Amerikában 600.000 gyereket bullyingonal. Igaz nem tűnik soknak 350.000.000 millió lakos mellett de akkor is belegondolni, hogy 600.000 gyereknek vannak öngyilkos hajlamai vagy akár maradandó depresszió. GYEREKEKNEK!!! #stopbullying
Most 29 vagyok,de általanos iskola óta piszkáltak,az egész 12 évem a küszködés és elkeseredettség volt. Minden áron szerettem volna minél előbb felnőtté válni. Mindent kipróbáltam, sok ötletet adtak, DE simán ignorálta a zaklató ezeket. Elkezdtem elhinni, hogy tényleg felesleges vagyok és..... Tavaly a munkahelyem miatt is pánik rohamom lett és mély depresszióba estem. El kellett mennem a pszichiátriára,ahol heti 2x kellett pszichológussal beszélgetnem ( nem kellett bent maradnom). Nehéz beszélni róla. Sajnos a zaklatás sok formáját elszenvedtem, még "barátoktól" is. Nekem segített a velem egyidős pszichológus, illetve a megértő párom. Nem mondom, hogy a tünetek elmúltak,mert egy vicces csikizésnél is visszatér, de már tudom kezelni egy részét. Jobban nem szeretnék bele menni, mert még nem vagyok képes mindenről beszélni. Kitartást, az életed semmi esetre se dobd el! Még vannak jó és szerető emberek! Köszönöm, hogy megoszthattam!j
Középiskolában volt egy különc osztálytársam, őt rendszeresen ,,bullying-olták". Igyekeztem mindig kiállni mellette, de nem is ez a lényeg, számomra ez nem volt kérdés ... 2 évvel érettségi után csak úgy a semmiből írt nekem egy levelet, amelyben köszönetet nyilvánított nekem...hogy mennyire sokat jelentett számára, hogy kiálltam mellette és bármikor szóba álltam, beszélgettem vele, amikor senki más nem tette. Azelőtt bele sem gondoltam ebbe az egészbe, de aznap, mikor ezt a levelet kaptam, könnyek szöktek a szemembe... Álmomban sem gondoltam volna! Akkor ott nem tűnt nekem nagy dolognak... Egyszerűen csak nem láttam őt rosszabnak bárki másnál. Emberek, minden kincsnél többet ér a szeretet! Tegyetek jót másokkal, ennél nagyobb kincs nem igen akad az életben! Merjetek kedvesek lenni, amikor senki más nem az, ez az igazi bátorság!
Nekem egy olyan osztálytársam volt még elsőben akit azért bántottak minden nap mert szegény volt és ápolatlan. Sajnos akkor nem tudtam mennyire rosszul esik neki ezért én is csúfoltam.
nálunk az volt az előző sulimban, hogy aki egy kicsit se volt besorolható az lúzer lett... legalább is úgy kezelték...én nem akartam beállni a sorba, kövér voltam nagy göndör hajjal, és más világképpel. De mostmár ha látnám őket a képükbe röhögnék mert nekem van stíluom, vannak céljaim, nem álltam be sorba, és soha nem is fogok. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy találják meg hogy miben különböznek... És most olyanokra gondolok mint: jólviselt, segítőkész, őszinte, szorgalmas. Bármennyire gyakran ismételt dolgok ezek, manapság nagyon ritka. Én is igyekszem ezekhez, és a hasonló jó tulajdonságokhoz tartani magam. (szerencsére ahova járok gimibe ott vannak barátaim) #stopbullying
Október elején a mi sulinkban(Budapest) is meghalt egy fiú emiatt. 8-os volt és felakasztotta magát. És az a legdurvább hogy kint volt a képe az aulában hónapokon keresztül, de senki sem beszélt róla. Egyik tanár sem. Nem beszéltük meg mit kell tenni ha azt látjuk hogy valakit zaklatnak vagy esetleg minket. A tanárok a gyerekekkel nem beszéltek csak egymás között. Sugdolózás, egy két véletlen hangosabb szó. De senki sem mert kiállni és beszélni. Ezt szörnyűnek tartom. És az nem elég hogy pár bátrabb gyerek közbeszól hogy fejezzék be. Ez ennél egy sokkal nagyobb probléma de ha senki sem képes erről beszélni akkor mást nem tehetünk mint várni hogy mikor történik meg ez újra. #stopbullying
Így lehet tökéletesen debil, érzelmileg nulla, probléma és konfliktuskezelésből csapnivaló társadalmat nevelni. Én értem, hogy kevés a tanári fizetés... De ez itt nem fizetés kérdése.
Furcsa, milyen kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek. Ijesztő, mennyire nem érdekli ez a felnőtteket. Felnőttként könnyű mondani, hogy ezek a bántások jelentéktelenek. Gyerekként viszont borzasztó azt érezni, hogy "butaságok" miatt törsz össze lelkileg, es ez senkinek nem számít igazán. #stopbullying
Ilyen ertelmes csatorna nincs nagyon a youtubeon! Köszönjük hogy megosztod velünk a tudásod tapasztalatod gondolataid én imádom a csatornádat ne haggyad abba sose 😁 #stopbullying
A tanárunk pont ma hozott be egy videót az interneten valószexuális bántalmazásról. Nagyon jó dolog hogy sok híres ember foglalkozik ezzel a témával. 💖😊
Nagyon sokat számít,hogy a tanárok hogy állnak hozzá ehhez. Én egyszer lementem a töritanáromhoz és látta rajtam,hogy van valami. Kihúzta belőlem,hogy a többiek bántanak a súlyom miatt. Ezután megölelt és azt mondta,minden rendben lesz. Tudom, nem volt ez nagy vigasz,de nekem akkor a világot jelentette
Hé te, aki olvasod ezt a kommentet: Maradj erős, tudom, hogy milyen rossz bántalmazottnak lenni. Küldök minden pozitív energiát, hogy sikerüljön átvészelned a nehéz időket, és szívből remélem, hogy ennek ellenére is képes leszel teljes és boldog életet élni😞💖
Én végig szenvedő alany voltam. Óvoda, iskola, teljesen mindegy. A fő lényegük mindig az volt, hogy nekem élnem sem kéne, dögöljek meg, nem vagyok jó semmire, mindent elrontok. Egy ember, akit a barátomnak gondoltam akkoriban, még jobban a lelkembe véste ezeket, iszonyatos erővel. Meg vagyok róla győződve még mindig, hogy mindent elrontok, nekem nem szabad, hogy érzéseim legyenek, nem szabad, hogy barátaim, családom legyen, mert a puszta jelenlétemmel is tönkreteszek mindenkit, így minden barátságomat direkt szabotáltam végül, hogy "megmentsem őket magamtól". Akik most vannak az életemben, azok viszont felnyitották a szemem. Lassan egy éve járok pszichológushoz, nagyon-nagyon lassan, de van eredmény. És mindjárt harminc éves leszek. Kamaszkoromban azt hittem, majd felnőttkorban el fog múlni, ahogy kikerülök a suliból, de tévedtem.
Engem még álltalánosban közösítettek ki. Két évig bármit mondtam, kigúnyoltak, ha bármihez hozzáértem, nem értek hozzá, azzal a felkiálltással hogy leprás vagyok. Nem tudom pontosan, miért száltak rám, a hangadó (fiú)-val volt korábban valami szóváltásunk, aztán mikor egy osztályba kerültünk, ez történt. A legtöbb osztálytársam csak egyszerűen félrenézett, a mások előtt engem lehurrogók, négyszem közt normálisak voltak velem. Évekig iszonyat düh volt bennem emiatt, mostanra már ezt elengedtem(33 éves vagyok). Annyi következménye van, hogy egyáltalán nem tolerálom azt a viselkedést, és rögtön szólok, illetve hogy nagyon erélyesen kiállok magamért és másokért. Ami viszont negatívum, hogy nehezen ismerkedem, és nehéz elfogadnom, hogy valaki a családomon kívűl tényleg kedvel, vagy megszeret. Tudatosan persze tudom, hogy ez egy hülyeség, de maga az érzés, mindig befészkeli magát a gondolatok színtjén is. Nem tudom, tanácsnak számít e, de én ha valaki megpróbál megalázni, azon nyonban, nyugodt hanon (de úgy hogy a környezetünk is hallja) szembesítem a viselkedésével. Erre álltalában nem tudnak mit reagálni. Felnőtt korban ezek a dolgok álltalában az ember háta mögött zajlanak. Volt olyan régi munkahelyemen, hogy hallottam magamról egy hazugságot, tudtam ki terjeszti, elé álltam, és jó hangosan kérdőrevontam.
Ja, egyszer számháboruztunk. ki álltam már a felénél mert igazságtalan volt. Túlerőben volt a másik csapat. Engem nem az érdekelt! Aztán könnyeztemert kicsit cikiztek utána.kicsit sírtam aztán az osztály társam elkezdte: nemtutsz veszíteni (ezzel piszkált) meg vertem mert már nagyon zavart aztán a másik csapat ugyebár az ellenfelünk azzal kezdet csúfolni hogy: síró,bögő masina meg ilyenekkel piszkáltak! Én vissza szóltam nekik de nem jött be! A tanár les*art mindent hallott mindent látott és semmit nem csinált. Annyira rosszul esett 😢😢😢😢😢😢😢😢
Ott a pont!!!És ahogy a videóban is elhangzott,a gyermekkorban történt kiközösítés,bántalmazás,csúfolás a felnőtkorra is kihat és ez történt velem is!Hiába történtek ezek már több mint 10 éve máig érzem a hatásait.Az önbizalmamat azóta is keresem,bár mostanra megtanultam együtt élni ezzel.És ahogy te is írtad a tanárok többsége le se szarja sőt még rátesz több lapáttal és ő is tovább rombolja a gyerekek önbizalmát ahogy annó az enyémet is,aztán csoálkoznak az emberek,hogy miért nincs önbizalmam és miért jutottam pszichológushoz is és kellett Frontint szednem egy időben,és ami a legmegdöbbentőbb,hogy sokszor a szülők is csak tovább rontanak a helyzeten.
Én 8 és 14 éves korom között voltam bántalmazott. Folyamatos, éveken át tartó szekálás és kiközösítés áldozata voltam, néha fizikai bántalmazással megfűszerezve. Most, 18 évesen, még mindig érzem és láttatom a hatását. Akkor ugyanis úgy védekeztem, és hangsúlyozom, hogy hosszútávon NAGYON rossz megoldás, hogy falat húztam magam köré, és én is elkezdtem agresszívan viselkedni a bántalmazóimmal szemben. Persze nem olyan súlyosan, mint ahogy ők tették velem. Valamint, a falnak köszönhetően semlegessé váltam az összes emberi közeledésre. Védtem magam a rossztól, de a jót fel sem ismertem. Ennek a "falnak" a lerombolása nagyjából egy évemben került, erősen értem küzdő emberek segítségével. Abból az időből hoztam magammal az önképzavaromat, és a kezdetleges (valószínűleg bipoláris) depressziómat, ami azóta folyamatosan súlyosbodik, valamint a szorongást is. Teljesen visszahúzódóvá váltam ugyanakkor, viszont már meg tudnám védeni magam bántalmazókkal szemben. A magam példáját látva, áldozat valóban bárki lehet. Engem speciel nem túlféltő szülők neveltek, viszont egy külső jegy miatt kipécéztek maguknak az új osztálytársaim, és újabb és újabb csúfolódásokat találtak ki, amivel ronthattak a helyzetemen. Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy te, aki most ezt olvasod esetleg, és bántalmazott vagy, ne egy fallal próbáld megoldani, és ne agresszióval válaszolj, ahogy én tettem, mert évek múltán is érezni fogod ezt. Próbálj meg ignorálni, keress más társaságot, akár másik iskolában, másik osztályban. Én veled vagyok, és fogom a kezed, hogy segítsek, mert egyszer vége lesz ennek az időszaknak, és igen! Elég erős vagy ahhoz, hogy végig csináld, akár egyedül is! És hiszek benned, és szeretlek! Sikerülni fog minden, amit szeretnél, és ez nem fog hátráltatni a jövődben! #stopbullying
#STOPBULLYING #NOVIOLENCE :( Tudom milyen rossz erzes, engem elsőtől nagyon sokat bántanak, 6. év végén kezdtem el kezdtem el vagdosni magam, 7.ben végig ez ment, tanárok is elkezdtek "rámszállni", sok olyan ügyet rám kentek, amikről nem is tudtam, az apám 8 éves koromban molesztált, ez valahogy kiderült a suliban ezt is napiszinten hallgattam ezt...ő most börtönben van. 13 voltam amikor járni kezdtem egy 16 éves fiúval...ő...olyat tett velem amit nem akartam...megerőszakolt...féltem, megfenyegetett...hogy megöl...azóta is 2 ember tud erről...a legjobb barátnőm és a mostani barátom. Tavaly szeptemberben bevettem 50 szem frontin nevű nyugtatót...a suli lánywécéjében...de egy barátnőm rájött így kórházba kerültem...néha azon gondolkozom hogy jobb lett volna akkor meghalni... Most magántanuló vagyok, néha a mai napig megvágom magam...nagyon sok heg van a kezemimen, a combomon, a hasomon... Emellet szívritmuszavarom van, és nagyon sok rohamom lett a bántások miatt...ezzel is sokat bántottak pedig nem tehetek róla 😭😭😭💔 Köszönöm ha végigolvastad kisebb regényemet Egy 15 éves lány :(
Kitartás! Ne tedd ezt magaddal! Ne bántsd magad! Kérlek! Hidd el, nem megoldás ha bántod magad. Sokkal rosszabb ha bántod magad, hisz még több fájdalmat okozól magadnak. Hibá mondanám hogy ne legyél öngyilkos meg ilyenek valószínűleg nem segítene semmit, hisz az önbizalmad már rég halott. Ezért inkább azt mondom, hogy akkor ne magadért ne bántsd magad, hanem azokért akik szeretnek. Azt írtad van egy legjobb barátnőd és barátod is van. Ők biztos szeretnek. Kérj segítséget tőlük, vagy olyantól aki közel áll a szívedhez. Tudom, biztos nehéz lehet neked, de kérlek *NE* bántsd magad! Nehéz lehet elviselni hogy bántanak, elfogadni még nehezebb, elfelejteni meg még annál is nehezebb. De próbálj egy kicsit pozitívabban hozzáállni mindenhez. Egy kicsi életkedvet próbálj teremteni magadnak, hisz az fontos 😉 és a végére szeretnék egy nagyon jó, de rövid idézetet megosztani veled (amit amúgy lehet hogy ismersz de ez most lényegtelen) *"Merj élni, meghalni bárki tud!"*
Szőrnyü dolgok ezek de a vagdosás csak divat nem halsz bele. Csak akkor ér valamit ha nyaki űtöeret vágod ;) De ne tedd ezt az a több liter vér hiányozhat tudod ;)
#stopbullying Engem is bántottak 2-3éve néha még most is de azóta kiállok magamért, egy pszichológus segített nekem ebben. Ha baj van forduljatok ti is szakemberhez!❤
Kitartást, én is átmentem ezen, 2 éven keresztül nap szintén többször, utána egyre ritkult, mára csak elvétve van, pár beszólás. Nagyon át érzem a helyzetedet. ❤️😭 #stopbullying
Nem fogja elmondani a szüleinek, ez tuti. Neked kell megoldanod. Próbálj meg nem foglalkozni vele, másra fordítani a figyelmed, hobbi, új barát stb. Szard le, van és lesz akinek fontos vagy/leszel. Szerencsére nem nagyon volt benne részem, azt tudom még tanácsolni, ha beszólnak ne hagyd magad, ha testileg bánt valaki verd meg jól. :)
Sokan foglalkoztak már ezzel a témával, mégis úgy érzem, hogy Te dolgoztad fel a legjobban. A személyiséged igencsak pozitív, fontos témákkal foglalkozol, ami nekem nagyon tetszik. Engem alsós korom óta bántalmaztak verbálisan és sajnos testileg is. Ez megjelent 3. osztályban, kezdődött egy pofonnal, utesekkel, majd folytogatassa fajult, tehát nagyjából mindent megkaptam. Középiskolában ez ugyszint folytatódott, már a verbális része, igazából megelegeltem, és magantanulo státuszt kervenyeztem, amit szerencsére engedélyeztek is. Elmultam már 18 éves, ezeken a dolgokon mégsem vagyok túl, szedem a gyógyszereim, és orvoshoz járok, alvaszavar alakult ki nálam, stb. Aki ebben van benne, igazából aterzi más emberek fájdalmat is, és nem válik bantalmazova. Viszont úgy vettem észre, hogy a legtöbben képesek bantalmazottbol bantalmazova válni olyan személyek ellen is, akik nem okoztak nekik sérelmet. Szerintem az iskolában nem a sok hülyeséget kéne tanulni, hanem többek között ezt is, hogy ez hogyan elkerulheto, és talán nem a gyerekek lennének a legbrutalisabbak...
#Stopbullying Általánosban utolsóévben volt nállam, de nem érdekelt, animéket néztem és középsuliba pedig pont az animék kapcsán lettek barátaim is 😁 mindent bele többiek ✊
Saját tapasztalat, de egy jó tanács is. Mikor már az öngyilkosság kavarok valaki fejébe, akkor kell gondolni azokra akik szertnek és fontos vagy nekik, mit csinálnának ha nem lennél. Nekem ez bevált. #stopbullying
Emlékszem akárhányszor sírva oda mentem szólni, hogy bántanak/ csúfolnak mindig azt mondták az óvónők, tanárok, hogy: - Nem szabad árulkodni! És annyiban hagyták. Remélem, ez már változott. #stopbullying
Nálam se tedtek semmit a tanárok, hiába mondtam nekik. Sőt volt olyan is, hogy egy egy tanár sírva ment ki az osztályból és ordibálta, hogy felmond. De szerencsére megváltozott a helyzetem mert 6. elballagtam és mentem 6 osztályos gimibe. Ott minden nagyon jó, nincsenek bántalmazások az egész gimiben 😁
Nekem ilyen téren legalább félsikerem volt. Nekem osztályfőnököm ráncigálta ki a gyereket a fülinél fogva az óráról, ott ordibált vele. És ez se volt jó, főleg nem alsóban. Nagyon jó volt, hogy tenni akart valamit ezért, tisztelem is a tanárnőt, kedvelem is, de a szigor nem mindig a legjobb, ezt mostmár tudom, eltanulja vagy valami, van, hogy a beszélgetés segít.
Engem 1. óta bántanak (7.es vagyok) Nagyon rosszul szoktam érezni magam a legrosszabb 5.be volt: Féltem iskolába menni és kezdett kialakulni egy depresszió amit egy hónapja oldottam fel egy ÓRIÁSI botránnyal: Nagyon utáltam az életem és többször is próbáltam megölni magam! Én úgy álltam fel, hogy rájöttem arra, hogy nem kell nagy dolog a fogyáshoz csak azt kell csinálni amit szeretsz (sport/mozgás) csak sokkal többet én imádok biciklizni és fogok menni lovagolni is!! De a két fő okozója a Bullyingnak az a testsúlyom meg a csendességem volt! 3.ba olyan is volt, hogy folytogattak, asszem 6.ba verekedtem is! Az a fiú elköltözött vidékről és egy olyan ember maradt aki: Mindenbe beleszól, egy kis plázacica, mindig drága, mindenkit kussoltat, és én csak egy kis ribinek szoktam hívni (persze magamba) a depresszió még erősen bennem van: síró lányokat rajzolok, mindenen bőgök. Ha te aki olvassa ezt a komit áldozat vagy csak csinálj olyat amit szeretsz!! És ne foglalkozz a többi kis 💩-val!!! #stopbullying
Szerintem pedig: Foglalkozz velük! Azzal ha megfigyeled őket, feléjük immunitást, és alázatot illetve egyszerre nagyobbrendűséget is mutatsz(te nem csináltál ilyet!!!!Semmiféleképpen ne hangoztatva, éreezék a viselkedésedből!!!!!), elkezdenek befogadni. Próbálj velük egyenlő lenni, ez a gyengepont, magukat nem fogják támadni
@@AttilaMatolcsy De ők látták, hogy én csináltam az eggyik lány fogott vissza! És hidd el én mindent megróbáltam: 1. Kedves voltam 2. Kemény voltam 3. (Most tartok itt) inkább nem mondok semmit! De azért köszönöm a tanácsokat!😊
Naa a biciklitől jó erős lábaid lesznek. Ez nagyon jó. Amúgy meg sokat számít az ahogyan beszélsz másokkal. Az ilyen kis szarokkal azt kell éreztrtni hogy szánod őket és pont leszarod a véleményüket. Én a légynek sem tudnék ártani kedves srác vagyok. De ha meghallom hogy kibeszélnek vagy akármi hasonló történik csak oda szólok fa pofával egy öblös "Tessék mitszeretnél?" Utána valahogy elfelejtenek rólam beszélni. :D És nem vagyok se erős se fenyegető se semmi. Csak határozott és udvarias :D
Rendszerint bullying címen látom én is az erről a jelenségről szóló cikkeket, illetve ilyen formában került be a magyar nyelvbe is, ami azért nem egészséges, mert ezt a szót sokan nem értik, pl. az idősebbek. Másrészt pedig van erre magyar megfelelő: a zaklatás, iskolai zaklatás, kibertérben történő zaklatás (cyberbullying) elég jól megfogalmazza ezt a jelenséget. Igazán remek választás volt ez a videó is, Atis! Csak így tovább! #stopbullying Akit esetleg bővebben érdekel ez a téma, írjon privátban és szívesen elküldök neki egy írást ezzel kapcsolatban.
#stopbullying Még gyerek voltam, mindig én voltam, akit csúfoltak, kiközösítettek. Barátaim nem nagyon voltak, a mai napig fájó visszagondolni erre az időszakra. Most szülőként kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyermekemet úgy neveljem, hogy vele ne történhessen ilyesmi, bár a legtöbbször tanácstalan vagyok, mit tehetek én az ő érdekében, pont úgy, mikor én voltam gyerek. Most óvodás a kisfiam. Igen is több tájékoztatásra lenne szükség, segítség a gyerekeknek, szülőknek. Köszönöm ezt a videót, Atis.
13 okom volt c. sorozatot tudom ajánlani, aki még nem látta. Nagyon sok pozitív, lényeges gondolat van benne még ha nem is látszik első ránézésre #stopbullying
Nem szoktam gyakran komentelnib, de ügy érzem hogy ezel a kommentel akár seggitetek is. Még 2.os koromban kiderült hogy díszleksziás és díszgráfiás vagyok (azaz írás és olvasási nehéségeim vank), amint kederült a tanár és az osztálytársaim butának tartotak. Ez 4 éven keresztül tartót, ezért ezt el is hittem így el kezdtem úgy is viselkedni. Majd mikor felkerültem felsöbe az új tanárok nagyon sokat seggitet azal hogy pozitív megerösit adat. Ők biztositotak arról hogy okos vagyok. Ez nagyon jó volt és sokat seggitet, de enek elénere még mindig feszült leszek ha hangosan kell olvasnom vagy ha táblára kell írnom. Már 5 éve nem az a tanárom de még mindig mély a seb amit ő okozott. #stopbullying
MÁShogy jár az agyad, de jár! Nem rosszabb, nem jobb csak máshogy működik. Biztos van ami neked megy jobban. Jó esetben rájön a világ, hogy így kiegészítitek egymást. Hajrá!
Na látod pont ilyen vagyok kevés szeretetet kapok 1 barátom van es csak neten beszélgetek másokkal 😂 néha rossz érzés de egyébként sokszor hasznos tud lenni a magány
Most megyek középiskolába és 2 éven keresztül bántottak , anyukám nem értette ,tanárnő nem értette , aláírást gyűjtöttek hogy kidobjanak az iskolából a 23 emberből kb. 15-20 ember bántott. Szorongtam ,depressziós voltam 4-szer próbáltam megölni magam .Most próbálom alapozni a jövömet és megpróbálom helyre hozni az önbecsülésem .Örültem volna ha segít valaki vagy anyukám megérti . Ha valaki bántalmazott olvassa ezt akkor nagyon szeretlek és minden rendben lesz érdemes élni .💞
Én a mai napig ki vagyok közösítve mert dagadt vagyok és fiúkkal tudok jobban barátkozni... Szimplán csak azért mert nem vagyok olyan mint a mai lányok nagy része... de ez van :/ Inkább legyen ez minthogy olyan legyek... #stopbullying
Ismerek egy hölgyet aki ugyanígy csak fiukkal barátkozik meg is mondta sok no bolond! Jatszak a fejüket válogatnak dobaljak a pasikat egyik után a másik mikor meg egyedül vannak sírnak. Jo ez így max kicsit jobban odafigyelsz az evésre es mozogsz sétálsz belűről legyél jó ember
Azt érts meg, hogy amikor valaki "szavakkal bánt" és azt bántónak is érzed, akkor te bántod magad. Olyankor te erősíted fel magadban a más ártó szándékát. Te fogod bántani magad. A saját energiádat csak te használhatod és senki más. Ha azt mondom neked, hogy mosdj meg mert akkor felfrissülsz és ezt megteszed, akkor is te fogsz megmosdani csak az én hatásomra, de nélküled nem ment volna. Ha azt mondom neked, hogy kövér vagy és nem szép, akkor ugyan ott vagyunk. Mondtam neked valamit, amit te felveszel bántónak érzel, amikor erre gondolsz, pedig én csak egyszer mondtam. Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, amikor többen fognak össze ellened és minden nap ez ismétlődik, de a szavakkal bántalmazáshoz te is kellesz, hogy a szavaknak súlyt adj. Remélem tudtam segíteni.
Én csak láttam de annyira felidegesített hogy eggyszercsak elegem lett és kiáltam az mellett akit piszkáltak direkt lökdösik és néha utik a zaklatott pedig csak tűrte de nekem nagyon jó érzés volt kiálni mellette #stopbullying
Kedves "Tanulom Magam", sok videódat láttam már, ez is egy színvonalas videó, amihez alaposan készülté és egy csokorba összefogtad. Csak támogatni tudok, minden ilyen jellegű hangot. 1000 szálat is meg kell rángatni, hogy valami történjen az oktatási rendszerben. Gratulálok, csak így tovább! Innen Romániából, Maros megyéből, nyárádszeredából írok, egy 15 éves, 8. osztályos lány apukája vagyok, aki egyébként nagyon jó tanuló. Sajnos körülbelül két éve súlyos iskolai zaklatásnak volt kitéve a lányom - szünetben, majd folytatódót az egyik legnagyobb net-es közösségi térben - az iskolatársai részéről, ami viszonylag rejtve maradt az ügy komplexitása miatt. Három hete oda került az állapota, hogy a súlyos lelki sérülések miatt korházi kezelésben kellett részesüljön, jó hír viszont, hogy egy hete újra együtt a családunk. Ezek után, hosszú vezet majd a teljes felépülésig. Senkinek sem kívánom, hogy ilyesmit tapasztaljon. Gratulálok ehhez a videóhoz és a munkájukhoz, amely segíthet megelőzi ilyen és ehhez hasonló lehetséges eseteket! További részletes információval tudok részletesen szolgálni kompetens szakembereknek. Tiszteletem! Referencia link: facebook.com/szabogyoz
Én is voltam kiközösítve, kigúnyolva 3 éve. Ez Monorierdőn volt. És mindez azért, mert mozgássérült vagyok. 😢 Mikor beléptem az 5. osztályba, sok új gyerek jött az osztályba. Volt még egy "banda" az osztályban, akik óvodában is terrorizáltak. Emellett ki is lettem közösítve. Falhoz nyomtak, megaláztak nyilvánosan, elnyomtak. Szörnyű volt. A Five Nights at Freddy's segített nekem viszont ezt elviselnem. Ezeknek köszönhetően így három év után is előjön néha ilyesmi "nem vagyok tagja az osztálynak, senki vagyok", stb stb. Ma már új osztályban vagyok. Itt szeretnek. De ennek ellenére is itt van az a seb amit ők vágtak. De túl vagyok rajta! Akit viszont gúnyolnak, kívánom, hogy legyenek erősek, és bírják ki!😊😉 #STOPBULLYING
Ha valóban mozgássérült vagy, és ennek ellenére magántanulóság helyett iskolába vagyis közösségbe jársz, akkor egy hős vagy. Nem szorulsz védelemre, mert ez is bizonyítja, hogy egy lelki csoda vagy! Ezek után nem csoda, hogy irigyelnek :)
Hello, tudom hogy kicsit későn írok, de muszáj voltam hozzászólni. Szóval nem tudom melyik osztályba jártál, de itt azóta sem változott semmi. Igen, én is erdei vagyok, és noha nem vagyok perpillanat bullying áldozata, még mindig rémes a helyzet ezzel kapcsolatban.. De remélem azóta jobban vagy, nem kell a nemnormális emberekkel foglalkozni, a végén úgyis ők fognak belőle rosszul kijönni :)
Teljesen jó gondolatok, bár a személyes véleményem ezzel kapcsolatban, hogy ez intelligencia függő és sajnos az emberiség igen magas százaléka nem üti meg azt a szintet, hogy alapból eszébe SE jusson az, hogy folyamatosan zaklasson valakit. Ahhoz, hogy megszűnjön ez a jelenség valószínűleg az emberiség 90 százalékának el kellene tűnni. Persze, ha ez megtörténne akkor az még súlyosabb problémákat vetne fel. Bár maga a kiközösítés ellen folytatott felszólalások, cselekedetek támogatandók. #stopbullying
Kedves Atis! Nagyon szépen köszönöm,hogy erről a fontos témáról is készítettél videót.😊❤ Most erőt vettem magamon,és elmondom én is a történetem. Tudni kell,hogy én egy kis faluban élek,az iskolában is alacsony az osztály létszám. 2018.április elején voltam kiközösítve. Én ekkor hetedikes voltam. Az akkori egyik nyolcadikos lány,egyszer nagyon dühös,ideges lett rám,mivel valaki elkezdte terjeszteni,hogy én állítólag "lekurváztam" a barátnőjét. És feleslegesen mondtam,hogy nem ismerem a lányt ezért nyilván nem mondtam róla semmit. De akkor,abban a hónapban senki se hitt nekem. Az osztálytársaim is ellenem fordultak,és a nyolcadikos lány mellé álltak. Egy 14éves baráságot is kishíján elvesztettem. Utáltak,kiközösítettek,bántottak szóval,és nekem ez sok volt. Egy nap már nagyon nem tudtam elviselni ezt az egészet,és az osztályban olyanokat vágtak a fejemhez,amikhez semmi közöm nem volt. Sok lett. Elkezdtem a nyitott ablak felé szaladni,és az egyik osztálytársam fogott vissza. Ki akartam ugrani. Abban a percben ezt láttam a legjobb megoldásnak. Ezután megnyugtattak,jártam az iskola pszichológushoz aki segített. A szüleimnek is sokat köszönhetek,hogy mellettem voltak. Ez az én történetem:) Akit bármilyen bántalmazás ér/ért,az ne féljen elmondani a családnak,tanároknak,vagy bárki másnak,mert ők rengeteget tudnak segíteni!:') Mindenkinek KITARTÁS!❤ Erősek vagytok!❤ #stopbullying
Kiskoromban a szüleim nagyon sokat veszekedtek, mert már elvoltak válva. De ezt nekem nem mondták el így teteték, hogy egy normális család vagyunk kb. olyan 6 éves lehettem mikor anyukámnak anyira elege lett apámból, hogy inkább ketté bontották a házat. Az ovis korszakomat egy egoista emberként éltem le, és azt vártam a suli is ilyen egyszerű lesz.... Nagyon tudtam az 1.osztályos feladatokat így azt vártam ez 8.ig ilyen lesz. Soha sem tanultam vagy készültem még anyira mint az osztálytársaim egy órára. Így 5.ig csak csúfoltak... A német tanárom meg folyton megalázott még jobban.... Így az 5 évem szinte minden napját azal a gondolattal keztem, hogy hogyan végezek magamal... Most 6os vagyok és sok bunkó osztálytársam már elment igy most sokkal felszabadultabb vagyok mint voltam
Sziasztok! Most vagyok 17, de sajnos én is tapasztaltam/tapasztalom. Elsős korom óta engem is kiközösítenek, mert más vagyok. Nem érdekel a divat, többet vagyok a fiúkkal (emiatt kaptam már leribancozást), más az érdeklődésem, mint egy velem egyidős lánynak és nem járok minden hétvégén buliba. Ez nagyon jó alapot ad a mai napig az embereknek ahhoz, hogy furcsának tartsanak és támadjanak. Akármit tettem eddig, soha nem fogadtak el úgy igazán. Hatodikos voltam, amikor megismertem a legjobb barátnőmet. Azóta is nagyon szoros a kapcsolatunk. Nekem ő volt a mentsváram és még most is az. Neki mindent elmondhatok, mindent megbeszélünk és ha kell velem sír. Kilencedikben is megismertem egy csomó olyan embert, aki építette az önbizalmam. És megtanultam elleni a magam kis világában, azokkal a barátokkal lenni, akikre számíthatok és akik szeretnek. Kellett pár év, de ez is sikerült. (Bocsi a hossz miatt)
Én az elfogadás és visszavágás taktikájának vagyok a híve. Csődtömeg vagyok, pápaszemes vagyok, zsíráfnyakú vagyok, hülye vagyok. stb... ezeket elfogadom, de nem akárhogyan. A visszavágás pedig nem azonnal történik. Emellett van még más finomság, amivel fel lehet venni a harcot a bántalmazókkal szemben. Engem piszkáltak, kinőttem. Elkezdtem gondolkozni és a megfelelő Taktikát választottam. Ha érdekel elmondom, ha nem, akkor ennél többet nem fogsz látni. ;)
Engem most nemrég bántalmaztak érzelmileg az osztályban azért mert nekem tetszik egy fiú az osztályban ezt páran megtudták és onnantol kezdve majdnem mindenki piszkált addig amíg nem szoltam a szüleimnek és az osztályfőnökömnek most legalább már nem csesztet senki :)
"ez a viselkedés ez k..a nem menő" -ez tetszett a legjobban! :D Egyébként támogatom is! Tökéletesen megfogalmazza az egész videó lényegét! Köszönöm, hasznos volt! :)
Engem egyszer zaklattak. Nem tudom miért, őszintén mondom, máig nem tudom, mi a f*sz bajuk volt a kattant tyúkoknak (megjött nekik vagy mi a mákos rétes). Hatodik osztály környékén a legtöbb lány ismerősöm elkezdett körmöt festeni, posztolni. Én mindig is utáltam a „csajos“ dolgokat és hülyeségnek tartom máig azt, hogy valaki képeket tölt fel magáról ész nélkül, ezért egy idő után elhidegültem tőlük. A fiú barátaim azonban megmaradtak, sőt! Komoly lelki támogatást kaptam tőlük, amire nemsokára szükségem is volt, ugyanis az egyik lány elkezdett szekálni. Terjesztettek dolgokat, amik nem voltak igazak és miután csak fiú barátaim maradtak (pár kivétellel) kikiáltottak kurvának. Az ember hatodikos korában azt sem tudja, hogy mit jelent, de már ezt kénytelen hallgatni. Ettől elég szomorú véleményem lett arról a lány típusról, amit a zaklatóim képviseltek. Mindenkinek aki hasonlót élt át: Ne adjátok fel! Keressetek olyan embereket, akik az eszüket is használják, ők segíthetnek. És tudom, nagyon kínos tud lenni, de mondjátok el bátran valakinek, akiben megbíztok. A zaklatás bűncselekmény. Ha lefényképezed a bántó üzeneteket, vagy bármi mást, simán kirúgják őket az iskolából/munkahelyről. De ne felejtsétek el, hogy mi után ezt megtettétek, tiltsátok le őket. Nem vagytok kötelesek a mocskolódásukat hallgatni. Én mindenki mellett állok, aki velem hasonló helyzetben van/volt és üzenem azoknak az idiótáknak, akiknek nincs jobb dolga, mint másokat csesztetni: „Ti szörnyű gyerekek, nem látjátok, mit tettetek? A ti tudatlanságotok volt az, ami megteremtette ezt a szörnyet! [...] Ti szörnyű gyerekek!“ Set It Off -Horrible Kids #Stopbullyng
Üzenem mindenkinek akit valaha is bántottak/bántanak hogy ne adjátok fel. Értékesek vagytok. Higgyétek el biztos van valami az életetekben amiért érdemes harcolni. Harcoljatok azért akit szerettek. Neki fontos hogy boldogok és erősek legyetek. Szeret benneteket a családotok, a barátotok, lehet a pénztáros is akinek mindig van visszajáró aprótok, az akármilyen kisállatotok, vagy a macsesz akit múltkor megsimogattál az utcán. Az is lehet egyszer gyereked lesz aki tuti szeretni fog, vagy azzal hogy kitartasz pár év múlva inspirálsz másokat akik ezért szeretni fognak. Ha megismered önmagad akkor meg te mindig ott leszel magadnak hogy lásd a benned rejlő szépet. Többen szeretnek mind gondolnád, viszont emberi rosz szokás hogy nem mutatjuk ki eléggé. Márcsak azért is megéri küzdeni, hogy ne adjuk meg az örömet a bántalmazóknak. (Én minden embert szeretek aki tesz azért hogy jobb legyen ez a pokoli világ, ha közéjük tartozol tudd hogy téged is. 🙂)
Van egy nagyon jó könyv, a Massza, ami az iskolai és a netes bullyingról szól. A főszereplői gimisek és egészen a kezdettektől végigmegy a borzasztó végkifejletig. Nagyon tetszett benne, hogy nem csak az ‘áldozat’ szemszögből mutatja meg a dolgokat. Én magát a könyvet nem olvastam (még nem sikerült beszereznem), de egy színházi neveléses előadást láttambelőle az osztályommal. Bárki tanár ezt olvassa, gimiseknek szerintem kötelező lenne!!
#stopbullying Sok éven át az egész osztály kiközösített, csúfolták... Napi szinten de utána lett egy ember aki segített nekem. Igaz messze van de lélekben mindig ott volt velem és ő az aki erőt ad. Ha van legalább 1 ember aki törődik veled gondolj rá 3s sokkal boldogabb leszel. Soha be add fel légy erős mert ha utánna lesz akár 1 ember us az sokkal szebb lesz💗
Szólok azokhoz, akiket rendszeresen bántanak és kiközösítenek az osztályban. Pontosan tudom, hogy hogy érzel. Tudom, mert ott voltam a helyedben. Félsz. Félsz bemenni az iskolába. Félsz elmondani a szülőknek. Félsz szólni a tanároknak. Félsz visszavágni. Folyamatos félelemben éled le az életedet. Fizikálisan bántalmaznak az osztályban, az öltözőben, vagy az iskola kijárata után. Úgy érzed, hogy gyenge vagy és egy senki vagy. De egyik sem igaz. Vagy valaki, és ha még mindig odajársz, akkor igenis erős vagy, hogy bírod nap mint nap. Az iskolába ne félj bemenni. Ott kapod meg a tudást. Ott alapozod meg, hogy mi lesz belőled, és milyen rétegbe kerülsz. Lefogadom, hogy a bántalmazóid közül egyik sem jó tanuló. Nem vagy erősebb, vagy magabiztosabb náluk, úgyhogy legyél ebben jobb. Húzz rá a tanulásra. Mi, hogy nem kapsz érte tiszteletet? Persze, hogy nem. Most még nem. Majd 15 év múlva, mikor főnöknek hívnak, akkor igen. Ők csak a jelent látják, te lásd a jövőt. Mutasd meg nekik. Lehet, hogy nagyobb izmokkal érettségiznek, de te több tudással fogsz. A szülőknél az a legfontosabb kérdés, hogy számíthatsz-e rájuk. Szeretnek téged, törődnek veled? Szólj nekik. Apád egy alkoholista, aki otthon ugyanúgy bánt? Akkor inkább hagyjuk,de akkor valószínűleg már nem félsz kiállni magadért. Szeretnek, de így is félsz attól, hogy ők is lenéznek, milyen gyenge vagy? Ne félj, nem fognak. Ne félj megnyílni előttük. Lehet, hogy már visszaütöttél, vagy csúnyán beszéltél a bántalmazókkal. De ettől a szüleid szemében nem leszel kevesebb, még ha azt mondják se. Segíteni fognak ilyen vagy olyan módon. Vagy talán attól félsz, hogyha bemennek az iskolába ügyet csinálni a dologból, akkor mindenki lenéz téged? Na és, nem néztek le eddig is? Vagy olyan érzésed lesz, hogy egy védtelen kisgyerek vagy, aki nem tud kiállni magáért? Jól érzed. Na és? A bántalmazóid is ugyanolyan kisgyerekek, mint te. Ne foglalkozz velük. Vagy attól félsz, hogy apád úgy megveri a srácot, hogy az ő apja verekedni akar? Nyugi, a felnőttek ezt már több ésszel tudják lerendezni, és ha mégse, hát ott a rendőrség. Tanárokat akarod segítségül hívni? Hát sok sikert. Rájuk aztán ne számíts. Magánéletük alig van, otthon is a munkájukkal kell foglalkozniuk, cserébe meg egy Tesco-s árufeltöltő fizetését kapják. Szóval nem fognak avval foglalkozni, hogy az egyik tanuló nem érzi jól magát a közegben. Szólhatsz nekik, tudni fognak a helyzetedről, de magasról leszarják. Az igazgatóra se számíts. Tudod, mi lesz, ha szólsz nekik? Behívnak egy kis elbeszélgetésre az irodába, vagy rosszabb esetben az osztályban csinálják mindenki előtt. Valószínűleg már visszavágtál a seggfejeknek csúnya beszéddel, trágár szavakkal, és a kis féreg ezt fel tudja hozni ellened. Persze, te ezeket csak azután mondtad, hogy bántott, de a tanárt ez nem fogja érdekelni, mert ő nem egy nyomozó, nem egy bíró. Megelégszik annyival, hogy mindketten ugyanolyan rossz gyerekek vagytok, nem bírtok megférni egymás mellett. Esetleg szépen kibékítenek titeket, és kezet kell fognotok egymással, mint két jó barát. Esetleg beírnak egy osztályfőnökit, vagy egy igazgatóit, hogy hátha ez leállít benneteket, de hidd el nekem, az a féreg ennyitől nem fog leállni, nem lesz béke. Hidd el, mert hozzánk már rendőrt is kellett hívni, és az se tudott békét teremteni. Csak a szülőkre számíthatsz. Ha rájuk sem, akkor az egyetlen megoldás a kitartás. Tudd, hogy egyszer ki fogsz jönni onnan, egyszer otthagyod azt a geci iskolát, egyszer vége szakad a rémálomnak. De felhívom a figyelmedet, az se mindegy, hogyan. Ha nem tanultál, és a gyárba mész, vagy építkezésre, ott készülj fel ugyanerre. Jobb helyeken a főnökök foglalkoznak az ilyennel, hiszen számít nekik a cég hírneve, de rosszabb helyeken ezt ugyanúgy leszarják. Onnan már csak úgy van kiút, ha jobb helyre mész, vagy kigyúrod magad (azt tisztelik). De ha jól tanultál, és egyetemre mész, onnan meg valami magas helyre, akkor szép életed lesz. Sokan nem így tartják, de ahol okosabb emberek vannak, ott kevesebb a rosszindulat is. De hát miért is boldogítanák magukat a másik bántásával, ha már nem bántják őket a szüleik, és pénzhiányuk sincsen. Nyilván ott is vannak rossz emberek, de ott már szólhatsz a nagyfőnöködnek, ő foglalkozni fog vele. És ami a legfontosabb, tudom, hogy hatalmas traumákon mész keresztül, de ne hagyd, hogy ez kihasson a jövődre. A világ nem olyan sötét, mint te gondolod, és nem minden ember egy szadista rohadék. Te most kifogtad a szarabbik részét, de ne félj, lesz ez jobb! Kitartás! Nem vagy egyedül, és nem tart örökké!
Nagyon motiváló lett ez a videó, köszönöm, Attis-sensei! Szóval az én story-m: Egészen December elejéig mindössze 4-en voltunk lányok. Köztük a legjobb barátnőm. Majd az előbb említett időpont táján jött egy lány, aki eleinte egész rendes, segítőkész volt. Persze a legjobb barátnőm épp azon a héten hiányzott. Az új lány hamar beilleszkedett, megszerettük, szinte már barátnőmként tekintettem rá (ami nagy szó, ugyanis én nem vagyok az a "váltok veled két szót és tesók vagyunk" egyén). Ezt követő héten jött végre a legjobb barátnőm, vele is megismerkedett a ~szamára még új~ lány. Aztán teltek a hetek, elment a téli szünet, jött a 2019. Már az első tanítási napokon beszólogatott, de ez annyira nem érdekelt, ignoráltuk. Január közepén a legjobb barátnőm a tesi öltözőbe annyira megalázta, hogy bent maradtunk és még én is sírtam vele együtt. Ugye a lány addig már összeszedte a népszerűbb emberekből álló "army"-ját, nehogy véletlenül vissza is merjen szólni valaki. Január végén egy matek órán beszólt nekem (elég durván), én pedig enyhén és humorosan visszaszóltam neki, amin nevetett az osztály. Ő neki ez nem tetszett, így folytatta a velem való kötekedést, aminek persze még egy poénos beszólás lett az eredménye - tőlem.(Mai napig büszke vagyok magamra, hogy kiálltam magamért.) Ez addig-addig folytatódott, míg odajött hozzám, és nekem vágta a matek könyvet. Azonban ezt egy srác már nem tűrte, és megkérdezte, hogy én mégis mit ártottam neki. A válasza természetesen egy sültkrumpli iq-jával versenghetett volna - "bevédi a csaját". (Barátságon kívül nem volt több köztünk.) Erre mondta a srác, hogy "nem vagyok együtt vele, csak már elegem van a folyamatos piszkálásaidból". A lány erre annyira igedes lett, hogy majdnem megütött engem, hálistennek kitértem ütése elől, ami még egy lapáttal rá rakott, hogy az osztály megintcsak nevetett rajta. Ahogy elnéztem, már idegösszeroppanása (túlzás, de a lényeg átment) volt a lánynak, a ~minimum~ 4 centis műkörmével kicsikarta a szemöldökét. A srác ~bár nem kellett volna~ a vállát megbökte, mivel akár találhatott volna is az a rám mért ütés. A lány kiment a teremből. Teltek az órák, jött a tesi, amin az udavron voltunk. A lány ott volt, majd eltűnt és egyszer csak előjött az anyjával együtt. Megkeresték a scrácot, és az anyja simán megütötte volna, ha a tanár nem avatkozik bele. Ezek láttán rámjött a sírógörcs - aminek köszönhetően hányingerem lett. A legjobb barátnőmmel beszaladtunk a lány mosdóba, szerencsére nem hánytam és megnyugodtam. Talán. Kimentünk és egy szempillantás alatt az igazgatóval találtam szembe magam. Nem igazán emlkészem pontosan már mit mondott. A lényege, hogy ne szóljak vissza senkinek, akármilyen rosszul is esik. Nade könyörgöm, (tapasztalataim szerint) elkönyvelnek süketnek, aztán +1 csúfnevet üdvözölhetünk az ezeknek készült szótárban. Viszont eltértem a story-tól. Felhívtam anyut, hogy nem merek hazamenni, ugyanis a lányt ismerve megvár az anyjával és (nem túlzok) megver. A maradék óra lement, anyáék az iskola bejára előtt álltak. Szerencsére. Majd hazamentünk. Eközben a srác nénje és a lány anyja olyan balhét csináltak, hogy az igazgató is lement. Ezt mind hallottam osztyfőnökömtől, persze ő is ott volt. Köszönöm szépen, hogy elolvastátok, ezt a leírhatalanul hosszú történetet. További szép napot!😁 #stopbullying
engem mai napig kiközösítenek, ma is beszóltak hogy csúnya vagyok stb.... 2 emberrel tartok csak kapcsolatot, szorongással megyek minden nap iskolába ....gyűlölök emberek közt lenni....
Nézd mennyi ember van a földön! Ők SOKKAL többen vannak, mint azok a pár emberek akik kicsúfolnak téged. Gondolj rájuk és a szánalmas csúfolódók egyböl megsemmisülnek. Pitiáner senkik kis csoportja, akik arra sem méltók hogy feléjük fordulj! Emberi értékük nulla. 🥰
Én nekem még jobb volt a sorsom: Egyszer nagyon összevertek, vékony voltam, erőtlen, de megerősödtem és edzettem hogy erősebb legyek, lehet hogy nem érdemelték meg és lehet hogy faszméregetésnek hangzik, de az összeset összevertem, addig amíg be nem fejezték. Az osztályom szép lassan belátta hogy ez hülyeség és befejezték. Akiknek sokkkkaaal rosszabb annak kitartást, hidjétek el, ne haggyátok magatokat, egy idő után megunják hogy nincs eredmény és befejezik :D Sok sikert, és köszönöm a videót! Egy 13 éves srác
Köszönet - a videóért és a kommentekért. Ráadásul a kommentek - pont a személyes érintettség miatt - legalább annyira fontosak, mint a videó. Sajnos a tapasztalatom nekem is az, h a tanárok nem törődnek ezzel, és nem tudatosítják, mennyire fontos erről beszélni ahhoz, h felfogják a gyerekek, h miről van szó, és hogy ez nem játék. Sokan felnőttként sem értik, miről is van szó, milyen következményekkel jár a bullying. Eszméletlen fontos videó és komment-szekció!!!
Régebben a volt edzőcsoportomban engem is bántalmaztak, és ezt most sajnos máson élem ki. Próbálok vele leállni, viszont hogy egyre inkább mélypontra kerülök, és mert nem találok senkit, akinek el tudnám mondani, pontosan mi történik velem. Ezért azon az osztálytársamon élem ki. Innen is nagyon sajnálom, de nem tudom elfojtani a mérgemet, és emiatt a lelkébe tiporok. Általában egy "kemény" arcomat mutatom, mert félek, ha megmutatanám magamat, akkor nem fogadnának el. Félek, ha meglátnák az érzékenyebb énemet, megint abba a helyzetbe kerülnék, amibe nem szeretnék. A vicc az, hogy évente egyszer akadok ki (de olyan nagyon),de az mindig sítáborban. Nekem is van egy tanárom, aki folyamatosan beszólogat, kiröhög embereket. Reméljük, én is, és a többi bullyingoló is le tudjon állni ezel, és egy boldog világot tudjunk élni. Valamikor csak összejön az emberiségnek.#stopbullying
Sokszor(3x ) költöztünk és jelenleg a 3. Helyen járom az általánost. 4.ig csúfoltak, ezért is kellett részben költözni. És ez nem a jajdekövérvagy típusú csúfolás hanem amikor már tényleg a létezésed a gond, ráadásul 90 gyereknek(egyébként akik bántottak, mára nagyon mélyre sülledtek) ráadásul azért kedtek bántani mert a legjobb barátnőm elárult. A költözés után megint volt egy rosdz időszakom tavaly, nem fogadtak el az új helyen. Öngyilkos akartam lenni. Aztán az egyik tanárom segített. Nem szólt nekik, csak meghallgatott és ram mosolygott. Aztán újra költöztünk, a tanárt és az összes addigra igaz barátaimat otthagytam. Most itt vagyok az új helyen, itt nincs meg a helyem. Nem bántanak, de tény hogy nem fogadnak el. Jövőre megyek gimibe. Vajon ott is ez lesz?
Nekem pont hogy gimiben maradt abba az összes bántalmazás. Alsóban is sokat csúfoltak kb minden miatt. De én mindig mondtam magamnak, hogy "én majd többre fogom vinni az életben mint ők", " már csak kicsit van hátra" meg ilyenek és 6 után sikerült bejutnom egy 6 osztályosba. 41 vagyunk, de nem bánt senki senkit és nagyon jól érzem magam abban az osztályban. Sok barátom lett akikben megbizhatok. Te is bizakodj a jövö féle és "Isten is megsegít!"
*NE! NE TEDD EZT!* Azzal nem segítesz magadon, támadhatóvá válsz. Inkább probálj az átlaggal elvegyülni, a toppon lévők azok akik a diákok által is egyszercsak ki lesznek közösítve illetve a tanárok is utálni fognak.
Figyelj én nagyon csendes vagyok semmi barátom de azt javaslom próbáld meg azt hogy próbálj vicces lenni néha beszelj hangosan meg ilyenbaromságok ahogy tapasztalom sok embernek bejön és próbálj a kinèzetre is törekedni szerintem sokat számít sajnos de ha sok lany van az osztályban próbalj nekik segíteni és próbalj bizonyítani hogy okos vagy talán ez segíthet 😂
Én csak általános iskolában, főleg alsoban éltem át. Nem igazán voltak barátaim és visszahuzotodd voltam. Középiskolában változtattam néhány dolgon. Pozitívan álltam hozzá a 9. osztályhoz, barátkoztam már a gólya táborban és közösség részévé váltam. A mi osztályunkban szerencsére nem divat a mások piszkalasa. Van persze aki nem feltételen vesz részt aktívan az osztály életében, őket néha éri egy két megjegyzés de szerintem az mindenkit. Az én belatasom szerint ezt a jelenséget a közösségi életbe való részvétellel, a nyitottabb gondolkodással és kommunikációval megszuntetheto, vagy legalábbis nagy mértékben csökkenthető. Ha valakinek már nagyon elfajult ez a viselkedés, érdemes segítséget kérni. #STOPBULLYING
Engem sokáig a fogam miatt piszkáltak, érdekes hogy amikor fogszabályzóm lett, abbahagyták. Elsőben azért basztattak mert egy roma lánnyal barátkoztam. Utána 10 évesen cyberbullying áldozata lettem, igen túl hamar kerültem az online térbe de féltem szólni. Ez olyan egy évig tartott. Olyan ember csinálta aki kicsit kattyas volt ráadásul 6 évvel idősebb nálam. Ahol tudott, belém kötött. Aztán hatodiktól hetedikig egy srác állandóan baszogatott, azt akarta hogy szopjam le és mindenki annyival lereagálta hogy udvarol. Hát már bocs, de ha így "udvarol" akkor nekem nem kell.
Szia Attis!😁 Úgy érzem, hogy valamilyen szinten én is részese voltam ennek, még ötödikben. Már harmadik osztálytól "néztek ki maguknak" az osztálytársaim, de amikor a legjobb barátnőmnek szóltak be, azt már nem bírtam, és visszaszóltam. A mai napig nem bántam ezt meg, igaz, hogy ez elvezetett egy durvább határig. Napi szinten kaptam a hideg zuhanyt, például "te hülye p*csa", "egy olcsó k*rvánál sem érsz többet", "mindenkinek jobb lenne, ha meghalnál", stb. Én sajnos elhittem, és teljesen elborultam. Azon kaptam magam, hogy a ceruzákat a csuklómon végighúztam, remegett a lábam, amikor gyógyszereket vagy késeket, ollókat láttam, a köntös "megkötőjét" szorosan összehúztam a nyakamon, nem érdekelt, ha elestem és beütöttem valamimet, szerettem, ha beteg voltam vagy ha fájt valamim, elkezdtem félni a sötétben, bezárkóztam, nem tudtam beszélni nyíltan senkivel, és minden érzelmet visszatartottam. Egy év múlva ébredtem csak fel, és sírva kértem tanácsot a szüleimtől, akiktől sajnos nem várhattam sem megnyugtatást, sem tanácsokat. Magam próbáltam, egyedül felállni, mert nem segített más. Most kilencedikes vagyok, még mindig félek a sötétben, minimum egy év múlva tudok valakit közel engedni magamhoz, nem tudom az érzéseimet senki felé mutatni, vagy kibeszélni, és még mindig introvertált vagyok (valamiért emiatt el szeretnének vinni pscihológushoz, pedig ez nem próbléma, inkább a "sötét korszakomon" szerettem volna, ha segítenének), holott régen a teljes ellentétem voltam (félreértés ne essék, nem azon van a hangsúly, hogy az introvertált emberek nem jók, én személy szerint szeretek az lenni). 16 éves vagyok, és csak most tapasztalom, hogy elkezdtem merni kimondani a véleményem, szembe merek szállni az olyan emberekkel, akikben nincs se gerinc, se tisztelet (persze, egy kicsit segít a pubertás kor😅). Viszont ez alatt az időszakom alatt, figyelemelterelés érdekében elkezdtem rajzolni, ami életem hobbija lett, és szerintem jó is vagyok benne. Ez az időszak igaz, hogy ha nem lett volna, talán egy pörgősebb, pozitívabb lány lennék, de egyben meg is erősített. Ha valaki kételkedik bennem, igyekszem megmutatni neki, hogy tévedett (ezzel kicsit magamnak is bizonyítani szeretnék). Nem tartom magamat sokra, és nem tudnék úgy jobb dolgokat leírni magamról, vagy olyan tulajdonságokat (külsőleg és belsőleg is) amiket szeretnék, de később már az ember meg tudja mutatni, hogy róla már leperegnek ezek a sablonos beszólások, ha annyira fontos lennék valaki életében, hogy ne tudjon békén hagyni, akkor már csak a kreatívabb kommentek érdekelnek.😁 Köszönöm annak, aki végig olvasta ezt az elég hosszú hozzászólást, legyen szép napotok!😁
Velem is volt ilyen. A régi suliban szinte mindenki bántott. A kb 30 gyerekből legalább 20 bántott minden egyes nap, de 6-ban elmentem 6 osztályosba. Ott nem volt túl sok reményem a tapasztalataim miatt így kb 1 hónapig nem szóltam senkihez, de volt ott egy másik lány is aki szerintem ő is ilyeneket tapasztalt (nem szolt senkihez, mindig egyedül volt...) vele kezdtem el beszélgetni és tök jóba lettünk. Majd elkezdtem másokkal is beszélgetni és az életem egyik legjobb barátságát is kötöttem egy lánnyal. Abban az osztályban meg úgy az egész gimiben nagyon jó a légkör (nem bánt senki senkit, a felsősök nem bántják a kisebbeket ilyenek). Most 7-es vagyok és az önbizalmam is kezd erősödni és már ki is tudok állni magamért. 😁😁
engem a kémia tanár piszkál úgymond... Azt tudni kell hogy nekem diszlexia és diszgráfiám van. Ami van róla papírom abban benne van az is hogy nem illik egem olvastatni órán és nem is olvasok valami szépen... Nos ugye kémia órán a tanárúr kitalálta hogy én fogok olvasni egész órán. Nincs annál rosszabb érzés mikor hallod hogy mögötted azon röhögnek hogy milyen vagy főleg ha nem is tehetsz róla..... A papíromat olvasta. Amikor anyu bement emiatt, akkor a tanár azt mondta, hogy ez csak egy javaslat és elküldte a picsába anyut. (még volt pár ilyen velem kémián de ez esett legrosszabul...)
Az egyik barátnőm is ebben szenved és a nyelvtan tanárnő képes volt egy hétig csak őt választani az olvasásban. Miután végzett a tanár még megjegyzéseket is tett rá és amikor megkérdeztük a barátommal miért tett ilyet csak annyit mondott "Gyakoroltattni akartam vele az olvasást ha már nem tud" ez még nekem is rosszul esett. 😭
Engem egész felsőtagozatban ki voltam közösítve, csúfolva ok nélkül. Teljesen normális gyerek voltam, így okát se láttam, hogy miért lettem én az áldozat. Mondjuk akkor is (most is) nincs túl sok barátom, de aki van az igazi barát. Öngyilkosság sosem jutott az eszembe. Mind a mai napig utálom azokat, akik ezt csinálták. Azóta évek teltek el és még mindig egymás közt engem beszélnek ki meg ilyesmik. A tanárok, szülők se tudtak semmit tenni. Amit ez okozott: távolságtartó lettem és nehezen találok barátokat, nem mutatom ki az érzelmeket, viszont tökre magabiztos lettem ettől. #stopbullying
Én már mind a három oldalt megjártam...😔 Én mindig is egy kövér gyerek voltam, és ezért mindig piszkáltak (még a ,,barátnőim" is) . Aztán eljött a felső tagozat, ott még mindig megmaradt ez a ,,kövér disznó, koca" stb plusz még hozzá jött az is, hogy nagyon sokat vártam magamtól, így csak az 5-ös volt a jó jegy. Akkor mentem rengeteg versenyre, csak nem nyertem, tán egy mesemondó verseny volt és nem sikerült, mert az a mese nem volt jó a zsűrinek, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy emiatt sokáig piszkáltak azzal, hogy milyen hülye voltam, mert megtanúltam egy hosszú mesét. Aztán jött a piszkálós korszak, de nem azért csináltam ezt, mert rossz volt a hátterem vagy ilyen, hanem, mert megelégeltem amit csináltak, így sokat veszekedtem és már szinte verekedtem. Utánna jött a megfigyelős időszak, ami abból állt, hogy ha valakit piszkáltak, akkor ha egy kicsit is jól ismertem és kicsit jóban voltam, akkor ha bántották kiálltam érte, mert tudom, hogy milyen rossz, ha nem segítenek, így megint jött a verekedés, veszekedés és emiatt sokszor azt hitték, hogy kotynyeles vagyok. #stopbullyng Aki szeretné leírok egy ezzel kapcsolatos kitalált történetet.
Sose lehet kiheverni. A mai napig hatással van az emberi kapcsolataimra, nem tudok senkiben sem teljes mértékig megbízni. Viszont más területeken sokmindent értem el ennek köszönhetően. Talán nem lennék ma ennyire erős, ha nem estem volna ennek áldozatául 12 éven át.
Bántalmazottként nekem is sokszor mondták, hogy... 1. Miért vagyok olyan szerencsétlen, hogy nem tudom megvédeni magam? 2. Miért kell mindent olyan komolyan venni, csak vicc voooooolt. (Már ez is önmagában, mikor valamilyen formába visszahárítja az egészet ránk, hogy a mi hibánk mert mi értelmeztük rosszul a helyzetet...) És hasonló kellemesebb és kellemesebb megoldások... Általános iskolában, gimiben és sportoláskor (kéziztem) is mindig mindig kipécéztek maguknak az emberek (szinte mindig lányok, vagy a lányok által manipulált fiúk), mert nem akartam ártani senkinek, de megvédeni magam nem voltam képes... Nem is akartam, nem is szerettem senkivel szócsatázni, de még jelenleg is megnehezíti az életem, hogy hirtelen helyzetkor olykor kijön rajtam a félelem, az idegesség, és sírnom kell... Évekig én is bántottam magam, szándékosan elszeparálódtam az emberektől, és utáltam ahogy kinézek, olyan 10-12 év volt ezen túljutni úgy, hogy van egy 8 éves párkapcsolatom, aki végig támogat és szeret, ez rendkivül sokat dobott rajtam. (Néha még most is mondok olyanokat, h tényleg nem érek semmit, tényleg semmire nem vagyok jó... De már próbálok erről is leszokni :( )
Engem, mikor általános iskolában elsős voltam, mindenki piszkált és csúfolt, azért mert így meg úgy nézek ki. A tanárok semmit nem tettek az ellen, hogy befejezzék. Utáltam magamat, utáltam az életem. Mind ez folytatódott addig, amíg 4.-es nem lettem és kezdtem fekete ruhákban járni, csöndben lenni, elhúzódni a világtól. Nagyon ritkán mosolyogtam, amit még a tanárunk is megemlített. Na vajon, miért?... A többiek is kezdték észrevenni, hogy már nem vagyok a régi énem és ha hozzám szólnak vagy csak megérintenek, semmit nem reagálok, vagy elfutok. Realizáltak, hogy rosszat cselekedtek. Most, 5.-es létemre kezdenek felnézni rám, hogy milyen ritkán sírok és hogy milyen erős lettem általuk. Megköszönöm nekik, hogy erőt adtak nekem! És te, kedves olvasó, ez neked szól!: Gyönyörű vagy! Soha ne hallgass azokra, akik lenéznek, csúfolnak, piszkálnak! Mindig lesznek bökkenők az életben, de soha ne feledd: nem vagy egyedül. Légy erős! Kívánom, hogy legyen szép napod. #stopbullying
Szeptemberben megyek 7. osztályba, ez a történet pedig a 2. osztály végére nyúlik vissza. Nekem volt 2 nagyon jó barátom, most a személyi jogok miatt legyen a nevük Lilla és Katica. Lilla az egyik napon azt mondta, hogy elmegy egy csak angol nyelvet tanító iskolába. Ez végül így is lett. Katica és én pedig külön osztályba kerültünk, mivel én németet ő pedig angolt tanul. Elterveztük a kis fiatal fejünkkel, hogy "Semmi gond, majd találkozunk minden nap az udvaron és cső". Na ez így szép és jó meg minden, és szépen vártam minden nap Katicára, de egy idő után le se szart engem, mert talált valaki mást az osztályából, aki legyen mondjuk Margit. Én sokat küzdöttem, hogy egyáltalán gondoljon rám Katica, de hiába.... Ez volt az egyik gond. Volt az én osztályomban még egy lány, akit annyira utálok hogy neki megmondom a nevét. Ez a "kedves" picsa -aki a Laura névre hallgat - valamiért utált. Azóta sem tudom miért, de utált. Mindig is ő volt a csajbanda vezetője, amibe még egy ideig tartozni akartam. Valahogy mindig elérte, hogy mikor egy kicsit jobban összebarátkoztam valakivel, az a másik napon megint leszarjon. Mindig elérte, hogy egyedül maradjak... Szinte mindig volt valami pletykájuk, amiről tudtak beszélni, szerintem a legtöbb esetben én voltam a pletykálni való. Végül inkább a fiúkhoz fordultam (Máig inkább velük tudom megértetni magamat). Mindig valahogyan sikerült neki egy bizonyos szinten manipulálnia. Néha még sértegetett is, és bizonyos dolgok miatt engem hibáztatott, pedig nagyrészt vagy nem én voltam, vagy kitalálta, vagy pedig csak engem akart bántani. És ezek egy időben történtek mind. Ez nekem akkora teher volt, hogy mindig amikor anya hazaért, kisírtam ami bennem volt, és este folytattam (persze így hogy meg ne hallják a szüleim). Ezek annyira elfajultak, hogy alig ettem, a majdnem kiváló átlagom majdnem egy jeggyel leromlott, alig ettem, alig ittam. Már pszichológushoz is elvittek, mivel az osztályfőnök ezt tanácsolta. Nem lettem diagnosztizálva depresszióval, de szerintem nem állhattam messze tőle. Nem egyszer gondolkoztam azon hogy ott helyben a konyhában leszúrom magam, vagy leugrom a 4. emeletről. Egy nap bejelentette hogy elmegy az iskolából, és akkor azt gondoltam, hogy innentől a szenvedésem meg fog szűnni. Hááát... Majdnem. Jött helyébe egy másik picsa - akit kevésbé utálok - aki szintén egy nagy pöcs volt, de szerencsére nem akkora, mint Laura volt. Ő csak hazudgált és kiközösített, de már annyira nem érdekli a csesztetésem, szóval jah. Mondhatjuk hogy happy end lett, viszont ezeknek még mindig van nyoma. Például érzem, hogy megfogom bánni, hogy leírtam ezt a kommentet, vagy hogy szidom magam a barátaim előtt, stb... Egyébként még azt érzem, hogy van valamennyi testkép zavarom is, mivel dagadtnak érzem magam, de a szüleim azt mondják hogy jó alakom van. Igazából ennyi lenne a tapasztalatom. remélem nem gáz, hogy leírtam :)
#stopbullying Nekem az segített a csúfolás/ kiközösítés leküzdésében és az önbecsülésem visszaállításában, hogy egyre különcebben viselkedtem, új hobbikat találtam. A körülöttem élők majdnem mindegyike elfogadta, hogy más vagyok mint a többiek, és szép lassan leszoktak a csúfolódásról. Természetesen még mindig vannak olyanok, akik nem néznek rám jó szemmel, de ezt el kell fogadni, és ha ezen túljut valaki, akkor egy sokkal erősebb jellemmel néz majd az új kihívások elé.
Nagyon jó témákat hozol fel. Sajnos a nagyobbik lányomat is bullyngolták kisiskoláskorában Magyarországon egy pár, problémás fiú (nem csak őt, de ez egyikünk áldozatnak sem volt vigasz). A dolog akkor változott meg, miután beírattam ez miatt karatéra. Fél év múlva bevágta a főkolompos fiút a kukába és onnantól békén hagyták. Miután külföldre költöztünk, először egy olyan osztályba került ötödikben, ahol sajnos szintén kipeckézték maguknak és sajnos nagyon csúnyán csúfolták, hogy nem tud az adott ország nyelvén. Ez is csak addig tartott, amíg meg nem tanult németül, onnantól kezdve már újra meg tudta védeni magát és ötödik végére kivívta a tiszteletüket is, ugyanis osztályelső lett németajkú gyerekek közt! Hiába - bár a magyarországi iskola nem sokat tett a bullyngok kezelésére - jó oktatást adott egyéb tantárgyakban. Ma már - egy bajorországi gimiben - már egy olyan osztály tagja, akik az első perctől kezdve nagyon kedvesen, barátságosan fogadták, amikor 2 éve beiratkozott ebbe a már összeszokott közösségbe. Ég és föld volt az eddigiekkel ellentétben. Ilyen is van és ez lenne a normális. Nagyon örülök, hogy az ő élete rendeződött. Most sajnos én, felnőtt emberként vagyok hasonló gondban, a munkahelyemen. A legszomorúbb, hogy itt külföldön, egy magyar nő a főkolompos, hazámfia! Nem véletlenül mondják, hogy "magyar magyarnak farkasa", ez rá nagyon igaz! Az első perctől kezdve úgy bánik, úgy beszél velem, úgy viselkedik, hogy az bizony már közelíti a mobbingot. Rossz a kiközösítés, amire a kolleganőket is ösztönzi és némelyikük mellé is áll ebben, de az biztos, hogy én soha nem fogok "behódolni" neki, megnyuhászkodni előtte. Ha már nagyon eldurvul a helyzet, akkor szóban visszavágok. Ennyit tudok most csinálni.
Én 3.osztály óta céltábla voltam, mert akkor mentem új suliba. Mindenki szivatott, nem csak azért mert "új hús" voltam, hanem mert kedveltek a tanárok, mert kicsi, sovány, udvarias, és "aranyos" voltam. Főleg kiközösítés volt, pletykák, annak ellenére, hogy igyekeztem mindenkivel kedves lenni. Egyetlen lány állt ki értem, ő volt az osztály "tökéletes" kisasszonya. Egy durvább incidens után 2félévig magán tanuló voltam, majd jött pár hónap szünet, majd ismét magán tanulás, majd jött a Covid. Az jól jött, egyre jobban sikerült minden, sokat lógtam a fent említett lánnyal, emelkedett a tanulmányi eredményem, év végén a tanárok meg is dícsértek, mert nagyon szorgalmas voltam. Már gimibe járok, itt is levegőnek néznek, de az pozitív hogy tudok szünetben nyugottan olvasni. Amikor meg beszólnak, vagy teszek rá, vagy egy szofordulat segítségével ellene használom a szavait. A logika rengeteget segített. Azt mondtam magamnak hogy " baszgus, nyugodjál már le, nem kell az ilyenekkel törődni, okosabb vagy te ennél."
Engem is zaklattak... Mint szexuálisan mint késsel is fenyegettek ennek ellenére én úgy gondolom hogy, kicsit kezd ez a dolog is átesni a ló túloldalára... És sokan (sajnos én is csináltam) csak azért hozzák fel ezeket ( még ha igaz is) hogy, ne kelljen cselekedni legyen szó pártállástól, munkahelyéről, vagy a mentális egészségről önmagában... Én megsajnáltattam magamat egyszer egy lánynál nálam is aludt ( valószínűleg azt gondolva hogy, szegény szerencsétlen kövér kotyagos fiúnak ennyi boldogsága legyen az életben ) de higgyétek el hogy, hosszú távon nem vezet eredményre! Kitartást, gyógyulást erőt és békét! 🙌💪😉☺️🙏 #STOPBULLYING
Hosszan tudnék beszélni erről a témáról, mert évekig "áldozat" voltam és valóban volt néhány alkalom, amikor ordítva könnyezve mentem neki a másiknak, mert már nem bírtam. Gimnáziumba kerülve ez megszűnt, így ott nyugodtan lehettem egymagamban introvertált. Viszont! Amit örökké megkaptam és általánosban tele volt írva az öltöző fala a nevemmel és mellette azzal, hogy "stréber". Visszatekintve mosolygok és őszintén büszke vagyok. Ez a szó a hülyék kifogása, hogy miért nem bírnak elérni egy épkézláb eredményt egész életük során. Gimnázium 10. osztályig semmit sem tanultam otthon és így voltam kitűnő minden évben, szóval nem igazán vettem ezt fel bántalmazásnak, csak az bosszantott iszonyúan, hogy képtelenek voltak felfogni sokadjára is, hogy nem kell 2 diploma ahhoz, hogy jellemezz egy cserebogarat. Most egyetemre járok, mérnöknek tanulok és minden tárgyam ötös lett, amíg a volt osztálytársaim az utcát söprik meg pizzát szállítanak ki főállásban. Tanulság: Ha mindenhonnan azt hallod, hogy stréber vagy, gondolj arra, hogy valamit jól csinálsz, mert irigyek rád, hogy erőfeszítés nélkül is kiváló eredményeid vannak, amíg ők már ötödikben megszakadnak a kettesért.
Igazából próbálkoztak velem is. Csak hogy én akkoriban magammal foglalkoztam, és senkinek nem érdekelt a véleménye rólam. Másnak ezt nehéz lehet megtenni, de én ezt a megoldást ajánlom, hiszen egy idő után be fogják fejezni. Egyébként nem teljesen rossz dolog a bullying. Ha van alapja, például valaki gyenge, edzetlen, és e miatt kicsúfolják, akkor könnyen lehet hogy elkezd eddzeni, erős lesz, bebizonyítja hogy nincs igazuk. Ezzel megszüntette a bullying forrását és magát a bullyingot is, ráadásul egy hasznos szokást vett fel a napirendjébe, az edzést. Csak sajnos ez egy viszonylag ritka eset hogy ilyen jó megoldásra talál a probléma.
Próbálkoztak, ezt kiemelném. Miután bekerülsz a hurokba, ezzel azt fogják már tapasztalni, hogy ők nagyobbak, mint te, és nincs súlya a dolognak. És megoldásként durvábbak lesznek. Hidd el nem jó 2. osztályban vérző orral lenni órán, se 3. osztályban se 4. osztályban, se 6.ban. legalábbis én ezt tapasztaltam, inkább állísd őket magaddal egy szintre
Ebben az esetben egészséges és edzett testben fogja cipelni azt a rengeteg sérelmet, ami érte... Annyiban van igazad, hogy poszttraumás növekedés következhet be, de ettől függetlenül a bullying minden esetben rossz.
Nehogy már azért kezdjen el edzeni valaki, mert azzal piszkálják, hogy gyenge/van rajta (egy kis) "felesleg"! Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az edzés és az izomerősítés rossz, de ebben az esetben tuajdonképpen "szivességet teszel" a zaklatónak azzal, hogy elkezdesz edzeni, tehát olyan, mintha ő mondaná meg, hogy mit csinálj.
Én mostmár úgy gondolkodok, hogy stílust kell váltani. Én megtettem. Van jó oldala is meg rossz is. Utáltam magam. Egoista lettem, de legalább már szeretem magam. Kicsit jobban, mint kellene, most például királynőnek gondolom magam, de legalább nem utálom magam. Nem tudtam megvédeni magam. Bunkóbb lettem, mostmár nem piszkál senki, ha igen, akkor is tudok mit mondani rá. Mostmár alap dolog, hogy könnyen megvédem magam. Teljesen megváltoztam, de most sem én vagyok a legbunkóbb. Próbálok mást megvédeni, akár a saját barátaimtól is, amikor látom, hogy a barátom a zaklató. Nem piszkálok senkit, ha mégis, akkor próbálom úgy, hogy érezze, hogy viccből csinálom, vagy egyszerűen megmondom: -Ne vegyél komolyan, csak viccből mondtam. -Tudod, hogy szeretlek! #stopbullying
13 okom volt c. sorozat pont erről szól...😥4 évad, de érdemes lenne minden iskolásnak látnia! Nagyon jól bemutatja ezt a problémát. Esetleg csinálhatnál erről a sorozatról videót, kíváncsi lennék a véleményedre Atis és biztos, hogy sok fiatalhoz eljutna.😊
Remek videó, a téma pedig fontos és beszélni kell róla. Az a baj, hogy a tanároknak semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, az intők és rossz jegyek nem érnek semmit, a szülők pedig sok esetben még csak rosszabbak, mint a bántalmazást elkövető gyerekeik. Az általad javasolt megoldások működhetnek, de a leghatásosabb megoldás szerintem a következetes testi fenyítés lenne. Általánosban, csak körmös és seggrecsapás, de középiskolában a bűn mértékétől függően akár nyilvános vesszőzés is. Persze, mint mindent, csakis progresszióval. Mind a diákokkal, mint a szülőkkel pedig ismertetni a vétségek következményeit, így mindenki pontosan tudja, adott helyzetben mire számíthat és szükség esetén meg is kapná azt. De ez csak az én véleményem, lehet velem vitatkozni:)
Én úgy menekültem meg a helyzetből, hogy azokkal kezdtem barátkozni, akik hasonló problémákkal szenvedtek. Aztán azokkal kezdtem többet lenni, akik ezt csinálják (bullying), ezután elfogadtak. Úgy oldottam meg, hogy önmagam voltam (Próbálj azért a hibáidon javítani, pl. Ha sértődős vagy, akkor a sértő szavakat nyeld le. Tudom milyen, én is ilyen vagyok.)
Vajon hány embernek kell meghalnia, hogy az emberek felfogják, hogy a szavaknak súlya van..
Nincs akkora szám. Ha van is, akkor sokkal többnek, mint amennyi már meghalt.
Pontosan ezért voltak amerikába lövöldözések az iskolákban
Amerikában 600.000 gyereket bullyingonal. Igaz nem tűnik soknak 350.000.000 millió lakos mellett de akkor is belegondolni, hogy 600.000 gyereknek vannak öngyilkos hajlamai vagy akár maradandó depresszió. GYEREKEKNEK!!! #stopbullying
@@rotaroBT és az a baj, hogy nagyon sok felnőtt nem hisz a gyerek depresszióban. Pedig nagyon is létezik!
Senkinek! Én csak próbáltam kiugrani a suliból de rájöttwk hogy a szavaknak súlya van!! És még én is hogy ez volt a Legnagyobb faszság amit csináltam
A szó elszáll,az írás megmarad-ez a legnagyobb hazugság.A szavaknak hatalmas súlya van.Köszönöm a videót!!!🙏🏻 #stopbullying
A legjobb amikor azért közösítenek ki és szekálnak mert segítesz valakin akit piszkálnak😊
#stopbullying
Ismerős...
Igen aterzem... De stay alive ||-//
Andrea Turi olvasd el az én commentem szomorú az életem...
@@Meow_673 enyire rossz?
Most 29 vagyok,de általanos iskola óta piszkáltak,az egész 12 évem a küszködés és elkeseredettség volt. Minden áron szerettem volna minél előbb felnőtté válni. Mindent kipróbáltam, sok ötletet adtak, DE simán ignorálta a zaklató ezeket. Elkezdtem elhinni, hogy tényleg felesleges vagyok és..... Tavaly a munkahelyem miatt is pánik rohamom lett és mély depresszióba estem. El kellett mennem a pszichiátriára,ahol heti 2x kellett pszichológussal beszélgetnem ( nem kellett bent maradnom). Nehéz beszélni róla. Sajnos a zaklatás sok formáját elszenvedtem, még "barátoktól" is. Nekem segített a velem egyidős pszichológus, illetve a megértő párom. Nem mondom, hogy a tünetek elmúltak,mert egy vicces csikizésnél is visszatér, de már tudom kezelni egy részét. Jobban nem szeretnék bele menni, mert még nem vagyok képes mindenről beszélni. Kitartást, az életed semmi esetre se dobd el! Még vannak jó és szerető emberek! Köszönöm, hogy megoszthattam!j
Neked is vannak álmaid róluk vagy velük amikor harcolsz ellenük?
Középiskolában volt egy különc osztálytársam, őt rendszeresen ,,bullying-olták". Igyekeztem mindig kiállni mellette, de nem is ez a lényeg, számomra ez nem volt kérdés ...
2 évvel érettségi után csak úgy a semmiből írt nekem egy levelet, amelyben köszönetet nyilvánított nekem...hogy mennyire sokat jelentett számára, hogy kiálltam mellette és bármikor szóba álltam, beszélgettem vele, amikor senki más nem tette.
Azelőtt bele sem gondoltam ebbe az egészbe, de aznap, mikor ezt a levelet kaptam, könnyek szöktek a szemembe... Álmomban sem gondoltam volna!
Akkor ott nem tűnt nekem nagy dolognak... Egyszerűen csak nem láttam őt rosszabnak bárki másnál.
Emberek, minden kincsnél többet ér a szeretet!
Tegyetek jót másokkal, ennél nagyobb kincs nem igen akad az életben!
Merjetek kedvesek lenni, amikor senki más nem az, ez az igazi bátorság!
Így van! Egy apró kis gesztus is lehet óriási löket egy embernek, hogy ne adja fel!!
Bárcsak minél több ilyen jellemes ember volna...
Ez nagyon szép! És képzeld el mi lett volna ha nem állsz ki mellette?
Igen nekem is nagyon sokat segitettek ezek at apró fesztusokbmég akkor is ha tudtam hogy csak a tanár buzditotta őket és hogy nem gondolták komolyan
Nekem egy olyan osztálytársam volt még elsőben akit azért bántottak minden nap mert szegény volt és ápolatlan. Sajnos akkor nem tudtam mennyire rosszul esik neki ezért én is csúfoltam.
Szia!
Régebben én voltam bántalmazott.
Most én segítek olyanoknak akik bántalmazottak.
#stopbullying
És hogyan? :3
nálunk az volt az előző sulimban, hogy aki egy kicsit se volt besorolható az lúzer lett... legalább is úgy kezelték...én nem akartam beállni a sorba, kövér voltam nagy göndör hajjal, és más világképpel. De mostmár ha látnám őket a képükbe röhögnék mert nekem van stíluom, vannak céljaim, nem álltam be sorba, és soha nem is fogok. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy találják meg hogy miben különböznek... És most olyanokra gondolok mint: jólviselt, segítőkész, őszinte, szorgalmas. Bármennyire gyakran ismételt dolgok ezek, manapság nagyon ritka. Én is igyekszem ezekhez, és a hasonló jó tulajdonságokhoz tartani magam. (szerencsére ahova járok gimibe ott vannak barátaim) #stopbullying
Október elején a mi sulinkban(Budapest) is meghalt egy fiú emiatt. 8-os volt és felakasztotta magát. És az a legdurvább hogy kint volt a képe az aulában hónapokon keresztül, de senki sem beszélt róla. Egyik tanár sem. Nem beszéltük meg mit kell tenni ha azt látjuk hogy valakit zaklatnak vagy esetleg minket. A tanárok a gyerekekkel nem beszéltek csak egymás között. Sugdolózás, egy két véletlen hangosabb szó. De senki sem mert kiállni és beszélni. Ezt szörnyűnek tartom. És az nem elég hogy pár bátrabb gyerek közbeszól hogy fejezzék be. Ez ennél egy sokkal nagyobb probléma de ha senki sem képes erről beszélni akkor mást nem tehetünk mint várni hogy mikor történik meg ez újra. #stopbullying
Így lehet tökéletesen debil, érzelmileg nulla, probléma és konfliktuskezelésből csapnivaló társadalmat nevelni. Én értem, hogy kevés a tanári fizetés... De ez itt nem fizetés kérdése.
Furcsa, milyen kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek. Ijesztő, mennyire nem érdekli ez a felnőtteket. Felnőttként könnyű mondani, hogy ezek a bántások jelentéktelenek. Gyerekként viszont borzasztó azt érezni, hogy "butaságok" miatt törsz össze lelkileg, es ez senkinek nem számít igazán. #stopbullying
Ez így van
😔
Ilyen ertelmes csatorna nincs nagyon a youtubeon! Köszönjük hogy megosztod velünk a tudásod tapasztalatod gondolataid én imádom a csatornádat ne haggyad abba sose 😁
#stopbullying
A tanárunk pont ma hozott be egy videót az interneten valószexuális bántalmazásról. Nagyon jó dolog hogy sok híres ember foglalkozik ezzel a témával. 💖😊
Például henry weinstein? :D Esetleg Nosika? :D
Nagyon sokat számít,hogy a tanárok hogy állnak hozzá ehhez. Én egyszer lementem a töritanáromhoz és látta rajtam,hogy van valami. Kihúzta belőlem,hogy a többiek bántanak a súlyom miatt. Ezután megölelt és azt mondta,minden rendben lesz. Tudom, nem volt ez nagy vigasz,de nekem akkor a világot jelentette
Hé te, aki olvasod ezt a kommentet: Maradj erős, tudom, hogy milyen rossz bántalmazottnak lenni. Küldök minden pozitív energiát, hogy sikerüljön átvészelned a nehéz időket, és szívből remélem, hogy ennek ellenére is képes leszel teljes és boldog életet élni😞💖
Nem kell osztálytársam is ilyen MEG KELL VERNI XD
Köszönöm,neked is
Köszi!😞😣de most komolyan🙂
@@botyxpromisifan5190 rohadék!
Az a baj hogy nagyon nehéz! Engem most bántanak az iskolában és nagyon rosszul esik!!!!!!!!!!!!!!
Én végig szenvedő alany voltam. Óvoda, iskola, teljesen mindegy. A fő lényegük mindig az volt, hogy nekem élnem sem kéne, dögöljek meg, nem vagyok jó semmire, mindent elrontok. Egy ember, akit a barátomnak gondoltam akkoriban, még jobban a lelkembe véste ezeket, iszonyatos erővel. Meg vagyok róla győződve még mindig, hogy mindent elrontok, nekem nem szabad, hogy érzéseim legyenek, nem szabad, hogy barátaim, családom legyen, mert a puszta jelenlétemmel is tönkreteszek mindenkit, így minden barátságomat direkt szabotáltam végül, hogy "megmentsem őket magamtól". Akik most vannak az életemben, azok viszont felnyitották a szemem. Lassan egy éve járok pszichológushoz, nagyon-nagyon lassan, de van eredmény. És mindjárt harminc éves leszek. Kamaszkoromban azt hittem, majd felnőttkorban el fog múlni, ahogy kikerülök a suliból, de tévedtem.
Engem még álltalánosban közösítettek ki. Két évig bármit mondtam, kigúnyoltak, ha bármihez hozzáértem, nem értek hozzá, azzal a felkiálltással hogy leprás vagyok. Nem tudom pontosan, miért száltak rám, a hangadó (fiú)-val volt korábban valami szóváltásunk, aztán mikor egy osztályba kerültünk, ez történt. A legtöbb osztálytársam csak egyszerűen félrenézett, a mások előtt engem lehurrogók, négyszem közt normálisak voltak velem. Évekig iszonyat düh volt bennem emiatt, mostanra már ezt elengedtem(33 éves vagyok). Annyi következménye van, hogy egyáltalán nem tolerálom azt a viselkedést, és rögtön szólok, illetve hogy nagyon erélyesen kiállok magamért és másokért. Ami viszont negatívum, hogy nehezen ismerkedem, és nehéz elfogadnom, hogy valaki a családomon kívűl tényleg kedvel, vagy megszeret. Tudatosan persze tudom, hogy ez egy hülyeség, de maga az érzés, mindig befészkeli magát a gondolatok színtjén is.
Nem tudom, tanácsnak számít e, de én ha valaki megpróbál megalázni, azon nyonban, nyugodt hanon (de úgy hogy a környezetünk is hallja) szembesítem a viselkedésével. Erre álltalában nem tudnak mit reagálni. Felnőtt korban ezek a dolgok álltalában az ember háta mögött zajlanak. Volt olyan régi munkahelyemen, hogy hallottam magamról egy hazugságot, tudtam ki terjeszti, elé álltam, és jó hangosan kérdőrevontam.
Ugynanaz...
Az a baj, hogy a tanàrok nagy része le se szarja! #stopbullying
Ja, egyszer számháboruztunk. ki álltam már a felénél mert igazságtalan volt. Túlerőben volt a másik csapat. Engem nem az érdekelt! Aztán könnyeztemert kicsit cikiztek utána.kicsit sírtam aztán az osztály társam elkezdte: nemtutsz veszíteni (ezzel piszkált) meg vertem mert már nagyon zavart aztán a másik csapat ugyebár az ellenfelünk azzal kezdet csúfolni hogy: síró,bögő masina meg ilyenekkel piszkáltak! Én vissza szóltam nekik de nem jött be! A tanár les*art mindent hallott mindent látott és semmit nem csinált. Annyira rosszul esett 😢😢😢😢😢😢😢😢
Mikor a tanár a zaklatót támogatja
Ott a pont!!!És ahogy a videóban is elhangzott,a gyermekkorban történt kiközösítés,bántalmazás,csúfolás a felnőtkorra is kihat és ez történt velem is!Hiába történtek ezek már több mint 10 éve máig érzem a hatásait.Az önbizalmamat azóta is keresem,bár mostanra megtanultam együtt élni ezzel.És ahogy te is írtad a tanárok többsége le se szarja sőt még rátesz több lapáttal és ő is tovább rombolja a gyerekek önbizalmát ahogy annó az enyémet is,aztán csoálkoznak az emberek,hogy miért nincs önbizalmam és miért jutottam pszichológushoz is és kellett Frontint szednem egy időben,és ami a legmegdöbbentőbb,hogy sokszor a szülők is csak tovább rontanak a helyzeten.
Sőt nálunk támogatják is
Irtozatosan igaz,,, ENGEM AZ ÖSZES FIU PISZKÁLT 4 ÉV IG ÉS ASZTÁN PEDIG RÁM KENIK
Én 8 és 14 éves korom között voltam bántalmazott. Folyamatos, éveken át tartó szekálás és kiközösítés áldozata voltam, néha fizikai bántalmazással megfűszerezve. Most, 18 évesen, még mindig érzem és láttatom a hatását. Akkor ugyanis úgy védekeztem, és hangsúlyozom, hogy hosszútávon NAGYON rossz megoldás, hogy falat húztam magam köré, és én is elkezdtem agresszívan viselkedni a bántalmazóimmal szemben. Persze nem olyan súlyosan, mint ahogy ők tették velem. Valamint, a falnak köszönhetően semlegessé váltam az összes emberi közeledésre. Védtem magam a rossztól, de a jót fel sem ismertem. Ennek a "falnak" a lerombolása nagyjából egy évemben került, erősen értem küzdő emberek segítségével. Abból az időből hoztam magammal az önképzavaromat, és a kezdetleges (valószínűleg bipoláris) depressziómat, ami azóta folyamatosan súlyosbodik, valamint a szorongást is. Teljesen visszahúzódóvá váltam ugyanakkor, viszont már meg tudnám védeni magam bántalmazókkal szemben.
A magam példáját látva, áldozat valóban bárki lehet. Engem speciel nem túlféltő szülők neveltek, viszont egy külső jegy miatt kipécéztek maguknak az új osztálytársaim, és újabb és újabb csúfolódásokat találtak ki, amivel ronthattak a helyzetemen.
Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy te, aki most ezt olvasod esetleg, és bántalmazott vagy, ne egy fallal próbáld megoldani, és ne agresszióval válaszolj, ahogy én tettem, mert évek múltán is érezni fogod ezt. Próbálj meg ignorálni, keress más társaságot, akár másik iskolában, másik osztályban. Én veled vagyok, és fogom a kezed, hogy segítsek, mert egyszer vége lesz ennek az időszaknak, és igen! Elég erős vagy ahhoz, hogy végig csináld, akár egyedül is! És hiszek benned, és szeretlek! Sikerülni fog minden, amit szeretnél, és ez nem fog hátráltatni a jövődben!
#stopbullying
Nem sok mindenen folyik a könnyem...De ez a komment meghatott.❤️
Ez nagyon jól esett,köszönöm💓ki is könnyeztem😅
Gratulálok Attis, szerintem a te csatornád a legprogresszívebb magyar nyelvű tartalom a youtube-on.
#STOPBULLYING #NOVIOLENCE :( Tudom milyen rossz erzes, engem elsőtől nagyon sokat bántanak, 6. év végén kezdtem el kezdtem el vagdosni magam, 7.ben végig ez ment, tanárok is elkezdtek "rámszállni", sok olyan ügyet rám kentek, amikről nem is tudtam, az apám 8 éves koromban molesztált, ez valahogy kiderült a suliban ezt is napiszinten hallgattam ezt...ő most börtönben van. 13 voltam amikor járni kezdtem egy 16 éves fiúval...ő...olyat tett velem amit nem akartam...megerőszakolt...féltem, megfenyegetett...hogy megöl...azóta is 2 ember tud erről...a legjobb barátnőm és a mostani barátom. Tavaly szeptemberben bevettem 50 szem frontin nevű nyugtatót...a suli lánywécéjében...de egy barátnőm rájött így kórházba kerültem...néha azon gondolkozom hogy jobb lett volna akkor meghalni...
Most magántanuló vagyok, néha a mai napig megvágom magam...nagyon sok heg van a kezemimen, a combomon, a hasomon...
Emellet szívritmuszavarom van, és nagyon sok rohamom lett a bántások miatt...ezzel is sokat bántottak pedig nem tehetek róla 😭😭😭💔
Köszönöm ha végigolvastad kisebb regényemet
Egy 15 éves lány :(
Szivesen beszélgetnék veled.. instán megtalász ha szeretnél beszélni! @n.n.n.nobody néven
A barátod biztos segít. Aki igazán szeret, kellő támaszt nyújt majd. Merj remélni!
Kitartás! Ne tedd ezt magaddal! Ne bántsd magad! Kérlek! Hidd el, nem megoldás ha bántod magad. Sokkal rosszabb ha bántod magad, hisz még több fájdalmat okozól magadnak. Hibá mondanám hogy ne legyél öngyilkos meg ilyenek valószínűleg nem segítene semmit, hisz az önbizalmad már rég halott. Ezért inkább azt mondom, hogy akkor ne magadért ne bántsd magad, hanem azokért akik szeretnek. Azt írtad van egy legjobb barátnőd és barátod is van. Ők biztos szeretnek. Kérj segítséget tőlük, vagy olyantól aki közel áll a szívedhez. Tudom, biztos nehéz lehet neked, de kérlek *NE* bántsd magad! Nehéz lehet elviselni hogy bántanak, elfogadni még nehezebb, elfelejteni meg még annál is nehezebb. De próbálj egy kicsit pozitívabban hozzáállni mindenhez. Egy kicsi életkedvet próbálj teremteni magadnak, hisz az fontos 😉 és a végére szeretnék egy nagyon jó, de rövid idézetet megosztani veled (amit amúgy lehet hogy ismersz de ez most lényegtelen) *"Merj élni, meghalni bárki tud!"*
Szőrnyü dolgok ezek de a vagdosás csak divat nem halsz bele. Csak akkor ér valamit ha nyaki űtöeret vágod ;) De ne tedd ezt az a több liter vér hiányozhat tudod ;)
Amikor ilyen történeteket hallok akkor hálát adok hogy én nem ilyen sorsot kaptam. De akik ezt/ezeket átélik azok igazi hősök.
#stopbullying
Engem is bántottak 2-3éve néha még most is de azóta kiállok magamért, egy pszichológus segített nekem ebben. Ha baj van forduljatok ti is szakemberhez!❤
#stopbullying engem is bántanak minden nap. nagyon rossz :(
Bármit mondanak vagy tesznek, csak azért van, hogy ne kelljen a saját (sok esetben súlyos) problémáikkal foglalkozniuk.
😘
Ha komolyabban bántanak akkor szólnod kell a szüleiknek és legfőkkébb a saját szüleidnek
Kitartást, én is átmentem ezen, 2 éven keresztül nap szintén többször, utána egyre ritkult, mára csak elvétve van, pár beszólás.
Nagyon át érzem a helyzetedet. ❤️😭 #stopbullying
Nem fogja elmondani a szüleinek, ez tuti. Neked kell megoldanod. Próbálj meg nem foglalkozni vele, másra fordítani a figyelmed, hobbi, új barát stb. Szard le, van és lesz akinek fontos vagy/leszel. Szerencsére nem nagyon volt benne részem, azt tudom még tanácsolni, ha beszólnak ne hagyd magad, ha testileg bánt valaki verd meg jól. :)
@@szabolcsvarga5752 a legjobb ha pókerarccal le tudja szarni, de az nem biztos, hogy megy elsőre. Kitartást! 🙂
Sokan foglalkoztak már ezzel a témával, mégis úgy érzem, hogy Te dolgoztad fel a legjobban.
A személyiséged igencsak pozitív, fontos témákkal foglalkozol, ami nekem nagyon tetszik.
Engem alsós korom óta bántalmaztak verbálisan és sajnos testileg is. Ez megjelent 3. osztályban, kezdődött egy pofonnal, utesekkel, majd folytogatassa fajult, tehát nagyjából mindent megkaptam.
Középiskolában ez ugyszint folytatódott, már a verbális része, igazából megelegeltem, és magantanulo státuszt kervenyeztem, amit szerencsére engedélyeztek is.
Elmultam már 18 éves, ezeken a dolgokon mégsem vagyok túl, szedem a gyógyszereim, és orvoshoz járok, alvaszavar alakult ki nálam, stb.
Aki ebben van benne, igazából aterzi más emberek fájdalmat is, és nem válik bantalmazova.
Viszont úgy vettem észre, hogy a legtöbben képesek bantalmazottbol bantalmazova válni olyan személyek ellen is, akik nem okoztak nekik sérelmet.
Szerintem az iskolában nem a sok hülyeséget kéne tanulni, hanem többek között ezt is, hogy ez hogyan elkerulheto, és talán nem a gyerekek lennének a legbrutalisabbak...
#Stopbullying
Általánosban utolsóévben volt nállam, de nem érdekelt, animéket néztem és középsuliba pedig pont az animék kapcsán lettek barátaim is 😁 mindent bele többiek ✊
#Animeforever😍
#animeisthebest
Nekem is 😀
És így jönnek létre az anti-social social klubbok.
Saját tapasztalat, de egy jó tanács is. Mikor már az öngyilkosság kavarok valaki fejébe, akkor kell gondolni azokra akik szertnek és fontos vagy nekik, mit csinálnának ha nem lennél. Nekem ez bevált. #stopbullying
Emlékszem akárhányszor sírva oda mentem szólni, hogy bántanak/ csúfolnak mindig azt mondták az óvónők, tanárok, hogy: - Nem szabad árulkodni! És annyiban hagyták. Remélem, ez már változott. #stopbullying
Nem változott.
Nálam se tedtek semmit a tanárok, hiába mondtam nekik. Sőt volt olyan is, hogy egy egy tanár sírva ment ki az osztályból és ordibálta, hogy felmond. De szerencsére megváltozott a helyzetem mert 6. elballagtam és mentem 6 osztályos gimibe. Ott minden nagyon jó, nincsenek bántalmazások az egész gimiben 😁
Nem. Egytalán nem. Legalábbis amikor általánosban alsós voltam, ugyan ez ment.
Deja vu érzésem van.. 😂
Nekem ilyen téren legalább félsikerem volt. Nekem osztályfőnököm ráncigálta ki a gyereket a fülinél fogva az óráról, ott ordibált vele. És ez se volt jó, főleg nem alsóban. Nagyon jó volt, hogy tenni akart valamit ezért, tisztelem is a tanárnőt, kedvelem is, de a szigor nem mindig a legjobb, ezt mostmár tudom, eltanulja vagy valami, van, hogy a beszélgetés segít.
Esküszöm, a végén sírtam.......
#stopbullying
Engem 1. óta bántanak (7.es vagyok) Nagyon rosszul szoktam érezni magam a legrosszabb 5.be volt: Féltem iskolába menni és kezdett kialakulni egy depresszió amit egy hónapja oldottam fel egy ÓRIÁSI botránnyal: Nagyon utáltam az életem és többször is próbáltam megölni magam! Én úgy álltam fel, hogy rájöttem arra, hogy nem kell nagy dolog a fogyáshoz csak azt kell csinálni amit szeretsz (sport/mozgás) csak sokkal többet én imádok biciklizni és fogok menni lovagolni is!! De a két fő okozója a Bullyingnak az a testsúlyom meg a csendességem volt! 3.ba olyan is volt, hogy folytogattak, asszem 6.ba verekedtem is! Az a fiú elköltözött vidékről és egy olyan ember maradt aki: Mindenbe beleszól, egy kis plázacica, mindig drága, mindenkit kussoltat, és én csak egy kis ribinek szoktam hívni (persze magamba) a depresszió még erősen bennem van: síró lányokat rajzolok, mindenen bőgök. Ha te aki olvassa ezt a komit áldozat vagy csak csinálj olyat amit szeretsz!! És ne foglalkozz a többi kis 💩-val!!!
#stopbullying
Szerintem pedig: Foglalkozz velük! Azzal ha megfigyeled őket, feléjük immunitást, és alázatot illetve egyszerre nagyobbrendűséget is mutatsz(te nem csináltál ilyet!!!!Semmiféleképpen ne hangoztatva, éreezék a viselkedésedből!!!!!), elkezdenek befogadni. Próbálj velük egyenlő lenni, ez a gyengepont, magukat nem fogják támadni
@@AttilaMatolcsy De ők látták, hogy én csináltam az eggyik lány fogott vissza! És hidd el én mindent megróbáltam: 1. Kedves voltam
2. Kemény voltam
3. (Most tartok itt) inkább nem mondok semmit!
De azért köszönöm a tanácsokat!😊
@Antal Gergely Köszike!!😊😜
Naa a biciklitől jó erős lábaid lesznek. Ez nagyon jó. Amúgy meg sokat számít az ahogyan beszélsz másokkal. Az ilyen kis szarokkal azt kell éreztrtni hogy szánod őket és pont leszarod a véleményüket. Én a légynek sem tudnék ártani kedves srác vagyok. De ha meghallom hogy kibeszélnek vagy akármi hasonló történik csak oda szólok fa pofával egy öblös "Tessék mitszeretnél?" Utána valahogy elfelejtenek rólam beszélni. :D És nem vagyok se erős se fenyegető se semmi. Csak határozott és udvarias :D
@@Oni0324 Bárcsak elég lenne!😂😂
Rendszerint bullying címen látom én is az erről a jelenségről szóló cikkeket, illetve ilyen formában került be a magyar nyelvbe is, ami azért nem egészséges, mert ezt a szót sokan nem értik, pl. az idősebbek. Másrészt pedig van erre magyar megfelelő: a zaklatás, iskolai zaklatás, kibertérben történő zaklatás (cyberbullying) elég jól megfogalmazza ezt a jelenséget.
Igazán remek választás volt ez a videó is, Atis! Csak így tovább! #stopbullying
Akit esetleg bővebben érdekel ez a téma, írjon privátban és szívesen elküldök neki egy írást ezzel kapcsolatban.
#stopbullying Még gyerek voltam, mindig én voltam, akit csúfoltak, kiközösítettek. Barátaim nem nagyon voltak, a mai napig fájó visszagondolni erre az időszakra. Most szülőként kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyermekemet úgy neveljem, hogy vele ne történhessen ilyesmi, bár a legtöbbször tanácstalan vagyok, mit tehetek én az ő érdekében, pont úgy, mikor én voltam gyerek. Most óvodás a kisfiam. Igen is több tájékoztatásra lenne szükség, segítség a gyerekeknek, szülőknek. Köszönöm ezt a videót, Atis.
13 okom volt c. sorozatot tudom ajánlani, aki még nem látta. Nagyon sok pozitív, lényeges gondolat van benne még ha nem is látszik első ránézésre #stopbullying
Nem szoktam gyakran komentelnib, de ügy érzem hogy ezel a kommentel akár seggitetek is. Még 2.os koromban kiderült hogy díszleksziás és díszgráfiás vagyok (azaz írás és olvasási nehéségeim vank), amint kederült a tanár és az osztálytársaim butának tartotak. Ez 4 éven keresztül tartót, ezért ezt el is hittem így el kezdtem úgy is viselkedni. Majd mikor felkerültem felsöbe az új tanárok nagyon sokat seggitet azal hogy pozitív megerösit adat. Ők biztositotak arról hogy okos vagyok. Ez nagyon jó volt és sokat seggitet, de enek elénere még mindig feszült leszek ha hangosan kell olvasnom vagy ha táblára kell írnom. Már 5 éve nem az a tanárom de még mindig mély a seb amit ő okozott. #stopbullying
MÁShogy jár az agyad, de jár! Nem rosszabb, nem jobb csak máshogy működik. Biztos van ami neked megy jobban. Jó esetben rájön a világ, hogy így kiegészítitek egymást. Hajrá!
Nagyon örülök, hogy felsőben már megértő emberekre találtál! Nekik van igazuk, semmivel sem vagy kevesebb emiatt. 💕
én diszleksziás vagyok csak nekem nem olvasási problémám van nekem a matekal a fejbe számolásal van gond de engem nem emiatt közösítenek ki
6 évig bántottak, kiközösítettek.. Itt vagyok! Higyjétek el most itt vagyok, élek és semmi bajom ❤️ kitartás mindenkinek 😉
A szeretet és a társaság (például a barátok) hiánya nagyon tudja befolyásolni az embert!
Na látod pont ilyen vagyok kevés szeretetet kapok 1 barátom van es csak neten beszélgetek másokkal 😂 néha rossz érzés de egyébként sokszor hasznos tud lenni a magány
@@janosarany3103 igaz de érted gondolom
Most megyek középiskolába és 2 éven keresztül bántottak , anyukám nem értette ,tanárnő nem értette , aláírást gyűjtöttek hogy kidobjanak az iskolából a 23 emberből kb. 15-20 ember bántott. Szorongtam ,depressziós voltam 4-szer próbáltam megölni magam .Most próbálom alapozni a jövömet és megpróbálom helyre hozni az önbecsülésem .Örültem volna ha segít valaki vagy anyukám megérti . Ha valaki bántalmazott olvassa ezt akkor nagyon szeretlek és minden rendben lesz érdemes élni .💞
Én a mai napig ki vagyok közösítve mert dagadt vagyok és fiúkkal tudok jobban barátkozni...
Szimplán csak azért mert nem vagyok olyan mint a mai lányok nagy része... de ez van :/ Inkább legyen ez minthogy olyan legyek...
#stopbullying
Igazad van. Kívánom hogy légy boldog az életben. ☺️
Ismerek egy hölgyet aki ugyanígy csak fiukkal barátkozik meg is mondta sok no bolond! Jatszak a fejüket válogatnak dobaljak a pasikat egyik után a másik mikor meg egyedül vannak sírnak. Jo ez így max kicsit jobban odafigyelsz az evésre es mozogsz sétálsz belűről legyél jó ember
nekem is ehhez hasonlo a helyzetem :(
hát ha a túlsúlyosságot látjátok a probléma gyökerének, azt kell megoldani elsősorban:) de a jellem és a belső a fontosabb ez így igaz
@@asdxc9761 bunkó vagy
Sajnos a szavak rosszabbak mint a fizikai bántalmazások. A fizika bántalmazások sebei begyógyulnak de a szavakkal ejtett sebek nem biztos :(
A fizikai bántalmazás is ejt lelki sebeket...
Azt érts meg, hogy amikor valaki "szavakkal bánt" és azt bántónak is érzed, akkor te bántod magad. Olyankor te erősíted fel magadban a más ártó szándékát. Te fogod bántani magad. A saját energiádat csak te használhatod és senki más.
Ha azt mondom neked, hogy mosdj meg mert akkor felfrissülsz és ezt megteszed, akkor is te fogsz megmosdani csak az én hatásomra, de nélküled nem ment volna. Ha azt mondom neked, hogy kövér vagy és nem szép, akkor ugyan ott vagyunk. Mondtam neked valamit, amit te felveszel bántónak érzel, amikor erre gondolsz, pedig én csak egyszer mondtam.
Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, amikor többen fognak össze ellened és minden nap ez ismétlődik, de a szavakkal bántalmazáshoz te is kellesz, hogy a szavaknak súlyt adj. Remélem tudtam segíteni.
Kivéve ha levágják a lábad...
igaz
@@csernuscsaba5165 a lényeg, hogy a lelki sebek nehezebben gyógyulnak.
Én csak láttam de annyira felidegesített hogy eggyszercsak elegem lett és kiáltam az mellett akit piszkáltak direkt lökdösik és néha utik a zaklatott pedig csak tűrte de nekem nagyon jó érzés volt kiálni mellette #stopbullying
Rendes vagy.
Egy hős vagy!
Kedves "Tanulom Magam", sok videódat láttam már, ez is egy színvonalas videó, amihez alaposan készülté és egy csokorba összefogtad. Csak támogatni tudok, minden ilyen jellegű hangot. 1000 szálat is meg kell rángatni, hogy valami történjen az oktatási rendszerben. Gratulálok, csak így tovább!
Innen Romániából, Maros megyéből, nyárádszeredából írok, egy 15 éves, 8. osztályos lány apukája vagyok, aki egyébként nagyon jó tanuló. Sajnos körülbelül két éve súlyos iskolai zaklatásnak volt kitéve a lányom - szünetben, majd folytatódót az egyik legnagyobb net-es közösségi térben - az iskolatársai részéről, ami viszonylag rejtve maradt az ügy komplexitása miatt. Három hete oda került az állapota, hogy a súlyos lelki sérülések miatt korházi kezelésben kellett részesüljön, jó hír viszont, hogy egy hete újra együtt a családunk. Ezek után, hosszú vezet majd a teljes felépülésig. Senkinek sem kívánom, hogy ilyesmit tapasztaljon. Gratulálok ehhez a videóhoz és a munkájukhoz, amely segíthet megelőzi ilyen és ehhez hasonló lehetséges eseteket! További részletes információval tudok részletesen szolgálni kompetens szakembereknek. Tiszteletem!
Referencia link: facebook.com/szabogyoz
Én is voltam kiközösítve, kigúnyolva 3 éve. Ez Monorierdőn volt. És mindez azért, mert mozgássérült vagyok. 😢
Mikor beléptem az 5. osztályba, sok új gyerek jött az osztályba. Volt még egy "banda" az osztályban, akik óvodában is terrorizáltak. Emellett ki is lettem közösítve. Falhoz nyomtak, megaláztak nyilvánosan, elnyomtak. Szörnyű volt. A Five Nights at Freddy's segített nekem viszont ezt elviselnem. Ezeknek köszönhetően így három év után is előjön néha ilyesmi "nem vagyok tagja az osztálynak, senki vagyok", stb stb. Ma már új osztályban vagyok. Itt szeretnek. De ennek ellenére is itt van az a seb amit ők vágtak. De túl vagyok rajta!
Akit viszont gúnyolnak, kívánom, hogy legyenek erősek, és bírják ki!😊😉
#STOPBULLYING
A zaklatás buta és primitív dolog... azok csinálják akik szellemileg és/vagy fizikailag még gyerekek... minden esetben ők a sajnálatra méltók, nem te.
Ha valóban mozgássérült vagy, és ennek ellenére magántanulóság helyett iskolába vagyis közösségbe jársz, akkor egy hős vagy. Nem szorulsz védelemre, mert ez is bizonyítja, hogy egy lelki csoda vagy!
Ezek után nem csoda, hogy irigyelnek :)
Hello, tudom hogy kicsit későn írok, de muszáj voltam hozzászólni. Szóval nem tudom melyik osztályba jártál, de itt azóta sem változott semmi. Igen, én is erdei vagyok, és noha nem vagyok perpillanat bullying áldozata, még mindig rémes a helyzet ezzel kapcsolatban.. De remélem azóta jobban vagy, nem kell a nemnormális emberekkel foglalkozni, a végén úgyis ők fognak belőle rosszul kijönni :)
Jobban vagyok azóta^^
És, beszélhetek veled priviben valahol?
Attis pont erről a témáról csináltam előadást😱😍 nagyon jó lett a videó🔥
Teljesen jó gondolatok, bár a személyes véleményem ezzel kapcsolatban, hogy ez intelligencia függő és sajnos az emberiség igen magas százaléka nem üti meg azt a szintet, hogy alapból eszébe SE jusson az, hogy folyamatosan zaklasson valakit.
Ahhoz, hogy megszűnjön ez a jelenség valószínűleg az emberiség 90 százalékának el kellene tűnni.
Persze, ha ez megtörténne akkor az még súlyosabb problémákat vetne fel.
Bár maga a kiközösítés ellen folytatott felszólalások, cselekedetek támogatandók.
#stopbullying
Kedves Atis!
Nagyon szépen köszönöm,hogy erről a fontos témáról is készítettél videót.😊❤
Most erőt vettem magamon,és elmondom én is a történetem.
Tudni kell,hogy én egy kis faluban élek,az iskolában is alacsony az osztály létszám.
2018.április elején voltam kiközösítve. Én ekkor hetedikes voltam. Az akkori egyik nyolcadikos lány,egyszer nagyon dühös,ideges lett rám,mivel valaki elkezdte terjeszteni,hogy én állítólag "lekurváztam" a barátnőjét. És feleslegesen mondtam,hogy nem ismerem a lányt ezért nyilván nem mondtam róla semmit. De akkor,abban a hónapban senki se hitt nekem. Az osztálytársaim is ellenem fordultak,és a nyolcadikos lány mellé álltak. Egy 14éves baráságot is kishíján elvesztettem. Utáltak,kiközösítettek,bántottak szóval,és nekem ez sok volt. Egy nap már nagyon nem tudtam elviselni ezt az egészet,és az osztályban olyanokat vágtak a fejemhez,amikhez semmi közöm nem volt. Sok lett. Elkezdtem a nyitott ablak felé szaladni,és az egyik osztálytársam fogott vissza. Ki akartam ugrani. Abban a percben ezt láttam a legjobb megoldásnak. Ezután megnyugtattak,jártam az iskola pszichológushoz aki segített. A szüleimnek is sokat köszönhetek,hogy mellettem voltak.
Ez az én történetem:)
Akit bármilyen bántalmazás ér/ért,az ne féljen elmondani a családnak,tanároknak,vagy bárki másnak,mert ők rengeteget tudnak segíteni!:')
Mindenkinek KITARTÁS!❤
Erősek vagytok!❤
#stopbullying
Kiskoromban a szüleim nagyon sokat veszekedtek, mert már elvoltak válva. De ezt nekem nem mondták el így teteték, hogy egy normális család vagyunk kb. olyan 6 éves lehettem mikor anyukámnak anyira elege lett apámból, hogy inkább ketté bontották a házat. Az ovis korszakomat egy egoista emberként éltem le, és azt vártam a suli is ilyen egyszerű lesz.... Nagyon tudtam az 1.osztályos feladatokat így azt vártam ez 8.ig ilyen lesz. Soha sem tanultam vagy készültem még anyira mint az osztálytársaim egy órára. Így 5.ig csak csúfoltak... A német tanárom meg folyton megalázott még jobban.... Így az 5 évem szinte minden napját azal a gondolattal keztem, hogy hogyan végezek magamal... Most 6os vagyok és sok bunkó osztálytársam már elment igy most sokkal felszabadultabb vagyok mint voltam
Légyszi legyen olyan videó hogy hogyan tudjuk ezeket kivédeni stb...
Nagyon jó lenne!
#STOPBULLYING
Sziasztok! Most vagyok 17, de sajnos én is tapasztaltam/tapasztalom. Elsős korom óta engem is kiközösítenek, mert más vagyok. Nem érdekel a divat, többet vagyok a fiúkkal (emiatt kaptam már leribancozást), más az érdeklődésem, mint egy velem egyidős lánynak és nem járok minden hétvégén buliba. Ez nagyon jó alapot ad a mai napig az embereknek ahhoz, hogy furcsának tartsanak és támadjanak. Akármit tettem eddig, soha nem fogadtak el úgy igazán. Hatodikos voltam, amikor megismertem a legjobb barátnőmet. Azóta is nagyon szoros a kapcsolatunk. Nekem ő volt a mentsváram és még most is az. Neki mindent elmondhatok, mindent megbeszélünk és ha kell velem sír. Kilencedikben is megismertem egy csomó olyan embert, aki építette az önbizalmam. És megtanultam elleni a magam kis világában, azokkal a barátokkal lenni, akikre számíthatok és akik szeretnek. Kellett pár év, de ez is sikerült.
(Bocsi a hossz miatt)
1:28 tanarok 80 % reakcioja, mikor ilyesmirol panaszkodik egy aldozat:
"intezetek el magatok kozott"
És ez nagyon gáz.
Igen!
Én az ilyen tanárt intézném el. Szánalmas.
Na igen...
Nálunk pont hogy a tanár csinálja. Rendszeresen aláz meg gyerekeket, és azt hiszi, vicces. K*rva jó példát mutat, mondhatom.
Én az elfogadás és visszavágás taktikájának vagyok a híve. Csődtömeg vagyok, pápaszemes vagyok, zsíráfnyakú vagyok, hülye vagyok. stb... ezeket elfogadom, de nem akárhogyan. A visszavágás pedig nem azonnal történik. Emellett van még más finomság, amivel fel lehet venni a harcot a bántalmazókkal szemben. Engem piszkáltak, kinőttem. Elkezdtem gondolkozni és a megfelelő Taktikát választottam.
Ha érdekel elmondom, ha nem, akkor ennél többet nem fogsz látni. ;)
Engem most nemrég bántalmaztak érzelmileg az osztályban azért mert nekem tetszik egy fiú az osztályban ezt páran megtudták és onnantol kezdve majdnem mindenki piszkált addig amíg nem szoltam a szüleimnek és az osztályfőnökömnek most legalább már nem csesztet senki :)
Azért mert tetszik egy fiú? Jóég... akkor mit csinálnának ha egy lány tetszene?
Engem is ezért piszkáltak hetedik osztályban. Szarul esett, de meg kell tanulni elengedni a fülünk mellett.
"ez a viselkedés ez k..a nem menő" -ez tetszett a legjobban! :D Egyébként támogatom is! Tökéletesen megfogalmazza az egész videó lényegét! Köszönöm, hasznos volt! :)
Engem egyszer zaklattak. Nem tudom miért, őszintén mondom, máig nem tudom, mi a f*sz bajuk volt a kattant tyúkoknak (megjött nekik vagy mi a mákos rétes).
Hatodik osztály környékén a legtöbb lány ismerősöm elkezdett körmöt festeni, posztolni. Én mindig is utáltam a „csajos“ dolgokat és hülyeségnek tartom máig azt, hogy valaki képeket tölt fel magáról ész nélkül, ezért egy idő után elhidegültem tőlük. A fiú barátaim azonban megmaradtak, sőt! Komoly lelki támogatást kaptam tőlük, amire nemsokára szükségem is volt, ugyanis az egyik lány elkezdett szekálni. Terjesztettek dolgokat, amik nem voltak igazak és miután csak fiú barátaim maradtak (pár kivétellel) kikiáltottak kurvának.
Az ember hatodikos korában azt sem tudja, hogy mit jelent, de már ezt kénytelen hallgatni. Ettől elég szomorú véleményem lett arról a lány típusról, amit a zaklatóim képviseltek. Mindenkinek aki hasonlót élt át:
Ne adjátok fel! Keressetek olyan embereket, akik az eszüket is használják, ők segíthetnek. És tudom, nagyon kínos tud lenni, de mondjátok el bátran valakinek, akiben megbíztok. A zaklatás bűncselekmény. Ha lefényképezed a bántó üzeneteket, vagy bármi mást, simán kirúgják őket az iskolából/munkahelyről. De ne felejtsétek el, hogy mi után ezt megtettétek, tiltsátok le őket. Nem vagytok kötelesek a mocskolódásukat hallgatni. Én mindenki mellett állok, aki velem hasonló helyzetben van/volt és üzenem azoknak az idiótáknak, akiknek nincs jobb dolga, mint másokat csesztetni:
„Ti szörnyű gyerekek, nem látjátok, mit tettetek? A ti tudatlanságotok volt az, ami megteremtette ezt a szörnyet! [...] Ti szörnyű gyerekek!“
Set It Off -Horrible Kids
#Stopbullyng
MARADT RÉTES?
@@petervago7599 Most komoly?...
Üzenem mindenkinek akit valaha is bántottak/bántanak hogy ne adjátok fel. Értékesek vagytok. Higgyétek el biztos van valami az életetekben amiért érdemes harcolni. Harcoljatok azért akit szerettek. Neki fontos hogy boldogok és erősek legyetek. Szeret benneteket a családotok, a barátotok, lehet a pénztáros is akinek mindig van visszajáró aprótok, az akármilyen kisállatotok, vagy a macsesz akit múltkor megsimogattál az utcán. Az is lehet egyszer gyereked lesz aki tuti szeretni fog, vagy azzal hogy kitartasz pár év múlva inspirálsz másokat akik ezért szeretni fognak. Ha megismered önmagad akkor meg te mindig ott leszel magadnak hogy lásd a benned rejlő szépet. Többen szeretnek mind gondolnád, viszont emberi rosz szokás hogy nem mutatjuk ki eléggé. Márcsak azért is megéri küzdeni, hogy ne adjuk meg az örömet a bántalmazóknak. (Én minden embert szeretek aki tesz azért hogy jobb legyen ez a pokoli világ, ha közéjük tartozol tudd hogy téged is. 🙂)
#stopbullying! Fejezzék be az emberek mert a szavaknak súlya van! (Tapasztalatból írom😞)
Van egy nagyon jó könyv, a Massza, ami az iskolai és a netes bullyingról szól. A főszereplői gimisek és egészen a kezdettektől végigmegy a borzasztó végkifejletig. Nagyon tetszett benne, hogy nem csak az ‘áldozat’ szemszögből mutatja meg a dolgokat. Én magát a könyvet nem olvastam (még nem sikerült beszereznem), de egy színházi neveléses előadást láttambelőle az osztályommal.
Bárki tanár ezt olvassa, gimiseknek szerintem kötelező lenne!!
Csúfolva is vóltam meg kiközősítve is de sulit váltottam és most már 1 éve minden happy
#stopbullying
Sok éven át az egész osztály kiközösített, csúfolták... Napi szinten de utána lett egy ember aki segített nekem. Igaz messze van de lélekben mindig ott volt velem és ő az aki erőt ad.
Ha van legalább 1 ember aki törődik veled gondolj rá 3s sokkal boldogabb leszel. Soha be add fel légy erős mert ha utánna lesz akár 1 ember us az sokkal szebb lesz💗
Szólok azokhoz, akiket rendszeresen bántanak és kiközösítenek az osztályban.
Pontosan tudom, hogy hogy érzel. Tudom, mert ott voltam a helyedben. Félsz. Félsz bemenni az iskolába. Félsz elmondani a szülőknek. Félsz szólni a tanároknak. Félsz visszavágni. Folyamatos félelemben éled le az életedet. Fizikálisan bántalmaznak az osztályban, az öltözőben, vagy az iskola kijárata után. Úgy érzed, hogy gyenge vagy és egy senki vagy. De egyik sem igaz. Vagy valaki, és ha még mindig odajársz, akkor igenis erős vagy, hogy bírod nap mint nap.
Az iskolába ne félj bemenni. Ott kapod meg a tudást. Ott alapozod meg, hogy mi lesz belőled, és milyen rétegbe kerülsz. Lefogadom, hogy a bántalmazóid közül egyik sem jó tanuló. Nem vagy erősebb, vagy magabiztosabb náluk, úgyhogy legyél ebben jobb. Húzz rá a tanulásra. Mi, hogy nem kapsz érte tiszteletet? Persze, hogy nem. Most még nem. Majd 15 év múlva, mikor főnöknek hívnak, akkor igen. Ők csak a jelent látják, te lásd a jövőt. Mutasd meg nekik. Lehet, hogy nagyobb izmokkal érettségiznek, de te több tudással fogsz.
A szülőknél az a legfontosabb kérdés, hogy számíthatsz-e rájuk. Szeretnek téged, törődnek veled? Szólj nekik. Apád egy alkoholista, aki otthon ugyanúgy bánt? Akkor inkább hagyjuk,de akkor valószínűleg már nem félsz kiállni magadért.
Szeretnek, de így is félsz attól, hogy ők is lenéznek, milyen gyenge vagy? Ne félj, nem fognak. Ne félj megnyílni előttük. Lehet, hogy már visszaütöttél, vagy csúnyán beszéltél a bántalmazókkal. De ettől a szüleid szemében nem leszel kevesebb, még ha azt mondják se. Segíteni fognak ilyen vagy olyan módon. Vagy talán attól félsz, hogyha bemennek az iskolába ügyet csinálni a dologból, akkor mindenki lenéz téged? Na és, nem néztek le eddig is? Vagy olyan érzésed lesz, hogy egy védtelen kisgyerek vagy, aki nem tud kiállni magáért? Jól érzed. Na és? A bántalmazóid is ugyanolyan kisgyerekek, mint te. Ne foglalkozz velük. Vagy attól félsz, hogy apád úgy megveri a srácot, hogy az ő apja verekedni akar? Nyugi, a felnőttek ezt már több ésszel tudják lerendezni, és ha mégse, hát ott a rendőrség.
Tanárokat akarod segítségül hívni? Hát sok sikert. Rájuk aztán ne számíts. Magánéletük alig van, otthon is a munkájukkal kell foglalkozniuk, cserébe meg egy Tesco-s árufeltöltő fizetését kapják. Szóval nem fognak avval foglalkozni, hogy az egyik tanuló nem érzi jól magát a közegben. Szólhatsz nekik, tudni fognak a helyzetedről, de magasról leszarják. Az igazgatóra se számíts. Tudod, mi lesz, ha szólsz nekik? Behívnak egy kis elbeszélgetésre az irodába, vagy rosszabb esetben az osztályban csinálják mindenki előtt. Valószínűleg már visszavágtál a seggfejeknek csúnya beszéddel, trágár szavakkal, és a kis féreg ezt fel tudja hozni ellened. Persze, te ezeket csak azután mondtad, hogy bántott, de a tanárt ez nem fogja érdekelni, mert ő nem egy nyomozó, nem egy bíró. Megelégszik annyival, hogy mindketten ugyanolyan rossz gyerekek vagytok, nem bírtok megférni egymás mellett. Esetleg szépen kibékítenek titeket, és kezet kell fognotok egymással, mint két jó barát. Esetleg beírnak egy osztályfőnökit, vagy egy igazgatóit, hogy hátha ez leállít benneteket, de hidd el nekem, az a féreg ennyitől nem fog leállni, nem lesz béke. Hidd el, mert hozzánk már rendőrt is kellett hívni, és az se tudott békét teremteni.
Csak a szülőkre számíthatsz. Ha rájuk sem, akkor az egyetlen megoldás a kitartás. Tudd, hogy egyszer ki fogsz jönni onnan, egyszer otthagyod azt a geci iskolát, egyszer vége szakad a rémálomnak. De felhívom a figyelmedet, az se mindegy, hogyan. Ha nem tanultál, és a gyárba mész, vagy építkezésre, ott készülj fel ugyanerre. Jobb helyeken a főnökök foglalkoznak az ilyennel, hiszen számít nekik a cég hírneve, de rosszabb helyeken ezt ugyanúgy leszarják. Onnan már csak úgy van kiút, ha jobb helyre mész, vagy kigyúrod magad (azt tisztelik).
De ha jól tanultál, és egyetemre mész, onnan meg valami magas helyre, akkor szép életed lesz. Sokan nem így tartják, de ahol okosabb emberek vannak, ott kevesebb a rosszindulat is. De hát miért is boldogítanák magukat a másik bántásával, ha már nem bántják őket a szüleik, és pénzhiányuk sincsen. Nyilván ott is vannak rossz emberek, de ott már szólhatsz a nagyfőnöködnek, ő foglalkozni fog vele.
És ami a legfontosabb, tudom, hogy hatalmas traumákon mész keresztül, de ne hagyd, hogy ez kihasson a jövődre. A világ nem olyan sötét, mint te gondolod, és nem minden ember egy szadista rohadék. Te most kifogtad a szarabbik részét, de ne félj, lesz ez jobb!
Kitartás! Nem vagy egyedül, és nem tart örökké!
köszönöm ez kellett
Uniqua, Dominator of Earth
Nem tudom miért nem olvastam el ezt minél hamarabb de ez most nagy bíztatást adott. Köszönöm
Engem ha piszkàlnak akkor vagy hivom a tesóm vagy fel jelentem vagy a tanàrnak szolók
Nagyon motiváló lett ez a videó, köszönöm, Attis-sensei!
Szóval az én story-m:
Egészen December elejéig mindössze 4-en voltunk lányok. Köztük a legjobb barátnőm. Majd az előbb említett időpont táján jött egy lány, aki eleinte egész rendes, segítőkész volt. Persze a legjobb barátnőm épp azon a héten hiányzott. Az új lány hamar beilleszkedett, megszerettük, szinte már barátnőmként tekintettem rá (ami nagy szó, ugyanis én nem vagyok az a "váltok veled két szót és tesók vagyunk" egyén). Ezt követő héten jött végre a legjobb barátnőm, vele is megismerkedett a ~szamára még új~ lány. Aztán teltek a hetek, elment a téli szünet, jött a 2019. Már az első tanítási napokon beszólogatott, de ez annyira nem érdekelt, ignoráltuk. Január közepén a legjobb barátnőm a tesi öltözőbe annyira megalázta, hogy bent maradtunk és még én is sírtam vele együtt. Ugye a lány addig már összeszedte a népszerűbb emberekből álló "army"-ját, nehogy véletlenül vissza is merjen szólni valaki. Január végén egy matek órán beszólt nekem (elég durván), én pedig enyhén és humorosan visszaszóltam neki, amin nevetett az osztály. Ő neki ez nem tetszett, így folytatta a velem való kötekedést, aminek persze még egy poénos beszólás lett az eredménye - tőlem.(Mai napig büszke vagyok magamra, hogy kiálltam magamért.) Ez addig-addig folytatódott, míg odajött hozzám, és nekem vágta a matek könyvet. Azonban ezt egy srác már nem tűrte, és megkérdezte, hogy én mégis mit ártottam neki. A válasza természetesen egy sültkrumpli iq-jával versenghetett volna - "bevédi a csaját". (Barátságon kívül nem volt több köztünk.) Erre mondta a srác, hogy "nem vagyok együtt vele, csak már elegem van a folyamatos piszkálásaidból". A lány erre annyira igedes lett, hogy majdnem megütött engem, hálistennek kitértem ütése elől, ami még egy lapáttal rá rakott, hogy az osztály megintcsak nevetett rajta. Ahogy elnéztem, már idegösszeroppanása (túlzás, de a lényeg átment) volt a lánynak, a ~minimum~ 4 centis műkörmével kicsikarta a szemöldökét. A srác ~bár nem kellett volna~ a vállát megbökte, mivel akár találhatott volna is az a rám mért ütés. A lány kiment a teremből. Teltek az órák, jött a tesi, amin az udavron voltunk. A lány ott volt, majd eltűnt és egyszer csak előjött az anyjával együtt. Megkeresték a scrácot, és az anyja simán megütötte volna, ha a tanár nem avatkozik bele. Ezek láttán rámjött a sírógörcs - aminek köszönhetően hányingerem lett. A legjobb barátnőmmel beszaladtunk a lány mosdóba, szerencsére nem hánytam és megnyugodtam. Talán. Kimentünk és egy szempillantás alatt az igazgatóval találtam szembe magam. Nem igazán emlkészem pontosan már mit mondott. A lényege, hogy ne szóljak vissza senkinek, akármilyen rosszul is esik. Nade könyörgöm, (tapasztalataim szerint) elkönyvelnek süketnek, aztán +1 csúfnevet üdvözölhetünk az ezeknek készült szótárban. Viszont eltértem a story-tól. Felhívtam anyut, hogy nem merek hazamenni, ugyanis a lányt ismerve megvár az anyjával és (nem túlzok) megver. A maradék óra lement, anyáék az iskola bejára előtt álltak. Szerencsére. Majd hazamentünk. Eközben a srác nénje és a lány anyja olyan balhét csináltak, hogy az igazgató is lement. Ezt mind hallottam osztyfőnökömtől, persze ő is ott volt.
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok, ezt a leírhatalanul hosszú történetet. További szép napot!😁
#stopbullying
engem mai napig kiközösítenek, ma is beszóltak hogy csúnya vagyok stb.... 2 emberrel tartok csak kapcsolatot, szorongással megyek minden nap iskolába ....gyűlölök emberek közt lenni....
Ha gondolod beszelgethetunk, nagyon átérzem ❤
Nézd mennyi ember van a földön! Ők SOKKAL többen vannak, mint azok a pár emberek akik kicsúfolnak téged. Gondolj rájuk és a szánalmas csúfolódók egyböl megsemmisülnek. Pitiáner senkik kis csoportja, akik arra sem méltók hogy feléjük fordulj! Emberi értékük nulla.
🥰
Én is át tudom érezni! Minden nap szekálnak a súlyom miatt. De nyugodtan keress fel megpróbálok segíteni😁😁❤
Ezek csak pincsik. Kiskutyák. Addig ugat, amig fel nem rúgod 😂 Kezdj el valami sportot hogy levezesd a feszkót. Jót fog tenni, hidd el
Én nekem még jobb volt a sorsom: Egyszer nagyon összevertek, vékony voltam, erőtlen, de megerősödtem és edzettem hogy erősebb legyek, lehet hogy nem érdemelték meg és lehet hogy faszméregetésnek hangzik, de az összeset összevertem, addig amíg be nem fejezték. Az osztályom szép lassan belátta hogy ez hülyeség és befejezték. Akiknek sokkkkaaal rosszabb annak kitartást, hidjétek el, ne haggyátok magatokat, egy idő után megunják hogy nincs eredmény és befejezik :D
Sok sikert, és köszönöm a videót!
Egy 13 éves srác
#STOPBULLYING köszönöm ezt a videót neki is állok megnézni
Már kezdtem megőrülni és ekkor megláttam ezt a videót! :)
Áldás vagy!
Kitartás 😉
Kitartást, erőt, türelmet :) és szeretetet kívánok neked minden életterületedre
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek :)
Sok sikert #stopbullyng
Ezt lessétek meg! „Emlp Mindennap élj!” ird be youtube-ba :p
Köszönet - a videóért és a kommentekért.
Ráadásul a kommentek - pont a személyes érintettség miatt - legalább annyira fontosak, mint a videó.
Sajnos a tapasztalatom nekem is az, h a tanárok nem törődnek ezzel, és nem tudatosítják, mennyire fontos erről beszélni ahhoz, h felfogják a gyerekek, h miről van szó, és hogy ez nem játék.
Sokan felnőttként sem értik, miről is van szó, milyen következményekkel jár a bullying.
Eszméletlen fontos videó és komment-szekció!!!
Régebben a volt edzőcsoportomban engem is bántalmaztak, és ezt most sajnos máson élem ki. Próbálok vele leállni, viszont hogy egyre inkább mélypontra kerülök, és mert nem találok senkit, akinek el tudnám mondani, pontosan mi történik velem. Ezért azon az osztálytársamon élem ki. Innen is nagyon sajnálom, de nem tudom elfojtani a mérgemet, és emiatt a lelkébe tiporok. Általában egy "kemény" arcomat mutatom, mert félek, ha megmutatanám magamat, akkor nem fogadnának el. Félek, ha meglátnák az érzékenyebb énemet, megint abba a helyzetbe kerülnék, amibe nem szeretnék. A vicc az, hogy évente egyszer akadok ki (de olyan nagyon),de az mindig sítáborban. Nekem is van egy tanárom, aki folyamatosan beszólogat, kiröhög embereket. Reméljük, én is, és a többi bullyingoló is le tudjon állni ezel, és egy boldog világot tudjunk élni. Valamikor csak összejön az emberiségnek.#stopbullying
Nekem volt lelki világom meg bátorságom.De az osztálytásraim ezeket is elvették.Én már csak szomorúságra vagyok képes.Semminek se örülök
osztálytársaim*
Sokszor(3x ) költöztünk és jelenleg a 3. Helyen járom az általánost. 4.ig csúfoltak, ezért is kellett részben költözni. És ez nem a jajdekövérvagy típusú csúfolás hanem amikor már tényleg a létezésed a gond, ráadásul 90 gyereknek(egyébként akik bántottak, mára nagyon mélyre sülledtek) ráadásul azért kedtek bántani mert a legjobb barátnőm elárult. A költözés után megint volt egy rosdz időszakom tavaly, nem fogadtak el az új helyen. Öngyilkos akartam lenni. Aztán az egyik tanárom segített. Nem szólt nekik, csak meghallgatott és ram mosolygott. Aztán újra költöztünk, a tanárt és az összes addigra igaz barátaimat otthagytam. Most itt vagyok az új helyen, itt nincs meg a helyem. Nem bántanak, de tény hogy nem fogadnak el. Jövőre megyek gimibe. Vajon ott is ez lesz?
Nekem pont hogy gimiben maradt abba az összes bántalmazás. Alsóban is sokat csúfoltak kb minden miatt. De én mindig mondtam magamnak, hogy "én majd többre fogom vinni az életben mint ők", " már csak kicsit van hátra" meg ilyenek és 6 után sikerült bejutnom egy 6 osztályosba. 41 vagyunk, de nem bánt senki senkit és nagyon jól érzem magam abban az osztályban. Sok barátom lett akikben megbizhatok. Te is bizakodj a jövö féle és "Isten is megsegít!"
*NE! NE TEDD EZT!*
Azzal nem segítesz magadon, támadhatóvá válsz. Inkább probálj az átlaggal elvegyülni, a toppon lévők azok akik a diákok által is egyszercsak ki lesznek közösítve illetve a tanárok is utálni fognak.
@QuadraXYT sok sikert
Figyelj én nagyon csendes vagyok semmi barátom de azt javaslom próbáld meg azt hogy próbálj vicces lenni néha beszelj hangosan meg ilyenbaromságok ahogy tapasztalom sok embernek bejön és próbálj a kinèzetre is törekedni szerintem sokat számít sajnos de ha sok lany van az osztályban próbalj nekik segíteni és próbalj bizonyítani hogy okos vagy talán ez segíthet 😂
@@janosarany3103 nekem is bevált, de főleg ez csak új helyeken jön be
Én csak általános iskolában, főleg alsoban éltem át. Nem igazán voltak barátaim és visszahuzotodd voltam. Középiskolában változtattam néhány dolgon. Pozitívan álltam hozzá a 9. osztályhoz, barátkoztam már a gólya táborban és közösség részévé váltam. A mi osztályunkban szerencsére nem divat a mások piszkalasa. Van persze aki nem feltételen vesz részt aktívan az osztály életében, őket néha éri egy két megjegyzés de szerintem az mindenkit.
Az én belatasom szerint ezt a jelenséget a közösségi életbe való részvétellel, a nyitottabb gondolkodással és kommunikációval megszuntetheto, vagy legalábbis nagy mértékben csökkenthető. Ha valakinek már nagyon elfajult ez a viselkedés, érdemes segítséget kérni.
#STOPBULLYING
Ez nagyon durva.. Mintha az én életemet látnám magam előtt. Ugyanazokat éltem át ugyanakkor
Engem sokáig a fogam miatt piszkáltak, érdekes hogy amikor fogszabályzóm lett, abbahagyták. Elsőben azért basztattak mert egy roma lánnyal barátkoztam. Utána 10 évesen cyberbullying áldozata lettem, igen túl hamar kerültem az online térbe de féltem szólni. Ez olyan egy évig tartott. Olyan ember csinálta aki kicsit kattyas volt ráadásul 6 évvel idősebb nálam. Ahol tudott, belém kötött. Aztán hatodiktól hetedikig egy srác állandóan baszogatott, azt akarta hogy szopjam le és mindenki annyival lereagálta hogy udvarol. Hát már bocs, de ha így "udvarol" akkor nekem nem kell.
#STOPBULLYING nagyon rosszerzes tudom milyen...
Ja nekem is volt benne részem nem valami jó de nem adtam fel :D
Attila Molnar en igy huzok le 8 evet a suliban mar csak fel evet kell kibirnom..
👐🌈
#STOPBULLYING
@@karolinpivo210 de jó neked én az egész életemet le szenvedem így :D neked legalább van fél éved😀
@@szablocs1878 hat figyelj ki tudja mi lesz kesobb....
Őszintén köszönöm engem már 7éves korom óta bullying olnak #StopBullying!
Szia Attis!😁 Úgy érzem, hogy valamilyen szinten én is részese voltam ennek, még ötödikben. Már harmadik osztálytól "néztek ki maguknak" az osztálytársaim, de amikor a legjobb barátnőmnek szóltak be, azt már nem bírtam, és visszaszóltam. A mai napig nem bántam ezt meg, igaz, hogy ez elvezetett egy durvább határig. Napi szinten kaptam a hideg zuhanyt, például "te hülye p*csa", "egy olcsó k*rvánál sem érsz többet", "mindenkinek jobb lenne, ha meghalnál", stb. Én sajnos elhittem, és teljesen elborultam. Azon kaptam magam, hogy a ceruzákat a csuklómon végighúztam, remegett a lábam, amikor gyógyszereket vagy késeket, ollókat láttam, a köntös "megkötőjét" szorosan összehúztam a nyakamon, nem érdekelt, ha elestem és beütöttem valamimet, szerettem, ha beteg voltam vagy ha fájt valamim, elkezdtem félni a sötétben, bezárkóztam, nem tudtam beszélni nyíltan senkivel, és minden érzelmet visszatartottam. Egy év múlva ébredtem csak fel, és sírva kértem tanácsot a szüleimtől, akiktől sajnos nem várhattam sem megnyugtatást, sem tanácsokat. Magam próbáltam, egyedül felállni, mert nem segített más. Most kilencedikes vagyok, még mindig félek a sötétben, minimum egy év múlva tudok valakit közel engedni magamhoz, nem tudom az érzéseimet senki felé mutatni, vagy kibeszélni, és még mindig introvertált vagyok (valamiért emiatt el szeretnének vinni pscihológushoz, pedig ez nem próbléma, inkább a "sötét korszakomon" szerettem volna, ha segítenének), holott régen a teljes ellentétem voltam (félreértés ne essék, nem azon van a hangsúly, hogy az introvertált emberek nem jók, én személy szerint szeretek az lenni). 16 éves vagyok, és csak most tapasztalom, hogy elkezdtem merni kimondani a véleményem, szembe merek szállni az olyan emberekkel, akikben nincs se gerinc, se tisztelet (persze, egy kicsit segít a pubertás kor😅). Viszont ez alatt az időszakom alatt, figyelemelterelés érdekében elkezdtem rajzolni, ami életem hobbija lett, és szerintem jó is vagyok benne. Ez az időszak igaz, hogy ha nem lett volna, talán egy pörgősebb, pozitívabb lány lennék, de egyben meg is erősített. Ha valaki kételkedik bennem, igyekszem megmutatni neki, hogy tévedett (ezzel kicsit magamnak is bizonyítani szeretnék). Nem tartom magamat sokra, és nem tudnék úgy jobb dolgokat leírni magamról, vagy olyan tulajdonságokat (külsőleg és belsőleg is) amiket szeretnék, de később már az ember meg tudja mutatni, hogy róla már leperegnek ezek a sablonos beszólások, ha annyira fontos lennék valaki életében, hogy ne tudjon békén hagyni, akkor már csak a kreatívabb kommentek érdekelnek.😁 Köszönöm annak, aki végig olvasta ezt az elég hosszú hozzászólást, legyen szép napotok!😁
#stopbullying
Nagyon erős vagy, és nagyon jól kezeled már a helyzetet! Kitartást❤
Velem is volt ilyen. A régi suliban szinte mindenki bántott. A kb 30 gyerekből legalább 20 bántott minden egyes nap, de 6-ban elmentem 6 osztályosba. Ott nem volt túl sok reményem a tapasztalataim miatt így kb 1 hónapig nem szóltam senkihez, de volt ott egy másik lány is aki szerintem ő is ilyeneket tapasztalt (nem szolt senkihez, mindig egyedül volt...) vele kezdtem el beszélgetni és tök jóba lettünk. Majd elkezdtem másokkal is beszélgetni és az életem egyik legjobb barátságát is kötöttem egy lánnyal. Abban az osztályban meg úgy az egész gimiben nagyon jó a légkör (nem bánt senki senkit, a felsősök nem bántják a kisebbeket ilyenek). Most 7-es vagyok és az önbizalmam is kezd erősödni és már ki is tudok állni magamért. 😁😁
@@lightfight6358 nagyon át tudom érezni, amit írtál és sok sikert!
Hány ember hagya el ezért az iskolát? Hágy ember hal meg ezért?
a... Hugom-m... már-r... hallot.. emiat-t..
@@essperonimimiri komolyan :(
@@strikeblock9629 Igen :(
YSH Dalelia18 Részvétem😭❤️
@@essperonimimiri jézusom uristen részvétem :( 😔😪
engem a kémia tanár piszkál úgymond... Azt tudni kell hogy nekem diszlexia és diszgráfiám van. Ami van róla papírom abban benne van az is hogy nem illik egem olvastatni órán és nem is olvasok valami szépen... Nos ugye kémia órán a tanárúr kitalálta hogy én fogok olvasni egész órán. Nincs annál rosszabb érzés mikor hallod hogy mögötted azon röhögnek hogy milyen vagy főleg ha nem is tehetsz róla..... A papíromat olvasta. Amikor anyu bement emiatt, akkor a tanár azt mondta, hogy ez csak egy javaslat és elküldte a picsába anyut. (még volt pár ilyen velem kémián de ez esett legrosszabul...)
@@daviddomokos1221 nemtudom de örülnék ha elmene :D
Ágnes Tóth nem szeretnék kötekedni, de ha diszlexiád és diszgráfiád van, akkor hogy tudsz ilyen hosszú szövegeket megírni helyesen?
@@archive9977 5ször olvastam át....
Az egyik barátnőm is ebben szenved és a nyelvtan tanárnő képes volt egy hétig csak őt választani az olvasásban. Miután végzett a tanár még megjegyzéseket is tett rá és amikor megkérdeztük a barátommal miért tett ilyet csak annyit mondott "Gyakoroltattni akartam vele az olvasást ha már nem tud" ez még nekem is rosszul esett. 😭
@@agnestoth3141 Köszi a válaszodat. Remélem ezután nem fognak bántani olyan dolog miatt, amiről nem is tehetsz(főleg nem tanár). Kitartást :)
Engem egész felsőtagozatban ki voltam közösítve, csúfolva ok nélkül. Teljesen normális gyerek voltam, így okát se láttam, hogy miért lettem én az áldozat. Mondjuk akkor is (most is) nincs túl sok barátom, de aki van az igazi barát. Öngyilkosság sosem jutott az eszembe. Mind a mai napig utálom azokat, akik ezt csinálták. Azóta évek teltek el és még mindig egymás közt engem beszélnek ki meg ilyesmik. A tanárok, szülők se tudtak semmit tenni. Amit ez okozott: távolságtartó lettem és nehezen találok barátokat, nem mutatom ki az érzelmeket, viszont tökre magabiztos lettem ettől.
#stopbullying
Az is számít ha valaki csak úgy egy (számomra) rossz élményt felemleget minden egyes nap? És ezt csak azért mert szerinte olyan "vicces"
Én is így vagyok vele..
Igen. Ez is annak számít. Mert nem egyszeri dolog, hanem folyamatosan és szándékosan csinálja, miközben tudja, hogy téged ez zavar
Nem vagytok egyedül....
Mondd neki h ez térd zavar és hadja abba.A viccet nem kell komolyan venni.(Èn is bántottam meg így mást pedig csak viccnek szántam.)
@@mate7109 már sajna mondtam
Köszönöm a videót. Részese voltam/vagyok az áldozatoknak.
#stopbullying
Nagyon hasznos volt ez a videó!! 😊
#stopbullying
Én már mind a három oldalt megjártam...😔
Én mindig is egy kövér gyerek voltam, és ezért mindig piszkáltak (még a ,,barátnőim" is) .
Aztán eljött a felső tagozat, ott még mindig megmaradt ez a ,,kövér disznó, koca" stb plusz még hozzá jött az is, hogy nagyon sokat vártam magamtól, így csak az 5-ös volt a jó jegy. Akkor mentem rengeteg versenyre, csak nem nyertem, tán egy mesemondó verseny volt és nem sikerült, mert az a mese nem volt jó a zsűrinek, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy emiatt sokáig piszkáltak azzal, hogy milyen hülye voltam, mert megtanúltam egy hosszú mesét.
Aztán jött a piszkálós korszak, de nem azért csináltam ezt, mert rossz volt a hátterem vagy ilyen, hanem, mert megelégeltem amit csináltak, így sokat veszekedtem és már szinte verekedtem.
Utánna jött a megfigyelős időszak, ami abból állt, hogy ha valakit piszkáltak, akkor ha egy kicsit is jól ismertem és kicsit jóban voltam, akkor ha bántották kiálltam érte, mert tudom, hogy milyen rossz, ha nem segítenek, így megint jött a verekedés, veszekedés és emiatt sokszor azt hitték, hogy kotynyeles vagyok.
#stopbullyng
Aki szeretné leírok egy ezzel kapcsolatos kitalált történetet.
@Ţalapin Eliza kösz 💗
@Ţalapin Eliza 💗
Jezus, ez majdnem olyan mint az en sztorim😳
Sose lehet kiheverni. A mai napig hatással van az emberi kapcsolataimra, nem tudok senkiben sem teljes mértékig megbízni.
Viszont más területeken sokmindent értem el ennek köszönhetően. Talán nem lennék ma ennyire erős, ha nem estem volna ennek áldozatául 12 éven át.
Bántalmazottként nekem is sokszor mondták, hogy...
1. Miért vagyok olyan szerencsétlen, hogy nem tudom megvédeni magam?
2. Miért kell mindent olyan komolyan venni, csak vicc voooooolt. (Már ez is önmagában, mikor valamilyen formába visszahárítja az egészet ránk, hogy a mi hibánk mert mi értelmeztük rosszul a helyzetet...)
És hasonló kellemesebb és kellemesebb megoldások...
Általános iskolában, gimiben és sportoláskor (kéziztem) is mindig mindig kipécéztek maguknak az emberek (szinte mindig lányok, vagy a lányok által manipulált fiúk), mert nem akartam ártani senkinek, de megvédeni magam nem voltam képes... Nem is akartam, nem is szerettem senkivel szócsatázni, de még jelenleg is megnehezíti az életem, hogy hirtelen helyzetkor olykor kijön rajtam a félelem, az idegesség, és sírnom kell... Évekig én is bántottam magam, szándékosan elszeparálódtam az emberektől, és utáltam ahogy kinézek, olyan 10-12 év volt ezen túljutni úgy, hogy van egy 8 éves párkapcsolatom, aki végig támogat és szeret, ez rendkivül sokat dobott rajtam.
(Néha még most is mondok olyanokat, h tényleg nem érek semmit, tényleg semmire nem vagyok jó... De már próbálok erről is leszokni :( )
Engem már legalább 2 ÉVE csúfolnak és utáltam a sulimat de már új suliba kerültem és így ez lecsökent #stopbullying
UI: 11 éves 5.es vagyok
Még nem láttam de már ment a like
Te nemcsak nagyon jokepu vagy, de nagyon jo es korrekt ember is.:) Plusz a beszedre oriasi az adottsagod.:)
Engem, mikor általános iskolában elsős voltam, mindenki piszkált és csúfolt, azért mert így meg úgy nézek ki. A tanárok semmit nem tettek az ellen, hogy befejezzék. Utáltam magamat, utáltam az életem. Mind ez folytatódott addig, amíg 4.-es nem lettem és kezdtem fekete ruhákban járni, csöndben lenni, elhúzódni a világtól. Nagyon ritkán mosolyogtam, amit még a tanárunk is megemlített. Na vajon, miért?... A többiek is kezdték észrevenni, hogy már nem vagyok a régi énem és ha hozzám szólnak vagy csak megérintenek, semmit nem reagálok, vagy elfutok. Realizáltak, hogy rosszat cselekedtek. Most, 5.-es létemre kezdenek felnézni rám, hogy milyen ritkán sírok és hogy milyen erős lettem általuk. Megköszönöm nekik, hogy erőt adtak nekem! És te, kedves olvasó, ez neked szól!: Gyönyörű vagy! Soha ne hallgass azokra, akik lenéznek, csúfolnak, piszkálnak! Mindig lesznek bökkenők az életben, de soha ne feledd: nem vagy egyedül. Légy erős! Kívánom, hogy legyen szép napod. #stopbullying
Nagyon szeretlek ezért e videóért Attis #stopbullying
Nem szeretnék ómódi lenni de az ilyen emberek legyen az lány vagy férfi sportolniuk kellene ,katonaság,ahol tiszteletet ,alázatot tanulnak!
Szeptemberben megyek 7. osztályba, ez a történet pedig a 2. osztály végére nyúlik vissza.
Nekem volt 2 nagyon jó barátom, most a személyi jogok miatt legyen a nevük Lilla és Katica. Lilla az egyik napon azt mondta, hogy elmegy egy csak angol nyelvet tanító iskolába. Ez végül így is lett. Katica és én pedig külön osztályba kerültünk, mivel én németet ő pedig angolt tanul. Elterveztük a kis fiatal fejünkkel, hogy "Semmi gond, majd találkozunk minden nap az udvaron és cső". Na ez így szép és jó meg minden, és szépen vártam minden nap Katicára, de egy idő után le se szart engem, mert talált valaki mást az osztályából, aki legyen mondjuk Margit. Én sokat küzdöttem, hogy egyáltalán gondoljon rám Katica, de hiába.... Ez volt az egyik gond.
Volt az én osztályomban még egy lány, akit annyira utálok hogy neki megmondom a nevét. Ez a "kedves" picsa -aki a Laura névre hallgat - valamiért utált. Azóta sem tudom miért, de utált. Mindig is ő volt a csajbanda vezetője, amibe még egy ideig tartozni akartam. Valahogy mindig elérte, hogy mikor egy kicsit jobban összebarátkoztam valakivel, az a másik napon megint leszarjon. Mindig elérte, hogy egyedül maradjak... Szinte mindig volt valami pletykájuk, amiről tudtak beszélni, szerintem a legtöbb esetben én voltam a pletykálni való. Végül inkább a fiúkhoz fordultam (Máig inkább velük tudom megértetni magamat). Mindig valahogyan sikerült neki egy bizonyos szinten manipulálnia. Néha még sértegetett is, és bizonyos dolgok miatt engem hibáztatott, pedig nagyrészt vagy nem én voltam, vagy kitalálta, vagy pedig csak engem akart bántani.
És ezek egy időben történtek mind. Ez nekem akkora teher volt, hogy mindig amikor anya hazaért, kisírtam ami bennem volt, és este folytattam (persze így hogy meg ne hallják a szüleim). Ezek annyira elfajultak, hogy alig ettem, a majdnem kiváló átlagom majdnem egy jeggyel leromlott, alig ettem, alig ittam. Már pszichológushoz is elvittek, mivel az osztályfőnök ezt tanácsolta. Nem lettem diagnosztizálva depresszióval, de szerintem nem állhattam messze tőle. Nem egyszer gondolkoztam azon hogy ott helyben a konyhában leszúrom magam, vagy leugrom a 4. emeletről.
Egy nap bejelentette hogy elmegy az iskolából, és akkor azt gondoltam, hogy innentől a szenvedésem meg fog szűnni. Hááát... Majdnem. Jött helyébe egy másik picsa - akit kevésbé utálok - aki szintén egy nagy pöcs volt, de szerencsére nem akkora, mint Laura volt.
Ő csak hazudgált és kiközösített, de már annyira nem érdekli a csesztetésem, szóval jah. Mondhatjuk hogy happy end lett, viszont ezeknek még mindig van nyoma. Például érzem, hogy megfogom bánni, hogy leírtam ezt a kommentet, vagy hogy szidom magam a barátaim előtt, stb... Egyébként még azt érzem, hogy van valamennyi testkép zavarom is, mivel dagadtnak érzem magam, de a szüleim azt mondják hogy jó alakom van. Igazából ennyi lenne a tapasztalatom. remélem nem gáz, hogy leírtam :)
Sok sikert a 11.-hez :D
#stopbullying
Nekem az segített a csúfolás/ kiközösítés leküzdésében és az önbecsülésem visszaállításában, hogy egyre különcebben viselkedtem, új hobbikat találtam. A körülöttem élők majdnem mindegyike elfogadta, hogy más vagyok mint a többiek, és szép lassan leszoktak a csúfolódásról. Természetesen még mindig vannak olyanok, akik nem néznek rám jó szemmel, de ezt el kell fogadni, és ha ezen túljut valaki, akkor egy sokkal erősebb jellemmel néz majd az új kihívások elé.
Nagyon jó témákat hozol fel.
Sajnos a nagyobbik lányomat is bullyngolták kisiskoláskorában Magyarországon egy pár, problémás fiú (nem csak őt, de ez egyikünk áldozatnak sem volt vigasz). A dolog akkor változott meg, miután beírattam ez miatt karatéra. Fél év múlva bevágta a főkolompos fiút a kukába és onnantól békén hagyták.
Miután külföldre költöztünk, először egy olyan osztályba került ötödikben, ahol sajnos szintén kipeckézték maguknak és sajnos nagyon csúnyán csúfolták, hogy nem tud az adott ország nyelvén. Ez is csak addig tartott, amíg meg nem tanult németül, onnantól kezdve már újra meg tudta védeni magát és ötödik végére kivívta a tiszteletüket is, ugyanis osztályelső lett németajkú gyerekek közt! Hiába - bár a magyarországi iskola nem sokat tett a bullyngok kezelésére - jó oktatást adott egyéb tantárgyakban.
Ma már - egy bajorországi gimiben - már egy olyan osztály tagja, akik az első perctől kezdve nagyon kedvesen, barátságosan fogadták, amikor 2 éve beiratkozott ebbe a már összeszokott közösségbe. Ég és föld volt az eddigiekkel ellentétben. Ilyen is van és ez lenne a normális. Nagyon örülök, hogy az ő élete rendeződött.
Most sajnos én, felnőtt emberként vagyok hasonló gondban, a munkahelyemen. A legszomorúbb, hogy itt külföldön, egy magyar nő a főkolompos, hazámfia! Nem véletlenül mondják, hogy "magyar magyarnak farkasa", ez rá nagyon igaz! Az első perctől kezdve úgy bánik, úgy beszél velem, úgy viselkedik, hogy az bizony már közelíti a mobbingot. Rossz a kiközösítés, amire a kolleganőket is ösztönzi és némelyikük mellé is áll ebben, de az biztos, hogy én soha nem fogok "behódolni" neki, megnyuhászkodni előtte. Ha már nagyon eldurvul a helyzet, akkor szóban visszavágok. Ennyit tudok most csinálni.
Én 3.osztály óta céltábla voltam, mert akkor mentem új suliba. Mindenki szivatott, nem csak azért mert "új hús" voltam, hanem mert kedveltek a tanárok, mert kicsi, sovány, udvarias, és "aranyos" voltam. Főleg kiközösítés volt, pletykák, annak ellenére, hogy igyekeztem mindenkivel kedves lenni. Egyetlen lány állt ki értem, ő volt az osztály "tökéletes" kisasszonya. Egy durvább incidens után 2félévig magán tanuló voltam, majd jött pár hónap szünet, majd ismét magán tanulás, majd jött a Covid. Az jól jött, egyre jobban sikerült minden, sokat lógtam a fent említett lánnyal, emelkedett a tanulmányi eredményem, év végén a tanárok meg is dícsértek, mert nagyon szorgalmas voltam. Már gimibe járok, itt is levegőnek néznek, de az pozitív hogy tudok szünetben nyugottan olvasni. Amikor meg beszólnak, vagy teszek rá, vagy egy szofordulat segítségével ellene használom a szavait. A logika rengeteget segített. Azt mondtam magamnak hogy " baszgus, nyugodjál már le, nem kell az ilyenekkel törődni, okosabb vagy te ennél."
könyörgöm neked hogy a környezetvédelemről csinálj videót
Engem is zaklattak... Mint szexuálisan mint késsel is fenyegettek ennek ellenére én úgy gondolom hogy, kicsit kezd ez a dolog is átesni a ló túloldalára... És sokan (sajnos én is csináltam) csak azért hozzák fel ezeket ( még ha igaz is) hogy, ne kelljen cselekedni legyen szó pártállástól, munkahelyéről, vagy a mentális egészségről önmagában... Én megsajnáltattam magamat egyszer egy lánynál nálam is aludt ( valószínűleg azt gondolva hogy, szegény szerencsétlen kövér kotyagos fiúnak ennyi boldogsága legyen az életben ) de higgyétek el hogy, hosszú távon nem vezet eredményre! Kitartást, gyógyulást erőt és békét! 🙌💪😉☺️🙏 #STOPBULLYING
1 jó tanács! oszátok emg hogy minéltöb mindenki lása ezt a videót! #béke
Hosszan tudnék beszélni erről a témáról, mert évekig "áldozat" voltam és valóban volt néhány alkalom, amikor ordítva könnyezve mentem neki a másiknak, mert már nem bírtam. Gimnáziumba kerülve ez megszűnt, így ott nyugodtan lehettem egymagamban introvertált.
Viszont! Amit örökké megkaptam és általánosban tele volt írva az öltöző fala a nevemmel és mellette azzal, hogy "stréber". Visszatekintve mosolygok és őszintén büszke vagyok. Ez a szó a hülyék kifogása, hogy miért nem bírnak elérni egy épkézláb eredményt egész életük során. Gimnázium 10. osztályig semmit sem tanultam otthon és így voltam kitűnő minden évben, szóval nem igazán vettem ezt fel bántalmazásnak, csak az bosszantott iszonyúan, hogy képtelenek voltak felfogni sokadjára is, hogy nem kell 2 diploma ahhoz, hogy jellemezz egy cserebogarat. Most egyetemre járok, mérnöknek tanulok és minden tárgyam ötös lett, amíg a volt osztálytársaim az utcát söprik meg pizzát szállítanak ki főállásban. Tanulság: Ha mindenhonnan azt hallod, hogy stréber vagy, gondolj arra, hogy valamit jól csinálsz, mert irigyek rád, hogy erőfeszítés nélkül is kiváló eredményeid vannak, amíg ők már ötödikben megszakadnak a kettesért.
#stopbullying (szerintem igazából mentalitás kérdése de van amiből nehéz kijönni, a lényeg hogy kérj segitséget.)
Ahogy érzed, de nem mindenki elég intelligens önmaga problémáinak rendes felfogásához és meggyógyításához.
Csodálatos lett ez a videó ❤️
Igazából próbálkoztak velem is. Csak hogy én akkoriban magammal foglalkoztam, és senkinek nem érdekelt a véleménye rólam. Másnak ezt nehéz lehet megtenni, de én ezt a megoldást ajánlom, hiszen egy idő után be fogják fejezni. Egyébként nem teljesen rossz dolog a bullying. Ha van alapja, például valaki gyenge, edzetlen, és e miatt kicsúfolják, akkor könnyen lehet hogy elkezd eddzeni, erős lesz, bebizonyítja hogy nincs igazuk. Ezzel megszüntette a bullying forrását és magát a bullyingot is, ráadásul egy hasznos szokást vett fel a napirendjébe, az edzést. Csak sajnos ez egy viszonylag ritka eset hogy ilyen jó megoldásra talál a probléma.
Próbálkoztak, ezt kiemelném. Miután bekerülsz a hurokba, ezzel azt fogják már tapasztalni, hogy ők nagyobbak, mint te, és nincs súlya a dolognak. És megoldásként durvábbak lesznek. Hidd el nem jó 2. osztályban vérző orral lenni órán, se 3. osztályban se 4. osztályban, se 6.ban. legalábbis én ezt tapasztaltam, inkább állísd őket magaddal egy szintre
Ebben az esetben egészséges és edzett testben fogja cipelni azt a rengeteg sérelmet, ami érte... Annyiban van igazad, hogy poszttraumás növekedés következhet be, de ettől függetlenül a bullying minden esetben rossz.
Nehogy már azért kezdjen el edzeni valaki, mert azzal piszkálják, hogy gyenge/van rajta (egy kis) "felesleg"! Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az edzés és az izomerősítés rossz, de ebben az esetben tuajdonképpen "szivességet teszel" a zaklatónak azzal, hogy elkezdesz edzeni, tehát olyan, mintha ő mondaná meg, hogy mit csinálj.
@@AttilaMatolcsy Én itt csak a szóbeli bántalmazásra gondoltam, ha testi is történik, én nem hagynám magamat
Én mostmár úgy gondolkodok, hogy stílust kell váltani. Én megtettem. Van jó oldala is meg rossz is.
Utáltam magam. Egoista lettem, de legalább már szeretem magam. Kicsit jobban, mint kellene, most például királynőnek gondolom magam, de legalább nem utálom magam.
Nem tudtam megvédeni magam. Bunkóbb lettem, mostmár nem piszkál senki, ha igen, akkor is tudok mit mondani rá. Mostmár alap dolog, hogy könnyen megvédem magam.
Teljesen megváltoztam, de most sem én vagyok a legbunkóbb. Próbálok mást megvédeni, akár a saját barátaimtól is, amikor látom, hogy a barátom a zaklató.
Nem piszkálok senkit, ha mégis, akkor próbálom úgy, hogy érezze, hogy viccből csinálom, vagy egyszerűen megmondom:
-Ne vegyél komolyan, csak viccből mondtam.
-Tudod, hogy szeretlek!
#stopbullying
A legjobb amikor írkálsz a barátokkal majd megjön az értesítés, hogy Tanulom Magam új videót tett ki 😍❤❤
13 okom volt c. sorozat pont erről szól...😥4 évad, de érdemes lenne minden iskolásnak látnia! Nagyon jól bemutatja ezt a problémát. Esetleg csinálhatnál erről a sorozatról videót, kíváncsi lennék a véleményedre Atis és biztos, hogy sok fiatalhoz eljutna.😊
Remek videó, a téma pedig fontos és beszélni kell róla. Az a baj, hogy a tanároknak semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, az intők és rossz jegyek nem érnek semmit, a szülők pedig sok esetben még csak rosszabbak, mint a bántalmazást elkövető gyerekeik. Az általad javasolt megoldások működhetnek, de a leghatásosabb megoldás szerintem a következetes testi fenyítés lenne. Általánosban, csak körmös és seggrecsapás, de középiskolában a bűn mértékétől függően akár nyilvános vesszőzés is. Persze, mint mindent, csakis progresszióval. Mind a diákokkal, mint a szülőkkel pedig ismertetni a vétségek következményeit, így mindenki pontosan tudja, adott helyzetben mire számíthat és szükség esetén meg is kapná azt.
De ez csak az én véleményem, lehet velem vitatkozni:)
Én úgy menekültem meg a helyzetből, hogy azokkal kezdtem barátkozni, akik hasonló problémákkal szenvedtek. Aztán azokkal kezdtem többet lenni, akik ezt csinálják (bullying), ezután elfogadtak. Úgy oldottam meg, hogy önmagam voltam
(Próbálj azért a hibáidon javítani, pl. Ha sértődős vagy, akkor a sértő szavakat nyeld le. Tudom milyen, én is ilyen vagyok.)