Szabó Sándor Kérdezem a fellegeket

Kérdezem a fellegeket hová mennek fenn a magas égen,
Kutatom a két szemedben a te szíved meddig dobban értem.
Bánat ül a bárányfelhőn, napsugár is vándorol az égen.
Futó csillag az életünk, tova tűnik a nagy messzeségben.
Mindenkinek meg kell válni valamikor ettől a világtól.
Mégis mennyi földi jóról, álmodozunk s örök boldogságról.
/:Lehoznám a napsugarat, fényes holdat a nagy messzeségből.
De a kettőnk nagy szerelmét, nem várhatjuk a csillagos égből.:/
zene:Jolsvay Vilmos; szöveg:Naszvadi József