Üdvözlöm! Lesz egy hidromasszázs sarokkádam, aminek van a kád mögött egy 230V szivattyúja és van a kábel végén egy dugvilla. Ha a dugvilla levágásra kerül, az garanciavesztéssel járna és egy több mint 400000 forintos kádnál ez problémát jelent. A kád alatti terület viszont 1-es zóna, ahol nem lehet dugalj. Kérdésem az lenne, hogy mi lenne a megfelelő ( kompromisszumos) megoldás? Én egy kiállást raknék a kád mögé, amin lengő dugalj lenne, össze lenne csatlakoztatva a hidromotorral, viszont az egész csatlakozást egy kültéri csatlakozó védő dobozzal fedném el, ami IP44 védettséget adna a csatlakozásnak, plusz le lehetne rögzíteni a kábeleket, hogy ne húzódhasson ki. Jó lehet ez a megoldás, vagy mindenképp le kell vágni róla a csatlakozót?
Kedves Péter?! Ha azt szeretnéd, hogy komolyan vegyem szavaidat, kérlek, ezt figyelembe véve fogalmazd meg mondanivalódat. Ezen a csatornán a cél egymás segítése, nem piszkálódás, kritizálás és primitíveskedés. Ha nem tetszik neked, ajánlom Mucsi villanyszerelő és egyéb szakmai videóit:D
Kedves Attila, Kérdésem az lenne, hogy ha veletlenül 2-es sávba kerül egy dugalj és egy fallal megoldható, hogy sávon kivül essen a falmagasságanak 225 centinek kell lennie?
Ja, és villanyszerelő tanulóként is nagyon hasznosak a videóid, köszönöm! Remélem még sok fontos szabványt, tévhitet, rossz beidegződést fogsz feldolgozni itt!
Én azt nem értem biztosan,hogy a rögzített térelválasztó fal után ha nincs csak 1-es sáv tálcánál csaptól 120centiméterre akkor a térelválasztó fal után az most 2-es sáv vagy 3mas?Mert,hogy ott nincs 2-es sáv,többször is említi ön is. a másik kérdésem a térelválasztó fal annak anyaga lehet műanyagból,is mert akkor magyarul az is egy kabinszerű dolog lesz de mégis egy rögzített fal. Tiszteletem!
Kedves János! Remélem, jól értem a kérdést. Épített zuhanyzónál, vagyis ami nem "megvehető" tálca, hanem mi alakítjuk ki: ott nincs kettes sáv, csak egyes. (Mivel nem lehet zuhanytálca feletti rész - mert nincsen zuhanytálca - ezért nincs külön I-es és II-es sáv.) Épített zuhanytálcánál 0-s sáv van 10-cm-ig és afelett I-es sáv 225-cm-ig. De az egyes sáv határa 120 cm a rögzített kifolyó függőleges vonalától. Kicsi csúsztatással épített zuhanyzónál az I -II sáv egy sáv, az I-es sávra vonatkozó követelményekkel. A rögzített fal: mindegy, hogy I-es vagy II-es sávba ér, ugyanúgy határolja. De erről készítek még videókat.
@@rataiattila6814 Köszönöm a válaszát! Nem túl rég óta vagyunk felülvizsgálók a kollégámmal,és 10ből 9szer az alapvető hibák miatt állandóan vitázni kell,még felülvizsgálókkal is pont amiket bemutatott a videóban . A beépített zuhanyzó köztünk is vitát keltett, maga a "rögzített térelválasztó fal" fogalma is. Én úgy értelmeztem hogy az anyaga mindegy miből van lehet az egy műanyag is vagy tégla stb,természetesen nincs teteje mert a mennyezetig végig zár,és nem ajtó mivel a nevében is benne van hogy rögzített,és amint írta az 1-es sáv a 2-es sáv is egyben,a 120centiméter a kifolyótól ami magába foglalja ezt a teret.tehát utána már 3-mas következik. Üdv Jani!
@@rataiattila6814 Köszönöm a válaszát! Kollégámmal vitát szült köztünk ez a "Rögzített határoló fal" fogalma,mert én értelmezésem szerint a fal anyaga nem releváns mivel elválasztja a teret és rögzített ez a lényege lehet bármiből ami mennyezetig zár. A másik kérdés ez volt igen,hogy akkor az I-es sáv a II sáv is egyben amire az I-es előírásai vonatkoznak a kifolyótól 120centiméteres zónában,utána pedig már a III-as sáv következik,csak a rajzokon azt nem jelölték. De megnéztem párszor és most már biztosan értem az épített zuhanyzó és rögzített térelválasztó fal kombinációját! Üdv Jani!
Tisztelt Attila! Ha már minden műanyag... A kád,a lefolyó(amibe a közdarab nem kerül be),a vízvezeték,ami 5rétegű csővel van szerelve! Tehát,ha így van kivitelezve, nekem akkor is oda kell vinnem az EPH-t? Illetve még a fűtési elosztó bekötésének szüksegességére vagyok kíváncsi!!! Köszönöm!
Tiszteletem ! Nagyon hasznosak a videók ! Köszönjük őket ! Egy pár kérdés, észrevétel: Hogyan kell abban az esetben eljárni, illetve a zónákat/sávokat meghatározni, ha a zuhany gégecsöves ? Az fel van helyezve a tartóba, de zuhanyzáskor azt le lehet emelni. Ez szerintem sokkal sűrűbb eset, mint a fix kifolyós zuhanyzó. A zuhanytálca meghatározás pedig nem egyértelmű szerintem, a szabvány nem írja le pontosan azt. Mert az én értelmezésemben például a kész fém vagy műanyag illetve a kőműves által készített kerámialapos tálca is zuhanytálca, hisz van pereme körben. A szabványban látható rajzokon is az látszik, hogy a zuhanytálca nélküli zuhanyzónál nincs perem, ami a víz kifolyását megakadályozná. (gondolom csak egy pár % -os leejtés van az összefolyó felé. ), tehát nyitott az új trendek miatt. Köszönettel, Tibor
Kedves Tibor! Csak a rögzített kifolyót kell figyelembe venni. Ilyen a csapoló (csaptelep) vagy a fix zuhanyrózsa. A gégecsővel rendelkező zuhanyrózsáról nem rendelkezik a szabvány - nem is tud, hiszen a cső hosszának csakis a felhasználó fantáziája szab határt. Zuhanytálca, ami gyárilag más. Minden helyszínen készített építettnek minősül. Nagyon jó felvetés a perem. Amikor felülvizsgálok, ha a perem eléri a 10 cm-t, akkor én azt huhanytálcának veszem - mivel épített zuhanytálcánál 10 cm magasság a 0-ás sáv. De ez csak az én szokásom - nem szeretnék szabályokat felállítani.
ÉvMuBi 2020.áprilisi ülésén megválaszolt 5. kérdés pont a lefolyó EPH közdarabról értekezik és szöges ellentétben áll az Attila által mondottakkal, azaz melegen ajánlják. Tényleg rendet kellene már tenni szabványi szinten is ebben a témában és teljes konszenzusra törekedni.
Üdv! Kérdésem, hogy mi a helyzet a hidromasszázs káddal, ahol 0-ás sávban van a rákötési lehetőség (a kád kis keringtető motorjának itt van egy kb 50cm-es kábele, amivel lehet csatlakoztatni valamilyen módon a hálózathoz... válaszod előre is köszönöm
0-ás sáv a belsejére értendő. Ott, ahol vízzel érintkezik, amit fel tudsz tölteni vízzel. A motor az 1-es zóna, mivel az a kádfal másik oldalán van. Éppen ezzért az 1-es zónának megfelelő követelményeknek kell megfelelni.
Kedves Attila, Az iparban nagyon drágák a füttőbetétek vizmelegítőknél és levegő fütüknél. Gondolom ezért hozták, a kivéltelt ÁVK 30mA nem kell vízmelegítőknél. De az otthoni villanybolylerben szerintem is kéne a kiokitatlan személyek miatt. De az iparban a ki oktatott személyek kezelik a berendezést, és az 50V tartosan is fenmaradhat. De EPH v. vastagabb védővezetővel és a cekászok külön legkisebb B10 kismeszakítokkal keljen védeni. Bár lehet az iparnak olyan ága ahol erősebb áram kell, nem tudom. De itt kivételt kéne tenni, gazdasági ok miatt tényleg.
Kedves Attila! Nem vagyok szakmabeli (bármilyen szakmáról is legyen szó). Jelenleg villanyszerelőnek tanulok. Ebből kifolyólag találtam rá az Ön által szolgáltatott értékes tartalomra. A szeretet erejére kérem készítsen és töltsön föl minél több hasonlóan nívós és szórakoztató anyagot a nemzet épülésére (meg önös érdekeim minél könnyebb elérésére, de ez most mindegy)
Kedves Attila! A kérdésem az, hogy a Magyarországon forgalomba hozott, EU-ból importált vízmelegítő készülékek (villanybojler) - amennyiben az IPX4 védettségű - minden esetben felszerelhetőek a kád fölé? Mert például Ariston Velis EVO esetén az IPX4 ugyan szerepel a dokumentumokban, viszont azokban sehol nem szerepel MSZ szerint explicit leírva hogy 1-es sávban alkalmazható, illetve az MSZ 60364 sincs megemlítve sehol, helyette EU-s szabványok vannak felsorolva a tanúsítványban és a leírásban: EN 60335-1+A15:2011 EN60335-2-21+A2:2008 EN 60529+A1:2000 EN 62233:2008 EN 50106:2008 EN 61000-3-2+A2:2009 EN 61000-3-3:2008 EN 55014-1+A1:2011 EN 55014-2+A2:2008 EN 50581:2012 Ilyenkor vásároljam meg az összes érintett EN szabványt, tanulmányozzam át, harmonizáljam én este 9 után otthon az MSZ 60364-el, majd ezután döntsem el, hogy bekötöm-e vagy sem? Válaszát előre is köszönöm! Forrás: www.ariston.com/hu-hu/termekek/vizmelegitok/elektromos/velis-evo
A termék adatlapban csak a vonatkozó termékszabványokat szokták megadni, amiktől nem függenek az adott országban érvényes létesítési előírások és szabványok. Ezt a vonatkozó 60364-4-701 szabvány és a készülék védettségéből kellene eldönteni...
Épített zuhanyzónál, ha rögzített zuhanyfej, méghozzá nagy méretű (20x20 cm négyzet) van szerelve, akkor honnan kell számolni a 120 cm-t? A szélétől, vagy a közepétől, ha minden cm számít? Illetve nem igazán értem ezt a kiegészítő EPH dolgot. A példád alapján egy testzárlatos mosógépet jól bekötünk és akkor elkerülhető a veszélyes potenciálkülönbség kialakulása. De a mosógép egy I. életvédelmi osztályú villamos berendezés, ami egyébként is a dugaljon keresztül védővezetővel van ellátva. Akkor hogyan kellene még kapcsolatot teremteni közte és az ivóvízvezeték-rendszer, vagy a kád között?
Kedves L. M.! Nagyon jók a kérdések! Bizony, a 120 cm-t madzagot a fix zuhanyrózsa szélétől kell számolni. Én már láttam 30-35 cm-es fejet is. Ez bizony a mosógép (dugaljki)állásába kerülhet :)))). A kiegészítő EPH lényege az, hogy az EPH miatt az IVR galvanikus kapcsolatba kerül a villamos szerkezetek Testjeivel. Mivel zárlat idején ezek a szabvány szerint akár 0,4/5 másodpecig is hibafeszültségen maradhatnak (TN rendszer), az kihatással van az idegen vezetőképes részek potenciáljára is. Amennyiben áram folyik az EPH és PE vezetőkön, ott potenciálkülönbség lesz. A kiegészítő EPH célja, hogy ez a potenciálkülönbség semmiképpen se lépje át az 50 voltot. De erről lesz még videó, csak türelmet kérek.
Kedves L. M! Az az igazság, hogy én sem mindig értem az EPH-t. A lényeg, hogy azért van rá szükség, hogy 50 V-nál nagyobb érintési feszültség ne legyen egyidejűleg érinthető villamos test és idegen vezetőképes rész (pl. vízcső) között. Ezt a fő EPH.nak nem kell teljesítenie. De ha igazolhatóan teljesíti AZ ADOTT HELYISÉGBEN, akkor nem kell külön kiépíteni. Azt javaslom, eennek ellenére, hogy mindg építsük ki, ahol előírás. De lesz erről részletesebb videó. Nagyon jó a zuhanyrózsás kérdés. Ha rögzített, akkor bozony a szélétől kell számolni. Jócskán kitolja a határokat.
@@rataiattila6814 Szia! Elmondom neked mi a fő baj. Pédának okáért egy panelfürdőszoba, ami SEMMILYEN módon nem tudja ennek a szabványak a követelményeit vetartani, mivel az 1-es zóna határa sok esetben az előszoba közepén van. "...De ha igazolhatóan teljesíti... " Igen kellene, de amikor a 10-ből az ötödiken laksz, és feletted alattad nem tudod, hogy a fürdőszobai radiátor csővezetékét felújítás során ki és hogyan szerelte meg (5 rétegűvel pl) nem lehetsz 100-ig biztos abban, hogy hatásos fémes összekötésed van a pinceszinten kiépített EPH csomóponttal. Így kialakulhat egy olyan szigetelt csőszakasz, ami több lakáson keresztül megy, és bármelyik lakáson belüli villamos hiba során kialakult potenciált behozhat a te fürdődbe, és veszélyt jelenthet. Ezért javaslom mindig, hogy ezeket a csővezetékeket - ha már felújítunk - kössük be a saját EPH rendszerünkbe!
@@rataiattila6814 ne haragudj ha rövidebben, lényegre toroben fogakmaznal, és el hagynád az excibionizmusod, amúgy jó videó, de igen meg szenvedten, de tény amiről lényegében szól az kifogástalan (jelenleg mert a szabványok változnak stb)
És ezt a videót csak 2000-en nézték meg...
Ennyi szakmabeli lenne csak???
Fantasztikusan jó előadás..
Üdvözlöm!
Lesz egy hidromasszázs sarokkádam, aminek van a kád mögött egy 230V szivattyúja és van a kábel végén egy dugvilla. Ha a dugvilla levágásra kerül, az garanciavesztéssel járna és egy több mint 400000 forintos kádnál ez problémát jelent. A kád alatti terület viszont 1-es zóna, ahol nem lehet dugalj. Kérdésem az lenne, hogy mi lenne a megfelelő ( kompromisszumos) megoldás?
Én egy kiállást raknék a kád mögé, amin lengő dugalj lenne, össze lenne csatlakoztatva a hidromotorral, viszont az egész csatlakozást egy kültéri csatlakozó védő dobozzal fedném el, ami IP44 védettséget adna a csatlakozásnak, plusz le lehetne rögzíteni a kábeleket, hogy ne húzódhasson ki. Jó lehet ez a megoldás, vagy mindenképp le kell vágni róla a csatlakozót?
0,23tized amper? az 2,3A
Kedves Péter?!
Ha azt szeretnéd, hogy komolyan vegyem szavaidat, kérlek, ezt figyelembe véve fogalmazd meg mondanivalódat. Ezen a csatornán a cél egymás segítése, nem piszkálódás, kritizálás és primitíveskedés. Ha nem tetszik neked, ajánlom Mucsi villanyszerelő és egyéb szakmai videóit:D
Kedves Attila,
Kérdésem az lenne, hogy ha veletlenül 2-es sávba kerül egy dugalj és egy fallal megoldható, hogy sávon kivül essen a falmagasságanak 225 centinek kell lennie?
Ja, és villanyszerelő tanulóként is nagyon hasznosak a videóid, köszönöm! Remélem még sok fontos szabványt, tévhitet, rossz beidegződést fogsz feldolgozni itt!
Én azt nem értem biztosan,hogy a rögzített térelválasztó fal után ha nincs csak 1-es sáv tálcánál csaptól 120centiméterre akkor a térelválasztó fal után az most 2-es sáv vagy 3mas?Mert,hogy ott nincs 2-es sáv,többször is említi ön is.
a másik kérdésem a térelválasztó fal annak anyaga lehet műanyagból,is mert akkor magyarul az is egy kabinszerű dolog lesz de mégis egy rögzített fal.
Tiszteletem!
Kedves János!
Remélem, jól értem a kérdést.
Épített zuhanyzónál, vagyis ami nem "megvehető" tálca, hanem mi alakítjuk ki: ott nincs kettes sáv, csak egyes. (Mivel nem lehet zuhanytálca feletti rész - mert nincsen zuhanytálca - ezért nincs külön I-es és II-es sáv.) Épített zuhanytálcánál 0-s sáv van 10-cm-ig és afelett I-es sáv 225-cm-ig. De az egyes sáv határa 120 cm a rögzített kifolyó függőleges vonalától. Kicsi csúsztatással épített zuhanyzónál az I -II sáv egy sáv, az I-es sávra vonatkozó követelményekkel.
A rögzített fal: mindegy, hogy I-es vagy II-es sávba ér, ugyanúgy határolja. De erről készítek még videókat.
@@rataiattila6814 Köszönöm a válaszát!
Nem túl rég óta vagyunk felülvizsgálók a kollégámmal,és 10ből 9szer az alapvető hibák miatt állandóan vitázni kell,még felülvizsgálókkal is pont amiket bemutatott a videóban .
A beépített zuhanyzó köztünk is vitát keltett, maga a "rögzített térelválasztó fal" fogalma is.
Én úgy értelmeztem hogy az anyaga mindegy miből van lehet az egy műanyag is vagy tégla stb,természetesen nincs teteje mert a mennyezetig végig zár,és nem ajtó mivel a nevében is benne van hogy rögzített,és amint írta az 1-es sáv a 2-es sáv is egyben,a 120centiméter a kifolyótól ami magába foglalja ezt a teret.tehát utána már 3-mas következik.
Üdv Jani!
@@rataiattila6814 Köszönöm a válaszát!
Kollégámmal vitát szült köztünk ez a "Rögzített határoló fal" fogalma,mert én értelmezésem szerint a fal anyaga nem releváns mivel elválasztja a teret és rögzített ez a lényege lehet bármiből ami mennyezetig zár.
A másik kérdés ez volt igen,hogy akkor az I-es sáv a II sáv is egyben amire az I-es előírásai vonatkoznak a kifolyótól 120centiméteres zónában,utána pedig már a III-as sáv következik,csak a rajzokon azt nem jelölték.
De megnéztem párszor és most már biztosan értem az épített zuhanyzó és rögzített térelválasztó fal kombinációját!
Üdv Jani!
Sziasztok!
Ez a szabvány vonatkozik olyan helyiségre is, ahol csak egy WC és egy kézmosó található? Zuhany/kád pedig nem?
Hi!
Csak zuhanykádat vagy/és zuhanyt tartalmazó helyiségekre vonatkozik. Mosdónál nincs sáv.
Tisztelt Attila!
Ha már minden műanyag... A kád,a lefolyó(amibe a közdarab nem kerül be),a vízvezeték,ami 5rétegű csővel van szerelve!
Tehát,ha így van kivitelezve, nekem akkor is oda kell vinnem az EPH-t?
Illetve még a fűtési elosztó bekötésének szüksegességére vagyok kíváncsi!!!
Köszönöm!
Tiszteletem !
Nagyon hasznosak a videók !
Köszönjük őket !
Egy pár kérdés, észrevétel:
Hogyan kell abban az esetben eljárni, illetve a zónákat/sávokat meghatározni, ha a zuhany gégecsöves ?
Az fel van helyezve a tartóba, de zuhanyzáskor azt le lehet emelni. Ez szerintem sokkal sűrűbb eset, mint a fix kifolyós zuhanyzó.
A zuhanytálca meghatározás pedig nem egyértelmű szerintem, a szabvány nem írja le pontosan azt.
Mert az én értelmezésemben például a kész fém vagy műanyag illetve a kőműves által készített kerámialapos tálca is zuhanytálca, hisz van pereme körben.
A szabványban látható rajzokon is az látszik, hogy a zuhanytálca nélküli zuhanyzónál nincs perem, ami a víz kifolyását megakadályozná. (gondolom csak egy pár % -os leejtés van az összefolyó felé. ), tehát nyitott az új trendek miatt.
Köszönettel,
Tibor
Kedves Tibor!
Csak a rögzített kifolyót kell figyelembe venni. Ilyen a csapoló (csaptelep) vagy a fix zuhanyrózsa.
A gégecsővel rendelkező zuhanyrózsáról nem rendelkezik a szabvány - nem is tud, hiszen a cső hosszának csakis a felhasználó fantáziája szab határt.
Zuhanytálca, ami gyárilag más. Minden helyszínen készített építettnek minősül.
Nagyon jó felvetés a perem.
Amikor felülvizsgálok, ha a perem eléri a 10 cm-t, akkor én azt huhanytálcának veszem - mivel épített zuhanytálcánál 10 cm magasság a 0-ás sáv. De ez csak az én szokásom - nem szeretnék szabályokat felállítani.
Köszönjük Attila!!! Hiànypòtlò ès nagyon èrthetö!! Remèlem lesz folytatàs :) Sokat tanulhatunk belöle!
ÉvMuBi 2020.áprilisi ülésén megválaszolt 5. kérdés pont a lefolyó EPH közdarabról értekezik és szöges ellentétben áll az Attila által mondottakkal, azaz melegen ajánlják. Tényleg rendet kellene már tenni szabványi szinten is ebben a témában és teljes konszenzusra törekedni.
Hi!
Rendet teszek:) Nem kell, kamu...
Üdv!
Kérdésem, hogy mi a helyzet a hidromasszázs káddal, ahol 0-ás sávban van a rákötési lehetőség (a kád kis keringtető motorjának itt van egy kb 50cm-es kábele, amivel lehet csatlakoztatni valamilyen módon a hálózathoz... válaszod előre is köszönöm
0-ás sáv a belsejére értendő. Ott, ahol vízzel érintkezik, amit fel tudsz tölteni vízzel. A motor az 1-es zóna, mivel az a kádfal másik oldalán van. Éppen ezzért az 1-es zónának megfelelő követelményeknek kell megfelelni.
Kedves Attila, Az iparban nagyon drágák a füttőbetétek vizmelegítőknél és levegő fütüknél. Gondolom ezért hozták, a kivéltelt ÁVK 30mA nem kell vízmelegítőknél. De az otthoni villanybolylerben szerintem is kéne a kiokitatlan személyek miatt. De az iparban a ki oktatott személyek kezelik a berendezést, és az 50V tartosan is fenmaradhat. De EPH v. vastagabb védővezetővel és a cekászok külön legkisebb B10 kismeszakítokkal keljen védeni. Bár lehet az iparnak olyan ága ahol erősebb áram kell, nem tudom. De itt kivételt kéne tenni, gazdasági ok miatt tényleg.
Amit itt leírtál teljesen irreleváns.
Kedves Attila! Nem vagyok szakmabeli (bármilyen szakmáról is legyen szó). Jelenleg villanyszerelőnek tanulok. Ebből kifolyólag találtam rá az Ön által szolgáltatott értékes tartalomra. A szeretet erejére kérem készítsen és töltsön föl minél több hasonlóan nívós és szórakoztató anyagot a nemzet épülésére (meg önös érdekeim minél könnyebb elérésére, de ez most mindegy)
Kedves Attila!
A kérdésem az, hogy a Magyarországon forgalomba hozott, EU-ból importált vízmelegítő készülékek (villanybojler) - amennyiben az IPX4 védettségű - minden esetben felszerelhetőek a kád fölé?
Mert például Ariston Velis EVO esetén az IPX4 ugyan szerepel a dokumentumokban, viszont azokban sehol nem szerepel MSZ szerint explicit leírva hogy 1-es sávban alkalmazható, illetve az MSZ 60364 sincs megemlítve sehol, helyette EU-s szabványok vannak felsorolva a tanúsítványban és a leírásban:
EN 60335-1+A15:2011
EN60335-2-21+A2:2008
EN 60529+A1:2000
EN 62233:2008
EN 50106:2008
EN 61000-3-2+A2:2009
EN 61000-3-3:2008
EN 55014-1+A1:2011
EN 55014-2+A2:2008
EN 50581:2012
Ilyenkor vásároljam meg az összes érintett EN szabványt, tanulmányozzam át, harmonizáljam én este 9 után otthon az MSZ 60364-el, majd ezután döntsem el, hogy bekötöm-e vagy sem?
Válaszát előre is köszönöm!
Forrás:
www.ariston.com/hu-hu/termekek/vizmelegitok/elektromos/velis-evo
A termék adatlapban csak a vonatkozó termékszabványokat szokták megadni, amiktől nem függenek az adott országban érvényes létesítési előírások és szabványok.
Ezt a vonatkozó 60364-4-701 szabvány és a készülék védettségéből kellene eldönteni...
Épített zuhanyzónál, ha rögzített zuhanyfej, méghozzá nagy méretű (20x20 cm négyzet) van szerelve, akkor honnan kell számolni a 120 cm-t? A szélétől, vagy a közepétől, ha minden cm számít?
Illetve nem igazán értem ezt a kiegészítő EPH dolgot. A példád alapján egy testzárlatos mosógépet jól bekötünk és akkor elkerülhető a veszélyes potenciálkülönbség kialakulása. De a mosógép egy I. életvédelmi osztályú villamos berendezés, ami egyébként is a dugaljon keresztül védővezetővel van ellátva. Akkor hogyan kellene még kapcsolatot teremteni közte és az ivóvízvezeték-rendszer, vagy a kád között?
Kedves L. M.!
Nagyon jók a kérdések!
Bizony, a 120 cm-t madzagot a fix zuhanyrózsa szélétől kell számolni. Én már láttam 30-35 cm-es fejet is. Ez bizony a mosógép (dugaljki)állásába kerülhet :)))).
A kiegészítő EPH lényege az, hogy az EPH miatt az IVR galvanikus kapcsolatba kerül a villamos szerkezetek Testjeivel.
Mivel zárlat idején ezek a szabvány szerint akár 0,4/5 másodpecig is hibafeszültségen maradhatnak (TN rendszer), az kihatással van az idegen vezetőképes részek potenciáljára is. Amennyiben áram folyik az EPH és PE vezetőkön, ott potenciálkülönbség lesz. A kiegészítő EPH célja, hogy ez a potenciálkülönbség semmiképpen se lépje át az 50 voltot.
De erről lesz még videó, csak türelmet kérek.
@@rataiattila6814 végülis a videóban is ezt mondtad el, de így elolvasva le is esett. Köszi!
Kedves L. M!
Az az igazság, hogy én sem mindig értem az EPH-t. A lényeg, hogy azért van rá szükség, hogy 50 V-nál nagyobb érintési feszültség ne legyen egyidejűleg érinthető villamos test és idegen vezetőképes rész (pl. vízcső) között. Ezt a fő EPH.nak nem kell teljesítenie. De ha igazolhatóan teljesíti AZ ADOTT HELYISÉGBEN, akkor nem kell külön kiépíteni. Azt javaslom, eennek ellenére, hogy mindg építsük ki, ahol előírás. De lesz erről részletesebb videó.
Nagyon jó a zuhanyrózsás kérdés. Ha rögzített, akkor bozony a szélétől kell számolni. Jócskán kitolja a határokat.
@@rataiattila6814 ezen ismeretek birtokában tett tájékoztatásom alapján, az egyik konditeremben át is szerelték a dugaljat a zuhanyzónál. 👍
@@rataiattila6814 Szia! Elmondom neked mi a fő baj. Pédának okáért egy panelfürdőszoba, ami SEMMILYEN módon nem tudja ennek a szabványak a követelményeit vetartani, mivel az 1-es zóna határa sok esetben az előszoba közepén van.
"...De ha igazolhatóan teljesíti... " Igen kellene, de amikor a 10-ből az ötödiken laksz, és feletted alattad nem tudod, hogy a fürdőszobai radiátor csővezetékét felújítás során ki és hogyan szerelte meg (5 rétegűvel pl) nem lehetsz 100-ig biztos abban, hogy hatásos fémes összekötésed van a pinceszinten kiépített EPH csomóponttal. Így kialakulhat egy olyan szigetelt csőszakasz, ami több lakáson keresztül megy, és bármelyik lakáson belüli villamos hiba során kialakult potenciált behozhat a te fürdődbe, és veszélyt jelenthet. Ezért javaslom mindig, hogy ezeket a csővezetékeket - ha már felújítunk - kössük be a saját EPH rendszerünkbe!
👍
Ezzel a Darwin -díjjal kicsit gonosz voltál, de sajnos igazad van :D
Jogos dolgok, de borzalmas elő adasal
Örülök, hogy kisebbségi komplexusod ellenére végigszenvedted... Részvétem a környezetednek, fekete pont a nevelőidnek :DDDD
@@rataiattila6814 ne haragudj ha rövidebben, lényegre toroben fogakmaznal, és el hagynád az excibionizmusod, amúgy jó videó, de igen meg szenvedten, de tény amiről lényegében szól az kifogástalan (jelenleg mert a szabványok változnak stb)