#010

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.
Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak - sajnos - továbbra is aktuálisak.)
Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben - nyugodtan mondhatjuk - Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.
A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.
Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét - Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.
Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.
(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett - az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)
Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány a podcast műsorvezetőjének kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS - A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. (elsoleutes.hu/)
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Íme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista (hvg.hu/kultura...) , amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel (www.discogs.co...) című 1983-as albuma az első helyen szerepel.
A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás (www.discogs.co...) című albumon található Emigráns dal ( • Wahorn Emigráns dal 19... ) .
A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk (hu.wikipedia.o...) .
A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú (mno.hu/migr_18...) Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.
A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián (en.wikipedia.o...) . (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)
Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a RUclips-on is elérhető, megnézhető. ( • Video )
Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n ( • SZABADFOGÁS - Megemelh... ) , amelyben még szerepelt Wahorn András.
Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is ( / wahorn-andr%c3%a1s ) .
Műsorjegyzetek
[0:05:51]
Magyarország egyik - szó szerint - legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.
[0:06:32]
Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.
[0:08:32]
A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.
[0:10:05]
Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is!
[0:11:34]
Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.
[0:13:16]
Miért rohad a mű a fészerben?
[0:14:26]
A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.
[0:16:58]
Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.
[0:19:15]
...

[@Rzsi]

Nem tudom, miképpen ajánlotta a y.t ezt a podcastet, de nagyon nagyon szuper volt. Jó volt a kérdező , na és persze a riportalany ( imádom Wahornt) igaz, kicsit szomorkás volt, de hát annyira igaz amiket mondott. Köszönöm 🙂

[@juditfarkas7567]

Nagyon érdekes gondolatook,, jó beszélgetés. Gyanítom, hogy még lenne miről beszélni bőven. A vége kicsit lehangoló: azt mondja, öreg vagyok. Vagy talán az enyémnél jóval rövidebb életében már túl sok, amit megélt? Már nem harcol? (Mondja ezt fiatal feleséggel az oldalán?) Nekem Heller Ágnes, Ferge Zsuzsa jut eszembe, akik nyilvánosságot vállalltak még 90-en túl is. De a történelem sok alkotót is ismer magasabb életkorban. Vagy a világ halad ennyire rosszfelé?