Kedves Miklós , az ön probléma megoldó képessége minden hozzám hasonló műszaki beállítottságú embernek igazi eszencia. Minden videója ópium! Kívánok még nagyon sokáig jó egészséget a munkájához , amit láthatóan nagyon szeret csinálni!
Igen, ezt már más is kérdezte, hogy miért nem ragasztom. Mert a szimmering egyébként szorosan megy be a fészkébe és amikor tolnám be, ki is tolná a ragasztót a felületek közül. Márpedig ha a felületek között nincs ragasztó, akkor nincs ragasztott kötés sem. A ragasztás akkor lenne megoldás, ha méretkülönbség lenne, ami nem átfedés, mint jelenesetben, hanem a szimmering kisebb lenne, mint a fészek. Akkor lenne hova tenni a ragasztót.
Kedves Miklós!Nagyon profi munka lett és szuper módon működik. Most már lehet vele permetezni,hiszen itt van az ideje. Várjuk a videókat továbbra is! Jó egészséget kívánok Önnek a továbbiakban! Tisztelettel:Móró Tamás
Azért mennyivel ésszerűbb lett volna, ha kicsi kínai mérnököknek eszébe jut oda kitalálni nagyobb peremet egy belső horonnyal és egy seeger gyűrűvel rögzíteni. :) szerk, (mert majdnem lemaradt szokásos mondandóm): Köszönjük ismét a remek filmet a Miklós Úrnak, ezekből lehet igazán tanulni! :)
Igen, az egy egyszerű és elegáns megoldás lett volna. De hangsúlyozom, hogy általában nem szokásuk a kétüteműeknek a szimmeringek kilövése. Érdekes módon ez sem fordulaton lőtte ki, a használója elmondása szerint, hanem amikor levette a gázt. Lehet, hogy van egy nagyon halovány utógyújtása, vagy holtponti gyújtása. Mondjuk ezt némileg alátámasztja az, hogy híresen könnyen indul a gép.
Üdvözlöm Mester Úr! Nem lehetséges esetleg, hogy a tengely vége egy nagyon picit ferde, és ahogy forgás közben imbolyog, szépen lassan kijátsza a helyéről a szimmeringet?
Ha így lett volna, akkor a szimmering tömítőajkát elkoptatta volna. De nem koptatta el. Mióta rögzítettem, semmi gond nincs a motorral. tudom, mert a gazdája pont a szembe szomszédom és mindig hallom, amikor dolgozik vele. :)
A szimering fészek lehetne gyárilag mélyebb. Így nem csoda, ha kifújja. Ismét egy kiváló megoldást láthattunk (ment a like, mint mindig). El kéne küldeni a gyártónak, mint javasolt módosítás :).
A mélysége elég, csak a film ezen részén a beütéskor nem ment be teljesen. Ezért mondtam szóban, hogy vegyük úgy, hogy a helyén van. Utána még beljebb nyomtam. De tényleg nyomni kellett mert az ütéstől nem ment beljebb.
Megint egy nagyon jó videó lett.Persze azért kíváncsi lennék az okra(ahogy itt már írták) amiért az a szimering úgy érezte hogy ideje útnak indulni.Továbbá az az aránylag vékony alu borda hogy fog kopni az idők folyamán.Persze az elismerést mindenképp megérdemli a megoldás.
Mivel nincs elmozdulás, sehogy sem fog kopni a borda. Vannak a történészek, akik képesek egész életüket egyetlen kérdésre választ keresve eltölteni. Én nem hajszolom a válaszokat, amikor a válasz nem vigasztalja a tulajdonost, csak a megoldás. Tehát én megoldást nyújtok. Jelen esetben a megoldás kizárja az ismételt előfordulást. Tehát nem fogom az amúgy is kevés időt olyan okok felderítésére fecsérelni, amely okok lehet, hogy sosem lennének meg.
Üdv! Esetleg nem nézett utána, hogy mi lehet az oka a szimering kiverésnek? Irreális hőtágulás? Konstrukciós hiba? Esetleg valami más szerkezeti prücök? Mert alapból nem kellene kiverni a szimeringet. Csak érdekelne, az ok. Egyébként ügyes. Grat.
Köszönöm. Részemről persze teljesen más a mozgatórugója ezeknek a dolgoknak. Többször említettem a filmjeimben, hogy én egy faluban élek és dolgozok. Ha valamilyen alkatrész kell minimum 20 km-t kell utazni a legközelebbi alkatrészboltig, Siófokra. A netes vásárlás kiábrándító. Időben, árban, nonszensz. A leggyorsabb és költséghatékonyabb, ha megoldom saját kútfőből. Így aztán az olyasmiket is, amire nincs is bevett módszere másnak. Ez tipikusan az a jelenség, amiben a rendszerváltás előtt nagyok voltunk mi magyarok. A hiánygazdálkodás szülte leleményesség. De mára ez országos szinten csak legenda maradt és nyomokban lelhető csak fel.
Üdv! Staub K90 hengertalp tömítést miből célszerű készíteni? 30 év elteltével most kezd betegeskedni. Már megevett egy karbit amin a sok használat és a rezonanci miatt kiette az úszó tengely nyúlványát a karbiba. Azóta kapott egy másikat, viszont most kifúj a hengertalpnál, így is elindul csak csupa mocsok a gép. Elnyűhetetlen egy jószág.
Érdekes gondolkodásmód, hogy az ügyfelek amikor telefonon felhívnak, azt gondolják, hogy én fejből nyomom a világon valaha gyártott összes gépének nevét a hetedik számjegyig a típusnevében. Amikor már két perce magyaráznak a telefonban, és végre a szavukba tudok vágni, megkérdezem, hogy végre árulja el, hogy miről beszélünk? (Ő) Helikopterről, tengeralattjáróról, gyorsnaszádról, kamionról, kútfúróról, vagy mi a bánatról? Most is így vagyok ezzel a kérdéssel. Ezzel a valamivel lőnek, vagy menekülnek vele a lövések elől? Egyébként normál-esetben hengertalptömítésnek a papír is megteszi. Ha deformált a hengertalp, akkor meg már semmi sem lesz jó. Lehet próbálkozni a tökéletes tisztítás után a tömítés szilikonragasztóval történő bekenésével és a kötés létrejöttének kivárásával. A szakszerű megoldás a tömítőlemez. De hangsúlyozom sok esetben a gyártók is papírból készítik a talptömítéseket. www.nextbelt.hu/tomitolemez-05mm-vastag-750x750mm-tabla-6516
@@Horváth_Miklós Bocsánat lemaradt a lényeg. A fennt említett gép egy háti motoros porozó/permetező 1986-ból. Motor bontva sosem volt. A 90-es években rengeteget volt használva, az utóbbi néhány évben csak 34 fa van vele permetezve. Köszönöm a válaszát! 🙂
Tiszteletem. Nem tudom van e abban a méretben fémházas szimering, az lehet megállna. Ha nem mérethiba akkor előfordulhat hogy a gyűrűknél "átég" és az nyomja ki a szimeringet , bár ez utóbbi kopott motoroknál fordul elő.
Igen, így van. Én is ismerem ezeket a lehetőségeket, de nem győzöm elégszer hangsúlyozni a filmjeimben, hogy a vidéki Magyarországon élek. Egy csapágyért, vagy egy kutyaközönséges acélcsavarért minimum húsz kilométert kell utaznom. Tehát nagyon meg kell gondolni a számomra olyan egzotikus alkatrészek beszerzését, mint egy acélházas szimmering. Arról nem is beszélve, hogy ha el is megyek egy üzletbe, hamar jön a válasz, hogy "csak megrendelésre". A netről rendelés szintén zenész, plusz a szállítási költség. Arról nem is beszélve, hogy az idő pénz. Ki is mondta? Mindegy is. A gépeket azért hozzák, hogy javítsam meg, nem azért, hogy hetekig tököljek velük, meg alkatrészre várogassak. Én pedig pontosan ezt teszem. 🙂
Üdv mester Az illusztráción látszott barna Vitonos szimering jobb lenne :) a legjobb erre a célra :) jó pár kaszát javítottam ugyan az a,szisztéma itt is :)
Én ezzel tisztában vagyok, de minden létező méretben nem tarthatok itthon viton szimmeringet. A kínai kaszákhoz például tartok, mert azokból sok van. Ehhez még ezt az NBR szimmeringet is alig talláltam a szimmeringjeim között. Mindazonáltal a míg nem létezett viton, a motorok vidáman szaladtak évtizedekig az NBR anyagú szimmeringekkel, és gyári beépítésre ma sem használja egyik gyártó sem a Vitont. A Stihl pedig kimondottan olyan szar anyagot használ, hogy amit folyamatosan használnak, azoknak két év alatt tönkre is mennek a szimmeringjeik.
A menetrögzítő tudomásom szerint csak fém/fém viszonylatban működik. De itt semmilyen ragasztó nem tudna működni, hiszen már a helyretételkor letolná a ragasztót, hiszen nincs hézag a szimmering és a fészke között.
Erőből. Nem szempont, hogy tönkremennek a csavarok is meg az anyák is. ahogy most tudtam készíteni, az esetleges szimmeringcserekor is fogok tudni újakat készíteni.
@@bku1961 Jogos felvetés. Akkor is segítségemre lesz majd a levegős turbómaró. Ha érzem, hogy nem kellene tovább erőltetni, akkor lemarom az egész anyát. Nem gond. :)
Amikor megláttam a film elején a karburátort, akkor azt hittem, hogy Yato gyártmány lesz a permettyű. Majd megláttam a kezelő karokat is bal oldalt és szinte biztosra vettem, hogy igazam lesz. Hát nem lett. De mondjuk úgy, hogy egy gyárban készültek, csak minimális eltérés van. A filmen szereplő ismeretlen gyártmányú modell esetén már legalább egy konstrukciós hibát javítottak. (Legalábbis látszólag) A Yato esetében a kezelő karokat rögzítő fém lemezt egy másik lemez tartja, itt már műanyag alkatrész van. A fém lemez viszont tud deformálódni, mert elég himbilimbi anyagból van. Így jártunk már úgy, hogy a kar nem maradt a helyén, mert a lemezben a rovátkák nem oda estek, ahova kellett volna. De ez kézzel menet közben is orvosolható probléma volt. Amúgy attól függően, hogy ki mire szeretné használni ajánlom is és nem is. Alapvetően pár dolog nem tetszik egy Stihl permetezőhöz képest. Nekem fura ez a bal oldalon lévő kezelő szerv. Sokkal jobban kézre áll a Stihlnek a fúvó csövön lévő foggantyúján lévő kezelőszerv. A magam 195 centijéhez képest a foggantyú rossz helyre esik, így inkább a csövet szoktam fogni. Valamint a hevederje is kényelmetlen és a hát támasz is. Gyakorlatilag egyenes háttal nem igazán tudok vele dolgozni, mert akkor nyom az alja, mert egy sávban fekszik fel. Kicsit görnyedve viszont szépen besimul az ember hátára. Amivel nem vagyok megelégedve az a szórási magasság. Ha az ember kicsit komolyabb koktélt szeretne kijuttatni (gomba, rovar ellen, egy kis tapadó szerrel), akkor nem igazán tudja kinyomni a fákra azt. A miértre a következő az indok: a gépben nincs pumpa a permetszer részére. Így két fizikai jelenség viszi ki a tartályból a levet. Az egyik a gravitáció, de az csak akkor működik, ha a kifolyó cső alacsonyabban van, mint a tartályban lévő víznek a teteje. A másik jelenség a Bernoulli törvény. Azaz a nagy sebességgel kiáramló levegő nyomása kisebb, mint a környezetének a nyomása. Így kialakul egy szívó hatás, ami a permetszer csövéből ki szívná a permet levet. De ha nagyobb a folyadék viszkozitása, akkor nem alakul ki megfelelő szívóhatás és nem jut a levegő áramba permetszer. Azaz a fákat már nem tudtam vele permetezni. Ami viszont a gép előnye, hogy könnyű szórásképet állítani. A végén két egymásba csúszó cső van. Ha az ember kihúzza, akkor messzire visz keskeny sugárban, ha betolja, akkor közelre visz széles sugárban. Ezt a Stihlnél rácsozat cserével lehet megoldani. Szóval a következtetésem, hogy kinek is ajánlom: azoknak, akik maximum derék magasságig permeteznének, esetleg szőlőt. De fákra semmi féle képen nem javaslom. Mi 2. éve nyüstöljük, tavaly olyan 50 üzemóra mehetett bele. Illetve pár köbméter levet elpermeteztünk vele. Eddig komolyabb problémája nem volt. Egyszer széthullott a háttámla felfogatása menet közben és el is hagytuk a csavarját, de pótoltuk. A heveder "karabínere" szép magyar szóval élve fekália. Oda kell figyelni rá, hogy jól áll-e mielőtt az ember felveszi. Illetve felvételkor arra is figyelni kell, hogy a kezelő karokat ne szorítsa oda a heveder. Eddig amúgy pöc-röff. Az utóbbi időben kezdett el szórakozni egy kicsit. Néha le-le dadog a motor és megáll. Szerintem karburátort kellene rajta takarítani, mert előfordulhat, hogy valami lerakódást belekerült. Vagy mi is megnézzük majd a szimeringet. Lehet ennek is az lesz a baja előbb utóbb.
Én nem vagyok a használója, csak javítottam nagybátyám gépét. Mondjuk tőlem kapta. De a használatával semmi tapasztalatom nincs, tehát megköszönöm az leírtakat. Bár azért több különbség is van ezek szerint a Yato géptől, mert ennek bizony van egy szivattyúja a főtengelyen, a támla mögött. Tudom, mert már azt is kellett javítanom. A tengelyről lekopott a krómozás, így rozsdásodni kezdet, ami viszont megette a szimmeringeket. Esztergáltam bele új tengelyt korrózióálló acélból, kapott új szimmeringeket és azóta ezzel a részével sincs baj. Szóval ez a gép bajnok a fák permetezésében is. Stihl permetezőm nekem van. Több mint harminc éve. Azzal ha tényleg magasra kell permetezni, le kell venni a tölcsért és akkor valóban nagyon magasra is felnyomja a permetszert, annak ellenére, hogy abban nincs szivattyú. Mondjuk nagyon sűrű permetszerrel nem is próbáltam. photos.app.goo.gl/XpzGND7BuHPhh2DU8
A Yato egy lengyelországi bázisú szerszámkereskedő cég... Attól, hogy felmatricázza a nevére az egykaptafa kínai gépet - attól az még rizskályha marad. 😕 Ott van Fuxi bácsi is... 😐A sima, 6200-as kínai láncfűrészt megrendeli jobbacska, csinosabb külső műanyag borításokkal, fogantyú, láncfékkar, ilyenek,, szintén felmatricáz és jól meghypolja... a "fejlesztés" miatt nem lehet az átlag, dömpingáras nájlonkacatokkal javítani, csak az általa rendelt, nem csereszabatos darabokkal... Átlag Ákos meg nem látja át, hogy "meg lett mentve." 😛Ismét bebizonyosodott a füves repülőréteken, azok kantinjaiban, hangárjaiban tanult axióma igaza: "Aki hülye - meg fog halni." 😛
Nekem nem fújja a permetszert és vissza durrog, illetve a gázkar állítására nem változik a fordulat szám. Le permeteztem inkább kis kézi pumpással olyan idegekbe rakott.
Ugyan ikyen permetezőim vannak, hát... volt Solom is de azt soha többet..ezk ár/érték arányban magasan verik őket..MINDIG könnyen indulnak..heteket áll és a második rántásra megy...
Mint azt a videó elején említettem ez a gép nagybátyámé, tőlem kapta. Ő ugyanezt mondja. Rendkívül könnyen indul a gép. Ezért volt meglepő ez a makrancoskodása, de miután meg lett javítva, ismét a könnyen indul.
Ha házban lenne a seigergyűrű hornya, akkor annyival nagyobbnak kellene lenni a blokknak is, és a főtengelynek is. Ja, és egy plusz alkatrész. Ez plusz anyag, plusz súly, és sok százezer darabnál már komoly összeget tenne ki. Olyasmiért, ami nem igazán jellemző hiba. Tehát nagyon ritka az, hogy a motor kilője a szimmeringet. Itt ez a motor valamiért hajlamos rá. Elmondás alapján mindig a gáz levételekor lőtte ki a szimmeringet. Egyedi hibára egyedi orvosság.
Én azt sejtem, hogy a kínai, az átadási-árért megfelelő minőséget produkált. Mert ugye az importőr cég nem fogja az orrunkra kötni, hogy mennyit fizetett ezekért a gépekért. Az importőr megveszi egy kabátgombért és hazahozza. Itthon átadja a kiskereskedőknek három kabátgombbért mert a szállítás meg az ő haszna. A láncolat végén az ügyfél megvásárolja a láncolatban benne lévő minden kereskedő hasznával együtt négy-öt kabátgombbárt azt a gépet, aminek az értéke a kínai szerint egy kabátgomb volt. A fogyasztó pedig itt háborog, hogy miként lehet ilyen gyenge minőségű gép az, amiért öt kabátgombbot adott.
@@Horváth_Miklós A "normális," márkás permetezőt pedig a háborgó jómunkásember NEM fogja megvásárolni 25 - 40 kabátgomb áráért... 😕Viszont - méltatlankodik! 😛 QED.
![GEEK TIMË [OFFICIAL AUDIO]](http://i.ytimg.com/vi/ry-6RvkH880/mqdefault.jpg)
Nagyon jó videókat csinál .! Alig várom mindig a következőt
Köszönöm. Igyekszem érdekes témákból filmet készíteni.
Én is így vélem. Ezekkel a videókkal csak az a baj, hogy kevés van belőlük. 😎
Kedves Miklós , az ön probléma megoldó képessége minden hozzám hasonló műszaki beállítottságú embernek igazi eszencia. Minden videója ópium! Kívánok még nagyon sokáig jó egészséget a munkájához , amit láthatóan nagyon szeret csinálni!
Köszönöm. Dealernek még eddig nem neveztek. 😄
A nyögés az megvan most is:nemcsak okosodtam de nevettem is egy jót! Köszönöm hogy elolvasta.
Örülök az uj feltöltésnek. Ilyen esetben megtisztitom a felületeket, és ragasztozok. Üdv a névrokonnak.
Igen, ezt már más is kérdezte, hogy miért nem ragasztom. Mert a szimmering egyébként szorosan megy be a fészkébe és amikor tolnám be, ki is tolná a ragasztót a felületek közül. Márpedig ha a felületek között nincs ragasztó, akkor nincs ragasztott kötés sem. A ragasztás akkor lenne megoldás, ha méretkülönbség lenne, ami nem átfedés, mint jelenesetben, hanem a szimmering kisebb lenne, mint a fészek. Akkor lenne hova tenni a ragasztót.
Érdekes és tanúlságos videó mint mindíg.
Kedves Miklós!Nagyon profi munka lett és szuper módon működik. Most már lehet vele permetezni,hiszen itt van az ideje. Várjuk a videókat továbbra is! Jó egészséget kívánok Önnek a továbbiakban! Tisztelettel:Móró Tamás
Köszönöm.
Azért mennyivel ésszerűbb lett volna, ha kicsi kínai mérnököknek eszébe jut oda kitalálni nagyobb peremet egy belső horonnyal és egy seeger gyűrűvel rögzíteni. :) szerk, (mert majdnem lemaradt szokásos mondandóm): Köszönjük ismét a remek filmet a Miklós Úrnak, ezekből lehet igazán tanulni! :)
Igen, az egy egyszerű és elegáns megoldás lett volna. De hangsúlyozom, hogy általában nem szokásuk a kétüteműeknek a szimmeringek kilövése. Érdekes módon ez sem fordulaton lőtte ki, a használója elmondása szerint, hanem amikor levette a gázt. Lehet, hogy van egy nagyon halovány utógyújtása, vagy holtponti gyújtása. Mondjuk ezt némileg alátámasztja az, hogy híresen könnyen indul a gép.
Kedves Miklós! Kérhetnék Öntől egy telefonos elérhetőséget? Szakmai segítségre lenne szükségem.Segítségét előre is köszönöm.Tisztelettel:Móró Tamás
Üdvözlöm Mester Úr! Nem lehetséges esetleg, hogy a tengely vége egy nagyon picit ferde, és ahogy forgás közben imbolyog, szépen lassan kijátsza a helyéről a szimmeringet?
Ha így lett volna, akkor a szimmering tömítőajkát elkoptatta volna. De nem koptatta el. Mióta rögzítettem, semmi gond nincs a motorral. tudom, mert a gazdája pont a szembe szomszédom és mindig hallom, amikor dolgozik vele. :)
A szimering fészek lehetne gyárilag mélyebb. Így nem csoda, ha kifújja.
Ismét egy kiváló megoldást láthattunk (ment a like, mint mindig).
El kéne küldeni a gyártónak, mint javasolt módosítás :).
A mélysége elég, csak a film ezen részén a beütéskor nem ment be teljesen. Ezért mondtam szóban, hogy vegyük úgy, hogy a helyén van. Utána még beljebb nyomtam. De tényleg nyomni kellett mert az ütéstől nem ment beljebb.
Köszönjük, megint jó lett, tanultunk
Arra nagyon kíváncsi lennék hogy sikerült lyukat ütni a hűtőbordára ? Remekek a filmjei, köszönöm !
Ez valóban lemaradt, de akkor még nem tudtam, hogy film lesz belőle. :) Pneumatikus turbómaróval készítettem a lyukakat.
Megint egy nagyon jó videó lett.Persze azért kíváncsi lennék az okra(ahogy itt már írták) amiért az a szimering úgy érezte hogy ideje útnak indulni.Továbbá az az aránylag vékony alu borda hogy fog kopni az idők folyamán.Persze az elismerést mindenképp megérdemli a megoldás.
Mivel nincs elmozdulás, sehogy sem fog kopni a borda.
Vannak a történészek, akik képesek egész életüket egyetlen kérdésre választ keresve eltölteni. Én nem hajszolom a válaszokat, amikor a válasz nem vigasztalja a tulajdonost, csak a megoldás. Tehát én megoldást nyújtok. Jelen esetben a megoldás kizárja az ismételt előfordulást. Tehát nem fogom az amúgy is kevés időt olyan okok felderítésére fecsérelni, amely okok lehet, hogy sosem lennének meg.
@@Horváth_Miklós Nocsak, filozófiában is ott van.
Üdv!
Esetleg nem nézett utána, hogy mi lehet az oka a szimering kiverésnek?
Irreális hőtágulás?
Konstrukciós hiba?
Esetleg valami más szerkezeti prücök?
Mert alapból nem kellene kiverni a szimeringet.
Csak érdekelne, az ok.
Egyébként ügyes. Grat.
Valószínűleg pontatlanság..
Üdv. Mindig élvezettel nézem a lehetetlennek tűnő megoldásaidat, tetszik az azért sem adom fel stílusod. Okos és Szórakoztató.
Köszönöm. Részemről persze teljesen más a mozgatórugója ezeknek a dolgoknak. Többször említettem a filmjeimben, hogy én egy faluban élek és dolgozok. Ha valamilyen alkatrész kell minimum 20 km-t kell utazni a legközelebbi alkatrészboltig, Siófokra. A netes vásárlás kiábrándító. Időben, árban, nonszensz. A leggyorsabb és költséghatékonyabb, ha megoldom saját kútfőből. Így aztán az olyasmiket is, amire nincs is bevett módszere másnak. Ez tipikusan az a jelenség, amiben a rendszerváltás előtt nagyok voltunk mi magyarok. A hiánygazdálkodás szülte leleményesség. De mára ez országos szinten csak legenda maradt és nyomokban lelhető csak fel.
Üdv! Staub K90 hengertalp tömítést miből célszerű készíteni? 30 év elteltével most kezd betegeskedni. Már megevett egy karbit amin a sok használat és a rezonanci miatt kiette az úszó tengely nyúlványát a karbiba. Azóta kapott egy másikat, viszont most kifúj a hengertalpnál, így is elindul csak csupa mocsok a gép. Elnyűhetetlen egy jószág.
Érdekes gondolkodásmód, hogy az ügyfelek amikor telefonon felhívnak, azt gondolják, hogy én fejből nyomom a világon valaha gyártott összes gépének nevét a hetedik számjegyig a típusnevében. Amikor már két perce magyaráznak a telefonban, és végre a szavukba tudok vágni, megkérdezem, hogy végre árulja el, hogy miről beszélünk? (Ő) Helikopterről, tengeralattjáróról, gyorsnaszádról, kamionról, kútfúróról, vagy mi a bánatról? Most is így vagyok ezzel a kérdéssel. Ezzel a valamivel lőnek, vagy menekülnek vele a lövések elől? Egyébként normál-esetben hengertalptömítésnek a papír is megteszi. Ha deformált a hengertalp, akkor meg már semmi sem lesz jó. Lehet próbálkozni a tökéletes tisztítás után a tömítés szilikonragasztóval történő bekenésével és a kötés létrejöttének kivárásával. A szakszerű megoldás a tömítőlemez. De hangsúlyozom sok esetben a gyártók is papírból készítik a talptömítéseket. www.nextbelt.hu/tomitolemez-05mm-vastag-750x750mm-tabla-6516
@@Horváth_Miklós Bocsánat lemaradt a lényeg. A fennt említett gép egy háti motoros porozó/permetező 1986-ból. Motor bontva sosem volt. A 90-es években rengeteget volt használva, az utóbbi néhány évben csak 34 fa van vele permetezve.
Köszönöm a válaszát! 🙂
Tiszteletem. Nem tudom van e abban a méretben fémházas szimering, az lehet megállna. Ha nem mérethiba akkor előfordulhat hogy a gyűrűknél "átég" és az nyomja ki a szimeringet , bár ez utóbbi kopott motoroknál fordul elő.
Igen, így van. Én is ismerem ezeket a lehetőségeket, de nem győzöm elégszer hangsúlyozni a filmjeimben, hogy a vidéki Magyarországon élek. Egy csapágyért, vagy egy kutyaközönséges acélcsavarért minimum húsz kilométert kell utaznom. Tehát nagyon meg kell gondolni a számomra olyan egzotikus alkatrészek beszerzését, mint egy acélházas szimmering. Arról nem is beszélve, hogy ha el is megyek egy üzletbe, hamar jön a válasz, hogy "csak megrendelésre". A netről rendelés szintén zenész, plusz a szállítási költség. Arról nem is beszélve, hogy az idő pénz. Ki is mondta? Mindegy is. A gépeket azért hozzák, hogy javítsam meg, nem azért, hogy hetekig tököljek velük, meg alkatrészre várogassak. Én pedig pontosan ezt teszem. 🙂
Üdv mester Az illusztráción látszott barna Vitonos szimering jobb lenne :) a legjobb erre a célra :) jó pár kaszát javítottam ugyan az a,szisztéma itt is :)
Én ezzel tisztában vagyok, de minden létező méretben nem tarthatok itthon viton szimmeringet. A kínai kaszákhoz például tartok, mert azokból sok van. Ehhez még ezt az NBR szimmeringet is alig talláltam a szimmeringjeim között. Mindazonáltal a míg nem létezett viton, a motorok vidáman szaladtak évtizedekig az NBR anyagú szimmeringekkel, és gyári beépítésre ma sem használja egyik gyártó sem a Vitont. A Stihl pedig kimondottan olyan szar anyagot használ, hogy amit folyamatosan használnak, azoknak két év alatt tönkre is mennek a szimmeringjeik.
Ment a like mint mindig.Profi munka mint mindig.
A Loctite csavarrögzítő a szimeringekhez nem válna be?
A menetrögzítő tudomásom szerint csak fém/fém viszonylatban működik. De itt semmilyen ragasztó nem tudna működni, hiszen már a helyretételkor letolná a ragasztót, hiszen nincs hézag a szimmering és a fészke között.
Köszönöm ma is tanultam újat és alkalmazni is fogom
Esetleges szimering cserekor majd a jövőben, hogy tekered le az anyákat a deformálódott menetről ?
Erőből. Nem szempont, hogy tönkremennek a csavarok is meg az anyák is. ahogy most tudtam készíteni, az esetleges szimmeringcserekor is fogok tudni újakat készíteni.
@@Horváth_Miklós Arra gondoltan hogy a borda amibe beakasztod az ki ne törjön.
Ez a gép nem fog addig menni, hogy újra szimeringet kelljen ezen az oldalon cserélni.
@@bku1961 Jogos felvetés. Akkor is segítségemre lesz majd a levegős turbómaró. Ha érzem, hogy nem kellene tovább erőltetni, akkor lemarom az egész anyát. Nem gond. :)
@@kissgabor2199 Reméljük, hogy de. 🙂
Siklóernyős hátimotornak nèztem! 😂😂😂😂
Oda azért kicsi ez a teljesítmény. :)
Szerintem Miklós maga utánozta a gép hangját a végén.
Amikor megláttam a film elején a karburátort, akkor azt hittem, hogy Yato gyártmány lesz a permettyű. Majd megláttam a kezelő karokat is bal oldalt és szinte biztosra vettem, hogy igazam lesz. Hát nem lett. De mondjuk úgy, hogy egy gyárban készültek, csak minimális eltérés van.
A filmen szereplő ismeretlen gyártmányú modell esetén már legalább egy konstrukciós hibát javítottak. (Legalábbis látszólag) A Yato esetében a kezelő karokat rögzítő fém lemezt egy másik lemez tartja, itt már műanyag alkatrész van. A fém lemez viszont tud deformálódni, mert elég himbilimbi anyagból van. Így jártunk már úgy, hogy a kar nem maradt a helyén, mert a lemezben a rovátkák nem oda estek, ahova kellett volna. De ez kézzel menet közben is orvosolható probléma volt.
Amúgy attól függően, hogy ki mire szeretné használni ajánlom is és nem is. Alapvetően pár dolog nem tetszik egy Stihl permetezőhöz képest. Nekem fura ez a bal oldalon lévő kezelő szerv. Sokkal jobban kézre áll a Stihlnek a fúvó csövön lévő foggantyúján lévő kezelőszerv. A magam 195 centijéhez képest a foggantyú rossz helyre esik, így inkább a csövet szoktam fogni. Valamint a hevederje is kényelmetlen és a hát támasz is. Gyakorlatilag egyenes háttal nem igazán tudok vele dolgozni, mert akkor nyom az alja, mert egy sávban fekszik fel. Kicsit görnyedve viszont szépen besimul az ember hátára. Amivel nem vagyok megelégedve az a szórási magasság. Ha az ember kicsit komolyabb koktélt szeretne kijuttatni (gomba, rovar ellen, egy kis tapadó szerrel), akkor nem igazán tudja kinyomni a fákra azt. A miértre a következő az indok: a gépben nincs pumpa a permetszer részére. Így két fizikai jelenség viszi ki a tartályból a levet. Az egyik a gravitáció, de az csak akkor működik, ha a kifolyó cső alacsonyabban van, mint a tartályban lévő víznek a teteje. A másik jelenség a Bernoulli törvény. Azaz a nagy sebességgel kiáramló levegő nyomása kisebb, mint a környezetének a nyomása. Így kialakul egy szívó hatás, ami a permetszer csövéből ki szívná a permet levet. De ha nagyobb a folyadék viszkozitása, akkor nem alakul ki megfelelő szívóhatás és nem jut a levegő áramba permetszer. Azaz a fákat már nem tudtam vele permetezni.
Ami viszont a gép előnye, hogy könnyű szórásképet állítani. A végén két egymásba csúszó cső van. Ha az ember kihúzza, akkor messzire visz keskeny sugárban, ha betolja, akkor közelre visz széles sugárban. Ezt a Stihlnél rácsozat cserével lehet megoldani.
Szóval a következtetésem, hogy kinek is ajánlom: azoknak, akik maximum derék magasságig permeteznének, esetleg szőlőt. De fákra semmi féle képen nem javaslom.
Mi 2. éve nyüstöljük, tavaly olyan 50 üzemóra mehetett bele. Illetve pár köbméter levet elpermeteztünk vele. Eddig komolyabb problémája nem volt. Egyszer széthullott a háttámla felfogatása menet közben és el is hagytuk a csavarját, de pótoltuk. A heveder "karabínere" szép magyar szóval élve fekália. Oda kell figyelni rá, hogy jól áll-e mielőtt az ember felveszi. Illetve felvételkor arra is figyelni kell, hogy a kezelő karokat ne szorítsa oda a heveder. Eddig amúgy pöc-röff. Az utóbbi időben kezdett el szórakozni egy kicsit. Néha le-le dadog a motor és megáll. Szerintem karburátort kellene rajta takarítani, mert előfordulhat, hogy valami lerakódást belekerült. Vagy mi is megnézzük majd a szimeringet. Lehet ennek is az lesz a baja előbb utóbb.
Én nem vagyok a használója, csak javítottam nagybátyám gépét. Mondjuk tőlem kapta. De a használatával semmi tapasztalatom nincs, tehát megköszönöm az leírtakat. Bár azért több különbség is van ezek szerint a Yato géptől, mert ennek bizony van egy szivattyúja a főtengelyen, a támla mögött. Tudom, mert már azt is kellett javítanom. A tengelyről lekopott a krómozás, így rozsdásodni kezdet, ami viszont megette a szimmeringeket. Esztergáltam bele új tengelyt korrózióálló acélból, kapott új szimmeringeket és azóta ezzel a részével sincs baj. Szóval ez a gép bajnok a fák permetezésében is. Stihl permetezőm nekem van. Több mint harminc éve. Azzal ha tényleg magasra kell permetezni, le kell venni a tölcsért és akkor valóban nagyon magasra is felnyomja a permetszert, annak ellenére, hogy abban nincs szivattyú. Mondjuk nagyon sűrű permetszerrel nem is próbáltam. photos.app.goo.gl/XpzGND7BuHPhh2DU8
A Yato egy lengyelországi bázisú szerszámkereskedő cég... Attól, hogy felmatricázza a nevére az egykaptafa kínai gépet - attól az még rizskályha marad. 😕
Ott van Fuxi bácsi is... 😐A sima, 6200-as kínai láncfűrészt megrendeli jobbacska, csinosabb külső műanyag borításokkal, fogantyú, láncfékkar, ilyenek,, szintén felmatricáz és jól meghypolja... a "fejlesztés" miatt nem lehet az átlag, dömpingáras nájlonkacatokkal javítani, csak az általa rendelt, nem csereszabatos darabokkal... Átlag Ákos meg nem látja át, hogy "meg lett mentve." 😛Ismét bebizonyosodott a füves repülőréteken, azok kantinjaiban, hangárjaiban tanult axióma igaza: "Aki hülye - meg fog halni." 😛
Nekem nem fújja a permetszert és vissza durrog, illetve a gázkar állítására nem változik a fordulat szám. Le permeteztem inkább kis kézi pumpással olyan idegekbe rakott.
Nagyon jó 👏👏♥️♥️🇭🇺🇭🇺🇸🇰🇸🇰♥️♥️
❤
Ugyan ikyen permetezőim vannak, hát... volt Solom is de azt soha többet..ezk ár/érték arányban magasan verik őket..MINDIG könnyen indulnak..heteket áll és a második rántásra megy...
Mint azt a videó elején említettem ez a gép nagybátyámé, tőlem kapta. Ő ugyanezt mondja. Rendkívül könnyen indul a gép. Ezért volt meglepő ez a makrancoskodása, de miután meg lett javítva, ismét a könnyen indul.
👍
miértnem zégeres a szimering rögzitése?
Ha házban lenne a seigergyűrű hornya, akkor annyival nagyobbnak kellene lenni a blokknak is, és a főtengelynek is. Ja, és egy plusz alkatrész. Ez plusz anyag, plusz súly, és sok százezer darabnál már komoly összeget tenne ki. Olyasmiért, ami nem igazán jellemző hiba. Tehát nagyon ritka az, hogy a motor kilője a szimmeringet. Itt ez a motor valamiért hajlamos rá. Elmondás alapján mindig a gáz levételekor lőtte ki a szimmeringet. Egyedi hibára egyedi orvosság.
Hát a forgatyúsház minösége elég gyenge tudom jól hogy ez volt a járható javitás . De jó lenne jobb minöségbe gyártani gépeket a gyártóknak
Én azt sejtem, hogy a kínai, az átadási-árért megfelelő minőséget produkált. Mert ugye az importőr cég nem fogja az orrunkra kötni, hogy mennyit fizetett ezekért a gépekért. Az importőr megveszi egy kabátgombért és hazahozza. Itthon átadja a kiskereskedőknek három kabátgombbért mert a szállítás meg az ő haszna. A láncolat végén az ügyfél megvásárolja a láncolatban benne lévő minden kereskedő hasznával együtt négy-öt kabátgombbárt azt a gépet, aminek az értéke a kínai szerint egy kabátgomb volt. A fogyasztó pedig itt háborog, hogy miként lehet ilyen gyenge minőségű gép az, amiért öt kabátgombbot adott.
@@Horváth_Miklós A "normális," márkás permetezőt pedig a háborgó jómunkásember NEM fogja megvásárolni 25 - 40 kabátgomb áráért... 😕Viszont - méltatlankodik! 😛 QED.