Igazuk van, az emberek hite megdől a jogrendszerben. Hogy a fenébe ne dőlne meg, ha naponta változtatják a jogászok az álláspontot arról, hogy akkor most hogy érvényes a törvény és hogy nem?
Ráadásul az első orbán kormány ideje alatt gyilkolt egy gyerek, egy másik gyermeket, és semmit érdemit nem sikerült tenni akkor 2 év fidesz hatalom, majd 2010-től újabb 14 fidesz hatalom alatt.
"Az dobja rá az első követ aki bűntelen közületek" Kapja meg a tettes az igazságos büntetését amivel még fenn lehet tartani a társadalmi rendet , nyugalmat és biztonságot, de a gyűlölet és a bosszú az nem járható út
wild Nincs jogszolgáltatás sem, mert a jog és az igazság egy kell, hogy legyen. Csak a bűnöző, megélhetési tolvaj, rabló, utasított szervilis bírók vannak. Ez a valóság.
Azért az nagyon elgondolkodtató, hogy jogilag magasan képzett szakemberek (jogászok, ügyészek, bírók) számára sem egyértelmű egy jogszabály értelmezése, alkalmazása. Én úgy gondolom, hogy egy jogszabálynak nagyon is egyértelműnek kellene lennie. Olyan nem fordulhatna elő, hogy egyik jogi szakember így értelmezi, másik úgy. Ez ad lehetőséget az "kiskapukra". Világszerte ismert, hogy a magyar jogrendszer a legátláthatatlanabb, legbonyolultabb és a legkevésbé egyértelműbb rendszer. Ezen IS kellene változtatni.
Azért tisztázzunk egy apróságot. A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (2) Nem évül el c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai]; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A jogszabály egyértelműen fogalmaz, csak néhány jogász csűri-csavarja az értelmezést. Az egyértelmű értelmezés, hogy elévült, amit a jogalkotói szándék is alátámaszt az indokolásban. A jogszabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy közérthető legyen, ezért nem a túlbonyolított nyelvtani értelmezést kell nézni, főleg ha azt az indokolás se támasztja alá. Ezt mondom jogászként.
@@flywings111 Tévedés! A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (2) A büntethetőség évül el c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (2) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. Az, hogy miért is érdekes az akkori BTK 33.§ (1) bekezdés a) pontja? Erre magyarázatot szintén az 1978. évi IV. törvény ad magyarázatot. A Jogszabály 166.§ (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést c) aljas indokból d) különös kegyetlenséggel i) tizennegyedik élet évét be nem töltött személy ellen Az ügyészség szerint, mivel alapesetben (felnőtt elkövető esetén) életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető a cselekmény, így a 33.§ szerint nem évülhet el. Ez ugyanis felülírja a 110.§ (5) bekezdésben szabályozott elévülési szabályt. "aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés" miatt rendelték el az előzetes letartóztatását!
@@horvath-komjatimartongerge8695 nincs itt tévedés, 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bek. c) pontot kihagytad: Nem évül el az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai], ettől tért el az új Btk. 26. § (3) bekezdése, amit te is írtál: itt már úgy fogalmaz, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek nem évül el a büntethetősége, és mivel a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok eltérnek a generális szabálytól, és az ő esetükben max. 15 év lehet a büntetése ezeknek a bűncselekményeknek, amihez az elévülés is kötődik, ezért 15 év után elévült.
@@flywings111 Ahhoz képest, hogy jogász vagy olyat állítasz, ami nem igaz. Az 1978. évi IV. törvény 33.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények nem évülnek el. A nevezett törvény 166.§ (2) c), d) és i) alpontjai is. Az értelmezési ellentét abból alakult ki, hogy a 33.§ (2) bekezdés c) pontját a rendőrség szerint felülírja, míg az ügyészség és a nyomozati bíró szerint nem, az akkor hatályos Btk. 110.§ (5) bekezdése, mely a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott büntetési tétel felső határát tekinti elévülési időnek. Ez az ellenmondás a ma is hatályos 2012. évi C. törvényben is benne van! A 26.§ (3) bekezdés b) pontja alapján nem évül el az a bűncselekmény, amely alapesetben éltefogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető. A 160.§ (2) c), d) és i) alpontjai is. Az értelmezési ellentét abból alakult ki, hogy a 33.§ (1) bekezdését a rendőrség szerint felülírja, míg az ügyészség és a nyomozati bíró szerint nem, az akkor hatályos Btk. 109.§ (4) bekezdése, mely a (2) bekezdés a) pontját.
Nem értem Hack Pétert. Azt mondja nem a közvéleményből következik a jog. Kérdezem én, hogy nem az erkölcsből következik a jog? Én még úgy tanultam, hogy igen.
Az erkölcs helyben és időben változó bullshit. Más Nyugat és Kelet-Európában, Afrikában, más most és más volt 40 évvel ezelőtt. Más Neked és más nekem.
Aki tudatlan, mint Ön, az le mer ilyet írni. Sajnos sok szakember is kettős értelmezéssel bír, ami a 2020. május 28-án hatályba lévő 1978. évi IV. törvényben is ugyanígy volt, ahogy a 2024. december 10-én hatályban lévő 2012. évi C. törvényben. A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az elkövető előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 109.§ (4) bekezdését pontosítja a T/10330 számú, elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabály(tervezet).
Az, hogy mégis büntethető lenne a cselekmény elkövetésével jelenleg meggyanúsított terhelt, az egészen meredek állítás volt, ha valami alapvető volt eddig az az, hogy a már beállt elévülést semmi sem módosíthatja, semmi nem írhatja felül, pláne nem egy jövőbeli jogalkotás.
Majd figyeld meg hogy az lesz a nóta vége hogy lehet fog ülni pár évet, majd egy horror kártérítéssel fog szabadulni és talán nem teljesen alaptalanul. Természetesen én is elítélem amit tett, de ez a közhangulatot kiszolgáló, jócsávóskodó jogalkotás egy vicc.
Ez így pontatlan! A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (2) Nem évül el c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai]; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Lássuk a pozitívumot, ha nincs ez a jogalkotói hiba, az elkövető nem bújik elő, bízva a büntethetetlenségében. Nem kerülnek elő a kisfiú maradványai. Nem tudják a szülők eltemetni. És azért valamiért ülni fog a mókus, ha másért nem tanúk befolyásolása miatt.
Pontosan, a nagy hangulatkeltés közepette kevesen gondolnak bele ebbe. Amellett, ha a vélt tettest 25év után előveszik akkor remélhetőleg a nyomozás összes felelősét is vannak egypáran. Ha most meg is hekkelik a törvényt és lesz vádemelés, egy jó védővel (eleve a tettes a nyomravezető) kap 5-6évet jó magaviselet aztán felezik....
Nem volt jogalkotói hiba, tökéletesen át volt gondolva és alátámasztható az a társadalmi igény, hogy egy fiatalkorú ne rohadhasson életfogytig a börtönökben. A modern jogállamokban nem a megtorlás, hanem a reparáció hangsúlyos, egy fiatalkorú személyisége még nem kiforrott, nem képes teljes körűen átfogni cselekményeinek következményeit.
„szigorítását Till Tamás meggyilkolása után”?! - a valóságban _negyed évszázaddal később_ történt a szigorítás ; ) de utána volt, nem előtte, az tény : D amúgy engem marhára érdekelne, hogy ezt az életkor szerint differenciált elévülést konkrétan ki és miért tette bele egy évtizede…
Mert ez egy nagyon nagyon felkavaró DE nagyon ritka bűntény és a fiatalkorúak rehabilitására mindig nagyobb az esély ( és van bizonyos kötelezettség is ), mint egy felnőttére. Hogy egy 16 éves ezt elkövesse egy teljesen ismeretlen gyermek ellen, nem családi erőszak etc áll a háttérben, nem is emlékszem ilyen esetre.... milyen furcsa fintora a sorsnak, hogy pont ez az eset ég most rájuk....
@@KatalinDr.Balint-h8uA lènyeg, hogy ne èvüljön el, a tàrgyalàs soràn sokfèlekèppen dönthet bìrò,akàr fel is mentheti vagy dönthet tènyleges èletfogytiglan mellett, csak az ne legyen, hogy kisètàl.Ügyvèdek, tanùk stb Ennyit mindenki megèrdemel, főleg az àldozat csalàdja. De egyèbkènt is. Ha megèrdemli az elkövető h felmentsèk akkor tàrgyalàs utàn, ott lehet bizonyìtani a körülmènyeket, pszichològus szakvèlemènyt, az elkövetès mièrtjèt. Küzdjön meg azèrt, hogy felmentsèk, vagy h lezàrja mindkèt fèl ezt az egèszet.
Ez részben tévedés: A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (2) Nem évül el c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Professzor úr !, mi egyszerű emberek csak egy rövid mondatot szeretnénk hallani , éspedig , HOGY EZ A SZÖRNYETEG ÉLVE MÁR BIZTOS HOGY NEM FOG KIJÖNNI A FEGYHÁZBÓL !!
Ez az a félrevezetés amivel hülyítenek téged is és az ország jó részét. A fickó fiatalkorú volt amikor elkövette. Akkor is és most is a plafon büntethetősége 15 év. Mínusz az óriási időmúlás és az azóta büntetlen előélet. Jó esetben kaphat 10-11 évet.
Akinek van családja van gyereke ott elegendő lehet egy beígért véletlen baleset is. Amikor az AVH-t feloszlatták az összes ávó-sból rendőr lett, tehát a "tudásbázis" megmaradt.
A törvény nem volt egyértelmű az elévülést illetően a fiatalkorúak által gyilkosságot elkövetők esetében, ezért sajnos vagy nem sajnos, lehet itt magyarázkodni és tetszik nem tetszik ez a brutális gyilkos nem büntethető, ebben az esetben. Ha mégis az a Jogszabályok megcsúfolása és semmibe vétele lenne ! A hamis tanúzás esetében felelősségre lehetne vonni, ha az bebizonyosodik és azt is vizsgálni kellene, hogy nem-e ő végzett azzal a két öngyilkosságot elkövetet emberrel, akikre most a gyilkosságát rájuk akarja kenni ! Ki kell hantolni ezt a két embert, ha nem hamvasztották el őket és meg kell vizsgálni a holttestüket !
Nem végzett velük, mivel semmit nem tudtak a gyilkosságról, ezt hazugságvizsgálat alatt mondta az elkővető, s nem hiszem, hogy egy nem felkészült ember uralkodni tudna a testi jelein.
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (2) Nem évül el c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (2) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is. Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek 109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, (4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. Az ügyészség és a nyomozati bíró értelmezése szerint az ügyben alkalmazható az 1978. évi IV. törvény 33.§ (1) bekezdés a) pontja, vagyis NEM évült el az ügy. A hamis tanúzás - ahogy erről a család ügyvédje is beszélt - sajnos azért megfoghatatlan, mert az általa megvádolni szándékozott két személy elhunyt, így jogképességük nincs.
@@For-gaHa jogállam van meg kell úsznia.Egyébént a rendőrség hibája miatt úszhatja meg, s nem azért, mert rossz a fiatalkorúakat más büntetési tételbe soroló törvény.
@@ptothgabi Akkor nem végeztette volna el a rendőrség, hogyha nem lenne bizonyító erejű. Ráadásul volt egy részletes beismerő vallomás a kezükben, amikor a sajtó elé álltak.
@@horvath-komjatimartongerge8695 Tévedsz, a poligráf nem bizonyító erejű. A bizonyítékok sorában annyit számít, mint bármelyik szakértői vélemény. A bíró dönt, hogy figyelembe veszi, vagy nem. A beismerő vallomás szintén ilyen. Elfeledkezel róla, hogy a pasas visszavonta a vallomását.
Ez majdhogynem így van! Egyet felejt el, hogy az ügyészség indítványának megfelelően 2024. december 14-én, "aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt" 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság F. Jánost. Az említett T/10330 számú jogszabálytervezetet pedig 2024. december 17-én fogadta el az országgyűlés, mégpedig a jelenlévő 190 képviselő mindegyike IGEN szavazatával.
Szomorú dolog a tragédia, legyen az áldozat férfi, nő, gyerek, idős, persze a gyerekek előtt lehetne az "egész élet", nem csak ők számítanak. Viszont az ország szétverése és szétlopása a kormánypártok és a nép részéről belefér az erkölcsbe, az okés, a kegyetlen gyilkosság meg már mindent átüt? Most nem azt akarom ezzel, hogy ne lenne szörnyű a tragédia általában, nyilván itt is, ráadásul itt különösen durva dolog történt, nem egy véletlen autóbaleset, ahol ugyanúgy lehet halott, ami szintén borzalmas, csak nem így történt a dolog.
@@susivarga7303 Az alapeset a rendőrségi tájékoztató értelmében ez volt. Amelynek alapját az akkor (2000. május 28) hatályos 1978. évi IV. törvény 110.§ (5) bekezdése adta.
@@MetalizedClassicalPoems-de1ru Amennyiben az akkor hatályos 1978. évi IV. törvény 110. § (2) bekezdés a) pontját valamint a 110.§ (5) bekezdését vesszük, akkor igen. Az ügyészség viszont az 1978. évi IV. törvény 33.§ (1) bekezdés a) pontját vette alapul, amely szerint nem.
@@horvath-komjatimartongerge8695 Pontosan ezért nem egyértelmű. Nincs konszenzus arról, hogy a cselekmény vagy az elkövető személye a magasabb rendű tényező a kérdésben. Mert ha a cselekmény, akkor nem évülhetett el. Ha a személy, akkor igen. Ezen megy a jogi vita jelenleg.
@@And-hk8cy Szerintem egy 11 éves gyerekkel kapcsolatban van a szülőknek felelőssége. Hová engedik el , mikor stb. Tettes szerintem nem 1 van. Idegen tanyán nem hinném, hogy egyedül elkezd egy 16 éves elkövető betont kavarni , aztán az általa meggyilkolt 11 éves gyermeket beleönti a betonba. Kicsit olvass utána, hogy miért is járt oda a kis srác erre a tanyára.
Ugye nem azzal a vélelmezett hazugsággal akar előállni, hogy Önt a szülei 10-11 évesen egyetlen egyszer sem engedték el egyedül kerékpározni egy általuk is jól ismert útvonalon és helyre?
@@gyorgybartok-csato2776 Te nem vagy eszednél. Egy kisvárosban minden szülő elengedi a gyereket biciklizni. Nyilván téged is elengedtek és nem úgy neveltek, hogy sehova nem mehetsz, mert minden sarkon egy gyilkos les rád. Idióta.
Ezzel az egész hercehurcával az a legnagyobb baj, hogy van egy Főszabály, ami kimondja, hogy az elkövetés időpontjában érvényes BTK-t kell alkalmazni a bírónak. Ez a BTK akkor lép hatályba, amikor a Köztársasági Elnök aláírja, és megjelenik a Magyar Közlönyben.
Ha veszi a bátorságot és utána néz - ahogy én megtettem - a Nemzeti Jogszabálytárban (egy regisztrációt követően), akkor meglátja, hogy a rendőrség és az ügyészség ellenkező értékelése az üggyel kapcsolatban abból eredeztethető. A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; 110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
A nagy kódexek rendre 1 vagy 2 évvel később lépnek hatályba, sosem akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a közlönyben. A jelenlegi Btk. is csak 2013. évi július hó 1. napján lépett hatályba, a Magyar Közlönyben pedig 2012. évi július hó 13. napján jelent meg.
@@tdrusza3021 Ezt meg fogja gyorsítani a kormány politikai okokból. Mondjuk 2025 Január 1-re. Ettől még a 2000 Május 28-án érvényes BTK-t kell alkalmazni az üggyel kapcsolatban. Ha Ő az elkövető, ami szerintem korántsem biztos, akkor, mivel 16 18 között volt az elkövetés időpontjában maximum 15 évet kaphat. Én korántsem drukkolok neki, hogy ússza meg, de sok ott a homályos dolog. Na meg a két öngyilkos, meg a tanyavilág.
Ez az ország egy káosz és napról napra hülyébb dolgok lesznek! Katasztrófa.
Igazuk van, az emberek hite megdől a jogrendszerben. Hogy a fenébe ne dőlne meg, ha naponta változtatják a jogászok az álláspontot arról, hogy akkor most hogy érvényes a törvény és hogy nem?
Felakasztanám! Azonban gyomorforgató, hogy a szegény gyerek (és szulei) tragédiáját a fityesz most saját szalonnájának a sutogetésére használja!!
Mi van?
@@BarackVirag4 Az, hogy "hervadj el"!
Ráadásul az első orbán kormány ideje alatt gyilkolt egy gyerek, egy másik gyermeket, és semmit érdemit nem sikerült tenni akkor 2 év fidesz hatalom, majd 2010-től újabb 14 fidesz hatalom alatt.
@@BarackVirag4 Csak igaza... VAN
"Az dobja rá az első követ aki bűntelen közületek" Kapja meg a tettes az igazságos büntetését amivel még fenn lehet tartani a társadalmi rendet , nyugalmat és biztonságot, de a gyűlölet és a bosszú az nem járható út
A képviselők bármit megszavaznak, amit csak kell
és most nincs erre szükség tán?
Magyarországon jog szolgátatás van, nem igazság. A jog meg sokszor a bűnözőnek kedvez. 🤮
Ezzel mindent elmdtál rövid de igaz.
Egyéb ezerszer elmantrázott falvédőre hímezhető nagyigazság?
wild Nincs jogszolgáltatás sem, mert a jog és az igazság egy kell, hogy legyen. Csak a bűnöző, megélhetési tolvaj, rabló, utasított szervilis bírók vannak. Ez a valóság.
Azért az nagyon elgondolkodtató, hogy jogilag magasan képzett szakemberek (jogászok, ügyészek, bírók) számára sem egyértelmű egy jogszabály értelmezése, alkalmazása. Én úgy gondolom, hogy egy jogszabálynak nagyon is egyértelműnek kellene lennie. Olyan nem fordulhatna elő, hogy egyik jogi szakember így értelmezi, másik úgy. Ez ad lehetőséget az "kiskapukra". Világszerte ismert, hogy a magyar jogrendszer a legátláthatatlanabb, legbonyolultabb és a legkevésbé egyértelműbb rendszer. Ezen IS kellene változtatni.
Azért tisztázzunk egy apróságot.
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (2) Nem évül el
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai];
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A jogszabály egyértelműen fogalmaz, csak néhány jogász csűri-csavarja az értelmezést. Az egyértelmű értelmezés, hogy elévült, amit a jogalkotói szándék is alátámaszt az indokolásban. A jogszabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy közérthető legyen, ezért nem a túlbonyolított nyelvtani értelmezést kell nézni, főleg ha azt az indokolás se támasztja alá. Ezt mondom jogászként.
@@flywings111 Tévedés!
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (2) A büntethetőség évül el
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei;
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (2) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Az, hogy miért is érdekes az akkori BTK 33.§ (1) bekezdés a) pontja?
Erre magyarázatot szintén az 1978. évi IV. törvény ad magyarázatot.
A Jogszabály 166.§ (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
c) aljas indokból
d) különös kegyetlenséggel
i) tizennegyedik élet évét be nem töltött személy ellen
Az ügyészség szerint, mivel alapesetben (felnőtt elkövető esetén) életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető a cselekmény, így a 33.§ szerint nem évülhet el. Ez ugyanis felülírja a 110.§ (5) bekezdésben szabályozott elévülési szabályt.
"aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés" miatt rendelték el az előzetes letartóztatását!
@@horvath-komjatimartongerge8695 nincs itt tévedés, 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bek. c) pontot kihagytad: Nem évül el az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai], ettől tért el az új Btk. 26. § (3) bekezdése, amit te is írtál: itt már úgy fogalmaz, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek nem évül el a büntethetősége, és mivel a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok eltérnek a generális szabálytól, és az ő esetükben max. 15 év lehet a büntetése ezeknek a bűncselekményeknek, amihez az elévülés is kötődik, ezért 15 év után elévült.
@@flywings111 Ahhoz képest, hogy jogász vagy olyat állítasz, ami nem igaz. Az 1978. évi IV. törvény 33.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények nem évülnek el.
A nevezett törvény 166.§ (2) c), d) és i) alpontjai is. Az értelmezési ellentét abból alakult ki, hogy a 33.§ (2) bekezdés c) pontját a rendőrség szerint felülírja, míg az ügyészség és a nyomozati bíró szerint nem, az akkor hatályos Btk. 110.§ (5) bekezdése, mely a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott büntetési tétel felső határát tekinti elévülési időnek.
Ez az ellenmondás a ma is hatályos 2012. évi C. törvényben is benne van!
A 26.§ (3) bekezdés b) pontja alapján nem évül el az a bűncselekmény, amely alapesetben éltefogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető. A 160.§ (2) c), d) és i) alpontjai is. Az értelmezési ellentét abból alakult ki, hogy a 33.§ (1) bekezdését a rendőrség szerint felülírja, míg az ügyészség és a nyomozati bíró szerint nem, az akkor hatályos Btk. 109.§ (4) bekezdése, mely a (2) bekezdés a) pontját.
Nem értem Hack Pétert. Azt mondja nem a közvéleményből következik a jog. Kérdezem én, hogy nem az erkölcsből következik a jog? Én még úgy tanultam, hogy igen.
És hol itt az ellentmondás?
A közvélemény mint erkölcs????? 😂
Nem mert a szemet szemért bosszút váltotta fel a jog, amely az áldozatok szempontjából soha nem tud elég szigorú lenni az elkövet őkkel szemben.
Ez a közvélemény és az erkölcse:
ruclips.net/video/qvzNfKvIG9s/видео.html
Az erkölcs helyben és időben változó bullshit. Más Nyugat és Kelet-Európában, Afrikában, más most és más volt 40 évvel ezelőtt. Más Neked és más nekem.
A szándék a fontos igaz Péter??
Mint tudjuk .agyarország nem jogállam ezért itt egyedi törvénykezés zajlik, ezért bármi elképzelhető, ami szembe megy a joggal.
Aki tudatlan, mint Ön, az le mer ilyet írni. Sajnos sok szakember is kettős értelmezéssel bír, ami a 2020. május 28-án hatályba lévő 1978. évi IV. törvényben is ugyanígy volt, ahogy a 2024. december 10-én hatályban lévő 2012. évi C. törvényben.
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (1) A büntethetőség elévül
a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az elkövető előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 109.§ (4) bekezdését pontosítja a T/10330 számú, elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabály(tervezet).
Ez legalább érthető tájékoztatás.
Az, hogy mégis büntethető lenne a cselekmény elkövetésével jelenleg meggyanúsított terhelt, az egészen meredek állítás volt, ha valami alapvető volt eddig az az, hogy a már beállt elévülést semmi sem módosíthatja, semmi nem írhatja felül, pláne nem egy jövőbeli jogalkotás.
@@tdrusza3021 _____ Azt valóban én is hiányoltam hogy a büntethetőségi álláspont nincs megindokolva.
Büntetlenül dobálóznak a jogszabályokkal, felháborító! Mi az, hogy utólag hozott törvény alapján ítélik el bűnösnek???
Majd figyeld meg hogy az lesz a nóta vége hogy lehet fog ülni pár évet, majd egy horror kártérítéssel fog szabadulni és talán nem teljesen alaptalanul. Természetesen én is elítélem amit tett, de ez a közhangulatot kiszolgáló, jócsávóskodó jogalkotás egy vicc.
Ez így pontatlan!
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (2) Nem évül el
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai];
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Egy gyilkosság soha nem évülhet el!
abortuszoknál?!.......is?!
Most is elévülnek és a jövőben is elfognak, az emberölésnek nemcsak minősített esetei vannak, azok elévülhetnek.
Lássuk a pozitívumot, ha nincs ez a jogalkotói hiba, az elkövető nem bújik elő, bízva a büntethetetlenségében. Nem kerülnek elő a kisfiú maradványai. Nem tudják a szülők eltemetni. És azért valamiért ülni fog a mókus, ha másért nem tanúk befolyásolása miatt.
Pontosan, a nagy hangulatkeltés közepette kevesen gondolnak bele ebbe. Amellett, ha a vélt tettest 25év után előveszik akkor remélhetőleg a nyomozás összes felelősét is vannak egypáran. Ha most meg is hekkelik a törvényt és lesz vádemelés, egy jó védővel (eleve a tettes a nyomravezető) kap 5-6évet jó magaviselet aztán felezik....
Nem volt jogalkotói hiba, tökéletesen át volt gondolva és alátámasztható az a társadalmi igény, hogy egy fiatalkorú ne rohadhasson életfogytig a börtönökben. A modern jogállamokban nem a megtorlás, hanem a reparáció hangsúlyos, egy fiatalkorú személyisége még nem kiforrott, nem képes teljes körűen átfogni cselekményeinek következményeit.
„szigorítását Till Tamás meggyilkolása után”?! - a valóságban _negyed évszázaddal később_ történt a szigorítás ; )
de utána volt, nem előtte, az tény : D
amúgy engem marhára érdekelne, hogy ezt az életkor szerint differenciált elévülést konkrétan ki és miért tette bele egy évtizede…
Eselyt lattak a fiatalabb elkovetok megjavulasara, ha feddhetetlen az elevules evei soran, de nem ismerek el ugyanezt felnott eseten..
Mert ez egy nagyon nagyon felkavaró DE nagyon ritka bűntény és a fiatalkorúak rehabilitására mindig nagyobb az esély ( és van bizonyos kötelezettség is ), mint egy felnőttére.
Hogy egy 16 éves ezt elkövesse egy teljesen ismeretlen gyermek ellen, nem családi erőszak etc áll a háttérben, nem is emlékszem ilyen esetre.... milyen furcsa fintora a sorsnak, hogy pont ez az eset ég most rájuk....
@@KatalinDr.Balint-h8uA lènyeg, hogy ne èvüljön el, a tàrgyalàs soràn sokfèlekèppen dönthet bìrò,akàr fel is mentheti vagy dönthet tènyleges èletfogytiglan mellett, csak az ne legyen, hogy kisètàl.Ügyvèdek, tanùk stb Ennyit mindenki megèrdemel, főleg az àldozat csalàdja. De egyèbkènt is. Ha megèrdemli az elkövető h felmentsèk akkor tàrgyalàs utàn, ott lehet bizonyìtani a körülmènyeket, pszichològus szakvèlemènyt, az elkövetès mièrtjèt. Küzdjön meg azèrt, hogy felmentsèk, vagy h lezàrja mindkèt fèl ezt az egèszet.
Ez részben tévedés:
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (2) Nem évül el
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei;
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Nem bele tették, pont ezt mondja Hack, hanem azt a passzust változatlanul benne hagyták, egyéb helyeken viszont szigorítottak az elévülhetőség terén.
Ma az ELTE büntetőjogi tanszékvezetője is írt az Indexre. Szerinte sem évült el. 😮
Akkor miért fogadtak most el sürgős törvénymódosítást az országgyűlésben? 🤔
Az indexre... Ma már bárki hajlamos segget csinálni a szájából, Gellér Balázs gyönge nyelvtani jogértelmezése szakmaiatlan okoskodás csupán.
Professzor úr !, mi egyszerű emberek csak egy rövid mondatot szeretnénk hallani , éspedig , HOGY EZ A SZÖRNYETEG ÉLVE MÁR BIZTOS HOGY NEM FOG KIJÖNNI A FEGYHÁZBÓL !!
3év fogház😂
@@MegaAbgtSajnos nem is fog többet kapni
Az mindegy, hogy ti, a tudatlan tahók, mint szeretnétek hallani. Szép is lenne, ha a tudatlan tahó ítélkezne a bíró helyett.
Ez az a félrevezetés amivel hülyítenek téged is és az ország jó részét. A fickó fiatalkorú volt amikor elkövette. Akkor is és most is a plafon büntethetősége 15 év. Mínusz az óriási időmúlás és az azóta büntetlen előélet. Jó esetben kaphat 10-11 évet.
@@istvanplaszko9454 Ha kap!!!!!
Milyen nyomás hatására vallotta magát gyilkosnak?
Akinek van családja van gyereke ott elegendő lehet egy beígért véletlen baleset is.
Amikor az AVH-t feloszlatták az összes ávó-sból rendőr lett, tehát a "tudásbázis" megmaradt.
Jézusom..
A törvény nem volt egyértelmű az elévülést illetően a fiatalkorúak által gyilkosságot elkövetők esetében, ezért sajnos vagy nem sajnos, lehet itt magyarázkodni és tetszik nem tetszik ez a brutális gyilkos nem büntethető, ebben az esetben. Ha mégis az a Jogszabályok megcsúfolása és semmibe vétele lenne ! A hamis tanúzás esetében felelősségre lehetne vonni, ha az bebizonyosodik és azt is vizsgálni kellene, hogy nem-e ő végzett azzal a két öngyilkosságot elkövetet emberrel, akikre most a gyilkosságát rájuk akarja kenni ! Ki kell hantolni ezt a két embert, ha nem hamvasztották el őket és meg kell vizsgálni a holttestüket !
Nem végzett velük, mivel semmit nem tudtak a gyilkosságról, ezt hazugságvizsgálat alatt mondta az elkővető, s nem hiszem, hogy egy nem felkészült ember uralkodni tudna a testi jelein.
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (2) Nem évül el
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei;
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (2) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
Az előállításakor hatályos 2012. évi C. törvény is tartalmazza ezt az ellentmondást.
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
26.§ (3) Nem évül el a büntethetősége
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek
109.§ (3) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év,
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
Az ügyészség és a nyomozati bíró értelmezése szerint az ügyben alkalmazható az 1978. évi IV. törvény 33.§ (1) bekezdés a) pontja, vagyis NEM évült el az ügy.
A hamis tanúzás - ahogy erről a család ügyvédje is beszélt - sajnos azért megfoghatatlan, mert az általa megvádolni szándékozott két személy elhunyt, így jogképességük nincs.
Mindeközben a frakciók plusz pénzt kaptak. Megérdemlik, mert ilyen kiváló törvényeket alkotnak.
A fidesz hozta a törvény módosítást 2012-ben, ami miatt a gyilkos megúszhatta volna a büntetést az elévülés miatt.
@@For-ga A frakciók plusz pénzét is a fidesz találta ki.
Halkan megjegyezném, hogy a gyilkos még nincs elítélve és egyszer már távozhatott szabadon.
😮😮😮😮😮😮
@@For-gaHa jogállam van meg kell úsznia.Egyébént a rendőrség hibája miatt úszhatja meg, s nem azért, mert rossz a fiatalkorúakat más büntetési tételbe soroló törvény.
@ Egyetértek. De a megjegyzése nem írja felül az általam megemlített tényt.
Engem az a kérdés foglalkoztat, vajon be tudják-e bizonyítani ennyi év után, hogy ő a gyilkos?
Poligráfos hazugságvizsgáló mellett bevallotta. A gép szerint nem hazudott.
A poligráfos vizsgálat is megerősíti!
@@ottotobi1085 az nem bizonyító erejű.
@@ptothgabi Akkor nem végeztette volna el a rendőrség, hogyha nem lenne bizonyító erejű. Ráadásul volt egy részletes beismerő vallomás a kezükben, amikor a sajtó elé álltak.
@@horvath-komjatimartongerge8695 Tévedsz, a poligráf nem bizonyító erejű. A bizonyítékok sorában annyit számít, mint bármelyik szakértői vélemény. A bíró dönt, hogy figyelembe veszi, vagy nem. A beismerő vallomás szintén ilyen. Elfeledkezel róla, hogy a pasas visszavonta a vallomását.
“Elképzelhető”?!?! wtf?
A visszaható hatályú jogalkotás alkotmanyellenes.Erre fognak majd hivatkozni😢
Ez majdhogynem így van!
Egyet felejt el, hogy az ügyészség indítványának megfelelően 2024. december 14-én, "aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt" 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság F. Jánost.
Az említett T/10330 számú jogszabálytervezetet pedig 2024. december 17-én fogadta el az országgyűlés, mégpedig a jelenlévő 190 képviselő mindegyike IGEN szavazatával.
Szomorú dolog a tragédia, legyen az áldozat férfi, nő, gyerek, idős, persze a gyerekek előtt lehetne az "egész élet", nem csak ők számítanak. Viszont az ország szétverése és szétlopása a kormánypártok és a nép részéről belefér az erkölcsbe, az okés, a kegyetlen gyilkosság meg már mindent átüt? Most nem azt akarom ezzel, hogy ne lenne szörnyű a tragédia általában, nyilván itt is, ráadásul itt különösen durva dolog történt, nem egy véletlen autóbaleset, ahol ugyanúgy lehet halott, ami szintén borzalmas, csak nem így történt a dolog.
A Gyermekkor 14 éves
Korig tart..!
Onnan.:
-FIATAKKORÚ..!
FIATALKORÚ...
Segítsetek már légyszi.
Most akkor letartóztatták, vagy szabadon van?
Fszom kivan egyszer ezt irják egyszer azt nymorékok.
Egyenlőre 30 napra előzetesben van.30 nap után gondolom meghosszabbítjak vagy kiengedik.
Gratulálok a felrségnek,ilyen retkes kézzel ér a .....Szuper.
Milyen retkes a körme,a nagy vállalkozónak.A keze 1 Retek!
Hol látod te azt, hogy retkes?
10000% hogy elitelik. Tul nagy a kozfelhaborodas.
Dehát egy 16 éves nem kaphat életfogytot, hanem "csupán" 15 évet, emiatt egyértelmûen elévült.
Ebből semmi ilyen nem következik egyértelműen.
Nem. De köszönjük, jogász asszony.
@@susivarga7303 Az alapeset a rendőrségi tájékoztató értelmében ez volt. Amelynek alapját az akkor (2000. május 28) hatályos 1978. évi IV. törvény 110.§ (5) bekezdése adta.
@@MetalizedClassicalPoems-de1ru Amennyiben az akkor hatályos 1978. évi IV. törvény 110. § (2) bekezdés a) pontját valamint a 110.§ (5) bekezdését vesszük, akkor igen.
Az ügyészség viszont az 1978. évi IV. törvény 33.§ (1) bekezdés a) pontját vette alapul, amely szerint nem.
@@horvath-komjatimartongerge8695 Pontosan ezért nem egyértelmű. Nincs konszenzus arról, hogy a cselekmény vagy az elkövető személye a magasabb rendű tényező a kérdésben. Mert ha a cselekmény, akkor nem évülhetett el. Ha a személy, akkor igen. Ezen megy a jogi vita jelenleg.
Hogy, hogy elkepzelheto, azért mit kell tenni, elitelni és pont.
Köszönjük Emese.
Itt senki nem beszél a szülök felelősségéről. Ettől még brutális a gyilkosság, a tettes nyerje el méltó büntetését.
Milyen felelőssége van a szülőknek? Semmilyen. Te miről vartyogsz mégis?
Felelőssége csakis a tettesnek van.
@@And-hk8cy Szerintem egy 11 éves gyerekkel kapcsolatban van a szülőknek felelőssége. Hová engedik el , mikor stb. Tettes szerintem nem 1 van. Idegen tanyán nem hinném, hogy egyedül elkezd egy 16 éves elkövető betont kavarni , aztán az általa meggyilkolt 11 éves gyermeket beleönti a betonba. Kicsit olvass utána, hogy miért is járt oda a kis srác erre a tanyára.
Ugye nem azzal a vélelmezett hazugsággal akar előállni, hogy Önt a szülei 10-11 évesen egyetlen egyszer sem engedték el egyedül kerékpározni egy általuk is jól ismert útvonalon és helyre?
@@gyorgybartok-csato2776 Te nem vagy eszednél. Egy kisvárosban minden szülő elengedi a gyereket biciklizni. Nyilván téged is elengedtek és nem úgy neveltek, hogy sehova nem mehetsz, mert minden sarkon egy gyilkos les rád. Idióta.
@@horvath-komjatimartongerge8695 Feltételezések vannak. Szerintem az, hogy bűnsegédek is voltak az szinte biztos.
Nem jól mondja az "tudós" úr ha a vármegyei fõügyészség "fogalmilag kizártként" kezeli az ügyet módositásoktól mentesen!
5:58-nál a válasz
Ezzel az egész hercehurcával az a legnagyobb baj, hogy van egy Főszabály, ami kimondja, hogy az elkövetés időpontjában érvényes BTK-t kell alkalmazni a bírónak. Ez a BTK akkor lép hatályba, amikor a Köztársasági Elnök aláírja, és megjelenik a Magyar Közlönyben.
Ha veszi a bátorságot és utána néz - ahogy én megtettem - a Nemzeti Jogszabálytárban (egy regisztrációt követően), akkor meglátja, hogy a rendőrség és az ügyészség ellenkező értékelése az üggyel kapcsolatban abból eredeztethető.
A 2000. május 28. napján életben lévő Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
33. § (1) A büntethetőség elévül
a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
110. § (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;
(5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
A 33.§ (1) bekezdése és a 110.§ (5) bekezdése ellentétes hatással volt a nyomozó hatóságok is.
A nagy kódexek rendre 1 vagy 2 évvel később lépnek hatályba, sosem akkor lépnek hatályba, amikor megjelennek a közlönyben. A jelenlegi Btk. is csak 2013. évi július hó 1. napján lépett hatályba, a Magyar Közlönyben pedig 2012. évi július hó 13. napján jelent meg.
@@tdrusza3021 Ezt meg fogja gyorsítani a kormány politikai okokból. Mondjuk 2025 Január 1-re. Ettől még a 2000 Május 28-án érvényes BTK-t kell alkalmazni az üggyel kapcsolatban. Ha Ő az elkövető, ami szerintem korántsem biztos, akkor, mivel 16 18 között volt az elkövetés időpontjában maximum 15 évet kaphat. Én korántsem drukkolok neki, hogy ússza meg, de sok ott a homályos dolog. Na meg a két öngyilkos, meg a tanyavilág.
Péternek teljesen igaza van.