Az ipolysági duda és kanásztülök verseny 🏆 | Csízió 7. epizód

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 12 окт 2024
  • Aki dudás akar lenni annak ezt a videót mindenképp látnia kell, de annak is aki nem. 😀
    Sajnos a hanganyag és a felirat egy ponton nem egyezik meg! E hibánkat kiküszöbölvén szeretnénk jelezni, hogy a dudaverseny győztese: CSUVARA MIHÁLY (ami feliratként olvasható)!
    Ha tetszett a videó iratkozz fel a csatornára és nyomd meg a kis csengőt, hogy értesülj, ha új videó kerül fel!
    Nézd meg a facebook oldalunk: / ​
    Itt és a honlapunkon ( projectf.hu​ ) hamarosan többet megtudhatsz a platformunkról, a ProjectF-ről!
    De addig is nézd a Csízió műsorát!
    Az ipolysági kanásztülök- és dudaverseny
    Hallottatok már az Ipolysági duda- és kanásztülök versenyről? Mi köze lehet mindehhez egyszerre Györffy Istvánnak, Bartók Bélának, Szokoli Alajosnak és még Móra Ferencnek is?
    Elmesélem!
    A Hont megyei Gazdasági Egyesület 1910. szept. 24. és okt 2. között nagy kiállítást rendezett Ipolyságon azzal a céllal, hogy a megye mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi állapotát bemutassa. A kiállításnak - a korszellemnek megfelelően - háziipari és néprajzi része is volt. Az utóbbi tárlat tárgyainak egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának fiatal gyakornoka, Györffy István, a későbbi kiváló, iskolateremtő néprajztudós gyűjtötte össze. Korábbi gyűjtőútjai során már felfigyelt a Hont megyei pásztorok, különösen a kanászok virtuóz tülök- és dudajátékára, amelyről értesítette feletteseit is így a Magyar Nemzeti Múzeum ennek alapján kérte fel, az 1904-től (1906 óta fonográffal is) népdalokat és népzenét gyűjtő, már ekkor világhíres zongorista és zeneszerző Bartók Bélát, hangfelvételek készítésére.
    Hont megye levéltárosaként elsőkézből tudta ezt meg a szomszéd községben gazdálkodó, az első újkori athéni olimpián síkfutásból 3. helyezést elért, egyébként műgyűjteményéről híres báró, Szokoly Alajos. Annyira fellelkesül Bartók látogatásán, hogy kitalálta azzal tudná elősegíteni a gyűjtés eredményességét, ha versenyt hirdetnének.
    Győrffy István így ír Szokoly Alajos szerepéről:
    “A lefolyt versenynek az volt a célja, hogy a hangszereken eljátszott, továbbá elénekelt dallamaikat fonográfhengerekre vegyék. De a pásztor ilyesmire nem könnyen kapható, sőt, még az egybegyűjtésük sem könnyű dolog, hogy egy minden szépért, jóért lelkesedő műpártolóé az érdem, hogy összegyűjtötte a pásztorokat, versenydíjat tűzvén ki a legjobbaknak, számítva - igen helyesen a magyar ember dicsvágyára, mert bizony nem kisdolog ám pásztorok között, ha őt a vármegye legjobb tülkösének vagy dudásának minősítik.”
    Szokoly jól tudta, hogy a pásztorok a verseny napjára elesnének az akkori 1 korona napszámuktól. Így a saját jövedelméből felajánlotta hogy a tülkösök és a dudások közül is az 1. helyezett 10, a 2. 5 és a 3., 4. 3 korona nyereményt vihessen haza, valamint a díjat nem nyert versenyzők 1 korona ellátási költségben részesülhessenek, ezzel biztosítva hogy senki nem esik el jövedelemtől.
    Az elgondolás meg is hozta a kívánt eredményességet, Bartók szerint 10 tülkös és 5 dudás jelent meg teljes öltözetben 1910. november 13. vasárnapján Ipolyságon, akik közül Semetke Mihály, tülkös Hont községből, a dudások körül pedig Csuvara Mihály, dudás Ipolypásztó községből lettek a verseny első helyezettjei.
    A nagyszámú érdeklődőre való tekintettel a versenyt a piac téren rendezték, mely ma Bartók Béla nevét viseli. A szerencsésen alakult napot Bartók kihasználta, hogy rengeteg lejegyzést és felvételt készítsen.
    Bartók így emlékszik vissza e napra: “Micsoda látvány: amint összes kanászkészségeikkel felszerelve vonulnak fel: cifraszűr a a vállukon, hónuk alatt díszes duda, kezükben tülök, a remekbe kivert kanászostor! Aligha fogunk valaha együtt 5 dudást látni; és Ipolyság piactere sem fog egyhamar olyan dudálást hallani, amelyet ezek akkor rendeztek. - A munka komolyabb része természetesen a verseny után következett, amikor a tülkösök és dudások egyenként kerültek a fonográf elé…”
    Az ipolysági kanászhangverseny után bő másfél évtizeddel, 1926-ban állított emléket eme különös eseménynek Móra Ferenc A honti igricek című karcolatában, melyet ajánlok olvasásra Hála József- G. Szabó Zoltán Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül...” című könyve mellett.
    Ha tetszett a videó iratkozz fel a PROJEcTF csatornára, illetve kövesd a Csízió videóit.

Комментарии •