MINDENT A GENERÁCIÓKRÓL, 2.RÉSZ (Veteránok, Baby boomerek) - Steigervald Krisztián/F.P.
HTML-код
- Опубликовано: 27 мар 2024
- Két hete a generációkról szóló minisorozatba kezdett a Friderikusz Podcast, amelyhez Steigervald Krisztián generációkutatót kértük fel. Az első részben a szakértő beszélt a generációk és az életkor különös és meghatározó összefüggéseiről, most és a jövő csütörtökön pedig lépésről-lépésre végig veszi az egyes generációk jellemzőit: ebben a mostani epizódban a Veteránok és a Baby Boomerek sajátosságait.
A Veteránok az első, 1945 előtt született generáció, a mai nagyszülők-dédszülők nemzedéke. Az ő alapélményük a bizonytalanság, hiszen egy olyan világba születtek, amit nagyban meghatározott a világháború, illetve a világháború után az újjáépítés, majd az ötvenes évek fagyos légköre és a szocializmus időszaka. Ekkoriban folyamatos volt a bizonytalanság, ráadásul a dolgok rajtuk kívül dőltek el. A bizonytalanságra adott válaszreakciójuk az állandó biztonság keresése volt, amit legkönnyebben a mikro-családban és egy-egy nyugdíjas állásban találtak meg.
A Baby Boomer, azaz az 1946-1964 között születettek alapélménye az volt, hogy újra kellett gondolni a világot. És bár elismerték, hogy jó fejek a Veteránok, de mégiscsak két világégés is bekövetkezett az ő életükben, ezért azt gondolták, valahogy, valamit mostantól másképp kellene csinálni. Ők azok, akik úgy tartják, hogy az életet nemcsak leélni kell, hanem akár még élvezni is lehet.
Steigervald Krisztián előadása közben most is visszaidéz néhány olyan embert, aki az elmúlt időszakban vendégei voltak a Friderikusz Podcastnak, és akik jól példáznak bizonyos generációs sajátosságokat.
A sorozat első részét ezen a linken lehet megtekinteni:
• MINDENT A GENERÁCIÓKRÓ...
A sorozat kiemelt főtámogatója a Raiffeisen Bank, amely az alábbi linken érhető el:
www.raiffeisen.hu//
Hogyan támogathatja a munkánkat?
Legyen a patronálónk, és a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat:
/ friderikuszpodcast
Egyszeri vagy rendszeres banki átutalással is segíthet. Ehhez a legfontosabb adatok:
Név: TV Pictures
Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081
Közlemény: Podcast-támogatás
Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number):
HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000
BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB
Akármilyen formában támogatja munkánkat, köszönjük!
Kövessenek, kövessetek itt is:
youtube: / friderikuszpodcast
Facebook: / friderikuszpodcast
Instagram: / friderikuszpodcast
Anchor: anchor.fm/friderikuszpodcast
Spotify: spoti.fi/3blRo2g
Google Podcasts: bit.ly/3fc7A7t
Apple Podcasts: apple.co/3hm2vfi
Deezer: www.deezer.com/hu/show/100025...
Hálás köszönet!🙏
Ezt a sorozatot kellene este 7-kor "vetíteni", nem a rémhíreket...😉
Utópia 😢
@@akoscsorbasajnos így van!
De mi legalább nézzul, hallgatjuk 😘😊
Igen!
Qqqa😅😅 31:21 31:23
Ez az a műsor, amit mindenkinek meg kellene nézni hiszen mindenki érintett a témában. Köszönjük, hiánypótló.🙏
Ez a mondat belevésődött a gondolatainkba: ,,Nem jobb nem rosszabb csak más'❤
A konkrét mondatokkal eszméletlen sokat ad ez a sorozat! Bennem nagy megértések születnek és úgy érzem, sokkal közelebb kerülök a szüleimhez, nagyszüleimhez, önmagamhoz és az utánam következő generációkhoz érzelmileg is ezzel a megértéssel. 🙏💚
pl. "a veteránoknál a biztonságot jelenti a vasárnapi ebéd. Ez annak szimbóluma, hogy ismét eltelt egy hét és nem volt háború és van étel."
"A baby boomerek azt akarják, hogy az ő gyerekeiknek már jobb, könnyebb legyen, mint nekik volt. Hogy azt mondták, hogy én dolgozok, és neked már nem kell, tanulj, ez a dolgod."
Szuper volt most is! Kötelezővé tenném mindenki számára ezt a sorozatot annyira hasznos!
Köszönjük megint a kitűnő előadást! Anno vegaként a nagymamámnál mindig megettem a vasárnapi (húsos) ebédet. ❤ Érdekes, mert Y-osként továbbvittem a spórolást, a kamra fenntartását, azt hogy étel mindig van otthon és nem dobjuk ki. Ez most nagyon jól jön, a japán vidéken élve, ahol 20 km-re van bolt és ételrendelés nincs. Hálás vagyok, hogy ezt az ajándékot kaptam a nagymamámtól. ❤
Krisztián!!! Ön egy csoda!!! Rendkívül érthetően, logikusan, fantasztikus példákon keresztül tanít, magyaráz. Ittam minden gondolatát és alig várom, hogy újra hallhassam. Olyan hosszú idő az a két hét!!! Megvettem a könyveit is, alig várom, hogy elkezdhessem olvasni őket!!!
Nem két hét múlva, hanem már a most következő csütörtökön (ápr.4.) este 8 órakor lesz a generációs sorozat 3. részének premierje. A szerkesztők
Milyen érthetővé válnak a dolgok, fantasztikus!
Ezt megnezetem az osztalyommal és tanitvanyaimmal! Pénzügyet tanítok, sokat szoktam nekik erről beszélni. Persze én is csak a nagyszüleim és szüleim által hallottam erről!
Köszönöm szépen ezt a videót! Isten áldja Önöket ezért!
Tetszik, hogy más élményt ad ez a "műsor" és mást Krisztián könyve. Érdekes, hogy miket viszek tovább Y-osként, pl. bár nincs itthon több 10 kg liszt, de azért van egy kis "tartalék" mindenből. Mamát sosem tegezhettem, egyszer mondtam is neki, hogy tessékelve is el tudom küldeni melegebb éghajlatra, és ezen jót nevetett. ❤ A lányom pedig már simán tegezhette a mamámat, mert dédunoka volt 😅
biztonság = rántott hús / csirkecomb
Ennél a hasonlatnál kijöttek a könnyeim is!!! Köszönöm a kis időutazást, nagyon élveztem! 😂😍
Nagyszerű ez a sorozat, kincset ér, köszönjük!
Tanuljunk meg élni ezzel a tudással-tanítással, amit Steigervald Krisztiántól kapunk! Közérthető és HASZNOS minden gondolata, élmény hallgatni! 👋👋👋Magamra ismerek mint "ratkó-unoka" 😊
HOGY TELT EL 1 ÓRA??? Őrületes!! Értehető, érdekes, szuper!❤
Köszönöm, ez a rész rólam és családomról szólt: nagyon jó volt felidézni azokat a kifejezéseket,amiket használt előadása során. Felidézhettem a már elhunyt nagyszüleimet, szüleimet, "munkás" éveimet, fiatalságomat, és milyen igaza van: már a szüleim is, és mi voltunk azok akik előtt kinyilt a világ és többre vágytunk a munkánál. Imádom az előadását. Hálás vagyok!
Bízom benne,hogy a fiamékat is rá tudom venni, hogy hallgassák Önt !
Szenzációs!! Fantasztikus tudás!! Szeretném még...még....még!!❤
Nagyon jók az előadásai, gratulálok.
X generációs óvónőként sokszor úgy erzem, hogy a szülők tehetetlenek és tanácstalanok a 3-4-5 éves gyermekeik nevelésével kapcsolatban. Egyre többször látjuk, hogy el is engedik a gyeplőt, és a gyerekek kezébe kerül a vezetés. Az óvodás irányítja a szülőt, aki teljességgel elveszett, és segítségért kiált. Szívesen vetítenék le nekik szülői értekezleten egy összefoglalót, egy olyan kisgyermeket nevelő szülőknek szóló epizódot, amiben szerepelne a következetesség fontossága, a határozott fellépés mibenléte, a meseolvasás fontossága, a tv nézés visszaszorítása és hasonló témák kerülnének napirendre. Nagyon jó lenne, ha lenne olyan gyakorlati útmutató, amit a mai y generációs szülők elé tudnánk tárni mi, zömében x generációs óvónők úgy, hogy közérthető, és HITELES legyen. (Legalább, mint a Tik-tok, ahonnan az információikat szedik.) Minden szülői értekezleten lejátszanánk nekik egy ilyen részt. Fantasztikus lenne!!
Lehetséges?
Nagyon köszönöm, köszönjük
Sok száz óvónéni nevében
Mayer Adrien
Kedves Mayer Adrien! Amit Ön kér, azt gyerekpszichológusok tudják teljesíteni, nem egy generációkutató, ugyanis a generációkutató összefoglal, megállapít az adott generációkra jellemző általános tények alapján, de nem tud tanácsokat adni. Tehát kérését csak egy gyerekpszichológus képes teljesíteni. A szerkesztők
Nagyon jó az összefüggések bemutatása, a következmények levezetése. Azért a szegény veterán generációnak nehéz élet jutott.😢
Nagyon várom a folytatást! 😊
Szuper volt ez is! Jól magamra ismertem!😂
Köszönöm! Nagyon szeretem ezt a sorozatot. ❤
X-es középiskolai tanárként magázom a gyerekeket, mert mindenki elvárja tőlük, de senkitől nem hallják a helyes szófordulatokat. Számomra is különleges, hogy ennek ellenére milyen közvetlen, szeretetteljes kapcsolat alakul ki köztük.
Köszönöm szépen! Ismét egy nagyszerű előadással lettem gazdagabb!
Nagyon jó ez a sorozat, gratulálok, csak így tovább!
Két dologra szeretnék gyorsan reflektálni, saját élményből, tapasztalatból.
Az első dolog, amin kicsit mosolyogtam, a konferencián be vagy be nem tartott időkeret kezelése, ami szerintem nem feltétlenül egy generációs probléma, hanem kulturális háttérből is fakadó dolog. Én például úgy tanultam, arra szocializáltak, hogy roppant sértő és kulturálatlan a másik előadótól elvenni az időt, ezért mindig pontosan kell tartani az időt, hiszen a teljes idő nem az enyém, és tiszteletlenség a másikkal szemben, ha elrabolok akár csak néhány percet is az ő idejéből. Tovább úgy tanultam, hogy ha nem tudom tartani a saját időkeretemet, akkor az azt jelenti egyrészt, hogy fegyelmezetlen vagyok, másrészt pedig azt, hogy a mondanivalóm talán nem is annyira fontos, hiszen ha nem tudom pl. 15 percben elmondani a lényeget, akkor azon már szakmailag a 20-30-40 perc sem segít, és elveszítem a hallgatóságom érdeklődését. Moderátorként tehát mindig arra törekszem, hogy a beszélőkkel és vitázókkal is betartassam az időkeretet, előadóként pedig nagyon vigyázok, nehogy túllépjem a saját időmet. Ezzel szemben azt kellett tapasztalnom, hogy rengeteg olyan kolléga, illetve rendezvény van, ahol az előadások utáni viták nagyon elhúzódnak, és ők meg éppen azt tartják kívánatosnak, ha minél tovább folyik a beszélgetés, mert ez a szakmaiság ismérve (úgymond nem számít az idő, mert ez a nap úgyis erről szól, tiszteljük meg egymást azzal, hogy meghallgatjuk egymást, stb). Ez a szemszög is teljesen jogos és érthető, szóval az a konklúzióm, hogy ez teljes egészében kulturális és szociális kondicionálásától függ, illetve magának a tudományágnak a szokásrendjétől, amelynek a keretében a konferencia szerveződik.
A másik dolog pedig a Náray-féle beszélgetés kapcsán megfogalmazott dolog, nevezetesen az, hogy a Baby Boomer generáció idejében élesen elvált egymástól a munka és a család fogalma, munkába nem szimpatizálni, szórakozni járunk stb. Ezzel részben értek egyet, ugyanis azt látom a szüleim korosztályában (ők Baby Boomerek, én 81-ben születtem), hogy azért volt egyfajta erős átfedés a családi és munkahelyi élet között, nevezetesen az, hogy pl. a munkahelyi kollégákkal alakultak ki életre szóló barátságok, hiszen nem is igazán volt más hely, ahonnan barátokat lehetett szerezni. A mai generációk esetében viszont azt látom, hogy a talán a több platformon lévő jelenlétnek köszönhetően sokkal könnyebben alakulnak ki kapcsolatok, barátságok teljesen más közegekben élő és dolgozó emberek között. Ez ad egyfajta nyitottságot, ugyanakkor bizonytalanságot is, hiszen lehet, hogy ezek a baráti közösségek nem túl mélyen gyökereznek, hanem sokkal inkább képlékenyek. Inkább az lehet még a gond, hogy a mai gyors és mindenki számára hozzáférhető kommunikációs eszközökkel a munkavégzés áttevődött az otthonba, a családba, míg a szüleim idejében ez nem így volt. A kiszámíthatóság régen úgy működött, hogy a szüleim délután 4-kor hazajöttek a munkából, és tudták, aznapra befejezték, senki sem hívta őket vissza dolgozni. Ma pedig úgy működik a dolog, hogy akár este 8-kor is még mindig munkahelyi telefonokat bonyolít az ember, és esetleg hétvégén is. :) A szüleim idejében a hétvége szent volt, senki sem telefonált, senki sem kérte őket, hogy menjenek még be a munkába valamit plusz feladatot elvégezni.
Zsenialis, alig varom a kovetkezo reszt! 👏👏👏
"Nem jobb, nem rosszabb, csak más". Ezzel a mondattal mélységesen nem értek egyet. Leegyszerűsítő, általánosító és tényszerűen valótlan, azaz nincs így. Van jó, jobb, rossz, rosszabb, helyes, helytelen, hasznos és haszontalan változás, fejlődés és visszafejlődés is az egyes generációk életében, társadalmaiban. Az sem igaz, hogy régen minden jobb volt és "bezzeg a nagyszüleim" es az sem igaz általánossagban, hogy a mai fiatalok pedig "milyenek már ...". Ugyanakkor általánosságban megfigyelhető egyfajta fokozatos és folyamatos "értékfogalomátalakulás". És nem biztos, hogy helyes, és hasznos irányba történik mindez. Nem evidencia az, hogy mindig minden fejlődik az idő előrehaladtával.
Igen, fantasztikus. A végén már nem csak a többi generációt érti meg a hallgató, hanem még a sajátját is. Köszönöm minden megosztott gondolatát.
Hiánypótló. Sose legyen vége!
Ismét szuper volt! Köszönöm! 😊
Hihetetlen mennyire magával ragad a téma. Az első interjúról hónapokig beszéltem mindenféle ismerőssel-kollégával-baráttal. Nem ismerek olyat, akinek ne keltette volna fel az érdeklődését azonnal és javarészt “Whoa” élményt kapott az, aki megnézte!
Hálás vagyok, remélem még sok ilyen tartalom készül!
Egy apró kis megjegyzés : B.b vagyok, de a legtermészetesebb módon tegeztem a szüleimet és nagyszüleimet is. Ők egymást még nem. Vidéki nagyvárosokban ez volt már akkor a jellemző. Voltak azonos korú - elsősorban faluról jött- gyerektársaim, akik magázták apjukat, anyjukat. Nagy szemeket meregettünk rájuk ... Köszönöm ragyogó előadásait, kikerekedett szemmel hallgatom és meghajlok tudása előtt.
Értéket közvetítő műsor! Nagyon szépen köszönjük!😄👌
Nagyon hasznos sorozat, szuper ötlet ez a sorozat. Köszönöm és gratulálok!
Fantasztikus videó és hiánypótló is! Én oktatási anyagként írnám elő!
Nagyon jó előadás volt, annyira jól ès èrthetően magyaràz…gratulàlok Krisztiàn!
Fantasztikus volt, köszönöm! Felnevettem a "Nincs más dolgod, csak tanulni" mondaton. Hányszor hallottam gyerekkoromban.. Arról mondjuk ne beszéljünk, milyen frusztrációt és bizonyos szintű inkompetenciát okozott nálam. Mindezt úgy, hogy a legjobbat akarták nekem.
Aha - élményeim vannak, végre megértem az előttem és utánam születetteket! Érdeklődve várom a további részeket! Köszönöm!
Köszönjük!
Köszönjük műsorkészítésünk anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Igazán élvezetes, információ-gazdag előadás volt. Köszönöm!
Köszönöm. Egész nap tudnám hallgatni. Nagyon érdekes a tartalom, Krisztián pedig nagyon jó előadó. 10GBP sent - egy X genereációs, aki laptop előtt ül egész nap
Gratulálok a fantasztikus előadásaihoz! Kötelezővé tenném az oktatását az iskolákban.😊
Zseniális, Köszönjük!
A fiam a hüvelykujját hívja fényképező ujjnak. Először meglepődtem, de rájöttem, hogy igaza van.
Imadom a sorozatot, amugy az egyik kedvenc temank a baratommal, hogy generaciokrol beszelgessunk. Kulonosen erdekes, hiszen bar korban ugyanahhoz a generaciohoz, Y, tartozunk, o Nyugat-Europaban nott fel, en egy eszakkelet-magyarorszagi kisvarosban. Viszont nagyon tradicionalis ertekrendet vall, amit ez a podcast szepen tudna arnyalni. Jelenleg csak nagy vonalakban elmeselem neki, amit tanultam belole, de szuper lenne, ha angol felirattal is elerheto lenne, mint a tobbi podcast resz 🤍 szerintem sok nem magyar anyanyelvu ismerosnek is elkuldenenk, lelkes nezok, a videokat, ha lenne felirat. Elore is koszonom, szivesen tamogattam is az adast es varom a tobbi reszt.
Szenzációs előadás volt! Köszönöm!😊
Kitűnő,érdekes előadás!Köszönöm!🙏
Nagy köszönet,ezért a sorozatért!!!!🥰🥰🥰
Ez nagyon érdekes és élvezetes volt!Köszönjük!
Értékes sorozat, köszönjük szépen!❤
Hálás köszönet, ismét fantasztikus volt az előadás!
Ilyen és ehhez hasonló műsorok miért nincsenek a TV-ben? Csak a hülyítés, meg az agymosás. 😔😔😔
Le a kalappal.Nagyon szépen köszönöm a videót :)
De nagyon szerettem ezt a részt (is) 🥰❤️ köszönöm!!!
Zseniális. köszönjük szépen!
Köszönöm, mindig tanulok!
Nagyon nagyon ❤
Nagyon tetszett. Köszönöm szépen.♥️
Remélem egyre többen fogják meghallgatni ezeket az előadásokat. Minden sokkal érthetőbb lenne! Például én azt hittem hogy az a gondolat hogy a munkahelyen nem barátokat keresünk hanem munkatársakat, az az én véleményem. Nagyon érdekes hogy ez generációs dolog.
Szuper volt, köszönöm😊
Nagyon érdekes volt ma is! Köszönöm!
Köszönöm szépen, szuper volt. Ami tetszett, hogy a kommentek is érdekesek. Élményeket, tapasztalatokat olvashatunk több generációtól.
Barmeddig hallgatnam!☺️
Fantasztikus volt. Gratulálok. 🙂
Nagyszerű! Zseniális! ❤
Nagyon jó video ! És tetszik hogy az úr is ahhoz a generációhoz tartozik aki a Youtub -ot Yutyúb-nak mondja ! :)😊
Köszönöm, szuper jó!
🙂🙂🙂
Nagyon jó sorozat! Köszönöm
Nagyon érdekes volt mikor azt mondta Krisztián hogy már abban is eltérés van ahogyan a különböző generációk a kezükkel mutatják a telefont. Le fogom tesztelni! :)
Próbálj meg Z és alfa generációsoknak arról mesélni milyen volt a számítógép internet nélkül. A forgalmat sem értik, nagyon viccesek. Én kiprobaltam, első kérdés: Akkor mit lehetett rajta csinálni? 🙈
Mint mikor arrol meseltunk a sajat gyerekeinknek hogy hetfon nem volt adas a tv- ben. Kerdesuk: mit neztetek a videon?
Nagyon tetszik, magyarázza az èletet.
Csak gratulálni tudok
Ismét nagyon jó volt! Köszönöm
Köszönjük műsorkészítésünk anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Köszönöm ❤😊
24:56 Egyáltalán, mire jó a liszt? Imádom! 😂
Köszönöm!
Köszönjük műsorkészítésünk anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Köszönöm 🌷
Apukám 71 éves, én 35. Szokta is mondani, mikor ott eszünk az unokákkal 'ezt már szeretem látni, mindig örülök, mikor itt esztek nálunk' valahogy beleszokta mondani a 'sikerül' kifejezést is.
Erre én valami vicceset szoktam mondani, pl én is örülök, hogy ma sem kellett főznom stb, de persze tudom, hogy valami olyasmire gondol, ami itt is el hangzik.
rendkivül jo éstanulságos köszönet
Köszönet az információkért. Mintha Krasznahorkai nem veterán lenne, hiszen 1954-ben született.
Ebből egy nagyon sok részes edukativ sorozatot szeretnék látni! Minden perce arany volt számomra Y végi generációként aki még kicsit viszi a babyboomer, kicsit az X generáció tanításait viszont lélekben inkább Znek érzem magam 😅. Megmagyaráz számomra sokmindent a sorozat például azt is hogy miért találok nehezen közös témát kollégáimmal akik javarészt Xesek és az Y tagjaival is.
Munkám miatt sokat utaztam vonaton. Még a 2000-es években is bőven láttam néniket, akik nagy csomagokat cipeltek állandóan. Időnként beleláttam, egyik bőröndjét fölnyitja, tele volt kenyérrel. Másikat fölnyitja, egyik fele tele kolbásszal, másik fele tele almával. Mennyi időre elég ennyi étel egy 70-es korosztályú néninek?! A háborús nélkülözés hatása.
Imádom ezt a sorozatot, csakúgy, mint itt a többi kommentelő....de.....Krisztián, miért EBI-zód? 😄
Jártam "délutánra " iskolába.
A telefonhoz: az egyik osztálytársam Szingapúrban járt 89-Ben és azt mesélte , hogy az emberek a metrón telefonálnak. Nem hittük el neki😂😂😂
Szuper volt! Köszönöm! Kérdéseket mikor lehet feltenni? A szüleim 1959- ben és 60- ban születtek. Én 1985- ben. Igen, ők is azt mondták, hogy azért dolgoznak, hogy nekünk könnyebb legyen és csak tanuljunk! Ezeket megfogadva tanultam, bizonyos szempontból " jobb" életem lett, de úgy érzem ennek nem örülnek. Nem büszkék rám. Sajnos nem jó a kapcsolatom velük, pedig szeretném hogy jobb legyen. A barátaim is hasonlóan tapasztalják a saját szüleikkel. Miért lehet ez? Most ők irigyek arra, aminek az alapjait ők teremtették meg? Mit kellene máshogy csinálni? Hogyan lehet jól kijönni a baby boomer nagyszülőkkel? Köszönöm a választ előre is!
Minden előadása végén precízen bemondja az internetes címet Steigervald Krisztián, ahová várjuk a MINÉL RÖVIDEBBEN MEGFOGALMAZOTT KÉRDÉST. Ha nem sikerült megjegyeznie vagy visszanéznie, akkor az egyszerűség kedvéért ideírjuk: studio@friderikusz.hu A szerkesztők
Érdeklődéssel hallgattam az első két előadást. Van azonban egy kis hiányérzetem: tudomásom szerint a baby boomer generáció életének jellemzője a szexualitáshoz való viszony megváltozása...Mit gondol erről, kedves Krisztián?
Erdekes, tanulságos. Viszont en ismerek olyan baby boomereseket akik inkabb full veterannak mondanám.
Thanks
Köszönjük műsorkészítésünk anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Nem dobunk ki ételt. Mekkora igazság!!!!!! Én sem dobok ki, vagy ha igen, akkor nehéz szívvel. Odáig még nem jutottam el a sorozatban, amikor az én generációmról beszél.
Az előadás az fantasztikus tisztelt uram de gondolom hogy ez valami generációs dolog hogy folyamatosan fölvezetésekből és levezetésekből és pulkorrek magyarázkodásból álló panelok vannak az előadásban remélem konstruktív megjegyzésnek veszi megállapításomat észrevételemet
Nagy érdeklődéssel hallgatom a sorozatot, de femerült bennem egy kérdést. Mivel engem a szüleim 40 körül vállaltak, ők a "veterán" generáció gyermekei (1937,1938) Én 1977 utólsó napján születtem, így az "X" gererációhoz tartozom. A szüleim és köztem kimaradt egy generáció. Én ugyan szülő először 23 évesen lettem, de a második és a harmadik gyermekem már 41 és 43 éves koromban született. Mivel a szüleim művészek voltak, így nem egy tipikus családban nőttem fel. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy milyen amikor kimarad szülő és gyermeke között egy egész generáció. Az is érdekes, hogy pl édesanyám sem egy tipikus családban nőtt fel, mert az édesapja, az én nagyapám, 1899-ben született. A nagymamám 1914-ben, és már ő is dolgozott a három gyerek mellett is. Két keresős család volt. Édesanyám tegezte a nagyszüleit is, akik az 1800-as évek közepén, végén születtek. Budapesti értelmiségi családban nőtt fel. Ők is, és az apai nagyszüleim is nyitottan álltak hozzá, hogy a gyerekeik, az én szüleim művészeti egyetemre menjenek. Rengeteg háborús történet között nőttem fel, és valahogy nekem is a részem lett. Hogy most ebből én mit fogok a 2021-ben született kisfiamnak átadni, arra csak az idő fog választ adni.
És ha valaki még mindig nem érti miért is pusztító ami a "közszolgálati" izéken ömlik a nézőkre, hallgatókra, akkor tegye fel a kérdést ez a sorozat miért nem a Tóniék fejéből pattant ki?
Pedig ebben nulla politika van.
Vagy épp ezért?
Szenzációs!!!!!!!
Jaj az a drága banán 😅 én addig rá sem néztem az ajándékokra,amíg be nem faltam a banánt, narancsot, mandarint 😂😂😂
En bebi bummer vagyok örülök hogy megtudtam😊 de van bennem veteràn is😂
Hozzátenném, a generációs jellemzők a szocializációs közegtől függően kicsit mások. A boomer generáció itt Szerbiában (akkor még Jugoszláviában) nagyon is haverkodott a munkahelyén. A szüleim generációja úgy építkezett, hogy a munkatársak fenntartás nélkül mentek segíteni. De itt nem volt olyan elterjedt a besúgórendszer, illetve lecsengett addigra, mire a boomerek dolgozni kezdtek. Teljes egészében megvalósult a teambuilding anélkül, hogy tudták volna, hogy mi az😅 Kitűnő a sorozat, várjuk a következő részeket!
Az nem lehet, hogy a több munkát vállaló szülő esetenként valóban azzal érvelt, hogy sokat dolgozom és arra törekszem, hogy a gyerekeknek mindent megadok. Viszont a háttérben már kezd kirakzolódni a mai fiatalokra jellemző felfogás, ami pedig az, hogy nem szeretnének egy életet leélni egy emberrel. Szóval a szülők nem minden esetben temetkezhettek a munkába egy jó érvvel lehet hogy kezdtek rájönni arra, hogu egy életen át valaki mellett az tud unalmas lenni. Ennek rengeteg oka lehet ami jellemzően váláshoz vezet..
Ha az emberi lét ciklikusságát ismerjük a történelem alapján, akkor elképzelhető egy újabb mélypont a jövőben valamilyen formában? Véleményem szerint most inkább a csúcson vagyunk, mint a völgyben. Kívancsi lennék, mit gondol erről, úgy, hogy persze a jövőt senki látja...
Mindamellett, hogy a legnagyobb tisztelettel elismerem a tanulással szerzett tudást és a sok munkával megalkotott tanulmányokat, és nagy élvezettel hallgattam az előadásokat, észrevételem is lenne az elhangzottakhoz.
1962-ben születtem, ezek szerint a baby boomerekhez tartoznék. Csakhogy valamiért 1962-ben Magyarországon messze a LEGKEVESEBB gyermek született, tehát ez alapján már egyáltalán nem tartozunk ehhez a csoporthoz. Mentalitásunkat és szokásainkat figyelembe véve is sokkal modernebbek vagyunk a legtöbben, pl. közülünk már szinte senki sem magázta a szüleit. Többek között ezért sem tartom szerencsésnek a merev határvonal-húzásokat, szigorú kategorizálásokat.
Sajnos klasszikus értelemben nem vagyok magasan kvalifikált, de sok évet megéltem ahhoz, hogy lássam, igencsak sok sorsra volt káros hatással a ,,beskatulyázás".
"Nem rosszabb, nem jobb, csak más!" Mekkora önámítás! Sokkal felszínesebb (szellemben, lélekben), sokkal kényelmesebb (testben), azaz a helyzet: brutálisan "más"!!! Soha nem volt még nehezebb a gyorsuló időben: "alkamazkodva túlélni" és ugyanakkor "Embernek" megmaradni. Az egyre mélyülő generációs szakadékokba zuhanó, széthulló, elidegenedő társadalmakban a "másság" kifejezésének ilyen eufemisztikus használata csak azt bizonyítja, hogy mennyire súlytalanná vált a szó a "mediatizált" világunkban.
A Ratkó korszak gyermekeinek gyermekei ma külföldön dolgoznak. Mármint egy jelentős része.
Ez lett az eredménye az akkori abortusz tilalomnak.
Y generációsként ez a két generációk akivel valahogy sosem talált a szó. Nem teljesen tudom , hogy miért, nem is igazán vannak a környezetemben, de veterán mamammal mindig olyanok voltunk mint a tűz és víz 🙈
Polkorrektet akartam írni de hát a google
Az az izgalmas, hogy ez a sorozat abszolút közös élménnyé vált a családomban, a veterántól az Z-ig meghallgatta mindenki. Az Alfa és azalatt nem, őket még nem érdekli 😂
Köszönjük!
Köszönjük a műsorkészítés anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Thanks
Köszönjük műsorkészítésünk anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja