Tőlem a szomszédok többször megkérdezték télen: te nem fűtesz? Erre én azt mondtam: de, csak én a tüzelőt bent hasznosítom, nem a kéményben. Ezt a felső égéssel érhettem el. Első, második, harmadik égési folyamat - ugyanabban a tűztérben is végbe mehet. Ne legyünk mohók! Engedjük meg a tüzelőanyagunk égésének a kiteljesedését. Még ha nem tökéletesen száraz is a fa, ez akkor is működik. Legyen elég nagy tűzterünk, és ehhez merjünk elég teret (levegőt) biztosítani. A kondenzációs termékeket még az égéstérben kell újra és újra elégetnünk, amíg a víz is 'el nem ég' (kék láng). Ennek az a technikája, hogy alulról (a begyulladás után) kevés, míg felülről bőséges levegőt biztosítunk. Tehát a "primer" tűzterünknek külön szabályozható alsó és felső légzsaluval kell megépülnie. Az esetlegesen, még a füstgázban lévő pára kicsapódási (100 °C alatti füstjárat) szakaszán, vízzáró kondenzációs szakaszt kell beépíteni. Ekkor valóban elérhető a 90+ %-os hatásfok.
Tisztelt Gyulai Iván úr, szeretném megkérdezni, hogy az új leier téglából épült tömegkályhám téglái a kezdeti kiszáradás alkalmával fokozatosan sóvirágosak lettek a száradás előrehaladtával. A száradás alatti próbafűtés 5. napján járva a sóvirágzás egyre fokozódik. Vajon minek köszönhető ez és mivel negligálható a térkép szerű látvány?
Elég ránézni erre az egységre, ami egy tiszta égést biztosít az nem néz ki ilyen szutykosan. Sajnos ebbe a szakmába is belemagyarázzák a semmit, (a piaci érdekek, nyugati gyártók tolják be az 'okosságot', bio-tűztér, külső levegő.. stb) újra fel kívánják találni a kereket. Soha nem kerül fel egy 'beszondázott' kályha, kéményen mért kibocsájtást összehasonlító videó. Egy jól megépített cserépkályha, nagyságrendileg többet tud, minden belebeszélt 'maszlag' nélkül, nincs benne semmiféle korom (világosszürke hamu), s famennyiségben is a legkevesebbet kívánja a vetélytársaihoz képest, s ne felejtsük ez a lelke a mázas kályhacsempe felület...nem véletlen több mint 400 éve.
" Egy jól megépített cserépkályha, nagyságrendileg többet tud, minden belebeszélt 'maszlag' nélkül, nincs benne semmiféle korom (világosszürke hamu), s famennyiségben is a legkevesebbet kívánja a vetélytársaihoz képest, s ne felejtsük ez a lelke a mázas kályhacsempe felület...nem véletlen több mint 400 éve." Kár, hogy ebből semmi sem igaz. Lényegesen több fát fogyaszt el egy cserépkályha, mint egy tégla/tömegkályha. Sőt, egy cserépkályhát 8-10 évente újra kell rakni (ha pedig különösen sokat fűtenek vele, mert több helységet fűt vagy a felhasználó meleg igényesebb, fázósabb akkor korábban is újra kell rakni). Gyorsabb felfűteni egy cserépkályhát ez igaz, de lényegesen hamarabb is hűl ki. Svédországban és főleg Oroszországban különösen nehéz kiszárítani a tűzifát, nem véletlenül nem használnak ott cserépkályhát, ellenben a tömegkályha a nedvesebb fát is jobban égeti el. Ezeket a kályhákat ottani fizikusok, kohászmérnökök fejlesztették ki. Megmondom mi van idehaza. A sok birka okosparaszt magyar hozzászokott a cserépkályhához, és nem képes elfogadni, hogy van annál jobb is. A cserépkályhaépítő "mesterek" pedig duzzognak, hiszen egy tömegkályhát bontott téglából (amit húgyért-szarért lehet szerezni) is meg lehet építeni olcsóbban, ráadásul kevesebb a gond vele, nem kell olyan gyakran tisztítani és soha sem kell újra rakatni. Én is lecseréltem a cserépkályhámat tömegkályhára és bizony nem bántam meg.
Teljesen nonszensz! A cserépkályhák legalább 78% hatásfokkal működnek, ökotűztérrel akár 90% hatásfok is elérhető. A tömegkályhák is hasonló tartományban működnek (74-82%), de nem jobbak, egyszerűen máshogy viselkednek. hasonlóan, mint a nehézépítésű vagy a kéthéjú cserépkályhák. Jellemzően azonban nem a tömegkályhával van gond, hanem a tudatlansággal, amit nagyon sok önképzett építő alaptalanul terjeszt. A videón látható kályha amúgy erősen problémás lehet, mert az ajtók felett látható erős kormolódás a huzathiány vagy a rossz működés jele. Lehet tömegkályhát jól is építeni, de bízzuk szakemberre, akinek van kályhaépítő bizonyítványa és nem workshopon tanulta. Mellesleg utóbbi törvényileg tilos is...
Kedves Lengyel Gábor! A cserépkályhák legalább 78%-os hatásfokával vitáznék. Hogy elméletileg ilyet lehet építeni; és hogy a kályha VALÓBAN tudja/hozza ezt az értéket: ez kettő külön dolog. Ez nagyban függ attól hogy hogyan építették meg. (Mint ahogy ez a tömegkályhának készült valami sem tudja azt az értéket, amit akár tudhatna is, ha rendesen lenne megépítve) Az ökotűztér 90%-os hatásfoka pedig csak az égési hatékonyságra utalhat. Gondolom, te sem a hatásfokra gondolsz. Abból 90 %-ot elérni, ami igazolt, és méréssel is bizonyítható/bizonyított: hát az nagyon komoly lenne. Gábor szerintem az ilyen parasztvakításokkal úgy lehet leszámoloni (persze lehet sosem sikerül teljesen); vagy legalább vissza szorítani: ha folyamatosan igazat mondunk, és tiszta vizet öntünk a pohárba. Sosem kell többet mondani: Lásd itt pont: Juhász János, és az ÖKO.... A nagyot mondás után az emberek, megrendelők csalódni fognak. Ha mi 'CSAK' annyit mondunk, amennyit be is tudunk tartanI: elégedett megrendelőink lesznek, akik ajánlani fognak minket :-)
Kedves Ossyni. A tények magukért beszélnek. A kályha építője Juhász János egy másik videóban éppen arról beszél: -10:33-nál, hogy a láng feljön a másodégés kamrába,.... -szerinte ott 800-1000 C fok van -és --10:55---nél kinyitja ugyanezt az ajtót, és kiveszi a (porcukros) túrós bélest :-) Szóval maradjunk annyiban, hogy a kályhában fekete sütő van. Annak az ajtaja az amit nyitogatnak. ÉS ANNAK OTT KELL !!!! KELL lennie. A probléma nem az ajtóval van, hanem a rossz építéssel, kivitelezéssel. (Ha jól tudom az építő úrnak semmilyen kályha építő végzettsége nincs.) Csak a Lars Helbro féle bemutató építésen vett részt (De cáfoljon meg, ha nem így van). Hanem látható a kályha sütőjében a 800-1000 fok helyett merő korom a sütő (még egy kemencében is leég a korom, és kifehéredik 400 fok körül. Nemhogy 1000 C foknál :-) Az egész eleje is merő korom. De honnan is lenne ott vastagon a korom, ha olyan tökéletes az égés ebben a kályhában? Erre az a bűvös 3:50 semmit nem mond. Sőt! A kályha pont erre cáfol rá! Tehát az eredeti mondandóm fenntartom: Gyulai Iván Úrnak valami másik, rendes kályhával kellett volna illusztrálni a mondani valóját. Mert a tömegkályhák, ha rendesen, jól építik meg őket: igenis hatékony, nagyon jó kályhák. Komfortosak, és hőtárolásuk is hosszabb, mint a csempe kályháknak. HA!,..... Csak ott van az a ha,.... :-( Márpedig, ha reklámozunk valamit, azt olyannal kellene tenni, ami nem elijeszti a közönséget :-(
Tavaly télen tehát fűtési szezonban voltam a helyszínen.Láttam a kályhát működés közben, jelentem működik, szerény megítélésem szerint igen jól.Azt hogy pontosan milyen hatásfokkal nem tudtam meghatározni, ugyanis azt nem olyan könnyű : ).Kb 70 -80 nm es épületet nappali -6 - 8 fokban 2 rakat fával több mint kellemesre fűtötte. Az igazsághoz hozzátartozik hogy az épület szigetelése igen jó. Amúgy nem fordult meg hihetetlen éles elmédben az a gondolat hogy lehet nem Gyulai Iván gyújt be minden nap az Ökológiai Intézet tömeg kályhályába, és aki begyújtott mondjuk leszarta hogy van a portán fainul kiszáradt fa és simám begyújtott jó vizes fával és ettől lett kormos az atyaúristen... is. : ) : ) BÉKE!!!!
Kívül és az ajtón belül miért kormos? 4:10
Tőlem a szomszédok többször megkérdezték télen: te nem fűtesz? Erre én azt mondtam: de, csak én a tüzelőt bent hasznosítom, nem a kéményben. Ezt a felső égéssel érhettem el. Első, második, harmadik égési folyamat - ugyanabban a tűztérben is végbe mehet. Ne legyünk mohók! Engedjük meg a tüzelőanyagunk égésének a kiteljesedését. Még ha nem tökéletesen száraz is a fa, ez akkor is működik. Legyen elég nagy tűzterünk, és ehhez merjünk elég teret (levegőt) biztosítani. A kondenzációs termékeket még az égéstérben kell újra és újra elégetnünk, amíg a víz is 'el nem ég' (kék láng). Ennek az a technikája, hogy alulról (a begyulladás után) kevés, míg felülről bőséges levegőt biztosítunk. Tehát a "primer" tűzterünknek külön szabályozható alsó és felső légzsaluval kell megépülnie. Az esetlegesen, még a füstgázban lévő pára kicsapódási (100 °C alatti füstjárat) szakaszán, vízzáró kondenzációs szakaszt kell beépíteni. Ekkor valóban elérhető a 90+ %-os hatásfok.
Tisztelt Gyulai Iván úr, szeretném megkérdezni, hogy az új leier téglából épült tömegkályhám téglái a kezdeti kiszáradás alkalmával fokozatosan sóvirágosak lettek a száradás előrehaladtával. A száradás alatti próbafűtés 5. napján járva a sóvirágzás egyre fokozódik.
Vajon minek köszönhető ez és mivel negligálható a térkép szerű látvány?
Szerintem Gyulai Iván azért tudja, hogy miről beszél. Erre tette fel az életét!
biztos nagyon jó, de a padlófűtésnél nincs jobb
Ez telibetalált. A hatékonyság a lényeg. Az okoskodók meg menjenek a franba.
Elég ránézni erre az egységre, ami egy tiszta égést biztosít az nem néz ki ilyen szutykosan. Sajnos ebbe a szakmába is belemagyarázzák a semmit, (a piaci érdekek, nyugati gyártók tolják be az 'okosságot', bio-tűztér, külső levegő.. stb) újra fel kívánják találni a kereket. Soha nem kerül fel egy 'beszondázott' kályha, kéményen mért kibocsájtást összehasonlító videó.
Egy jól megépített cserépkályha, nagyságrendileg többet tud, minden belebeszélt 'maszlag' nélkül, nincs benne semmiféle korom (világosszürke hamu), s famennyiségben is a legkevesebbet kívánja a vetélytársaihoz képest, s ne felejtsük ez a lelke a mázas kályhacsempe felület...nem véletlen több mint 400 éve.
" Egy jól megépített cserépkályha, nagyságrendileg többet tud, minden belebeszélt 'maszlag' nélkül, nincs benne semmiféle korom (világosszürke hamu), s famennyiségben is a legkevesebbet kívánja a vetélytársaihoz képest, s ne felejtsük ez a lelke a mázas kályhacsempe felület...nem véletlen több mint 400 éve."
Kár, hogy ebből semmi sem igaz. Lényegesen több fát fogyaszt el egy cserépkályha, mint egy tégla/tömegkályha. Sőt, egy cserépkályhát 8-10 évente újra kell rakni (ha pedig különösen sokat fűtenek vele, mert több helységet fűt vagy a felhasználó meleg igényesebb, fázósabb akkor korábban is újra kell rakni). Gyorsabb felfűteni egy cserépkályhát ez igaz, de lényegesen hamarabb is hűl ki.
Svédországban és főleg Oroszországban különösen nehéz kiszárítani a tűzifát, nem véletlenül nem használnak ott cserépkályhát, ellenben a tömegkályha a nedvesebb fát is jobban égeti el. Ezeket a kályhákat ottani fizikusok, kohászmérnökök fejlesztették ki.
Megmondom mi van idehaza. A sok birka okosparaszt magyar hozzászokott a cserépkályhához, és nem képes elfogadni, hogy van annál jobb is. A cserépkályhaépítő "mesterek" pedig duzzognak, hiszen egy tömegkályhát bontott téglából (amit húgyért-szarért lehet szerezni) is meg lehet építeni olcsóbban, ráadásul kevesebb a gond vele, nem kell olyan gyakran tisztítani és soha sem kell újra rakatni. Én is lecseréltem a cserépkályhámat tömegkályhára és bizony nem bántam meg.
Teljesen nonszensz! A cserépkályhák legalább 78% hatásfokkal működnek, ökotűztérrel akár 90% hatásfok is elérhető. A tömegkályhák is hasonló tartományban működnek (74-82%), de nem jobbak, egyszerűen máshogy viselkednek. hasonlóan, mint a nehézépítésű vagy a kéthéjú cserépkályhák. Jellemzően azonban nem a tömegkályhával van gond, hanem a tudatlansággal, amit nagyon sok önképzett építő alaptalanul terjeszt. A videón látható kályha amúgy erősen problémás lehet, mert az ajtók felett látható erős kormolódás a huzathiány vagy a rossz működés jele. Lehet tömegkályhát jól is építeni, de bízzuk szakemberre, akinek van kályhaépítő bizonyítványa és nem workshopon tanulta. Mellesleg utóbbi törvényileg tilos is...
+Lengyel Gábor Szerencse, hogy okoskodásból 5-ös vagy. Itt hallgasd meg mit mond: 3:50
Kedves Lengyel Gábor!
A cserépkályhák legalább 78%-os hatásfokával vitáznék.
Hogy elméletileg ilyet lehet építeni; és hogy a kályha VALÓBAN tudja/hozza ezt az értéket: ez kettő külön dolog. Ez nagyban függ attól hogy hogyan építették meg. (Mint ahogy ez a tömegkályhának készült valami sem tudja azt az értéket, amit akár tudhatna is, ha rendesen lenne megépítve)
Az ökotűztér 90%-os hatásfoka pedig csak az égési hatékonyságra utalhat. Gondolom, te sem a hatásfokra gondolsz. Abból 90 %-ot elérni, ami igazolt, és méréssel is bizonyítható/bizonyított: hát az nagyon komoly lenne.
Gábor szerintem az ilyen parasztvakításokkal úgy lehet leszámoloni (persze lehet sosem sikerül teljesen); vagy legalább vissza szorítani: ha folyamatosan igazat mondunk, és tiszta vizet öntünk a pohárba. Sosem kell többet mondani:
Lásd itt pont: Juhász János, és az ÖKO....
A nagyot mondás után az emberek, megrendelők csalódni fognak.
Ha mi 'CSAK' annyit mondunk, amennyit be is tudunk tartanI: elégedett megrendelőink lesznek, akik ajánlani fognak minket :-)
Kedves Ossyni.
A tények magukért beszélnek.
A kályha építője Juhász János egy másik videóban éppen arról beszél:
-10:33-nál, hogy a láng feljön a másodégés kamrába,....
-szerinte ott 800-1000 C fok van
-és --10:55---nél kinyitja ugyanezt az ajtót, és kiveszi a (porcukros) túrós bélest :-)
Szóval maradjunk annyiban, hogy a kályhában fekete sütő van. Annak az ajtaja az amit nyitogatnak. ÉS ANNAK OTT KELL !!!! KELL lennie.
A probléma nem az ajtóval van, hanem a rossz építéssel, kivitelezéssel.
(Ha jól tudom az építő úrnak semmilyen kályha építő végzettsége nincs.)
Csak a Lars Helbro féle bemutató építésen vett részt (De cáfoljon meg, ha nem így van).
Hanem látható a kályha sütőjében a 800-1000 fok helyett merő korom a sütő (még egy kemencében is leég a korom, és kifehéredik 400 fok körül. Nemhogy 1000 C foknál :-)
Az egész eleje is merő korom. De honnan is lenne ott vastagon a korom, ha olyan tökéletes az égés ebben a kályhában?
Erre az a bűvös 3:50 semmit nem mond. Sőt! A kályha pont erre cáfol rá!
Tehát az eredeti mondandóm fenntartom:
Gyulai Iván Úrnak valami másik, rendes kályhával kellett volna illusztrálni a mondani valóját.
Mert a tömegkályhák, ha rendesen, jól építik meg őket: igenis hatékony, nagyon jó kályhák. Komfortosak, és hőtárolásuk is hosszabb, mint a csempe kályháknak. HA!,..... Csak ott van az a ha,.... :-(
Márpedig, ha reklámozunk valamit, azt olyannal kellene tenni, ami nem elijeszti a közönséget :-(
Tavaly télen tehát fűtési szezonban voltam a helyszínen.Láttam a kályhát
működés közben, jelentem működik, szerény megítélésem szerint igen jól.Azt hogy pontosan milyen hatásfokkal
nem tudtam meghatározni, ugyanis azt nem olyan könnyű : ).Kb 70 -80 nm
es épületet nappali -6 - 8 fokban 2 rakat fával több mint kellemesre fűtötte.
Az igazsághoz hozzátartozik hogy az épület szigetelése igen jó.
Amúgy nem fordult meg hihetetlen éles elmédben az a gondolat hogy lehet nem Gyulai Iván gyújt be minden nap az Ökológiai Intézet tömeg kályhályába, és aki begyújtott mondjuk leszarta hogy van a portán fainul kiszáradt fa és simám begyújtott jó vizes fával és ettől lett kormos az atyaúristen... is. : ) : ) BÉKE!!!!
Mondjuk ez nem válasz a 20%-os, és egyéb handa-bandára :-)
Hát, szerintem ez a kályha legalább 10 tonna és nem 1.
1milliard tonna
@@ikutiap5923 1 milio dollá
Cserépkályha jobb.
Szerintem meg nem jobb :-) Annál biztosan nem, ami rendesen meg van építve :-))
Egyáltalán nem jobb. Azok az emberek akik jelenleg tömegkályhával rendelkeznek, azok többsége pont a cserépkályháról váltott tömegkályhára.