Az első megcsalás után elhittem hogy valóban megbánta és igen megbocsájtottam.Ujból megtette pár hónap után.Soha többet.Igyekszem talpra állni.Addig is hallgatom a videóidat. Köszönöm neked
Az újra kezdéshez szükség lenne arra, hogy a megcsaló fél megbánja a tettét ?🤔🤷🏼♂️ A szeret önmagában 1 üres szó, mindig a másik fél tudja, hogy szeretve van e vagy sem ... Abból ahogy viselkedünk vele. Ebből következik az számomra, hogyha megcsalnak az a legutolsó olyan tett amivel azt fejezi ki számomra, hogy nem szeret ... Hiszen addig pont azért nem csalt meg mert szeretett. 1 szíve van minden embernek ott pedig csak egy üres hely van ahoz hogy valaki másnak helyet tudjak csinálni előbb ki kell üríteni, ki kell dobni a másikat onnan. Lehet én látom rosszul, de eddig pont emiatt nem csaltam meg egyik barátnőmet sem. Jól mondtad valóban azok a gondolatok érzések kavarognak bennem most is amit ezekben a videókban elmondtál. De például mikor az újrakezdésre gondolok ezekbe a falakba ütközök, ő tette tönkre a kettőnk szövetségét, szerelmét .. nem neki kéne lépéseket tennie amivel azt próbálja bizonyítani, hogy valóban rám van szüksége ? Nem neki kellene küzdenie ? Ahoz, hogy valakit megcsaljuk, úgy vélem előtte mindig le kell értékelnünk a másikat, tudat alatt azért, hogy így önmagunkat megnyugtatva tudjuk megengedi azt amit épp teszünk. Hiszen alapvetően mindenki tudja, hogy a megcsalás az egy rossz tett főleg annak akivel megteszük. És végül itt kerülök vissza az elejéhez, ha eltudott annyira engedni, el tudott annyira távolodni tőlem valaki más miatt akkor ott nem volt akkora szerelem tök mindegy mennyi idő után teszi meg. Miért változna ez meg hirtelen azután, hogy megcsalt ? Hirtelen (hozzá teszem azután, hogy kiderül) ráeszmél, hogy úristen micsoda szörnyűséget is tettem és életem szerelmét épp most veszítettem el ? Csak számomra van itt sok ellentmondás ? Illetve ha újrakezdenénk én is megcsalhatom őt ? Számomra is engedélyezett az a fajta önzés, megélése amiről beszéltél ? Én úgy vélem, hogy ezt az életet ebben a böezacskóban/testben éljük le és a mi döntésünk az hogy mit élünk meg vele. Mi döntjük el milyen kapcsolatba megyünk bele és kivel .... Közben végig tudjuk tetteink következményeit. Például egy haragot megélve vissza szólunk a főnökünknek és ezzel el veszítjük a munkánkat. Mégsem teszünk hanem csöndben folytatjuk a munkát és pár óra vagy nap után már nem is lesz olyan fontos az a vita ami miatt beszoltunk volna (egobol) a főnökünknek. Valahogy ez az érzés/indulat tova tűnik a munka végeztével. Így van ez szerintem azokkal a helyzetekel amik szembe jönnek velem amikor párkapcsolatban vagyok ... Jönnek mennek körülöttem lányok és adódnak helyzetek, de én döntöm el hogy bele megyek e vagy sem. Én döntöm el, hogy megéri e tönkre tenni azt a szövetséget amit már valakivel megkötöttem, érdemes e ekkora fájdalmat okozni valakinek aki szeret azért a kis örömért ? Stb stb Ezt nem látom, hogy neki miért nem jutottak ezek eszébe? Mikor nyíltan hazudott ? Ezeknek a gondolatoknak a tekintetben nem tudom mire tudnék alapozni egy ujralazedest. Mik azok a jelek vagy tettek az ő részéről amiket ha látod az jele lehet annak a sokkal jobb és erősebb kapcsolatnak mint amiről meséltél ? Vagy csak jobban fog tudni hazudni és emiatt nem veszem észre ha ismét megcsal ?🤔
Kedves Michael! Túl sok kérdést vetsz fel, nem tudok itt válaszolni. A könyvünk is kevés hozzá, de mindenre van válasz. Nézd meg minden videómat, mindenre megkapod a választ. Szeretettel: Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Köszönöm szépen, régóta követem a csatornádat. Láttam valamennyi videódat, és továbbra is foglak követni, az kommentekből szerintem világosan látszik, hogy én vagyok a megcsalt fél és jó egyetértek mindazzal amiket mondtál. Egyedül az újrakezdés, illetve azt hogy valaki jobb lehetne mint előtte volt. Ezt nem igazán tudom megérteni, illetve mik azok a lépések/tettek a másik fél részéről amik azt bizonyítják/mutatják, hogy itt valóban valami órási változás ment végbe és tényleg jobb ember lett, bízhatok benne és így tovább... 🤷🏼♂️ Köszönöm szépen. Az eddigi segítséget is amiket a videóid révén kaptam.
uborka1956 Lelki sérültnek te látszol, uborka. :) Erre nemcsak a kommented bizonyíték, hanem az álprofilod is. Kevés öröm lehet az életedben. Biztos nem ok nélkül. De legalább itt egy kicsit könnyíthetsz magadon. Szükséged is van rá. :)
uborka1956 miért manipulál Erika? És mi a célja? Szerinted a lelkileg sérülés az egy betegség? Egy bélyeg a gyenge embereken? A szegény szerencsétlen nőkön leginkább? Oszt aki sérül, ássa el magát?
uborka1956 Mindig is szánalmasnak tartottam a Gyurcsok féle szemfényvesztőket. De, ha szerinted Erika is ugyanazt csinálja, mint ő, akkor elég szegényes a mentális repertoárod. Az pedig,h "látatlanban" mondok rólad véleményt, csakis magadnak köszönd! Hisz te bújsz névtelenség mögé... Amúgy pedig a nyitó hsz-eddel éppen te törtél pálcát Erika felett, és sok más ember felett is, "látatlanban".
minne mano èn is ezen agyaltam. Tàvkapcsolat nem lehet nyitott kapcsolat.....mert mi külön vagyunk de hogx mig (3 èv minjmum) addib nyitotba legyünk.....? Csak èn èrzem gondolom azt hogy ilyen nincs? :-)
Kedves Erika! A határhúzós videó kommnetszekciójában beszélgettünk a megcsalás kapcsán (és ebben a minisorozatban is) példaként hozott "ő szeret vitorlázni, én nem" témakörről is. Én sok esetben úgy dolgozom önmagamon, hogy próbálom megtalálni a számomra kevésbé hasznos jelenségek, viselkedésminták okát, majd azzal kapcsolatban átprogramozni a gondolkodásomat. Ezért kérdésemmel most ebbe az irányba nyitok, kilépve a magcsalás, mint konkrét esemény "bűvköréből" :) Amikor az ember "elengedi, mert szereti" a párját - és maradjunk ennél - mondjuk két hétre vitorlázni az Adriára, azért (nálam mindenképpen) óhatatlanul az első érzések között megjelenik a megcsaláshoz hasonló "csomag", tehát a "nem tudom megadni neki" nyomán felbukkanó bűntudat(?), lelkifurka(?) - valami kellemetlen ízű emocionális szósz. Az jól felfogható és érthető, hogy az ennek kapcsán induló megbetegítő gondolataim dédelgetését "hagyjam abba", sőt még a hogyanját is már többé-kevésbé kidolgoztam a magam számára. Ezt azonban csak tüneti kezelésnek érzem... Véleményed szerint - és itt akadtam el, a gyökér kutatásánál - mi okozza ezt az érzést az emberben? Mi az, amitől ez az első gondolata? Ez tisztán a szülői/családi/társadalmi mintarendszer kártékony mellékterméke? Vagy keveredik bele genetika is, az "üss vagy fuss" ősztönbe kódolt félelem? Esetleg ez inkább önző ragaszkodás, hogy "miért nem velem érzi jól magát nullahuszonnégyben"? Féltékenység? Vagy valami egészen más? Túlagyalom? Hagyjam abba...? :) :) Izgatott kíváncsisággal várom válaszodat! őszinte szeretettel, Zoli
Zoltán Bertalan bár nem a kommentelőket kérdezted, de kikivánkozik belőlem válasz. Sztem - és én is megéltem ilyet, és én is kutattam az okát ennek a “kényszeres” gondolatnak - az ok az az, hogy nem elég erős a hitem önmagamban, a saját értékességemben, a különlegességemben, a szerethetőségemben. És ezért féltem a párom ott a messzi vitorláson....ilyenkor hoponopono-zom, és nemcsak megnyugszom, hanem sokkal vidámabb leszek, és erősebbnek érzem magam. De számos más módszer is van. Erika is sok sok sikeres megközelítési módot ajánl.
Az első megcsalás után elhittem hogy valóban megbánta és igen megbocsájtottam.Ujból megtette pár hónap után.Soha többet.Igyekszem talpra állni.Addig is hallgatom a videóidat. Köszönöm neked
Köszönöm. Nagyon sokat tanultam ebből a videóból.😊
Köszönöm !
Hittem benne! Nagyon jó kis videó, köszönöm. :) ❤ és igen, ha a nézőpontunkat meg tudjuk változtatni sokkal könnyedebb akár rendezni, akár elengedni.
Az újra kezdéshez szükség lenne arra, hogy a megcsaló fél megbánja a tettét ?🤔🤷🏼♂️
A szeret önmagában 1 üres szó, mindig a másik fél tudja, hogy szeretve van e vagy sem ... Abból ahogy viselkedünk vele.
Ebből következik az számomra, hogyha megcsalnak az a legutolsó olyan tett amivel azt fejezi ki számomra, hogy nem szeret ... Hiszen addig pont azért nem csalt meg mert szeretett.
1 szíve van minden embernek ott pedig csak egy üres hely van ahoz hogy valaki másnak helyet tudjak csinálni előbb ki kell üríteni, ki kell dobni a másikat onnan.
Lehet én látom rosszul, de eddig pont emiatt nem csaltam meg egyik barátnőmet sem.
Jól mondtad valóban azok a gondolatok érzések kavarognak bennem most is amit ezekben a videókban elmondtál.
De például mikor az újrakezdésre gondolok ezekbe a falakba ütközök, ő tette tönkre a kettőnk szövetségét, szerelmét .. nem neki kéne lépéseket tennie amivel azt próbálja bizonyítani, hogy valóban rám van szüksége ? Nem neki kellene küzdenie ?
Ahoz, hogy valakit megcsaljuk, úgy vélem előtte mindig le kell értékelnünk a másikat, tudat alatt azért, hogy így önmagunkat megnyugtatva tudjuk megengedi azt amit épp teszünk. Hiszen alapvetően mindenki tudja, hogy a megcsalás az egy rossz tett főleg annak akivel megteszük.
És végül itt kerülök vissza az elejéhez, ha eltudott annyira engedni, el tudott annyira távolodni tőlem valaki más miatt akkor ott nem volt akkora szerelem tök mindegy mennyi idő után teszi meg. Miért változna ez meg hirtelen azután, hogy megcsalt ? Hirtelen (hozzá teszem azután, hogy kiderül) ráeszmél, hogy úristen micsoda szörnyűséget is tettem és életem szerelmét épp most veszítettem el ?
Csak számomra van itt sok ellentmondás ?
Illetve ha újrakezdenénk én is megcsalhatom őt ? Számomra is engedélyezett az a fajta önzés, megélése amiről beszéltél ?
Én úgy vélem, hogy ezt az életet ebben a böezacskóban/testben éljük le és a mi döntésünk az hogy mit élünk meg vele. Mi döntjük el milyen kapcsolatba megyünk bele és kivel .... Közben végig tudjuk tetteink következményeit.
Például egy haragot megélve vissza szólunk a főnökünknek és ezzel el veszítjük a munkánkat. Mégsem teszünk hanem csöndben folytatjuk a munkát és pár óra vagy nap után már nem is lesz olyan fontos az a vita ami miatt beszoltunk volna (egobol) a főnökünknek. Valahogy ez az érzés/indulat tova tűnik a munka végeztével. Így van ez szerintem azokkal a helyzetekel amik szembe jönnek velem amikor párkapcsolatban vagyok ... Jönnek mennek körülöttem lányok és adódnak helyzetek, de én döntöm el hogy bele megyek e vagy sem. Én döntöm el, hogy megéri e tönkre tenni azt a szövetséget amit már valakivel megkötöttem, érdemes e ekkora fájdalmat okozni valakinek aki szeret azért a kis örömért ? Stb stb
Ezt nem látom, hogy neki miért nem jutottak ezek eszébe? Mikor nyíltan hazudott ?
Ezeknek a gondolatoknak a tekintetben nem tudom mire tudnék alapozni egy ujralazedest.
Mik azok a jelek vagy tettek az ő részéről amiket ha látod az jele lehet annak a sokkal jobb és erősebb kapcsolatnak mint amiről meséltél ? Vagy csak jobban fog tudni hazudni és emiatt nem veszem észre ha ismét megcsal ?🤔
Kedves Michael!
Túl sok kérdést vetsz fel, nem tudok itt válaszolni. A könyvünk is kevés hozzá, de mindenre van válasz. Nézd meg minden videómat, mindenre megkapod a választ.
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Köszönöm szépen, régóta követem a csatornádat. Láttam valamennyi videódat, és továbbra is foglak követni, az kommentekből szerintem világosan látszik, hogy én vagyok a megcsalt fél és jó egyetértek mindazzal amiket mondtál. Egyedül az újrakezdés, illetve azt hogy valaki jobb lehetne mint előtte volt. Ezt nem igazán tudom megérteni, illetve mik azok a lépések/tettek a másik fél részéről amik azt bizonyítják/mutatják, hogy itt valóban valami órási változás ment végbe és tényleg jobb ember lett, bízhatok benne és így tovább... 🤷🏼♂️ Köszönöm szépen. Az eddigi segítséget is amiket a videóid révén kaptam.
nagyszerű ember vagy, Erika! :)
Szeretem a "szemüvegeden" keresztül meglátni a világot!
uborka1956 Lelki sérültnek te látszol, uborka. :)
Erre nemcsak a kommented bizonyíték, hanem az álprofilod is.
Kevés öröm lehet az életedben. Biztos nem ok nélkül. De legalább itt egy kicsit könnyíthetsz magadon.
Szükséged is van rá. :)
uborka1956 miért manipulál Erika? És mi a célja? Szerinted a lelkileg sérülés az egy betegség? Egy bélyeg a gyenge embereken? A szegény szerencsétlen nőkön leginkább? Oszt aki sérül, ássa el magát?
uborka1956 Mindig is szánalmasnak tartottam a Gyurcsok féle szemfényvesztőket.
De, ha szerinted Erika is ugyanazt csinálja, mint ő, akkor elég szegényes a mentális repertoárod.
Az pedig,h "látatlanban" mondok rólad véleményt, csakis magadnak köszönd! Hisz te bújsz névtelenség mögé...
Amúgy pedig a nyitó hsz-eddel éppen te törtél pálcát Erika felett, és sok más ember felett is, "látatlanban".
uborka1956 pontosan így; a gyógyulási folyamatban pl. Erika is segít neki. Le is vezetted ezt ...:)
uborka1956 sztem ez a kérdés sokkal cizelláltabb....
Szeretem őszinte szavaidat
Aki csal mindig oka van rà hogy meg tegye senki nem szórakozàsból teszi , el kell engedni felesleges szenvedni tovàbb együtt !! !!
Boldogtalan volt
❤
Engem nem erdekel ha megcsalna a parom addig amig velem lakik.engem szeret.fizeti a szamlakat nemhagyom magamat osszetorni
minne mano èn is ezen agyaltam. Tàvkapcsolat nem lehet nyitott kapcsolat.....mert mi külön vagyunk de hogx mig (3 èv minjmum) addib nyitotba legyünk.....? Csak èn èrzem gondolom azt hogy ilyen nincs? :-)
Kedves Erika!
A határhúzós videó kommnetszekciójában beszélgettünk a megcsalás kapcsán (és ebben a minisorozatban is) példaként hozott "ő szeret vitorlázni, én nem" témakörről is. Én sok esetben úgy dolgozom önmagamon, hogy próbálom megtalálni a számomra kevésbé hasznos jelenségek, viselkedésminták okát, majd azzal kapcsolatban átprogramozni a gondolkodásomat. Ezért kérdésemmel most ebbe az irányba nyitok, kilépve a magcsalás, mint konkrét esemény "bűvköréből" :)
Amikor az ember "elengedi, mert szereti" a párját - és maradjunk ennél - mondjuk két hétre vitorlázni az Adriára, azért (nálam mindenképpen) óhatatlanul az első érzések között megjelenik a megcsaláshoz hasonló "csomag", tehát a "nem tudom megadni neki" nyomán felbukkanó bűntudat(?), lelkifurka(?) - valami kellemetlen ízű emocionális szósz. Az jól felfogható és érthető, hogy az ennek kapcsán induló megbetegítő gondolataim dédelgetését "hagyjam abba", sőt még a hogyanját is már többé-kevésbé kidolgoztam a magam számára. Ezt azonban csak tüneti kezelésnek érzem... Véleményed szerint - és itt akadtam el, a gyökér kutatásánál - mi okozza ezt az érzést az emberben? Mi az, amitől ez az első gondolata?
Ez tisztán a szülői/családi/társadalmi mintarendszer kártékony mellékterméke? Vagy keveredik bele genetika is, az "üss vagy fuss" ősztönbe kódolt félelem? Esetleg ez inkább önző ragaszkodás, hogy "miért nem velem érzi jól magát nullahuszonnégyben"? Féltékenység? Vagy valami egészen más?
Túlagyalom? Hagyjam abba...? :) :)
Izgatott kíváncsisággal várom válaszodat!
őszinte szeretettel,
Zoli
Zoltán Bertalan bár nem a kommentelőket kérdezted, de kikivánkozik belőlem válasz. Sztem - és én is megéltem ilyet, és én is kutattam az okát ennek a “kényszeres” gondolatnak - az ok az az, hogy nem elég erős a hitem önmagamban, a saját értékességemben, a különlegességemben, a szerethetőségemben. És ezért féltem a párom ott a messzi vitorláson....ilyenkor hoponopono-zom, és nemcsak megnyugszom, hanem sokkal vidámabb leszek, és erősebbnek érzem magam. De számos más módszer is van. Erika is sok sok sikeres megközelítési módot ajánl.
Kutyából nem lesz szalonna!