@@erjalointergalaktikusleny3892 pénzes tartalmak? 200 meg 400 forint, amiről szó van. És mindezt úgy, hogy nincs olyan tartalom, ami ne lenne mindenkinek elérhető, csupán a többiek 3 nappal korábban kapják meg. Azért ez igazán nem nagy áldozat, ha nem akar valaki fizetni, vagy nem nagy összeg cserébe ezért a rengeteg munkáért cserébe, amik a videóban vannak.
@@erjalointergalaktikusleny3892 Mégis mit vársz, ingyen nézed, nem kell támogatni, de ha belegondolsz mennyi idő és energia ezeket a videókat elkészíteni akkor ezt másképp gondolnád.
Jó pár pont már régóta foglalkoztatott. A szikrák és a vízsugarak szerepével kapcsolatban teljesen el voltam tévedve, de így elmagyarázva már logikus. Köszönjük a videót!
Amúgy ezek nem natgeo szintű munkák, azokat már unom, és semmi újat nem mondd, cserébe hosszú is. 20 perc a legjobb. Ha eszek, ha van idő buszig, ha buszozok, ha van egy szünetem....
Egyelőre nincs a StarShip űrhajónak mentőrakétás elképzelése. Most még csak magát a konstrukciót tervezik/tesztelik, de valószínű, hogy nem is fog rendelkezni ilyen mentőrendszerrel (ahogy az űrsikló sem rendelkezett vele).
Illetve. Tim Dodd (Everyday Astronaut) csinált egy elég jó cikket/videót a témában még egy éve. Az információk benne még mindig időszerűek. everydayastronaut.com/starship-abort/
Szia! Ma találtam rá a csatornádra. Instant ment a feliratkozás, támogatás. Eddig a gravitációról szóló videót tetszett a legjobban utána a fénysebesség, bár ott több pontatlanság is volt, de ettől függetlenül eszméletlen jól fordítod le a szakmai nyelvet érthetőre. Nagyon remélem sok ilyen jellegű/témájú videó lesz még, például a többi kölcsönhatásról /elektromágneses az nagyon adná/ magnetárról, és a neutron csillagokról, és itt abba is hagyom a felsorolást. Király amit készítesz, és csinálsz!
@@urkutatasmagyarul Én köszönöm! A gravitációs videódat azért emeltem ki, mert az tényleg mestermű. Biztosan az olyan videóid lesznek a legnézettebbek, amiket a legegyszerűbbek megérteni, de azért a kockák hasát is megéri "simizni néha"... Én például, csak azért választottam az alap csomagot, mert nem tudom, hogy lesznek-e hasonló videók, és itt szeretném leszögezni, hogy a mostani tartalommal semmi bajom nincs, sőt örülök neki! Ennek ellenére, nyugottan merülj mélyebb témákba! Megfogod találni itt, és ott is a közönségedet!
Azért vannak még itt tévedések, félrevezető információk. 1:50: A SpaceX nem azért tölti az üzemanyagot közetlen a start előtt, mert az a legbiztonságosabb, hanem azért, mert közel a fagyáspontig lehűti mind az oxigént, mind a kerozint (RP1), hogy a nagyobb sűrűség miatt többet tudjon tankolni, ezáltal nagyobb teljesítményt elérni. Viszont minél tovább van a tankban, annál jobban felmelegedne, kitágulna. A NASA először kifejezetten nem volt boldog, hogy az űrhajósoknak nem egy már feltankolt rakétába kell beszállnia, mint ahogy a korábbi gyakorlat volt. (Erre kiváló példa Az Amos-6 elvesztése, ami egy teszt során robbant fel a rakéta tankolásakor.) 4:45: A Soyuz MS-10-nél amikor történt a a baleset, akkor a Launch Escape System már le volt választva, tehát nem az említett eszközt használta a kapszula mentéséhez, hanem az áramvonalazásba épített kis rakétákat. 7:00: A hiba leírása korrekt (Soyuz 7K-OK No.1), annyi különbséggel, hogy ember nélküli tesztrepülls lett volna a 7K-OK No.2-vel kellett volna automatikusan dokkoklnia. A robbanásban egy ember halt meg összesen, mikor beindult a LES, a rakétán maradt szervízmodulból kezdett el szivárogni a hűtőfolyadék, ami utána begyulladt. Ekkor mindenki elkezdett menekülni. Ekkor már túl voltunk a Nedelin katasztrófán, ugye. A rakéta meg tudomásom szerint nem volt még letankolva, de ezt nem mondom 100%-ra. 7:45: Hát a "rakéta közelében" az relatív. A hidrogénes rendszereknél az elforrt hidrogént el szokták égetni valahol. Delta 4-ek esetén jól lehet látni. 11:00: Ezt látom mások is írták. LH2 és LO2 nem hipergolikus üzemanyag, nem gyullad érintkezésre. UDMH+N4O2 lesz az, de az SSME nem azzal ment. És azok a szikrák pont a begyújtáshoz kellenek. Viszont ennél sokkal-sokkal bonyolultabb egy rakéta beindítása, mert ahhoz először is a turbószivattyú(ka)t kell felpörgetni, stb. 11:45: Jó, hát ha azt nézzük valóban felrobbant az External Tank. Csak épp nem az volt a probléma oka, hanem az, hogy a jobb oldali szilárd hajtóanyagú booster szegmenseinek szigetelése nem volt arra a hidegre méretezve, ami akkor volt Floridában, emiatt nem látta el a funkcióját, eresztett, majd később szerkezetében meggyengült. Ezután az aerodinamika tette a dolgát. 12:30: Na a hidrogén nem fog összegyűlni a rakéta alatt, ugyanis a létező legkönnyebb gáz, az menni fog felfele. Nagyon szép példa erre egy Delta 4 indítása, amikor a rakéta fele végigkormolódik, ahogy a szivárgó hidrogén keveredik a légkörrel, majd a hajtómű begyújtásakor végigperzseli a rakéta szigetelését.
A 9. pontodhoz talán hozzátartozik, hogy annál "jobb" egy indítóállás minél közelebb van az egyenlítőhöz, mert így lehet a legjobban a kihasználni a Föld forgását. Ugye emiatt van a Cape Canaveral Floridában az orosz indítóállomás Bajkonurban (Kazahsztán déli részén) vagy (a legjobb példa) az európai inditóállomás Francia Guyanában. :)
Hipergolikus. A hidrogén+oxigén szerintem sem ilyen. Nem vonom kétségbe a kiváló videó egyik állítását sem, de ez a pont egy picit gyanús. Lehet, hogy azoknak a szikráknak dupla funkciója van.
Nem is tudom,hogy ennél hogyan lehetne valami minősegibb... egyszerűen imádom, két hete találtam meg,de mindegyik videót láttam. Nagyon sok sikert a továbbiakban is! Nagyon tetszik a munkásságod.
Jó a csatorna alapötlete, jók a témák is, viszont kifejezetten jól esne, ha az erőket, szögeket, térfogatokat, meg általánosságban a fizikai jellemzőket pontosan elmondanád.
Hihetetlen, hogy mennyi mindenre kell gondolnia a tudósoknak egy "egyszerű" kilővés kapcsán is. A többiről nem is beszélve (pl. Voyager szondák, Marsjárók stb.)
Szia! A kérdésem a következő lenne! Ha perceken belül eléri egy rakéta a több száz km-es magasságot akkor miért kell több mint 24 óra a kilövéstől, hogy "odaérjenek" az ISS-re?
Nagyon fontos kérdés! Lesz is erről egy epizód. Előljáróban csak annyit, hogy a biztonság miatt nem közelíthet túl gyorsan, és nem is lenne túl takarékos 'nagy gázzal' nekilódulni, majd 'nagy gázzal' lefékezni.
Szia! Csak egy kis pontosítás: 10:13 A videón nem harckocsi szerepel :) Ha nem csak egy M113 tipusú harcjármű (armored personnel carrier - páncélozott személyszállító).
kis kritika :P 8:15 igen, gáz távozik, de a gázok nem párolognak aztán, csak csepfolyós dolgok tudnak párologni :) Ja, és azt nem említetted hogy ami valójában látható az a levegőben levő vízpára lecsapódása a hideg, kieresztett gázon. Szóval nem megát az oxigént látjuk, hanek a ködöt ami a levegőből kicsapódó víz képez. Edit: Mint ahogy a következő pontban említed a felület "füstölgését"
Sajnos még valamit meg kell jegyeznem. 10:55 A hidrogén és oxigén keveréke nem "spontán gyullad". Ez nem "Hipergolikus" üzemanyag (en.wikipedia.org/wiki/Hypergolic_propellant) A hidrogén rakétamotrokat álltalában elektromos szikrával gyújtják ( ruclips.net/video/capiUBVd7EU/видео.html&ab_channel=ScottManley&t=400 ) Az igaz hogy nem az alatta röpködő szikrákkal, azok tényleg csak az elszökött higrogént elégését garantálják
Tárhelyből álltam a leggyérebben, most vettem egy 3 TB-os HDD-t, így el fognak férni az epizódokhoz felhasznált nyersanyagok. Mikrofon is tervben van, meg egy erősebb processzor. ...és persze két Dreher ;)
@@urkutatasmagyarul : amit kiáramolni látunk a szelepeken az már gáz, már elpárolgott ;-) Amire a hozzászólás vonatkozott, az a pontatlan megfogalmazás volt, hogy mit is látunk "füstölögni". Vízpárát 🙂.
Érdekes, hogy miként változnak a dolgok. A Szojuz rakétán ott virít az Amerikai zászló. Anno mikor még acsarkodott egymásra a két szuperhatalom, ez elképzelhetetlen volt.
Összeszedett videó. Egyetlen dolgot hiányoltam csupán: hogy az amerikaiak általában függőleges helyzetben szerelik össze a rakétákat, és az oroszok használják a felállítós módszert. Érdekes kivétel a SpaceX akik az oroszokhoz hasonlóan dolgoznak.
Ezt azért nem mondanám. Az első amerikai rakétákat (Redstone, Atlas, Titan) mindet fektetve szallították és a kilövőállomáson állították fel. A holdrakétának emlegetett Saturn-V gyorsító volt, amit függőlegesen építettek, majd az űrsikló is ezt a figurát alkalmazta. De a legújabb SpaceX űrhajónál is a helyszínen állítják fel a szerkezetet. Így az 6 amerikai gyorsítónál 4-nél vízszintesen szállították a kész szerkezetet. Az is igaz, hogy az új SLS rakétánál is a függőleges módot fogják használni.
17:46 A becsapódás nem annyival arrébb lenne. Ha eltekintünk a légköri súrlódástól, a függőlegesen indított rakétának lesz egy akkora kerületi sebesség komponense, amekkora ahhoz a szélességi körhöz tartozó Föld kerületi sebesség, ahonnan indították. Mivel a Földfelszíntől távolabb azonos szögsebességhez nagyobb kerületi sebesség tartozik, érvénybe lép az un. Coriolis erő: a rakéta még mindig a kezdő felszíni kerületi sebességgel mozog oldal irányba, de ez a sebesség kevesebb a távolabbi pályák geostac. sebességéhez képest, tehát a kiindulási ponthoz képest elmozdul nyugatra, és ha nem az egyenlítőn lőtték fel, akkor kicsit a közelebbi sark felé is, mivel ott függőleges emelkedés közben szert tesz egy kis kisebb szélességi kör irányvektorra is. Mikor elfogy az üzemanyag, és elhanyagoljuk a gyorsulásváltozást (rándulás, azaz az út idő szerinti 3. differenciálja), ugyanúgy, ahogy felfelé változott a kiindulási helyhez képest a függőleges helyzete, visszafelé, mivel inverz mozgást hajt végre, visszavándorol a kiindulás pontra fölé. Ha beleszámoljuk a légellenállást (meg a rándulást) is, valamennyivel nyugat-sark-nyugat irányban ér földet.
...és kihagytam valamit. A fenti példa ágyúgolyó esetén igaz. Sajnos rakéta esetén bonyolítja a helyzetet, hogy felfelé, amikor Fn tolóerőt használ, az nem lesz egyenlő Fg-vel, amikor úgy zuhan vissza, mint egy darab kő - nincs inverz mozgás. Fn a legtöbb n-nél kisebb sebességváltozást hoz létre, mint Fg azonos helyzetben, így több időt tölt el felfelé azonos magasságkülönbségeken, mint lefelé, így a nyugat sark-nyugati kitérés nagyobb lesz felfelé, így a becsapódás is arra tolódik el.
Azon gondolkodom, amit a végén mondtál, hogy mi történne, ha függőlegesen lőnék fel a rakétát. Az oké, hogy visszaesne, na de hová? Hiszen neki már a föld felszínén is van egy oldalirányú sebessége az adott sugárhoz tartozó kerületen, ezért is indulnak keletre az egyenlítőn. Nézzük például a függőlegesen feldobott követ. Itt nem fordul ki a Föld alóla, mert a kőnek is van kerületi sebessége. Ez valami szép ferde hajításos feladat lesz szerintem.
A mentőrakétás baleset esetén, az űrhajó (jelen esetben a földön, mozdulatlan állapotban álló) szenzorai mihez viszonyították a kritikus dőlésszöget, a Föld forgása miatti aktiváláskor? Köszi a videót, jöhet még sok ilyen!
@@urkutatasmagyarul Pont ezen gondolkodtam én is. De ez nekem valahogy sántít. A start pillanatától a pályára állásig bármelyik csillag(ok)hoz viszonyítva is jócskán történik eldőlés. Tehát a start pillanatától vagy inaktiválni kell ezt a védelmet, vagy bizonyos tűréshatárral a pályára állási röppályát is be kell kalkulálni a haladásba, és ezzel kizárni a védelem aktivizálódását. Magyarul indulás után minden másodpercben felül kell vizsgálni a csillagokhoz viszonyított rakéta irányát dőlésszögét, és ha az nem egyezik a repülési tervben szereplő pályával, adatokkal, lehet gondolkodni, hogy nem jó fele haladunk, és indítsuk -e a mentési protokollt. Vagy rosszul gondolom?
Jó volt a video, sokmindenre adott magyarázatot. Engem az érdekel a kilövésekkel kapcsolatban, hogy miért kilövések, és miért nem felszállások? Már egy MiG-29-es is felrepül a sztratoszféra határáig, és ahhoz nem kell szökési sebesség. Ráadásul már az űrsiklók is akkorák voltak, mint egy utasszállító repülő. Szóval nem értem az arányokat: - függőleges felszállással toronymagas jármű 300K alkatrészek, több 1000 tonna üzemanyaggal, illetve - vízszintes felszállással, lassú emelkedéssel egy lényegesen kisebb szerkezet vagy ugyanakkora szerkezet lényegesen nagyobb hasznos teherrel Szóval szerintem nem igazi fejlődés az Apollo-k óta, csak fejlesztése ugyanannak. Ha van plusz infód ezen a téren, akkor jöhet is a SpaecX videóban, mert szerintem ha valakik, akkor ők ezt akár meg is léphetnék
A földkörüli pályához igazából nem magasság, hanem sebesség kell. Egy vadászgép nem képes 30-40 kilométeres magasságnál tovább emelkedni, mert a ritkább levegőben csökken a felhajtóerő. A földkörüli pályához pedig minimum 27 000 km/h sebességre van szükség amit egy repülő sosem érhet el. Rakéták is csak akkor, ha olyan magasságba emelkednek (min 150-200 km), ahol már nincs számottevő légköri fékezőhatás.
A kozmikus sebességről szóló részt egy későbbi videóban pontosíthatnád, mert az elmondottak alapján szerintem mindenki félreérti. Azt sem értem, hogy a Űrkutatás csatorna hogy bólinthatott erre rá. Ezt mondod: "Második kozmikus sebesség: ez az a tempó, amellyel haladva az égitest gravitációs vonzása már nem képes olyan mértékben lassítani, hogy megállítsa és visszahúzza magához a rakétát. Ha ilyen sebességre gyorsítanánk, akkor a Föld gravitációja feladná a küzdelmet és elhagyhatnánk a bolygónkat, akár örökre." Miért kellene 40 000 Km/h sebességgel haladni, hogy ne állítsa meg az űrjárművünket? Tehát ha van egy végtelen energiával rendelkező űrhajónk, az 39 000-rel HALADVA a Plútótól is visszaesik a Földre? Miért? És hiába INDUL 40 000 km/h-val, ha a Nap pont úgy rántja vissza, hogy később metszi a Föld pályáját. Ugyanis a 2. kozmikus sebességgel a Földtől el lehet szakadni, de a Naptól nem, az az űrhajó itt fog kísérteni a Naprendszerben. :-) A Földet (meg a Naprendszert) akár 1 km/h-val is elhagyhatjuk ÖRÖKRE. Az a baj, hogy nincs olyan hajtóművünk, ami bírná szusszal ezt a (lassú) tempót. Illetve egy 40 000 km/h-nál gyorsabbn haladó tárgy is leesik a Földre, ha pont a Föld felszíne felé halad - de gondolom, ez egyértelmű. :-) A lényeg, amit kihagytál, hogy INDÍTÁSI (vagy legalábbis pillanatnyi) sebességről van szó, amivel a Föld MELLETT bizonyos TÁVOLSÁGBAN egy BÁRMI (űrhajó, porszem, meteor) ÉPPEN halad. Mindenfajta belső hajtómű nélkül, csak úgy, mert éppen ott van. Mivel az űrhajók mérete, és üzemanyaga korlátozott, ezért érdekes, hogy mennyi a kozmikus sebesség, hogy már égetés nélkül pályán tudjunk tartani testeket a Föld körül. Tehát arról van szó, hogy a Földtől bizonyos távolságra mekkorák ezek a kozmikus sebességek. A Föld felszínéről indított 40 000 km/h-s tempó nyilván szarrá égetne bármit, mert van légkör, ezért ELEVE minimum 100 km-es magasságról beszéljünk, ha lehet. És a légkör felett (mondjuk a Kármán vonal felett jóval) már beszélhetünk kozmikus sebességekről, mert mondjuk van értelme is. Szóval szerintem a helyes megfogalmazás valami olyasmi lenne, hogy az űrben egy pillanatnyi sebességgel haladó tárgyat milyen mértékben tud letéríteni a pályájáról egy gravitációs mező (jelen esetben a Föld), erre találták ki a kozmikus sebességek fogalomkörét. Ezért a cél a rakéták szempontjából az, hogy 1. bizonyos MAGASSÁGOT elérjen, 2. ott bizonyos SEBESSÉGGEL haladjon. 3. és ekkor KIKAPCSOLHATJA a hajtóművét, mert megvalósul a Föld körüli (eső ellipszispályán) történő keringés. Na, ehhez kell kiszámolni a kozmikus sebességet (itt az elsőt kell meghaladni). És ha meteorok haladnak a Föld felé, akkor azt kell megvizsgálni, hogy milyen messze haladnak el a Föld mellett, ahol milyen gyorsan fognak repülni és abban ABBAN A TÁVOLSÁGBAN ez a sebesség magasabb-e mint az ott érvényes 2. kozmikus sebesség. Magyarul, a Föld "befogja-e" a meteort, eltéríti-e annyira, hogy végül a Földbe csapódjon? Ez utóbbihoz egyébként már a 1. kozmikus sebességnél is lassabban kell haladnia, viszont ezek a meteorok jóval gyorsabban haladnak, illetve a Földtől való elhaladásuk távolságában a kozmikus sebesség alacsonyabb, ugyanis függ a gravitációs pont távolságától. Tehát ilyen esetekben a második kozmikus sebesség nem 40 000 km/h, hanem jóval kisebb, így a meteorok vígan elszáguldanak mellettünk. Akkor meg, ha egyenesen a Föld közepe felé halad, nem is kell semmit sem számolni, szólni kell Bruce Willisnek, hogy olajfúrókkal robbantsák fel. :-) Persze, ha valamit nem jól írtam, lehet vitatkozni. Még így is jó, hogy nem a baseball-os példát írtad,. amit szerintem az amerikai diákoknak azért találtak ki, hogy ne értsék meg, hogy miről van szó. Ez az, hogy ha egy baseball labdát 40 000 km/h-val megütnénk, akkor elhagyná a Földet. Örökre. Tehát nem elégne a légkörben. :-) Köszi, hogy végigolvastad!
Totál igaz, így is gondoltam a dolgot, de ha ennyite részletesen mondtam volna el a dolgot, akkor egy félórás epizód lett volna, ami nagyon sok melóval jár. Leegyszerűsítettem, ezért nagyob köszönöm, hogy pontosítottad a dolgot!
a 60-as években még elment a fosszil struktúra... itt az ideje a gravitációs vonzásokat és ventillációs technológiákat használni... egy sínterepet készíteni az űrbe, onnan meg a relatív gravitásiós vonzását a célbolygónak kihasználni :)
Az amerikaiak egyáltalán nem állítják fel a rakétákat, ők tradicionálisan felállítva szerelik össze a rakétákat abban az épületben, ami a Saturn-V rakéta hátterében is látható 1:10-nél.
Azért nem egészen. A Redstone, az Atlas, a Titan rakétákat felállították, ahogy a SpaceX Falcon-9 gyorsítóját is. A Saturn-V és a SpaceShuttle valóban állítva gördült a kilövő állásra, de így is kétszer annyi fajta rakétát állítottak az amerikaiak, mint ahányat nem.
Ha nincs bizonyos időközönként gyorsítási manőver, akkor a Föld körül keringő eszköz egyre közelebb kerül a sűrűbb légkörhöz. Az eredeti pályamagasságtól függően napok, hetek, esetleg évek után bezuhanna a légkörbe minden eszköz.
Bővebben is lehetne? Hogyan tartja magát pályán évekig, vagy évtizedekik, irányt, hogy vált, egyáltalán hogy mozog ide oda, ha ott olyan ritka a légkör?
@@tiborpolonyi116 Ugyan úgy rakéta hajtóművel. Ha valamint az űrben tervezetten mozgatni kell, akkor szerelnek rá hajtóművet is. Viszont szilárd hajtóanyagú ez nem lehet, mert azt nem lehet szakaszosan működtetni, tehát precíz manőverek nem végezhetőek így. A másik szempont, hogy előnyösebb olyan folyékony üzemanyagot használni, ami összekeveredés hatására spontán begyullad. Így nem léphet fel olyan üzemzavar, hogy a hajtómű begyújtásáért felelős egység meghibásodása miatt, lehetetlenné válik az indítás.
Valaki tudna adni valami infót arról, hogy mikor lesznek rakétakilövések Houstonba ? Egyáltalán lehet azt nézni turistaként ? Szívesen megnézném élőben , onnan ahonnan szokták is mutatni :) a NASA honlapján találtam kb 4-5 időpontot jövőre, bár gondolom az nem mind kilövés. Csak ennyire terveznek előre , mondjuk 2022 kilövést nem lehetne tudni ? Vagy nem jó helyen keresgéltem? :D
10:58 A hidrogén és az oxigén vagyis a durranógáz spontán begyullad? Biztos? Az égéshez hő, gyulladási hőmérséklet is kell. Viszont a H és az O jócskán lehűtőve található a rakétában akkor mégis csak kell ott lenni valaminek ami beindítja a reakciót.🤔
@@urkutatasmagyarul Látom, oké. Viszont felmerült egy másik gondokat. A hidrogén a világ egyik legkisebb sűrűségű eleme, ami normál légköri nyomáson, hőmérsékleten a "legkönnyebb" gáz mely azonnal felszáll a magaslégkörbe mint egy lufi, gáz halmazállapotban pedig nem lehet a rakéta alatt, nincs mit elégetni. Ott csak folyékony halmazállapotban lehetne ha nagyon erősen ereszt az üzemanyagtartály ám akkor rágyújtani az nem más egy instant robbantás.
Én azt nem értem, hogy a mentőrakéta biztonsági berendezései milyen szenzorok alapján tudják eldönteni, hogy milyen egy álló jármű dőlése? Sokat gondolkodtam, de nem jöttem rá. Figyeli a környező bolygók mozgását? Hogyan?
Esetleg egy videó készül majd hogy milyen földönkívüli fajok létezhetnek ? Gondolok példaul mint a Transformersben látható robotok, vagy a E.T-ben illetve sorolhatnám a filmeket 😅 Remélem érthetően fogalmaztam 😆 U.i: Megint egy tartalmas videó, így tovább 👌
Most pótoltam ennek a résznek a megtekintését. A mentőrakétás sztorikat még soha sem hallottam. Ez újdonság volt számomra. Az űrrepülőgépek látványos fordulásáról valamit hallottam, de egy tiszta magyarázat még jól jönne. Mert gondolom az a végső pályairánya. De akkor miért nem eleve abban az irányban tájolva áll a kilövőállomás. Viszont a hidrogén és oxigén spontán gyulladása falsnak tűnik. Az ólom aksikban az oxigén és hidrogén elválasztás nélkül gyűlik a cellák felet. Nem robbannak spontán. Viszont szellőztetés nélkül a legkisebb szikrára robbanhatott egy ólom-akkumulátor töltő állomás. Persze biztos, hogy nem az alsó szikrák gyújtanak. Egy tiszta oxigénes gázvisszaégés hatalmas ütés lenne a keverő térre. Legalábbis gondolom, mert egy gázhegesztő pisztoly visszaégése a keverőszárban hatalmas pukkanással szól. Biztosra veszem, hogy a hajtóműveknek önálló gyújtóberendezése van.
Érdekes,hogy itt a zajcsökkentés miatt vizet fecskendeznek,viszont terveznek olyat hogy vizről lőnek ki rakétákat,ott meg buborékokat engednek a vízbe.Hogy a hangnak mindig más közeg felel meg! :D
Nagyon jó a videó köszi, úgymond hiánypotló. Csak egy megjegyzés hozzá, vízes témánál a videó bevágások nem voltak megfelelőek. Több olyan bevágás volt ami a NASA új vészoltó rendszerét mutatta be egy teszt során. Ha jól emlékszem max fél éves teszt volt. (Az a rész amikor egy hatalmas vízoszlop emelkedik).
Helló, nagyon tetszett a videó, de egy pontosítást engedj meg. Azt mondtad, hogy az űrsikló hajtóművei a hidrogén és folyékony oxigén spontán öngyulladása miatt indulnak be. Ez nem igaz, ez az üzemanyag-keverék nem gyullad be spontán, a hajtómű belsejében lévő szikragyújtók indítják be az égési folyamatot, utána már folyamatos égéssel halad. Az indítóálláson lévő szikrák pedig nem csak a leállítás után szivárgó gázok elégetését hivatottak segíteni, hanem főleg az indítás során (mielőtt a hajtóművek teljesen beindulnának) kiáramló gázok elégetését, hogy a hajtóművek begyújtása után az alattuk felgyülemlett gáz ne robbanjon be. Spontán öngyulladással működnek azonban az űrsikló orbitális manőverező hajtóművei (OMS), valamint az RCS fúvókák, itt monometilhidrazin (MMH) és nitrogén-tetraoxid (NTO) keverékét használják, mivel ezeket a rendszereket a repülés során sokszor kell használni, sokszor csak kis löketekben, az öngyulladó (hipergolikus) üzemanyagok használata sokkal előnyösebb. Föld közelében viszont erős toxicitásuk miatt nincsenek használva ilyen hajtóanyagok.
Most viccelsz?? " csupán" ?? " mi a különbség" ? jó néhány év. A Gemini, 1-12 (1964. április 12. és 1966. november 15. ) előkészítő program volt az Apolló programhoz.
Az oxigén és hidrogéngáz keveréke legjobb tudomásom szerint nem gyullad be spontán.Sz@rban is lennénk ha ez így lenne! De egyébként jó videó lett mint a többi! Ment a like.
Van egy kèrdèsem tènleg az apollo 11 volt az elsö a holdon vagy a szovirtek mert èn ugy tudom hogy valami bevalotak a nasa hogy nem ök voltak az elsök a hodraszálákor ez igaz
Hello mindenki! Esetlegesen nem tud valaki ajánlani hasonló csatornákat akár biológiával kapcsolatba, matek, tenger kutatás, bármi ami tudomány! Annyira örülök hogy rátaláltam erre a csatornára és hátha itt vannak olyanok akik tovább tudnak vinni (Esetlegesen kutatásokkal foglalkozó blogokat vagy Fb csoportokat is szívesen várok) Előre is köszöntem! 😅
Parallaxis podcast, Blog: Alimento, Csupor Dezső (neki több is van), oltas.blog.hu (és a szerző egyéb cikkei, előadásai), Yt: Szkeptikus Társaság, MTA, egyetemtv, Szertár, Mi lenne ha..., Zállatorvos, így hirtelen ezek jutnak eszembe.
Azta! 20k lesz lassan! Ez nem szivezésre menő komment! De hihetetlen,hogy abból 4000 sub ból ilyen rövid idő alatt ennyi lett! Azt mondom,irány a 100k!
Szia. Nagyon tetszet a videó és 1:30 hoz még egy kis kiegészítés, hogy az emberek magában a cabinban vannak a legnagyobb biztonságban ezért is jó, hogy a tankolás is utóla megy emellet nem csak azért tankol késöbb mert biztonságosabb hanem azért is mert olyan üzem anyagot használ amit jobb késöbb betölteni (hideg az üzem anyag). Remélem nem beszélek hülyeségeket(=
Szia! A kérdésem a következő lenne! Nem titok, hogy az űrrepülés nagyon költséges dolog és igazi zsenik állnak mögötte, akik minél hatékonyabb és "olcsóbb" megoldásokat találnak ki. A SpaceX ugye abban látja a jövőt ami a kilövésekkel kapcsolatos, hogy a rakéták landolnak a földön. De egyik cégnél sem láttam olyan megoldást ami egy nagyméretű repülőgép segítségével juttatná a rakétát olyan magasra és olyan sebességre amire képes egy ilyen gép, hogy ezzel csökkentse a költségeket. Szóval biztos ez a megoldás nem túl kézenfekvő vagy kivitelezhető, mert gondolom másnak is eszébe jutott már, és az érdekelne hogy miért nem használják ezt a "megoldást"?
Voltak/vannak vele próbálkozások, de általában elég korlátozott sikerrel/lehetőségekkel. A lényeg, hogy bonyolultabb (tehát kevésbé biztonságos) megoldás és a hordozó teherbírása miatt kisebb terheket lehet vele indítani, mint egy statikus kilövőállásról. Ha az angol nem gond, itt egy link: en.wikipedia.org/wiki/Air-launch-to-orbit - tudom, wikipedia, de kezdésnek megteszi. :)
Nagyon jó kérdés és egyből meg is válaszoltad magadnak! A Dragon űrhajókon négy öbölben összesen nyolc darab Super Draco hajtómű végzi a kapszula mentését egy esetleges vészhelyzet folyamán. Itt egy tesztvideó a rendszerről: ruclips.net/video/1_FXVjf46T8/видео.html
Köszönöm, néztem :-) szuper! Gondolom ha esetleg a széljárás..nem a vízre teszi ( előfordulhat?) sem kap akkora ütést ', hogy megsérülnek az űrhajósok.. Köszönöm a gyors választ + a linket..Izgalmas lesz a másodszori indítás nemsokára a Szojuz MSZ 25 - nek, várjuk! :-) Szegény fehérorosz hölgynek..ott lehet a zabszem"... bátor kis hölgy! Üdvözlettel ~ Attila
A viszonylag alacsony pályán lévő ISS ellátására, nem lenne gazdaságosabb ha a Föld felszínéről indított rakéták helyett azt a fajta légi indítási módszert használnák amit anno Bell-X1 is alkalmazott? Azaz egy hagyományos repülőgép viszit a fel a sűrű légkör határához a szállítóeszközt, mely csak 10-15 km magasan indulna el a földi nulla km/ó helyett a hordozó repülőgép szubszonikus sebességével mivel azt csak a légkör felső határán indítanák el ezért kisebbre méretezhető, kevesebb üzemanyagot igénylő rakéta is elegendő lenne.
Tetszett hogy, apró de annál érdekesebb dolgokat is megemlítesz, amikkel álltalában a könyvek, doku filmek nem térnek ki külön. Néha van hogy látom van új videó fent, de a címéből sejtetve nem sok új vagy épp elcsépelt infóval fogok találkozni, de eddig kellemesen csalódtam, és eddig minden videó végén, már vége? Van új?:D
ha a temara, vagy alapanyagra, vagy barmi masra van szukseg ajanlom Cifu cikkeit logout-on: logout.hu/blog/cifu/index.html tok jo videok amugy, csak igy tovabb!
Még sosem voltam rakétaindítás közelében, de reményekedek abban, hogy egyszer én is láthatok egy ilyet élesben. Ha jól tudom, a Saturn V holdrakétának több mint 200 decibeles volt a hangja.
Egyik legigényesebb csatorna amire mostanában feliratkoztam. Csengő is benyomva. Nagyon érdekes témák, imádom az űr dolgait. Így tovább!! 👨🚀☄
Te vagy magyarországon a legértékesebb youtuber!
Maradj mindíg ilyen és én itt leszek minden videódnál!
Kb a Magyar-Izland Meccset várom ennyire mint ahogy ezt a videót vártam Köszi Mester a videót megint remek lett.Holnap meg Hajrá Magyarok 🇭🇺❤
🔥🚀 így indult meg a csatornád is 😂
@@erjalointergalaktikusleny3892 pénzes tartalmak? 200 meg 400 forint, amiről szó van. És mindezt úgy, hogy nincs olyan tartalom, ami ne lenne mindenkinek elérhető, csupán a többiek 3 nappal korábban kapják meg. Azért ez igazán nem nagy áldozat, ha nem akar valaki fizetni, vagy nem nagy összeg cserébe ezért a rengeteg munkáért cserébe, amik a videóban vannak.
@@erjalointergalaktikusleny3892 rosszindulatú ember vagy nem szeretem ezt.tessék szépen viselkedni.
@@Timkozsolt Honnan tudnál te akármit is rólam te szerencsétlen
@@erjalointergalaktikusleny3892 Mégis mit vársz, ingyen nézed, nem kell támogatni, de ha belegondolsz mennyi idő és energia ezeket a videókat elkészíteni akkor ezt másképp gondolnád.
Igaz
Jó pár pont már régóta foglalkoztatott. A szikrák és a vízsugarak szerepével kapcsolatban teljesen el voltam tévedve, de így elmagyarázva már logikus. Köszönjük a videót!
Emlékszem amikor mégcsak 400-an voltunk a csatornán,most meg már 17 ezren. gratula!
Hihetetlen ez számomra is! :)
18 az már :D
Én 3500korul jöttem csak 🤓🙃
És innentől határ a csillagos ég. 🙃
@@outofcontext00 Vagy az emberiség aktuális száma, ha majd az is mind fel lesz iratkozva, jöhetnek a Klingonok is😀
Nagyon durván berobbant a csatorna. További sok sikert.
Egy tanács soha ne szállj el magadtól.
3o
Ha mégis elszállsz, akkor ne egyenest föl, hanem pontosan parabola-pályán :)
Nessaj el magadtól!
Nem sikerült. Az egyik helyreigazító üzenetemet kimoderálta.
Amúgy ezek nem natgeo szintű munkák, azokat már unom, és semmi újat nem mondd, cserébe hosszú is.
20 perc a legjobb. Ha eszek, ha van idő buszig, ha buszozok, ha van egy szünetem....
Hát ezt nagyon köszönön! Te (ti) gondolat olvasók is vagytok. Már épp akartam kérni, jelezni, hogy ez is érdekes lehet.
Ez is csoda volt!!!
Ez nagyszerű előadás volt! Gratulálok! Mindig óriási élmény hallgatni Téged! Hálás köszönet! 👍🚀🛫🌞👌
Szuper videó! Nem is tudom, hogyan hagyhattam ki ezta részt!
2:31 jól hallottam,hogy a StarShipben nem lesz ilyen Launch Abort Systemnek nevezett rész? Ha igen,hogy fogják a menekülési protokollt végrehajtani?
Egyelőre nincs a StarShip űrhajónak mentőrakétás elképzelése.
Most még csak magát a konstrukciót tervezik/tesztelik, de valószínű, hogy nem is fog rendelkezni ilyen mentőrendszerrel (ahogy az űrsikló sem rendelkezett vele).
Olyannak tervezik, mint az utasszálító repülőket. Ott is az egész gépet mentik, nem az egyes utasokat.
Illetve. Tim Dodd (Everyday Astronaut) csinált egy elég jó cikket/videót a témában még egy éve. Az információk benne még mindig időszerűek.
everydayastronaut.com/starship-abort/
Magunkfajta laikusok számára is nagyon érthetöen elmagyarázol dolgokat.Csak így tovább!
Szia! Ma találtam rá a csatornádra. Instant ment a feliratkozás, támogatás. Eddig a gravitációról szóló videót tetszett a legjobban utána a fénysebesség, bár ott több pontatlanság is volt, de ettől függetlenül eszméletlen jól fordítod le a szakmai nyelvet érthetőre.
Nagyon remélem sok ilyen jellegű/témájú videó lesz még, például a többi kölcsönhatásról /elektromágneses az nagyon adná/ magnetárról, és a neutron csillagokról, és itt abba is hagyom a felsorolást.
Király amit készítesz, és csinálsz!
Köszönöm szépen, felírtam őket a listámra! :)
@@urkutatasmagyarul Én köszönöm! A gravitációs videódat azért emeltem ki, mert az tényleg mestermű. Biztosan az olyan videóid lesznek a legnézettebbek, amiket a legegyszerűbbek megérteni, de azért a kockák hasát is megéri "simizni néha"...
Én például, csak azért választottam az alap csomagot, mert nem tudom, hogy lesznek-e hasonló videók, és itt szeretném leszögezni, hogy a mostani tartalommal semmi bajom nincs, sőt örülök neki! Ennek ellenére, nyugottan merülj mélyebb témákba!
Megfogod találni itt, és ott is a közönségedet!
Nagyon jó volt ez az epizód is! Csak így tovább!
Azért vannak még itt tévedések, félrevezető információk.
1:50: A SpaceX nem azért tölti az üzemanyagot közetlen a start előtt, mert az a legbiztonságosabb, hanem azért, mert közel a fagyáspontig lehűti mind az oxigént, mind a kerozint (RP1), hogy a nagyobb sűrűség miatt többet tudjon tankolni, ezáltal nagyobb teljesítményt elérni. Viszont minél tovább van a tankban, annál jobban felmelegedne, kitágulna. A NASA először kifejezetten nem volt boldog, hogy az űrhajósoknak nem egy már feltankolt rakétába kell beszállnia, mint ahogy a korábbi gyakorlat volt. (Erre kiváló példa Az Amos-6 elvesztése, ami egy teszt során robbant fel a rakéta tankolásakor.)
4:45: A Soyuz MS-10-nél amikor történt a a baleset, akkor a Launch Escape System már le volt választva, tehát nem az említett eszközt használta a kapszula mentéséhez, hanem az áramvonalazásba épített kis rakétákat.
7:00: A hiba leírása korrekt (Soyuz 7K-OK No.1), annyi különbséggel, hogy ember nélküli tesztrepülls lett volna a 7K-OK No.2-vel kellett volna automatikusan dokkoklnia. A robbanásban egy ember halt meg összesen, mikor beindult a LES, a rakétán maradt szervízmodulból kezdett el szivárogni a hűtőfolyadék, ami utána begyulladt. Ekkor mindenki elkezdett menekülni. Ekkor már túl voltunk a Nedelin katasztrófán, ugye. A rakéta meg tudomásom szerint nem volt még letankolva, de ezt nem mondom 100%-ra.
7:45: Hát a "rakéta közelében" az relatív. A hidrogénes rendszereknél az elforrt hidrogént el szokták égetni valahol. Delta 4-ek esetén jól lehet látni.
11:00: Ezt látom mások is írták. LH2 és LO2 nem hipergolikus üzemanyag, nem gyullad érintkezésre. UDMH+N4O2 lesz az, de az SSME nem azzal ment. És azok a szikrák pont a begyújtáshoz kellenek. Viszont ennél sokkal-sokkal bonyolultabb egy rakéta beindítása, mert ahhoz először is a turbószivattyú(ka)t kell felpörgetni, stb.
11:45: Jó, hát ha azt nézzük valóban felrobbant az External Tank. Csak épp nem az volt a probléma oka, hanem az, hogy a jobb oldali szilárd hajtóanyagú booster szegmenseinek szigetelése nem volt arra a hidegre méretezve, ami akkor volt Floridában, emiatt nem látta el a funkcióját, eresztett, majd később szerkezetében meggyengült. Ezután az aerodinamika tette a dolgát.
12:30: Na a hidrogén nem fog összegyűlni a rakéta alatt, ugyanis a létező legkönnyebb gáz, az menni fog felfele. Nagyon szép példa erre egy Delta 4 indítása, amikor a rakéta fele végigkormolódik, ahogy a szivárgó hidrogén keveredik a légkörrel, majd a hajtómű begyújtásakor végigperzseli a rakéta szigetelését.
Leírtad, hogy nekem már ne kelljen. Örömteli.
A 9. pontodhoz talán hozzátartozik, hogy annál "jobb" egy indítóállás minél közelebb van az egyenlítőhöz, mert így lehet a legjobban a kihasználni a Föld forgását.
Ugye emiatt van a Cape Canaveral Floridában az orosz indítóállomás Bajkonurban (Kazahsztán déli részén) vagy (a legjobb példa) az európai inditóállomás Francia Guyanában. :)
Igen.
Nagyon jó lett a videó. 👍
Egy apróság. A spontán gyuladás a hipergolikus hajtóanyagokra igaz. Az oxigén és hidrogén nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Hipergolikus. A hidrogén+oxigén szerintem sem ilyen. Nem vonom kétségbe a kiváló videó egyik állítását sem, de ez a pont egy picit gyanús. Lehet, hogy azoknak a szikráknak dupla funkciója van.
@@gyulahodi6052 Kösz A szikrák valóban csak biztonsági fungciót látnak el. A gyújtás a hajtóműben történik.
Jogos!
Köszönöm, hogy ennyien jeleztétek a hibát, a videó leírásába kiraktam egy helyesbbítést!
Nem is tudom,hogy ennél hogyan lehetne valami minősegibb... egyszerűen imádom, két hete találtam meg,de mindegyik videót láttam. Nagyon sok sikert a továbbiakban is! Nagyon tetszik a munkásságod.
Az 5:20tol targyalt szojuz balesetrol probaltam talalni forrast de nem jartam sikerrel, hol tudok utana olvasni? Koszonom!
Most külföldön vagyok, de ha napokon belül nem linkeli be valaki, akkor rákeresek, melyik küldetés volt
Koszonom a valaszt. Elkepeszto milyen hivatastudattal csinalod a csatornat. Max ujra irok par het mulva ha nem lelek ra.
Ez volt az:
en.wikipedia.org/wiki/Soyuz_7K-OK_No.1
@@urkutatasmagyarul ahogy Rejtő mondta, nagy vagy és indokolt. Koszonom
Szuper a videó, csak így tovább!
Nagyon jó hogy tudom mert a barátaimnak fojton kvizeket teszek fel ürkutstasrol ,én miattad szeretem meg a űrkutatást!
Ismét remek rész lett! Szép munka!
Iskolai tananyagga kéne tenni. Nagyon szuper, mint mindig.
Már nagyon vártam!
Jó a csatorna alapötlete, jók a témák is, viszont kifejezetten jól esne, ha az erőket, szögeket, térfogatokat, meg általánosságban a fizikai jellemzőket pontosan elmondanád.
Nagyon jó előadás. üdv.
A baráti köröd űrkutatásban nagyon alul-kvalifikált az is kiderült a videóból :)
Köszönjük a sok videót!
Hihetetlen, hogy mennyi mindenre kell gondolnia a tudósoknak egy "egyszerű" kilővés kapcsán is. A többiről nem is beszélve (pl. Voyager szondák, Marsjárók stb.)
Kikapcsoltam a reklámblokkolót, ezzel is támogatva a csatornát!
én most nagyon kíváncsi lennék mi a csatorna Főszerkesztőinek végzettsége:D... úgy érzem legalább egy mérnök/fizikus van a csapatban
Sokmindent megtudtam, köszönöm!
Szuper a csatorna, minden videot lattam, de kerlek depresszios leszek a háttérzenèidtől !!
Sajnos(?) túl sokan imádják ahhoz, hogy levegyem.
5:28 ez amúgy melyik indítás lett volna? Vagy volt?
Ma is elmarad a 20:00 utáni szaladgálás progi a fő utcán.. köszi ❤
Köszi a videót nagyon informatív
köszönjük szépen!
Szia! A kérdésem a következő lenne! Ha perceken belül eléri egy rakéta a több száz km-es magasságot akkor miért kell több mint 24 óra a kilövéstől, hogy "odaérjenek" az ISS-re?
Nagyon fontos kérdés!
Lesz is erről egy epizód. Előljáróban csak annyit, hogy a biztonság miatt nem közelíthet túl gyorsan, és nem is lenne túl takarékos 'nagy gázzal' nekilódulni, majd 'nagy gázzal' lefékezni.
Nagyon kedevelem a videóidat! Csak így tovább!
Nagyon köszönöm az információkat!
Szia! Csak egy kis pontosítás:
10:13 A videón nem harckocsi szerepel :) Ha nem csak egy M113 tipusú harcjármű (armored personnel carrier - páncélozott személyszállító).
Köszi!
kis kritika :P
8:15 igen, gáz távozik, de a gázok nem párolognak aztán, csak csepfolyós dolgok tudnak párologni :)
Ja, és azt nem említetted hogy ami valójában látható az a levegőben levő vízpára lecsapódása a hideg, kieresztett gázon. Szóval nem megát az oxigént látjuk, hanek a ködöt ami a levegőből kicsapódó víz képez.
Edit: Mint ahogy a következő pontban említed a felület "füstölgését"
Sajnos még valamit meg kell jegyeznem.
10:55
A hidrogén és oxigén keveréke nem "spontán gyullad". Ez nem "Hipergolikus" üzemanyag (en.wikipedia.org/wiki/Hypergolic_propellant)
A hidrogén rakétamotrokat álltalában elektromos szikrával gyújtják ( ruclips.net/video/capiUBVd7EU/видео.html&ab_channel=ScottManley&t=400 )
Az igaz hogy nem az alatta röpködő szikrákkal, azok tényleg csak az elszökött higrogént elégését garantálják
Jogos!
A videó leírásában korrigáltam a hiábamat, köszönöm, hogy jelezted!
A támogatási pénzből milyen fejlesztések lesznek?(mikrofon, gép stb)
Vagy csak magáncélokra használod fel?(amit teljesen megértek)
Tárhelyből álltam a leggyérebben, most vettem egy 3 TB-os HDD-t, így el fognak férni az epizódokhoz felhasznált nyersanyagok.
Mikrofon is tervben van, meg egy erősebb processzor.
...és persze két Dreher ;)
@@urkutatasmagyarul jól hangzik!:)
Mármint a sör
Nagyon jó megállapítások
A legjobbakat a továbbiakra, de azért olyanokra vigyázni kéne, hogy "elpárolog a gáz" és hasonló durva elszólások ne legyenek benne.
A cseppfolyós (lehűtött folyékony) gáz sem tud párologni?
Mert itt ugye arról van szó.
@@urkutatasmagyarul : amit kiáramolni látunk a szelepeken az már gáz, már elpárolgott ;-) Amire a hozzászólás vonatkozott, az a pontatlan megfogalmazás volt, hogy mit is látunk "füstölögni". Vízpárát 🙂.
Nagyon jó a csatorna 😊 fel az égig! 🤗
Érdekes, hogy miként változnak a dolgok. A Szojuz rakétán ott virít az Amerikai zászló. Anno mikor még acsarkodott egymásra a két szuperhatalom, ez elképzelhetetlen volt.
Azóta a történelem ismételte önmagát...
16:38 valaki ezt a képet betudná linkelni?
kepkezelo.com/images/kko9lrd61wszk96ea5k8.png Ennél jobb nem vót.
Összeszedett videó. Egyetlen dolgot hiányoltam csupán: hogy az amerikaiak általában függőleges helyzetben szerelik össze a rakétákat, és az oroszok használják a felállítós módszert. Érdekes kivétel a SpaceX akik az oroszokhoz hasonlóan dolgoznak.
Ezt azért nem mondanám.
Az első amerikai rakétákat (Redstone, Atlas, Titan) mindet fektetve szallították és a kilövőállomáson állították fel.
A holdrakétának emlegetett Saturn-V gyorsító volt, amit függőlegesen építettek, majd az űrsikló is ezt a figurát alkalmazta. De a legújabb SpaceX űrhajónál is a helyszínen állítják fel a szerkezetet.
Így az 6 amerikai gyorsítónál 4-nél vízszintesen szállították a kész szerkezetet.
Az is igaz, hogy az új SLS rakétánál is a függőleges módot fogják használni.
A vízsugaras zajcsökkentést kipróbálom majd a szomszédaimon, és rád fogok közben hivatkozni... :P
Xdd
18k? Pedig nem olyan régen volt a 4k.
De nekem még mindig 1080p :D
@@hanuscsakilles4810 😂
Ezt a videót már alig vártam köszi
17:46 A becsapódás nem annyival arrébb lenne. Ha eltekintünk a légköri súrlódástól, a függőlegesen indított rakétának lesz egy akkora kerületi sebesség komponense, amekkora ahhoz a szélességi körhöz tartozó Föld kerületi sebesség, ahonnan indították. Mivel a Földfelszíntől távolabb azonos szögsebességhez nagyobb kerületi sebesség tartozik, érvénybe lép az un. Coriolis erő: a rakéta még mindig a kezdő felszíni kerületi sebességgel mozog oldal irányba, de ez a sebesség kevesebb a távolabbi pályák geostac. sebességéhez képest, tehát a kiindulási ponthoz képest elmozdul nyugatra, és ha nem az egyenlítőn lőtték fel, akkor kicsit a közelebbi sark felé is, mivel ott függőleges emelkedés közben szert tesz egy kis kisebb szélességi kör irányvektorra is. Mikor elfogy az üzemanyag, és elhanyagoljuk a gyorsulásváltozást (rándulás, azaz az út idő szerinti 3. differenciálja), ugyanúgy, ahogy felfelé változott a kiindulási helyhez képest a függőleges helyzete, visszafelé, mivel inverz mozgást hajt végre, visszavándorol a kiindulás pontra fölé.
Ha beleszámoljuk a légellenállást (meg a rándulást) is, valamennyivel nyugat-sark-nyugat irányban ér földet.
Valóban, ezzel nem számoltam.
...és kihagytam valamit. A fenti példa ágyúgolyó esetén igaz. Sajnos rakéta esetén bonyolítja a helyzetet, hogy felfelé, amikor Fn tolóerőt használ, az nem lesz egyenlő Fg-vel, amikor úgy zuhan vissza, mint egy darab kő - nincs inverz mozgás. Fn a legtöbb n-nél kisebb sebességváltozást hoz létre, mint Fg azonos helyzetben, így több időt tölt el felfelé azonos magasságkülönbségeken, mint lefelé, így a nyugat sark-nyugati kitérés nagyobb lesz felfelé, így a becsapódás is arra tolódik el.
csak így tovább legyen meg a 20 k
Melyik küldetés volt az, ahol rosszkor indult be a mentőrakéta? Mert nem tudtam megtalálni...
Soyuz-7K-OK
@@urkutatasmagyarul Köszi :D
Nagyon vártam már:)
Azon gondolkodom, amit a végén mondtál, hogy mi történne, ha függőlegesen lőnék fel a rakétát. Az oké, hogy visszaesne, na de hová? Hiszen neki már a föld felszínén is van egy oldalirányú sebessége az adott sugárhoz tartozó kerületen, ezért is indulnak keletre az egyenlítőn. Nézzük például a függőlegesen feldobott követ. Itt nem fordul ki a Föld alóla, mert a kőnek is van kerületi sebessége. Ez valami szép ferde hajításos feladat lesz szerintem.
A mentőrakétás baleset esetén, az űrhajó (jelen esetben a földön, mozdulatlan állapotban álló) szenzorai mihez viszonyították a kritikus dőlésszöget, a Föld forgása miatti aktiváláskor? Köszi a videót, jöhet még sok ilyen!
Ezt én se értem. A föld vonatkoztatasaba nem történt elmozdulas
Mindenképp a csillagok helyzetéhez kell viszonyítani, különben a kilövés közben a Föld forgását is belekalkulálná a röppályába.
@@urkutatasmagyarul Köszi a választ! :)
@@urkutatasmagyarul Pont ezen gondolkodtam én is. De ez nekem valahogy sántít.
A start pillanatától a pályára állásig bármelyik csillag(ok)hoz viszonyítva is jócskán történik eldőlés.
Tehát a start pillanatától vagy inaktiválni kell ezt a védelmet, vagy bizonyos tűréshatárral a pályára állási röppályát is be kell kalkulálni a haladásba, és ezzel kizárni a védelem aktivizálódását.
Magyarul indulás után minden másodpercben felül kell vizsgálni a csillagokhoz viszonyított rakéta irányát dőlésszögét, és ha az nem egyezik a repülési tervben szereplő pályával, adatokkal, lehet gondolkodni,
hogy nem jó fele haladunk, és indítsuk -e a mentési protokollt.
Vagy rosszul gondolom?
Jó volt a video, sokmindenre adott magyarázatot.
Engem az érdekel a kilövésekkel kapcsolatban, hogy miért kilövések, és miért nem felszállások? Már egy MiG-29-es is felrepül a sztratoszféra határáig, és ahhoz nem kell szökési sebesség. Ráadásul már az űrsiklók is akkorák voltak, mint egy utasszállító repülő. Szóval nem értem az arányokat:
- függőleges felszállással toronymagas jármű 300K alkatrészek, több 1000 tonna üzemanyaggal, illetve
- vízszintes felszállással, lassú emelkedéssel egy lényegesen kisebb szerkezet vagy ugyanakkora szerkezet lényegesen nagyobb hasznos teherrel
Szóval szerintem nem igazi fejlődés az Apollo-k óta, csak fejlesztése ugyanannak.
Ha van plusz infód ezen a téren, akkor jöhet is a SpaecX videóban, mert szerintem ha valakik, akkor ők ezt akár meg is léphetnék
A földkörüli pályához igazából nem magasság, hanem sebesség kell.
Egy vadászgép nem képes 30-40 kilométeres magasságnál tovább emelkedni, mert a ritkább levegőben csökken a felhajtóerő.
A földkörüli pályához pedig minimum 27 000 km/h sebességre van szükség amit egy repülő sosem érhet el.
Rakéták is csak akkor, ha olyan magasságba emelkednek (min 150-200 km), ahol már nincs számottevő légköri fékezőhatás.
A felét nem tudtam, de most már pár információval többet tudok a startolásokról!
10:13 Kivéve a SpaceX, ott tudomásom szerint Tesla Model X-eket használnak
Azt inkább az odaúton alkalmazzák
A kozmikus sebességről szóló részt egy későbbi videóban pontosíthatnád, mert az elmondottak alapján szerintem mindenki félreérti. Azt sem értem, hogy a Űrkutatás csatorna hogy bólinthatott erre rá.
Ezt mondod:
"Második kozmikus sebesség: ez az a tempó, amellyel haladva az égitest gravitációs vonzása már nem képes olyan mértékben lassítani, hogy megállítsa és visszahúzza magához a rakétát. Ha ilyen sebességre gyorsítanánk, akkor a Föld gravitációja feladná a küzdelmet és elhagyhatnánk a bolygónkat, akár örökre."
Miért kellene 40 000 Km/h sebességgel haladni, hogy ne állítsa meg az űrjárművünket? Tehát ha van egy végtelen energiával rendelkező űrhajónk, az 39 000-rel HALADVA a Plútótól is visszaesik a Földre? Miért?
És hiába INDUL 40 000 km/h-val, ha a Nap pont úgy rántja vissza, hogy később metszi a Föld pályáját. Ugyanis a 2. kozmikus sebességgel a Földtől el lehet szakadni, de a Naptól nem, az az űrhajó itt fog kísérteni a Naprendszerben. :-)
A Földet (meg a Naprendszert) akár 1 km/h-val is elhagyhatjuk ÖRÖKRE. Az a baj, hogy nincs olyan hajtóművünk, ami bírná szusszal ezt a (lassú) tempót. Illetve egy 40 000 km/h-nál gyorsabbn haladó tárgy is leesik a Földre, ha pont a Föld felszíne felé halad - de gondolom, ez egyértelmű. :-)
A lényeg, amit kihagytál, hogy INDÍTÁSI (vagy legalábbis pillanatnyi) sebességről van szó, amivel a Föld MELLETT bizonyos TÁVOLSÁGBAN egy BÁRMI (űrhajó, porszem, meteor) ÉPPEN halad. Mindenfajta belső hajtómű nélkül, csak úgy, mert éppen ott van.
Mivel az űrhajók mérete, és üzemanyaga korlátozott, ezért érdekes, hogy mennyi a kozmikus sebesség, hogy már égetés nélkül pályán tudjunk tartani testeket a Föld körül. Tehát arról van szó, hogy a Földtől bizonyos távolságra mekkorák ezek a kozmikus sebességek. A Föld felszínéről indított 40 000 km/h-s tempó nyilván szarrá égetne bármit, mert van légkör, ezért ELEVE minimum 100 km-es magasságról beszéljünk, ha lehet. És a légkör felett (mondjuk a Kármán vonal felett jóval) már beszélhetünk kozmikus sebességekről, mert mondjuk van értelme is.
Szóval szerintem a helyes megfogalmazás valami olyasmi lenne, hogy az űrben egy pillanatnyi sebességgel haladó tárgyat milyen mértékben tud letéríteni a pályájáról egy gravitációs mező (jelen esetben a Föld), erre találták ki a kozmikus sebességek fogalomkörét. Ezért a cél a rakéták szempontjából az, hogy
1. bizonyos MAGASSÁGOT elérjen,
2. ott bizonyos SEBESSÉGGEL haladjon.
3. és ekkor KIKAPCSOLHATJA a hajtóművét,
mert megvalósul a Föld körüli (eső ellipszispályán) történő keringés. Na, ehhez kell kiszámolni a kozmikus sebességet (itt az elsőt kell meghaladni). És ha meteorok haladnak a Föld felé, akkor azt kell megvizsgálni, hogy milyen messze haladnak el a Föld mellett, ahol milyen gyorsan fognak repülni és abban ABBAN A TÁVOLSÁGBAN ez a sebesség magasabb-e mint az ott érvényes 2. kozmikus sebesség. Magyarul, a Föld "befogja-e" a meteort, eltéríti-e annyira, hogy végül a Földbe csapódjon? Ez utóbbihoz egyébként már a 1. kozmikus sebességnél is lassabban kell haladnia, viszont ezek a meteorok jóval gyorsabban haladnak, illetve a Földtől való elhaladásuk távolságában a kozmikus sebesség alacsonyabb, ugyanis függ a gravitációs pont távolságától. Tehát ilyen esetekben a második kozmikus sebesség nem 40 000 km/h, hanem jóval kisebb, így a meteorok vígan elszáguldanak mellettünk. Akkor meg, ha egyenesen a Föld közepe felé halad, nem is kell semmit sem számolni, szólni kell Bruce Willisnek, hogy olajfúrókkal robbantsák fel. :-)
Persze, ha valamit nem jól írtam, lehet vitatkozni.
Még így is jó, hogy nem a baseball-os példát írtad,. amit szerintem az amerikai diákoknak azért találtak ki, hogy ne értsék meg, hogy miről van szó. Ez az, hogy ha egy baseball labdát 40 000 km/h-val megütnénk, akkor elhagyná a Földet. Örökre. Tehát nem elégne a légkörben. :-)
Köszi, hogy végigolvastad!
Totál igaz, így is gondoltam a dolgot, de ha ennyite részletesen mondtam volna el a dolgot, akkor egy félórás epizód lett volna, ami nagyon sok melóval jár.
Leegyszerűsítettem, ezért nagyob köszönöm, hogy pontosítottad a dolgot!
@@urkutatasmagyarul Én is bízom benne, hogy olyan sokáig fog élni ez a csatorna, hogy egyszer akár erre is lesz idő. :-)
Köszi a választ!
Nagyon jó sokat tanultunk
a 60-as években még elment a fosszil struktúra... itt az ideje a gravitációs vonzásokat és ventillációs technológiákat használni... egy sínterepet készíteni az űrbe, onnan meg a relatív gravitásiós vonzását a célbolygónak kihasználni :)
huúha asszem van még mit tanulnom 😮
Újabb remek videó köszi :D
Köszi!
Nem kéne lassan csinálni valami közös projectet? :)
@@urkutatasmagyarul Haha már kész van kb egy hét és jön ki :D
Az amerikaiak egyáltalán nem állítják fel a rakétákat, ők tradicionálisan felállítva szerelik össze a rakétákat abban az épületben, ami a Saturn-V rakéta hátterében is látható 1:10-nél.
Azért nem egészen.
A Redstone, az Atlas, a Titan rakétákat felállították, ahogy a SpaceX Falcon-9 gyorsítóját is.
A Saturn-V és a SpaceShuttle valóban állítva gördült a kilövő állásra, de így is kétszer annyi fajta rakétát állítottak az amerikaiak, mint ahányat nem.
Ha valami föld körüli pályán kering az meddig képes úgy keringeni?
Ha nincs bizonyos időközönként gyorsítási manőver, akkor a Föld körül keringő eszköz egyre közelebb kerül a sűrűbb légkörhöz.
Az eredeti pályamagasságtól függően napok, hetek, esetleg évek után bezuhanna a légkörbe minden eszköz.
Bővebben is lehetne? Hogyan tartja magát pályán évekig, vagy évtizedekik, irányt, hogy vált, egyáltalán hogy mozog ide oda, ha ott olyan ritka a légkör?
@@tiborpolonyi116 Ugyan úgy rakéta hajtóművel. Ha valamint az űrben tervezetten mozgatni kell, akkor szerelnek rá hajtóművet is. Viszont szilárd hajtóanyagú ez nem lehet, mert azt nem lehet szakaszosan működtetni, tehát precíz manőverek nem végezhetőek így. A másik szempont, hogy előnyösebb olyan folyékony üzemanyagot használni, ami összekeveredés hatására spontán begyullad. Így nem léphet fel olyan üzemzavar, hogy a hajtómű begyújtásáért felelős egység meghibásodása miatt, lehetetlenné válik az indítás.
@@rendszergazdanyh2537 Értem, de nem ez volt a kérdésem.
@@tiborpolonyi116 Rendben, akkor azt hiszem én nem értettem meg rendesen a kérdéseidet...
Valaki tudna adni valami infót arról, hogy mikor lesznek rakétakilövések Houstonba ? Egyáltalán lehet azt nézni turistaként ? Szívesen megnézném élőben , onnan ahonnan szokták is mutatni :)
a NASA honlapján találtam kb 4-5 időpontot jövőre, bár gondolom az nem mind kilövés. Csak ennyire terveznek előre , mondjuk 2022 kilövést nem lehetne tudni ?
Vagy nem jó helyen keresgéltem? :D
12:50 Köszi, ez új infó volt
Jó volt, köszönöm!
10:58 A hidrogén és az oxigén vagyis a durranógáz spontán begyullad?
Biztos?
Az égéshez hő, gyulladási hőmérséklet is kell. Viszont a H és az O jócskán lehűtőve található a rakétában akkor mégis csak kell ott lenni valaminek ami beindítja a reakciót.🤔
Jól látod a dolgot, ahogy az a videó leírásában is szerepel!
@@urkutatasmagyarul
Látom, oké.
Viszont felmerült egy másik gondokat.
A hidrogén a világ egyik legkisebb sűrűségű eleme, ami normál légköri nyomáson, hőmérsékleten a "legkönnyebb" gáz mely azonnal felszáll a magaslégkörbe mint egy lufi, gáz halmazállapotban pedig nem lehet a rakéta alatt, nincs mit elégetni.
Ott csak folyékony halmazállapotban lehetne ha nagyon erősen ereszt az üzemanyagtartály ám akkor rágyújtani az nem más egy instant robbantás.
Legyenek videók az Ariane rakétákról is, köszönjük!
Én azt nem értem, hogy a mentőrakéta biztonsági berendezései milyen szenzorok alapján tudják eldönteni, hogy milyen egy álló jármű dőlése? Sokat gondolkodtam, de nem jöttem rá.
Figyeli a környező bolygók mozgását? Hogyan?
Inerciális (giroszkópos) módszerrel.
Esetleg egy videó készül majd hogy milyen földönkívüli fajok létezhetnek ?
Gondolok példaul mint a Transformersben látható robotok, vagy a E.T-ben illetve sorolhatnám a filmeket 😅
Remélem érthetően fogalmaztam 😆
U.i: Megint egy tartalmas videó, így tovább 👌
A következő epizódban említés lesz a földönkívüliek kinézetéről is!
Most pótoltam ennek a résznek a megtekintését.
A mentőrakétás sztorikat még soha sem hallottam. Ez újdonság volt számomra.
Az űrrepülőgépek látványos fordulásáról valamit hallottam, de egy tiszta magyarázat még jól jönne. Mert gondolom az a végső pályairánya. De akkor miért nem eleve abban az irányban tájolva áll a kilövőállomás.
Viszont a hidrogén és oxigén spontán gyulladása falsnak tűnik. Az ólom aksikban az oxigén és hidrogén elválasztás nélkül gyűlik a cellák felet. Nem robbannak spontán. Viszont szellőztetés nélkül a legkisebb szikrára robbanhatott egy ólom-akkumulátor töltő állomás.
Persze biztos, hogy nem az alsó szikrák gyújtanak. Egy tiszta oxigénes gázvisszaégés hatalmas ütés lenne a keverő térre. Legalábbis gondolom, mert egy gázhegesztő pisztoly visszaégése a keverőszárban hatalmas pukkanással szól. Biztosra veszem, hogy a hajtóműveknek önálló gyújtóberendezése van.
Érdekes,hogy itt a zajcsökkentés miatt vizet fecskendeznek,viszont terveznek olyat hogy vizről lőnek ki rakétákat,ott meg buborékokat engednek a vízbe.Hogy a hangnak mindig más közeg felel meg! :D
Amúgy pontosan. Mert valójában nem a víz vagy a levegő szórja szét a hangot, hanem a határfelület.
14.17 az egy másik haszonló videóból van és több a csatornán elhangzott dolog is külföldi csatornáról származik vagy csak véletlen?
Nem véletlen, más is elárulta már ezt a 'titkot'
Nagyon jó a videó köszi, úgymond hiánypotló. Csak egy megjegyzés hozzá, vízes témánál a videó bevágások nem voltak megfelelőek. Több olyan bevágás volt ami a NASA új vészoltó rendszerét mutatta be egy teszt során. Ha jól emlékszem max fél éves teszt volt. (Az a rész amikor egy hatalmas vízoszlop emelkedik).
Nagyon jók a videók
Sea Dragon-ról egy videó valamikor?
Remek lett!
Helló, nagyon tetszett a videó, de egy pontosítást engedj meg.
Azt mondtad, hogy az űrsikló hajtóművei a hidrogén és folyékony oxigén spontán öngyulladása miatt indulnak be. Ez nem igaz, ez az üzemanyag-keverék nem gyullad be spontán, a hajtómű belsejében lévő szikragyújtók indítják be az égési folyamatot, utána már folyamatos égéssel halad. Az indítóálláson lévő szikrák pedig nem csak a leállítás után szivárgó gázok elégetését hivatottak segíteni, hanem főleg az indítás során (mielőtt a hajtóművek teljesen beindulnának) kiáramló gázok elégetését, hogy a hajtóművek begyújtása után az alattuk felgyülemlett gáz ne robbanjon be.
Spontán öngyulladással működnek azonban az űrsikló orbitális manőverező hajtóművei (OMS), valamint az RCS fúvókák, itt monometilhidrazin (MMH) és nitrogén-tetraoxid (NTO) keverékét használják, mivel ezeket a rendszereket a repülés során sokszor kell használni, sokszor csak kis löketekben, az öngyulladó (hipergolikus) üzemanyagok használata sokkal előnyösebb. Föld közelében viszont erős toxicitásuk miatt nincsenek használva ilyen hajtóanyagok.
Teljesen igaz!
Már mások is felhívták a figyelmem a hibára, így a videó keírásában pontosítottam is magamat!
Köszi a visszajelzést!
..a visszatérést sem értem..nem lehet lassítani??!!..
De, lehet, csak egy ugyanakkora rakéta (és közel ugyanannyi üzemanyag kéne) a lelassításához, mint a gyorsításához.
@@urkutatasmagyarul ..mármint megint mi dolgozzuk ki a lassítást??
Amúgy mi a különbség s Gemini és Az Apollo támogatás között?
Ahogy a videóban is elhangzik, semmi. Csupán lehetőség a nagyobb támogatásra.
Most viccelsz?? " csupán" ?? " mi a különbség" ? jó néhány év. A Gemini, 1-12 (1964. április 12. és 1966. november 15. ) előkészítő program volt az Apolló programhoz.
Az oxigén és hidrogéngáz keveréke legjobb tudomásom szerint nem gyullad be spontán.Sz@rban is lennénk ha ez így lenne! De egyébként jó videó lett mint a többi! Ment a like.
Igen, többen jelezték, a videó leírásában pontosítottam!
Köszi
Csinálsz az apollo 18 rol jo dudom hogy hivatalosan nem lètezik vagy csak emlisd meg egy vididben amugy tetszenek a videoid
Már említettem, úgy hívják SkyLab ;)
Amugy jok a videoid
🛰🚀🛸
@@janostodor2554
Van egy kèrdèsem tènleg az apollo 11 volt az elsö a holdon vagy a szovirtek mert èn ugy tudom hogy valami bevalotak a nasa hogy nem ök voltak az elsök a hodraszálákor ez igaz
Szia!
Elon Musk autójáról amit kilőttek az űrbe arról készítesz videót?
Lesz róla szó a SpaceX céggel foglalkozó epizódban. Pár hét és érkezik!
@@urkutatasmagyarul szuper:)
Hello mindenki!
Esetlegesen nem tud valaki ajánlani hasonló csatornákat akár biológiával kapcsolatba, matek, tenger kutatás, bármi ami tudomány!
Annyira örülök hogy rátaláltam erre a csatornára és hátha itt vannak olyanok akik tovább tudnak vinni
(Esetlegesen kutatásokkal foglalkozó blogokat vagy Fb csoportokat is szívesen várok)
Előre is köszöntem! 😅
Parallaxis podcast, Blog: Alimento, Csupor Dezső (neki több is van), oltas.blog.hu (és a szerző egyéb cikkei, előadásai), Yt: Szkeptikus Társaság, MTA, egyetemtv, Szertár, Mi lenne ha..., Zállatorvos, így hirtelen ezek jutnak eszembe.
Köszönöm!
Azta! 20k lesz lassan!
Ez nem szivezésre menő komment!
De hihetetlen,hogy abból 4000 sub ból ilyen rövid idő alatt ennyi lett!
Azt mondom,irány a 100k!
Helyesíráosm rosz,új telefonom van,és meg kell szoknom a méretét!
Szia. Nagyon tetszet a videó és 1:30 hoz még egy kis kiegészítés, hogy az emberek magában a cabinban vannak a legnagyobb biztonságban ezért is jó, hogy a tankolás is utóla megy emellet nem csak azért tankol késöbb mert biztonságosabb hanem azért is mert olyan üzem anyagot használ amit jobb késöbb betölteni (hideg az üzem anyag). Remélem nem beszélek hülyeségeket(=
Szia! A kérdésem a következő lenne! Nem titok, hogy az űrrepülés nagyon költséges dolog és igazi zsenik állnak mögötte, akik minél hatékonyabb és "olcsóbb" megoldásokat találnak ki. A SpaceX ugye abban látja a jövőt ami a kilövésekkel kapcsolatos, hogy a rakéták landolnak a földön. De egyik cégnél sem láttam olyan megoldást ami egy nagyméretű repülőgép segítségével juttatná a rakétát olyan magasra és olyan sebességre amire képes egy ilyen gép, hogy ezzel csökkentse a költségeket. Szóval biztos ez a megoldás nem túl kézenfekvő vagy kivitelezhető, mert gondolom másnak is eszébe jutott már, és az érdekelne hogy miért nem használják ezt a "megoldást"?
Voltak/vannak vele próbálkozások, de általában elég korlátozott sikerrel/lehetőségekkel. A lényeg, hogy bonyolultabb (tehát kevésbé biztonságos) megoldás és a hordozó teherbírása miatt kisebb terheket lehet vele indítani, mint egy statikus kilövőállásról. Ha az angol nem gond, itt egy link: en.wikipedia.org/wiki/Air-launch-to-orbit - tudom, wikipedia, de kezdésnek megteszi. :)
Hali, az Elon Musk féle rakétáknál nem látni a mentő rakéta formáját...ott másképp van ez a rendszer?
Nagyon jó kérdés és egyből meg is válaszoltad magadnak!
A Dragon űrhajókon négy öbölben összesen nyolc darab Super Draco hajtómű végzi a kapszula mentését egy esetleges vészhelyzet folyamán.
Itt egy tesztvideó a rendszerről:
ruclips.net/video/1_FXVjf46T8/видео.html
Köszönöm, néztem :-) szuper! Gondolom ha esetleg a széljárás..nem a vízre teszi ( előfordulhat?) sem kap akkora ütést ', hogy megsérülnek az űrhajósok.. Köszönöm a gyors választ + a linket..Izgalmas lesz a másodszori indítás nemsokára a Szojuz MSZ 25 - nek, várjuk! :-) Szegény fehérorosz hölgynek..ott lehet a zabszem"... bátor kis hölgy! Üdvözlettel ~ Attila
Mindenképp a vízre landolnának, a hajtóművek oldalirányba tolják a mentés közben a kabint. Nagyon nagy szélben pedig meg sem kísérelnék a startot.
❤
A viszonylag alacsony pályán lévő ISS ellátására, nem lenne gazdaságosabb ha a Föld felszínéről indított rakéták helyett azt a fajta légi indítási módszert használnák amit anno Bell-X1 is alkalmazott? Azaz egy hagyományos repülőgép viszit a fel a sűrű légkör határához a szállítóeszközt, mely csak 10-15 km magasan indulna el a földi nulla km/ó helyett a hordozó repülőgép szubszonikus sebességével mivel azt csak a légkör felső határán indítanák el ezért kisebbre méretezhető, kevesebb üzemanyagot igénylő rakéta is elegendő lenne.
Tetszett hogy, apró de annál érdekesebb dolgokat is megemlítesz, amikkel álltalában a könyvek, doku filmek nem térnek ki külön. Néha van hogy látom van új videó fent, de a címéből sejtetve nem sok új vagy épp elcsépelt infóval fogok találkozni, de eddig kellemesen csalódtam, és eddig minden videó végén, már vége? Van új?:D
Mikor lesz új ufos rész?
A következő az lesz, két hét múlva!
@@urkutatasmagyarul ó köszönöm a gyors választ!
Fun fact 3:21nél a rakéta nem direkt szakadtszét
ha a temara, vagy alapanyagra, vagy barmi masra van szukseg ajanlom Cifu cikkeit logout-on:
logout.hu/blog/cifu/index.html
tok jo videok amugy, csak igy tovabb!
Kérlek definiáld, hogy mekkora is a ryanair és a wizzair MÉRETŰ ürrepülő... Köszi.
35-40 méter hosszú
Még sosem voltam rakétaindítás közelében, de reményekedek abban, hogy egyszer én is láthatok egy ilyet élesben. Ha jól tudom, a Saturn V holdrakétának több mint 200 decibeles volt a hangja.