Berend Ferenc - A no-till rendszer növényvédelmi sarokpontjai
HTML-код
- Опубликовано: 19 янв 2022
- A talajmegújító gazdálkodás, a no-till rendszer és a takarónövények használata rengeteg kihívást tartogat a gazdálkodóknak. A költségcsökkentés és talajkímélés irányába történő első lépések megtétele nem mindig egyszerű, különösen akkor, ha nincs előttünk példa, és nincs senki, akit a “hogyan továbbról” kérdezhetünk. Berend Ferenc is ebben a cipőben járt, ezért előadásában megosztja, hogy miért indult el a min-till, később a no-till útján, valamint saját tapasztalatai alapján választ ad az alábbi kérdésekre:
* Mik azok a lépések, amik az átálláshoz kellenek?
* Hogyan változott a talaj, miután csökkentette a művelést?
* Mik a pozitív és negatív oldalai ezen művelési rendszereknek?
* Milyen növényvédelmi problémákkal találkozott?
Előadónk, Berend Ferenc Somogy megyében, Pusztakovácsiban és annak környékén gazdálkodik 10 éve. 1999-ben végzett agrármérnökként, majd 2002-ben növényorvosi szakmérnökként. 2019-ben a biológiai talajerő-gazdálkodás szakot is elvégezte. Cégei mintegy 700 hektárt művelnek, 10 éve forgatás nélkül. A no-till és takarónövényes rendszerrel 2016-ban kezdett el foglalkozni, azóta területein a min-till és a no-till fogásait alkalmazza.
A videó a 2022. január 20-i webes szeminárium visszajátszása. Látogasd meg weboldalunkat további tudásanyagokért és talajmegújító tippekért: www.talajreform.hu
Köszönjük a sok és kitartó munkád és a tanításra szánt idődet!
Gratulálok Feri! Nagyon jó előadás volt. Egész optimista. Őszinte. Hasznos tanácsokkal. De jó, hogy nem adtad fel!
őszinte, szuper előadás volt! köszi
Nagyon jó volt az előadás! Köszönjük!
😯 ez nagyon érdekes volt! Köszönjük!
Hiába mondja Feri a videó végén "nem én vagyok a notill pápája" de ő a Magyarországi "bíborosa". Eszméletlenül jó volt a videó.
Még mindig azt mondom, ha Országh József VÍZÖNELLÁTÓ megoldásaival kombinálnánk ezt a technológiát nem lenne 6-7 év mirre a biológia helyreálljon...
És hogyan?
@@attilakokeny724 elmondtam a MOGY-on 2019-ben. és Országh József könyvében "A víz és a gazdája" címmel is leírta.
Az emberi ürülék és a használt víz szétválasztott begyűjtése és felhasználása, és
az alomátitató telepek létrehozása, a félérett komposzt felszíni továbbkomposztálása a termőföldeken, nem beforgatva!
valamint a magágyakhoz a szürke- használt víz (ami NEM tartalmaz nyers esővizet, kizárólag az ürülékmentes háztartási és mezőgazdasági célú használt vizet) használata,
Mindezek alkalmazása egy nagyon jelentős segítség lenne. Ez bármilyen területméret esetén használható a kiskerttől a nagy sok hektáros gazdálkodásig.
A magoncerdők és erdősávok létrehozása Paul Moray módszerivel, ami biztosítja a helyi mikroklíma javulását és vízmegtartás feladatait hatékonyan ellátná. Az öntözés szükségleteket teljes mértékben kiiktatná. - kivéve a magágy időszakát, de ez a szabadban szagmentesen tárolt szürkevíz "kutak"ból megoldható - egyszerűen és olcsón a városok környezetében. Azért ott, mert ott keletkezik számottevő mennyiségben.
Ehhez nyilván alakítani kell bizonyos jogszabályokat is, és főképp a művelési ágakra vonatkozó előírásokat is.
Hogy jön ide a vízönellátó? Az az esővíz házkörüli begyűjtését és alkalmazását írja le.
Jól értem, hogy a takarónövényt is gyomírtják? Létezik olyan technológia, ahol nem kell gyomírtani?
A kémiai terminálás nem kötelező eleme a technológiának, azok számára egy eszköz, akiknek nem fagyott ki a takarónövény, illetve mechanikailag sem tudják terminálni valami miatt (túl nagyra hagyott zöldtömeg, gépi eszközpark hiányos, stb).
Alapvetően lehetséges egyszerre talajmegújító ÉS bio termelést folytatni, a kérdés, hogy mikorra fejlődik fel ehhez a szinthez a talaj egészsége (önfenntartó képessége) és a gazdálkodó gyakorlati tudása, illetve a helyi körülmények alkalmasak-e már erre.
@@Talajreform Sok mindent nem értek még. A talajtakaró növényt mindenképpen el kell tüntetni? Ki kell fagyjon? Nem lehet közé vetni a haszon növényt? Elég macerásnak tűnik ez így. És hogyan lehet talajt megújítani nem bio szerekkel, módszerekkel? Szerintem a bio gazdálkodásnak és a talajmegújításnak kéz a kézben kéne járnia.
@@ubul8616 Ha a takarónövény magas és él akkor elnyomja a vetettet. Én kiskertben gazdálkodom mulcsolással, de ott is jól megfigyelhető. Amíg kicsi a "gaz" nincs gond, mert nedves marad a talaj a sok gyökér miatt, azonban, ha 20-30cm-nél nagyobb lesz, akkor a vetés nem kell vagy nagyon lemarad. Ha a főnövény már kifejlődött akkor már lehet alatta otthagyni ami előbújt még, de mi azt talaj felett elvágjuk és vagy megy a csirkének vagy takarásba.
Ilyen nagyüzemben nem tudom gyomirtó szerek nélkül hogy lehetne ezt megoldani. Mechanikusan nem lehet vágni, mert az a főnövényt is megsértené...
@ Én ezt a részét értem. Csak az én fejemben a gyomírtó szer sem a talaj megújítással, sem a bio gazdálkodással nem fér össze. Megoldásként vagy a kifagyó takarónövényt alkalmaznám, vagy azt, ami önmagától nem nő nagyra. Vagy marad a szántón is a mulcsolás a takarónövény helyett. De ezt a gyomírtást én mindenképpen kerülném.
@@ubul8616 Ahogy Dobos Endre mondta 5-10 utána beállhat a rendszer, de addig is termelni szeretnének a gazdák. Én Gyulai Ivánt követem és úgy próbálok mélymulcsolni. 30cm szalma+30cm trágya+30cm szalma összeállítást nem lehet szántóföldre felvinni és utána vetni bele. Ahogy a videóban is volt azt a vékony réteg mulcsot is van, hogy be kell forgatni, mert olyan nedves. A tavaszra összeállt 20-30cm mulcsal egyik gép sem tudna semmit kezdeni.
Bio módon kézzel végig lehet menni a több 10-100 hektáron kéziszerszámokkal és több 100 emberrel.
Én is másfél éve mindenféle permetszer nélkül csinálom az 1000nm-ert, de az elején itt is volt 2 teljes körő gyomirtó, olyan állapotok voltak. Most pedig kézzel vágunk mindent. Ezt nagyüzemben nem lehet csinálni. Ahhoz rá kellene jönni mivel lehet minden gyomot túlnőni, de minden főnövényhez más kellene... Ezekről pedig nincs infó. 10-20 év múlva lesz.