Én már korábban is írtam,hogy szorítok nektek a sikerekhez,ez most sem marad el,így veletek vagyok szívvel lélekkel és nagyon örülök az eddigi sikereiteknek. Remélem sokak ihletet kapnak és hasonló kert gazdálkodásra állnak át,vagy kezdenek bele. Engem amúgy érdekelne az a nyílt nap,majd próbálok figyelni és el jutni hozzátok és közelről is megtekinteni a munkáitokat és azok "gyümölcseit"! 😊
Huuuuuu, komoly lett öreg! Te vagy az új példaképem! Ennyire precíz szép rendben tartott kertet rég láttam! Néhány észrevételem: -Ez a típusú fóliasátor van a faternak, már vagy 40 éve hibátlanul. De felül arra a cső gerincre van csavarozva végig 5x5 akác stafni aztán középen kb. 4 méterenként oszlopok. Ez azért kellett mert egyik évben leesett egy komolyabb hó és megroggyant az egész. -A bab meg borsó tényleg megköti a levegő nitrogénjét, meg fel is halmozza a gyökereiben azokban a kis gumókban de csak akkor, ha a talaj nitrogéntartalma alacsony. Viszont ebből a nitrogénből bolond lenne adni más növényeknek, megtartja saját magának.
nem így működik a növények a gombának a cukor=szén raktárai, egyik szerve valójában az erdő az a gomba élelmiszer raktára a méhek 500 féle virágot poroznak be és kb 10 000 féle gombaspórát terjesztenek . valójában a bab, borsó..az cserél nitrogént olyanra, mikroelemekre, ami meg neki nincsen, olyanokkal, akiknek nincs nitrogénje, de van neki egyéb őserdőben dzsungelban kimutatták, hogy a 100 éves fák a gombán keresztül etetik a lombkorona alatti csemetéiket, amíg nem kapnak elég fényt az önállósághoz különben kipusztulnának a lombkorona alá szorulva, éhen halnának, ezért kapnak cukrokat bolond gomba lenne nem adni
Köszi szépen! A fóliával kapcsolatban: a váz csövei az átlagosnál vastagabbak. Én nem értek ezekhez, de az öreg úr, aki összerakta, azt mondta, hogy 40 éve állít fel fóliákat, de ilyen vastag csövekből készültet még nem látott és ez egy hurrikánt is kibír. A hurrikán részt nem hittem el, de a többinek örültem, így nem aggódok. :) A nitrogéngyűjtéssel kapcsolatban: valóban, a megkötött nitrogén nála marad, de amikor letermett, akkor nem kihúzom majd, hanem elvágom a föld felett és akkor a gyökérzet, a nitrogénnel együtt, a talajban (komposztban marad), majd elkomposztálódik és felvehető lesz másoknak is.
@@dickdock-zx3ty Itt semmifėle gomba nincs a történetben. A borsók/babok (legume) mindenféle cukrokat meg egyebeket választanak ki a gyökerükön keresztül a talajba, hogy odavonzzák a nitrogénfixáló baktériumokat. Kétféle ilyen létezik, van a növényekkel szimbiózisban élő baktérium meg van a szabadúszó ami csak úgy elvan magának a talajban. Ami a növényekhez kapcsolódik az egy speciális anaerob burokban tevékenykedik a növény gyökérzetében. Ennek a baktériumkultúrának a fenntartása igen sokba kerül a növénynek, a saját megtermelt energiaforrásai 20%-at többnyire a baktériumoknak adja cserébe a nitrogénért ami először ammónia igazából aztán alakul át nitrátokká. Ezt az igen drágán megszerzett nitrogént nem fogja a növény elkótyavetyélni mindenféle szimbiózisra egyéb növényekkel. Igen, vannak gombák is amik szintén rengeteget segítenek a növényeknek szintén tápanyagért cserébe de az egy teljesen más történet, másféle célokkal, ne keverjük a borsófélék nitrogėnfixálásához meg két egymáshoz közel ültetett növény esetleges szimbiózisához.
Gratulálok, nagyon szép lett a kerted. Én januárban lettem nyugdíjas, így több időm van a kertben tevékenykedni. Több mint 30 éve termelek a kicsi, 1200 m2-es kertben mindent ami ehető. A kert egyik felében gyümölcsfák vannak a másik fele veteményes. Eddig a hagyományos szántásos módszerrel termeltünk, nem győztünk kapálni, permetezni. Idén a tavaszi szántás előtt hozattam szórókocsival 100 mázsa marhatrágyát, majd be lett tárcsázva. Vásároltunk hollandiából egy 27 m2-es új fólia sátrat, felállítottuk, 4 nap múlva összetörte a szél az egész sátor fém vázát, Egy nagyon gyenge minőségű Vidal fóliasátor volt, rettentő vékony falú, szóval jól átbasztak a sátorral. Egyből 150.000-et buktam. Vásároltam 8 méteres 4 cm vastag nagyon vastag falú műanyag csöveket amit fólia sátrakhoz gyártanak itthon, 50.000 ft-ért és azt raktuk az összetört sátor helyére, a szövetbetétes fólia nem nagyon sérült, így azt rá tudtam rakni. Ezenkívül vásároltam még 50.000-ért vastag UV álló fóliát és azt is ráhúztuk kívülről. A rashel háló már nekem is megvan, de még nem volt időm felrakni. A földtet teljesen letakartam ásás után agroszövettel a sátorban. Itt tömény tarackos volt a terület, ásásnál kiszedtem amit tudtam a többit az agroszövet akadályozza meg a kikelésben. Itt beültettük a palántákat, majd a sátor egyik felében az agroszövetet kereszt alakban bevágtam és oda ültettünk rengeteg, 8 féle paprikát. A sátor másik felében a palántázó asztalok vannak végig, alatta agroszövettel A többi megnőtt palántákat kiültettük a veteményesbe és elkezdtük a fák között lenyírt füvet lerakni a palánták soraiban. Szalmát nem tudtam szerezni, így a levágott füvet használom takarásra. Eddig nagyon jól bevállt. Én is elkezdtem idén növénytársítással ültetni, de csak körömvirágot próbáltam ki eddig. 4 ültetőtálcányi körömvirágot neveltem fel, ennek nagy része már ki van ültetve a kertbe a kajálni való növények közé elszórtan. Idén még egyetlen tetűt sem láttam egyik növényen sem, sőt a krumlibogarak sem jelentek meg, tökéletesen egészséges a krumplis is. Remélem a körömvirág miatt :) A kertem nekem is rettentően tarackos, azzal még küzdök, de a gyümölcsfás terület és a veteményes terület között egy 1 méteres sávban letakartam a tarackot agroszövettel járdának. Emiatt csak nagyon kevés tarack tudott kibújni a szövet szélénél, ezt kézzel tudom csak kiszedni. Sajnos nagyon kevés a lenyírt fű, így még csak kisebb részen van takarva vele a talaj, de az is nagyon hatásosan véd a tarack ellen mint neked a szalma. A gyümölcsfákról levágott ágakat 2 napig daráltam géppel, vásároltam 4 darab 600 literes komposztládát a Lidl-ben és rétegezve fűnyesedékkel, háztartási hulladékkal rakom a ládákba. Mind a 4 láda tele van már. A ládák alján már érett komposzt van amit fel tudok használni. A permetezést én nem tudom még elhagyni a gyümölcsfák miatt, azokat rendszeresen kell permetezni. Minden kanna permetszerhez adok kb 1.5 dcl folyékony volldüngert, nagyon hatásos lombtrágya. A veteményes részben is permeteztem, de vegyszer nélkül csak volldüngerrel a palántákat. Mérges sötétzöld színűek lettek a levelek tőle mindenhol. Még maradt agroszövetem, azt le fogom teríteni a kert végében a nem használt területre, hogy ott is kipusztuljon a tarack. Szóval alég hasonló módon kezdtem el idén a kertet művelni mint ahogy te csináltad. Azt a szerszámot és technikát mutasd meg légyszíves amivel az agroszövetbe lyukakat égettél mert az érdekel. Én szikével vágom fel a palánták ültetésénél az agroszövetet, ami nagyon fárasztó és időigényes.
Köszönöm szépen a hozzászólást! :) A "kiégetős technikáról" csinálok majd egy kis videót valamikor, de egyébként annyi a dolog, hogy kell egy darab farost lemez, amibe kell fúrni egy akkor lyukat, amekkorát szeretnénk az agroszövetbe égetni. Ezt a kis darab farostlemezt aztán el kell helyezni az agroszöveten ott, ahol a lyukat szeretnénk és a lyukas részt kiégetni egy gázégővel (én egy egyszerű forrasztó gázégőt használtam.)
Год назад
@@gyurgyalagostanya Köszönöm az ötletet, ezt kipróbálom.
Köszönjük szépen! :) Azt kell tudni, hogy a komposztnak kiváló a szerkezete. Amikor az ágyások készültek, akkor két raklapról levágott deszkát (gyakorlatilag két deszka, amit a raklap kis fakockái tartanak össze) használtam ahhozt, hogy a sorok széleit kialakítsam. A két deszkát megfelelő szélességben két oldalra raktam és közéjük töltöttem a komposztot. Mivel a deszkák nagyjából olyan magasak voltak, amilyen magasra egyébként is akartam az ágyásokat, így csak el kellett egyengetni a két deszka között részen a komposztot egy gereblyével és kissé meg is nyomkodni azt a gereblye fogaival. A széleken kiccsit erősebben nyomogattam, hogy jobban tömörödjön és ne omoljon le. SIkerült. :)
Gratulálok, szuper kisfilmek! A kérdésem, hogy a többféle tök nem porzódik össze, ha közel vannak egymáshoz? Tavaly nekem a sárga és zöld cukkini szomszédságából csíkosak is lettek…😊
Köszönjük szépen! :) Talán mintha lenne egy-két ilyen növényünk. Cukkinik. Van egy teljesen sötét fajtánk és van olyan is, ami nagyon világos és pettyezett. Nem kizárt, hogy ezek valahogy összetalálkoztak, ugyanis van 1-2 növényünk, aki a kettő közötti terméeseket produkál... .)
Ennél a módszernél szerintem, nekem legalább is a komposzt jelenti a legnagyobb problémát, ugyanis errefelé ahol én lakom senki nem foglalkozik tudomásom szerint nagybani komposzt készítéssel, előállítani ennyi mennyiséget pedig elképesztően sok munka nem is beszélve arról, hogy 1 háztartásból lehetetlenség ennyi szerves anyagot összegyűjteni, én legalább is nem tudok pedig 3 portám van egymás mellet, sőt még ha a szomszédaidtól is elkéred a levélhulladékot konyhai hulladékot fűnyesedéket(nyilván ez azzal jár, hogy te vágod a füvet és te sepred össze a leveleket nálluk) akkor sem tudna az ember előállítani a felét sem annak a mennyiségnek ami egy ekkora kert elkezdéséhez elég lenne, de az is hozzá tartozik, amit te is említettél, hogy a következő években elég csak egy vékony koposztréteg az ágyások tetejére. Nekem az a kérdésem,hogy te honnan vetted a komposztot?
Én egy hulladékudvarból (Turáról), ahova a kommunális hulladékon kívül zöldhulladékot is visznek a környező településekről. Egyébként a komposzt beszerzése valóban nehézkes és nem is olcsó...és pl. az ilyen dolgok azok, ami miatt a bio termékek ára sokkal magasabb, mint a konvencionálisan termelteké. Ott nem kell komposzt...elég egy kis ilyen műtrágya, egy kis olyan műtrágya...és nő a növény...aztán egy kis ilyen permetszer, egy kis olyan permetszer és minden kór- és kártevő is kiírtva (a hasznos élőlényekkel együtt)....nem kell rovarhálózni, nem kell semmi egyéb bio "hóborttal" foglalkozni és már ott is van a "'tescoban" olcsó a zöldség...kérdés, hogy mennyire érdemes azért pénzt adni. A komposzt hosszabb távon jó befektetés, mert a műtrágyás/ásásos megoldással szemben így évről-évre jobb talajod lesz és nem rosszabb... Mi is állítunk elő valamennyi komposztot, de sajnos az jelenleg nagyon kevés ahhoz, hogy ellássa az igényeket. Tervben van ennek a felfuttatása, hogy ne kelljen ideszállítani teherautóval az anyagot...
Szia! Elérhetőséget tudnál adni a komposzt beszerzésével kapcsolatban? Nagyon szép a kert! Tavasszal tervezek én is belevágni a kertészkedésbe! Sok termést kívánok!
gyönyörű a fóliád, mi is most építettünk egyet sajátkezűleg, életünkben az elsőt. :) Viszont az volna a kérdésem, hogy csinálod, hogy az ágyásaidnak rendesen éle van a sátorban? Hogyhogy nem folyik le a széle?
Köszönjük szépen! :) Pont most írtam le erre a választ valaki másnak, úgyhogy bemásolom azt ide is! :) Azt kell tudni, hogy a komposztnak kiváló a szerkezete. Amikor az ágyások készültek, akkor két raklapról levágott deszkát (gyakorlatilag két deszka, amit a raklap kis fakockái tartanak össze) használtam ahhozt, hogy a sorok széleit kialakítsam. A két deszkát megfelelő szélességben két oldalra raktam és közéjük töltöttem a komposztot. Mivel a deszkák nagyjából olyan magasak voltak, amilyen magasra egyébként is akartam az ágyásokat, így csak el kellett egyengetni a két deszka között részen a komposztot egy gereblyével és kissé meg is nyomkodni azt a gereblye fogaival. A széleken kiccsit erősebben nyomogattam, hogy jobban tömörödjön és ne omoljon le. SIkerült. :)
@@gyurgyalagostanya nekem a zeller palántának nevelve meglepően gyönyörűen kikelt. A helyre vetett petrezselyemből gondos ágyás-előkészítés, rendszeres öntözés mellett sem lett semmi - illetve az első vetés kikelt, de a hangyák a néhány centis növényeket mind lerágták. A későbbi vetésekből már nem lett semmi.
Köszönöm a remek bemutatót már nagyon vártam, hogy milyen a fejlődés. Pont az általad említett okok(ásás, kapálás, gyomlálás elhagyása) miatt kezdtem el tavaly érdeklődni eme módszer iránt. Lenne is pár kérdésem. A fóliasátor nagyjából mekkora befektetés volt?Nekem idén a meztelen csigával gyűlt neg a bajom de ahogy látom nálad nem rágtak le mindent. Sörcsapdával 3 nap alatt fogtam olyan 400db-ot. Van egy olyan dolog ami még nem teljesen világos, hogy rendben induláskor beruház az ember egy nagyobb összeget a komposztba de honnan lesz annyi komposzt amivel évente pótolni lehet mert gondolom nem szándékozol minden évben komposztot vásárolni nagy tételben? Mindenesetre csodás látni ezt a szép és rendezett kertet ahol megtérül a befektetett idő és pénz.
A fóliasátor vázért, szerintem jutányosan, 300.000 Ft-ot fizettem. Több, mint 50m-es váz, de csak a felét állítottuk fel. A fólia egy 3 éves, extra fényáteresztő, UV stabil fólia, 150.000Ft. A fólia felállítása kb. 150.000Ft. Meztelen csigáink, szerencsére nincsenek, mert itt alapvetően nagyon száraz a klíma, így nem okoznak gondot. Egyébként a futókacsa nagyon hatékony "fegyver", de persze a sörcsapda is működhet. Van egy "Nemaslug" nevű biológia készítmény, amely gyakorlatilag olyan fonálférgeket tartalmaz, amelyek a csigákon élősködve elpusztítják azokat. Ha nagy problémát okoznak a csigák, akkor talán érdemes kipróbálni. A komposzt: azt kell tudni, hogy az ágyásokra majd csak pár centi komposzt kell évente, tehát nem kell ekkora mennyiség, ahogy haladnak előre az évek, de ezzel együtt tervezünk bővíteni is, ahhoz viszont kelleni fog a komposzt, szóval biztosan kell majd vásárolni még. Az ideális megoldás az lenne, ha itthon tudnánk annyit előállítani, amire szükségünk van, de ez egyelőre még álom, biztosan beletelik pár évbe mire eljutunk ide. Egy kisebb kertben talán lehet eleget termelni, de az biztos, hogy külön kell vele foglalkozni azért...
Igen, az odúk 100%-os kihasználtsággal üzemeltek tavasszal és szerintem most is zajlik jó néhány másodköltés bennük (nem ellenőriztem az odúkat egy ideje). Volt 5 család seregély, 5-6 tojással fészkenként, volt sok mezei veréb és néhány kék- és széncinege. Ezen kívül, bár nem az odúban, volt még egy fészekalj házi rozsdafarkúnk (a kicsiket még mindig etetik a szülők és folyamatosan vagy az ágyásokban, vagy az udvaron van a család), illetve őszapók, fülemülék, csigány csukok, tövisszúró gébicsek, barátposzáták, barázdabillegetők, nádi poszáták, stb, stb...is sikeresen költöttek és még persze biztos egy csomó minden, amiről nem is tudok. :)
Животные
Én már korábban is írtam,hogy szorítok nektek a sikerekhez,ez most sem marad el,így veletek vagyok szívvel lélekkel és nagyon örülök az eddigi sikereiteknek. Remélem sokak ihletet kapnak és hasonló kert gazdálkodásra állnak át,vagy kezdenek bele. Engem amúgy érdekelne az a nyílt nap,majd próbálok figyelni és el jutni hozzátok és közelről is megtekinteni a munkáitokat és azok "gyümölcseit"! 😊
Nagyon köszönjük és fogjuk jelezni, amikor készen állunk erre a bizonyos nyílt napra! :)
Huuuuuu, komoly lett öreg!
Te vagy az új példaképem! Ennyire precíz szép rendben tartott kertet rég láttam!
Néhány észrevételem:
-Ez a típusú fóliasátor van a faternak, már vagy 40 éve hibátlanul.
De felül arra a cső gerincre van csavarozva végig 5x5 akác stafni aztán középen kb. 4 méterenként oszlopok. Ez azért kellett mert egyik évben leesett egy komolyabb hó és megroggyant az egész.
-A bab meg borsó tényleg megköti a levegő nitrogénjét, meg fel is halmozza a gyökereiben azokban a kis gumókban de csak akkor, ha a talaj nitrogéntartalma alacsony.
Viszont ebből a nitrogénből bolond lenne adni más növényeknek, megtartja saját magának.
nem így működik
a növények a gombának a cukor=szén raktárai, egyik szerve valójában
az erdő az a gomba élelmiszer raktára
a méhek 500 féle virágot poroznak be és kb 10 000 féle gombaspórát terjesztenek
.
valójában a bab, borsó..az cserél nitrogént olyanra, mikroelemekre, ami meg neki nincsen, olyanokkal, akiknek nincs nitrogénje, de van neki egyéb
őserdőben dzsungelban kimutatták, hogy a 100 éves fák a gombán keresztül etetik a lombkorona alatti csemetéiket, amíg nem kapnak elég fényt az önállósághoz
különben kipusztulnának a lombkorona alá szorulva, éhen halnának, ezért kapnak cukrokat
bolond gomba lenne nem adni
Köszi szépen!
A fóliával kapcsolatban: a váz csövei az átlagosnál vastagabbak. Én nem értek ezekhez, de az öreg úr, aki összerakta, azt mondta, hogy 40 éve állít fel fóliákat, de ilyen vastag csövekből készültet még nem látott és ez egy hurrikánt is kibír. A hurrikán részt nem hittem el, de a többinek örültem, így nem aggódok. :)
A nitrogéngyűjtéssel kapcsolatban: valóban, a megkötött nitrogén nála marad, de amikor letermett, akkor nem kihúzom majd, hanem elvágom a föld felett és akkor a gyökérzet, a nitrogénnel együtt, a talajban (komposztban marad), majd elkomposztálódik és felvehető lesz másoknak is.
@@dickdock-zx3ty Itt semmifėle gomba nincs a történetben. A borsók/babok (legume) mindenféle cukrokat meg egyebeket választanak ki a gyökerükön keresztül a talajba, hogy odavonzzák a nitrogénfixáló baktériumokat. Kétféle ilyen létezik, van a növényekkel szimbiózisban élő baktérium meg van a szabadúszó ami csak úgy elvan magának a talajban. Ami a növényekhez kapcsolódik az egy speciális anaerob burokban tevékenykedik a növény gyökérzetében. Ennek a baktériumkultúrának a fenntartása igen sokba kerül a növénynek, a saját megtermelt energiaforrásai 20%-at többnyire a baktériumoknak adja cserébe a nitrogénért ami először ammónia igazából aztán alakul át nitrátokká. Ezt az igen drágán megszerzett nitrogént nem fogja a növény elkótyavetyélni mindenféle szimbiózisra egyéb növényekkel. Igen, vannak gombák is amik szintén rengeteget segítenek a növényeknek szintén tápanyagért cserébe de az egy teljesen más történet, másféle célokkal, ne keverjük a borsófélék nitrogėnfixálásához meg két egymáshoz közel ültetett növény esetleges szimbiózisához.
@@gyurgyalagostanya egész sokat kibírnak egyébként, meg nagyon ritka az, hogy egyszerre leszakad pont annyi hó pont úgy, hogy a váz feladja a harcot.
Kitűnő projekt, sok sikert hozzá!
Gratulálok, nagyon szép lett a kerted. Én januárban lettem nyugdíjas, így több időm van a kertben tevékenykedni. Több mint 30 éve termelek a kicsi, 1200 m2-es kertben mindent ami ehető. A kert egyik felében gyümölcsfák vannak a másik fele veteményes. Eddig a hagyományos szántásos módszerrel termeltünk, nem győztünk kapálni, permetezni. Idén a tavaszi szántás előtt hozattam szórókocsival 100 mázsa marhatrágyát, majd be lett tárcsázva. Vásároltunk hollandiából egy 27 m2-es új fólia sátrat, felállítottuk, 4 nap múlva összetörte a szél az egész sátor fém vázát, Egy nagyon gyenge minőségű Vidal fóliasátor volt, rettentő vékony falú, szóval jól átbasztak a sátorral. Egyből 150.000-et buktam. Vásároltam 8 méteres 4 cm vastag nagyon vastag falú műanyag csöveket amit fólia sátrakhoz gyártanak itthon, 50.000 ft-ért és azt raktuk az összetört sátor helyére, a szövetbetétes fólia nem nagyon sérült, így azt rá tudtam rakni. Ezenkívül vásároltam még 50.000-ért vastag UV álló fóliát és azt is ráhúztuk kívülről. A rashel háló már nekem is megvan, de még nem volt időm felrakni. A földtet teljesen letakartam ásás után agroszövettel a sátorban. Itt tömény tarackos volt a terület, ásásnál kiszedtem amit tudtam a többit az agroszövet akadályozza meg a kikelésben. Itt beültettük a palántákat, majd a sátor egyik felében az agroszövetet kereszt alakban bevágtam és oda ültettünk rengeteg, 8 féle paprikát. A sátor másik felében a palántázó asztalok vannak végig, alatta agroszövettel A többi megnőtt palántákat kiültettük a veteményesbe és elkezdtük a fák között lenyírt füvet lerakni a palánták soraiban. Szalmát nem tudtam szerezni, így a levágott füvet használom takarásra. Eddig nagyon jól bevállt. Én is elkezdtem idén növénytársítással ültetni, de csak körömvirágot próbáltam ki eddig. 4 ültetőtálcányi körömvirágot neveltem fel, ennek nagy része már ki van ültetve a kertbe a kajálni való növények közé elszórtan. Idén még egyetlen tetűt sem láttam egyik növényen sem, sőt a krumlibogarak sem jelentek meg, tökéletesen egészséges a krumplis is. Remélem a körömvirág miatt :) A kertem nekem is rettentően tarackos, azzal még küzdök, de a gyümölcsfás terület és a veteményes terület között egy 1 méteres sávban letakartam a tarackot agroszövettel járdának. Emiatt csak nagyon kevés tarack tudott kibújni a szövet szélénél, ezt kézzel tudom csak kiszedni. Sajnos nagyon kevés a lenyírt fű, így még csak kisebb részen van takarva vele a talaj, de az is nagyon hatásosan véd a tarack ellen mint neked a szalma. A gyümölcsfákról levágott ágakat 2 napig daráltam géppel, vásároltam 4 darab 600 literes komposztládát a Lidl-ben és rétegezve fűnyesedékkel, háztartási hulladékkal rakom a ládákba. Mind a 4 láda tele van már. A ládák alján már érett komposzt van amit fel tudok használni. A permetezést én nem tudom még elhagyni a gyümölcsfák miatt, azokat rendszeresen kell permetezni. Minden kanna permetszerhez adok kb 1.5 dcl folyékony volldüngert, nagyon hatásos lombtrágya. A veteményes részben is permeteztem, de vegyszer nélkül csak volldüngerrel a palántákat. Mérges sötétzöld színűek lettek a levelek tőle mindenhol. Még maradt agroszövetem, azt le fogom teríteni a kert végében a nem használt területre, hogy ott is kipusztuljon a tarack. Szóval alég hasonló módon kezdtem el idén a kertet művelni mint ahogy te csináltad.
Azt a szerszámot és technikát mutasd meg légyszíves amivel az agroszövetbe lyukakat égettél mert az érdekel. Én szikével vágom fel a palánták ültetésénél az agroszövetet, ami nagyon fárasztó és időigényes.
Köszönöm szépen a hozzászólást! :)
A "kiégetős technikáról" csinálok majd egy kis videót valamikor, de egyébként annyi a dolog, hogy kell egy darab farost lemez, amibe kell fúrni egy akkor lyukat, amekkorát szeretnénk az agroszövetbe égetni.
Ezt a kis darab farostlemezt aztán el kell helyezni az agroszöveten ott, ahol a lyukat szeretnénk és a lyukas részt kiégetni egy gázégővel (én egy egyszerű forrasztó gázégőt használtam.)
@@gyurgyalagostanya Köszönöm az ötletet, ezt kipróbálom.
Köszönjük a videót! Nagyon jól haladtok a kerttel..
Köszönjük szépen! :)
Feri Úr! Szép munka, le a kalappal!!!
Köszönöm, Doktor Úr! :)
Gyönyörűen nezneki a sorok a folia sátorban. Van arrol videó, h hogyan lett ilyen stabil a komposzt sor.
Gratulálok minden nagyon szép.
Köszönjük szépen! :)
Azt kell tudni, hogy a komposztnak kiváló a szerkezete. Amikor az ágyások készültek, akkor két raklapról levágott deszkát (gyakorlatilag két deszka, amit a raklap kis fakockái tartanak össze) használtam ahhozt, hogy a sorok széleit kialakítsam. A két deszkát megfelelő szélességben két oldalra raktam és közéjük töltöttem a komposztot. Mivel a deszkák nagyjából olyan magasak voltak, amilyen magasra egyébként is akartam az ágyásokat, így csak el kellett egyengetni a két deszka között részen a komposztot egy gereblyével és kissé meg is nyomkodni azt a gereblye fogaival. A széleken kiccsit erősebben nyomogattam, hogy jobban tömörödjön és ne omoljon le. SIkerült. :)
Szívesen megnézném persze vásárolnák is!
Az őzikék nekem sem a kedvenceim.
Nálam a legapróbb rést is megtalálják,hogy bejuthassanak.
Imádják a cékla levelet.🙏
Gratulálok!
Gratulálok, szuper kisfilmek!
A kérdésem, hogy a többféle tök nem porzódik össze, ha közel vannak egymáshoz? Tavaly nekem a sárga és zöld cukkini szomszédságából csíkosak is lettek…😊
Köszönjük szépen! :)
Talán mintha lenne egy-két ilyen növényünk. Cukkinik. Van egy teljesen sötét fajtánk és van olyan is, ami nagyon világos és pettyezett. Nem kizárt, hogy ezek valahogy összetalálkoztak, ugyanis van 1-2 növényünk, aki a kettő közötti terméeseket produkál... .)
idén ngyon sok csapadék van, jó termés lesz.
Szép munka.
Magam is az ásásmentes kert híve vagyok.
Ajánlom még a dombágyásos dolgokba való elmélyülést
A DINNYÉK , TÖKÖK NAGYON SZÉPEK.
a minisztert is meghívhatod, hogy tanuljon
Ennél a módszernél szerintem, nekem legalább is a komposzt jelenti a legnagyobb problémát, ugyanis errefelé ahol én lakom senki nem foglalkozik tudomásom szerint nagybani komposzt készítéssel, előállítani ennyi mennyiséget pedig elképesztően sok munka nem is beszélve arról, hogy 1 háztartásból lehetetlenség ennyi szerves anyagot összegyűjteni, én legalább is nem tudok pedig 3 portám van egymás mellet, sőt még ha a szomszédaidtól is elkéred a levélhulladékot konyhai hulladékot fűnyesedéket(nyilván ez azzal jár, hogy te vágod a füvet és te sepred össze a leveleket nálluk) akkor sem tudna az ember előállítani a felét sem annak a mennyiségnek ami egy ekkora kert elkezdéséhez elég lenne, de az is hozzá tartozik, amit te is említettél, hogy a következő években elég csak egy vékony koposztréteg az ágyások tetejére.
Nekem az a kérdésem,hogy te honnan vetted a komposztot?
Én egy hulladékudvarból (Turáról), ahova a kommunális hulladékon kívül zöldhulladékot is visznek a környező településekről. Egyébként a komposzt beszerzése valóban nehézkes és nem is olcsó...és pl. az ilyen dolgok azok, ami miatt a bio termékek ára sokkal magasabb, mint a konvencionálisan termelteké. Ott nem kell komposzt...elég egy kis ilyen műtrágya, egy kis olyan műtrágya...és nő a növény...aztán egy kis ilyen permetszer, egy kis olyan permetszer és minden kór- és kártevő is kiírtva (a hasznos élőlényekkel együtt)....nem kell rovarhálózni, nem kell semmi egyéb bio "hóborttal" foglalkozni és már ott is van a "'tescoban" olcsó a zöldség...kérdés, hogy mennyire érdemes azért pénzt adni.
A komposzt hosszabb távon jó befektetés, mert a műtrágyás/ásásos megoldással szemben így évről-évre jobb talajod lesz és nem rosszabb...
Mi is állítunk elő valamennyi komposztot, de sajnos az jelenleg nagyon kevés ahhoz, hogy ellássa az igényeket. Tervben van ennek a felfuttatása, hogy ne kelljen ideszállítani teherautóval az anyagot...
Szia!
Elérhetőséget tudnál adni a komposzt beszerzésével kapcsolatban?
Nagyon szép a kert!
Tavasszal tervezek én is belevágni a kertészkedésbe!
Sok termést kívánok!
gyönyörű a fóliád, mi is most építettünk egyet sajátkezűleg, életünkben az elsőt. :) Viszont az volna a kérdésem, hogy csinálod, hogy az ágyásaidnak rendesen éle van a sátorban? Hogyhogy nem folyik le a széle?
Köszönjük szépen! :)
Pont most írtam le erre a választ valaki másnak, úgyhogy bemásolom azt ide is! :)
Azt kell tudni, hogy a komposztnak kiváló a szerkezete. Amikor az ágyások készültek, akkor két raklapról levágott deszkát (gyakorlatilag két deszka, amit a raklap kis fakockái tartanak össze) használtam ahhozt, hogy a sorok széleit kialakítsam. A két deszkát megfelelő szélességben két oldalra raktam és közéjük töltöttem a komposztot. Mivel a deszkák nagyjából olyan magasak voltak, amilyen magasra egyébként is akartam az ágyásokat, így csak el kellett egyengetni a két deszka között részen a komposztot egy gereblyével és kissé meg is nyomkodni azt a gereblye fogaival. A széleken kiccsit erősebben nyomogattam, hogy jobban tömörödjön és ne omoljon le. SIkerült. :)
A petrezselyem magok kb. 30-35%-a meddő. Nem kudarc, csak az a mag ilyen. Ezért vetjük sűrübben, majd egyeselni kell. (sajna ez egy ilyen növény.
A petrezselyemnél már csak a zeller és szárzeller rosszabb... :)
@@gyurgyalagostanya Azt nem tudom, mert nekem azokat a kertészem hozzá.😁😆
@@gyurgyalagostanya nekem a zeller palántának nevelve meglepően gyönyörűen kikelt. A helyre vetett petrezselyemből gondos ágyás-előkészítés, rendszeres öntözés mellett sem lett semmi - illetve az első vetés kikelt, de a hangyák a néhány centis növényeket mind lerágták. A későbbi vetésekből már nem lett semmi.
Udvozletem! Csodalatos az egesz. E szerint csinalom enis. Az ubi szereti a baszalikomot es a paradicsom is.
Sok sikert kívánok! :)
Köszönöm a remek bemutatót már nagyon vártam, hogy milyen a fejlődés. Pont az általad említett okok(ásás, kapálás, gyomlálás elhagyása) miatt kezdtem el tavaly érdeklődni eme módszer iránt. Lenne is pár kérdésem. A fóliasátor nagyjából mekkora befektetés volt?Nekem idén a meztelen csigával gyűlt neg a bajom de ahogy látom nálad nem rágtak le mindent. Sörcsapdával 3 nap alatt fogtam olyan 400db-ot. Van egy olyan dolog ami még nem teljesen világos, hogy rendben induláskor beruház az ember egy nagyobb összeget a komposztba de honnan lesz annyi komposzt amivel évente pótolni lehet mert gondolom nem szándékozol minden évben komposztot vásárolni nagy tételben? Mindenesetre csodás látni ezt a szép és rendezett kertet ahol megtérül a befektetett idő és pénz.
A fóliasátor vázért, szerintem jutányosan, 300.000 Ft-ot fizettem. Több, mint 50m-es váz, de csak a felét állítottuk fel.
A fólia egy 3 éves, extra fényáteresztő, UV stabil fólia, 150.000Ft. A fólia felállítása kb. 150.000Ft.
Meztelen csigáink, szerencsére nincsenek, mert itt alapvetően nagyon száraz a klíma, így nem okoznak gondot. Egyébként a futókacsa nagyon hatékony "fegyver", de persze a sörcsapda is működhet. Van egy "Nemaslug" nevű biológia készítmény, amely gyakorlatilag olyan fonálférgeket tartalmaz, amelyek a csigákon élősködve elpusztítják azokat. Ha nagy problémát okoznak a csigák, akkor talán érdemes kipróbálni.
A komposzt: azt kell tudni, hogy az ágyásokra majd csak pár centi komposzt kell évente, tehát nem kell ekkora mennyiség, ahogy haladnak előre az évek, de ezzel együtt tervezünk bővíteni is, ahhoz viszont kelleni fog a komposzt, szóval biztosan kell majd vásárolni még. Az ideális megoldás az lenne, ha itthon tudnánk annyit előállítani, amire szükségünk van, de ez egyelőre még álom, biztosan beletelik pár évbe mire eljutunk ide. Egy kisebb kertben talán lehet eleget termelni, de az biztos, hogy külön kell vele foglalkozni azért...
@@gyurgyalagostanya az nagyon jó ár volt érte szerintem. Nekem továbbra is a komposzt okoz fejtörést ezt nagyon ki kell matekoznom megéri e.
@@ihaszzoltan5024 Hosszú távon meg, de persze fontos tudni, hogy mi a célod a kerteddel.
Ezzel a technológiával lehet a komposztba helyrevetéssel magot ültetni vagy csak palántát? Azt tudom, hogy dughagymát lehet de kis magokat?
A különböző tökfajták nem fogják egymást (méhek) beporozni? Nekem egyszer a sárgadinnye és az ubi kereszteződött. Hát, nem volt finom.😁
Szerintem nem, de majd meglátjuk! Lesznek legalább érdekes új hibridjeink... :D
Nekem is ez volt az első gondolatom, jo lenne tudni, hogy mi lett. Nálam azonnal összeszerelmeznek a tökfélék, ha túl közel vannak egymáshoz.
Szia madarakal mia helyzet ? elfoglalták az odúkat ? 😃
Igen, az odúk 100%-os kihasználtsággal üzemeltek tavasszal és szerintem most is zajlik jó néhány másodköltés bennük (nem ellenőriztem az odúkat egy ideje).
Volt 5 család seregély, 5-6 tojással fészkenként, volt sok mezei veréb és néhány kék- és széncinege. Ezen kívül, bár nem az odúban, volt még egy fészekalj házi rozsdafarkúnk (a kicsiket még mindig etetik a szülők és folyamatosan vagy az ágyásokban, vagy az udvaron van a család), illetve őszapók, fülemülék, csigány csukok, tövisszúró gébicsek, barátposzáták, barázdabillegetők, nádi poszáták, stb, stb...is sikeresen költöttek és még persze biztos egy csomó minden, amiről nem is tudok. :)
@@gyurgyalagostanya ennek örülök 😊
A háttérben szól a sárgarigó 😍
én is a tarackkal és az őzekkel küzdök egész életemben,mert nincs kerítés, Nálad az a raselhálós kerítés drága lehetett
Valójában az a rashel háló pont viszonylag olcsó (50m-es tekercs kb. 8000Ft) és úgy tűnik, eddig, hogy működik.
A tarack ellen a takarás a legjobb! ;)
Milyen hosszú a fólia???
25m
A palánták nagyon sárgák.
Igen, sajnos kicsit késve ültettük ki őket és a palántanevelő cserépben már kevés volt a nitrogén.