Lemezalap építés -előregyártott ház alá! Földmunkától a csövezésig.
HTML-код
- Опубликовано: 19 ноя 2023
- Az előregyártott megoldások és az élőmunkának a csökkentése létkérdés az építőiparban. Nincs idő arra, hogy heteket, hónapokat szöszmötöljön egy brigád a munkaterületen. A passzívház könyvedet itt rendeld meg:egyszeruen-passzivhaz.hu/
.
.Rengetegbe kerül az utazás és egyáltalán nem biztos, hogy ott van a munka, ahol a munkaerő is rendelkezésre áll. A megoldás az, hogy amit lehet gyártsunk előre. Alapozást egyelőre még nem nagyon lehet előre gyártani, viszont a munkát lehet gyorsítani. Ennek egyik lehetséges módja a lemezalap készítése. Ebben a videóban ezt fogjátok látni, hogy egy panelos előregyártott épület alá hogyan készül a lemezalap. A földmunkától egészen az alépítményi csövek elkészítéséig fogjátok látni a munkafolyamatokat.
Érdekelnek az alacsonyenergiás házak?
Támogatnád a munkásságomat?
A legegyszerűbben így lehet könyved, rendeld meg itt!
www.egyszeruen-passzivhaz.hu
olvass bele! Már 35 oldal szabadon elérhető, nem kell feliratkozni sem!
egyszeruen-passzivhaz.hu/#tar...
#lemezalap #alapozás #prefab #előregyártás #ellenőrzés #műszakiellenőr #szakiellenőr 
Наука
Ha esetleg valaki nem szeretne ennyi energiát elpazarolni a "szennyvíz" elvezetésre, javaslom ismerkedjen a száraz-alomszék módszerrel. Zseniálisan egyszerű, olcsó, jól működő és környezettudatos ;)
Ausztriában még mindig igen jó a szakipari oktatás, mégis szintén eléggé előtérbe kerül az előregyártás, mert olcsóbb és gyorsabb, mint a helyszíni szakmunka.
Persze attól még messze vagyunk, hogy mondjuk egy robot összerakjon egy házat, de egy jól megtervezett BIM modellel elvileg már ez sem lenne lehetetlen.
Megint hozzászólok Szaki...17 éve építkeztem...magam terveztem, és a pontos rajzot adtam a tervezőnek feldolgozni. Kombinálta a lemez alapom. A külső és középső teherhordó falak alatt 40 cm-es sávalap van monolit betonnal, majd erre jött két betonráccsal a kb 24 cm-es lemez betonalap. Semmiféle hókuszpókusz nincs alul, mert a hely kiválasztás alapján ez egy magaslati pont...Kb 10 cm-re emelkedik az alap a terep fölé, hogy kerekes székkel is lazán kimehessek majd esetleg matuzsálem koromban a kertbe...A vizet és szennyvizet én okosabban terveztem...eleve előre láttam tervezésnél, hogy hova logikus a vizes helyiségeket tenni-egyik szárnyon a konyha a másikon a fürdő és wc került..A vezetékek direkt az alap közvetlen határán futnak, -kívül-hogy esetleges jövőbeni hibásodáskor ne a lakást kelljen barmolni.Természetesen a kapcsolódó-bekötő csövek- beljebb találhatók...az esés nálam több...kb 6 fok...a közel két évtized nem hozott ki hibát, mint a sárgaréz víz elosztó a rezgés miatt elrepedt egyszer, mert a zsidaja az öntvényt túl vékonyra önti, aztán a menet maráskor a menetek alja mögött alig marad fém...Javaslom, hogy drágább műanyag idommal dolgozzatok! Könnyen kiváltható volt az alap külső síkjánál a z idom csere...műanyagra...Üdv Mindenkinek!
Amikor az egyháznál dolgoztam akkor én is csináltam ilyet. Kaptak egy előregyártott faházat, ahhoz kellett ilyen alap. Csak nekem nem kellett a csövekkel is bajlódnom, mert a faház csak 4x4 méteres volt. A többi egyház egy évig építette ezt a faházat, mert minden tipusú munkára, más más szakembert használtak. De az én végzettségemmel, és tudásommal az összes folyamatot szakszerűen el tudtam végezni.
Szerintem a 3-5 ezrelék lejtés kevés. A csövek sajnos görbék, így ha nagyon kicsi lejtést adunk az egyik pontján akár kontrás is lehet egy másik ponton ami nagyobb baj mintha jobban meglejtettük volna.
Nálam is nagy a dilemma ez ugyben.nekem a kiviteli tervekben 2% szerepel, 110 csovekre és a 125-re is, konzultáltam tobszor is a tervezovel ez ugyben de , sikertelenul (gyozkodot h márpedig annak annyinak kell lenie . Én sokallom a 2%, szivem szerint 1-1,5% tennék , de nem tudom hogy szembe mennyek e a tervekkel. Nem szeretnék hetente dugulást háríttani a jovoben. Tisztelt Szakiellenor mi a vélemény ez ugyben.
Gyakorlatban picivel tovább szokás billenteni az érintőnél, de annak amit mondasz hosszabb szakaszokon igen is van jelentősége, az illesztések és a süllyedés miatt igenis kontrás tud lenni, az ágyazást is megfelelően kell készíteni és tömöríteni. A mai csövek extrudálása sokkal jobb mint a régiek voltak, ha görbe a cső, az elég fos minőség. Annyi nem lehet benne.
A kaki a hosszabb szakaszon úgyis le fog ülni, ha csak épp meglöttyintik. Sokan a WC-t nem húzzák le normálisan, de ennél is nagyobb baj, hogy ha zsíros mosogatólé megy le, ott hosszabb szakaszon bizony az le fog rakódni. Ezek a dolgok azért elméleti kérdések, most gondoljunk bele, hogy az ember nem egyforma állagú kulát csinál. Van hogy sűrübb, ragadósabb, van hogy csokis kolbász megy lefelé. Azért van hogy már a wc-ben se tud elkanyarodni, egészségi állapottól is függ sajnos a csatorna sorsa, ha vicces, ha nem.
Aztán a képlet ott döl meg, hogy Szilvia, Krepto, Zewa vagy más jóságok mennek e utána. Akkor az egyéb cuccokról ne is beszéljünk, a nagyi leönti a romlott pörköltet, stb. Sok mindent megélnek még azok a csövek, szóval, én a picikét a vonalon túlra szavazok hosszabb szakaszoknál, A 2x45 fok meg hülyeség, ha a 90 fokos idomot megnézzük, a nagyobbaknál annak is van rádiusza. Igazából a nagyobb csöveknél le kell mennie, 50-es és alattinál van jelentősége a 2 db 45-ös idomnak, de a mosogatónál inkább, mint egy 32-es kézmosónál általában.
Fentről meg ejtőbe szinte hülyeség, de esetleg zajcsillapítás miatt van előnye még, ugyanis nem csapja a lé a tempóval a szemközti csőfalat. Szóval sok szempontot figyelembe lehet venni. A lényeg, ha legalább az alapok jók, minden oda megy, ahová kell.
A 3 ezrelék valószinuleg kevés, 2% sokkal alkalmasabb, de semmi esetre sem lehet tobb mint 4%.
Itt Angliában 2,5 és 3,5 %között ajánlják hivatalosan valamint van Nagy rádiuszos 90°idom talán 30cm r.Bocsi javitok 1,7 és 2,5%.
Bocsánat ugy van itt megadva a 110 mm csöhöz a lejtés, hogy 1/40 és 1/60 között , ami 17 mm és 25 mm között méterenként.Nagyobb átméröjü csöveknél tudtommal kisebb esés elegendö.
4:25 A 110-es csőnél méterenként 1 cm kell lennie. Azaz 1 % és nem 3 ezrelék. Ott így meg fog állni és dugulás lesz a vége.
A 150-es csőnél 5 ezrelék, a 200-as csőnél kell 3 ezrelékes lejtés.
Függőleges, merőleges, párhuzamos . Micsoda extrák..😂
Szia Péter! Mikor indokolt a kavics toltes frakciójának valtoztatasa? Pl. 0-63 szemcsemeretu zuzott kovel ajánlott 40 cm toltest kesziteni? Köszönöm elore is.
Ausztriában mindig szerelő beton ment a tört kavicsra, természetesen csatornázás után.
Ez nagyon jó .
Érdekel a Liapor házak.
Lehetne erről többet hallani?
Köszönöm.
17 éve ilyen osztrák házgyári panel házat akartam csináltatni...egy kecskeméti gengszter vállalkozó jelentkezett...voltunk kint a házgyárban is vele...fölvette az előleget...aztán kiderült, hogy egy csaló...pereltem volna az előleget, de nem talált nála semmit a végrehajtó...Amúgy csoda jó az üveg granulátos falazat, a berakott vezetékekkel...de marha drága...Töredékéből megcsináltam a házamat 44-es porotherm téglából...Előny, hogy 2-3 nap alatt a kész alap lemezre bedaruzzák a paneleket...és jöhetnek az ácsok...de arany árban megy...
Méterenként 3mm ? Nem kevés egy cseppet?
Az amerikaiak 1 foot -on 1/4 col lejtést adnak, vagyis 38 centinként 63mm. Ott ez a norma.
Itt lesz a beton alatt hőszigetelés mint a thermodul házaknál?
Igen!
Hol a folytatás?
Mi is ilyen hàzat akartunk építeni. De még nem is írtunk alà szerzôdést És Mär 30%al emelték az ärakat ! Ez még 2019 Ben volt! De nem is Ez a lényeg,Azt szeretném kérdezni hogy miért nem tesznek Magyarorszàgon xps szigetelést a beton alà?
Sokminden volt azóta. Napról napra változtak az árak, nem volt egyszerű időszak.
@@SzakiEllenor akkor még a külföldi cégnek a magyar irodäjäban voltunk,gondolom a magyar oldal rä jött hogy milyen pénzt van benne! De igazäbol nem is Ez volt a kérdés lényege hanem a szigetelés. Miért nem kerül xps lap a beton És a kavicsägy közé?
20cm vastag, AN150-es nyomószilárdságú EPS szigetelést raknak egyszintes háznál. Két szintesnél AN250-est, ha jól tudom.
ez a Dalma típusház, mi is gondolkoztunk benne. A gond, hogy megfognak egy becsalogató árral, fényes látványtervekkel. Aztán kiderül, hogy egy lecsupaszított csontvázat kapsz ennyiért, ami közelében nincs az, ami a képeken szerepel. Nem beszélve arról, hogy minden tervtől való változtatás súlyos milliókat jelent (pl. konnektor darabszám/elhelyezés is szegényes, mire kiszámoltuk, hogy mennyi kellene 1 milliós + költség jött ki csak a konnektor többletre). A hővisszanyerő szellőztetéssel kapcsolatban nem voltak túl biztató a kivitelező cég, kb elhajtottak, amikor megvalósulással kapcsolatban kérdeztem őket. Azért remélem látjuk a folyamatos megépülését, továbbá azért kíváncsi lennék, hogy mennyi lesz a végső bekerülési költség. (látványtervek alapján 160 mFt+)
@@endrekecsmarik6275 ugyan ez volt a felvezetés nälunk is! A vége horror lett volna.
A kavics alá nem került talajszövet,(a révidke videó alapján) ami védi a kavicságy drénező képességét azaz nem tud felúszni a kavicságyba finomabb szemcse ami csökkenti a kapiláris hatást, valamint a taljszövetnek van egy nagyszerű tulajdonsága, homogénabbá teszi a teherelosztást, kíváncsi vagyok hogy drénezik a lemezalapot
De a ház alá hogy kerül víz amit ilyen szinten drénezni kellene? 🤔 Nem értek hozzá, csak kérdezem.
Szerintem is jobb geotextíliával, de ebben a leírásban nem volt benne.
A víz a környező talajból szivárog be, olyan szinten lesz mint a talajban, ha a ház körbe lesz dréncsövezve és azok egy aknába folynak ami aztán el van vezetve (több alternativa)akkor a betonlemezt vízszigetelni sem kell mert a drénezés szárazon tarja.Ez nem elmélet, a gyakorlatban remekül működik egyszerű és olcsó kevsebb hiba lehetőség
A kavicságy természetes drénezés csak el kell vezetni.
ide nem tettek talajszövetet aveszély az hogy az apró talajszemcsék felusznak és befolyásoljáa a kapiláris hatást
nm lehetett senkit meg buntizni ? de kar.... remelem a kovetkezo reszben lessz 😜
Az előző videókban a csövezést a talajban helyezték el homokágyon és utána ment rá a kavics.
Itt pedig a kavics ágy fölé ment a homok és abba a csövezés.
Miért a két különböző megoldás? Van köztük valami fontos különbség?