MI, MAGYAROK - Az első magyar nyelvű Szentírás - Vizsolyi Biblia

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 29 окт 2024
  • A XVI. század végén kegyelmi állapotban volt Vizsoly község.
    A török hódítás nem érte el, érezhető volt a közeli Sárospatak
    szellemi kisugárzása, valamint a forgalmas, Lengyelország és
    Oroszország felé vezető borúton feküdt. Mindezekre a kor egyház -
    újító mozgalmai termékeny hatással voltak. Az Újszövetséget
    Károli Gáspár, gönci esperes fordította, az Ószövetség szövegei -
    nél lelkésztársai is segítették. Mindez három évig tartott. A vizsolyi
    műhely 1588 és 1599 között működött. A munkát a Habsburg cenzúra
    engedélye nélkül végezték. Ez hatalmas kockázatot
    jelentett minden résztvevő számára, legyen az támogató főúr,
    fordító, papírt csempésző borkereskedő vagy éppen nyomdász.
    Végül nyolcszáz példányt sikerült kinyomtatni, ezek közül ötvennégy
    élte túl a történelem viharait. Huszonnyolc kötetet őriznek
    hazai gyűjtemények, a többi külföldi könyvtárak féltve őrzött
    kincse. Ez nem csoda, hiszen a Vizsolyi Biblia kéz műves kiadású
    reneszánsz könyvritkaság. De igazi értékét mi, magyarok ismerhetjük,
    hiszen egyházi, irodalmi és technikatörténeti csúcsteljesítményünkről
    beszélünk. Ez a maga korában szamizdat
    kiadvány a magyar sajtószabadság első szimbólumának is
    tekinthető. Reményik Sándor Károli Gáspár emlékezetének
    című versét így zárja: „De türelmén és alázatán által Az örök
    isten beszél - magyarul.”
    A Hungarikum Bizottság a Vizsolyi Bibliát 2015-ben a hungarikumok sorába emelte.

Комментарии •