Húzódott-e alagút a gyulai vár alatt?

Van, de igazából inkább mégsincs - röviden így lehetne válaszolni a fenti kérdésre, mely időről-időre megmozgatja a gyulaiak fantáziáját. A témát Liska András régésszel, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjével jártuk körül, végigvettük a lehetséges alagút valószínűsített létezésének legfontosabb helyszíneit, majd a végén levontuk a levonható következtetéseket.
Hogy mire jutottunk, az kiderül a videóból. Elöljáróban azt elárulhatjuk: a várból valóban elindult egy téglaboltozatos, földalatti, alagútszerű járat...

[@jozsefilles9824]

1956-ban semmiféle feltárás nem történt a Gyulai várban. Nagyon sokat jártam benn. Az általunk lőportoronynak nevezett építmény felöli bejáraton /amelyet egy idős bácsi őrzött/
át bejutottunk a várba. Keresztül kasul átjártuk az épület minden szegletét és nevet adtunk a különböző helységeknek. A vár bejáratától balra, úgy középtájon volt egy lejárat, amelyez víz borított el, ezt kineveztük az Aradig tartó alagút bejáratának. 1957-ben a Munkásőrség megalakulását követően a harcosok a vár bástya alatti külső falán ajtót vágtak, attól kezdődően a környék fiataljaival várvédő és török csapatokat alkottunk és védtük, támadtuk a várat. A harcoknak az vetett véget, hogy a 6 éves kishúgom egy kavics által elkövetett súlyos sérülést szenvedett. attól kezdődően, vagy talán a bejárat befalazása miatt a harcok befejeződtek. A vár előtt védőfal helyezkedett el, lejáratokkal, a mélyebb területre. Télen erre a mélyedésre szánkóztunk le. Balra egy nagy tölgyfa ékeskedett, azt pisilte le Lajos bácsi minden nap, amikor az Iskolások tanulni mentünk. Jobbra pedig az Erkel fa, szűk vasketrecbe zárva. A majálisok ezen a területen valósultak meg. A durranó légpuska a kedvencem volt, de mint kisgyermek soha nem került a kezembe. Régész ide, régész oda, a közelmúltat is tanulmányozni kellene!