(Én): Álmomban feltűnik Manderley még, Mi ott történt, csak hűlt emlék. Új otthon vár, mely a tengerre néz, De kísért egy illat még. Itt is nyílik épp most a százszorszép, És a kéz a kézhez ér. Némán hallgatjuk így a hullámzást, S ez a csend több mindennél. ("Én" és a kórus): Egy álom már csak Manderley, Felejtünk mindent majd. A bűn, a vágy, s a szenvedés Amíg élünk, összetart. (Én): Bízunk egymásban, Mélység nem szédít. Fényes híd visz minket át. Vissza nem nézünk S hogyha átérünk Szabad élet vár ott ránk. ("Én" és a kórus): A múltat így ne féljük már, Az élőnek holt nem árt. Egy álom már csak Manderley, Tovatűnt s a gyász lejárt.
Remek előadás, remek szereposztásokban!
(Én):
Álmomban feltűnik Manderley még,
Mi ott történt, csak hűlt emlék.
Új otthon vár, mely a tengerre néz,
De kísért egy illat még.
Itt is nyílik épp most a százszorszép,
És a kéz a kézhez ér.
Némán hallgatjuk így a hullámzást,
S ez a csend több mindennél.
("Én" és a kórus):
Egy álom már csak Manderley,
Felejtünk mindent majd.
A bűn, a vágy, s a szenvedés
Amíg élünk, összetart.
(Én):
Bízunk egymásban,
Mélység nem szédít.
Fényes híd visz minket át.
Vissza nem nézünk
S hogyha átérünk
Szabad élet vár ott ránk.
("Én" és a kórus):
A múltat így ne féljük már,
Az élőnek holt nem árt.
Egy álom már csak Manderley,
Tovatűnt s a gyász lejárt.