Видео

Igen, Hatvan, Aszód, Kartal eléggé salakbetonos környék, jó kérdés, hogy miért, lehet h egyszerűen "divatos" volt arrafelé. Arra meg nehéz válaszolni hogy mennyire problémásak. A legrosszabb az a nyugatabbi országrész kb a Dunáig bezárólag, de ezen a környéken is találkoztam már határozottan átlag feletti értékekkel, ami salakbeton házak esetében (a nagy anyagmennyiség miatt) már problémás tud lenni. De a statisztika az jó.

Ha túlságosan sugárzik, és van rá mód, akkor érdemes eltávolítani és más szigetelőanyaggal feltölteni a födémet. Ha nem, vagy csak minimális mértékben sugárzik, akkor semmit nem kell csinálni, maradhat. Ennél persze picit bonyolultabb a dolog de alapvetően erről van szó. Néha előfordul még olyan is, hogy építészeti okokból kell kilapátolni (nem fér el, padlófűtés miatt vagy jobb szigetelés kell és nem lehet megemelni a szintet, stb).

Raysid

Indeed! This was an apartment on the 2nd floor iirc, and that helps a lot with radon coming from the slag. But generally yes. Especially in ground floor buildings and apartments, slag fillers in ceilings with >0.4-0.5 uSv/h dose rate guarantee radon levels that are high above average (like up to 1000 Bq/m^3 when unventilated). In case of slag concrete buildings, I find that even 0.26-0.3 uSv/h gamma doses result in significant radon levels.

Valóban mindennek van egy minimális természetes radioaktivitása, ez teljesen normális. Emiatt a kültéri háttérsugárzás jellemzően kb. 0.07 - 0.11 uSv/h között van, átlagos épületekben pedig a sok tonnányi anyag miatt kicsit magasabb, 0.11 - 0.17 uSv/h között. Panelházakban inkább 0.11 - 0.14 uSv/h. A salakok ennél magasabb értékeket tudnak produkálni, akár 1 uSv/h-t. A trafóháznak pedig semmi köze nincs a radioaktivitáshoz, annak a sugárzása nem ionizáló, a köznyelvben "elektroszmognak" hívják. Szóval nem tudom pontosan mire érti hogy hülyeség (ezzel szemben a nem ionizáló sugárzást összekeverni az ionizálóval valóban hülyeség).

Elnézést de nem fog ilyen történni, már nem használom ezt a műszert rendszeresen. Ha kifejezetten ez a típus érdekel, akkor biztos van egy csomó videó ami bemutatja, illetve a kézikönyve akár online is elérhető pdf-ben.

A mérés adásvétel előtt történt, a felújítási költségek becslése céljából. Nem tudom, hogy végül az adásvétel létrejött-e, az már nem rám tartozik (meg lehet venni, csak a salakkal érdemes valamit kezdeni, azaz vagy eltávolítani teljesen, vagy csak részben és rábetonozni, ez pedig statikai / építészeti kérdés, aki csinálja a felújítást, majd eldönti hogy ott mi a legcélszerűbb).

Ez már elég régen volt, de igen, több szintes volt bár talán csak földszint + ez az emelet + padlás, azaz 2 fafödém volt. Fafödémeken egyébként ritka a salak, de ha van, akkor általában a záró saralás helyett szokott lenni kb 5-10 cm. És összesen csak pár alkalommal láttam olyat, hogy a két deszkázat között is volt.

Néha a salakokban átlag feletti lehet a természetes radioaktivitás. Ennek alapvetően geológiai oka van, és főleg a szenekre jellemző. Aztán ha ezt a szenet elégették, azzal lecsökkent a térfogata, és a radioaktív nehézfémek összesűrűsödtek ebben a kiégetett melléktermékben. A videón látható kimagasló kategória azért elég ritka, max 1%, de inkább annál is kevesebb. Enyhébben sugárzó salakok gyakrabban találhatók. Bővebben a honlapon a salakos cikkben lehet erről olvasni: sugarzasmero-kolcsonzes.hu/kohosalak-es-salakbeton/

Köszönöm a részletes választ 🙏

Igazából sehol, úgyhogy erre sajnos nem tudok válaszolni.

Ahogy a videóban, ásványbörzén. :D Amúgy ötletem nincs mennyire legális, de az etsy-n van egy jópár eladó EU-n belül is. Noha én még nem mertem venni, mert az asszony megöl.

@@pmate95 Köszönöm válaszod.

Szuper :D Úgy olvasom hogy az apatitban U és Th sor is lehet, én csak Th-val találkoztam, lehet hogy errefelé ilyenek vannak.

​@@sugarzasmeresTudod mi jutott még eszembe, hogy mit lehetne a kütyüddel kielemezni? Szokták "relatív radon koncentráció" meghatározására használni azt a gézlapos-porszívós módszert. Gondolom ismered az eljárást. Karcagi parasztházban öt gézlapon keresztül szívattam a szoba levegőjét a porszívó csövével negyed órán keresztül. Majd 25,6 microsievert/órát mértem a gézlapon a sima Geiger-csöves cuccal, ami előtte önmagában a helységben semmit nem érzékelt. Gondolom ilyenkor a te szép diagrammjaiddal tök jól meg lehetne fejteni, hogy milyen leányelemek keletkeztek, stb, stb... Csak egy ötlet.. 😎🙄 (ha bármit szakmaiatlanul írtam, nyugodtan javíts ki 🤜🤛)

@@JBalazs Hmm... persze ismerem a jelenséget, de ez brutál erősnek tűnik, főleg hogy csak negyed órán át volt mozgatva a levegő... arra számítanék, hogy picit kattog tőle a gép, de hogy ennyire? Ez biztos? Nyilván a dózisteljesítmény az mellékes ilyen esetben de a beütésszám akkor is nagyon magas lett. A gamma spektrum egyébként nem lenne nagyon más mint pl. a videó végén lévő. Konkrétan a Ra-226 186 keV-os csúcsa hiányozna, az összes többit a radon leányelemei (Po, Bi, Pb) csinálják: Radium source 77 Bi, Po, K x-rays 186 Ra226 241 Pb214 295 Pb214 352 Pb214 609 Bi214 1120 Bi214 1238 Bi214 1764 Bi214

@@sugarzasmeres Köszönöm a választ! Igen, ekkora volt az eredmény. Télen volt, régen szellőztetve abban a helységben. Pár nappal a szellőztetés után 18 microsievert/h sikerült pontosan ugyanazzal az eljárással. De ami meglepett, hogy a porszívó porzsákjára is beindult utána az eszköz, pár microsievert/h ott is volt. Soha meg sem fordult volna a fejemben, hogy gondoljak rá. 😄 Engem inkább a Karcag lepett meg. Északi középhegység, vagy Pécs meg Tatabánya környékét gondoltam érintettebbnek.

@@JBalazs A porzsákkal is ugyan az van mint a gézlapokkal, vagy akár egy légtisztítónak az aktív szenes szűrőjével. Én csak a mértékén döbbenek le. Ha nem volt ott magasabb gamma sugárzás, akkor mindenképp a talaj a radon forrása, más magyarázat nincs. Parasztházaknál döngölt föld van (esetleg egy utólagos vékony betonnal ami már szétrepedezhetett), nincs pl. vízszigetelés, ami valamennyire fogná a radont. A környéken egyébként Szolnok térségében már többször mértem középmagas radont, elvileg arrafelé a régi folyók elsüllyedő szerves anyaga (uszadékfák) köti meg idővel a talajvízben oldott uránt, az meg bomlik tovább. Ez a hatásmechanizmus totál általános amúgy, a salakok is kb emiatt sugározhatnak, de más geológiájú környékeken is ez történik.

Maga a por irritálja a tüdőt, légutakat, úgyhogy az ellen érdemes valami normálisabb maszkot felvenni, a sugárzás pedig aligha okozhat bármit. A salak egy enyhén sugárzó anyag (ha egyáltalán), csak sok tonna van belőle. A por nagyon kicsi anyagmennyiség, ráadásul maszk úgyis ajánlott, bőrön keresztül meg szintén nem téma. A kitettségi idő pedig rövid, munkálatok során pár nap vagy hét.

Nem mondható veszélyesnek, ahogy a videón is látszik, a távolsággal nagyon gyorsan lecsökken a sugárzás mértéke, még akkor is, ha nincs semmi árnyékolás előtte (de ha pl vitrinben van akkor az üvegen már nem jut át). Tehát pl. 1 méterről már egyáltalán nem mérhető, nyugodtan lehet egy szobában lenni vele.

@@sugarzasmeres köszönöm!

Az általános konszenzus az, hogy nem lehet káros (vagy jelentéktelen mértékben az), egészen addig, amíg az óra sértetlen, és az üveg ragasztása is jó. Probléma ugyanis akkor lehet, ha az évtizedek alatt részben szétporladt rádiumos festék kijut az órából, és valahogy, pl. belégzéssel bekerül a testen belülre. Illetve ezen kívül pl egy megrepedt, rossz ragasztású óra esetén akár jelentős mennyiségű radon is ki tud szivárogni az órából, bár azt nehéz megmondani, hogy ez mekkora konkrét többletet okoz a viselőjének. Személy szerint én csak pl. különleges alkalmakkor hordanám, és nem minden nap.

​@@sugarzasmeresKöszönöm szépen a válaszát!

Sajnos erre nem tudok válaszolni. Ha mondjuk kb az 50-es éveknél korábbi az óra, akkor van rá esély. A másik ismertetőjele hogy a számlapon, mutatókon látszanak a kis festett pöttyök, csíkok, mint ahogy itt ezen az órán is látszik a videó elején lévő nagy képen. Esetleg a gyártó nevére + radium szóra lehet rákeresni, hátha kiderül hogy használt e a gyártó régen ilyen festéket.

Szia, a Google-n "A természetes sugárzás anomáliáinak vizsgálata egy kővágószőlősi példán keresztül" címmel megtalálható!

@@sugarzasmeres köszönöm szépen!

Köszi:) Nem ígérem hogy lesz még ilyen hosszabb téma, de ha eszembe jut valami érdekes téma akkor lehet hogy csinálok még! A méréseken tapasztalom, hogy az emberek fejében mennyi hülyeség kering a sugárzással kapcsolatban...

Ugyan az mint a geiger számlálóknál, a beütéseknek van hangjelzése, csak be lehet állítani, hogy pl. csak minden 20., 50. vagy 100. beütésnek legyen hangja, különben recsegés lenne mindenhol :D az alap háttere 20-30 cps (1200-1800 cpm!!). Kővágószőlősön én is voltam nemrég, a két tipikus ismert hotspotot néztem meg, találtam is szép köveket :D hamarosan feltöltöm a videót! Valóban nagyon könnyű keresni a szcintillátorral!

Erre nem lehet válaszolni, mivel a salakok radioaktivitásának mértéke tág határok között mozog, nagy a szórás. Az esetek döntő többségében legfeljebb enyhe többlet van, aminek nem lehet egészségre káros hatása. A magas értékek relatíve ritkák. A salakbeton falazatoknál annyi plusz van még, hogy a nagy felület miatt már kevésbé sugárzó salaknál is jelentős radon mennyiség tud belőle kiszivárogni, amivel érdemes lehet foglalkozni, első körben sok szellőztetéssel, és akár egy 1 éves radon méréssel (radonfelmeres.hu). A falak gamma sugárzásmérése alapján amúgy az is megtudható, hogy a falakból származhat-e többlet radon.

Hát azért mondjuk a 0.06 (gyakorlatilag semmi) és a 0.5-0.6 (foglalkozni illene vele) között pont nem kellene ekkora pontatlansággal mérnie. Főleg hogy az eü-határértéket ugrálja át alulról-felülről.

A kb. +/- 70%-os hiba azért elég gáz bármilyen mérésről legyen is szó, használhatatlan. Jelentős beütésszám esetén várhatóan jóval stabilabb lenne, de ingatlanokban pont ebben az alacsonyabb tartományban kell pontosan mérni. Azaz van amire jók az olcsóbb műszerek, ráadásul tapasztalattal bizonyos szintig áthidalhatók a problémák. A legnagyobb baj az, hogy az egyszeri tapasztalatlan ember megvesz egy ilyet, és kérdés nélkül elhiszi, amit kiír. Aztán meg rossz következtetésekre jut.

Igaz, de tud mutatni átlagot, ami valószínűleg sokkal közelebb van a valós értékhez. Ezek pillanatnyi értékek. @@sugarzasmeres

@@paleogeneration2815 Sugárzásmérésben nincs pillanatnyi érték, minden átlagolás. Csak annyira kevés beütést érzékel, hogy nem tud annyira hosszan átlagolni, hogy nagyjából stabil legyen az érték. Ezért van túl nagy fluktuáció: hiába átlagol pl 1 percet, ha 1 perc alatt összesen kb 15 beütést lát, aztán a következő percben meg 9-et, aztán meg 22-t... Ha a gép tudna sokkal hosszabb átlagolást, az segítene, de az emberek jellemzően nem jutnak el erre a felismerésre.

Értem és igazad van. Én azért vettem meg ezt az olcsó verziót kb 15 ezerért, mert ez volt számomra elérhető és abban bízom, hogy ha komolyabb probléma adódik, akkor majd segíthet...@@sugarzasmeres

Elsősorban nem ettől függ. De mivel a salakbetonban adalékanyagként van valamennyi % salak, a másik esetben meg a térfogat jelentős része az (plusz valamennyi habarcs), ezért ha az a salak sugárzó, akkor akár nagyobb is lehet a többlet, a nagyobb anyagmennyiség miatt. Ide nem tudom belinkelni, de a facebookon 2022. október 31-én posztoltam ilyet, bár az falazat volt de gondolom hasonló szerkezet.

Köszönöm! Az a helyzet hogy érdekel a téma úgyhogy muszáj akár csak a saját szórakoztatásomra is beszerezni néha újdonságokat 😅

A nagy átlag számít, ráadásul közvetlenül a falnál nem lesz "reprezentatív" a mérés, mivel (detektortól függően) az alfa és béta sugárzás is regisztrálódik, ami növeli a beütésszámot, pedig azok az emberig nem jutnának el, mivel ritkán vagyunk 0-20 cm-re a faltól. Ha 0.07 - 0.18 között ingadozik, akkor valamilyen kis érzékenységű, olcsó műszerről lehet szó, ami pont az ilyen alacsony értékeknél nem ad normális eredményt, de a leírtak alapján valóban átlagosak, vagy közel átlagosak lehetnek ott az értékek.

@@sugarzasmeres Köszönöm szépen a választ!

Kedves Charlie! Felettébb örülök, hogy ilyen sok videómhoz tudja kommentelni, hogy "ez még nem veszélyes". Persze, ha nem eszi meg, nem veszélyes. Th 232-ről lévén szó, természetesen alfa sugárzásról van szó. Gondoltam tudja, ha már ennyire hozzáértő!

​@@sugarzasmeres Megnézem volna, hogy a Gamma-scout mit mutat rajta. Ha jól tudom annak az alfa-tartomány a "leggyengébb pontja"

@@JBalazs Így van, töredékét mutatta volna. Már az U238-at sem látja rendesen, a Th232 alfa sugárzásának pedig még kisebb az energiája.

A videó alatt a leírásban van egy pár sor, amit el lehet mondani erről az esetről. Gondolkodtam beszélős videókon, de mivel a helyszínen nem tudok ilyet csinálni (a tulaj orra előtt, furán venné ki magát), utólag pedig csak macera lenne, inkább szövegesen foglalom össze.

A számlaptól kifelé van jelentősebb dózis, hátrafelé a csukló irányába drasztikusan kevesebb, mert az óra fém háza sokat árnyékol, kb 0,5 - 1 uSv/h körülire emlékszem. Ráadásul lokális, kis területen van, egy olyan helyen ahol a szövetek nem különösebben érzékenyek (belső szervekhez vagy nyálkahártyákhoz képest), így az a konszenzus, hogy a rádiumos órák hordása nem járt veszéllyel.

@@sugarzasmeres Köszönöm a választ! Érdekes, hogy évtizedekig mennyire senkit nem érdekelt a potenciális veszély, ma meg mintha a ló túloldalán lennénk, és minden túl lett dramatizálva. :)

Szia, először is, biztos hogy rádiumos? Nem minden régi óra az. Jellemzően a számjegyek vonásain illetve a mutatókon látható egy fekete színű festett rész, ha nem ilyen, akkor minden bizonnyal nem rádiumos. Tesztelésre sugárzásmérésen kívül max azt tudom tanácsolni, hogy egy tökéletesen sötét helyen NAGYON hosszú záridővel próbáld meg lefotózni. Ha szerencséd van, egy nagyon kevés fényt még kiad, és hosszú záridővel azt láthatóvá lehet tenni. Más ötletem nincs, ha BP-n vagy vagy arra jársz, gyere el és megnézzük.

@@sugarzasmeres Szia köszönöm a válaszod de geiger müller számlálót vettem nem órát

@@AddedValueblog Semmilyen hétköznapi dolog nem mérhető különösebben, főleg ha egy olcsóbb műszerről van szó, ami kis érzékenységű, és alfát sem lát. Szerintem egyébként teljesen felesleges pénzkidobás volt:)

Sajnos nem tudom mi lett velük, egy adásvétel előtt álló ingatlanban voltak, így a sorsuk a tulajtól függ. Veszélyt valóban nem jelentenek.

Kérlek olvasd el a leírást.

Az uránium teljesen stabilan van benne az anyagban, azaz nem oldódik ki belőle. Így tulajdonképpen lehet inni belőle, mert veszélyes csak akkor lehetne ha maga az üveg (pl szilánk vagy por) testen belülre jutna.

Kedves Tibor! Két hozzászólására egyben válaszolok. A videónak nem célja az oktatás, csak a szemléltetés. De röviden... A mértékegység μSv/h, azaz micro Sievert per óra, egyenérték dózisteljesítmény, ami az élettani hatásra normált sugárzás intenzitását jelenti. A videó annyit akar mutatni, hogy a házban kb 1 nagyságrenddel nagyobb a gamma sugárzás, mint a kinti háttér. A falhoz közelebb persze több is, de az kevésbé releváns. Az átlagos épületekben a háttérnek csak 1,5 - 2-szeresét lehet mérni (0,11 - 0, 17 μSv/h), így ez a salak jelentős többletet okoz.

​@@sugarzasmeres kérem javítson ki ha rosszul kalkuláltam, de számításaim szerint ez az érték, azaz 0,0012 mSv/h egyenértékű 0,0288 mSv/nap-al, ami 365 nappal számolva 10,512 mSv/év. Ekkora terhelés érne ha napi 24 órában, szorosan a falnak dőlve ácsorognék.

@@komarzoltan7135 Igen, ez így oké, de nyilván nem életszerű. Illetve, a radonról sem szabad elfeledkezni.

Usv

Sievert . A műszer nem keveset mér. Ami elég káros hosszú távon. 8sv már halál

Az előző agyhalott helyett én leírom: mikroSievert