Nagyon jól összeszedted, hogy mi mindent otthagyott az emberiség már az űrben és azok az eszközök milyen problémákat okozhatnak. Elgondolkodtató, hogy ami tudást szerzünk az űrkutatással, ugyanannyi bajt okozunk az űrszeméttel.
Sajnos ez így van, de én reménykedem, hogy a nem túl távoli jövőben lesz majd olyan technológiánk, amivel sokkal hatékonyabban kordába tudjuk tartani az űrszemetet, valamint akár be is foghatjuk jó részét (ez a háló-szerű terv nagyon tetszik, valami ilyesmire gondolok). Bár a befogás elég sci-fi-szerű, de én nem tartom lehetetlennek ezt a megoldást sem. Lehetnének pl. olyan speciális teherűrhajók, amiket csak ebből a célból juttatnak fel, és a legjobban szennyezett földkörüli pálya részeket megtisztításánál segítene. :)
Bizton àllíthatom, hogy hiànypótló a csatornàd! Informatív, èrdekes, az ember nem èrzi magàt annyira hülyènek a videóid megnèzèse utàn! Tuti mehetnènek ezek a videók az iskolàkban is! Köszönöm a munkàdat! ❤️👍
Hello, 11:30 részhez csak anyit fűznék hozzá hogy most már nem lesz ezzel gond mivel a SpaceX meg nyerte a HLS programot :)) (szoval szerintem a Lunar képes lesz rá hogy egyben felszáljon a holdrol)
Hosszu napjaim voltak, nemtudtam idoben megnezni a videot. Tiszta idegbe voltam. :D na de vegre sikerult potolni! Sajnos az ember az olyan, hogy szemetel. Akar tetszik akar nem. Most ha annyi a muhold es az urszemet. Es ha valaki mondjuk uj muholdat akar palyara alitani akkor gondolom megvan szabva, hogy hova kuldheti azt. Gondolom arra is fizetni kell :P valakiknek. Kozben most latam az uj ikonokat! Jok lettek :)
A videó kifejezetten tetszett és igazából itt pár lehetséges megoldást látok, hogy a szemetelés mértéke csökkenjen, vagy sikeresen ki lehessen vonni. Egy olyan elképzelésem van, hogy ezeket a szemeteket egy nagy mágnessel lehetne bevonzani, ami a kifejezetten kisebb méretű szemetet tudná összeszedni és a nagyobbakat csak közelebb húzná egymáshoz. Megelőzésre alternatíva lehetne, ha inkább műholdak helyett építenénk 10-15 fél iss méretű állomást, ami jeladóként működhetne, meg ezekbe a nagyobb műholdakba lehetne pakolni olyan jellegű eszközöket, amiket a mostani műholdak is ellátnak, csak kevésbé specifikáltan. Ezek mindenes jeladók és mérő eszközök lennének és ezeket 10-15 évente ellenőriznék és javítanának és 100 évente cserélnék le. Ezeknek hosszabb távon nem lenne olyan nagy költsége és a jelenlegi eszközöket tudnák használni, vagyis minden adva lenne a Föld további monitorozásához és ellátásához. Az valóban nem járható, hogy hálóval vagy szigonnyal látnának el csak erre a célra műholdakat, amik ugyanúgy megsemmisülnének, mint amit ki akarnak vonni a forgalomból. A hálós megoldás pl úgy működne csak, ha az eszköz csak pályára állítani a szemetet és maga az eszköz meg mindig vissza tudna térni újabb szeméttért. Azért is adtam ötletnek egy mágnes felküldését, hogy az be tudja gyűjteni a szemetet a vonzással. Ezt persze előtte le kellene tesztelni, meg hogy nem okoz e problémát a Földnek és nekünk sem. A másik lehetséges megoldás az lenne, hogy nem rakéta technológiával próbálunk meg űrhajót készíteni, amiknek van rendes rakodó tere és megfelelő eszközök a szemét begyűjtésére. Ez a verzió jelenleg scifi és nem feltétlen fog úgy megvalósulni, de ameddig a rakéta technológia van a Földkörüli pályára állás / elhagyáshoz, addig mindig lesz szemét. Olyan járművet kellene kifejleszteni, ami elég erős hajtóművel rendelkezik, hogy légkörben és légkörön kívül is képes legyen közlekedni valamint fel tud emelkedni és olyan szögben tudna kikerülni az űrbe, hogy azzal el is lehessen szökni. A jövőben mindenképpen ilyesmikkel kellene kísérletezni, mert a rakéta technológiának a limitjei eléggé hátráltatók sajnos. Csinálhatunk még egy mesterséges holdat is a műholdak és űrszemét összetömörítésével.
Egész jó ötlet, de nem szabad elfelejteni, hogy az űrtechnológiában leggyakrabban alumíniumot, vagy titánt használnak és egyik fém sem mágnesezhető, azaz nem reagálna egy hatalmas mágnesre sem.
@@urkutatasmagyarul Ez igaz lehet, mondjuk nem ismerem a gyártási folyamatokat és hogy milyen arányban használnak bizonyos elemeket a komponensek legyártásához. Egy másik elmélet lenne egy porszívóhoz hasonlatos megoldás, csak a kérdés az, hogy már eleve vákuumban mennyire működne egy hasonló elven működő eszköz. Másik megoldás lehetne egy gravitációs vonósugár, de ennek az elkészítése és működtetése per pillanat scifi, ez lenne a vonó sugárnak a megfelelője, csak úgy működne, hogy erősebb gravitációt fejt ki, mint a környezete, de nem haladná meg a gravitációs ereje a Föld-Hold párosét, vagyis nem lenne hatása ránk nézve, csak a környező eszközöket "húzná" magához és egy bizonyos tömeg után egy nagyobb kompaktabb hálót lehetne köré felhúzni, vagy "fóliázni" például nano robotokkal vagy automatizált robotokkal, hogy építsék körbe a szemét dombot és úgy küldjék le a Földre, vagy irányítsák a Nap fele. Ez mondjuk pazarlás lenne, szerintem a tudósoknak lesz ehhez hasonló megoldásuk. A lézer technológia például fejlődik és kőzetek eltérítéséhez vagy teljes megsemmisétéséhez használható lenne, de ezek kicsi és gyorsan mozgó tárgyak és nagyon pontos számolás és követés kellene hozzá, hogy célban tartsuk a lézert és megsemmisítsük. Ez is jelenleg scifi ötlet és nem biztos, hogy a valóságban menne, talán egy nagyobb méretű lassabban mozgó testre lenne hatása.
Elég meredek lenne egy többtonnás brutál mágnest felvinni,szerintem a "porszívó" is életképtelen. Ide más kell. Már alapból azért sem egyszerű mert innen elképzelhetetlen hatalmas területről van szó.
Nemtom miért gond, hogy a Holdat (vagy a Marsot) teliszemeteljük. Bár olyan nagyon szemetelni esélyünk sincs.. szóval hogy csak egy picit szemetelünk rajta.. Kit zavar? Élettelen kő. Az univerzumnak mindegy, hogy a porból ösezeálló bolygón nem csak szilícium és vas van.. hanem érdekesebb anyagok is.
Az értelmetlen szemetelés engem is zavar: De a ha a szennyezés mértéke eltörpül a tudományos világ fejlődése mellett, akkor elfogadhatónak tartom a dolgot.
Az űrszeméttel az a legnagyobb probléma, hogyha túl sok lesz ekkor egy szemét "burok" lesz majdnem és az is lesz utána, hogy meg nemtudjuk elhagyni a Földet, mert egyszerűen a szeméten átjutás életveszélyes lenne. Egyben meg vissza katapultáná a civilizációnkat a 1960/70 évekbe, mert mostanra már szerves része egy hozzánk hasonló civilizációnak is a: globális komunikáció, GPS, helyzetbemérés, rádió, internet, katonai kémhálózati rendszerek, időjárás adatok meg etc. Igazából magunkat szúrjuk hátba ezzel az eszetlen mennyiségű fellövéstől, mert szép lassan majd az űrinfrastruktúra majd lepusztul és mehetünk vissza korban egy pár évtizedet...
Milyen szomorú történet lenne ha a Földnek évszázadok vagy ezredek múlva lennének gyűrűi a keletkezett űrszemétből.. ha már szemét szigetek vannak, akkor ez is lehetséges. Viszont remélem gyorsan megoldásra jutunk még mielött az 5. Gyűrűs bolygó a naprendszerben címet elnyerjük..
Már elnyertük. :( A geostacionárius pálya már annyira tele van, hogy már külön kiosztották, ki, mikor, hova állíthat új műholdat. A régiek pedig nem maradhatnak ott, ha lejár az idejük.
De nem a végtelenségig. Egy idő után már nem tud hasznot húzni egy vállalat, ha minden műholdja hónapok alatt megsemmisül. Kénytelenek lesznek foglalkozni a dologgal.
Mi lesz a Starlink műholdakkal? Szerintem felelőtlenség ennyi műholdat pályára állitani. Nem mellesleg ocsmány is lesz éjszakánként az égboltra tekinteni.
Helló! A Föld légkörében elégő bármilyen anyagból való tárgy nem hagy maga után még égésterméket sem? - Elsőre kicsit ellentmond az anyagmegmaradásnak, vagy nem értek hozzá ilyen kozmikus szinten... Az igen és nem válaszra is van egy-egy további kérdésem: 1. Ha van égéstermék, akkor az mi és mennyire káros? 2. Ha nincs égéstermék, akkor a földfelszíni szemeteket nem lehetne fölvinni a Kármán-vonalig vagy még fölé, és onnnan a légkör felé lökni, hogy elégjen és megsemmisüljön? (Nyilván drága mulatság, úgyhogy főként elméleti a kérdés... - de jó sok földi szeméttől megszabadulhatnánk így... Egy StarShip úttal elég jó munkát lehetne végezni...)
Természetesen van égéstermék. De ezek az űreszközök pár száz, vagy maximum néhány tonnás szerkezetek, amik elégésük folyamán nem sokat adnak hozzá a napi többszáz tonna szennyezőanyaghoz, amit a világ gyárai ontanak a légkörbe.
csak a radioaktiv anyagokat lenne értelme kilőni. A háztartási szemtet esélyünk sincs. A starship 100 tonnát tud fölvinni. Egy kukásautó 20m3-es, és kb 8-10 tonna szemetet visz. Szóval egy rakéta kb 10 kukásautó szemetét tudná kilőni. Egy 30ezres város havonta 1000 tonna szemetet termel Magyarországon.. Tehát az egész országban 300 ezer tonna keletkezik Ez 3000 rakétába férne csak be. Napi 100 rakétaindítás Magyarországról.
@@hallernorbi Olyan ötletem már nekem is volt, hogy a kiégett radioaktív fűtőelemeket bele kéne lőni a Napba, ha már mi nem tudjuk sehova se rakni. :) Nem tudom, mennyire lenne megvalósítható.
Ha messzire akarunk menni akkor az űrhajókon is fejleszteni kéne a szemét elleni védekezést, mert vannak természetes objektumok is, amik ütközhetnek. És egy marsi küldetésen nem fog ott várni a mentőűrhajó.
az ISS-t is megakarják majd semmisiteni azzal, h lehozzák a Földre.Csak a sok keringő műholdtól ez elég veszélyes lesz.Erröl a témáról (ISS megsemmisitési terv) lesz majd videó?
Nem rossz bár hiányoltam a Gravitáció című film megemlítését :D Abban pont arról van szó, hogy felmennek javítani a Hubble űrteleszkópot, amikor is az Orosz űrügynökség kilövi a saját műholdját és az űrszemét eltalálja őket :D
Az egyik legborzasztóbb film, amit valah láttam a témában, nem véletlenül nem említettem. Még a Srar Wars is hitelesebb film, mint az a rendkívül látványos borzalom...
Tesztrepülés volt, a jármű teszteléséhez pedig tömeg-szimulátorra van szükség, azaz mindenképp terhet kell vinnie a rakétának. Legtöbb esetben az ilyen teszteknél, betont, vagy öntött fémeket használnak, de így, hogy kiszerelték az akksikat és más veszélyes anyagokat az autóból, nyugodtan mehetett ez is.
7:09 nekem valahogy van egy olyan érzésem, hogy ezesetben az ürszemét csak kifogás volt. egy ilyen rendszer remekül működhetne kém műholdak ellen. és úgy már lehet, hogy néhány országnak megéri.
Fura, hogy nem említed, hogy a láncreakció okozhatja azt is hogy évezredekre ellehetetlenül ezen pályák használata. Márpedig már most is nélkülözhetetlen és megszokott eszközöket használunk melyek fent keringenek.
Asszonyom kérdezi, hogy amikor a légkörbe elégnek a visszatérő " alkatrészek " ... Akkor azok ide lent mennyire környezet kímélőek??? Szerintem nem rossz kérdés.
Már volt ez a kérdés, meg is válaszoltam. Tetmészetesen károsítja a légkört az égéstermék, de egy ilyen eszköz néhány tonnája eltörpül a gyárak napi több száz tonnás környezetszennyezése mellett.
@@urkutatasmagyarul de később se lesz az? Én így gondoltam a kérdést. Most tudom hogy hasznos meg minden, de utánna? Ne is válaszolj majd csinálj róluk egy videót 🙄😁😁
Visszatérnek a légkörbe és megsemmisülnek. Ezek alacsony föld körüli pályán vannak, néhány év után akkor is bezuhannak a légkörbe, ha egyébként nincs semmi bajuk.
Ahhoz rengeteg energiára6üzemanyagra lenn eszükség, hogy lelassítsuk olyna sebességre, hogy a súrlódástól ne égjen el. Nagyjából ugyanannyi energia kell a lelassításához, mint a felgyorsításához kellett az indításnál.
A Space X rakétáinak második fokozata az írányított lezuhanás előtt mondjuk befogna némi űrszemetet, avval is tisztulna a helyzet, és Elon bácsit is lehet többen szívlelnék, sőt több űrügynökséggel is pozitívabb, szorosabb együttműködések alapja is lehetne ez. :D
Hány részecske járhat ugyanazon a pályán? Két-három darab? A millióból? Hogy fogja be? Plusz háló, szigony? Az plusz teher, akkor több üzemanyag kell, akkor kevesebb műholdat tud felvinni. Nem túl reális elképzelés :(
Kiderült hogy a human landing system pályázatot a SpaceX nyerte, a starship nem marad a holdon ez remek hír nem lesz szemetelés, a videó elkészítése után 4 órával írta meg a spacejunkie.
Nekem van egy elképzelésem bár se mérnök nem vagyok se nem űrkutató. De mi lenne ha felfejelesztenénk a kis begyűjtő műhold ötletét? Kellene egy nagyobb űrhajó (ember vezérlésű) aminek az oldalaira erősíthetnenk nagy rekeszeket amikbe a hálós módszerrel bepakolnánk a használaton kívüli szemetet, a tárolókat pedig kilőhetnénk a légkörbe elégni. Ha ezt a SpaceX megepítené akkor mondjuk a nagyobb államok fizethetnének neki a begyűjtött szemétért az űrszemétből aranybánya lehetne....
Nem ilyen egyszerű, ahány műhold annyi pálya, annyi sebesség. Ha egy ilyen 'szemét" becsapódik az űrhajó hálójába, azonnal felborítaná, letérítené a pályájáról. Minden befogáshoz szükségszerű, hogy azonos pályán haladjon a befogó és a befogandó műhold, amihez rengeteg pályakorrekcióra lenne szükség (így rengeteg üzemanyagra és persze vele együtt rengeteg tömegre).
Erről van egy vicces történetem - azaz nekünk vicces volt :) Kb. 20 éve vonattal elmentünk egy másik településre, hogy ott ünnepeljük egy ottani cimboránk szülinapját. Ők már az állomáson vártak, és persze, hogy a Restiben ragadtunk egy darabig. Úgy ültünk le, hogy az egyik cimborám volt csak az ablakkal szemben. Én kimentem könnyíteni. És akkor mit láttam! Egy hatalmas, fényes, gyönyörűen zöld, lassan hulló hullócsillagot, egészen a látóhatárig néztem. Mikor visszamentem, azonnal elmondtam a többieknek, akiknél már valami zavart véltem felfedezni. Ekkor az ablakkal szemben ülő cimborám felkiáltott. - Nem vagyok őrült! De jó, hogy te is láttad! A tulajdonságaiból ítélve egy valamiért külön levált fostartályt láthattunk elégni. Az volt olyan gyönyörű és zöld :D
12:15 A több mint egymillió darab 1-10cm szemetet, amelyek több mint 10 000 km/ó sebességgel keringenek egy elipszis pályán, hogyan tudják nyomon követni, és főként a pályájukat előre jelezni? Ezekre ható erőket, pl. fénynyomás, alakzattól, perdületttől és pillanatnyi magasságtól függő légellenállást, a Föld-Hold-Nap együttes gravitációs hatását hogyan tudják kiszámolni? Az űrben egymás közelében keringő elemek közti elméletileg létező tömeggel rendelkező hulladékok közti gravitációs hatásokat is ki tudják elemezni? Lehet, hogy kicsi a vonzás, de ilyen kölcsönhatás űrbéli sebességek és megtett távolságokat tekintve ugyanolyan jelentős lehet, mintha egy mesterlövész nem veszi figyelembe a szélirányt, szélsebességet és emiatt nem az elnök fejét hanem csak a parókáját lövi le.
Radarral követik nyomon a törmeléket. Más műholdak, vagy égitestek minimálisan befolyásolják a pályákat, párszor tíz méteres tűréshatárral behatárolható a pályájuk.
@@kriszt8688 Mi? Az űr? Jó film az tagadhatatlan, de fura fikciókon alapszik....Nem igazi reál ski-fi, de zseniális film....Meg is fogom nézem a napokban sokadjára... Díjjakat is nyert, de .......
Épp 3 napos hír az Indexen, miszerint egy 25 éve keringő orosz űrszemét csapódott egy kínai katonai műholdba. Eddig 37 új törmeléket azonosítottak be, de valószínűleg ennél jóval több keletkezett.
Igen tudom de volt egy rész amikor nem s annak következtében nem volt meg az a hatás ami a mostani zenének a következtében érződik. Lehet ,hogy csak én vagyok így vele de a zene s a földünk látványának következménye képpen mindig elfog egy olyan fura vágyakozó és megdöbbentő érzés. Lehet hülyén hangzik de így van.
Keresgéltem, de nem találtam, az a ISS-ről nem szeretnél egy külön videót készíteni? Tudom, h utána googlizhatnék, de az az igazság, h a Te előadásmódodban vagyok csak hajlandó már a témában videókat nézni😌
9:50 Ezzel azért nem igazán érthetünk egyet, hogy ez nem veszélyezteti az embereket. Az állatvilágot és a földet is pusztítja. Amúgy jó a videó, de gondoljunk bele, hogy az esetleges maradék üzemanyag beleömlik, folyik az óceánba, ahol az élővilág látja kárát, majd mi (akik megeszik az onnan kikerülő élelmet)
Bármilyen üzemanyag van még jelen, az maradéktalanul elég a légkörben. Az a pár liter pedig semmilyen formában nem befolyásolja a napi szinten több ezer tonna fosszílis üzemanyag elégetésével produkált környezetszennyezést.
@@urkutatasmagyarul Algoritmusnak adtam egy kommentet, felkapott legyen a videód. Releváns véleményt már a többi kommentelő megfogalmazta helyettem is :)
11:36 Amúgy nem tudom, hogy mennyire követed az Artemis űrprogram híreit, de tegnap kiírta a NASAArtemis és a spacex hivatalos instagram oldal is, hogy a Starshippet választják arra, hogy a holdon lakjanak benne. És mivel gondolom te is ismered a starship konstrukcióját, ezért tudva levő, hogy a starship önmagában nem termel semennyi szemetet sem.
Tönkretettük a bolygónkat már a szemetünkkel. Most a Földkörüli részeken ügyködünk. De a cél, hogy teleszemeteljük az egész világegyetemet! Muhaha... Rémes ez az emberi faj. (:
Ez nem cél nélküli szemetelés, mint amikor kidobod az ablakon a bigmac dobozát, vagy amikor eldobod a cigicsikket. Ezeknek az eszközöknek tudományos céljaik vannak, melyek meghosszabbítják és jobbá teszik az emberi életeket. Azért van némi különbség a két 'szemetelés' között.
@@urkutatasmagyarul sajnos semmi nem azért történik, mert az majd javitani fog az életünkön. Ha van benne anyagi haszon, akár hosszú távon, akkor szoktak ezzel foglalkozni behatóbban. A fellőtt műholdak is sugároznak pl kereskedelmi adók műsorait, ami simán csak egy befektetés. Az is szemetet termel. Persze megértem, hogy kénytelenek, mert igy könnyebb. A nemzetközi űrálomás célja, meg az élet megfigyelése a világűrben. Tudományos vizsgálatokkal kell alátámasztaniuk, hogy haszna lesz terjeszkedni a naprendszerünkön belül és gondolom majd ezen kivül is. De anyagi haszon nélkül, csak mert ez érdekes, nincs az az ember, aki ezt támogatná pénzzel, mert olyan jó kedve van. Valami haszonnal kell őt kecsegtetni és jó alaposan meggyőzni annak sikeréről. Meglehet csak reklám céllal. pl. a geek peek co. segitségével lőttük fel az új egységet bla bla... és ha valaki utána néz, teszem azt az általam kitalált geek peek co. mondjuk alternativ üzemanyagot gyárt és ilyenkor a reklám már sok ember figyelmét felkelti ezzel kapcsolatban és más is több a vevő és hasonlók. Az űrkutatás is elsősorban marketing. Bár a holdraszállás pl. egy verseny volt. Hétköznapi "farokméregetés", ahol amerika győzött, de azóta nem foglalkoztak ezzel sokáig, nem azért mert nem volt több felfedezni való, hanem mert nem volt benne üzlet. Hajrá Kapitalizmus! D: Ez van.
Milyen jogon szemetelünk más bolygókon? Biztos megoldható lenne de a pénz. A Földön használatos dolgokat is szándékosan javithatatatlanra tervezik vagy úgy csinálják hogy kulcs fontosságú részt ne érje meg javitani vagy cserélni.
@@zsoltsebo3158 miért gondolod, hogy a földön ahol milliónyi más fajjal osztozunk elfogadhatóbb dolog szemetelni, mint egy teljesen kietlen, kopár égitesten ahol semmi sincs aminek árthatsz vele? Arról nem is beszélve hogy olyan űreszközöket gyártani, amik nem szemetelnek a holdon a földre nézve szinte biztos nagyobb környezeti terhet jelentenek. Amúgy csak mellékesen megjegyezném, hogy a hold nem bolygó.
@@Ftheimpaler Akkor más égitesten. Itt se elfogadhatóbb de attól hogy a Hold lakatlan miért kell tele szemetelni? A Föld közvetlen környezetére is ezt hitték és hova jutottunk? Szerintem nem jelentene nagyobb terhet csak a pocsékló társadamunk szerint igy egyszerűbb.
@@tudhatnad1766 Szép dolog a törvény de kérdés hogy megéri e javítani. Például az olcsó tintasugaras nyomtató festék árát megnézed nem sokkal kevesebb mintha veszel újat. Ki fogja javittatni? Egyáltalán festéket venni új nyomtató helyett.
Mekkora tér van ott az űrben? Nem kicsi. Szerintem elhanyagolható a szemét egyelőre. A műholdak meg adott pályán mozognak. Ez az animáció nem valós méretet tükröz;).
A pöttyök méretei valóban nem méretarányosak, de a darabszám stimmel. Nem gyakori, hogy egymás közelébe kerülnek, de ha igen, az rendkívül veszélyes következményekkel járhat.
Talán az egyik különbség az okos és a buta ember között az, hogy tud gondolkozni a még nem létezőn (jövőbe látás). Azért mert egyelőre elhanyagolható a szemét jelentette probléma (szerinted), az nem jelenti hogy nem kell vele foglalkozni és hogy nem jelent problémát majd a jövőben.
Az űrhajós, ujjával mutatta a becsapódás nyomát az üvegen! (ami talán lehet mikrometeorit is, nem tudom)... Szerintem azért ez elég para... Szóval az ilyen millió az egyhez dolgok is megtörténnek néha... Ha katasztrófa történne, (ne legyen) utána meg menne az össznépi sopánkodás... hogy emberéletek, meg milliárdos kár, meg mi értelme az egésznek stb. stb. Szóval az okos ember erre próbál valami megoldást találni. Az űrszemétdomb nem jó dolog, az űrtemető meg még rosszabb.
Van közeg amiben terjedhet a becsapódás hangja, így hallják. Az egyik közeg amiben a hanghullámok terjednek és elérik az árhajósok fülét az a levegő (feltételezem összetételben megegyezik a Földi levegővel), a másik közeg az a szilárd halmazállapotú anyag amibe a csattanás történik, ez az anyag adjá át a mechanikai hullámok terjedését a levegőnek.
Nagyon jó videó , imádom elalvás előtt hallgatni a videoid.
Bár nekem hiányzott a régi zene alá 😅
Ez egy félelmetes előkép.Bizzunk benne hogy nagyszerű,tudósaink megoldást találnak erre a kérdésre is.Köszönöm
Nagyon jól összeszedted, hogy mi mindent otthagyott az emberiség már az űrben és azok az eszközök milyen problémákat okozhatnak. Elgondolkodtató, hogy ami tudást szerzünk az űrkutatással, ugyanannyi bajt okozunk az űrszeméttel.
Mindig találunk új helyet, amit összeszemetelhetünk. :)
Sajnos, ez valóban így néz ki, viszont ha a szennyezés mértéke minimális és azok is a tudomány érdekeit szolgálják, akkor én kiegyezem vele.
Sajnos ez így van, de én reménykedem, hogy a nem túl távoli jövőben lesz majd olyan technológiánk, amivel sokkal hatékonyabban kordába tudjuk tartani az űrszemetet, valamint akár be is foghatjuk jó részét (ez a háló-szerű terv nagyon tetszik, valami ilyesmire gondolok). Bár a befogás elég sci-fi-szerű, de én nem tartom lehetetlennek ezt a megoldást sem. Lehetnének pl. olyan speciális teherűrhajók, amiket csak ebből a célból juttatnak fel, és a legjobban szennyezett földkörüli pálya részeket megtisztításánál segítene. :)
@@laszloattilamegyaszai6545: egyszerűbbnek tűnik a légkörbe lökni ezeket olyan pályán h elégjenek, persze ez a mozzanat nagyon nem triviális
És szerinted ami a légkörben ég el, az mit fog.szennyezni? :D
Ennyit az elon musk wannabekrol
Az a szemét lehet nem is szemét.......
A lényeg jól elmagyarázva mellébeszélés nélkül. Jó videó!
Nagyon érdekes videó lett! Nem is selytettem, hogy ennyi szemét van az űrben.
én sem selytettem, viszont seJtettem! :D
Egy űrszemét eltalálta a Mercury űrhajómat, így kénytelen voltam a Gemini mentohajóba menekülni! Mindenkinek csak ajánlani tudom! ;)
Köszönöm, hogy a jövő felé menekültél és nem a múlt felé! ;)
@@urkutatasmagyarul Elismerésem jeléül!
Bizton àllíthatom, hogy hiànypótló a csatornàd! Informatív, èrdekes, az ember nem èrzi magàt annyira hülyènek a videóid megnèzèse utàn! Tuti mehetnènek ezek a videók az iskolàkban is! Köszönöm a munkàdat! ❤️👍
Köszönöm ismét a videót, ismét minőséget tártál elém 😊👍 csak így tovább ✌️
Köszi ismét jó rész sikerült ! Viszont a videó alatt a zene az nem nagyon
Ja az a zene nekem se tetszett most
Köszi a visszajelzéseteket!
Egyet értek! Borzasztó jó volt megint a tartalom, de hiányzott az “eredeti” Ûrkutatás Magyarul zene.
@@roland8449 Szerintem is. Az eredeti már a csatorna védjegyévé vált és a zene mindig érzékeltetni tudja az űrkutatásban rejlő misztikát.
ismerve az eddigieket Várhatjuk a katasztrófát anélkül úgysem lesz változás!
Remek videó volt köszi :D Ez az űrszemét rendkívül bosszantó jó lenne valahogy felszámolni vagy legalább csökkenteni a jelenlétét.
Remélem, csak idő kérdése! ;)
Köszönom a videóidat! Nagyon szeretem őket és az előadás módodat is! Csak igy tovább!
Nagyon sok tiszteletem
Szinte minden videódat megnéztem. RESPEKT👍
Hello, 11:30 részhez csak anyit fűznék hozzá hogy most már nem lesz ezzel gond mivel a SpaceX meg nyerte a HLS programot :)) (szoval szerintem a Lunar képes lesz rá hogy egyben felszáljon a holdrol)
Megint egy nagyon minőségi videó! ;D
Köszönjük a videót! Nagyon érdekes volt.
Az eszközök, holdjárok,dronok fejlödése, kifejlesztés, kapacitása videó? Mindegy milyen videó, de várom. Minden érdekesség jöhet. 👍👌👍
Köszesz
Brutál jó a csatorna, esetleg a CERN ről nem csinálsz majd külön videót? :)
Szia ,az lenne a kérdésem hogy a venera programról tervezel e videót?
A listán van, de nem az első a szondák között
Hosszu napjaim voltak, nemtudtam idoben megnezni a videot. Tiszta idegbe voltam. :D na de vegre sikerult potolni!
Sajnos az ember az olyan, hogy szemetel. Akar tetszik akar nem. Most ha annyi a muhold es az urszemet. Es ha valaki mondjuk uj muholdat akar palyara alitani akkor gondolom megvan szabva, hogy hova kuldheti azt. Gondolom arra is fizetni kell :P valakiknek.
Kozben most latam az uj ikonokat! Jok lettek :)
Nagyon jó lett 👍👍👍👍
végre új video je 😀😀😀
A videó kifejezetten tetszett és igazából itt pár lehetséges megoldást látok, hogy a szemetelés mértéke csökkenjen, vagy sikeresen ki lehessen vonni. Egy olyan elképzelésem van, hogy ezeket a szemeteket egy nagy mágnessel lehetne bevonzani, ami a kifejezetten kisebb méretű szemetet tudná összeszedni és a nagyobbakat csak közelebb húzná egymáshoz. Megelőzésre alternatíva lehetne, ha inkább műholdak helyett építenénk 10-15 fél iss méretű állomást, ami jeladóként működhetne, meg ezekbe a nagyobb műholdakba lehetne pakolni olyan jellegű eszközöket, amiket a mostani műholdak is ellátnak, csak kevésbé specifikáltan. Ezek mindenes jeladók és mérő eszközök lennének és ezeket 10-15 évente ellenőriznék és javítanának és 100 évente cserélnék le. Ezeknek hosszabb távon nem lenne olyan nagy költsége és a jelenlegi eszközöket tudnák használni, vagyis minden adva lenne a Föld további monitorozásához és ellátásához.
Az valóban nem járható, hogy hálóval vagy szigonnyal látnának el csak erre a célra műholdakat, amik ugyanúgy megsemmisülnének, mint amit ki akarnak vonni a forgalomból. A hálós megoldás pl úgy működne csak, ha az eszköz csak pályára állítani a szemetet és maga az eszköz meg mindig vissza tudna térni újabb szeméttért.
Azért is adtam ötletnek egy mágnes felküldését, hogy az be tudja gyűjteni a szemetet a vonzással. Ezt persze előtte le kellene tesztelni, meg hogy nem okoz e problémát a Földnek és nekünk sem.
A másik lehetséges megoldás az lenne, hogy nem rakéta technológiával próbálunk meg űrhajót készíteni, amiknek van rendes rakodó tere és megfelelő eszközök a szemét begyűjtésére. Ez a verzió jelenleg scifi és nem feltétlen fog úgy megvalósulni, de ameddig a rakéta technológia van a Földkörüli pályára állás / elhagyáshoz, addig mindig lesz szemét. Olyan járművet kellene kifejleszteni, ami elég erős hajtóművel rendelkezik, hogy légkörben és légkörön kívül is képes legyen közlekedni valamint fel tud emelkedni és olyan szögben tudna kikerülni az űrbe, hogy azzal el is lehessen szökni.
A jövőben mindenképpen ilyesmikkel kellene kísérletezni, mert a rakéta technológiának a limitjei eléggé hátráltatók sajnos.
Csinálhatunk még egy mesterséges holdat is a műholdak és űrszemét összetömörítésével.
Egész jó ötlet, de nem szabad elfelejteni, hogy az űrtechnológiában leggyakrabban alumíniumot, vagy titánt használnak és egyik fém sem mágnesezhető, azaz nem reagálna egy hatalmas mágnesre sem.
@@urkutatasmagyarul Ez igaz lehet, mondjuk nem ismerem a gyártási folyamatokat és hogy milyen arányban használnak bizonyos elemeket a komponensek legyártásához. Egy másik elmélet lenne egy porszívóhoz hasonlatos megoldás, csak a kérdés az, hogy már eleve vákuumban mennyire működne egy hasonló elven működő eszköz. Másik megoldás lehetne egy gravitációs vonósugár, de ennek az elkészítése és működtetése per pillanat scifi, ez lenne a vonó sugárnak a megfelelője, csak úgy működne, hogy erősebb gravitációt fejt ki, mint a környezete, de nem haladná meg a gravitációs ereje a Föld-Hold párosét, vagyis nem lenne hatása ránk nézve, csak a környező eszközöket "húzná" magához és egy bizonyos tömeg után egy nagyobb kompaktabb hálót lehetne köré felhúzni, vagy "fóliázni" például nano robotokkal vagy automatizált robotokkal, hogy építsék körbe a szemét dombot és úgy küldjék le a Földre, vagy irányítsák a Nap fele. Ez mondjuk pazarlás lenne, szerintem a tudósoknak lesz ehhez hasonló megoldásuk.
A lézer technológia például fejlődik és kőzetek eltérítéséhez vagy teljes megsemmisétéséhez használható lenne, de ezek kicsi és gyorsan mozgó tárgyak és nagyon pontos számolás és követés kellene hozzá, hogy célban tartsuk a lézert és megsemmisítsük. Ez is jelenleg scifi ötlet és nem biztos, hogy a valóságban menne, talán egy nagyobb méretű lassabban mozgó testre lenne hatása.
Elég meredek lenne egy többtonnás brutál mágnest felvinni,szerintem a "porszívó" is életképtelen. Ide más kell. Már alapból azért sem egyszerű mert innen elképzelhetetlen hatalmas területről van szó.
Nemtom miért gond, hogy a Holdat (vagy a Marsot) teliszemeteljük. Bár olyan nagyon szemetelni esélyünk sincs.. szóval hogy csak egy picit szemetelünk rajta.. Kit zavar? Élettelen kő. Az univerzumnak mindegy, hogy a porból ösezeálló bolygón nem csak szilícium és vas van.. hanem érdekesebb anyagok is.
Az értelmetlen szemetelés engem is zavar:
De a ha a szennyezés mértéke eltörpül a tudományos világ fejlődése mellett, akkor elfogadhatónak tartom a dolgot.
Az űrszeméttel az a legnagyobb probléma, hogyha túl sok lesz ekkor egy szemét "burok" lesz majdnem és az is lesz utána, hogy meg nemtudjuk elhagyni a Földet, mert egyszerűen a szeméten átjutás életveszélyes lenne. Egyben meg vissza katapultáná a civilizációnkat a 1960/70 évekbe, mert mostanra már szerves része egy hozzánk hasonló civilizációnak is a: globális komunikáció, GPS, helyzetbemérés, rádió, internet, katonai kémhálózati rendszerek, időjárás adatok meg etc. Igazából magunkat szúrjuk hátba ezzel az eszetlen mennyiségű fellövéstől, mert szép lassan majd az űrinfrastruktúra majd lepusztul és mehetünk vissza korban egy pár évtizedet...
Milyen szomorú történet lenne ha a Földnek évszázadok vagy ezredek múlva lennének gyűrűi a keletkezett űrszemétből.. ha már szemét szigetek vannak, akkor ez is lehetséges. Viszont remélem gyorsan megoldásra jutunk még mielött az 5. Gyűrűs bolygó a naprendszerben címet elnyerjük..
Már elnyertük. :(
A geostacionárius pálya már annyira tele van, hogy már külön kiosztották, ki, mikor, hova állíthat új műholdat. A régiek pedig nem maradhatnak ott, ha lejár az idejük.
@@urkutatasmagyarul
Ez rendkívül elszomorító😔
A remény és a tudomány hal meg utoljára
@@urkutatasmagyarul szomorú. És az méginkàbb hogy màr a marson és a holdon is otthagytuk a "szemetünket"..
Kimondtad a lényeget. Amíg a világ profitorientált, addig ez az egész szemetelés dolog mehet tovább, ahogy eddig.
De nem a végtelenségig.
Egy idő után már nem tud hasznot húzni egy vállalat, ha minden műholdja hónapok alatt megsemmisül.
Kénytelenek lesznek foglalkozni a dologgal.
Mi lesz a Starlink műholdakkal? Szerintem felelőtlenség ennyi műholdat pályára állitani. Nem mellesleg ocsmány is lesz éjszakánként az égboltra tekinteni.
Van a Starlink műholdaknak egy Ion-Hajtóművük és ha valami történik akkor letudják lassítani a SpaceX-esek, így simán le ég az atmoszférában
Ez a meghajtás inkább csak pályakorrekciókra alkalmas, a teljes műhold tömegét nem tudják radikálisan lassítani.
11:50 Az egyszerűbb megoldás felé billentek. Starship megy a felszínre és vissza is jön. XD Viszlát Bezos
Az ütközések által kiváltott láncreakciónak neve is van: Kessler szindróma.
hu.wikipedia.org/wiki/Kessler-szindr%C3%B3ma
Me: Is Austrian and speaks German and English.
RUclips: Ürszemet
Régóta kedvenc rajzfilmem, ami ráadásul pont a témába vág:
Wall-E 🤖
Helló! A Föld légkörében elégő bármilyen anyagból való tárgy nem hagy maga után még égésterméket sem? - Elsőre kicsit ellentmond az anyagmegmaradásnak, vagy nem értek hozzá ilyen kozmikus szinten... Az igen és nem válaszra is van egy-egy további kérdésem:
1. Ha van égéstermék, akkor az mi és mennyire káros?
2. Ha nincs égéstermék, akkor a földfelszíni szemeteket nem lehetne fölvinni a Kármán-vonalig vagy még fölé, és onnnan a légkör felé lökni, hogy elégjen és megsemmisüljön? (Nyilván drága mulatság, úgyhogy főként elméleti a kérdés... - de jó sok földi szeméttől megszabadulhatnánk így... Egy StarShip úttal elég jó munkát lehetne végezni...)
Természetesen van égéstermék.
De ezek az űreszközök pár száz, vagy maximum néhány tonnás szerkezetek, amik elégésük folyamán nem sokat adnak hozzá a napi többszáz tonna szennyezőanyaghoz, amit a világ gyárai ontanak a légkörbe.
csak a radioaktiv anyagokat lenne értelme kilőni. A háztartási szemtet esélyünk sincs. A starship 100 tonnát tud fölvinni. Egy kukásautó 20m3-es, és kb 8-10 tonna szemetet visz. Szóval egy rakéta kb 10 kukásautó szemetét tudná kilőni. Egy 30ezres város havonta 1000 tonna szemetet termel Magyarországon.. Tehát az egész országban 300 ezer tonna keletkezik Ez 3000 rakétába férne csak be. Napi 100 rakétaindítás Magyarországról.
@@hallernorbi Olyan ötletem már nekem is volt, hogy a kiégett radioaktív fűtőelemeket bele kéne lőni a Napba, ha már mi nem tudjuk sehova se rakni. :) Nem tudom, mennyire lenne megvalósítható.
Ha messzire akarunk menni akkor az űrhajókon is fejleszteni kéne a szemét elleni védekezést, mert vannak természetes objektumok is, amik ütközhetnek. És egy marsi küldetésen nem fog ott várni a mentőűrhajó.
az ISS-t is megakarják majd semmisiteni azzal, h lehozzák a Földre.Csak a sok keringő műholdtól ez elég veszélyes lesz.Erröl a témáról (ISS megsemmisitési terv) lesz majd videó?
Lesz, igen, de ez még kicsit odébb van
Nem rossz bár hiányoltam a Gravitáció című film megemlítését :D Abban pont arról van szó, hogy felmennek javítani a Hubble űrteleszkópot, amikor is az Orosz űrügynökség kilövi a saját műholdját és az űrszemét eltalálja őket :D
Az egyik legborzasztóbb film, amit valah láttam a témában, nem véletlenül nem említettem.
Még a Srar Wars is hitelesebb film, mint az a rendkívül látványos borzalom...
Me who liked that film: rests in silence😅
@@urkutatasmagyarul Mi a baj vele?
@@urkutatasmagyarul Hm , nincs véletlenül "videószaga" ennek a témának?
Egy kérdésem lenne,
A Spacex Tesla Roadster-e nem számít űrszemétnek?🤔
Dehogy nem!
Az a naprendszer legvagyányabb, legszebb használhatatlan eszköze az űrben! :D
@@urkutatasmagyarul de akkor azt hogy enged héttel fel?
Tesztrepülés volt, a jármű teszteléséhez pedig tömeg-szimulátorra van szükség, azaz mindenképp terhet kell vinnie a rakétának. Legtöbb esetben az ilyen teszteknél, betont, vagy öntött fémeket használnak, de így, hogy kiszerelték az akksikat és más veszélyes anyagokat az autóból, nyugodtan mehetett ez is.
@@urkutatasmagyarul Rendben köszönöm szépen
7:09 nekem valahogy van egy olyan érzésem, hogy ezesetben az ürszemét csak kifogás volt. egy ilyen rendszer remekül működhetne kém műholdak ellen.
és úgy már lehet, hogy néhány országnak megéri.
Fura, hogy nem említed, hogy a láncreakció okozhatja azt is hogy évezredekre ellehetetlenül ezen pályák használata.
Márpedig már most is nélkülözhetetlen és megszokott eszközöket használunk melyek fent keringenek.
Az űrben,hogy lehet csattanást hallani?
Az űrben sehogy, de ügye nem gondolod, hogy az űrállomáson belül is vákuum van...
@@urkutatasmagyarul Benn ülnek az úrhajóban. Közben az űrállomásba csapódik valami. Azt nem fogják hallani.
Az egész egy merev szerkezet, fém birítással, ami rendkívül jól vezeti a hangot.
Asszonyom kérdezi, hogy amikor a légkörbe elégnek a visszatérő " alkatrészek " ... Akkor azok ide lent mennyire környezet kímélőek??? Szerintem nem rossz kérdés.
Már volt ez a kérdés, meg is válaszoltam.
Tetmészetesen károsítja a légkört az égéstermék, de egy ilyen eszköz néhány tonnája eltörpül a gyárak napi több száz tonnás környezetszennyezése mellett.
@@urkutatasmagyarul köszönöm. Nem emlékeztem. 🙂
Na akkor a Space X új műholdai? Amiből nem is csak 1-2 db-t akarnak felküldeni?
Az nem szemét, kontrált mozgásra képesek.
A felhuttatáshoz használt második fokozatok pedig irányított módon semmisülnek meg a légkörben.
@@urkutatasmagyarul de később se lesz az? Én így gondoltam a kérdést. Most tudom hogy hasznos meg minden, de utánna? Ne is válaszolj majd csinálj róluk egy videót 🙄😁😁
Visszatérnek a légkörbe és megsemmisülnek.
Ezek alacsony föld körüli pályán vannak, néhány év után akkor is bezuhannak a légkörbe, ha egyébként nincs semmi bajuk.
Így tiszta, köszönöm 🍾
És mi lenne, ha az űrszemetet a befogás után egyáltalán nem égetnénk el, hanem visszahoznánk a földre?
Ahhoz rengeteg energiára6üzemanyagra lenn eszükség, hogy lelassítsuk olyna sebességre, hogy a súrlódástól ne égjen el.
Nagyjából ugyanannyi energia kell a lelassításához, mint a felgyorsításához kellett az indításnál.
Te olyan tartalmasan tudsz beszélni, hogy az valami hihetetlen...
Akit kicsit reszletesebben erdekel a tema, az nezze meg az MCSE videojat.
ruclips.net/video/dP3HCRzY3xU/видео.html
Nos szerintem a holdon úgy mond szemetet ot hagyni nem gond ha hejben újra hasznosítják pl a lakó elyeknél.
Új vidi jee
A Space X rakétáinak második fokozata az írányított lezuhanás előtt mondjuk befogna némi űrszemetet, avval is tisztulna a helyzet, és Elon bácsit is lehet többen szívlelnék, sőt több űrügynökséggel is pozitívabb, szorosabb együttműködések alapja is lehetne ez. :D
Hány részecske járhat ugyanazon a pályán? Két-három darab? A millióból? Hogy fogja be? Plusz háló, szigony? Az plusz teher, akkor több üzemanyag kell, akkor kevesebb műholdat tud felvinni.
Nem túl reális elképzelés :(
Én a gulivertimmel majd nem elcsaptam egy műholdat amikor este meglógtam itthonról :D
Netflix - Űrsepregetők
Pont témába vág. :D
Nem mondom a Föld jól nézne ki a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűkkel, na de azért mégse szemétből :)
A gombostű miben okoz kàrt ? De aztán mégsem ,meg semmijen űrszemétsem?mert megoldott àk valahogy mert nekem nem esett le?
Kiderült hogy a human landing system pályázatot a SpaceX nyerte, a starship nem marad a holdon ez remek hír nem lesz szemetelés, a videó elkészítése után 4 órával írta meg a spacejunkie.
Direkt így időzítették! :)
Igen,ezzel a problémával a Gravitáció-c. film elég szépen eljátszott.
Nekem van egy elképzelésem bár se mérnök nem vagyok se nem űrkutató. De mi lenne ha felfejelesztenénk a kis begyűjtő műhold ötletét? Kellene egy nagyobb űrhajó (ember vezérlésű) aminek az oldalaira erősíthetnenk nagy rekeszeket amikbe a hálós módszerrel bepakolnánk a használaton kívüli szemetet, a tárolókat pedig kilőhetnénk a légkörbe elégni. Ha ezt a SpaceX megepítené akkor mondjuk a nagyobb államok fizethetnének neki a begyűjtött szemétért az űrszemétből aranybánya lehetne....
Nem ilyen egyszerű, ahány műhold annyi pálya, annyi sebesség. Ha egy ilyen 'szemét" becsapódik az űrhajó hálójába, azonnal felborítaná, letérítené a pályájáról. Minden befogáshoz szükségszerű, hogy azonos pályán haladjon a befogó és a befogandó műhold, amihez rengeteg pályakorrekcióra lenne szükség (így rengeteg üzemanyagra és persze vele együtt rengeteg tömegre).
Erről van egy vicces történetem - azaz nekünk vicces volt :)
Kb. 20 éve vonattal elmentünk egy másik településre, hogy ott ünnepeljük egy ottani cimboránk szülinapját. Ők már az állomáson vártak, és persze, hogy a Restiben ragadtunk egy darabig. Úgy ültünk le, hogy az egyik cimborám volt csak az ablakkal szemben. Én kimentem könnyíteni. És akkor mit láttam! Egy hatalmas, fényes, gyönyörűen zöld, lassan hulló hullócsillagot, egészen a látóhatárig néztem. Mikor visszamentem, azonnal elmondtam a többieknek, akiknél már valami zavart véltem felfedezni. Ekkor az ablakkal szemben ülő cimborám felkiáltott.
- Nem vagyok őrült! De jó, hogy te is láttad!
A tulajdonságaiból ítélve egy valamiért külön levált fostartályt láthattunk elégni. Az volt olyan gyönyörű és zöld :D
Sajnos a végén lévő kérdésekre mindannyian tudjuk a választ...
Ha egy űrszemét maradványai bezuhannak az óceánba, akkor utána a tulajdonos köteles kihalászni?
Nem.
Ahogy a repülőgépeknek/tankerhajóknak/autóknak sem kell összeszedni a kipufogott károsanyagot.
@@urkutatasmagyarul De azokat nem is nagyon lehetne, a megégett űreszközmaradvány viszont szilárd, szóval ki lehet halászni.
A kibocsájtott széndioxidot is meg lehet kötni. Sőt, még egyszerűbb is, mint egy ökölnyi darabot keresni a végeláthatatlan óceán fenekén.
@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ.
Tegnap (szombaton) az Indiai oceanban landolt a legnagyobb urszemket (a Skylab ota).
A MIR?
@@hanuscsakilles4810 Igen, lehet hogy a MIR mar a vegen nagyobb volt.
Nem lehet, hanem biztos.
Szerintem az űrben már covid is van. :D
Én is olvastam. Tán’ a gyíkemberek vitték fel. ;)
12:15 A több mint egymillió darab 1-10cm szemetet, amelyek több mint 10 000 km/ó sebességgel keringenek egy elipszis pályán, hogyan tudják nyomon követni, és főként a pályájukat előre jelezni? Ezekre ható erőket, pl. fénynyomás, alakzattól, perdületttől és pillanatnyi magasságtól függő légellenállást, a Föld-Hold-Nap együttes gravitációs hatását hogyan tudják kiszámolni? Az űrben egymás közelében keringő elemek közti elméletileg létező tömeggel rendelkező hulladékok közti gravitációs hatásokat is ki tudják elemezni? Lehet, hogy kicsi a vonzás, de ilyen kölcsönhatás űrbéli sebességek és megtett távolságokat tekintve ugyanolyan jelentős lehet, mintha egy mesterlövész nem veszi figyelembe a szélirányt, szélsebességet és emiatt nem az elnök fejét hanem csak a parókáját lövi le.
Radarral követik nyomon a törmeléket.
Más műholdak, vagy égitestek minimálisan befolyásolják a pályákat, párszor tíz méteres tűréshatárral behatárolható a pályájuk.
Köszönet 2022.11.30.
A gravitácio cimű film.👌😉
Pocsék film.
Szép látvány, de tulajdonképpen minden mozzanat hibás abban a filmben.
De van a videódhoz fűződő kapcsolata.
@@kriszt8688 Mi? Az űr? Jó film az tagadhatatlan, de fura fikciókon alapszik....Nem igazi reál ski-fi, de zseniális film....Meg is fogom nézem a napokban sokadjára...
Díjjakat is nyert, de .......
Épp 3 napos hír az Indexen, miszerint egy 25 éve keringő orosz űrszemét csapódott egy kínai katonai műholdba. Eddig 37 új törmeléket azonosítottak be, de valószínűleg ennél jóval több keletkezett.
Jobb ez a kezdő hátter zene.
Ez szokott lenni a kezdő, majdnem mindig :)
Igen tudom de volt egy rész amikor nem s annak következtében nem volt meg az a hatás ami a mostani zenének a következtében érződik. Lehet ,hogy csak én vagyok így vele de a zene s a földünk látványának következménye képpen mindig elfog egy olyan fura vágyakozó és megdöbbentő érzés. Lehet hülyén hangzik de így van.
Keresgéltem, de nem találtam, az a ISS-ről nem szeretnél egy külön videót készíteni? Tudom, h utána googlizhatnék, de az az igazság, h a Te előadásmódodban vagyok csak hajlandó már a témában videókat nézni😌
Parancsolj:
ruclips.net/video/XsdilKSlLFQ/видео.html
@@urkutatasmagyarul óó köszönöm szépen!💕
2024.04.25. Köszönet.
Gravitáciò cìmű film jutott eszembe.
Bocs de lefekvés előtt beálitom az automatikus lejatszast es ezzel alszom ell
9:50 Ezzel azért nem igazán érthetünk egyet, hogy ez nem veszélyezteti az embereket. Az állatvilágot és a földet is pusztítja. Amúgy jó a videó, de gondoljunk bele, hogy az esetleges maradék üzemanyag beleömlik, folyik az óceánba, ahol az élővilág látja kárát, majd mi (akik megeszik az onnan kikerülő élelmet)
Bármilyen üzemanyag van még jelen, az maradéktalanul elég a légkörben.
Az a pár liter pedig semmilyen formában nem befolyásolja a napi szinten több ezer tonna fosszílis üzemanyag elégetésével produkált környezetszennyezést.
@@urkutatasmagyarul jogos. Köszönöm a válaszodat !!! :)
Kőfelverődés az űrben
nem én dobtam oda a szemetet....
A legnagyobb emberi felelőtlenség ennek sosem lesz jó vége
A történelem már számtalanszor megmutatta, hogy addig nem lesz érdemben lépés amíg nem történik egy irdatlanul nagy gebasz.
khm.. khm… környezetvédés
🐈⬛
?
@@urkutatasmagyarul Algoritmusnak adtam egy kommentet, felkapott legyen a videód. Releváns véleményt már a többi kommentelő megfogalmazta helyettem is :)
Ezek után, már nem mennék az űrbe! Nem valami biztonságos!
Soha nem is volt az :DD
Starlink..khmmkhmm
@karácsonyi krampusz SpaceX műholkonstelláció ami globális szinten szolgáltat internetet.
11:36 Amúgy nem tudom, hogy mennyire követed az Artemis űrprogram híreit, de tegnap kiírta a NASAArtemis és a spacex hivatalos instagram oldal is, hogy a Starshippet választják arra, hogy a holdon lakjanak benne. És mivel gondolom te is ismered a starship konstrukcióját, ezért tudva levő, hogy a starship önmagában nem termel semennyi szemetet sem.
Én csak azt nem értem mi értelme az ISS-nek emberekkel a fedélzeten ...egyáltalán mit tudnak csinálni ?
Szinte folyamatos kutatómunkákat végeznek. Biológiai, kémiai, fizikai, fiziológiai és csillagászati kísérletek tömkelege.
mi a különbség feketelyuk összeutközés és az összeolvadás között?
Semmi, ha összeütköznek, összeolvadnak.
@@urkutatasmagyarul XD renben
Tönkretettük a bolygónkat már a szemetünkkel. Most a Földkörüli részeken ügyködünk. De a cél, hogy teleszemeteljük az egész világegyetemet! Muhaha...
Rémes ez az emberi faj. (:
Ez nem cél nélküli szemetelés, mint amikor kidobod az ablakon a bigmac dobozát, vagy amikor eldobod a cigicsikket.
Ezeknek az eszközöknek tudományos céljaik vannak, melyek meghosszabbítják és jobbá teszik az emberi életeket.
Azért van némi különbség a két 'szemetelés' között.
@@urkutatasmagyarul sajnos semmi nem azért történik, mert az majd javitani fog az életünkön.
Ha van benne anyagi haszon, akár hosszú távon, akkor szoktak ezzel foglalkozni behatóbban.
A fellőtt műholdak is sugároznak pl kereskedelmi adók műsorait, ami simán csak egy befektetés. Az is szemetet termel. Persze megértem, hogy kénytelenek, mert igy könnyebb.
A nemzetközi űrálomás célja, meg az élet megfigyelése a világűrben.
Tudományos vizsgálatokkal kell alátámasztaniuk, hogy haszna lesz terjeszkedni a naprendszerünkön belül és gondolom majd ezen kivül is.
De anyagi haszon nélkül, csak mert ez érdekes, nincs az az ember, aki ezt támogatná pénzzel, mert olyan jó kedve van.
Valami haszonnal kell őt kecsegtetni és jó alaposan meggyőzni annak sikeréről.
Meglehet csak reklám céllal. pl. a geek peek co. segitségével lőttük fel az új egységet bla bla... és ha valaki utána néz, teszem azt az általam kitalált geek peek co. mondjuk alternativ üzemanyagot gyárt és ilyenkor a reklám már sok ember figyelmét felkelti ezzel kapcsolatban és más is több a vevő és hasonlók.
Az űrkutatás is elsősorban marketing.
Bár a holdraszállás pl. egy verseny volt. Hétköznapi "farokméregetés", ahol amerika győzött, de azóta nem foglalkoztak ezzel sokáig, nem azért mert nem volt több felfedezni való, hanem mert nem volt benne üzlet.
Hajrá Kapitalizmus! D: Ez van.
Az miért olyan nagy baj, ha a holdon szemetelünk?
Szerintem nem baj, amennyiben máshogy nem megoldható, és a tett a tudományt, vagy az emberiséget szolgálja
Milyen jogon szemetelünk más bolygókon? Biztos megoldható lenne de a pénz. A Földön használatos dolgokat is szándékosan javithatatatlanra tervezik vagy úgy csinálják hogy kulcs fontosságú részt ne érje meg javitani vagy cserélni.
@@zsoltsebo3158 miért gondolod, hogy a földön ahol milliónyi más fajjal osztozunk elfogadhatóbb dolog szemetelni, mint egy teljesen kietlen, kopár égitesten ahol semmi sincs aminek árthatsz vele? Arról nem is beszélve hogy olyan űreszközöket gyártani, amik nem szemetelnek a holdon a földre nézve szinte biztos nagyobb környezeti terhet jelentenek. Amúgy csak mellékesen megjegyezném, hogy a hold nem bolygó.
@@Ftheimpaler Akkor más égitesten. Itt se elfogadhatóbb de attól hogy a Hold lakatlan miért kell tele szemetelni? A Föld közvetlen környezetére is ezt hitték és hova jutottunk? Szerintem nem jelentene nagyobb terhet csak a pocsékló társadamunk szerint igy egyszerűbb.
@@tudhatnad1766 Szép dolog a törvény de kérdés hogy megéri e javítani. Például az olcsó tintasugaras nyomtató festék árát megnézed nem sokkal kevesebb mintha veszel újat. Ki fogja javittatni? Egyáltalán festéket venni új nyomtató helyett.
Mekkora tér van ott az űrben? Nem kicsi. Szerintem elhanyagolható a szemét egyelőre. A műholdak meg adott pályán mozognak. Ez az animáció nem valós méretet tükröz;).
A pöttyök méretei valóban nem méretarányosak, de a darabszám stimmel.
Nem gyakori, hogy egymás közelébe kerülnek, de ha igen, az rendkívül veszélyes következményekkel járhat.
Talán az egyik különbség az okos és a buta ember között az, hogy tud gondolkozni a még nem létezőn (jövőbe látás). Azért mert egyelőre elhanyagolható a szemét jelentette probléma (szerinted), az nem jelenti hogy nem kell vele foglalkozni és hogy nem jelent problémát majd a jövőben.
Az űrhajós, ujjával mutatta a becsapódás nyomát az üvegen! (ami talán lehet mikrometeorit is, nem tudom)... Szerintem azért ez elég para... Szóval az ilyen millió az egyhez dolgok is megtörténnek néha...
Ha katasztrófa történne, (ne legyen) utána meg menne az össznépi sopánkodás... hogy emberéletek, meg milliárdos kár, meg mi értelme az egésznek stb. stb.
Szóval az okos ember erre próbál valami megoldást találni. Az űrszemétdomb nem jó dolog, az űrtemető meg még rosszabb.
Ja ilyen full haszontalan Maszat és hasonlók tömkeleg.
Hogyan hallanak csattanást az űrállomáson, ha nincs közeg amiben terjedhet a becsapódás hangja?
Az űrűllomás fedélzetén földfelszíni nyomású (és összetételű) levegő van.
Ha nem lenne, rendkívül pocsékul éreznék magukat az ott dolgozó űrhajósok
Van közeg amiben terjedhet a becsapódás hangja, így hallják. Az egyik közeg amiben a hanghullámok terjednek és elérik az árhajósok fülét az a levegő (feltételezem összetételben megegyezik a Földi levegővel), a másik közeg az a szilárd halmazállapotú anyag amibe a csattanás történik, ez az anyag adjá át a mechanikai hullámok terjedését a levegőnek.
@@urkutatasmagyarul :D
Rettenetes