Bánkiné dr Molnár Erzsébet előadása PSVk 240524

Bánkiné dr Molnár Erzsébet előadása PSVk 240524
Érdekes időutazáson vettünk részt május 23-án a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, ahol Bánkiné dr. Molnár Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia doktora városunk polgárosodásának folyamatát vezette végig a millennium évtizedeiben. A program a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a városi könyvtár közös szervezésében valósult meg.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet elmondta, hogy Kiskunfélegyházán a polgárosodás gyökerei már 1745-ben jelentkeztek, amikor a település megkapta mezővárosi rangját. Ennek legfontosabb ismérvei a személyes szabadság, az önkormányzatiság és a föld szabad használata voltak. A mezővárosi státusz lehetővé tette a helyi közösség számára a nagyobb önállóságot és a saját vezetők megválasztását, ami erősítette a közösségi összetartozást és felelősségérzetet. A személyes szabadság megléte elősegítette a társadalom dinamikus fejlődését és a gazdasági növekedést. A földtulajdonlás joga pedig gazdasági függetlenséget nyújtott, ami megerősítette a polgári középosztályt. Ezek az alapfeltételek együtt teremtették meg azt a környezetet, amelyben Kiskunfélegyháza fokozatosan átlépett a feudális társadalomból a modern polgári társadalom felé, hozzájárulva a város 18. és 19. századi fejlődéséhez.
Ebben az időszakban megváltoztak az építkezési szokások: az itt élők elkezdtek a Kossuth utcán építkezni, ahol megjelentek a szecessziós jegyek az épületeken. Leghíresebb szecessziós épületünk a városháza. A lakóházak építési stílusa is módosult. A korábbi 1-2 szobás házak mellett megjelentek a nagypolgári, olykor 4-7 szobás épületek is. A polgári élet is jelentősen átalakult: a mai művelődési központ színházterme az akkori társadalom egyik legelitebb szórakozóhelye volt. A terem ablakai között hatalmas tükrök helyezkedtek el, amelyekben a szépen felöltözött hölgyek és urak megcsodálhatták magukat, vagy nézhették, ahogy táncolnak. A média szerepe is megnőtt. A helyi sajtó hírt adott arról, hogy ki milyen ruhában jelent meg a bálokon, illetve arról is tájékoztatták az olvasókat, hogy ki mennyi pénzt adományozott a belépődíjon kívül.
Végül az előadó a Hoffer család példáján keresztül mutatta be az akkori társadalmat. Az ő tulajdonukban levő - ma már a Petőfi-téren rendezvényhelyszínként működő - épület stílusa, nagysága és elhelyezkedése jól szemlélteti a korabeli életmódot és társadalmi viszonyokat. A nagypolgári ház, ami a korabeli építészeti irányzatokat tükrözi, impozáns megjelenésével és tágas belső tereivel a család gazdasági erejét és társadalmi státuszát is kifejezte.
V. B.