Vargyas Lajos és az első monográfia | Csízió 4. epizód

Tudtad hogy a vízeséseiről híres Bódva völgyében fekvő Áj tudhatja magáénak az első falu monográfiát?
Az epizód szövegkönyvét ellenőrizte: Richter Pál.
Ha tetszett a videó iratkozz fel a csatornára és nyomd meg a kis csengőt, hogy értesülj, ha új videó kerül fel!
Nézd meg a facebook oldalunk: / projectfhu
Itt és a honlapunkon ( projectf.hu ) hamarosan többet megtudhatsz a platformunkról, a Projectf-ről!
De addig is nézd a Csízió műsorát!
Vargyas Lajos és az első monográfia
Tudtad hogy a manapság vízeséseiről híres Bódva völgyében fekvő Áj tudhatja magáénak az első falumonográfiát?
Nézzük ennek a történetét!
Vargyas Lajos nevét leginkább onnan ismerjük, hogy tanárának, Kodály Zoltánnak A magyar népzene című munkájához példatárat szerkesztett. Ezt a kötetet sokszor emlegetjük Kodály-Vargyasként is, de nem csak ezt érdemes róla tudnunk, hanem hogy többek között ő volt a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának igazgatója és nemzetközileg elismert balladakutató, akinek a pályakezdőként megírt doktori disszertációja úttörő jelentőségű volt.
De hogyan is írodott ez a mű?
Vargyas disszertáció témáért megy tanárához, Kodályhoz, aki javasolta neki, hogy azt kellene csinálnia, amit ő a Magyar népzene című munkájában megírt, vagyis legtanulságosabb volna egy-egy község teljes dallam-térképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, más szóval zenei monográfiáját elkészíteni. Ám hogy melyik legyen az a falu, ekkor még nem volt meg.
Nem sokkal később, a Néprajzi Intézet gyakornokaként Vargyas (Lajtha László és Kodály Zoltán ajánlásával) megbízást kap a Magyar Rádiótól egy gramofonfelvétel előkészítésére. Ez az előgyűjtés a Pátria lemezsorozathoz kellett, erről majd egy későbbi videóban még szólunk.
Vargyas így emlékszik vissza: “Kodályra bízták hová menjek. Kodály elővette a térképet mondván: “Én elkezdtem végigmenni a nyelvhatáron. Rozsnyóig jutottam. Maga folytassa onnan!” S a térképen böngészve rámutatott Ájfalucska nevére Abaúj megyében.”
Fonográf készülékkel és hengerekkel indul útnak, ám rá kellett jönnie, hogy Ájfalucska nem is létezik, csak Áj külön - ez magyar falu - és Falucska fölötte a hegyekben - az tiszta szlovák, régies szóhasználatban tót. Így érkezik meg ebbe a Tornához közeli 404 lelket számláló faluba, mely a nyelvhatár széle volt. A gyűjtőútról hazatérve megmutatta Kodálynak az anyagot aki meghallgatta, s fölvetette a kérdést: nem volna-e kedve ezt a falut feldolgozni a disszertációban? Hát így merült fel a munka elkészítése. Kodály közbenjárásával ösztöndíjat kapott, mely fedez 3 hónap áji tartózkodást. Ekkor már nem vitt fonográfot, mert annyi hengert, amennyire szükség lett volna sem cipelni, sem anyagilag győzni nem lehetett volna. Helyszíni lejegyzéseket készített.
Vargyas így emlékszik vissza: “Mikor másodszor mentem ki a faluba, már ezt a nagy gyűjtést végezni, óriási havazás fogadott, még szán is alig vállalta, hogy kivigyen Tornáról a 4 km-re levő Ájfaluba. S aki vállalta, az is vissza akart fordulni. Mert a faluból kivezető úton, az utolsó ház után egyszerre csak szügyig estek a lovak egy hófúvásba. De én nem engedtem, a kocsist addig bíztattam, míg csak beletörődött, miután kiásta lovait a hóbuckából.”
Eredetileg úgy képzelték el Kodállyal, hogy minden egyes ember teljes daltudását leírja. Az első napok után Vargyas, bármilyen sok idő is volt az utazás, de vissza látogat Budapestre hogy tanárával konzultálhasson.
Ahogy ő írja: “Már az első napon beláttam, hogy ez lehetetlen. Nem csak azért, mert óriási munka, hanem azért is, mert nem lehet mindenkit - sőt senkit sem, még a legkészségesebb, dalos lányt sem- annyi ideig nyaggatni, amíg mindent eldalol, amit tud. “
Kodály javaslatára igyekszik a legteljesebb képre. A falusiak annyira megszeretik, hogy elvárják, hogy mindenkihez elmenjen. Annyira megszokják, hogy közelében minden témáról beszéltek, mintha nem is idegen lenne. Ennek köszönhetően nagyon sok fontos ismeretet szerzett a dalok életéről. A 3 hónapi munka után még visszatér egy hónapi gyűjtésre, amelyre azért volt szükség, mert első ottléte nagyböjtre esett, amikor is szünetelt a fonó, márpedig anélkül nem lehetett teljes a zeneélet leírása, sem a gyűjtő élménye, ha nem látja hallja a fonóbeli életet. Nem lett volna teljes a képe Áj zenei életéről ha nem tudja elhelyezni a közvetlen környék hagyományában. Ezért elindult még egy fonográfos gyűjtésre, s végigment Rozsnyótól Ájig. A doktori disszertációja 1941-ben jelenik meg, csekély kottamelléklettel, melyben olvashatunk a Daltanulásról, a dal életéről, variálásról, a dalolás módjáról, nemzetiségekről és a falu társadalmáról. Ezután közel 60 évvel, 2000-ben jelent meg a teljes gyűjtést közreadó kötet több, mint 1000 dallammal. Vargyas Lajosnak később, a rendszerváltást követően a falu díszpolgára címet adományozták.
[...]

[@aronkovacs7198]

Nagyon jó ötlet ez a sorozat, gratulálok a készítőknek! Viszont a szövegek felolvasását lehet másra bíznám.