The actual world is the best of all possible worlds?
HTML-код
- Опубликовано: 26 дек 2023
- The guest of the latest OXO CoffeeBreak is Dr. Árpád Rab, digital culture expert, futurologist, head of the Artificial Intelligence research group of the National Media Authority. He has been researching the relationship between digital technologies and society for two decades.
In this episode of OXO CoffeeBreak, Árpád Rab and Péter Oszkó analyse important trends of the present, future scenarios and smart preparation in society and work. Futurology aims to improve the state of society through technology so that, in the words of Voltaire, "this world is the best of all possible worlds". You wonder how the sentences of Pangloss, the character in the novel who is supposed to caricature Leibnitz's philosophy, get here? You can find out by listening to this episode!
![DRAGON BALL: Sparking! ZERO - Fused Warriors Trailer [BUDOKAI TENKAICHI Series]](http://i.ytimg.com/vi/84p4Lvyfyes/mqdefault.jpg)
A "boldogság tükör" kifejezés általában metaforaként használatos, ami arra utal, hogy az emberek boldogságukat mások reakcióiból, viselkedéséből vagy környezetükből érzékelik vagy tükrözik vissza magukra.
Gyakran mondják, hogy az emberek boldogsága részben attól függ, hogy milyen kapcsolatban állnak más emberekkel, és hogyan reagálnak rájuk. Például ha valaki kedves és barátságos, ez a környezetükben is pozitív reakciókat vált ki, ami visszatükröződik rájuk és boldogságérzetet kelt bennük.
Ez a koncepció arra utalhat, hogy az emberek boldogsága és elégedettsége kapcsolatban van másokkal és a környezetükkel. Azok a viselkedések, érzelmek és reakciók, amelyeket másoktól kapunk, visszahatnak ránk és befolyásolhatják saját boldogságérzetünket.
Ez a fogalom is arra emlékeztethet minket, hogy a pozitív és szeretetteljes kapcsolatok, valamint az empátia és a jó cselekedetek nemcsak másoknak tesznek jót, hanem saját boldogságunkat is növelhetik.
Ez egy komplex filozófiai és tudományos kérdés, amelyre nincs egyértelmű és általánosan elfogadott válasz. A lehetséges világok legjobbikára vonatkozó megítélés és értékelés szubjektív lehet, és az egyén vagy a közösség értékrendjétől, meggyőződésétől és prioritásaitól függ.
Egyes filozófusok és etikusok véleményezik, hogy minden egyes világban megtalálhatóak a jó és rossz elemek, így nincs abszolút legjobb világ. Az "optimális" vagy "legjobb" világ meghatározása sok különböző tényezőtől függ, mint például az erkölcsi értékek, az emberi boldogság, a szabadság, az igazságosság, az egészség, a gazdasági fejlődés és más szempontok.
Az egyes emberek és kultúrák eltérő értékrendeket vallanak, így mindenki más módon tekint az ideális vagy "legjobb" világra. Például egyesek azt gondolhatják, hogy a gazdasági jólét, a technológia fejlettsége vagy a társadalmi egyenlőség teszi a világot a legjobbá, míg mások inkább az emberi kapcsolatok minőségét, az erkölcsi értékeket vagy a természeti környezet védelmét tartják fontosnak.
Ez a kérdés többféle megközelítésből is vizsgálható, és változhat az emberek egyéni megítélésétől függően. A filozófia és az etika területén folyamatos vita zajlik arról, hogy mi tekinthető a legjobb vagy optimális világnak, és milyen tényezők határozzák meg ezt a fogalmat.
Azért én elképedtem, hogy a jövőkutató mennyire periférikusan veszi számításba a Föld létfenntartó rendszereinek polikrízisét.
Egyszerüen lenyügözö az Árpád üozitiv innovácìós látószöge! A Peter is szuper kérdésekkel vezette a beszélgetést! Köszönöm, hogy meghallgatthattam!
jó kis 24 perc volt (1,5x sebesség mellett is élvezhető még). nagyon érdekes elszólás volt 18:17-nél, ami szerintem önálló gondolatcsíraként is fájdalmasan erősen megállja a helyét "a demokrácia egyre olcsóbbá válik". jók voltak a kérdések is, köszönöm.
Izgalmas volt! Előítéletes voltam de megcáfolta Árpád. Sok sikert!
Vajon miért én vagyok az első kommentelő. Fontos amit hallottam, két számomra fontos embertől.
Egy Stumpf-Bíró és Rab vitát össze kellene hozni.
Ugyanez jutott eszembe nekem is.
Isten az égben! Tőletek tudom hogy az emberiségnek milyen jövőt épít a gonosz szellem?
Támogató komment 👍
Én bírom ezt az embert.
Az AI fejlesztőknek fontos feladata megérteni és figyelembe venni a társadalmi mélységeket, mivel az általuk készített technológia jelentős hatással lehet az emberek életére és a társadalomra.
Az AI fejlesztés során felmerülő társadalmi kérdések között szerepelnek az etikai, kulturális, gazdasági és jogi vonatkozások, amelyekre figyelemmel kell lenni a fejlesztés során. Például az adatvédelem, a diszkriminációmentesség, a felhasználói jogok, a biztonság és az átláthatóság mind olyan fontos tényezők, amelyeket az AI rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni.
Az AI fejlesztőknek meg kellérteniük és fontosnak kell tartaniuk a különböző társadalmi kontextusokat, különféle kultúrákat, értékrendeket és igényeket. Az AI rendszereknek az emberek sokféleségét kell tükrözniük és tiszteletben kell tartaniuk.
Ezenkívül az AI fejlesztőknek együtt kell működniük más szakemberekkel, például etikus szakértőkkel, szociológusokkal, jogászokkal és társadalmi tudósokkal, hogy összpontosítsanak az emberi hatásokra és az etikai kérdésekre.
Bár az AI fejlesztésének technikai része nagyon összetett és fejlett, azonban az érintett fejlesztőknek és szakembereknek empatikusnak kell lenniük az emberek és a társadalom iránt, és figyelembe kell venniük a technológia társadalmi és etikai hatásait.
Jovőkutató, de jó állás lehet. :D
A cím Leibnitz idézet
Egészen pontosan Leibnizt filozófiai eszmefuttatásából Voltaire által kiragadott és kikarikírozni próbált mondat. Ilyen formán a beszélgetésben az idézet Voltaire Candide című regényéből vett panglossi filozófiaként hangzik el, de ezt jeleztük már a felvezető szövegben is.
Leibniz: Teodicea (Istentan) c. munkájából idézet. “Lex optimi” (az optimizmus törvénye)
Ez hihetetlenül érdekes volt. Sok dolgot egészen máshogy érzékelünk, de elfogadom hogy nem látjuk a teljes képet. Eddig azt sem tudtam, hogy létezik jövőkutató :D
Az AI bemutatása egyeseknek, akik kevésbé ismerik a technológiát, néha kihívást jelenthet. Az alábbiakban egy egyszerű analógia segíthet:
Képzelj el egy rendkívül intelligens könyvtárost egy könyvtárban. Ez a könyvtáros rengeteg információval rendelkezik a különböző témákról, és bármilyen kérdésedre vagy kéréseidre válaszolhat. Tehát, ha megkérdezed tőle, hogyan működik egy gép, hogyan főzz egy adott ételt, vagy bármi mást, a könyvtáros segít neked a tudásával.
Az AI, vagy mesterséges intelligencia, hasonló módon működik. Az AI egy olyan "digitális asszisztens", amely rengeteg adatot tanul meg, és képes válaszokat, információkat, vagy akár kreatív kimeneteket generálni a kérdéseidre vagy utasításaidra.
Fontos kiemelni, hogy az AI nem rendelkezik érzelmekkel vagy önálló gondolkodással, hanem pusztán a tanításán és az adatokon alapuló információkat használja fel válaszok generálására. Ezen analógia segíthet azoknak, akik kevésbé jártasak az AI-ban, megérteni, hogy az AI egyfajta "intelligens segítő" lehet, hasonlóan a könyvtároshoz, de digitális formában.
Ennek a "jövő kutatónak" az összes állítására, visszakérdeztem volna, hogy forrás?! A "kedvencem" hogy a bolygónak elég erőforrása van 8-9 mrd emberrre folyamatosan.😂
Van erőforrás 8-9 milliárd emberre, csak nem a jelenlegi életformánk mellett. Egy a jelenleginél sokkal anyag- és energiatakarékosabb életmódra lenne szükség, aminek egyelőre sajnos semmi jele sincs. Lásd Gelencsér András előadásait, a RUclips-on is fönt vannak.
@@jozsefklenk9285 Viszont a "jövőkutató" eme felhasználási volument/termelési "kultúrát" alapul véve állította eme baromságot. ui: mindig a realitásból indulunk ki.
AI zene ruclips.net/video/KhB1KTyDVh4/видео.html
Biztos hogy egy bolygón élünk ?
Remek volt, szórakoztató és releváns is. A grafikusnak javasolnám, hogy a thumbnail képen sokkal nagyobb legyen az arckép, nagyobb vastag betűtípus és méret kellene és belevinni narancssárga, fekete színt. Az internetes figyelem felkeltés és az eladás színe a narancs, piros, fekete.