Hello Laci, nagyon jok ezek a videok! Amit nem ertek, hogy ha a puffadt exobolygo polaris palyan halad, akkor miret lep fel a Rossiter-McLaughlin effektus? Ha a bolygo mondjuk felurol lefele megy at a csillag elott, akkor csak azt a reszet takarja ki ami hozzank kepest se nem kozeledik, se nem tavolodik, nem?
Nagyon jó kérdés! Mákunk van: a csillagra nem az egyenlitője felől látunk rá, hanem a forgástengelye valami 20 fokos szöggel bebólintott. Ennek eredményeként a poláris pályán haladás ellenére van olyan fázis, amikor felénk közeledő felületet takar ki. Kicsit gondolkodni kell térben hozzá.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Ahha, igy mar ertheto, erre nem gondoltam! A TESS egyebkent mer spektrumokat is? Vagy ezt kulon csinaljak foldi tavcsovekkel? Egy masik eszrevetel a Kepleres cikkhez: hihetetlen, hogy magyar kutatok mar 1996-ban hozzafertek a Kepler adatokhoz 🙂
Nem, a TESS kizárólag fényességeket mér, 12 centis teleobjektivek fókuszába tett CCD-kamerákkal. A csillsgfoltok modellezése és igen, némi spektro kell a csillag forgastengelyenek dőlésszögéhez. 1996, Kepler? Hmm?
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Ha megnezed a Kepleres cikket 48.18-nal: Received Sep 15 1996, accepted March 17 1997. Valszeg idoutazas-dolog van a hatterben, vagy, ami nagyon valoszinutlen, hogy eliras tortent.
Hello Laci, nagyon jok ezek a videok! Amit nem ertek, hogy ha a puffadt exobolygo polaris palyan halad, akkor miret lep fel a Rossiter-McLaughlin effektus? Ha a bolygo mondjuk felurol lefele megy at a csillag elott, akkor csak azt a reszet takarja ki ami hozzank kepest se nem kozeledik, se nem tavolodik, nem?
Nagyon jó kérdés! Mákunk van: a csillagra nem az egyenlitője felől látunk rá, hanem a forgástengelye valami 20 fokos szöggel bebólintott. Ennek eredményeként a poláris pályán haladás ellenére van olyan fázis, amikor felénk közeledő felületet takar ki. Kicsit gondolkodni kell térben hozzá.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Ahha, igy mar ertheto, erre nem gondoltam! A TESS egyebkent mer spektrumokat is? Vagy ezt kulon csinaljak foldi tavcsovekkel? Egy masik eszrevetel a Kepleres cikkhez: hihetetlen, hogy magyar kutatok mar 1996-ban hozzafertek a Kepler adatokhoz 🙂
Nem, a TESS kizárólag fényességeket mér, 12 centis teleobjektivek fókuszába tett CCD-kamerákkal. A csillsgfoltok modellezése és igen, némi spektro kell a csillag forgastengelyenek dőlésszögéhez. 1996, Kepler? Hmm?
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Ha megnezed a Kepleres cikket 48.18-nal: Received Sep 15 1996, accepted March 17 1997. Valszeg idoutazas-dolog van a hatterben, vagy, ami nagyon valoszinutlen, hogy eliras tortent.
Régi cikk-template latex forráskódjának újrahasznosítása...