogy ebből él.
De!
Van az a határtalan mohóság, amit nehezen viselek el...
Akkor inkább ne kapjon egy reklámért sem bevételt a feltöltő.
Hogy stílszerű legyek: a reklámok gyérítése a feltöltő feladata!
Pedig kifejezetten hasznos film, főleg, amiről az állatorvos hölgy beszélt.
Én egyik tartalmamért sem igénylek bevételt, és nem is kapok semmit a RUclips-tól. Pont azért is mondtam le a bevételszerzési lehetőségről, hogy ne csúfítsák reklámok a filmjeimet. A rendszer a reklámokat önkényesen helyezi el az utóbbi időben, néhány hónappal ezelőtt még semmilyen reklámot nem tett bele.
@@szendofi
Ebben az esetben megkövetlek, viszont akkor alighanem a TeCső különböző beállításait kell, mint feltöltő módosítsd.
********