A férjem autóból menet közben ugrott ki, mikor látott egy bácsit összeesni az utcán, én még azt se tudtam mi történt, ő már a mentőssel beszélt mit tegyen. Pár évvel ezelőtt égő házból mentett embereket, gondolkodás nélkül, ment segíteni..nekünk Ő a Hősünk!
Egy padon fekvő fiatalról szerintem sokan gondolják, hogy hosszú volt az éjszaka. Viszont, hogy a közterületes vagy parkolós emberke lazán elsétál a földön fekvő ember mellett, az necces.
Pesthez közel éltem fiatalságomat, aztán felköltöztem Pestre. Itt sokkal többször kerültem olyan szituációba, hogy "Hős" lettem. Az idézőjelet csak azért raktam ki, mivel én úgy gondolom, hogy segíteni másokon az nem hős tett, hanem emberiességi cselekedet. 1. A földalatti aluljáróban, a Deák téren egy anya két gyerekkel, az egyik gyerek pici, egy tolókocsiban, a másik meg kézen fogva ott toporogtak a lépcső tetején, hogy hogy jutnak le. Én meg odamentem, megfogtam a gyerek kezét, az anyja pedig a kocsit, és szépen lesétáltunk. 2. A lehel téri aluljáróba vezető lépcső tetején feküdt egy férfi, én már messziről kifigyeltem. Közben míg odaértem nézegettem az emberek reakcióit. Messziről nézték, és kerülgették, de egy se ment oda. Én pedig mikor odaértem, fölé hajoltam és megráztam a vállát enyhén, majd megkérdeztem nincs e valami baja. Erre ő, semmi, ls köszöni szépen, hogy figyeltem rá. No most jön a meglepő dolog számomra. Mikor elindultam onnan odajött hozzám egy hölgy, és megkérdezte, hogy mi van a férfival, jól van?. A bosszantó a dologban, hogy a hölgy már ott téblábolt jó ideje, kifigyeltem, és mégsem tett semmit. Miért? 3. egyik késő őszi éjszaka sétáltam a Nyugati PU körül, és találkoztam egy hajléktalannal. Szóba elegyedtünk, mire elmesélte hogy fázik, mivel ellopták a ruháit. Elhívtam hozzám, adtam neki pár szakadtabb pulóvert, amit én már nem hordtam. Ő megköszönte, én meg búcsúzóul adtam neki még egy zsíros kenyeret is paprikával meg tán hagymával. És mikor elbúcsúztunk adtam a kezébe egy ezrest is, hogy vegyen rajta valami kaját, ne éhezzen. 4. Görögországban egy kislányt kimentettem a vízből. Ott sem sokat gondolkodtam, cselekedtem. Most hirtelen ezek a történetek jutottak eszembe, de volt még több is, és ha úgy hozza a sors még lesz több is, mivel készen állok mindig, hogy segítsek másokon.
Nekem is volt már ilyen szitum egy hölgy megcsúszott mellettem a lépcsőn segítettem neki fel állni, de abban a 2-3 percben arra jöttem rá hogy sok ember segítene a másiknak csak.... nem is tudom hogy fogalmazzak, talán nem mernek.. mert addig nem lépett oda senki amíg én nem mentem oda, amikor már fel állt akkor vettem észre hogy aki már 10 - 20 méterre elhagyta, az is visszafordult és oda jött...
Egy földön , lépcsőn fekvő embert bármikor felsegítenénk , de aki egy padon fekszik ahoz max oda mennénk meg kérdezni ,hogy jól van e ? .... mert , lehet ,hogy csak ledölt piheni ... vagy akármi ...
Én szívesen segítettem még egy pár megrázó dolog nem történt. Pl: jól öltözött sima általános ember (nem olyan h rá nézel és tudod egyből h alkoholista) jött velem szembe az utcán és elesett. Megyek oda h megkérdezzem h jól van meg hasonlók megfogta a kezem és elkezdett utána ütni meg rúgni h mit akarok tőle hagyjam békén és hasonlók. Utána meg felkelt azt elég rendesen meg akart verni meg kirabolni. Ugyan ilyen volt már padon fekvő emberrel és hasonló szituációkal rendőrt is akartak már hívni
A lépcsős szitu már tényleg érdekes volt, mert ugye épeszű ember még akkor sem fekszik lépcsőre, ha koszos a ruhája (hát még akkor, ha frissen mosott és vasalt!). Tehát, ha ott fekszik valaki, ott tényleg gond lehet.
A férjem autóból menet közben ugrott ki, mikor látott egy bácsit összeesni az utcán, én még azt se tudtam mi történt, ő már a mentőssel beszélt mit tegyen. Pár évvel ezelőtt égő házból mentett embereket, gondolkodás nélkül, ment segíteni..nekünk Ő a Hősünk!
Egy padon fekvő fiatalról szerintem sokan gondolják, hogy hosszú volt az éjszaka. Viszont, hogy a közterületes vagy parkolós emberke lazán elsétál a földön fekvő ember mellett, az necces.
Pesthez közel éltem fiatalságomat, aztán felköltöztem Pestre. Itt sokkal többször kerültem olyan szituációba, hogy "Hős" lettem. Az idézőjelet csak azért raktam ki, mivel én úgy gondolom, hogy segíteni másokon az nem hős tett, hanem emberiességi cselekedet.
1. A földalatti aluljáróban, a Deák téren egy anya két gyerekkel, az egyik gyerek pici, egy tolókocsiban, a másik meg kézen fogva ott toporogtak a lépcső tetején, hogy hogy jutnak le. Én meg odamentem, megfogtam a gyerek kezét, az anyja pedig a kocsit, és szépen lesétáltunk.
2. A lehel téri aluljáróba vezető lépcső tetején feküdt egy férfi, én már messziről kifigyeltem. Közben míg odaértem nézegettem az emberek reakcióit. Messziről nézték, és kerülgették, de egy se ment oda. Én pedig mikor odaértem, fölé hajoltam és megráztam a vállát enyhén, majd megkérdeztem nincs e valami baja. Erre ő, semmi, ls köszöni szépen, hogy figyeltem rá. No most jön a meglepő dolog számomra. Mikor elindultam onnan odajött hozzám egy hölgy, és megkérdezte, hogy mi van a férfival, jól van?. A bosszantó a dologban, hogy a hölgy már ott téblábolt jó ideje, kifigyeltem, és mégsem tett semmit. Miért?
3. egyik késő őszi éjszaka sétáltam a Nyugati PU körül, és találkoztam egy hajléktalannal. Szóba elegyedtünk, mire elmesélte hogy fázik, mivel ellopták a ruháit. Elhívtam hozzám, adtam neki pár szakadtabb pulóvert, amit én már nem hordtam. Ő megköszönte, én meg búcsúzóul adtam neki még egy zsíros kenyeret is paprikával meg tán hagymával. És mikor elbúcsúztunk adtam a kezébe egy ezrest is, hogy vegyen rajta valami kaját, ne éhezzen.
4. Görögországban egy kislányt kimentettem a vízből. Ott sem sokat gondolkodtam, cselekedtem.
Most hirtelen ezek a történetek jutottak eszembe, de volt még több is, és ha úgy hozza a sors még lesz több is, mivel készen állok mindig, hogy segítsek másokon.
Stephen Brooks szuper vagy🦋
Nekem is volt már ilyen szitum egy hölgy megcsúszott mellettem a lépcsőn segítettem neki fel állni, de abban a 2-3 percben arra jöttem rá hogy sok ember segítene a másiknak csak.... nem is tudom hogy fogalmazzak, talán nem mernek.. mert addig nem lépett oda senki amíg én nem mentem oda, amikor már fel állt akkor vettem észre hogy aki már 10 - 20 méterre elhagyta, az is visszafordult és oda jött...
persz, ilyen poziturában mit várnak
Tehát akkor nem mindegy hogy hogyan fekszik egy ember?....
tehát akkor nem!
Érdekes figura lehetsz akkor te is :)
áhá
Egy földön , lépcsőn fekvő embert bármikor felsegítenénk , de aki egy padon fekszik ahoz max oda mennénk meg kérdezni ,hogy jól van e ? .... mert , lehet ,hogy csak ledölt piheni ... vagy akármi ...
Én szívesen segítettem még egy pár megrázó dolog nem történt.
Pl: jól öltözött sima általános ember (nem olyan h rá nézel és tudod egyből h alkoholista) jött velem szembe az utcán és elesett. Megyek oda h megkérdezzem h jól van meg hasonlók megfogta a kezem és elkezdett utána ütni meg rúgni h mit akarok tőle hagyjam békén és hasonlók. Utána meg felkelt azt elég rendesen meg akart verni meg kirabolni.
Ugyan ilyen volt már padon fekvő emberrel és hasonló szituációkal rendőrt is akartak már hívni
Ott fekszik a lépcsőn és nem és nem veszik észre basszus és ogya mongyok elájult,infartust kapott akkor mivan nem segítenek akkor sem???
A lépcsős szitu már tényleg érdekes volt, mert ugye épeszű ember még akkor sem fekszik lépcsőre, ha koszos a ruhája (hát még akkor, ha frissen mosott és vasalt!). Tehát, ha ott fekszik valaki, ott tényleg gond lehet.
Még csöves sem az illető!!!
Ne csodálkozzatok - amikor a társadalmat, aluljárókat telepakolták ilyenekkel ....