Jó volt nézni. Úgy 40valahány éve sokat túráztam a Balatonon kalózzal. De néhány dolgon megakadtam. 1. A kalóz kétszemélyes, hárman tilos benne lenni. Lehet ez mára feledésbe merült, de annakidején rettenetesen haraptak rá a rendőrök, akiknek abban az időben a főfoglalkozásuk a büntetés volt, lehet az azóta változott, bár kétlem. 2. Azok a hordók nagyon szerencsétlenek, kisebb vízmentes csomagolásban minden ami két embernek kell a túrázáshoz befér az orr- és farrdeck alá és akkor van rendesen hely kiülni a hajót, lábat beakasztani a gurtniba erős szélben. 3. Annakidején lehetett mindenütt sátrazni a parton, de ez mostanra megszűnt. Kizártnak tartom, hogy mondjuk Badacsonyban lehet sátrazni. Viszont ha a cuccok a deck alatt vannak elől-hátul akkor két ember kényelmesen elalszik a svertszekrény mellett két oldalt, csak egy jó ponyva kell a bumra eső, harmat ellen. És akkor bárhol lehet éjszakázni a strand sarkában a nád mellett. 4. Az általában uralkodó északnyugati szeleknél "lefelé" a déli parton kell menni, akkor végig lehet nyílni a partot, mert nem kell sok svertet engedni bőszélben, akár hullámzó vízen is és visszafélé kell az északin kreuzolgatni.
Javítok. Most utánagondoltam, szabad hárman ülni a kalózban, csak négynek már nem. Miután versenyben mindig ketten voltunk, ezért emlékeztem rosszul. Hja, 40 év nagy idő.
Hát nekünk olyan szerencsénk volt, hogy mindkét irányban szembe fújt a szél. :-D A déli partot én személy szerint mindig kerültem, mert picit erősebb szélben a hullámzás pillanatok alatt telemerte a hajót, bár most a nyáron szereltünk vízvetőt az orra, megnézzük az mennyit segít a helyzeten. Úgyis épp holnap indulunk a kevésbé bevállalósakkal (akik a májust túl hidegnek gondolták egy ilyen túrához), immár flottával. Ezúttal megpróbálunk ügyesebben pakolni, vagy leginkább jobban megválogatni, hogy mit viszünk magunkkal (pl. egy egész hordót megtöltöttek az elektronikai eszközök - jórészt forgatási felszerelés, meg azok tápellátásához szükséges eszközök -, aminek a 95%-át elő se vettük, mert nem voltak olyanok a körülmények). Az orr- és fardeck alatt egyébként légkamra van habbal kitöltve, úgyhogy oda nem lehet pakolni, oldalt a perem alatt van hely, így a hajón alvás szempontjából az a kérdés pakolásnál, hogy rövid, vagy keskeny fekhelyet szeretnénk.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Hát igen. Én még a fa kalózok idején túráztam, azokban nem volt légszekrény. Amúgy elég szerencsétlen dolog, szerintem a padlódeszkák alatti használhatatlan teret kellene behabosítani, az is elég lenne az elsüllyeszthetetlenséghez. Arról nem is beszélve, hogy ha az egész hajó egy cm vastag szendvics lenne, akkor pont olyan lenne minden szempontból mint a fa.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Az "én időmben" a manchaftnak ha egy forintot adott a kormányos, akkor a csőben (Tihanyrév) visszafelé nem fújt szembe a szél. :)
@@ATengeresz A mieink dögnehéz, de elpusztíthatatlan alumíníum kalózok, talán 3 mm-es lemezből (kb. 280 kg, egy normális kalóz vagy 100 kg-mal könnyebb). A padlódeszkák alatt is kitöltöttük habbal, mert anélkül nem ment át a süllyedéspróbán. Így se önmenthetők, de legalább a víz fölött maradnak, ha borulnak is.
Ma meg már el se hiszik, hogy valaki ilyesmire vetemedik. Amikor a Szigligeti-öbölben az egyik kikötő vezetője érdeklődött, hogy honnan jöttünk és mondtuk, hogy Almádiból, visszakérdezett, „de a hajóval honnan jöttek?”
Szuper kaland és hangulat!
Talán az első olyan magyar vitorlázós video amivel azonosulni tudok...
Nagyon jó lehetett !! csak gratulálni tudok
Jó volt nézni. Úgy 40valahány éve sokat túráztam a Balatonon kalózzal. De néhány dolgon megakadtam. 1. A kalóz kétszemélyes, hárman tilos benne lenni. Lehet ez mára feledésbe merült, de annakidején rettenetesen haraptak rá a rendőrök, akiknek abban az időben a főfoglalkozásuk a büntetés volt, lehet az azóta változott, bár kétlem. 2. Azok a hordók nagyon szerencsétlenek, kisebb vízmentes csomagolásban minden ami két embernek kell a túrázáshoz befér az orr- és farrdeck alá és akkor van rendesen hely kiülni a hajót, lábat beakasztani a gurtniba erős szélben. 3. Annakidején lehetett mindenütt sátrazni a parton, de ez mostanra megszűnt. Kizártnak tartom, hogy mondjuk Badacsonyban lehet sátrazni. Viszont ha a cuccok a deck alatt vannak elől-hátul akkor két ember kényelmesen elalszik a svertszekrény mellett két oldalt, csak egy jó ponyva kell a bumra eső, harmat ellen. És akkor bárhol lehet éjszakázni a strand sarkában a nád mellett. 4. Az általában uralkodó északnyugati szeleknél "lefelé" a déli parton kell menni, akkor végig lehet nyílni a partot, mert nem kell sok svertet engedni bőszélben, akár hullámzó vízen is és visszafélé kell az északin kreuzolgatni.
Javítok. Most utánagondoltam, szabad hárman ülni a kalózban, csak négynek már nem. Miután versenyben mindig ketten voltunk, ezért emlékeztem rosszul. Hja, 40 év nagy idő.
Hát nekünk olyan szerencsénk volt, hogy mindkét irányban szembe fújt a szél. :-D
A déli partot én személy szerint mindig kerültem, mert picit erősebb szélben a hullámzás pillanatok alatt telemerte a hajót, bár most a nyáron szereltünk vízvetőt az orra, megnézzük az mennyit segít a helyzeten. Úgyis épp holnap indulunk a kevésbé bevállalósakkal (akik a májust túl hidegnek gondolták egy ilyen túrához), immár flottával. Ezúttal megpróbálunk ügyesebben pakolni, vagy leginkább jobban megválogatni, hogy mit viszünk magunkkal (pl. egy egész hordót megtöltöttek az elektronikai eszközök - jórészt forgatási felszerelés, meg azok tápellátásához szükséges eszközök -, aminek a 95%-át elő se vettük, mert nem voltak olyanok a körülmények). Az orr- és fardeck alatt egyébként légkamra van habbal kitöltve, úgyhogy oda nem lehet pakolni, oldalt a perem alatt van hely, így a hajón alvás szempontjából az a kérdés pakolásnál, hogy rövid, vagy keskeny fekhelyet szeretnénk.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Hát igen. Én még a fa kalózok idején túráztam, azokban nem volt légszekrény. Amúgy elég szerencsétlen dolog, szerintem a padlódeszkák alatti használhatatlan teret kellene behabosítani, az is elég lenne az elsüllyeszthetetlenséghez. Arról nem is beszélve, hogy ha az egész hajó egy cm vastag szendvics lenne, akkor pont olyan lenne minden szempontból mint a fa.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Az "én időmben" a manchaftnak ha egy forintot adott a kormányos, akkor a csőben (Tihanyrév) visszafelé nem fújt szembe a szél. :)
@@ATengeresz A mieink dögnehéz, de elpusztíthatatlan alumíníum kalózok, talán 3 mm-es lemezből (kb. 280 kg, egy normális kalóz vagy 100 kg-mal könnyebb). A padlódeszkák alatt is kitöltöttük habbal, mert anélkül nem ment át a süllyedéspróbán. Így se önmenthetők, de legalább a víz fölött maradnak, ha borulnak is.
A 60-as években a Piaristáknál minden évben több csoport is megtette ezt az utat. :)
Ma meg már el se hiszik, hogy valaki ilyesmire vetemedik. Amikor a Szigligeti-öbölben az egyik kikötő vezetője érdeklődött, hogy honnan jöttünk és mondtuk, hogy Almádiból, visszakérdezett, „de a hajóval honnan jöttek?”
Piarista diáktársaival édesapámék 1962-ben kerültek Balatont szintén kalózzal
😳