@@laszlobizsok26 Nem nagyon. (Ez irónia volt). Azért is mosolyogtam, mert nem értem a viccet. 🙂Egyébként egy-két szóból elég nehéz sokszor kikódolni, hogy mit is akart közölni a másik ember. A potenciális iróniát is beleszámítva még több lehetséges jelentésértelmezés adódik. Ha neked fontos, hogy átadd a közlendőd, akkor használj kerek mondatokat!
Gondolom, kissé megmosolyogtató lesz sokak számára, de pár éve arra a következtetésre jutottam, hogy vannak olyan problémák - az élet legkülönbözőbb területein -, amelyeknek az a megoildása, hogy nem kell megoldani ;)
Örülök hogy ezt írtad ,mert ugyan ez a véleményem egy jó ideje ! Nevetséges hogy tudósok, laikusok, szakemberek azt hiszik , mantrázzák, hogy minden megoldható, sőt kötelező megoldani ! Magabiztosan nyilatkoznak időjárásról( hol jégkorszak, hol sivatag),csillagászatról, történelemről , stb ! Semmi szerénység, semmi alázat ! Ez jellemző mióta a sajtó, a média , elszabadult !!
A cáfolat erre a hülyeségre pont az, hogy a tudomány általá biztosított jómodot olyan természetesnek veszed, hogy szerinted valamit már nem kell kutatni. Szerencsére nem vallotta ezt pl. a himlő oltás felfedezője.
@@sabadasubidu Ráadásul valamiért a tudósok magabiztosságát ekézik, amikor tanulatlan, nulla megfigyelési képességekkel rendelkező, a gyenge megfigyeléseket is hibás logikával feldolgozó emberek nyilatkoznak a legmagasabb lóról.
27:41 Ugyam mitől ennyire stabil? Mindig is így volt? Mert ha ebbe a stabil helyzetbe csak úgy belekerült, akkor mi tette stabillá- fékezte ide és az ide kerülés tehetetlensége miért nem lendítette tovább?
A legkézenfekvőbb válasz, hogy itt alakult ki, tehát nem kellett lefékezni. Az egyik kritérium, hogy egy objektum a bolygó nevet viselhesse az, hogy tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Tehát a sok pici dolog összeáll néhány évmilliárd alatt bolygóvá. Ahogy a csillagképződét is, a bolygóképződést is külső tényezők befolyásolják. Nagyobb elhaladó objektumok stb. Ezért nem egy homogén porfelhő kering a csillagok körül. Persze a bolygóképződést nem igazán lehet megfigyelni és biztosan nagyon sokrétű, de ezek kielégítő választ adnak szerintem a hogyanra.
Fellengzős és valószínűleg maga sem tudja a probléma okát. Ez pedig az, hogy csak modell tudásunk van a mindenségről és a mindenség részeiről. A modellek pedig vélelmek keretrendszerben további vélelmek. A tudásunk mindenről csak annyi, hogy adott modellben adott határok között adott következetességgel és pontossággal valamilyen folyamat úgy szokott működni. A törvényekként megfogalmazottan pedig csupán mérés sorozatok matematikai függvény közelítései vannak. Ezért van, hogy a fizikában is vannak az ideálisak, a képletek szerint viselkedők. És vannak a renitens valóságosak amelyek csak adott határok között és nagyjából.
Mire alapozod ezt az elképesztően fellengzős beírásod arról, hogy valószínűleg ő sem tudja a probléma okát? Mennyi a valószínűsége? Hogyan számoltad ki? Milyen eloszlást feltételeztél? Tudod mi az a valószínűségszámítás egyáltalán? Utána olvastál már valaha is a kaotikus dinamika témakörének? Mert akkor feltűnt volna, hogy milyen egyszerű rendszereknek is lehet ez a jellemzője. Ezen rendszerek közül van, amelyiknek ismert a fizikai viselkedésének a differenciálegyenlet rendszere, és az is bizonyított, hogy nincs általános megoldásuk. Ez a probléma oka. Nem az a probléma oka, hogy modellekben gondolkodunk. Mindenki, te is én is, modellekben gondolkodunk. Hogyan lehetne másként szerinted? Mi ez a sok "csak" a beírásodban? Mi értelme? Neked milyen a modellezésnél jobb módszered van? Talán nem azt csinálod, hogy megfigyeled a környezeted, a tárgyakat és az embereket magad körül, és próbálsz magyarázatokat gyártani a viselkedésükre? Ha egy ember, mondjuk a barátod viselkedését megérted, akkor nem egy egyszerűsítő modellt alkotsz talán? Hiszen a pontos, akár atomi vagy szubatomi szintű agyi viselkedését nem ismered meg, és az egyéb szerveinek a pontos biokémiai működését sem veszed figyelembe, vagy ahogy azt sem, hogy van a hátán egy anyajegy, mert a viselkedésének a magyarázatához keresed a releváns információkat és kiszűröd az irrelevánsakat. Ez a modellezés, ennél senkinek sincs több. A jól működő modelleket hívjuk tudásnak. Jól működik az a modell, amelyiket visszaigazolnak a további megfigyelések, és az azon alapuló jóslatok megerősítést nyernek. A cél az, hogy minél pontosabb modelleket alkossunk, minél pontosabb megfigyelések, és azok logikus feldolgozásának segítségével. Ennek az eredményét hívjuk tudásnak, mind a hétköznapokban, mind a tudományban. Ez a módszer brutálisan sikeresnek és hatékonynak bizonyult a közelmúltban a világ megismerésében. De azt tudós még nem mondta, hogy már ismerjük a tökéletes, már további pontosításra nem szoruló modelleket, ezért fejlődik a tudomány. De a korábbi modelleink is hasznosak, mert azokra is igaz volt, hogy bizonyos szintű pontosság igénye esetén hasznosak és hatékonyak. Ilyen például a Newtoni törvényeire épülő fizika. A munkagépek és az épületek statikájához, dinamikájához bőven elég, értelmetlenül bonyolult lenne ezeken a területeken Einstein fizikáját alkalmazni, pedig az sokkal pontosabb.
@@Zsolt077 Azért így írtam, mert a produkciójában úgy tett, mintha nem tudná. Milyen alapon állok? A 90-es években hamisnak bizonyult, ezzel összeomlott a materialista mérnök világképem (mindenség modellem). Ekkor a new age mozgalmon keresztül elkezdtem populár ezoterikával, ezen belül a többi hitrendszerrel/modellel is ismerkedni. Miután mindegyik hamisnak, ráadásul, célirányosan demagógnak bizonyult, a régi romjain elkezdtem egyéni mindenség modeltt/valóság mozit építeni. Azon állok amivé ez mára fejlődött.Nem könnyű a materialista köztudományosság vallás fogalomrendszerében jól fogalmazni. A FELSŐ TUDOMÁNYOSSÁGBAN/FIZIKÁBAN sokminden kifejtetlenül is megvan. A Brán modellcsoportban a mindenség egymásra épülő bránokra épül úgy, hogy mindegyik az alatta levőt használva CÉLIRÁNYOSAN ÖNFENNTARTÓ FOLYAMATBAN létezik. Hogy az önszabályozás működjön, AZ EGÉSZ VERKLINEK EGYBEN ÉS A RÉSZEIBEN IS TUDATOSNAK KELL LENNIE. Ezt ílyen, olyan megfogalmazásban minden komoly tudós el is mondta. Tudományos állítás, hogy a mérhető hatások mintegy 96%-a nem származtatható részecske természetű anyagról. A vulgár materializmusban mindent a maradék 4%-ra vonatkoztatva értelmeznek. Emellett nem számolnak azzal, hogy a mindenség és a részei értelmes. Pedig tudományos tétel a megfigyelő esemény befolyásoló hatása is (a szubjektív komponens). Nem lenne gondom, ha nyíltan elmondanák, hogy hogyan hozták össze a gyakorlati életben többé kevésbé jól használható modelleket/képleteket. Ehelyett nmég mindig úgy nyomatják az objektivitás tévtant, hogy nyilvánvalóan, nem ismerünk olyant ami megfelelne az objektum definíciónak. A materializmust is államvallási tömegideológiának gyártották. Newtonról nemrég publikálták, hogy alkimista volt. Másban hitt, mint amit tanított.
@@gyulanagy7812 Én azt javasolnám, hogy szabadulj meg a metafizikától. Metafizika, ami megfigyelhetetlen jelenségekre épít légvárakat, olyan magyarázatokat gyártanak, amelyeket nem lehet sem igazolni, sem megcáfolni. Ezek az én szememben értelmetlenek. Meggyőzni csak azon az alapon lehet velük másokat, hogy tetszik-e nekik vagy sem. Tiszta manipuláció az összes. Ha mindenáron ragaszkodsz a valójában igazolhatatlan, cáfolhatatlan "nagy, egységes világképekhez", és ahhoz, hogy azt másoknak is el kell fogadniuk, akkor az erőszakhoz vezet, minimum magadon elkövetett intellektuális erőszakhoz. Vannak a fizikának olyan területei, ahol a történelmünk során kialakult szavaink, fogalmaink nem működnek. Egyszerűen nem ezekhez a jelenségekhez alakultak ki. Nem kell erőltetni a részecske vagy a hullám szavakat például. Egyébként nem is teszik, részecskeszerű, hullámszerű jelenségekről beszélnek az ismeretterjesztésben ha kvantummechanikáról van szó, csak az átlagemberek nem figyelnek fel ezekre a finom distinkciókra. Az általános, mármint a nem túl specializált "jelenség" szó használata lenne a megfelelő, vagy új, frissen kitalált szavak mondjuk a kvantumfizikai jelenségekre. A fizikai/matematikai modellekben nem is kell használni a részecske szót. Szerintem te se ragaszkodj hozzá, csak feloldhatatlan, felkavaró és ellentmondásos tudatállapothoz vezet. Nem a tudósok tehetnek arról, hogy a világunk nem emberi léptékben megfigyelhető része bonyolult, hogy radikálisan más jellegű jelenségeket tapasztalnak, mint a "szavannai" fizikához szokott agyunk. Ettől nem kell kétségbeesni. Megfigyelhető jelenségek ezek, logikus gondolkodással feldolgozhatók, törvényeket lehet megfogalmazni ezekkel kapcsolatban, amelyek működnek is, jóslásokra is alkalmasak és lesz belőlük lézer, tranzisztor, processzor, számítógép, okostelefon, PET diagnosztika és rengeteg hasznos vagy szórakoztató dolog. (Vagy a másik oldal jelenségei a nagy tömegekkel, nagy sebességekkel kapcsolatos relativisztikus törvények is zavaróak lehetnek, de ez van, megfigyeljük, leírjuk ezeket, és lesz belőle holdra szállás, talán a jövőben galaxisok közötti utazás, de jelenleg a műholdak működéséhez is nagyon fontosak).
@@gyulanagy7812 Newton: nem látom a problémát. Az alkimista törekvései is megfigyelésekre épültek, de akkoriban ő nem úgy kezdte az életét, mint te, hogy már fiatalon megismertették vele a periódusos táblázatot, teljesen jogos volt, hogy az anyagokkal és elemekkel is kísérletezett. Nemhogy az összes elemet, az összes bolygót sem ismerték a naprendszerünkben az ő korában. Azt nem tudhatta, hogy az alkímia eleve egy degeneratív kutatási program, de a sikertelenségek is hasznosak a későbbi kutatások szempontjából, nem értem, hogy te több mint kétszáz évvel utána miért lovagolsz ezen. A világot megfigyelésekkel, kísérletekkel és azok logikus feldolgozásával ismerjük meg. Nem tudjuk előre, hogy ez sikeres lesz-e az adott programban vagy nem. Ha tudnánk, neki sem állnánk. A fizika területén felállított hipotézisei elképesztően sikeresek voltak, mind a fizika, mind az ahhoz szükséges matematika területén hatalmasat alkotott. Az, hogy miben hitt, nem releváns, engem nem is érdekel. A fizikai törvényei nem azért lettek elismerve, mert a szomszédja azt nyilatkozta róla, hogy ha Isaac azt mondja, hogy valami kétszáz forint, akkor az annyi, vagy hogy nagyon tud hinni, meg ilyenek. 🙂 Hanem azért, mert sokan rávetették magukat, és az ellenőrzött területeken példátlanul sikeres voltak az eredmények alapján. Még a Neptunusz felfedezése is a törvényeire alapozott jóslatok alapján történt (az Uránusz furcsa mozgásából következtettek egy bolygóra, amely hatással van rá). Az épületek és munkagépek tervezéséhez még sokáig az ő törvényeit fogják használni, mert bőven elég a pontossága azokhoz. Ennél jobbat esélye sem volt megalkotni, akármekkora zseni is volt, mert nem voltak precízebb műszerei, nem tudta a fénysebességet mérni, a fényelhajlás jelenséget nagy tömegek közelében nem tudta megfigyelni stb. De az utána következők az ő elméleteire is alapozva tudtak egyre fejlettebb eszközöket gyártani, amelyek a még pontosabb megfigyelésekhez vezettek, és így tovább. A tudomány, az ismeretek szerzése egy folyamat, talán soha nem is áll meg.
Szia! Én sem látok problémát a modellszerű megközelítésben, szerintem ez kikerülhetetlen megismerési korlátja az embernek. Valszeg azért van, mert elménk a világot időben rendezett info stremeken keresztül látja, mégpedig úgy, hogy egy adott időpillanatban mindig csak a közelmúlt egy nem túl hosszú szeletét látjuk. Ebben a rendszerben tulajdonképpen csak nagyon korlátozottan vagy képes megismerni a világot, vagy legalább a hozzád elérő info streameket. De azt csinálhatod hogy streamekben rendundanciát vagy összefüggéseket keresel. Ha találsz, akkor már tudsz valamennyit a világról. Ha a felismeréseket olyan formára is tudod pofozni, hogy a jövőt meg tudod valamennyire tippelni (csökkenteni a jövővel kapcsolatos információ hiányt), akkor az külön öröm, mert hasznot hajthat. Szerintem a korrekt term.tud a legmélyén ezt csinálja. Azok a gondolatok, hogy egyszerű törvények vannak, determinizmus, kauzalitás csak feltételezések illetve intuitív gondolati segédeszközök. Nagyon hasznosak, sokszor be is jönnek, motiválóak, de valszeg nincs okunk azt feltételezni, hogy ezek mindig igazak lennének. A fentiek illusztrálására egy egyszerű példa: adok neked egy számodra teljesen zárt dobozt., ami másodpercenként kidob egy betűt. Mikor mondhatod azt, hogy megismerted ezt a rendszert? Szerintem minimum akkor ha meg tudod mondani, hogy a jövőben milyen betűket fog dobni. Ált esetben szerinted vállalható az, hogy majd megismered ? Legyen további info hogy a dobozt egy program vezérli, tehát a kimenet determinisztikus és algoritmikusan kiszámítható. Ez segítene ? Továbbá legyen az a játék, hogy ha meg tudod helyesen tippelni a köv betűt, akkor kapsz 1 HUF -ot. Emellett minden 10 sec után neked kell fizetni 1 HUF -ot. Mire tippelnél egy random doboz esetén, hogy mondjuk 1000 lépés után pluszba leszel vagy mínuszba ? ------ Én abban sem látok túl nagy problémát, hogy 3T nek nincs analitikus megoldása. Ez tk csak a matekon belüli technikai kérdés, intuitíve max annyit jelent, hogy kicsit bonyolultabb lehet vele további matekot csinálni. Gyakorlati értelemben pont annyira kiszámítható mint a sin() függvény, csak több számítási kapacitás kell hozzá a kaotikus jellege miatt. Szerintem a 3T arra is rámutat, hogy a megismerésnek nem csak a fenti korlátai vannak, hanem még gyakorlatiasabb, dolog pl információs és algoritmikus komplexitás. A videoban elhangzott a klíma téma is. Tulképpen érdemes lenne megvizsgálni a jelenleg érvényes klímamodelleket input info oldalról, illetve alg komplexitás oldalról is. Pusztán képet alkotni arról, vajon milyen pontosságot várhatunk el a jelenlegi modellektől a szokásos 10..20 éves előrejelzett távlatban?
Sol, Trisolaris, Tatooine...A csillagászok szerint több a kettős csillag az Univerzumban, mint a szóló...Csakhogy ezt a évmilliárdokig stabil, kis ingadozású környezetet (a lakható zónán belül) csupán a szóló csillagok tudják produkálni...azok is ritkán. Nagy kár, hogy ezt a miénket, nem becsüljük meg.
Es most melyik is volt az en poharam? De komolyra forditva a szot, ezt a temat sokkal jobban meg lehet erteni megfelelo ilusztracioval, a talkshow keretei elegge lekorlatoztak a szemleltetes lehetosegeit.
Egyébként, ha a föld tengelyferdesége 90 fokkal változna, akkor 66,5 fokos lenne és ennek a legszembeötlőbb változás a nappalok és éjszakák hossza fél - fél évesre változna.
@szlachee Nálam semmit nem jelent egy kiemelt válasz, azt most láthatod, bár nem tudhattad. Ez a válasz rendkívül infantilis. Nem látunk példát bolgyóképződésre? :) Nos ez talán nem véletlen. Amúgy a legcsekélyebb mértékben sem kézenfekvő, mitől lenne az? Mellesleg dobja a többi kérdést: A hélium hogy került ide és pont ide? Vagy az is csak úgy itt volt? Azért egy atom nagyon nem nevezhető egyszerá dolognak. Egyetlen atom sem. Hogyan jött létre benne a proton, neutron, müon, elektron, bozon, ja és miből és mi a szerepük? Mitől rezeg a mag körül az eletron? Mi hajtja? Mi a proton szerepe? Vagy azt hitted ennyivel megúszod? Ha ezeket megválaszolod, mehetünk mélyebbre, majd még mélyebbre. De előtte még ezen a szinten is akad még néhány keresetlen...nos?
Az elején korrektül rákérdezett, hogy miért hívják ezt problémának és nem egyenletnek. Az erre adott válasz szerint az angol fordítás miatt... Közben meg hamar kiderült, hogy azért nem egyenlet, mert nem ismerjük a megoldását. Ezért nem is lehet más, mint probélma. Tudósok képtelenek kimondani azt, hogy valamit nem tudnak. De ennek ellenére nagyon érdekes és informatív volt a videó.
Ha a mozgásokat le lehet írni matematikával, akkor ezeket is . Csak még kevés a számítási kapacitásunk hozzá és/vagy nem elég pontos a mozgások matematikai leírása.
Kétszer ugyanabba a folyóba nem lépünk. Véletlenek nincsenek. Ok okozati összefüggések viszont vannak.,amik keresztül huzhatják számításainkat. A köznyelv ezt nevezi véletlennek. Véletlenül levertem a poharat. Nem tervezett események sorozata. 😁@LypkaChannel
@@laszlotanko5462 A három test probléma pont arról szól, hogy nem mindent lehet leírni egzaktul, bármennyi ismeretünk is van a dologgal kapcsolatban. A világ nem determinisztikus teljes mértékben. "Isten nem játszik kockajátékot!" - mondta Einstein, de a kvantummechanika bizony cáfolja az álláspontját.
a matematika egy lófasz ! mikor a MIR ürállomást lezuhantatták annyit tudtak róla mondani, hogy valahol a Csendes óceánba fog pottyanni. pedig az űrállomásnak ismert volt minden paramétere: tömeg, térfogat, keringési idő stb. arról nem is beszélve hogy ahová zuhantatták - Föld bolygó - szintén minden paraméter ismert volt. ennek ellenére fingja nem volt senkinek, hogy pontosan hová fog zuhanni. semmiféle koordinációs pontot nem tudtak adni
A Föld dőlésszöge is változik az évmilliók, vagy évmilliárdok alatt..a Hold azonban elég nagy tömegű égitest " mellettünk " hogy stabilizálja a Föld dőlését. Nos A Földnek változna jelentősen is a dőlésszöge az évmilliók alatt azonban a Hold tömege végett, amely viszonylag stabilan tartja a Föld tengelyét, ....de ezt hosszú lenne elmagyraázni, mivel ehhez égi fizika kell, asztrofizika i ismeretek..:)
Elég egyértelműen el van dőlve 🙂. A matematika axiomatikus, tehát emberek által megalkotott, absztrakt - egyesek szerint nem is - tudomány. A valóságról, a világról szóló tudásunkat viszont megfigyeléseinkre, tapasztalatainkra alapozva fogalmazzuk meg. A matematikát a megfigyelésekből létrehozott modelljeink megoldásához használjuk. Valamint nem is minden modell megoldása matematikai, hanem sokszor az általánosabb logika a kulcs.
Majd megoldja a mesterséges Intelligencia (MI) ezt is pár év múlva nyugi... nagyon sok probléma, egyenlet, hasznosítás, stb. fog majd választ találni az MI, csak az a kérdés, hol a határ.... az..:)
Nem, nem fogja. Nem arról van szó, hogy még nem tudjuk megoldani, hanem bizonyított tény, hogy nem lehet megoldani. "1887-ben Ernst Bruns és Henri Poincaré bebizonyították, hogy az általános háromtest-probléma megoldását nem lehet zárt analitikus alakban felírni."
Nem lehet, hogy haromtest vagy a tobb test probléma okozza azt hogy a csillagaszok tulbecsulik a fekete anyag mennyiseget a vilagegyetemben, vagy eggyaltalan letezik e a fekete anyag olyan misztikus formaban ahogy a mostani divatos elmeletekben szerepel.
Nem. A háromtest-probléma alapvetően nem a megfigyelésekről szól, hanem egy tisztán matematikai / elméleti fizikai kihívás. Tisztán három tömegpont esetén fennáll a probléma.
Én arra gondoltam ,hogy a csillagok mozgasánal a galaxisokban nem veszik figyelembe a csillagok egymashoz való vonzasat csak a galaxis tömegkozeppontjába kepzelt a csillag palyán belüli összes csillag tömegét.Ezért úgy tűnik hogy a csillagoknak túl magas a sebessége és a galaxisoknak szet kellene esniük,es ezért feltételeznek olyan sok fekete anyagot.Ha tudnank olyan modelt kesziteni ahol a csillagok egymáshoz valo vonzasat is be tudnak szamitani akkor szeritem nem volna szukseg az elmeletekben annyi fekete anyagra.
@@michalkonecny4790 Áá, világos, viszont ennek a kérdéskörnek vajmi kevés köze van a háromtest-problémához. Szóval ami a galaxisbeli csillagmozgásokat illeti, olyan rengeteg tömegpont (=csillag) mozog és gravitál, hogy bőven elég a tömegeloszlásukat figyelembe venni, amikor az átlagos mozgásukat akarjuk figyelembe venni (ez tuti). A csillagok átlagos sebességét is meg tudjuk mérni itt a Tejútrendszerben és más galaxisokban (ez is egészen tuti). és jól írod, hogy a kettő összevetésében a csillagok "túl gyorsak" (de ez az amit kimértünk) vagy "túl kevés" tömeget képviselnek - de ez utóbbit éppen hogy az egymásra gyakorolt tömegvonzásukból számoltuk ki. Szóval figyelembe van véve minden, de százmilliárd tömegpontnál nyugodtan lehet (és muszáj is) eloszlásokkal számolni.
Nem fekete, hanem inkább sötét anyagnak szokták hívni, utalva arra, hogy teljesen ismeretlen számunkra. Szerintem sincs még ez a parti lejátszva, a jelenlegi elképzelések drasztikus átfogalmazására is sor kerülhet, ahogy a megfigyelő eszközeink finomodnak. Az utóbbi két-három évtized elárasztott bennünket egyre gazdagabb adatokkal az Univerzumról, és a dolog még nem ért véget, az új adatok lassú, aprólékos elméleti kóstolgatása eddig ismeretlen elméletek születéséhez fog még vezetni. Lehet, hogy csak száz év múlva áll össze egy koponyában az új, még teljesebb leíró elmélet. Száz évvel a relativitáselméletek születése előtt is voltak a csillagászoknak elméletei a kozmoszról, nekünk is vannak, és az utánunk következőknek is lesznek.
Kicsit ünneprontó leszek: Neil de Grasse Tyson asztrofizikus szerint 2029-ben vagy 2036-ban az Apophis aszteroida a Földnek ütközhet ruclips.net/user/shortsdfijYLnJnCA
Ünneprontó-ünnepet rontani jöttem. :) A linkelt videóban is arról beszél az említett csillagász, hogy 1:sokmillióhoz az esélye annak, hogy 2036-ban eltalálja a Földet. A fenti videóban a szemüveges csillagász épp ugyanazt mondja 40:15-nél.
hát....Tyson azért egy amatőr. Ő nem végez már kisérleteket, gyakorlatilag egy celebként él. Mikor volt Tyson utoljára kisérletezni vagy laborban kutatni? Ne vicceljünk.
@@barnabasbarna4277 Ha a találat az esemény, tök mindegy, hogy 999999 a nem találatok száma ha az az egy jön be és betalál. Vagy, vagy. A többi csak mellébeszélés. A heti lottót sem 42 milliószor nem találom el, csak egyszer, aztán következő héten lehet újrapróbálkozni, hogy eltalálom, vagy nem.
Nagyon érdekes volt, köszönöm.
ha nincs megoldasa, akkor miért keresik a megoldást ?
Tiszteletem a kedves vendég szüleit! Igen jó a humorérzékük 😊
Jó volt, érdemes volt meghallgatni!
A te szintedhez fasza volt. Fingod nincs miről beszélt a hülyegyerek.
Köszönöm
A három test nem olyan nagy probléma, ha felnőttek és közös megegyezéssel vannak egy ágyban. ;)
Azért az ördögi hármas nagyon veszélyes tud lenni, de egy kis odafigyeléssel az sem olyan nagy probléma.🙂
@@Zsolt077 ... nagy felismerés...
@@laszlobizsok26 Köszi! 🙂
@@Zsolt077 ...látom, nem érted a viccet...
@@laszlobizsok26 Nem nagyon. (Ez irónia volt). Azért is mosolyogtam, mert nem értem a viccet. 🙂Egyébként egy-két szóból elég nehéz sokszor kikódolni, hogy mit is akart közölni a másik ember. A potenciális iróniát is beleszámítva még több lehetséges jelentésértelmezés adódik. Ha neked fontos, hogy átadd a közlendőd, akkor használj kerek mondatokat!
Nemrég hallottam egy sinológust többször is kiejteni a szerző nevét: Cehszin Liu.
a 3 body problem című sci-fi sorozatot imádtam! első évad szuper
Dugig volt fizikai hibákkal, engem halálra idegesített
@@MrSperseusmiért hazudsz?
@@TheCukrasz mit hazudok?
@@MrSperseus sorolj fel légy szives ilyeneket!
Gondolom, kissé megmosolyogtató lesz sokak számára, de pár éve arra a következtetésre jutottam, hogy vannak olyan problémák - az élet legkülönbözőbb területein -, amelyeknek az a megoildása, hogy nem kell megoldani ;)
Hatalmas gondolat. Ja nem, köcsög
Örülök hogy ezt írtad ,mert ugyan ez a véleményem egy jó ideje ! Nevetséges hogy tudósok, laikusok, szakemberek azt hiszik , mantrázzák, hogy minden megoldható, sőt kötelező megoldani ! Magabiztosan nyilatkoznak időjárásról( hol jégkorszak, hol sivatag),csillagászatról, történelemről , stb ! Semmi szerénység, semmi alázat ! Ez jellemző mióta a sajtó, a média , elszabadult !!
A cáfolat erre a hülyeségre pont az, hogy a tudomány általá biztosított jómodot olyan természetesnek veszed, hogy szerinted valamit már nem kell kutatni.
Szerencsére nem vallotta ezt pl. a himlő oltás felfedezője.
@@sabadasubidu Ráadásul valamiért a tudósok magabiztosságát ekézik, amikor tanulatlan, nulla megfigyelési képességekkel rendelkező, a gyenge megfigyeléseket is hibás logikával feldolgozó emberek nyilatkoznak a legmagasabb lóról.
Ezt már Kurt Gödel német matematikus is bizonyította az 1920-as években
27:41 Ugyam mitől ennyire stabil? Mindig is így volt? Mert ha ebbe a stabil helyzetbe csak úgy belekerült, akkor mi tette stabillá- fékezte ide és az ide kerülés tehetetlensége miért nem lendítette tovább?
A legkézenfekvőbb válasz, hogy itt alakult ki, tehát nem kellett lefékezni. Az egyik kritérium, hogy egy objektum a bolygó nevet viselhesse az, hogy tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Tehát a sok pici dolog összeáll néhány évmilliárd alatt bolygóvá. Ahogy a csillagképződét is, a bolygóképződést is külső tényezők befolyásolják. Nagyobb elhaladó objektumok stb. Ezért nem egy homogén porfelhő kering a csillagok körül. Persze a bolygóképződést nem igazán lehet megfigyelni és biztosan nagyon sokrétű, de ezek kielégítő választ adnak szerintem a hogyanra.
Fellengzős és valószínűleg maga sem tudja a probléma okát. Ez pedig az, hogy csak modell tudásunk van a mindenségről és a mindenség részeiről. A modellek pedig vélelmek keretrendszerben további vélelmek. A tudásunk mindenről csak annyi, hogy adott modellben adott határok között adott következetességgel és pontossággal valamilyen folyamat úgy szokott működni.
A törvényekként megfogalmazottan pedig csupán mérés sorozatok matematikai függvény közelítései vannak. Ezért van, hogy a fizikában is vannak az ideálisak, a képletek szerint viselkedők. És vannak a renitens valóságosak amelyek csak adott határok között és nagyjából.
Mire alapozod ezt az elképesztően fellengzős beírásod arról, hogy valószínűleg ő sem tudja a probléma okát? Mennyi a valószínűsége? Hogyan számoltad ki? Milyen eloszlást feltételeztél? Tudod mi az a valószínűségszámítás egyáltalán?
Utána olvastál már valaha is a kaotikus dinamika témakörének? Mert akkor feltűnt volna, hogy milyen egyszerű rendszereknek is lehet ez a jellemzője. Ezen rendszerek közül van, amelyiknek ismert a fizikai viselkedésének a differenciálegyenlet rendszere, és az is bizonyított, hogy nincs általános megoldásuk. Ez a probléma oka.
Nem az a probléma oka, hogy modellekben gondolkodunk. Mindenki, te is én is, modellekben gondolkodunk. Hogyan lehetne másként szerinted? Mi ez a sok "csak" a beírásodban? Mi értelme? Neked milyen a modellezésnél jobb módszered van? Talán nem azt csinálod, hogy megfigyeled a környezeted, a tárgyakat és az embereket magad körül, és próbálsz magyarázatokat gyártani a viselkedésükre? Ha egy ember, mondjuk a barátod viselkedését megérted, akkor nem egy egyszerűsítő modellt alkotsz talán? Hiszen a pontos, akár atomi vagy szubatomi szintű agyi viselkedését nem ismered meg, és az egyéb szerveinek a pontos biokémiai működését sem veszed figyelembe, vagy ahogy azt sem, hogy van a hátán egy anyajegy, mert a viselkedésének a magyarázatához keresed a releváns információkat és kiszűröd az irrelevánsakat. Ez a modellezés, ennél senkinek sincs több.
A jól működő modelleket hívjuk tudásnak. Jól működik az a modell, amelyiket visszaigazolnak a további megfigyelések, és az azon alapuló jóslatok megerősítést nyernek. A cél az, hogy minél pontosabb modelleket alkossunk, minél pontosabb megfigyelések, és azok logikus feldolgozásának segítségével. Ennek az eredményét hívjuk tudásnak, mind a hétköznapokban, mind a tudományban. Ez a módszer brutálisan sikeresnek és hatékonynak bizonyult a közelmúltban a világ megismerésében. De azt tudós még nem mondta, hogy már ismerjük a tökéletes, már további pontosításra nem szoruló modelleket, ezért fejlődik a tudomány. De a korábbi modelleink is hasznosak, mert azokra is igaz volt, hogy bizonyos szintű pontosság igénye esetén hasznosak és hatékonyak. Ilyen például a Newtoni törvényeire épülő fizika. A munkagépek és az épületek statikájához, dinamikájához bőven elég, értelmetlenül bonyolult lenne ezeken a területeken Einstein fizikáját alkalmazni, pedig az sokkal pontosabb.
@@Zsolt077 Azért így írtam, mert a produkciójában úgy tett, mintha nem tudná.
Milyen alapon állok? A 90-es években hamisnak bizonyult, ezzel összeomlott a materialista mérnök világképem (mindenség modellem). Ekkor a new age mozgalmon keresztül elkezdtem populár ezoterikával, ezen belül a többi hitrendszerrel/modellel is ismerkedni. Miután mindegyik hamisnak, ráadásul, célirányosan demagógnak bizonyult, a régi romjain elkezdtem egyéni mindenség modeltt/valóság mozit építeni. Azon állok amivé ez mára fejlődött.Nem könnyű a materialista köztudományosság vallás fogalomrendszerében jól fogalmazni. A FELSŐ TUDOMÁNYOSSÁGBAN/FIZIKÁBAN sokminden kifejtetlenül is megvan. A Brán modellcsoportban a mindenség egymásra épülő bránokra épül úgy, hogy mindegyik az alatta levőt használva CÉLIRÁNYOSAN ÖNFENNTARTÓ FOLYAMATBAN létezik. Hogy az önszabályozás működjön, AZ EGÉSZ VERKLINEK EGYBEN ÉS A RÉSZEIBEN IS TUDATOSNAK KELL LENNIE. Ezt ílyen, olyan megfogalmazásban minden komoly tudós el is mondta. Tudományos állítás, hogy a mérhető hatások mintegy 96%-a nem származtatható részecske természetű anyagról. A vulgár materializmusban mindent a maradék 4%-ra vonatkoztatva értelmeznek. Emellett nem számolnak azzal, hogy a mindenség és a részei értelmes. Pedig tudományos tétel a megfigyelő esemény befolyásoló hatása is (a szubjektív komponens).
Nem lenne gondom, ha nyíltan elmondanák, hogy hogyan hozták össze a gyakorlati életben többé kevésbé jól használható modelleket/képleteket. Ehelyett nmég mindig úgy nyomatják az objektivitás tévtant, hogy nyilvánvalóan, nem ismerünk olyant ami megfelelne az objektum definíciónak. A materializmust is államvallási tömegideológiának gyártották. Newtonról nemrég publikálták, hogy alkimista volt. Másban hitt, mint amit tanított.
@@gyulanagy7812 Én azt javasolnám, hogy szabadulj meg a metafizikától. Metafizika, ami megfigyelhetetlen jelenségekre épít légvárakat, olyan magyarázatokat gyártanak, amelyeket nem lehet sem igazolni, sem megcáfolni. Ezek az én szememben értelmetlenek. Meggyőzni csak azon az alapon lehet velük másokat, hogy tetszik-e nekik vagy sem. Tiszta manipuláció az összes. Ha mindenáron ragaszkodsz a valójában igazolhatatlan, cáfolhatatlan "nagy, egységes világképekhez", és ahhoz, hogy azt másoknak is el kell fogadniuk, akkor az erőszakhoz vezet, minimum magadon elkövetett intellektuális erőszakhoz.
Vannak a fizikának olyan területei, ahol a történelmünk során kialakult szavaink, fogalmaink nem működnek. Egyszerűen nem ezekhez a jelenségekhez alakultak ki. Nem kell erőltetni a részecske vagy a hullám szavakat például. Egyébként nem is teszik, részecskeszerű, hullámszerű jelenségekről beszélnek az ismeretterjesztésben ha kvantummechanikáról van szó, csak az átlagemberek nem figyelnek fel ezekre a finom distinkciókra. Az általános, mármint a nem túl specializált "jelenség" szó használata lenne a megfelelő, vagy új, frissen kitalált szavak mondjuk a kvantumfizikai jelenségekre. A fizikai/matematikai modellekben nem is kell használni a részecske szót. Szerintem te se ragaszkodj hozzá, csak feloldhatatlan, felkavaró és ellentmondásos tudatállapothoz vezet. Nem a tudósok tehetnek arról, hogy a világunk nem emberi léptékben megfigyelhető része bonyolult, hogy radikálisan más jellegű jelenségeket tapasztalnak, mint a "szavannai" fizikához szokott agyunk.
Ettől nem kell kétségbeesni. Megfigyelhető jelenségek ezek, logikus gondolkodással feldolgozhatók, törvényeket lehet megfogalmazni ezekkel kapcsolatban, amelyek működnek is, jóslásokra is alkalmasak és lesz belőlük lézer, tranzisztor, processzor, számítógép, okostelefon, PET diagnosztika és rengeteg hasznos vagy szórakoztató dolog. (Vagy a másik oldal jelenségei a nagy tömegekkel, nagy sebességekkel kapcsolatos relativisztikus törvények is zavaróak lehetnek, de ez van, megfigyeljük, leírjuk ezeket, és lesz belőle holdra szállás, talán a jövőben galaxisok közötti utazás, de jelenleg a műholdak működéséhez is nagyon fontosak).
@@gyulanagy7812 Newton: nem látom a problémát. Az alkimista törekvései is megfigyelésekre épültek, de akkoriban ő nem úgy kezdte az életét, mint te, hogy már fiatalon megismertették vele a periódusos táblázatot, teljesen jogos volt, hogy az anyagokkal és elemekkel is kísérletezett. Nemhogy az összes elemet, az összes bolygót sem ismerték a naprendszerünkben az ő korában. Azt nem tudhatta, hogy az alkímia eleve egy degeneratív kutatási program, de a sikertelenségek is hasznosak a későbbi kutatások szempontjából, nem értem, hogy te több mint kétszáz évvel utána miért lovagolsz ezen. A világot megfigyelésekkel, kísérletekkel és azok logikus feldolgozásával ismerjük meg. Nem tudjuk előre, hogy ez sikeres lesz-e az adott programban vagy nem. Ha tudnánk, neki sem állnánk.
A fizika területén felállított hipotézisei elképesztően sikeresek voltak, mind a fizika, mind az ahhoz szükséges matematika területén hatalmasat alkotott. Az, hogy miben hitt, nem releváns, engem nem is érdekel. A fizikai törvényei nem azért lettek elismerve, mert a szomszédja azt nyilatkozta róla, hogy ha Isaac azt mondja, hogy valami kétszáz forint, akkor az annyi, vagy hogy nagyon tud hinni, meg ilyenek. 🙂 Hanem azért, mert sokan rávetették magukat, és az ellenőrzött területeken példátlanul sikeres voltak az eredmények alapján. Még a Neptunusz felfedezése is a törvényeire alapozott jóslatok alapján történt (az Uránusz furcsa mozgásából következtettek egy bolygóra, amely hatással van rá).
Az épületek és munkagépek tervezéséhez még sokáig az ő törvényeit fogják használni, mert bőven elég a pontossága azokhoz.
Ennél jobbat esélye sem volt megalkotni, akármekkora zseni is volt, mert nem voltak precízebb műszerei, nem tudta a fénysebességet mérni, a fényelhajlás jelenséget nagy tömegek közelében nem tudta megfigyelni stb. De az utána következők az ő elméleteire is alapozva tudtak egyre fejlettebb eszközöket gyártani, amelyek a még pontosabb megfigyelésekhez vezettek, és így tovább. A tudomány, az ismeretek szerzése egy folyamat, talán soha nem is áll meg.
Szia! Én sem látok problémát a modellszerű megközelítésben, szerintem ez kikerülhetetlen megismerési korlátja az embernek. Valszeg azért van, mert elménk a világot időben rendezett info stremeken keresztül látja, mégpedig úgy, hogy egy adott időpillanatban mindig csak a közelmúlt egy nem túl hosszú szeletét látjuk. Ebben a rendszerben tulajdonképpen csak nagyon korlátozottan vagy képes megismerni a világot, vagy legalább a hozzád elérő info streameket. De azt csinálhatod hogy streamekben rendundanciát vagy összefüggéseket keresel. Ha találsz, akkor már tudsz valamennyit a világról. Ha a felismeréseket olyan formára is tudod pofozni, hogy a jövőt meg tudod valamennyire tippelni (csökkenteni a jövővel kapcsolatos információ hiányt), akkor az külön öröm, mert hasznot hajthat.
Szerintem a korrekt term.tud a legmélyén ezt csinálja. Azok a gondolatok, hogy egyszerű törvények vannak, determinizmus, kauzalitás csak feltételezések illetve intuitív gondolati segédeszközök. Nagyon hasznosak, sokszor be is jönnek, motiválóak, de valszeg nincs okunk azt feltételezni, hogy ezek mindig igazak
lennének.
A fentiek illusztrálására egy egyszerű példa: adok neked egy számodra teljesen zárt dobozt., ami másodpercenként kidob egy betűt. Mikor mondhatod azt, hogy megismerted ezt a rendszert? Szerintem minimum akkor ha meg tudod mondani, hogy a jövőben milyen betűket fog dobni. Ált esetben szerinted vállalható az, hogy majd megismered ? Legyen további info hogy a dobozt egy program vezérli, tehát a kimenet determinisztikus és algoritmikusan kiszámítható. Ez segítene ?
Továbbá legyen az a játék, hogy ha meg tudod helyesen tippelni a köv betűt, akkor kapsz 1 HUF -ot. Emellett minden 10 sec után neked kell fizetni 1 HUF -ot.
Mire tippelnél egy random doboz esetén, hogy mondjuk 1000 lépés után pluszba leszel vagy mínuszba ?
------
Én abban sem látok túl nagy problémát, hogy 3T nek nincs analitikus megoldása. Ez tk csak a matekon belüli technikai kérdés, intuitíve max annyit jelent, hogy kicsit bonyolultabb lehet vele további matekot csinálni. Gyakorlati értelemben pont annyira kiszámítható mint a sin() függvény, csak több számítási kapacitás kell hozzá a kaotikus jellege miatt.
Szerintem a 3T arra is rámutat, hogy a megismerésnek nem csak a fenti korlátai vannak, hanem még gyakorlatiasabb, dolog pl információs és algoritmikus komplexitás.
A videoban elhangzott a klíma téma is. Tulképpen érdemes lenne megvizsgálni a jelenleg érvényes klímamodelleket input info oldalról, illetve alg komplexitás oldalról is. Pusztán képet alkotni arról, vajon milyen pontosságot várhatunk el a jelenlegi modellektől a szokásos 10..20 éves előrejelzett távlatban?
Sol, Trisolaris, Tatooine...A csillagászok szerint több a kettős csillag az Univerzumban, mint a szóló...Csakhogy ezt a évmilliárdokig stabil, kis ingadozású környezetet (a lakható zónán belül) csupán a szóló csillagok tudják produkálni...azok is ritkán. Nagy kár, hogy ezt a miénket, nem becsüljük meg.
Három test probléma helyett beszélhetünk többtest problémáról.
Es most melyik is volt az en poharam? De komolyra forditva a szot, ezt a temat sokkal jobban meg lehet erteni megfelelo ilusztracioval, a talkshow keretei elegge lekorlatoztak a szemleltetes lehetosegeit.
az ötöslottó ezek szerint 5 test probléma ?
mint az időjárás előrejelzés ... egy két napra még csak-csak de messzebre már nehézkes...
Ha három nap van, az négy test probléma.
Egyébként, ha a föld tengelyferdesége 90 fokkal változna, akkor 66,5 fokos lenne és ennek a legszembeötlőbb változás a nappalok és éjszakák hossza fél - fél évesre változna.
ez nem matematika, ez filozofia....
@szlachee Nálam semmit nem jelent egy kiemelt válasz, azt most láthatod, bár nem tudhattad. Ez a válasz rendkívül infantilis. Nem látunk példát bolgyóképződésre? :) Nos ez talán nem véletlen. Amúgy a legcsekélyebb mértékben sem kézenfekvő, mitől lenne az? Mellesleg dobja a többi kérdést: A hélium hogy került ide és pont ide? Vagy az is csak úgy itt volt? Azért egy atom nagyon nem nevezhető egyszerá dolognak. Egyetlen atom sem. Hogyan jött létre benne a proton, neutron, müon, elektron, bozon, ja és miből és mi a szerepük? Mitől rezeg a mag körül az eletron? Mi hajtja? Mi a proton szerepe? Vagy azt hitted ennyivel megúszod? Ha ezeket megválaszolod, mehetünk mélyebbre, majd még mélyebbre. De előtte még ezen a szinten is akad még néhány keresetlen...nos?
Hát ez eléggé... hm hm... Csináltam egy banális kísérletet, amely szerint a két test is próbléma. Ma feltettem egy banális kísérlettel kapcsolatba...
Aranyom, ez nem titok, hanem a számítástechnika jelenlegi alacsony szintje. Nem kell ezt túltolni.
Az elején korrektül rákérdezett, hogy miért hívják ezt problémának és nem egyenletnek.
Az erre adott válasz szerint az angol fordítás miatt...
Közben meg hamar kiderült, hogy azért nem egyenlet, mert nem ismerjük a megoldását. Ezért nem is lehet más, mint probélma.
Tudósok képtelenek kimondani azt, hogy valamit nem tudnak. De ennek ellenére nagyon érdekes és informatív volt a videó.
Az egész egy differenciálegyenlet-rendszerrel írható le. Amelynek nincs analitikus megoldása. Tehát, nyugodtan hívható ez egy problémának is.
Ha a mozgásokat le lehet írni matematikával, akkor ezeket is .
Csak még kevés a számítási kapacitásunk hozzá és/vagy nem elég pontos a mozgások matematikai leírása.
Ez azért nem feltétlenül igaz, figyelembe véve a Véletlen-t, mint előre nem meghatározható esemény létezését.
84 ban írtam rá egy programot... nem bonyolult... Csak most felkapott a téma...
Kétszer ugyanabba a folyóba nem lépünk. Véletlenek nincsenek. Ok okozati összefüggések viszont vannak.,amik keresztül huzhatják számításainkat. A köznyelv ezt nevezi véletlennek. Véletlenül levertem a poharat. Nem tervezett események sorozata. 😁@LypkaChannel
@@laszlotanko5462 A három test probléma pont arról szól, hogy nem mindent lehet leírni egzaktul, bármennyi ismeretünk is van a dologgal kapcsolatban. A világ nem determinisztikus teljes mértékben. "Isten nem játszik kockajátékot!" - mondta Einstein, de a kvantummechanika bizony cáfolja az álláspontját.
a matematika egy lófasz ! mikor a MIR ürállomást lezuhantatták annyit tudtak róla mondani, hogy valahol a Csendes óceánba fog pottyanni. pedig az űrállomásnak ismert volt minden paramétere: tömeg, térfogat, keringési idő stb. arról nem is beszélve hogy ahová zuhantatták - Föld bolygó - szintén minden paraméter ismert volt. ennek ellenére fingja nem volt senkinek, hogy pontosan hová fog zuhanni. semmiféle koordinációs pontot nem tudtak adni
Egy pár éve tele voltak a hírek azzal,hogy a föld dőlesi szöge egy fokkal arrébb tolódott,ez kamu volt?
A Föld dőlésszöge is változik az évmilliók, vagy évmilliárdok alatt..a Hold azonban elég nagy tömegű égitest " mellettünk " hogy stabilizálja a Föld dőlését. Nos A Földnek változna jelentősen is a dőlésszöge az évmilliók alatt azonban a Hold tömege végett, amely viszonylag stabilan tartja a Föld tengelyét, ....de ezt hosszú lenne elmagyraázni, mivel ehhez égi fizika kell, asztrofizika i ismeretek..:)
Akkor az a filozófiai kérdés, hogy a matematika írja-e le a teljes világot, vagy csak passzol rá, eldőlt!?
Elég egyértelműen el van dőlve 🙂. A matematika axiomatikus, tehát emberek által megalkotott, absztrakt - egyesek szerint nem is - tudomány. A valóságról, a világról szóló tudásunkat viszont megfigyeléseinkre, tapasztalatainkra alapozva fogalmazzuk meg. A matematikát a megfigyelésekből létrehozott modelljeink megoldásához használjuk. Valamint nem is minden modell megoldása matematikai, hanem sokszor az általánosabb logika a kulcs.
ha mar erro lbeszelunk akkor pontositva: 2 sorozat keszult!! egy kinai es egy NF es .
Nem létezik ismeretlen, csak túl kevés ismeretlen változó
Most ez komoly???
Mi ebben az óriási probléma?
Mindhárom test vonzza egymást és háromszög alakban összetapad a 3 golyó.
Természetesen 3 álló, kisméretű kölyök esetére írtam.
...golyó
jogos, én se tudom most itt mi a problema... a film még jobban be is kavart.....
Majd megoldja a mesterséges Intelligencia (MI) ezt is pár év múlva nyugi... nagyon sok probléma, egyenlet, hasznosítás, stb. fog majd választ találni az MI, csak az a kérdés, hol a határ.... az..:)
Nem, nem fogja. Nem arról van szó, hogy még nem tudjuk megoldani, hanem bizonyított tény, hogy nem lehet megoldani.
"1887-ben Ernst Bruns és Henri Poincaré bebizonyították, hogy az általános háromtest-probléma megoldását nem lehet zárt analitikus alakban felírni."
AI nem old meg semmit, csak amit az ember megtanit neki megoldani.. nem tud gondolkodni, kozel sem jar itt a technologia.
Majd kamuzik valamit, mint ahogy szokott, ha nem jut eredményre / nincs róla információja
Nem lehet, hogy haromtest vagy a tobb test probléma okozza azt hogy a csillagaszok tulbecsulik a fekete anyag mennyiseget a vilagegyetemben, vagy eggyaltalan letezik e a fekete anyag olyan misztikus formaban ahogy a mostani divatos elmeletekben szerepel.
Nem. A háromtest-probléma alapvetően nem a megfigyelésekről szól, hanem egy tisztán matematikai / elméleti fizikai kihívás. Tisztán három tömegpont esetén fennáll a probléma.
Én arra gondoltam ,hogy a csillagok mozgasánal a galaxisokban nem veszik figyelembe a csillagok egymashoz való vonzasat csak a galaxis tömegkozeppontjába kepzelt a csillag palyán belüli összes csillag tömegét.Ezért úgy tűnik hogy a csillagoknak túl magas a sebessége és a galaxisoknak szet kellene esniük,es ezért feltételeznek olyan sok fekete anyagot.Ha tudnank olyan modelt kesziteni ahol a csillagok egymáshoz valo vonzasat is be tudnak szamitani akkor szeritem nem volna szukseg az elmeletekben annyi fekete anyagra.
Átlátszó, és nem is fekete!
@@michalkonecny4790 Áá, világos, viszont ennek a kérdéskörnek vajmi kevés köze van a háromtest-problémához.
Szóval ami a galaxisbeli csillagmozgásokat illeti, olyan rengeteg tömegpont (=csillag) mozog és gravitál, hogy bőven elég a tömegeloszlásukat figyelembe venni, amikor az átlagos mozgásukat akarjuk figyelembe venni (ez tuti). A csillagok átlagos sebességét is meg tudjuk mérni itt a Tejútrendszerben és más galaxisokban (ez is egészen tuti). és jól írod, hogy a kettő összevetésében a csillagok "túl gyorsak" (de ez az amit kimértünk) vagy "túl kevés" tömeget képviselnek - de ez utóbbit éppen hogy az egymásra gyakorolt tömegvonzásukból számoltuk ki.
Szóval figyelembe van véve minden, de százmilliárd tömegpontnál nyugodtan lehet (és muszáj is) eloszlásokkal számolni.
Nem fekete, hanem inkább sötét anyagnak szokták hívni, utalva arra, hogy teljesen ismeretlen számunkra. Szerintem sincs még ez a parti lejátszva, a jelenlegi elképzelések drasztikus átfogalmazására is sor kerülhet, ahogy a megfigyelő eszközeink finomodnak. Az utóbbi két-három évtized elárasztott bennünket egyre gazdagabb adatokkal az Univerzumról, és a dolog még nem ért véget, az új adatok lassú, aprólékos elméleti kóstolgatása eddig ismeretlen elméletek születéséhez fog még vezetni. Lehet, hogy csak száz év múlva áll össze egy koponyában az új, még teljesebb leíró elmélet. Száz évvel a relativitáselméletek születése előtt is voltak a csillagászoknak elméletei a kozmoszról, nekünk is vannak, és az utánunk következőknek is lesznek.
Kicsit ünneprontó leszek: Neil de Grasse Tyson asztrofizikus szerint 2029-ben vagy 2036-ban az Apophis aszteroida a Földnek ütközhet ruclips.net/user/shortsdfijYLnJnCA
Ünneprontó-ünnepet rontani jöttem. :) A linkelt videóban is arról beszél az említett csillagász, hogy 1:sokmillióhoz az esélye annak, hogy 2036-ban eltalálja a Földet. A fenti videóban a szemüveges csillagász épp ugyanazt mondja 40:15-nél.
hát....Tyson azért egy amatőr. Ő nem végez már kisérleteket, gyakorlatilag egy celebként él. Mikor volt Tyson utoljára kisérletezni vagy laborban kutatni? Ne vicceljünk.
Nem ő mondja, 15 évvel ezelőtt is olvastam már erről. Ez a hivatalos Nasa által közölt világvége jóslat, aminek nagyon kicsi az esélye
@@csabaszabo8624"amator".. 😂😂 mit szivsz, ember?! 😅
@@barnabasbarna4277 Ha a találat az esemény, tök mindegy, hogy 999999 a nem találatok száma ha az az egy jön be és betalál. Vagy, vagy. A többi csak mellébeszélés. A heti lottót sem 42 milliószor nem találom el, csak egyszer, aztán következő héten lehet újrapróbálkozni, hogy eltalálom, vagy nem.