Видео

A tradicionális faszerkezetek mint például a rönkház nagyon sokáig tud jól működni, többet is mint 20-30 év. A szerelt szerkezeteknél, ahol különböző fóliákkal oldjuk meg a légtümőrséget, ott a fóliák tartósságával kapcsolatban nincs hosszútávú tapasztalatunk. Az, hogy melyik építési mód zöldebb erről sokat lehet vitatkozni, pont az idő táv miatt, ugyanis nem mindegy, hogy hány évbe gondolkozunk.

@demeterzsolt747 azt mondják, hogy a fa azért zöldebb mert megújuló, a tégla előállításához hőenergia kell ami általában fosszilis eredetű, gáz vagy szén. Vályog tégla lenne az ideális . A mai téglákat újra felhasználni nem lehet, régi a cigány tégla legtöbbször agyaggal volt összerakva, az talán újra használható.

A faanyag előállításához, legyártásához is szükséges, valamilyen energia ...

Igen tudom, de a mai faházak már nemcsak fából vannak, hanem fóliákat is használunk, amik nem könnyen lebomló termékek. A fát kezelik vegyszerekkel, ezek előállítása sem környezetkímélő. Aztán ott van az a kérdés, hogy hány évig hasznájuk az épületet, mert nem mindegy, hogy mondjuk 200 év alatt hányszor építjük újra az épületet stb. Ezért mondtam, hogy nem egyértelmű, hogy mi mennyire zöld.

Igen köszönöm az észrevételt.

Köszönöm a visszajelzést

Igen. Többe kerül az átalakítások miatt.

Köszönöm a visszajelzést. sok ilyen eszköz létezik. Az enyém ez alecoair.ro/aparate-de-masura-si-control/indicator-de-calitate-a-aerului-monitor-co2-bz30?gad_source=1&gclid=cj0kcqiayoi8bhdvarisao_cdsd7d8pg9q45yy29ypib_uzpo_o6oomyb0h7qyg-x9zrzsdzbvu_4fcaajziealw_wcb

@@demeterzsolt747 Köszi a választ! Huh ennek az eszköznek igen durva az ára. Szétnézek milyen lehetőségek vannak.

Köszönöm az értékelést. Sok videóm van már fent a csatornámon épületenergetika, házétítés témakörben. A hőkamerával kapcsolatban esetleg ajánlom figyelmedbe ezt a videót ruclips.net/video/66bCJD17aqA/видео.html .Esetleg ezt, ami ehez a videóhoz tartozik ruclips.net/video/-ClLOZfA1OY/видео.html

Szia Tibor, a rövid válasz az, hogy igen. Annyi a hátránya a megoldásnak, hogy számolni kell, valamennyi energiaveszteségel a vezetékeken, de ez ha jól elszigeteled nem számottevő. Annyit még kell tudj, hogy a vezetékek hőszigetelésére fordított ősszeg nagyon lassan térül meg. :(

@demeterzsolt747 Köszönöm

Szívesen

Nem vetem el teljesen a megoldást, inkább csak nem gondolom hatékonynak. A radiátorok általában nagy hőkülönbségnél kezdnek hatékonyak lenni (általában a komfort hőmérséklet + 35 fok tól). És minél nagyobb a hőkülömbség annál nagyobb a hatásfok (leadott energia mennyisége). Mivel a hűtésnél kicsi hőkülönbség hozható létre kicsi lesz a felvett energia mennyisége. Plusz megoldandó probléma a kondenzvíz összegyűjtése, és eltávolítása. Amúgy ha ez utóbbi problémát könnyen ki tudod küszöbölni megpróbálhatod, de ne várj csodát, viszont a semminél több.

Szia, nem mondtam, hogy ez egy olcsó dolog. Az én vélemenyem is az, hogy nagy lehet a gyártók árrése a termékeken. Ez részben azért van mert még nem tömegtermék, így a fejlesztési költségek kevés termékre oslanak el. Amint tömegtermék lesz szerintem az áruk is elérhetőbb lesz.

Köszönöm. BUÉK! Mi a véleményed az entalpiás és z alap egyhelyiséges szellőztetőről?@@demeterzsolt747

1,5 - 2 millióból kihozható egy rendszer. Igaz az sem kevés pénz, de ha télen -5 fokban napi 3-4x ablakot nyitva szellőztetünk, elég sok hő kimegy... Illetve aki rendszeresen főz, mos, stb. annak magas lesz bent a páratartalom, ami penészedéshez vezet. Az is pénz, hogy 3-4 havonta le kell kezelni a falat penészölővel, aztán emiatt festetni is gyakrabban kell. Sőt szélsőséges esetben a szigetelésben is kiköthet a pára, lecsapódik, rongálja a falat, a hőszigetelési képességet, stb... Azért eléggé összetett dolog, hogy kinek miért és hogyan éri, vagy hogyan nem éri meg.

A penészedés meggátlásának legjobb módja a normális hőszigetelés. Nem a vastagsága a lényeges, hanem a hőhíd-mentesség, tehát az oldalfali és a födém-tető szigetelések érintkezzenek szorosan. A szellőztető berendezések életminőséget javítanak inkább, megtérülésük pénzben nem igazán kifejezhető. MInt a kényelmesebb cipő, ágymatrac, bármi. Mondjuk nem hangzik el ilyen videókban, hogy szellőző-rendszert hőcserélővel építeni is lehet pár százezer forintból, saját munkával, spirálkorcolt csövekből, sonoflex-csövekből, cső a csőben rendszerről van szó, mondjuk kell hozzá egy padlás is. Ha kisebb lakásról van szó, akkor marad a decentralizált szellőztetőgép, annak egy hátránya lehet, a zaj.

Valóban, a meglevő lakásoknál ennek a rendszernek a telepítése nagyobb kihívás mint új épületeknél, de nem lehetetlen. Édesapámnál utólag lett kiépítve, egy festés alkalmával. A penészedés problémával kapcsolatban ajánlom 3 korábbi videómat a figyelmedbe ruclips.net/video/aoY4DnGh_zk/видео.html , ruclips.net/video/Lt8ZCqrG0I0/видео.html , ruclips.net/video/drODgdrQvfw/видео.html . Fontos kérdés, hogy mi a penészedés oka, mert ezt kell megszüntetni. Ami a szellőztetést illeti léteznek jóval elérhetőbb áru falba szerelhető kisebb teljesítményű eszközök is. Ezekről ebben ruclips.net/video/aNxVAm63Qsw/видео.html a videóban teszek említést. Ha gondolod akkor egy konzultáció keretében segíthetek a megfelelő megoldás megtalálásában.

Nagyvonalakban egyetértek az általad leírtakkal, bár a penészedéstől a hőhídmentes hőburok nem ment meg 100%-ban, de nagyban csökkenti a kialakulásának veszélyét. Ezekről a témákról korábban tettem fel videókat, esetleg ajánlom figyelmedbe. ruclips.net/video/aoY4DnGh_zk/видео.html , ruclips.net/video/Lt8ZCqrG0I0/видео.html , youruclips.net/video/aoY4DnGh_zk/видео.htmltu.be/drODgdrQvfw A csináld magad modszereket azért nem említettem, mert nem mindenki szeret barkácsolni, de más videómban célzok rá, hogy ez a rendszer nem éppen űrhajó, ezért akár magunk is képíthetjük. Nálam is én szereltem, mert romániában 10 éve nem volt szakcég aki megoldotta volna a szerelést.

@@demeterzsolt747 A lakásban már évek óta van egy olyan készülék, amely „hegyi levegőt” állít elő (légtisztító) és egy olyan készülék, amely a nagy páratartalmu levegőből kivonja a vizet (20l/nap kapacítású). Főleg ez utóbbi készülék 250W körül fogyaszt áramot, amit sokallok. A ház jelenleg nincs teljesen leszigetelve, csupán az északi homlokzat (10 cm-es grafitos szigetelővel egészen a talajig). Téli időszakban, amikor kevesebbet szellőztetünk szokott penészesedés jelentkezni az egyik szobában (valószínű a kondenz miatt). Annak a szobának a mennyezetén gipszakarton helyett 2 cm-es extrudált hőszigetelő van, a padlóban 5 cm-es (legalul 20 cm-es beton, rajta az említett 5 cm extrudált hőszigetelő, majd újra egy vékony betonréteg önterülős aljzatkiegyenlítővel, majd 0,5 cm-es alufóliás dilatációs réteg és rajta borovifenyőből készült hajópadló négy réteg csónaklakkal kenve). A szobának egyetlen külső, szigeteltelen fala van, egyetlen műanyag termopán ablakkal (85 mm vastag, háromrétegű ablaküveggel). A szoba hálószoba 12 négyzetméter és 2,6 m magas. A ház teljes szigetelése tervben van, de előtte napkollektorokat szeretnénk a tetőre szerelni. Ha ez utóbbi sikerül, akkor valószínű majd a két, fentebb említett készülék állandó működtetése. A hővisszanyerős szellőztető rendszer egyelőre kimarad a tervből. Köszönöm az infókat!

Szia, az én lakasomról több videót is készítettem már, ajánlom a figyelmedbe őket ha érdekel a téma. Röviden 40 cm a mennyezeten, és mashol 30 cm garafitos polisztirol. plafonfűtés/hűtés, gázkazán/talajkolektor.

Köszönöm a kiegészítést, mivel volt már szó a szellőztetésről, ezekben a videókban ruclips.net/video/aNxVAm63Qsw/видео.html , ruclips.net/video/qoyhWlJrxy0/видео.html , ruclips.net/video/FOtGzkLBYy0/видео.html , most az egyéb előnyökre nem tértem ki. Ami a nyári hűtést illeti az éjszakai szellőztetés a géppel nem tud olyan hatékony lenni mint az, ha egész éjszaka kereszthuzatos szellőztetést végzünk, hiszen ilyenkor sokkal nagyobb az óránkénti légcsere. Nekem van talajhűtés is, a bejövő levegőn, de még azzal sem hatékony a hűtés. Ajánlom esetleg nézdd meg korábbi videóm a témában, ha még nem láttad.ruclips.net/video/9k9txgE5OWE/видео.html

@@demeterzsolt747 Szia, köszönöm, nem láttam még a többi videódat a témában. Megnézem őket.

Az enyém egy régebbi gép, kb 10 éve működik, és nem jelzi ezt az adatot. A táblázatok alapján ez az 5 ös fokozat kb 150-170 m3 nak felel meg.

@@demeterzsolt747 Köszönöm szépen!

Köszönöm

Köszönöm az észrevételt, amint azt már egy másik kommentben is megírtam valóban nem mindegy, hogy felújításról, vagy új épületről beszélünk. Én is azt vallom, hogy minden épület esetén meg kell találni az egyensúlyt az elvárások és a lehetőségek között. Nincsenek receptek minden épült külön elemzést igényel. Az elmondható általánosságban, hogy minél több járulékos költséggel kell számolni hőszigeteléskor, annál lassabban fog megtérülni a befektetés.

Köszönöm az ötletet, igyekszem erre is válaszolni. Addig is ajánlom ezt a videómat ruclips.net/video/aNxVAm63Qsw/видео.html ha még nem láttad. A hamarosan következő videóban a lakásomon végzett kísérletben fogom bemutatni mit jelent a szellőztető rendszer, mi a különbség a szellőztetéshez képest.

Elkészült a videó ruclips.net/video/esevg_I9kJk/видео.html

Sajnos a kérdés első felére, az épület ismeretének hiányában, nem tudok válaszolni. A homlokzati hőszigetelésnek a teljes épület fogyasztására gyakorolt hatása függ attól, hogy a homlokzat felülete, hogyan aránylik a töbi felülethez(mennyezet, padló,stb.), illetve a többi határoló felületnek mennyi a hőellenállási tényezője. Röviden az össz veszteség hányad része volt betudható a homlokzatoknak, ugyanis ezt fogod majd lecsökkenteni anniszorosával amennyivel növeled a hőellenállást a 15cm hőszigeteléssel. Igen az összes homlokzati elemet érdemes kiemelni, így megelőzve a hőhidakat, és esztétikailag is szebb szerintem. Igen ez egy plusz költség. Nézd meg a többi videóm, mert lehet ha nem a homlokzattal kell kezdd a felújítást.

@@demeterzsolt747 Köszönöm szépen a válaszát, nézem a videókat. Nagyon hasznos tartalmak!

Nagyon szívesen! Ha tetszenek a tartalmak másoknak is ajánlhatod.

Nem letölthető, de ha felveszed velem a kapcsolatot privátban beszélhetünk róla.

Köszönöm, azzal segíthetsz ha megosztod, hogy máshoz is eljusson az információ.

Nagyon köszönöm az észrevételt, igazad van. Ezért jók a kommentek, olyan dolgokra is rávilágítotok, amik kimaradtak a videóból.

Köszönom ezt az észrevételt is.A videóban az összehasonlítás a gázas rendszerrel azért történt úgy, hogy számításba vettam a talajkollektor kiépítésének költségét amely a hűtéshez kell, hogy egyenértékre hozzam a hőszivattyú hűtési képességével a gázas megoldást. A gépészeti helyiség alkalmas lesz a hőszivattyú beszerelésére. Sőt lehet ha a talajkollektor amit most hűtésre használunk alkalmas lesz részben vagy teljesen bekapcsolódni a rendszerbe.

Sőt meg kell történjen a mehanikai rögzítés, de az ékeket csak a hab megkötése után ajánlott eltávolítani, ekkor kellene az eltávolított ékek helyét kihabozni.

Szia, A szigetelés rendszerekel nincsenek érszázados tapasztalatok. Ennél a kérdésnél azt vizsgálták, kísérleti úton, hogy a szigetelő képesség esése mikor kezdődik. Pl Polisztirolnál ezt kb 50 évre teszik, de ez nem azt jelenti, hogy 50 év után vége, tovább nem szigetel az anyag, csak azt, hogy van valamennyi (mérhető) hatékonyság esése. Ez az időpont szigetelőanyagnként változik. Mivel nincsenek 100 éves rendszereink, amiket le tudnank tesztelni tapasztalatunk sincs, egy biztos, lehet velük hosszú távra tervezni.

@@demeterzsolt747 Köszönöm. Azt nyilatkozta valamelyik építész, hogy egy idő után a kőzetgyapot kivételével az összes többi tömörödik ezért romlik , és a vázkerámia téglák is csak kb 100évet bírnak. Szerinted?

​@@demeterzsolt747 😊Ha nem bontják le a madarak...sajnos látni ilyen eseteket.

Az, hogy egy épületelemnek mekkora a vesztesége, nagyon függ attól milyen anyagokból van. Nincs egy fix neghatározott érték ami a vastagsághoz köthető. Ami igaz az az, hogy a ma ismert anyagainkkal a veszteségmek van egy minimum értéke, ami alá nem tudunk jönni.

Igen ez nagyjából így van, ha szigeteletlen téglafalról beszélünk.

@ igen, sokan rosszul gondolják ezt a szigetelés dolgot. Nem a falak szigetelésével kell kezdeni egy ház energetikai javítását. Már a födémmel akár 30%ot lehet hozni. Csak utána jön az ablakok cseréje majd a falazat szigetelése egy szellőztető rendszerrel egyszerre!

Köszönöm az észrevételt, a dűbel plusz költsége az elven nem sokat változtat. Kipróbáltam, és megdupláztam a plusz polisztirol árát. Ez a változtatás a vegső pontozásban (utolsó oszlop a táblázatban) csak pár tizedet befolyásolt.

Erre nem tudok válaszolni. Konplex modelezésre lenne ehez szükseg. Kb ra ki lehet számolni, ha tudjuk mennyi a tokozat deklarált hőellenálló képessége (ez gyártónként változhat). A nyílászáróknál mégsem ez a fő kérdés, ugyanis a tok felületi hőnérséklete nagyon lecsökkenhet, ha nem zár jól, ugyanis a beáramló hideg levegő lehűti a tokot. Ezért inkákk azt szoktam vizsgálni mennyire zárnak a nyílászárók, és ez a kamerán jól megfigyelhető. A másik kérdés a beszerelés minősége, ugyanis sokszor nem a nyíló és a tok, hanem a tok és a fal özött jön be a hideg. A hőkamerás mérésnél nem az abszolút hőmérsékleti értékeknek van jelentősége, hanem inkább a relatívaknak, azaz a változásnak.

Amint már egy másik kommentben is írtam, különbséget kell tenni felújítás és új építés között, ugyanis a felújításnál teljesen mások a lehetőségek. Minden épüet egyedi, és a fogyasztási értékét, amint arra a videóimban oly sokszor utaltam, az épület szigeteltsége melett nagyon befolyásolja az épület födrajzi pozíciója, formája, tájolása, a használata stb. Ezért emeltem ki, a videóban azt, hogy nincsenek mindekire érvényes receptek. Amire ez a videó rávilágít többek között az az, hogy ha már hőszigetelésre szánjuk el magunkat gondolju végig a szigetelés vastagságát, és ha van rá fiziikai és anyagi lehetóség, akkor válasszuk a vastagabb hősziigetelést, mert az hosszú távon kiifizetődőbb lesz.

Rosszul nézed. Egy tűrhetően szigetelt házat miért is szigetelnénk, hiszen az már le van szigetelve. Ez a számítás elsősorban azoknak kell, akiknek nincs leszigetelve a házuk. Egy szigetelt háznál, nem ezt kell elsősorban figyelembe venni, ott ez a számítás, csak egy kicsi része a tervezésnek.

@@tamasdenem7892 Hát persze, én nézem rosszul, nem ő mondja rosszul. Ja hogy nem is mondja hogy mit is akar tulajdonképpen magyarázni, hanem találd ki, hogy ő mikor és milyen esetben gondolta így vagy úgy. Meg nézd meg az összes videóját, azután értékeld és gondold át, majd bogozd ki hogy mikor milyen eset van. Bla, bla, bla...

Persze, várom az emailodat.

A román fogyasztásmeghatározási szabvány szerint készítettem számítást (MC001-5). Az épülettel kapcsolatos többi infót beszéljük meg privátba. Várom az emailedet.

@@demeterzsolt747 Irtam egy emailt .

@ Megkaptad az emailemet ?

Igen volt mérés, ha jól emlékszem 0.49 et mértünk. Van hőkamerám, a szigetelési folyamat ellenőrizve volt vele.

@@demeterzsolt747 Ki csinalta a legtomorseg tesztet ? Kivel vegezted ? Kadar Energy Kolozsvar vagy Zecaph ( Vlad Ciobanu ) Brasso ? Vagy esetleg massal ?

A kazánnak van külső belső érzékelője és görbe után meg. Ariston kazán, a fontos az volt hogy inox legyen a hőcserélő. A minimális teljesítménye 8kw, ha jól emlékszem. ha nagyon fontos megnézem a technikai könyvét. A maximális előremenő hőmérsékletet nem figyeltem meg. A kazán feületfűtés üzemmódban működik.

Az én házam nem passzívház, ugyanis ez egy levédett standard, és ahoz, hogy egy épület passzívház legyen át kell menjen egy folyamaton. Terv szinten kell igazolni, hogy az épület tudni fogja a passzívház előírásokat, amelyből az egyik, hogy a fűtési hőigény nem halathatja meg a 16kwh/m2év értéket, de van megkötés a primer energiára légtömörségre stb. is. Utána a kivitelezés során kell igazolni, hogy a terv az előírt paraméterek szerint megvalósult, majd megkapható a passzívház minősítés. Mivel az én házam nem ment végig ezen a procedurán, nem passzívház. Az építése passzívház elvek alapján volt. Az efektív fogyasztása alapján akár bele is férhetne a passzívház standardba, hiszen, ahogy te is írtad, a mérések azt igazolták, hogy a psszívházak efektív fogyasztása eltérhet az elméleti értékektől a használat függvényében. Nekem nem volt cél a passzívház minősítés, az a fontos, hogy alacsony legyen az energiafogyasztásunk, mert nekem ez ad egy (hamis)biztonságérzetet (de jól esik) :).

@@demeterzsolt747 Nem tanusitott passzivhaz , azt megertem . De attol meg a hoigeny lehet passzivhaz hoigenyes , vagy megkozelito ertek . Mert a passzivhazat azt 20C belso homersekletre szamoljak es tanusitjak is .

@@demeterzsolt747 Ha novemberben 45m3 gaz megy el , az 45/30nap = 1.5m3/nap , 1.5m3 x 10.5kwh/m3 = 15.75kwh/nap , szoval 15.75/24h = 0.65kW az atlagos futesi teljesitmeny amire szukseged van . Ha a te gazkazanod Pmin = 8kW , es neked Novemberben kevesebb mint 1kW teljesitmenyre van szukseged , nem csinal “Short Cycling”-et a gazkazan ? Nem all meg hamar amiutan beindul ? “Boiler Short Cycling”

Igen, a hővisszanyerős szellőztető rendszer, a megtakarított energiából, a leg lassabban megtérülő beruházás. Ez azért van így mert a szellőztető rendszernek 2 funkciója van, egyfelől a frisslevegő biztosítása, másfelől az energia visszanyerése. Nem csak azért szerelünk be szellőztető rendszert mert energiát akarunk megtakarítani, hanem azést is mert friss levegőt akaruk biztosítani a lakásban. A méréseim azt igazolták, hogy a modern nyílászárók miatt a legtöbb modern lakásban, ahol nincs gépi szellőztetés, rossz a levegő minősége. A korrekt az lenne ha valamilyen módon elosztanánk a beruházást a 2 komponens között. Az, hogy ki, hogy osztja el, azt mindenki döntse el maga, de szürreális elvárás szerintem a teljes költséget az egyik komponens nyakába varrni, hiszen nem csak az energiamegtakarítást kapjuk a rendszertől, hanem a friss levegőt is.

@@demeterzsolt747 Az a 25kwh/m2ev "hoveszteseg" ha nincs szellozteto , onnan jon hogy kinyitjuk az ablakot . Szoval ha nincs szellozteto , nem azt jelenti hogy nem szelloztetjuk a hazat . Persze , jobb a levego minosege szelloztetovel , ezt nem ketlem . De viszont , szamitas szerint , a szellozteto rendszer a "soha" meg nem terulo kategoriaba tartozik .

​@@luk5827Én arról beszélek, hogy a legtöbb modern nyílászáróval rendelkező épület a valóságban alulszellőztetett, és nem tudodja ugyanazt a levegőminőséget biztosítani mint gépi szellőztető rendszerrel, így ennek az eszköznek van egy hozzáadott értéke. Pl télen éjszaka nem kelünk fel szellőztetni, da a szellőztető gép éjjel nappal működik. Ezt a plusz èrtéket kell szerintem beárazni.

​@@luk5827 Ha nem számolsz bele mindent, akkor igen, kijöhet egy sohasem megtérülő beruházásnak a hővisszanyerős szellőztetés.

A szellőztető rendszereket hogyan lehet használni,ha a szomszéd lignittel, fáradt olajjal,döglött macskával fűt ?

Én 12 éve a nyílászárókat a téglafal elé szereltettem be (a hőszigetelés síkjába, ami akkor még nem volt kész). Gondolték sokan, a mérnöknek elment az esze :)

miért tavaly?

​@@fanaticpass Lehet akkor szigeteltek a szomszédok, és szembesültek annak az eredményével.

Egyszerűbb pénzt hagyni az asztalfiókban! Az a legjobb variáció :)

Köszönöm, hogy ezt az aspektust is behoztad a beszélgetésbe. Én is úgy gondolom, hogy ha 12-20 év energiaköltségét inkább az ingatlanba fektetem, minthogy a szolgáltatók zsebét tömjem, azt eledáskor ki tudom venni belőle. Azért nem tértem ki erre a videóban, mert úgy gondoltam nem azért épít valaki a családnak egy otthont, hogy eladja, de igaz amit írtál.

Az asztalfiókban a pénz értéke folyamatosan romlik, az inflácií miatt, inkább fektesd be. (Nem muszály hőszigetelésbe, de ez is egy opció.)

@@Balumacci dehogy....

Azért megnéznék egy levezetését , hogy hogyan terül meg akár 20 év alatt is.Nem azt mondom hogy rossz dolog , de annyira túl van árazva minden , hogy így soha nem fog megtérülni. Laktam szigetelt új lakásban , ott is kell fűteni.Ma egy komplett ház szigetelése nagyon súlyos milliók , nem a szekrényben kell tartani a pénzt ez igaz, de hogy valaki a szigetelési munkával akar milliomos lenni az nem oké .IIgy nem a szolgáltatók zsebet romok , hanem a kapzsi vállalkozoét. A támogatási rendszer azt érte el , hogy elszálltak árak.

Köszönöm

Mert nem ez volt a kérdés...Egyértelmű,hogy annyit tesz fel az ember,ami elfér. És nem 1-2 évre kell számolni,hosszútávon fog megtérülni. Egy bizonyos rétegvastagság után át kell építeni szinte mindent...Az már nem biztos hogy megéri.

@@Balumacci Erről beszélek, nem biztos hogy megéri! Ezért emlegetik a 10-15cm-t, mint optimumot, mert afelett 4-5-6 évtizedre tolódik ki a megtérülés, tehát baromság.

Köszönöm az észrevételt. Először is a videómban elmondtam, hogy nincsenek örökérvényű megoldások. Minden épület egyedi, ezért egyedi megoldásra van szüksége. A hőszigetelés egy eszöz és nem CÉL tehát a cél szempontjából kell meghatározni az eszközt. Másodsorban különbséget kell tenni felújítás, és új építés között. A meglevő épületeknél mindig korlátozottabbak a lehetőségek. Harmadsorban a hőhídmentesítés nem volt beleszámolva a költségekbe, ez mindig külön tétel, és nagyon függ az épület formájától. Ez a tétel inkább a forma bonyolultságával van összefüggésben, a forma komplexitásával nő. Van videóm ahol elmagyarázom a forma hatázát a veszteségre, és van olyan is amelyben a költségekkel foglalkozom, ajánlom azokat is.

Ezeknek a megtérülési számításoknak van egy szubjektivitása, ugyanis nagyban befolyásolja az, hogy hogyan arányik az energia ára a hőszigetelő anyag és munkadíly árához. Ez országonként, gazdasági hleyzetenként a választott anyagtól függően nagy fluktuációt mutathat. Továbbá fontos az is, hogy mivel és hogyan van megoldva a fűtési rendszer is. Az is fontos lehet új épületeknél, hogy ahogy nő a szigetelés vastagsága, úgy csökken a gépészet mérete, ami kompenzálja a költségek egy részét. Az én számításaim szerint a romániai árak mellett 30cm es szigeteléssel is összességében nézve, (gépészettel együtt) kihozható a 18 év megtérülési idő. Plusz ott van az az aspektus, hogy a 12-20 év energiaköltség amit inkább az ingatlanba fektettünk, minthogy a szolgáltatók zsebét tömjük vele, azt eledáskor ki tudjuk venni belőle, így a megtérülést ez is jócskán csökkenti.

@@demeterzsolt747 Nálatok mennyibe kerül egy m3 gáz a lakosságnak?

Ez most kérdés volt?

Ahogy azt a videóban is mondtam a hatékonyság a hőszigetelés vastagságának növekedésével csökken, de a ha a táblázatot tovább folytatom a 25 cm jobban megéri mint a 20, és a 30 jobban megéri mint a 25 ha a hőelenállási képességre vetítem, még ha hozaszámolom a költségnövekedést is. A 20 év megtérülésbe belefér bármelyik megoldás.

1000 mc/ ev ?

@szzk igen/év.

@@szzk egész ház padló fütés 35-38 fokos vizzel megy a kazán.

@@gaborpataki7995 valami nem stimmel, nalam 90 m2 van, 89-ben epitett tombhaznak a 4-ik emelete, (Alulrol nem igazan futenek mert nem laknak ott, max ne fagyjon el a viz homerseklet van); 40 es habetgla falak, es haztetos blokk. Semmi hoszigeteles, se a falakon se a teton, egyedul a nyilas zaroim 3 reteguek. Es radiatoros kozponti futes, 21 fokra allitva, melegvizzel egyutt 1000 m3 alatt van az eves gazfogyasztas.

A tömbházlakás nehezen összemérhető a házakkal, mert itt a külső felület és lakófelület arány teljesen más. Ezért van az, hogy sokan meglepődnek, mikor házba költöznek, mert a költégek megsokszorozódhatnak.

Szia. Köszönöm az észrevételt, valóban van egy hatékonyság visszaesés a szigetelés vastagság növekedésével. Ezekkel a grafikonokkal vigyázni kell, hiszen nem mindegy hogy az elkészítésüknél a hőhidasságot, a ventilációs veszteséget hogy vették figyelembe. A vastag hőburok nem lobbi. Ne keverjük össze a hatékonyság növekedést az össz fogyasztással. Ha növeljük a hőszigetelés vastagságát akkor csökken a fogyasztás, csak a csökkenés mértéke kisebb egy bizonyos vastagság felett. Mindig az a kérdés mi a cél a hőszigeteléssel, hiszen ez egy eszköz és nem a cél, a vastagságát ez szerint kell megválasztani.