I. ULÁSZLÓ ÉS A VÁRNAI KATASZTRÓFA
HTML-код
- Опубликовано: 4 окт 2024
- A várnai csata során 1444. november 10-én az I. Ulászló király és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád szultán által vezetett török seregtől. A csatában I. Ulászló magyar és lengyel király is elesett.
Kedves Érdeklődők! Elindult a csatorna támogatói rendszere!
Join this channel to get access to perks:
/ @szilagyibelalaszlo1857
Ismet egy kivallo eloadas, koszonjuk 👍
Köszönöm az előadást. Szeretném felvenni a kapcsolatot, mert 1994-ben, az 550. évfordulón az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Országgyűlés képviseletében én mondhattam el a beszédet nemzetközi közönség előtt Várnában, a csata múzeumában. A beszédet a várnai Muzej folyóirat következő számában bolgárul megjelentette. Elsősorban e beszéd köré írtam tavaly a Szeretlek, Bulgária! című könyvemet. Kíváncsi lennék a véleményére, mert amíg a tényeket hasonló értékeléssel idéztem, Ulászló pillanatnyi felelőtlenségének akár a mai napig ható világtörténelmi súlyú következményeiből, a Balkán több évszázados rabságából, hozzá testvére unokájának már mohácsi halálából, hazánk hódoltságából általánosabb lélektani és politikai tanulságokat is próbáltam levonni . Szigethy István
Köszönjük!
Szuper volt mint mindig!
Valamikor nagyon szívesen hallgatnék II.Rákóczi Ferenc-ről és arról az időszakró isl.
Én azért vitatkoznék azzal, hogy V. László megkoronázása teljesen törvényes lett volna.
A koronázás nemcsak abból állt, hogy a jövendő királyt a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronázta az esztergomi érsek, hanem a királynak Szent István ruhájának nevezett koronázási ruhát, saruját kellett viselnie, el kellett mondania az eskü szövegét, megesküdve, hogy megvédi az ország határait, és még ki tudja, hogy milyen formális, szimbólikus cselekedetet kellett tennie és mondania, ezek között a karddal a négy égtáj felé kellett vágnia.
Nem hinném, hogy a pár napos csecsemő a koronázási ruhát, saruját viselte, és nem hinném, hogy elmondta az eskü szövegét, és az egyéb formális cselekedetet elvégezte.
Tehát szerintem ezek miatt nem volt törvényes és érvényes a koronázás.
Köszönöm, így kellene az iskolákban is tanítani.🙂
Ez egy felolvasás 3-4 évvel ezelőtti cikkekből.
@@lyanoka362 Lehet, de érdekesebb, mint a töri könyv.
Kinizsi, Gyulaffy Bezerédi történetét is szívesen meghallgatnánk ..
Nagyon köszönjük a videókat. Leginkabb azért mert a magyarság helytállásáról és nagyságáról ad tiszta képet. Láttam Önt a Budakeszi úton gondolom ott lakik. Üdvözlettel :)
Koszonom ujra egy erdekes eloadas. Tanulsagos, hogy viselkedtek az europai nepek ebben a kritikus helyzetben. Mind elarultak a Magyarokat.
8pq
Milyen érdekes, hogy IV. Jenő ábrázolásán a római számok, mint "IIII" szerepelnek. Ilyen formában én ezt még nem láttam.
A rengeteg vágás (majdnem minden mondatnál) nagyon lerontja az élvezhetőségét az egésznek, holott nagyon informális az előadás.
Ez azèrt van,mert a művèsz ismerte a magyar rovàsrendszert ès règen pontossan ìgy àbràzoltàk a 4-est,de mèg az 5-öst is...
@@zsoltkozma2897 nyilván beillesztették a magyar rovás számot egy latin feliratba. Mellesleg vettem a fáradtságot és rákerestem a pápa más képére, ahol szintén nem a IV-t használják, hanem a IIII-t. Semmi köze a magyar rovás számokhoz. A képek ugyanis NEM magyar alkotók által készültek, illetve nem Magyarországon.
@@lyanoka362 a magyar az ősiség jelképe...minden nyelv ebből fejlődött ki....a számok szintén. Az,hogy ma mindent rómainak mondanak és tanitanak csak egy dolog. A nagy Hun birodalom 8 ezer évig állt fent,a római csak 2,2 ezer évig...mégis ezt tanítják,mert ma is azok vannak hatalmon,kik a római korban voltak !!!!!
@@zsoltkozma2897 épp ezért logikátlan a IIII használata.
@@lyanoka362komoly történelemkritika ... 🤔
Mellesleg a nagyi ingaóráján is llll a négyes. Semmi rovás.
Köszönöm az előadást nagyon tetszett.
Szeretném esetleg mint észrevételt hozzátenni, mikor a csata előtti baljós előjelekről volt szó. Az apród leejtette a sisakot és behorpadt. Azért Ulászló egy magyar király volt. Valószínüleg a páncélzata is a korának a legkiválóbb mestermunkái közé tartozhatott. Az hogy egy harci páncél sisakja behorpadjon egy max egyméteres leejtéstől az nekem egy kicsit valószínütlen. Sőt ha az behorpadt akkor itt valami nem stimmel a legendával. Ez vagy egy nagyon nagy hülyeség vagy agyatlan hívők gondolkodásra képtelen tagjainak a vereség megmagyarázásának egy vacak kisérlete. Valamit mondani kellett én megértem de ezt nem lehetne végiggondolni, és aztán ezt a lám az istenek is ellenünk voltak igy nem nyerhettünk teoria egyszerű kizárása mellett döntenénk.
Szerintem Hunyadi János a magyar nemzet eggyik legnagyobb alakja, és hozzá fogható hadvezér a világon nem volt a maga korában. De itt a haditanácsnál szerintem mindenki hibázott. A támadás a nem megfelelő információk birtokában felderítés hiánya és az azokon kivüli beérkezett információk birtokában, a támadás egy nagyon elhibázott cselekedet volt. És ezzel nem szeretném kissebíteni a magyarok bátorságát harci értékét és hösiességét.
De itt vissza kellet volna vonulni egy kedvezőbb a terepre. A terepviszonyokat kihasználva és szem előtt tartva már sokszor előfordult hogy egy légyszámban sokkal kissebb sereg a saját élőerejét tudatosan megkimélve simán felülkerekedett nagyobb seregeken egy jó taktikával. És nem a roham utánam kemény gyerekek vagyunk majd lesz valahogy stilusú hozzáállásal kellet volna nekiszaladni a csatának. Minden tiszteletem mellet az elesett és ott harcoló magyar katonánk iránt, de ki kellene mondjuk hogy ezt nagyon elbaszták, nagyon rosz döntést hoztak, és nem egy behorpadt sisakon mult és egy törött zászlórudon.
Hunyadi János olyan kiemelkedő hadvezér volt, hogy a többszörös túlerő ellenére - messze a hazától - ezt a csatát is megnyerte volna, ha nem következik be a király rendkívül meggondolatlan és felelőtlen cselekedete. Nem a sisak behorpadásán és a csatát megelőző baljós előjeleken, hanem a király meggondolatlanságán múlott, ez közismert történelmi tény, a videóban is elhangzik.
A "vissza kellett volna vonulni kedvezőbb terepre" szerintem kicsit utólagos okoskodás.
@@zsolturban4919 Igen az. A modern harcászatot sokkal jobban ismerem. Csak elképzelésem és sejtéseim vannak hogy milyen lehetett, egy középkori ilyen mérvű csata. Az ottani terep egy ilyen nyilt szinű csatára alkalmas terep. De Hunyadiék mentek oda. És a balkáni utvonalon. Aminek a terepviszonyai elég nehezek. És az odauton feltérképezhették a terepet.
De igazad van nem voltam ott és talán minden körülményt nem is ismerhetek. Csak ők tudják pontosan miért vállalták a csatát. És utólag könnyen okoskodom.
@@janoserdei4574 A balkáni útvonalat lezárták az oszmánok.( a csata utáni menekülés is csak Havasalföld felé volt "sikeres".)
Hátuk mögött a tenger.
Nem igen volt más vállasztásunk,mint a csata vállalása.
A terepviszonyokkal nem volt gond.
Sík mező.
Lovashadseregnek volt tér a manőverezésre.
Az ide-oda hullámzó sikerű csata szerintem a Király halálával dőlt el.
( a vlahok idő előtti lelépését még elbírtuk volna)
Ezek után már nem lehetett egyben tartani a csapatokat és menekülés lett a vége.
A haditanács jól döntött,amikor a Királyt távol akarták tartani a harctól.
Aztán,mint tudjuk, nem sikerült ...
Több olyan csata is volt a történelemben, ahol nem vették figyelembe az ilyen rossz előjeleket, és el is vesztették a csatát. Pl. Attila a catalaunumi csata előtt a táltosok figyelmeztették a rossz előjelekre de nem hallgatott rájuk, vagy Rákóczi a trencséni csata előtt elesett a lovával. Tehát a csata sorsa előre el van döntve, ami az előjelekben is megmutatkozik. Ulászlónak nem lett volna szabad harcba bocsátkoznia Hunyadi tilalma ellenére, egész másként alakulhatott volna a magyar és az európai történelem. Ennek ellenére Ulászló bátorsága szimpatikus. Kár, hogy így alakult. Mátyás király helyrehozta ezt a hibát, de ott meg a mérgezett füge ...